Áldozat, imádság, ez a ti eszközötök!
A New York-i Msgr Philip J. Reilly atya, a Helpers of God's Precious Infants (Isten Drága Kisdedeinek Oltalmazói) nevű szervezet alapítója, több mint harminc évig különféleképp harcolt a gyilkosságok megállításáért. Elbarikádozták az abortuszközpontok bejáratát, konferenciákat, utcai demonstrációkat szerveztek, tiltakozásul nem fizettek adót.
A rengeteg erőfeszítés ellenére úgy tűnt, hogy mindez egyáltalán nem érintette meg az emberek lelkiismeretét. Évről évre egyre több abortuszt végeztek.
Húsz év elteltévei a megtört Reilly atya leült a Legszentebb Szentség elé, és azt mondta az Úrnak: "Feladom, már nem tudom tovább csinálni, hiszen már mindent megpróbáltam." És akkor jól hallható hangot hallott: "Miért nem próbálsz meg imádkozni?" Ezek a szavak nagyon megrendítették. Reilly atya mindent átgondolva elhatározta, hogy megváltoztatja a tevékenységét: az első az ima, a böjt és a szenvedések felajánlása lesz. 
Az abortuszközpontok közelében helyiségeket bérelt és bennük kápolnákat rendezett be. Ezekben a kápolnákban állandóan folyik a szentségimádás; óránként, kettesével váltják egymást az emberek. Tehát egy nap alatt negyvennyolc ember imádkozik. Nem messze, az abortuszközpontok bejáratánál a rendelési idő alatt szintén ketten várják az odaérkező nőket. Az egyik imádkozza a rózsafüzért és könyörög a szívek megváltozásáért, a másik pedig beszédbe elegyedik az odaérkezőkkel.
Amikor ez az életért folytatott imaharc megkezdődött, hatalmas örömet jelentett egyetlen baba megmentése is. Mostanra csak New Yorkban évente 5000 nő dönt (mégis) az élet mellett. A harc ilyen formája azt eredményezte, hogy néhány év leforgása alatt az USA területén tízesével zártak be az abortuszközpontok. Reilly atya azt mondja, hogy az USA-beli számadatokat már nem is látja át. Európában is akadtak emberek, akik a harcnak ezt a formáját választották. Bécsben például évente körülbelül 4500 csecsemőt mentenek meg így.
Mit mond nekünk ez a történet? Annak tudatában, hogy nincs nagyobb bűn a földön, mint a terhességmegszakítás (és ezt egyértelműen kinyilvánították II. János Pál pápa és Kalkuttai Teréz anya is), láthatóan nem egyszerű emberi harcról van szó, hanem egy szellemi harcról, melyben mindkét oldalról olyan hatalmak vesznek részt, amelyek magasan túlszárnyalják az emberi lehetőségeket. Csak ha egyre több emberben tudatosul az áldozat-imádság szükségessége, csakis akkor lesz képes Isten mindenható szeretete megváltoztatni az emberiséget, győzedelmeskedni a gonosz fölött, és átalakítani a világot, amelyben élünk. Ez a fajzat ugyanis nem fékezhető meg másként, csak imádsággal és böjttel! (vö Mk 9,29)
A SZERESSÉTEK EGYMÁST katolikus magazin 6. száma, Leszek Dokowicz cikke nyomán.
