Az Országgyűlés 2015. november 3-án a határon túli magyarság iránt viselt, az alaptörvényben rögzített felelősségnek megfelelve november 15-ét, Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának napját a magyar szórvány napjává nyilvánította. A magyar parlament felhívta az intézményeket, szervezeteket, és egyúttal felkérte a polgárokat, hogy a nemzet szerves részét alkotó szórványmagyarság támogatásának egy kiemelt napot szenteljenek, és ettől az évtől kezdve ezt a napot közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg. (MTI)
Az Anyaországtól elszakítva évtizedeken át, a peremvidék nyelvi elszigeteltségben élni, az etnikai elsorvadás veszélyével jár. A magyar szórványkérdésben, Nagy-Magyarország bármely elszakított területén nincs más út, mint együtt és közösen cselekedni úgy a megmaradt Anyaországgal, mint az adott utódállammal. A természetes asszimilációnak ugyan megvan a lehetősége, miként a joga is, hogy történelmi folyamatok vagy szabad döntésből nyelvet, etnikumot és nemzetet váltsanak emberek. Megbocsáthatatlan azonban, ha a szórványban élők ezt nem szabad döntésből, hanem az utódállam kényszere következményeként, vagy sajnálatosan az anyanemzet mulasztásaiból történik. Európában élő szórvány kisebbségeknek nem csak esélyegyenlőségre, hanem pozitív diszkriminációra is joguk van. Így a peremmagyarságnak biztosítanunk kell azt a jogot, a lehetőséggel együtt, hogy nyelvét, kultúráját és nemzeti értékeit megőrizze.
