Barlay Ö. Szabolcs: "Lelkigyakorlat egy sátáni vírus ellen" c. írása nyomán
(Eredeti forrás )
A pótcselekvések elhatalmasodása
Emberi mivoltunk összetettsége miatt nehéz különbséget tenni a szerelmi vágy és az igazi szeretet között. Márpedig a tartós barátság és a házasság titka nem az önző érzelmi-érzéki vágyban, hanem az áldozatot vállaló szeretetben van. Minél több csalódás éri az embert ezen a téren, annál zárkózottabbá válik és előáll az érzelmi kötődésre való képtelenség. Ennek számtalan tünete van, és még az igazi szerelmi kapcsolat esetén is egymást követheti a depresszió és a féltékenység, mely megnehezíti, sőt lehetetlenné teszi a tartós, boldog együttlétet. Az érzelmi szinusz görbék gyakori kilengései, ellehetetlenítik az érzelmi faktor valódiságát. Természetes, hogy ezt az állapotot sokáig ép ésszel nem lehet elviselni. Minél nagyobb fokú a lelki egyensúly megbomlása, a személyiség szétesésének veszélye, annál nagyobb az esélye annak, hogy a belső, külső, családi konfliktusok elviselhetetlensége miatt pótcselekvésekre, pótmegoldásokra kerül sor.
Az új barátság, a szerelmi kapcsolatkeresés hozhat ugyan átmeneti gyógyulást, de a sebek oly mélyek, hogy az érzelmi minuszgörbe megismétlődik, és világossá válhatna, hogyha nem önmagunkban teremtünk rendet, mások által aligha nyerhetünk gyógyulást. A pótcselekedetek másik kategóriája szintén jól ismert: az önpusztító nikotin, alkohol, koffein, majd a kábító drogok egyre fokozottabb fogyasztása.
Akármelyik utat választják is a sérültek, ilyenkor a legváratlanabb, a legszélsőségesebb, sőt olykor az erkölcsi normákat is durván sértő viselkedéseket mutathatják. Olyanokat, amelyeket még maga az illető sem képzelt el magáról. Az általános lepusztulás és erkölcsi elhangolódás semmiben nem mutat megoldásra, különösen akkor nem, ha a válás, az új házasság vagy a drogozás miatt a gyermekek lelke megy tönkre.