A „tizenkét pap”
A Naplóban említett papokról három vonatkozásban beszélhetünk.Egyfelől 1962-ben az Úr által néven nevezett fővárosiakról, akiknek Erzsébet a. lelkivezetését kellett volna felvállalniuk!
Másfelől tizenkét olyan papról (bárhol), akik 12 héten át a csütörtök és pénteki napon kenyér és vízen való böjtöt vállalnak 4-4 órányi adorációval, a Szűzanya Szeretetlángjáéért!
Harmadsorban: „Mikor már a tizenkét papi lélek összejött, tizenkét tiszteletemre szentelt templomban egyszerre kezdődjön meg (az ájtatosság). (A hívek) adják át a gyertyalángot egymásnak, melyet az ájtatosság idején kaptak, vigyék haza, és a családi ájtatosságot is így kezdjék meg.” (I/40-41)
Az első vonatkozásban nem jött össze a „tizenkettő”! A második esetben számszerűen összejött ugyan, de az adott korban, nem volt lehetőségük azon égi kérés teljesítésére, melyet csak a harmadik feltétel szerinti tizenkettő valósíthatott meg!
Erdő Péter bíboros védnöksége mellett, az ország 8 legnépesebb kegyhelyén és négy Szűzanyának szentelt fővárosi templomban (vö I/49) megtörtént a „Láng átadás” 2010. február 2-án, és ezt követően évenkénti ismétléssel.
