PLOCKI SZENT JOZAFÁT (cca 1580-1623. november 12.)
Szent Jozafát 1580 körül született a volhiniai Vlagyimirban. A terület ma Ukrajnához tartozik, akkoriban lengyel fennhatóság alatt állt. Családja ortodox ruténok. Atyja, városi tanácsos volt, s gyermeküket Jánosnak keresztelték. Amikor János elemi iskoláit befejezte, kereskedőinas lett Vilnában. 1596-ban Breszt-Litovszkban több rutén ortodox püspök unióra lépett a római egyházzal, megtartva keleti rítusukat.
János is ezekben az években találta meg az utat a Római Katolikus Egyházhoz, úgy tűnik saját kezdeményezésre. Ennek ellenére 1604-ben engedélyt kért a kijevi metropolitától, hogy beléphessen a majdnem teljesen elnéptelenedett vilnai Szentháromság-kolostorba. Szerzetesként vette föl a Jozafát nevet.
1607-ben megnyerte egyik barátját, a képzett Rutszkijt, és ő is belépett a kolostorba, aki később elöljáró és metropolita lett. Nem sokkal ezután Jozafátot diakónussá szentelték. 1613-ban Bitenben kolostori elöljáró, higumen (apát), de már a következő évben visszahívták Vilnába, és a Szentháromság-kolostor arhimandritája (közösségi elöljárója) lett. 1618-ban az időközben metropolitává lett Rutszkij nevű barátja segédpüspökké nevezte ki, s Jozafát hamarosan a kilencven éves korában elhunyt polocki érsek, Gedeon utódja lett.
Érsekségének első három évében sok lelket nyert meg az uniónak, sokan tértek vissza az ortodox Egyházból a katolikus Egyház közösségébe. 1621-ben azonban megzavarták működését: a jeruzsálemi ortodox pátriárka, III. Theofanész, minden egyházi és világi hatósági hozzájárulás nélkül, az összes római katolikus püspöki székhelyre ortodox ellenpüspököt állított. Polock város számára Meletij Szmotritszkij szerzetest szentelte püspökké, akinek rágalmakkal sikerült a nép nagy részét elhódítania Jozafáttól. Azt terjesztette, hogy el akarja latinosítani a liturgiát, s csak álnokságból és átmenetileg használja a szláv és a görög nyelvet.
A keleti szertartásokat féltő embereket ezzel sikerült Jozafát püspök ellen lázítania.
Az ellenségeskedés egyre nagyobb méreteket öltött, és Jozafát világosan látta, hogy életébe fog kerülni a pápához való hűsége, de nem tántorodott meg. 1623. november 12-én a saját házában gyilkolták meg.
VIII. Orbán pápa, amikor hírül vette vértanúságát, azonnal megindította a szentté avatási eljárást. Húsz évvel a halála után, 1643-ben boldoggá is avatta Jozafát püspököt. A szentté avatást IX. Pius pápa végezte 1867-ben. XXIII. János és VI. Pál pápa a II. vatikáni zsinattal kapcsolatban új lendületet adott az egység vértanúja tiszteletének.
Ünnepét 1882-ben vették föl a római naptárba, november 14-re. 1969-ben november 12-re, a halála napjára helyezték át.