Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!
Légy te az első!
Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!
Légy te az első!
A rózsafüzér lényege 1
A rózsafüzér nem csak egy ima, de fegyver a gonosz ellen, a benső léleképítés eszköze, az egységnyi idő Istennek ajánlása, az önfegyelem és a szabad akarat szép megnyilvánulása is. Egyben elmélkedés a Megváltás misztériumáról, részesedés Mária Igen-jéből és titkos értékű ajándék égi Édesanyánknak. Mindazáltal a szentolvasó nem liturgikus imádság, hanem a krisztusközpontú Mária-tisztelet magánájtatossága. Nem imák unalmas ismételgetése, hanem szóbeli, elmélkedő, végül pedig szemlélődő imamód.
A szentolvasó mitől oly hatékony? Mert Máriáé! „A gonosz nem azért retteg annyira, mintha Isten (…) hatalma ne volna végtelenszer nagyobb a Boldogságos Szűznél – akiben a tökéletesség korlátozott –, hanem egyfelől azért, mert a Sátán – ez a büszke szellem –, végtelenül többet szenved, ha Isten kicsiny és alázatos szolgálóleánya győzi le őt és bünteti, (…) mint Istennek a végtelen hatalma. Másfelől, mert Isten akkora hatalmat adott Anyjának a gonosz lélek felett, hogy Szűz Máriának egyetlen sóhajától – melyet egy lélekért bocsát Isten elé – jobban fél, mint az összes Szent imáitól, és egyetlen fenyegetésétől jobban tart, mint a legnagyobb kínoktól...” ( vö. TMT 52)
A rózsafüzérezésbe való belemélyülés lényege, hogy Máriával „egy szívvel-lélekkel kitartva az imádságban” (vö. Apcs 1,14) végig elmélkedjük Jézus életének szent titkait: a Megtestesülést, a Kínszenvedést és a Feltámadást. Senki nem élte át ezeket az eseményeket úgy, mint a Szűzanya, aki segít nekünk Szent Fia engesztelésében és követésében, mely az üdvösség egyetlen útja!
Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet,
mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!
Légy te az első!
Szent Mihály Arkangyal (szeptember 29.)
A hagyományos római kalendáriumban Szent Mihály Arkangyalnak két ünnepe van; az egyik május 8-án, ami az arkangyal 495-ös megjelenéséről emlékezik meg Gargano hegyén, Apuliában. A másik szeptember 29-i főünnep pedig a Dedicatio sancti Michaelis Archangeli titulust viseli, azaz, a bazilika fölszentelésének évfordulós ünnepe. Tulajdonképpen egyik ünnep sem korlátozódik Szent Mihályra, hiszen a liturgikus szövegek egyértelműen a teljes angyali sereglet szolgálatáról beszélnek. Minenesetre meg kell említenünk legalább a másik két főangyalt is – a többiekről nem is beszélve –, Szent Gábrielt (Isten hírvivőjét) és Szent Ráfáelt (Isten orvosát). De most Szent Mihállyal szeretnék bővebben foglalkozni!
A Szent Mihály imádság eredetével kapcsolatban valójában nincsenek tökéletesen megbízható források és a bizonytalanságot tovább növeli a tény, hogy idővel sok mende-monda alakult ki, járt szájról-szájra. Erről az Ephemerides Liturgicae római folyóirat egy hosszabb cikket közölt 1955-ben (V. LXIX, 54-60. old). A cikk 9-es számú lábjegyzete utal egy bizonyos Domenico Pechenino atya tanúságtételére, ami eredetileg a La Settimana del Clero egy 1947-es cikkében látott napvilágot. Pechenino atya XIII. Leó pontifikátusa alatt a pápa közvetlen munkatársaként dolgozott a Vatikánban.
„Nem igazán emlékszem a pontos évszámra. Egy reggel a nagy pápa, XIII. Leó szokása szerint miséje befejeztével, hirtelen azt vettük észre, hogy a pápa fölemelte fejét és tekintete összpontosult valamire. Mozdulatlanul, pislogás nélkül bámult valamit. Arckifejezése borzalomról s félelemről árulkodott, és hirtelen elsápadt. Valami szokatlan és komoly dolog történt vele. Végül, magához térve, finoman, de határozottan jelt adott, majd fölállt. Saját irodája felé vette az utat, kísérete pedig izgatottan és aggódva követte, suttogván: ’Szentatyám, nem érzi jól magát? Szüksége van valamire?’ Erre azt válaszolta: ’Nem, Semmire!’ Körülbelül fél óra elteltével magához kérette a Szent Rítus Kongregáció titkárát, akinek kezébe nyomott egy papirost, és utasította, hogy azt nyomtassák ki és küldjék el a világon minden ordináriusnak. Mi volt azon a papíron? Az az ima, amit minden olvasott mise után recitálunk a hívekkel.” A pápa tehát rendeletet hozott arról, hogy minden Szentmise után – az egész világon –, MINDIG mondják el az általa írt Szent Mihály imát!!!
Bár ennél többet megbízható forrásból nem tudhatunk meg, idővel elterjedt az a híresztelés, hogy a pápának látomása volt, amelyben az Isten átengedte a sátánnak a 20. századot, hogy próbára tegye az Egyházat. Bár az Egyház 20. századi történelme és az ima szövege (a hosszabb változatban) ezt alátámasztani látszik, XIII. Leó látomásának ezen értelmezése az marad, ami, melyet megnyugtatóan igazolni nem lehet.
Azt mindenesetre kevesen tudják, hogy a rövid Szent Mihály imán túl (amit II. Vat. Zsinat előtti olvasott misék után volt kötelező elimádkozni), XIII. Leó egyúttal megfogalmazott egy új exorcizmust is, amit beillesztett a Római Rituálé imái közé. A pápa nyomatékosan kérte a püspököket és papokat, hogy gyakran végezzék el ezt az exorcizmust egyházmegyéjükben és plébániáikon, amint azt maga is tette akár napjában többször is.
Itt most leközlöm az egyszerű nép által is napjában többször mondható imát, mely pápai áldással van ellátva és különösen hathatós! Ajánlom mindazok figyelmébe, akik maguk-, szeretteik-, az Egyház és hazájuk sorsát őszintén szívükön viselik! FORRÁS nyomán.
Szent Mihály arkangyal védelmezz minket a küzdelemben! A sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk! Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten! Te pedig, mennyei seregek vezére, a sátánt és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körül járnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére. Amen.
Boldog Bartolo Longo, a rózsafüzér apostola 2
Az életét meg-határozó (az elő-zőkben említett) sugallat alapján úgy érezte, hogy Pompeiben tem-plomot kell építe-nie a Rózsafüzér Királynője tiszte-letére. Imameghallgatá-sok bizonyságai után, 1876. május 9-én Longo letette egy nagy kegy-tem
plom alapkö-vét, mely feltűnő-en rövid idő alatt elkészült, s Győzelmes Bol-dogasszony tisz-teletére szentelték. Később világhírű-vé vált, mint a Pompeji Rózsafü-zér Királynője Bazilika.
A főoltárán elhelyezték a szépen kijavított, keretbe foglalt és megkoronázott kegyképet. A templom körül Longo leányárvaházat nyitott, s a szintén általa alapított Rózsafüzér Leányaira bízta. Megalapította és a Keresztény Iskolatestvérekre bízta a Bebörtönzöttek Gyermekeinek Intézetét a Lombroso-elmélet cáfolatául (mely szerint a bűnözés készsége öröklődik). Ezeknek a fiataloknak szakmunkás műhelyt és iskolát létesített.
Közben folyóirataival (Il Rosario és Nuova Pompei) és cikkeivel is hirdette és terjesztette a kegyhely Győzelmes Boldogasszonyának dicsőségét. Ezáltal a korábbi nyomor- és romváros Pompei világhírű kegyhely lett. Bartolo Longo egész életművével, de különösen a „Tizenöt szombat” ájtatosságával a rózsafüzér krisztológiai és kontemplatív lelkületét tárta elénk, s ehhez nagy bátorítást és támaszt kapott „a rózsafüzér pápájának” nevezett XIII. Leóban.
Boldogunk így méltatta a rózsafüzért: „Ó, Mária áldott rózsafüzé-re, édes lánc, mely Istenhez láncolsz minket, szeretet köteléke, mely az angyalokkal egyesítesz, az üdvösség tornya a pokol szakadékában, biztos kikötő az általános hajótörésben, nem hagyunk el soha többé. Te légy erősségünk halálküzdelmünk óráján....”
Bartolo Longo 1926. október 5-én halt meg. II. János Pál pápa 1980. október 26-án boldoggá avatta.
Boldog Bartolo Longo, a rózsafüzér apostola 1
B. Bartolo Longo Itáliában, a Brindis-i melletti Latianóban született 1841. február 11-én. 1863-ban beiratkozott a nápolyi egyetemre, ahol erős liberális, egyházellenes hatásra hitbeli kételyei támadtak, és a spiritiszták közé sodródott, akiknek ekkor "templomaik" is voltak arra felé. 1864-ben doktorált, hazatért családjához, s ügyvédként kezdett dolgozni.
Jóbarátja, Vincenzo Pepe professzor és Alberto Radente domonkos atya hatására megtért, fölhagyott az ügyvédi munkával és szülővárosában, majd Nápolyban egészen Isten és a rászorulók szolgálatába állt. A Szűzanya hangját hallotta a szíve mélyén: „Aki terjeszti a rózsafüzért, üdvözül!” Nagyon kedvező házasodási lehetőségeket visszautasítva, tisztasági fogadalmat tett. Megismerkedett a Pompei környékén birtokos Marianna De Fusco grófnővel és Bartolo Longo lett a grófnő gyermekeinek a nevelője és birtokainak jószágkormányzója. A jótékonykodásban viszont, teljesen lelki társak lettek.
XIII. Leó pápa magánkihallgatáson fogadta őket, s tanácsára a félreértések és rágalmak elkerülése végett 1885 áprilisában házasságot kötöttek, de József-házasságban éltek.
Bartolo Longo, látva a Pompei környékén élő nép vallási tudatlanságát, tanítani kezdte őket a katekizmusra és a rózsafüzérre. Szentképek tömegét nyomatta, melyeket ingyen osztogatott. Mivel Longo úgy tekintette a szentolvasót, mint láncot, mely Istenhez és Máriához kapcsolja az embert, ingyen osztogatta a népnek a szentolvasókat is, megtanítva őket az imádkozására. Tekintve, hogy a Pompei-környéki nép szerette a mulatságokat, ezért népünnepélyeket szervezett, ahol tombolát húzatott mindenkivel és a nyeremény természetesen, szentképek és rózsafüzér volt!
Egy kedvesnővértől ajándékba kapott egy vászonra festett, nagyon rossz állapotban lévő Rózsafüzér Királynője képet. Restauráltatta, s 1875. november 13-án a birtok egy kicsi kápolnájának oltárára helyezte. (Lád alább, mely a Pompeji Rózsafüzér Királynőjét ábrázolja Szent Domonkossal és Szienai Szent Katalinnal!)
Ez az imádság a Garganó-i Szent Mihály kegyhelyen olvasható!
Az angyali karok csodálatosan nemes Hercege, a Magasságbeli jeles harcosa, akiben buzgó szeretet ég, lángol az Úr dicsőségéért, az engedetlen és lázadó angyalok rémülete, minden igaz angyal szerelme és gyönyörűsége, drágalátos Szent Mihály Arkangyalom!
Szeretnék igaz tisztelőid és szolgáid közé tartozni, és ezért ma Neked ajánlom,
Neked ajándékozom és Neked szentelem magam.
Hatalmas, őriző oltalmad alá helyezem
magamat, családomat és mindazt, ami csak hozzám tartozik.
Kicsi az én szolgaságom felajánlása,
hiszen nyomorult bűnös vagyok,
de fogadd szívesem szívem szeretetét.
Emlékezz, hogyha a mai naptól védelmed,
pártfogásod alatt állok,
akkor segítened kell egész életemben!
Szerezd meg nekem
sok és súlyos bűnöm bocsánatát,
a kegyelmet, hogy teljes szívemmel
szeressem Istenemet, édes Üdvözítőmet, Jézust,
Édesanyámat, Máriát,
és eszközöld ki számomra azokat a segítségeket,
amelyekre szükségem van,
hogy eljussak a dicsőség koronájához!
Védj meg engem mindig lelkem ellenségeitől,
különösen életem utolsó pillanataiban!
Jöjj el akkor, ó, dicsőséges Herceg,
segíts engem a végső küzdelemben
és hatalmas fegyvereddel taszítsd távol tőlem,
a pokol szakadékaiba
azt a törvényszegő és gőgös angyalt,
akit egykor az égi ütközetben legyőztél!
Szent Mihály Arkangyal,
védelmezz minket a küzdelemben,
hogy az utolsó ítéletkor el ne vesszünk! Amen.
A tiszteletreméltó Marie-Pauline Jaricot és az Élő Rózsafüzér 2
Ez a rózsafüzér azért élő, mert a 15 tag, akik közül mindegyik naponta csak egy tizedet imádkozik, bár láthatatlanul, de mégis egymással összefonódva, együtt, mindenki javára az egész zsolozsmát elimádkozza. Ez a horizontális rózsafüzér. És közülük mindegyik 15 napon belül maga is elimádkozza az egész zsolozsmát: ez a vertikális rózsafüzér.
Mint minden jó kezdeményezés, a kezdeti nehézségektől kipróbálva az Élő Rózsafüzér is, csakúgy mint a hit terjesztésére alakult egyesület és a jó könyvek műve, kimagasló sikert ért el. 1831-től átlépte Franciaország határát és Itáliában, Svájcban, Belgiumban, Angliában, sőt még Amerikában és Ázsiában is tovább terjedt. Az Élő Rózsafüzérnek 1834-ben Franciaországban már egymillió követője volt. XVI. Gergely pápa 1832-től approbálta az Élő Rózsafüzért, míg 1877. augusztus 17-én IX. Pius pápa a Quod jure haereditario kezdetű bullával a domonkosrend mesterének közvetlen jurisdictioja alá rendelte. Számtalan búcsúval ellátva az Élő Rózsafüzér úgymond noviciátusa lett a rózsafüzér-társulatoknak, melyhez tagjait természetszerűleg elvezeti. Ez az áhítati forma minden közegben elterjedhet, különösen a gyermekek (mint a rózsafüzérhez vezető út) és az elkülönülten élő személyek (például katonák) körében, akik számára nagy szellemi segítséget jelent.
A Kilenced szándéka
A Szeretetláng Lelki Napló bejegyzése szerint: „A világegyház nagy veszélyben van, és ezen változtatni a ti földi erőtökkel nem tudtok! Már csak a Szentháromság segíthet a küzdő Egyházon, a Szűzanya, az összes angyalok és szentek, és az általatok kiszabadított lelkek együttes közbenjárása!” (IV/27) A sátán és csatlósai, teret akarnak nyerni földrészünkön, nemzetünkön és keresztény kultúránk fölött. Hitünket bizonyítandó, engesztelő kilenceddel fordulunk az ég felé, Isten Irgalmasságáért esedezve, Mária Országának polgári tudatában, Örökös Királynőnket kérjük, hogy parancsára angyali seregek védelmezzenek minket Szent Mihály arkangyal vezetésével!
Magyarok Nagyasszonya, Angyalok Királynője!
A pokoli erők azon mesterkednek, hogy elpusztítsanak minket.
Te hatalmat és megbízást kaptál Istentől, hogy a sátán uralmát végleg leromboljad.
Alázattal kérünk, küldd el nekünk angyali sereged, Szent Mihály vezérletével, hogy védjék meg édes Magyar Hazánkat és Európát a gonosz ármánykodása ellen!
A Te csodatevő istenanyai hatal-maddal, nyisd meg a népek veze-tőinek szemét és értelmét, hogy felismerjék, kik állnak a légiók mögött és milyen veszélynek teszik ki népüket, Európát és az egész emberiséget!
Esdekelve kérjük Szent Mihály főangyalt, hogy teremtsen békét a közel-keleten és a pokol szellemei által elvakított népeket térítse meg és terelje vissza országaikba!
Téged kérünk Magyarok Nagyasszonya, mint Megváltónk Anyját! Ne hagyd elveszni Szent István keresztény országát!
Szent Mihály arkangyal!
Védelmezz minket a küzde-lemben!
A Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten!
Te pedig, mennyei seregek vezére, a Sátánt és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körül járnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére.
Amen. (XIII. Leó pápa)
Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...
Az Üdvözlégyekbe fűzzük bele a Szeretetláng könyörgését, az alábbi módon: Üdvözlégy Mária kegyelemmel teljes! Az Úr van teveled. Áldott vagy Te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse Jézus! Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért (és) áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján. Amen.
A szentolvasó imádságai 3
AZ ANGYALI ÜDVÜZLET 2
Az Angyali Üdvözlet tartalmazza a pátriárkák, próféták és apostolok hitét. A vértanúk kitartást és erőt merítettek belőle, a tudósok tudományt a hitvallók állhatatosságot, a szerzetesek pedig lelki életet. A kegyelem újszövetségének a himnusza az angyalok és emberek öröme, az ördögöknek pedig rettegése és megszégyenülése. /46/
„Ezen szó által: AVE – ami az ÉVA fordítottja – megtudtam, hogy Isten mindenhatósága megőrzött engem a bűntől és minden nyomorúságtól.” (– mondta a Szűzanya). Hackeborni Szent Mechtild egy alkalommal tudni szerette volna, hogy mivel kedveskedhetünk a leginkább Égi Anyánknak. A Szent elragadtatásba esett és megjelent neki a Szent Szűz. Az Angyali Üdvözlet szavai, arany betűkkel ragyogtak a keblén és így szólott: „Leányom! Senki sem köszönthet szebben más üdvözlettel, mint azzal, mellyel a Legszentebb Szentháromság adta tudtomra az istenanyai méltóságot!”
Ugyan ennek a szentnek mondta egyszer Mária: „Az köszönt engem legédesebben, aki az Atyaisten üdvözletével köszönt: AVE MARIA!”
Hogy mily hatékony is volt az első Üdvözlégy, arról az Evangélium tanúskodik. – A mi üdvözlégyünk is ilyen legyen!
Nem csak ajkunkkal, de szívünkkel és tetteinkkel is kell a Szent Szüzet üdvözölnünk, nehogy joggal mondja felénk: „Ez a nép csak szájával tisztel engem, de a szíve, az távol van Tőlem!”
A Kilenced szándéka
A Szeretetláng Lelki Napló bejegyzése szerint: „A világegyház nagy veszélyben van, és ezen változtatni a ti földi erőtökkel nem tudtok! Már csak a Szentháromság segíthet a küzdő Egyházon, a Szűzanya, az összes angyalok és szentek, és az általatok kiszabadított lelkek együttes közbenjárása!” (IV/27) A sátán és csatlósai, teret akarnak nyerni földrészünkön, nemzetünkön és keresztény kultúránk fölött. Hitünket bizonyítandó, engesztelő kilenceddel fordulunk az ég felé, Isten Irgalmasságáért esedezve, Mária Országának polgári tudatában, Örökös Királynőnket kérjük, hogy parancsára angyali seregek védelmezzenek minket Szent Mihály arkangyal vezetésével!
Magyarok Nagyasszonya, Angyalok Királynője!
A pokoli erők azon mesterkednek, hogy elpusztítsanak minket.
Te hatalmat és megbízást kaptál Istentől, hogy a sátán uralmát végleg leromboljad.
Alázattal kérünk, küldd el nekünk angyali sereged, Szent Mihály vezérletével, hogy védjék meg édes Magyar Hazánkat és Európát a gonosz ármánykodása ellen!
A Te csodatevő istenanyai hatal-maddal, nyisd meg a népek veze-tőinek szemét és értelmét, hogy felismerjék, kik állnak a légiók mögött és milyen veszélynek teszik ki népüket, Európát és az egész emberiséget!
Esdekelve kérjük Szent Mihály főangyalt, hogy teremtsen békét a közel-keleten és a pokol szellemei által elvakított népeket térítse meg és terelje vissza országaikba!
Téged kérünk Magyarok Nagyasszonya, mint Megváltónk Anyját! Ne hagyd elveszni Szent István keresztény országát!
Szent Mihály arkangyal!
Védelmezz minket a küzde-lemben!
A Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten!
Te pedig, mennyei seregek vezére, a Sátánt és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körül járnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére. Amen. (XIII. Leó pápa)
Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...
Az Üdvözlégyekbe fűzzük bele a Szeretetláng könyörgését, az alábbi módon: Üdvözlégy Mária kegyelemmel teljes! Az Úr van teveled. Áldott vagy Te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse Jézus! Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért (és) áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján. Amen.
A tiszteletreméltó Marie-Pauline Jaricot és az Élő Rózsafüzér 1
A 19. században Marie-Pauline Jaricot (1799-1862), a domonkosok harmadrendjének tagja, Lyonban 1826-ban megalapította az Élő Rózsafüzért. A francia forradalom általi lelki összeomlás után Marie-Pauline Jaricot-nak az az ötlete támadt, hogy az ima, az áldozat és a tett univerzális apostolságát életre hívja, hogy ezzel az Evangélium világosságát és a megváltás kegyelmét átadja azoknak az embereknek, akik ezt még nem kapták meg vagy visszaadja azoknak, akik az idők során elvesztették. Ez volt az a gondolat, amely arra késztette Marie-Pauline Jaricot kisasszonyt, hogy a Gondviselés segítségével két művet alapítson: a hit terjesztésére szolgáló egyesületet (a missziók segítségére) és az Élő Rózsafüzért (a régi kereszténységnek a francia forradalom eszmei fertőjében elsivárosodott országai számára).
Ezt a szép áhítatot – a kollektív rózsafüzérezés gyakorlatát – Marie-Pauline Jaricot 1826-ban, így írta elő: általában a jámborok késztetésére kell bízni, különösen ha már idősek és semmi mást nem tudnak tenni. Tizenöt fős közösségeket kell szervezni, hol minden tag csupán egy tizednyi (10 Üdvözlégy) rózsafüzérre kötelezi el magát. A tizedre vonatkozó titkokat – mely az elmélkedés tárgya –, havonta kell sorsolni.
Ez az Élő Rózsafüzér-szövetség futótűzként terjedt el, és hamarosan világméretű szerveződéssé vált!
Forrás: A papokhoz, Szűzanyánk szeretett fiaihoz. Üzenetek '96-'97 évekből.
Megjelent a Máriás Papi mozgalom kiadása ‒ Csató és Tsa Kft 1998. ‒ 51-54. oldal. (Részletek), 1996. szeptember 20 és október 13.
Ne félj kicsiny nyáj!
(...) Elérkezett a döntő harc órája.
A Sátán immár feljutott hatalma csúcspontjára, és most végrehajtja, amit az Úr engedett meg neki az Egyház igen fájdalmas megtisztítására.
Ezek az órák, amelyeket most éltek át, a legfontosabbak közé tartoznak, mert megvalósul minden esemény, amit megjövendöltem.
‒ Ne félj kicsiny nyáj! Jézus összegyűjtött benneteket isteni szeretete égi kertjében. Ő vezet titeket az Atya akaratának tökéletes teljesítésére.
Jézus azt akarja, hogy megdicsőítsétek Őt. Ti vagytok vigasza az elhagyatottságban, ti vagytok isteni Szívének mély öröme.
‒ Ne félj kicsiny nyáj! Ti vagytok, (...) akiket egybegyűjtöttem a Föld minden részéről a nagy harcra, amely az Isten és a Sátán között, a jó és a rossz hatalmak között folyik. (...) E célra egyesült minden sátáni és szbdkmves erő. De én magam jelöltem ki vereségük óráját.
(...) Ezért szólítalak benneteket bizalomra és nagy reménységre.
‒ Ne félj kicsiny nyáj! Rátok van bízva a küldetés, hogy véghezvigyétek Szeplőtelen Szívem diadalát a világban."
Az égen nagy jel tűnt fel: signum magnum.
(...) Én vagyok az égen feltűnt nagy jel: én vagyok a Napba öltözött Asszony, lábam alatt a Hold és tizenkét csillagból álló korona a fejem körül.
‒ A nagy jel a gonosz erők elleni rettenetes küzdelemben, amelyek összefogtak Isten (...) ellen. Ezért jelenik meg a Napba öltözött Asszony nagy jele mellett a vörös sárkány, az őskígyó, a Sátán jele is, aki ma egész rendkívüli hatalmával megnyilatkozik. Úgy tűnik, mintha a nagy sárkány győzelmet aratott volna, mert rávette az emberiséget, hogy Isten nélküli civilizációt építsen fel. Mindenütt elterjesztette a pénz és az élvezetek kultuszát. Kevélységgel és tévedésekkel vezette félre az emberek értelmét.
Bűnnel és gonoszsággal gyalázta meg a lelkeket. Önzéssel és gyűlölettel keményítette meg a szíveket. A bujaság és a tisztátalanság serlegévei megrontotta a Föld minden nemzetét.
A Sátánnak sikerült gonosz uralmát kiterjesztenie az egész világra.
Én azonban legnagyobb győzelmem nagy jeleként jelenek meg ezeknek a végső időknek elszánt küzdelmében, mely az ég és a Föld, az égi angyalok és az ördögök, az Asszony és a sárkány között játszódik le.
Isten győzelmének nagy jeleként jelenek meg az elméleti és gyakorlati ateizmus minden formája felett, a jó győzelmének nagy jeleként a gonoszság és a bűn minden formája felett, a szeretet győzelmének jeleként az erőszak és a gyűlölet minden formája felett, az igazság győzelmének jeleként a tévedés és a hamisság minden formája felett. (...)
‒ A világosság nagy jeleként jelenek meg ezeknek az időknek sűrű sötétségében. Ezért felszólítalak, hogy járjatok az imádság és a bűnbánat, a bizalom és teljes ráhagyatkozásotok útján! (...)
A Kilenced szándéka
A Szeretetláng Lelki Napló bejegyzése szerint: „A világegyház nagy veszélyben van, és ezen változtatni a ti földi erőtökkel nem tudtok! Már csak a Szentháromság segíthet a küzdő Egyházon, a Szűzanya, az összes angyalok és szentek, és az általatok kiszabadított lelkek együttes közbenjárása!” (IV/27) A sátán és csatlósai, teret akarnak nyerni földrészünkön, nemzetünkön és keresztény kultúránk fölött. Hitünket bizonyítandó, engesztelő kilenceddel fordulunk az ég felé, Isten Irgalmasságáért esedezve, Mária Országának polgári tudatában, Örökös Királynőnket kérjük, hogy parancsára angyali seregek védelmezzenek minket Szent Mihály arkangyal vezetésével!
Magyarok Nagyasszonya, Angyalok Királynője!
A pokoli erők azon mesterkednek, hogy elpusztítsanak minket.
Te hatalmat és megbízást kaptál Istentől, hogy a sátán uralmát végleg leromboljad.
Alázattal kérünk, küldd el nekünk angyali sereged, Szent Mihály vezérletével, hogy védjék meg édes Magyar Hazánkat és Európát a gonosz ármánykodása ellen!
A Te csodatevő istenanyai hatal-maddal, nyisd meg a népek veze-tőinek szemét és értelmét, hogy felismerjék, kik állnak a légiók mögött és milyen veszélynek teszik ki népüket, Európát és az egész emberiséget!
Esdekelve kérjük Szent Mihály főangyalt, hogy teremtsen békét a közel-keleten és a pokol szellemei által elvakított népeket térítse meg és terelje vissza országaikba!
Téged kérünk Magyarok Nagyasszonya, mint Megváltónk Anyját! Ne hagyd elveszni Szent István keresztény országát!
Szent Mihály arkangyal!
Védelmezz minket a küzde-lemben!
A Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten!
Te pedig, mennyei seregek vezére, a Sátánt és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körül járnak a világ-ban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére.
Amen. (XIII. Leó pápa)
Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...
Az Üdvözlégyekbe fűzzük bele a Szeretetláng könyörgését, az alábbi módon: Üdvözlégy Mária kegyelemmel teljes! Az Úr van teveled. Áldott vagy Te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse Jézus! Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért (és) áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján. Amen.
Szeptember 24. Szent Gellért, Szent Imre nevelője, a vértanúhalált halt (1046) első csanádi püspök emlékünnepe.
SZENT GELLÉRT Velencében született előkelő patrícius családból 980 körül. A születése napja miatt György névre keresztelték. Ötévesen halálos beteg lett, a velencei bencés kolostorban gondos ápolásban részesült, sokat imádkoztak a gyógyulásáért, a boldog szülők Istennek ajánlották.
A bencés rendbe lépett, szépen sajátította el a tudományokat és a szentek tudományát. Szerzetesi kötelességeit pontosan teljesítette, sokat vezekelt. Amikor atyja szentföldi zarándoklaton vértanúhalált szenvedett, felvette apja nevét, a Gellért nevet. Nemsokára édesanyja is meghalt, ettől kezdve még lelkesebben tanult, böjtölt. Gyorsan haladt a rendi ranglétrán is, ami nagyon nehezére esett. Szeretett volna egyszerű szerzetes maradni, nem szívesen vállalta a vezetéssel járó kötelezettségeket, de rendtársai meggyőzték.
1015 táján szentföldi látogatásra indult. Vihar miatt csaknem hajótörést szenvedtek, végül is a bóra nevű adriai vihar Szent András szigetére sodorta őket. Itt, ezen a dalmáciai szigeten találkozott Razin (Gaudenciusz) pannonhalmi apáttal. Az apát biztatta, jöjjön Magyarországra hithirdetőnek. Székesfehérvárra érkezve István király elé vezették, aki azonnal felismerte csodálatos képességeit, a nyolc éves Imre herceg nevelését bízta Gellértre. Hét évig foglalkozott Gellért a herceggel, utána Bakonybélre vonult vissza, imádság, böjt, tanulás következett.
1028 táján István megszervezte a csanádi püspökséget, ennek vezetését Gellértre bízta. Az új püspök sokat utazott, nem lovon hanem szekéren, a szekéren is dolgozott.
István halála után háborúskodások kezdődtek országunk nemzetközi – a római pápa vagy a Salzburgi érsek iránti – elkötelezettsége tekintetében. Ezeket a késői történelemszemlélet esetenként "pogánylázadásnak" állítja be. Így történt ez a Vata-féle hatalomátvételi kísérlet esetében is. A király-jelöltek próbáltak rendet teremteni, Endre és Levente is. 1046-ban a mai Diósdon misézett és onnan jött több püspök kíséretében a pesti révhez a hercegek elé, a mai Erzsébet-híd tájékára. Itt lázongók kiragadták kocsijából, a Gellért-hegy tetejéről egy kétkerekű kordéval letaszították, kíséretével együtt. A zuhanás ugyan végzetes volt, de lenn még a tomboló pogányok átszúrták. Ideiglenesen Pesten a Boldogasszony-templomban temették el, pár év múlva a marosvári székesegyházba szállították. 1083-ban avatták szentté, Csanádon, Szent László szorgalmazására. Ünnepét már 1092-óta szeretettel ünnepeljük.
Példája: hogy mindig állapotbeli kötelességedre összpontosíts! ( Forrás )
A szentolvasó imádságai 2
AZ ANGYALI ÜDVÜZLET 1
Az Üdvözlégy a legnagyobb tömörséggel foglalja össze a Máriáról szóló egész hittudományt: a köszöntést, a Dicséretet és a felszólítást. A köszöntést maga a Szentháromság nyilatkoztatta ki és Erzsébet a Szentlélektől ihletve tovább szőtte az első mondatokat. A dicséret magába foglalja mindazt, ami Szűz Máriát naggyá teszi. A felszólítás viszont azt tartalmazza, amit Tőle kell kérnünk – és amiként remélhetjük – jósága meg is ad.
Miután az Anyaszentegyház 431-ben az I. Efezusi Zsinaton elítélte Nestorius tévtanait, elővételezte az Üdvözlégy második részét, végérvényessé téve, hogy a Szent Szűz valóban Istenanya és Őt így kell tisztelnünk. Ezen kiegészítést azonban csak VI. Sándor pápa (1492-1503) általánosította. Végül a „most és halálunk óráján” záró mondat 1525-ben jelent meg egy ferences imakönyvben. A több szövegváltozatot V. Piusz pápa tisztázta le 1568-ban és felvette a breviáriumba (ez a mai formája)!
Az Üdvözlégy által lett az Isten emberré, s egy Szűz, Istenanyává. Az igazak lelkei kiszabadultak a pokol tornácáról, az Ég örömei újra megnyíltak, s az üres trónok megteltek, bűneink bocsánatot nyertek, a kegyelmet újra megkaptuk.
Az Üdvözlégy által betegek meggyógyultak, halottak feltámadtak, a szomorúak megvigasztalódtak, s az emberek elnyerték az örök üdvösséget.
Végezetül, az Üdvözlégy szivárvány az égen, a Legszentebb Szentháromság békeüzenete, a szelídség és a kegyelem jele, amit a föld fölé maga az Isten ragyogtatott.
Az új dicshimnuszt a keresztények éneklik a megtestesülés és a megváltás nagy jótéteményeiért. Dicsérjük benne Istent, az Atyát, mert úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát küldte megváltóul. Magasztaljuk Istent, a Fiút, mert az égből leszállt a földre, emberré lett és Szent Vérével megváltotta az emberiséget. Áldjuk Istent, a Szentlelket, mert a Legszentebb Szűz méhében a legtisztább testet alkotta; az Áldozati Bárányt bűneinkért. – Ilyen szellemben mondjuk az üdvözlégyeket!
Szeptember utolsó vasárnapjára esik Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepe. Eredetét 1218-ra vezethetjük vissza, amikor augusztus 1-jén, a Boldogságos Szűz látomásban buzdította Nolascói Szent Pétert a fogolykiváltó rend megalapítására. Mint rendi ünnepet a pápa 1615-ben hagyta jóvá, és az egész Egyház számára 1696-ban írta elő.
Magyarországon, a török idők óta ünneplik. A története szerint Bécs török uralom alóli felszabadítása után, szeptember 24-én, a visszavonuló török sereg 3200 foglyot vitt magával, akik csodás módon szabadultak meg.
A középkorban a muzulmán fogságba esett keresztény rabok kiszabadulásáért az Egyház rendszeresen imádkozott. A mercediáriusok, majd a trinitáriusok (A Fogolykiváltó Szűzanya Szentháromságról nevezett rendjének tagjai) pedig magukat adták cserébe - életüket is áldozva - a foglyok szabadságáért.
Ez a nagyhatású Mária-ünnep, érdekesmód 1969 óta nem szerepel a liturgikus naptárban (állami nyomásra, talán a politikai foglyok fogalma miatt), mindazáltal a Fogolykiváltó Boldogasszony tiszteletének tartalma bővült a szenvedélybetegek, a különböző függőségekben "megkötözöttségben" szenvedők szabadulásának kérésével.
Jelenleg a rend 158 házában 790 mercediárius fáradozik a modern kor "rabszolgáinak" fölszabadításáért. A rendnek női ága is van 1265-től.
Magyarországon különösen a Budakeszi-Makkosmária búcsújáróhelyen tisztelik a Fogolykiváltó Boldogasszonyt. A kegytemplomban sokan imádkoznak a kábítószeresekért, az alkoholistákért, a testiség-, a szerencsejátékok- és minden más káros szenvedélyek rabjaiért. Azokért is, akik miattuk szenvednek (családok!).
Ezúttal, fogadják szeretettel a makkosmáriai templom rövid történetét!
A makkosmáriai Angyalok Királynéja tiszteletére felszentelt kegytemplom hiteles története a XVIII. századba nyúlik vissza. 1731-ben egy Traub János nevű legény a Budakeszi határában fekvő szőlőkbe igyekezett. Egy útszéli tölgyfánál a szenvedő Krisztus arca jelent meg előtte. Traub később beteg lett. Csodás gyógyulása után egy Falconeri nevű olasz származású budai festőtől olajfestményt vásárolt, mely a Gyermekét tápláló Szűzanyát ábrázolta. A képet az említett tölgyfára függesztette.
Hamarosan sokan kezdték látogatni ezt a helyet. Acsádi Ádám (1680-1744) veszprémi püspök kivizsgáltatta az eseményeket és engedélyezte, hogy a szentképet nyilvános tiszteletben részesítsék. A zarándokok adományaiból kicsi kápolna épült a Mária-kép fölé. Gondozására a közelben élő két remete vállalkozott. A fokozódó érdeklődés eredményezte, hogy az Óbudán működő trinitárius szerzetesrend itt szép egytornyú templomot és egy kis kolostort épített. Koller Ignác (1725-1773) veszprémi püspök 1768-ban szentelte fel a templomot tízezernél is több zarándok jelenlétében: A templomban elhelyezték a tölgyfa törzsét és a kegyképet. Rövid időn belül 50 csodálatos gyógyulás és imameghallgatás történt itt a Szent Szűz közbenjárására.
A virágzó Mária-kegyhely azonban nem sokáig működhetett. II. József császár 1784-ben a trinitáriusok rendjét is feloszlatta, és a templomot bezáratta. A kegyképet és a fatörzset a Budakeszi plébániatemplomába vitték le, és itt megőrizték. A kolostor és a kegytemplom világiak kezére került és néhány évtized alatt rommá lett.
Az első világháború alatt Miller József budakeszi plébános a templomromot a hozzátartozó kolostorral együtt az egyház számára visszavásárolta.
A második világháború előtt néhány évvel a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére alapított szervita rend papjai kezdtek újra szentmisét mondani vasárnapokon és Mária-ünnepeken a romokból összeállított kis kápolnában, a mai gyóntatófolyosó helyén. A világháború alatt és után mind többen jöttek ide hadifogoly hozzátartozóikért imádkozni. Meghonosodott a Fogolykiváltó Boldogasszony tisztelete. A hívek adományaiból és munkájából a szervita atyák néhány év alatt felépítették a jelenlegi templomot, melyet 1950-ben Shvoy Lajos (1927-1968) székesfehérvári püspök szentelt fel. Újra elhelyezték a plébániatemplomban megőrzött fatörzset és kegyképet, a kegyoltár mögött illetve fölött.
A szerzetesrendek feloszlatása kapcsán 1950-ben távozni kényszerült szervita atyák helyébe, az egyházmegye keretébe felvett P. Tamás János (1915-1993) jezsuita atya lett a kegyhely vezető lelkésze. 33 esztendőn át végezte a kegyhely fejlesztésével járó igen áldozatos munkáját. Forrás: http://egykor.hu/budakeszi/makkosmariai-kegytemplom/1963
Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!
A Kilenced szándéka
A Szeretetláng Lelki Napló bejegyzése szerint: „A világegyház nagy veszélyben van, és ezen változtatni a ti földi erőtökkel nem tudtok! Már csak a Szentháromság segíthet a küzdő Egyházon, a Szűzanya, az összes angyalok és szentek, és az általatok kiszabadított lelkek együttes közbenjárása!” (IV/27) A sátán és csatlósai, teret akarnak nyerni földrészünkön, nemzetünkön és keresztény kultúránk fölött. Hitünket bizonyítandó, engesztelő kilenceddel fordulunk az ég felé, Isten Irgalmasságáért esedezve, Mária Országának polgári tudatában, Örökös Királynőnket kérjük, hogy parancsára angyali seregek védelmezzenek minket Szent Mihály arkangyal vezetésével!
Magyarok Nagyasszonya, Angyalok Királynője!
A pokoli erők azon mesterkednek, hogy elpusztítsanak minket.
Te hatalmat és megbízást kaptál Istentől, hogy a sátán uralmát végleg leromboljad.
Alázattal kérünk, küldd el nekünk angyali sereged, Szent Mihály vezérletével, hogy védjék meg édes Magyar Hazánkat és Európát a gonosz ármánykodása ellen!
A Te csodatevő istenanyai hatal-maddal, nyisd meg a népek veze-tőinek szemét és értelmét, hogy felismerjék, kik állnak a légiók mögött és milyen veszélynek teszik ki népüket, Európát és az egész emberiséget!
Esdekelve kérjük Szent Mihály főangyalt, hogy teremtsen békét a közel-keleten és a pokol szellemei által elvakított népeket térítse meg és terelje vissza országaikba!
Téged kérünk Magyarok Nagyasszonya, mint Megváltónk Anyját! Ne hagyd elveszni Szent István keresztény országát!
Szent Mihály arkangyal!
Védelmezz minket a küzde-lemben!
A Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten!
Te pedig, mennyei seregek vezére, a Sátánt és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körül járnak a világ-ban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére.
Amen. (XIII. Leó pápa)
Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...
Az Üdvözlégyekbe fűzzük bele a Szeretetláng könyörgését, az alábbi módon: Üdvözlégy Mária kegyelemmel teljes! Az Úr van teveled. Áldott vagy Te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse Jézus! Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért (és) áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján. Amen.
Szeptember 23. Szent Pio atya, stigmatizált kapucinus szerzetes (1887–1968) nevéhez számos különleges esemény fűződik. 1999-ben boldoggá, 2002-ben szentté avatták.
Magam, mint e blog szerkesztője könyvet is írtam róla "Az üdvözítő szeretet megsebzettje" címmel (ld. lent). Van benne egy rész (Magyarország egy kalitka...), melyet már minden fórumon idéznek (a Magyar Kurír is), sőt már a kávézó falára is kitesznek, de sehol sem hivatkoznak a forrásra, mely egyedül az én könyvem!
Az alábbiakban részleteket közlök a III. kiadás kéziratából, melyet anyagi forrás hiányában nem tudok kiadni!
...De mit tudhatott Pio atya Magyarországról? Hihetjük, hogy talán a múltat és jövendőt!
Ezt példázza egy magyar főpappal történt elgondolkoztató eset is. Miután az eminenciásnak sikerült rövid beszélgetésbe keveredni páter Pioval, még egy utolsó kérdést akart feltenni neki, de az atya nem engedte neki kimondani, ám a fel nem tett kérdésre mégis válaszolt! Elkérte a főpap szentolvasóját és az asztalon, minden szó nélkül kirajzolta a rózsafüzérrel Nagymagyarország körvonalát.
Egy alkalommal állítólag azt nyilatkozta Szent Pio atyánk, hogy „irigyli a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre! Mástól még azt is hallottam, miszerint „kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak s bizony helyes lenne fokozottabban kérniük hathatós oltalmát országukra!” ‒ Nem hihetetlen, vagy mégis?!
Az viszont igazolt valóság, hogy Pio atya bilokációban meglátogatta börtönében Mindszenty hercegprímásunkat! De hogyan is?
Padre Pio szenttéavatási eljárásának aktáit tartalmazó ún. Positio második kötetében a szent szerzetes életének különleges epizódját tárta fel civil munkatársa Angelo Battisti, aki a boldoggáavatási eljárásban tanúvallomást tett a szent kapucinus életszentségének különböző megnyilvánulásairól: „Pio atya mindent tudott mindenkiről, számára nem léteztek fizikai távolságok, mindent Istenben látott” – áll a tanúvallomásában. A Positio 2. kötetének 1638. oldalán olvasható tanúságtételben szó esik Pio atya többek által leírt különleges isteni ajándékáról, a bilokációról is, vagyis hogy egyszerre két helyen is jelen tudott lenni.
A visszaemlékezésben az áll, hogy amikor Mindszenty bíborost bebörtönözték, Pio atya egy reggel a szentmise kellékeivel együtt megjelent a bíboros cellájában. A két pap beszélgetett egymással, majd Pio atya ahogyan érkezett, el is távozott. Angelo Battisti évekig nem merte megkérdezni Pio atyától, valóban megtörtént-e az eset.
Végül 1965 márciusában egy este, miután befejezte beszámolóját a kórház aznapi munkájáról, mégis rákérdezett: Atyám, Mindszenty bíboros felismerte önt? – „Mit képzelsz, láttuk egymást, beszélgettünk és gondolod, hogy nem ismert föl?” – felelte Pio atya, aki letartóztatásától kezdve segítette Mindszenty bíborost és így figyelmeztette munkatársát: „Ne feledkezz el imádkozni ezért a nagy hitvallóért, aki annyit szenvedett az egyházért” – idézi a vatikáni dokumentum. (Magyar Kurír, 2009. 06. 22.)
P. Pio bizonyára tudhatott népünk különleges meghívásáról és arról, hogy az emberiség történelmének nem volt egyetlen más olyan királyi dinasztiája sem ‒ mint az Árpádház ‒, amely annyi kiváló szentet adott volna a Világegyháznak! Köztük Szent Erzsébetet – a szolgáló szeretet szentjét ‒, akinek színes üvegablaka ma is a kapucinus öregtemplom szentélyére néz. Ez a híveknek jobbra van, ott ahol Pio atya ötven évig misézett. Hányszor nézhetett rá és hányszor néztek egymásra?! Az pedig, hogy imádkozott-e Pio atya hazánkért, aligha kétséges, hiszen nem csak mélységes Mária-tisztelő volt, de ő említette azt a „Madárkát”, amely ezernyi „kelepce” ellenére is készül világraszóló röptére! Így, remélhetőleg az „istentelenség jeges kövületéből” hazánk – MÁRIA ORSZÁGA –, újra a szívet-lelket melengető isteni kegyelmek továbbítója lesz ‒ Királynője ‒ Szűz Mária által, az egész emberiség javára!
Szent Pio atya fentebb sorolt megnyilatkozásainak egy része dokumentált, más kijelentései viszont csak a szájhagyomány alapján maradtak fenn. Ez a bizonyos „Magyarország egy kalitka” jó hasonlat lehet a magyar „géniuszra”, de hitelessége kérdőjeles – olyannyira –, hogy a magyar kapucinusok írásban kérdezték meg a San Giovanni Rotondó-i levéltárukat a kijelentés felől. A válasz egyértelmű volt: szentünk ilyet soha nem írt le és erre való utalást sem találtak! Ehhez persze hozzá tehetjük, hogy amit nem írt le, azt még mondhatta, sőt tehette is, hiszen a fennen említett Mindszenty látogatás sincs Padre Pio által lejegyezve! ‒ A forrás? ‒ Nos, e könyv szerkesztője személyesen ismerte a kiváltságolt Thirring Éva asszonyt, akinek megbízhatóságához nem fér kétség! Sokat fordított Rómában a magyar látogatók beadványainak ügyében, a szentszéki magyar ügyvivő Mester István pápai prelátus megbízásából.
A szentolvasó imádságai 1
A HISZEKEGY változatai: A szentmisében rendszerint (a „nagy”) Nicea-konstatinápolyi hitvallást, a rózsafüzérezés-nél (a „kisebb”) Apostoli Hitvallást, ritkán az „ökume-nikus verziót” imádkozzuk. Csak közbevetőleg említjük meg, hogy eredendően nem tartozott a "Domonkos-féle" rózsafüzérhez a Hiszekegy-Miatyánk-3 Üdvözlégy bevezetés. Ezt Montforti Grignon Szent Lajos illesztette hozzá!
AZ ÚR IMÁJA
A Miatyánk az Úrtól kapta a nevét. Nem ember, nem is angyal a szerzője ennek a fönséges imának, hanem az emberek és az angyalok királya: Jézus Krisztus. Isten fia tetteiben mindig az Atyát dicsőítette és azért jött erre a világra, hogy általa az emberek is megdicsőítsék az Atyát. Ezért tanított meg bennünket arra az imamódra, mellyel a legjobban magasztalhatjuk Istent: megtanított bennünket a Miatyánkra, amelynek Ő a szerzője.
Imádkozzuk tehát gyakran ezt az imádságot olyan érzülettel, ahogyan Krisztus tanította!
Tertulliánus szerint a Miatyánk az evangélium rövid kivonata.
Kempis Tamás annyira csodálja, hogy azt állítja: a Miatyánk kívánságai túlszárnyalják a szentek legmerészebb vágyait is.
Aranyszájú Szent János viszont arra figyelmeztet; aki nem úgy imádkozik, ahogy az Úr tanított bennünket, az nem az Úr Jézus tanítványa.
Végül Szent Ágoston arról biztosít mindnyájunkat, hogy a szívből végzett Miatyánk kiírtja a bocsánatos bűnöket is.
Amikor ezt az isteni imádságot áhítattal mondjuk, akkor a legkiválóbb erényeket indíthatjuk fel magunkban; mivel a Miatyánk minden egyes fohásza egy-egy erénynek felel meg.
Ha szentolvasónk tizedei előtt a Miatyánkot mondjuk, akkor emlékezzünk a fenti gondolatokra! Akkor rózsafüzérezésünk közben nagy erőkkel töltekezhetünk, s lelkünket friss forrásvízzel üdíthetjük. A rózsafüzér kezünkben olyan hatalom, amelyen nem vehet erőt az alvilág minden incselkedése sem.
A Kilenced szándéka
A Szeretetláng Lelki Napló bejegyzése szerint: „A világegyház nagy veszélyben van, és ezen változtatni a ti földi erőtökkel nem tudtok! Már csak a Szentháromság segíthet a küzdő Egyházon, a Szűzanya, az összes angyalok és szentek, és az általatok kiszabadított lelkek együttes közbenjárása!” (IV/27) A sátán és csatlósai, teret akarnak nyerni földrészünkön, nemzetünkön és keresztény kultúránk fölött. Hitünket bizonyítandó, engesztelő kilenceddel fordulunk az ég felé, Isten Irgalmasságáért esedezve, Mária Országának polgári tudatában, Örökös Királynőnket kérjük, hogy parancsára angyali seregek védelmezzenek minket Szent Mihály arkangyal vezetésével!
Magyarok Nagyasszonya, Angyalok Királynője!
A pokoli erők azon mesterkednek, hogy elpusztítsanak minket.
Te hatalmat és megbízást kaptál Istentől, hogy a sátán uralmát végleg leromboljad.
Alázattal kérünk, küldd el nekünk angyali sereged, Szent Mihály vezérletével, hogy védjék meg édes Magyar Hazánkat és Európát a gonosz ármánykodása ellen!
A Te csodatevő istenanyai hatal-maddal, nyisd meg a népek veze-tőinek szemét és értelmét, hogy felismerjék, kik állnak a légiók mögött és milyen veszélynek teszik ki népüket, Európát és az egész emberiséget!
Esdekelve kérjük Szent Mihály főangyalt, hogy teremtsen békét a közel-keleten és a pokol szellemei által elvakított népeket térítse meg és terelje vissza országaikba!
Téged kérünk Magyarok Nagyasszonya, mint Megváltónk Anyját! Ne hagyd elveszni Szent István keresztény országát!
Szent Mihály arkangyal!
Védelmezz minket a küzde-lemben!
A Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten!
Te pedig, mennyei seregek vezére, a Sátánt és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körül járnak a világ-ban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére.
Amen. (XIII. Leó pápa)
Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...
Az Üdvözlégyekbe fűzzük bele a Szeretetláng könyörgését, az alábbi módon: Üdvözlégy Mária kegyelemmel teljes! Az Úr van teveled. Áldott vagy Te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse Jézus! Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért (és) áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján. Amen.
Monforti Grignon Szent Lajos, a szentolvasó apostola
A rózsafüzér iránti lelkesedés lendülete a protestantizmus, majd a janzenizmus alatt jelentősen megtört. Bár az ellenállás számtalan szigete őrizte az áhítatnak eme formáját, a régi tüzet mégis csak Grignon de Monfort Szent Lajosnak (1673-1716) sikerült újra lángra lobbantania. A máriás kegyelem arra ösztönözte Grignon Szent Lajost, hogy csatlakozzon a prédikáló rendhez és belépett a domonkosok harmadrendjébe. Ez lehetővé tette számára, hogy rózsafüzér-társulatokat szervezhessen, amihez a domonkosok rendi főnökétől kapott engedélyt.
Több művében is kimutatkozik, hogy Szent Lajos sokat merített a domonkos hagyományból, különösen Boldog Alanus de Rupe írásaiból. Grignon azonban nem elégedett meg a másolással, hozzáadta a maga hasonlíthatatlan zsenialítását is.
Hogy a tudatlan és felületes népnek Jézus és Mária titkait könnyebben hozzáférhetővé tegye, szent keresztutakat is építtetett, mint például Pontchâteau-ban, azonkívül körmenetei számára zászlókat tervezett, melyek a titkokat ábrázolták. Több mint százezer tagot vett fel a rózsafüzér-közösségekbe. Az ő és az általa alapított Mária Társulat misszionáriusainak buzgósága újra kereszténnyé tette Nyugat-Franciaországot, és ezzel megalapozta azt a csodálatraméltó ellenállást, melyet ez a vidék a francia forradalommal szemben tanúsított.
Az is Grignon Szent Lajos volt, aki a rózsafüzérhez – bizonyos fokig bevezetőként – hozzáfűzte a Hiszekegyet, a Miatyánkot és a három Üdvözlégy Máriát, melyek nem a domonkos hagyományból származnak és ezért nem szükségesek a rózsafüzérhez kötődő búcsúk elnyeréséhez. Grignon ezen toldaléka azonban az idők folyamán általánosan elterjedt. (Alsó kép: Montforti Grignon Szent Lajos rózsafüzére)
A Kilenced szándéka
A Szeretetláng Lelki Napló bejegyzése szerint: „A világegyház nagy veszélyben van, és ezen változtatni a ti földi erőtökkel nem tudtok! Már csak a Szentháromság segíthet a küzdő Egyházon, a Szűzanya, az összes angyalok és szentek, és az általatok kiszabadított lelkek együttes közbenjárása!” (IV/27) A sátán és csatlósai, teret akarnak nyerni földrészünkön, nemzetünkön és keresztény kultúránk fölött. Hitünket bizonyítandó, engesztelő kilenceddel fordulunk az ég felé, Isten Irgalmasságáért esedezve, Mária Országának polgári tudatában, Örökös Királynőnket kérjük, hogy parancsára angyali seregek védelmezzenek minket Szent Mihály arkangyal vezetésével!
Magyarok Nagyasszonya, Angyalok Királynője!
A pokoli erők azon mesterkednek, hogy elpusztítsanak minket.
Te hatalmat és megbízást kaptál Istentől, hogy a sátán uralmát végleg leromboljad.
Alázattal kérünk, küldd el nekünk angyali sereged, Szent Mihály vezérletével, hogy védjék meg édes Magyar Hazánkat és Európát a gonosz ármánykodása ellen!
A Te csodatevő istenanyai hatal-maddal, nyisd meg a népek veze-tőinek szemét és értelmét, hogy felismerjék, kik állnak a légiók mögött és milyen veszélynek teszik ki népüket, Európát és az egész emberiséget!
Esdekelve kérjük Szent Mihály főangyalt, hogy teremtsen békét a közel-keleten és a pokol szellemei által elvakított népeket térítse meg és terelje vissza országaikba!
Téged kérünk Magyarok Nagyasszonya, mint Megváltónk Anyját! Ne hagyd elveszni Szent István keresztény országát!
Szent Mihály arkangyal!
Védelmezz minket a küzde-lemben!
A Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten!
Te pedig, mennyei seregek vezére, a Sátánt és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körül járnak a világ-ban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére.
Amen. (XIII. Leó pápa)
Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...
Az Üdvözlégyekbe fűzzük bele a Szeretetláng könyörgését, az alábbi módon: Üdvözlégy Mária kegyelemmel teljes! Az Úr van teveled. Áldott vagy Te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse Jézus! Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért (és) áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján. Amen.
Az Örök Rózsafüzér Mozgalma
1634 egy olasz domonkos pap, Timotheus Ricci (1579-1643) Bolognában megalapította az „Örök Rózsafüzért”, melynek alapszabálya kimondta, hogy a rózsafüzért éjjel és nappal, az év minden órájában imádkoznia kell valakinek.
Ez nagyon megfelelt a híveknek, mivel ez azt jelentette, hogy az évnek csak egy órájára kellett elkötelezniük magukat, melyben az egész zsolozsmát elimádkozták. A hívek elmentek a domonkos kolostorba és egy kazettából kihúztak egy papírt, melyen valamely, a nap rájuk osztott órájának időpontja volt felírva. A siker nagy volt. Egyedül Bolognában 16-szor kellett a kazettát újratölteni, és még VIII. Orbán pápa is magához rendelt a Vatikánba egy kazettát, melyből a maga óráját kihúzta. A pápa haláláig hű maradt ehhez az önként vállalt kötelezettséghez. Az óra, amit kihúzott, az este 11 és éjfél közötti volt.
Az Örök Rózsafüzér gyorsan elterjedt az egész kereszténységben, és a pápák gazdagon ellátták búcsúkkal.
A Kilenced szándéka
A Szeretetláng Lelki Napló bejegyzése szerint: „A világegyház nagy veszélyben van, és ezen változtatni a ti földi erőtökkel nem tudtok! Már csak a Szentháromság segíthet a küzdő Egyházon, a Szűzanya, az összes angyalok és szentek, és az általatok kiszabadított lelkek együttes közbenjárása!” (IV/27) A sátán és csatlósai, teret akarnak nyerni földrészünkön, nemzetünkön és keresztény kultúránk fölött. Hitünket bizonyítandó, engesztelő kilenceddel fordulunk az ég felé, Isten Irgalmasságáért esedezve, Mária Országának polgári tudatában, Örökös Királynőnket kérjük, hogy parancsára angyali seregek védelmezzenek minket Szent Mihály arkangyal vezetésével!
Magyarok Nagyasszonya, Angyalok Királynője!
A pokoli erők azon mesterkednek, hogy elpusztítsanak minket.
Te hatalmat és megbízást kaptál Istentől, hogy a sátán uralmát végleg leromboljad.
Alázattal kérünk, küldd el nekünk angyali sereged, Szent Mihály vezérletével, hogy védjék meg édes Magyar Hazánkat és Európát a gonosz ármánykodása ellen!
A Te csodatevő istenanyai hatal-maddal, nyisd meg a népek veze-tőinek szemét és értelmét, hogy felismerjék, kik állnak a légiók mögött és milyen veszélynek teszik ki népüket, Európát és az egész emberiséget!
Esdekelve kérjük Szent Mihály főangyalt, hogy teremtsen békét a közel-keleten és a pokol szellemei által elvakított népeket térítse meg és terelje vissza országaikba!
Téged kérünk Magyarok Nagyasszonya, mint Megváltónk Anyját! Ne hagyd elveszni Szent István keresztény országát!
Szent Mihály arkangyal!
Védelmezz minket a küzde-lemben!
A Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten!
Te pedig, mennyei seregek vezére, a Sátánt és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körül járnak a világ-ban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére.
Amen. (XIII. Leó pápa)
Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...
Az Üdvözlégyekbe fűzzük bele a Szeretetláng könyörgését, az alábbi módon: Üdvözlégy Mária kegyelemmel teljes! Az Úr van teveled. Áldott vagy Te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse Jézus! Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért (és) áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján. Amen.
Boldog Alanus de Rupe szervező szerepe 3
Aki beiratkozott egy rózsafüzérrendbe, az részesedett a világ összes rendtagjának imájában. Az a "céhtag", aki szobájában egyedül imádkozta az Üdvözlégy Máriákat, ezt a közösségek összes többi társával és mindenkiért tette. Ez volt Alanus de Rupe természetfeletti zsenijének fő műve. Sőt, még azt is hozzáfűzte ehhez, hogy a rend minden tagja a többiek ájtatosságának minden művében és minden érdemében részesedik, méghozzá a vezeklő elégtétel szokása szerint.
A rendi szabályzat második fejezetében Alanus de Rupe ezt írja: „Ezen rend fő tárgya az, hogy minden egyes tag minden műve és minden érdeme a rend összes tagjának közös javára szolgál”. És egyik tanítványa, Michel Francois de Lille, ugyanilyen értelemben egyfajta kommentárként még ezt tette hozzá: „Mivel az imák vagy minden jámbor mű csak akkor válik hasznára, ha ez az imádkozó azon akarata szerint történjék, hogy mindenkinek, aki a Szűz Mária zsolozsmát imádkozza, ezt akár egy, akár ismételt aktusok által, tudatosan az összes tag (élők és holtak) javára kell ajánlania”.
Ez az univerzális imalánc jelentős sikert ért el a keresztény népnél, s nagy buzgalommal vett részt benne. Rövid időn belül szoros hálóként fonta össze a kereszténység államait, hogy pajzsként védelmezze őket.
Az első ilyen rózsafüzér-közösség 1470-ben alakult Douai-ban. Ezen ájtatossági forma iránti lelkesedés vezetett oda, hogy az emberek elkezdték a Szűz Mária zsolozsmát naponta imádkozni.
A Kilenced szándéka
A Szeretetláng Lelki Napló bejegyzése szerint: „A világegyház nagy veszélyben van, és ezen változtatni a ti földi erőtökkel nem tudtok! Már csak a Szentháromság segíthet a küzdő Egyházon, a Szűzanya, az összes angyalok és szentek, és az általatok kiszabadított lelkek együttes közbenjárása!” (IV/27) A sátán és csatlósai, teret akarnak nyerni földrészünkön, nemzetünkön és keresztény kultúránk fölött. Hitünket bizonyítandó, engesztelő kilenceddel fordulunk az ég felé, Isten Irgalmasságáért esedezve, Mária Országának polgári tudatában, Örökös Királynőnket kérjük, hogy parancsára angyali seregek védelmezzenek minket Szent Mihály arkangyal vezetésével!
Magyarok Nagyasszonya, Angyalok Királynője!
A pokoli erők azon mesterkednek, hogy elpusztítsanak minket.
Te hatalmat és megbízást kaptál Istentől, hogy a sátán uralmát végleg leromboljad.
Alázattal kérünk, küldd el nekünk angyali sereged, Szent Mihály vezérletével, hogy védjék meg édes Magyar Hazánkat és Európát a gonosz ármánykodása ellen!
A Te csodatevő istenanyai hatal-maddal, nyisd meg a népek veze-tőinek szemét és értelmét, hogy felismerjék, kik állnak a légiók mögött és milyen veszélynek teszik ki népüket, Európát és az egész emberiséget!
Esdekelve kérjük Szent Mihály főangyalt, hogy teremtsen békét a közel-keleten és a pokol szellemei által elvakított népeket térítse meg és terelje vissza országaikba!
Téged kérünk Magyarok Nagyasszonya, mint Megváltónk Anyját!
Ne hagyd elveszni Szent István keresztény országát!
Szent Mihály arkangyal!
Védelmezz minket a küzde-lemben!
A Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten!
Te pedig, mennyei seregek vezére, a Sátánt és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körül járnak a világ-ban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére.
Amen. (XIII. Leó pápa)
Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...
Az Üdvözlégyekbe fűzzük bele a Szeretetláng könyörgését, az alábbi módon: Üdvözlégy Mária kegyelemmel teljes! Az Úr van teveled. Áldott vagy Te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse Jézus! Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért (és) áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján. Amen.
Boldog Alanus de Rupe szervező szerepe 2
Az előzőkben említett Boldog Alanus de Rupe, a Lille-i konvent szerzetese feladatául tűzte ki, hogy prédikációiban megtanítsa, hogyan forduljanak az Istenanyához az Üdvözlégy Mária recitálása és a hit titkairól való elmélkedés által. És ez volt a rózsafüzér, melyet tízes csoportokba osztott és egy-egy Miatyánkkal egymástól elválasztott 150 Üdvözlégy Máriából állt.
Meg kell jegyezni, hogy Alanus nem csak Krisztus életének örömteli, fájdalmas és dicsőséges titkait tárgyalta. Az elmélkedés − minden egyes személy szükségletének megfelelően −, a vallást érintő kérdésekben: a titkok hármas szériája mellett a Hét Szentségről, a mennyei udvar dicsőségéről, boldogságáról vagy hasonlókról szólt. Ez az ájtatosság nagy szabadsággal bírt. A rózsafüzér privát elmélkedésekor még ma is megengedett ez a szabadság. (De a búcsúkat azonban csak a mi Urunk életének, szenvedésének és feltámadásának szemléletével lehet elnyerni!)
De Alanus de Rupe legnagyobb műve vitathatatlanul a Boldogságos Szűz Mária zsolozsma-rendjének (a rózsafüzérezésnek) visszaállítása volt. Szent Domonkos óta léteztek már a híveknek olyan közösségei, kik összegyűltek, hogy a rózsafüzért együtt imádkozzák. Ezért tekintik Szent Domonkost a rózsafüzér-közösségek megalapítójának. Miből is állt ez a visszaállítás? Alanus de Rupe hozzájárulása két újdonságot hozott.
Először: a rózsafüzért a Boldogságos Szűz Mária zsolozsmájának tekintette. Míg a papok breviáriumukban egy héten a 150 zsoltárt recitálták, addig a rózsafüzér a minden héten elimádkozott 150 Üdvözlégy Máriájával a laikusok breviáriuma lett.
Másodszor: a híveket a céhek mintájára szervezte csoportokba, imaközösségekbe. Alanus de Rupe elképzelése szerint a rózsafüzér-közösségek az ima céhei voltak, azzal a különbséggel, hogy az ima ezen céhei univerzálisok voltak és nem csak egy provinciára vagy egy királyságra korlátozódtak, hanem az egész világra kiterjedtek, és a kereszténység összes közösségét képes volt összekötni.
A Kilenced szándéka
A Szeretetláng Lelki Napló bejegyzése szerint: „A világegyház nagy veszélyben van, és ezen változtatni a ti földi erőtökkel nem tudtok! Már csak a Szentháromság segíthet a küzdő Egyházon, a Szűzanya, az összes angyalok és szentek, és az általatok kiszabadított lelkek együttes közbenjárása!” (IV/27) A sátán és csatlósai teret akarnak nyerni földrészünkön, nemzetünkön és keresztény kultúránk fölött. Hitünket bizonyítandó, engesztelő kilenceddel fordulunk az ég felé, Isten Irgalmasságáért esedezve, Mária Országának polgári tudatában, Örökös Királynőnket kérjük, hogy parancsára angyali seregek védelmezzenek minket Szent Mihály arkangyal vezetésével!
Magyarok Nagyasszonya, Angyalok Királynője!
A pokoli erők azon mesterkednek, hogy elpusztítsanak minket.
Te hatalmat és megbízást kaptál Istentől, hogy a sátán uralmát végleg leromboljad.
Alázattal kérünk, küldd el nekünk angyali sereged, Szent Mihály vezérletével, hogy védjék meg édes Magyar Hazánkat és Európát a gonosz ármánykodása ellen!
A Te csodatevő istenanyai hatal-maddal, nyisd meg a népek veze-tőinek szemét és értelmét, hogy felismerjék, kik állnak a légiók mögött és milyen veszélynek teszik ki népüket, Európát és az egész emberiséget!
Esdekelve kérjük Szent Mihály főangyalt, hogy teremtsen békét a közel-keleten és a pokol szellemei által elvakított népeket térítse meg és terelje vissza országaikba!
Téged kérünk Magyarok Nagyasszonya, mint Megváltónk Anyját! Ne hagyd elveszni Szent István keresztény országát!
Szent Mihály arkangyal!
Védelmezz minket a küzde-lemben!
A Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten!
Te pedig, mennyei seregek vezére, a Sátánt és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körül járnak a világ-ban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére.
Amen. (XIII. Leó pápa)
Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...
Az Üdvözlégyekbe fűzzük bele a Szeretetláng könyörgését, az alábbi módon: Üdvözlégy Mária kegyelemmel teljes! Az Úr van teveled. Áldott vagy Te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse Jézus! Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért (és) áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján. Amen.
Boldog Alanus de Rupe szervező szerepe 1
Sajnálatosan a 15. században alábbhagyott a szentolvasó imádkozása, úgy a szerzetesrendek, mint a nép körében. Ezt tanúsítja Alexander Forl-i püspök pápai legátus levele: „A Szent Domonkos által prédikált rózsafüzér az idő múltával és az emberek hanyagsága miatt hanyatlásnak indult és csaknem teljesen eltűnt” (1476. március 10-én a Köln-i rózsafüzér-közösséghez).
Ál-kérdés feltenni, hogy az ima-buzgalom csökkenése a 14. század közepén kitört pestisjárványnak tudható be, vagy maga a fekete-pestis volt egyenes folyománya, az imádságos emberek csökkenésének. A járványban a koldulórendek tagjainak többsége meghalt. Ezután a nagy szkizma (egyházbomlasztó eretnekség) rontotta tovább a helyzetet, mely a lelkeket azzal zavarta össze, hogy a papságot és a híveket elidegenítette egymástól. (Ez sajnos napjaink tünete is!) Mindez az összevisszaság, vagyis a szentolvasó imádság elhanyagolása vezetett végül is a protestantizmushoz! Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a rózsafüzér prédikálása kijött a gyakorlatból. Végülis csak a 15. század utolsó negyedében − nem sokkal a protestantizmus vihara előtt − kezdte eredménnyel újraszervezni az egyéni és közösségi rózsafüzérezést a breton származású domonkos, Alanus de Rupe (1428-1475). Egy eredetileg tőle származó dokumentumra hivatkozó írásban ez áll: „A Szűzanya többször megjelent neki gyermekével a karján; a fájdalmas passió nevében mindketten lelkére kötötték, hogy hirdesse a rózsafüzér hatékonyságát az isteni harag következményeinek elkerülésére. Mindezt azokért a kimondhatatlan bajokért, melyek Isten Egyházára és a világra zúdulni fognak. Ezen vészterhes időkben − a kereszténység legnagyobb megpróbáltatása idején Mária − az Ő zsolozsmája által akarta megújítani a föld arculatát és az embereket az isteni törvények megtartásához visszavezetni”.
Abban az időben, amikor ezeket a sorokat egy kis kötetben németül leírták, akkor született Luther Márton és bizony már 10 éves lehetett, mire végre ki is lett nyomtatva. (Sajnos, nem kapkodták el, pedig az emberiség sorsa fordulhatott volna kedvezőbbre.) Akiknek lett volna pénze – a Gondviselés adományaként –, azok szűkmarkúak voltak a máriás ügyek iránt. Vajon, az "elszámoltatásnál", milyen jutalomban részesülhetnek? – Lásd Mt 25,28-30!) (folyt.)
A prédikáció a népszerűsítés módszere
Szent Domonkos Miasszonyunk ajánlására a hit titkait prédikálta, és hallgatóival egyúttal a Miatyánkot és az Angyali Üdvözletet imádkoztatta. Azért tette ezt, mert a beszéd akármilyen briliáns is, nem elégséges az emberek megtérítésére. Egyedül Isten kegyelme képes a lelkek rejtett ellenállását megtörni, és ezt a kegyelmet csak az ima segítségével lehet megszerezni.
Aquinói Szent Tamás így ír: „előfordul, hogy a felebarátért mondott ima nem hoz eredményt (…) a személy oldalán meglévő akadály miatt, akiért az ima szól”. Ha viszont maga a bűnös kezd el imádkozni, akkor az ő imája megszüntetheti ezt az akadályt. Valóban „négy feltétel van, melyeknek együttes megléte biztosítja, hogy biztosan megkapjuk azt, amiért imádkozunk: szükséges, hogy magunk számára kérjünk, hogy azt kérjük, ami ahhoz kell, hogy az örök üdvösséget elérjük, és hogy ezt alázattal és kitartással kérjük”. Ezért lesz a rózsafüzér-apostol különlegesen inspirált és természetfeletti műve, ha ilyen módon prédikációs tevékenységét annak az imájával egyesíti, akit tanítani akar. Miért volt ez a prédikáló módszer alkalmas arra, hogy a katarok eretnekségét eltörölje? A katarok számára ugyanis az érzékelhető anyagi világ az ördög műve volt. Szerintük, Isten ezért nem vehetett föl emberi testet egy szűz méhéből, és nem is halhatott meg a kereszten a mi megmentésünkre. Ezzel az emberré válás és a megváltás titkait tagadták, a Boldogságos Szűz Máriát becsmérelték, és csak egyetlen imádságot, a Miatyánkot ismerték el, melyhez babonásan ragaszkodtak.
Míg a katolikus prédikációk hiánya, egyenes arányban segítette elő az eretnekségek terjedését, ezzel szemben a rózsafüzér titkainak népies prédikációja hatékony ellenszerként bontakozott ki. Nagy számú szerzetes járta a vidéket és szavaikkal hatékonyan megerősítették az emberek hithűségét. Ennek folytán a szóbeli ima, Krisztus és Miasszonyunk titkainak szemléletében oly gyorsan elterjedt, hogy már 1236-ban említést tesznek róla a Gand-i beginák zsoltároskönyvben.
A szentolvasó, mint fegyver
Egy történelmi dokumentum az eretnekek elleni egyik híres csatában Szent Domonkost, rózsafüzért imádkozva mutatja. E csata 1213. szeptember 12-én a Toulouse közelében fekvő Muret-nál olyan győzelemmel járt, melyet Szent Domonkos a rózsafüzér segítségével aratott.
A III. Ince pápa felhívására összegyűlt 800 katolikus lovag állt szemben körülbelül 34 000 katonával (katarokkal), kiket Aragóniai II. Péter király Spanyolországból érkezett csapatai erősítettek. Domonkos a papsággal és a néppel felvonult a Muret-i templomhoz és eközben mindenkivel a rózsafüzért imádkoztatta.
A katolikus lovagok győzelme – Montforti Simon vezetésével – egyszerűen elsöprő és csodálatos volt (a katolikusok vesztesége 8, az ellenségé 10 000 fő volt). A krónikák szerint, a hit ellenségei úgy estek el sorban, mint az erdő fái a fejszecsapások alatt. Ez a győzelem visszaállította a politikai békét, így mindenek előtt a rózsafüzér prédikálása volt az, mely a szíveket megtérítette és ennek a régiónak végérvényesen a békét meghozta. Öt hónappal ezen esemény után egy dél-franciaországi jegyző ezt írta: „Domonkos rózsát víve [Miasszonyunknak], alázatosan jelenik meg. Ha imádkozni kezd; Domonkos csokrokat fon, [az imában] melyben jártasnak tűnik.”
A jegyző megemlíti Domonkos alázatosságát, aki nem tétovázik a rózsafüzér imát, mint hatékony fegyvert használni.
Szeptember 15. Hétfájdalmú Szűzanya, Mária felmagasztalt anyai fájdalmának ünnepe. Simeon megjövendölte Mária szenvedését – azt –, hogy a hét tőr járja át a szívét (Lk 2,34-35).
Az 1423-i kölni zsinat Húsvét utáni 3. vasárnapjára rendelte az ünnepét.
XIII. Benedek pápa az ünnepet péntekre tette, a huszita képrombolás kiengesztelésére.
1814 után VII. Piusz pápa a napóleoni fogságból való szabadulása emlékére szeptember harmadik vasárnapjára tette.
Az ünnep tartalmának képi megjelentetése a Pieta-ábrázolás és Fájdalmas Szív hét tőrrel.
Egy új szokás felbukkanása
A Boldogságos Szűz köszöntéseiben, bizonyos számú Ave Mária imádkozása Szent Domonkos idejében nem volt ismert, pláne nem elterjedt. Egyszóval, ez a szokás nem létezhetett akkor, mert erről egyetlen imakönyv, dokumentum vagy hagyomány sem tesz említést.
Meghökkentő azonban – és ez bizonyítható megállapítás –, hogy Szent Domonkos óta ezen ájtatossági forma – minden társadalmi rétegben –, nagyhirtelen terjedni kezdett, úgy a műveltek, mint az egyszerű emberek között, és az erről szóló bizonyítékok száma a kor okirataiban megsokszorozódott.
Így az 50 és 150 Ave Mária imádkozásáról szóló beszámolók megtalálhatók e kor okirataiban, mégpedig jelentőségteljes kontextusban: „Túlcsordul a száma azon dokumentumoknak, melyek tanúsítják, hogy a domonkos rend konventjeiben és kolostoraiban a 13. századtól kezdve Ave Mária-sorozatokat imádkoztak, 50, 150 vagy akár ezret is egymás után (…) a kérdés, hogy ki adta a domonkos szerzeteseknek ezt az ájtatossági formát? Nyilván az, aki a rendet is alapította: Dominik de Guzman!”
Idézünk Szent Lajos királyról egy szép tanúságtételt: „A szent király minden este 50-szer letérdelt, majd rögtön felállt, hogy újra letérdeljen, és miközben letérdelt elmondott egy Ave Máriát.”
És ugyanebben az időben terjedt el a gyöngysorok alkalmazása is. Párizsban nem kevesebb, mint három műhely foglalkozott e gyöngyfüzérek készítésével. Az Ave Mariák számolására hamarosan elterjedt ezek használata.
Szó mi szó, a domonkosok az egész kereszténységben szétszóródva, döntő hatással voltak, a rózsafüzér-imádság elterjesztésében. R. P. Mortier OP, a domonkos rend kimagasló történésze, nyomatékosan ezt írja: „A Szent Domonkos által alapított szerzetesrend működése kezdeteitől fogva különleges módon fejlesztette ki az Ave Máriák iránti odaadást. Ez vitathatatlan tény.”
Mindazonáltal a rózsafüzér imádság nem csak egy új és szép szokássá vált, hanem Szent Domonkos ideje óta ez lett az Egyház egyik leghatékonyabb fegyvere, ellenségeivel szemben. (És ebben nem az imaforma, hanem az Angyali Köszöntés szavai képezik a természetfeletti erőt, ne akarjunk tehát mi más "rózsafüzéreket" imádkozni!)
Forrás: J. Henry Newman NAGYPÉNTEK. Új ember Kiadó Bp. 1995
Hétfájdalmú Szűzanya litániája
Uram, irgalmazz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, hallgass minket! Krisztus, hallgass minket!
Krisztus, hallgass meg minket! Krisztus, hallgass meg minket!
Mennyei Atyaisten Irgalmazz nekünk!
Fiúisten, a világ megváltója Irgalmazz nekünk!
Szentlélek Isten Irgalmazz nekünk!
Szentháromság egy Isten Irgalmazz nekünk!
Fájdalmak Anyja Könyörögj érettünk!
Anyánk, kinek lelkét tőr járta át -
Anyánk, ki Jézussal Egyiptomba menekültél -
Anyánk, ki őt három napig fájdalommal kerested -
Anyánk, ki vele a keresztúton fájdalommal találkoztál -
Anyánk, ki az ő keresztje alatt álltál -
Anyánk, ki őt holtan karjaidba vetted -
Mária, mártírok királynője -
Mária, szomorúak vigasztalója -
Mária, gyöngék segítsége -
Mária, csüggedők erőssége -
Mária, vigasztalás nélküliek világossága -
Mária, betegek anyja -
Mária, bűnösök menedéke -
Fiad keserű szenvedése által Könyörgéseddel ments meg minket!
Szíved emésztő aggodalma által Könyörgéseddel ments meg minket!
Szenvedésed terhe által Könyörgéseddel ments meg minket!
Szomorúságod által Könyörgéseddel ments meg minket!
Anyai részvéted által Könyörgéseddel ments meg minket!
Teljes megadásod által Könyörgéseddel ments meg minket!
Érdemteljes imádságod által Könyörgéseddel ments meg minket!
A mértéktelen szomorúságtól Könyörgéseddel ments meg minket!
A lélek gyávaságától Könyörgéseddel ments meg minket!
A türelmetlenségtől Könyörgéseddel ments meg minket!
Az ingerlékenységtől és elégedetlenségtől K.géseddel ments meg minket!
A bosszúságtól és hitetlenségtől Könyörgéseddel ments meg minket!
A bűnbánat halogatásától Könyörgéseddel ments meg minket!
Mi bűnösök Kérünk téged, hallgass meg minket!
Hogy a hirtelen haláltól megmentsél Kérünk téged, hallgass meg minket!
Hogy megtanítsál jól meghalni Kérünk téged, hallgass meg minket!
Hogy utolsó földi óránkban segítsél Kérünk téged, hallgass meg minket!
Hogy a gonosz ellenségtől megvédjél Kérünk téged, hallgass meg minket!
Hogy szent távozást engedj nekünk Kérünk téged, hallgass meg minket!
Hogy kieszközöld számunkra az állhatatosság kegyelmét Kérünk téged, hallgass meg minket!
Hogy az utolsó ítéleten mellettünk állj Kérünk téged, hallgass meg minket!
Istennek Anyja Kérünk téged, hallgass meg minket!
Fájdalmakkal teljes anya Kérünk téged, hallgass meg minket!
Halálosan szomorú anya Kérünk téged, hallgass meg minket!
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit Kegyelmezz nekünk!
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit Hallgass meg minket!
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit Irgalmazz nekünk!
Krisztus, hallgass minket! Krisztus, hallgass minket!
Krisztus, hallgass meg minket! Krisztus, hallgass meg minket!
Uram, irgalmazz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
P: Légy mellettünk Szentséges Szűz Mária!
V: Most és mindenkor és mindenütt!
Könyörögjünk!
Urunk, Jézus Krisztus, igaz Isten és igaz ember, könyörgünk hozzád, hogy a te drága édesanyád, Mária, kinek lelkét a te szenvedéseidnek óráiban a fájdalom tőre járta át, érettünk közbejárjon, most és halálunk órájában, a te érdemeid által, világnak Megváltója, ki az Atyával és a Szentlélekkel élsz és uralkodol, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.
335. év szeptember 13-áján szentelték fel Jeruzsálemben a Szent Sír bazilikát, ahol 14-én mutatták be először a már május 3-án megtalált Kereszt-ereklyét, egy darabot Jézus keresztfájából. A kereszt a megváltás jelképe, így ez az ünnep közvetlenül Jézus ünnepeinek sorába tartozik. Az ünnep arra is emlékeztet, hogy az ereklyét Heraklios császár 618-ban visszaszerezte a pogányoktól. A kereszt tiszteletét a megszámlálhatatlan ábrázolás, szobor tanúsítja.
A pápák határozott állásfoglalásai
A pápák egész sora Szent Domonkost tartotta a rózsafüzér imaforma forrásának. Idézzük elsőnek Szent V. Pius 1569-ben kelt bulláját a Consueverunt romani Pontifices-t. Ebben nagyon világosan le van írva, hogy Szent Domonkos kialakított egy új imamódot – melyet rózsafüzérnek vagy a Boldogságos Szűz Mária zsoltárának neveznek –, melyet ezután az egész római Egyház magáévá tett. Ez az imamód abból áll, hogy a Boldogságos Szűz Máriát 150 Ave Mária – Dávid zsoltárai számának megfelelően – felmondásával tiszteljük, miközben minden 10 Ave Mária után egy Miatyánkot toldunk be, valamint a mi Urunk Jézus Krisztus élete titkainak szemlélését. Hozzá kell tennünk, hogy Szent V. Piusz 1571-ben az egész egyházban elrendelte a rózsafüzér imádkozását a Szent Szűz oltalmának kiesdésére a muszlimok európai térhódítása ellen! Amikor a keresztény hajóhadak Lepantónál fényes győzelmet arattak az Oszmán török túlerővel szemben, a pápa ezt egyértelműen a rózsafüzér kegyelmeinek tulajdonította!
A Monet Apostolus bullában (1573), mellyel a rózsafüzér-ünnep bevezetésre került, XIII. Gergely pápa arra emlékeztet, hogy Szent Domonkos „azért vezette be ezt az igen ájtatos gyakorlatot, melyet rózsafüzérnek vagy Mária-zsoltárnak neveznek, hogy Isten haragját elterelje és a Boldogságos Szűz segítségét kieszközölje”.
Amikor 1724-ben kétségbe kezdték vonni, a szentolvasó domonkosi eredetét, XIII. Benedek megbízta a rítus-kongregációt, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel. Prospero Lambertini hittudós, a későbbi XIV. Benedek, a szolid római hagyományra támaszkodva cáfolta meg az ellenkező állításokat.
1726. március 26-án XIII. Benedek kiadta a római breviárium leckéit az október 7-i ünnep matutinumához, miközben kihirdette, hogy „Mária azt ajánlotta (Szent Domonkosnak), hogy prédikálja a népnek a rózsafüzért, és értésére adva, hogy ez az ima különösen hatásos segítség az eretnekségek és a bűnök ellen”. XIV. Benedek, aki ismerte ezeket az ellenvéleményeket, kijelentette, hogy a római hagyomány szolid bázisán alapszik és így válaszolt az ellenfeleknek: „Azt kérdik tőlünk, vajon valóban Szent Domonkos volt-e az, aki a rózsafüzért bevezette és kétségeik vannak e kérdésben. De mit mondanak azokhoz a határozott ítéletekhez, melyeket a pápák, X. Leó, V. Pius, XIII. Gergely, V. Sixtus, VIII. Kelemen, VII. Sándor, XI. Ince, XI. Kelemen, XIII. Ince, XIII. Benedek és még sokan mások hoztak, kik egyértelműen Szent Domonkost tartották a rózsafüzér bevezetőjének?”
A rózsafüzér eredetét homály fedi?
A 13. és 14. század íróitól hiába várjuk, hogy megemlítsék azt a tényt, hogy a rózsafüzért Szent Domonkos vezette be. Az ilyesmi egyszerűen nem tartozott a kor irodalmi zsáneréhez. Ezek az írók fontosabbnak tartották az adatközlésnél, hogy olvasóik épülését előmozdítsák. A rózsafüzér eredetét ezért a kutatás számára homály fedi. Valószínűleg a Gondviselés így akarta – még akkor is –, ha ez a racionalistáknak nem tetszik. Ez a Szűzanya és szolgájának, Szent Domonkosnak a titka marad.
Mindazonáltal nagy aljasság, és a józan ész meghökkentő hiányának jele, ha valaki ezt a homályt arra akarja felhasználni, hogy ezen ima bevezetését Szent Domonkostól elvitassa, amiként ezt a modernisták teszik:
Egyfelől azért aljasság, mert a rózsafüzér Szent Domonkos által való bevezetése a biztos hagyományok körébe tartozik, nemcsak a domonkos rendben, hanem a római katolikus Egyházban is. És ez a fő érv!
Másfelől a kifogásoló józan eszének hiánya, mivel a 13. és 14. századi dokumentumok − ha áttételesen is −, de sok és meggyőző adatot szolgáltatnak, melyek elégségesek arra, hogy a rózsafüzér bevezetését időben be lehessen határolni! Ennek a behatárolásnak az időpontja pedig, se a Szent Domonkos előtti, se az utána jövő időre nem illik. Vizsgáljuk meg egy kissé ezt a két pontot, melyet a modern kritika teljesen figyelmen kívül hagy.
A "rózsakert telepítésének" ideje
Ritkán fordul elő, hogy egy ájtatossági forma ilyen hirtelenséggel bukkan fel a történelemben és hatja át az egész Egyházat. Az isteni pedagógia gyakran évszázadokig készíti fel a lelkeket ilyesmire. Általánosságban kijelenthető, hogy a rózsafüzér a keresztények azon korai szokásából ered, miszerint az első hívek Szűz Máriának köszönetet mondtak mindazokért a kegyelmekért, melyeket Ő az egész emberiségnek hozott.
Nyilvánvaló, hogy a rózsafüzér ájtatossági forma a középkorban fellendült általános Mária-tiszteletnek köszönheti különleges elterjedését, és nincs ez ma sem másként!
Szűz Mária saját kegyelmi érdemeinek és azon kegyelmeknek a szemlélését, melyeket ő gyermekeinek kiesdett, olyan örömnek tekintették, mely minden más örömet felülmúl. Valójában, a Boldogságos Szűz köszöntésének ezen öröméből származik a rózsafüzér név. A középkorban ugyanis a rózsa az öröm szimbóluma volt. Sőt, Szűz Máriát még „rózsakertnek” is nevezték, mivel a középkori latin nyelvben a rózsakert neve rosarium volt (ami rózsafüzért is jelent). Egyesek arról is meg vannak győződve, hogy a Szent Szűznek minden általunk való egyes köszöntésével az angyal köszöntésekor érzett öröm új visszhangját érzi. Tehát azért ismételjük az angyal szavait, mert Mária Szívét meg akarjuk örvendeztetni. A Boldogságos Szűzhöz szóló köszöntések tehát spirituális rózsákként értendők, melyeket Máriának átnyújtunk, melyekből rózsakoronát fonunk. Ellenszolgáltatásként a Boldogságos Szűz rózsából font láthatatlan diadémot (lelki kegyelmeket) helyez gyermekeinek fejére.
A Boldogasszony-kultusz, népünk Szent István előtti hitvilágában gyökerezik. Az anya tisztelete, az Istenszülő szűz képzete már ott volt a magyarság egyisten őshitében. Népünk tehát nem a térítés során találkozott először Istenszülő anyával.
Gellért püspök méltán figyelmeztette szent királyunkat, Istvánt arra, hogy a magyarokat legkönnyebben a Boldogasszony hitén át lehet a Római Katolikus hit kötelékébe vonni.
A szentistváni Országfelajánlás a Szent Koronával, földjével és népeivel, királynőnkké emelte Szűz Máriát, aki elfogadta azt, és szent kezében tartja a Szentséges Magyar Koronát, abban a kézben, amely a Világ Világosságát, Szent Fiát tartotta.
Ezt követően a Szűzanyát, nem csak az ősi Boldogasszony névvel illetjük, hanem Nagyboldogasszonynak is nevezzük! Ennél fogva a Mária-tisztelet rohamosan elterjedt nemzetünk körében. Őseink benne bíztak, Benne látták maguk és gyermekeik jövőjét. A tisztelet oly mértékben fokozódott, hogy eleinte nem mertek a gyermekeknek Mária nevet adni! De Szent László Európa hírű uralkodása alatt megújította a népi Mária-tiszteletet, sőt országunkat Mária Országának – Regnum Marianumnak –, nevezte, és ennek folytán széleskörűvé vált a Mária névadás is!
A szent MÁRIA név kultusza kiterjedt a templomi titulusok választására, sőt helynevek (Mária-kútja, Mára-remete), helyiségnevek adására is (Boldogasszonyfalva, Máriapócs, Máriaradna) stb.
Míg a Kárpát-medencében kultikus név volt Jézus Anyjának neve (Sarlósboldogasszony, Kisboldogasszony, Nagyboldogasszony, sőt Szűz Mária nevenapja stb.), addig Szűz Mária névünnepe (festum nominis Beatae Mariae Virginis) az Egyházban csak későbbi keletű a Mária-ünnepek között. Szent XI. Ince pápa intézkedésére vált egyetemessé, Bécs 1683. szeptember 12-én történt török ostrom alóli felszabadulásának emlékére.
Mária nevének eredete titka és jelentése több oldalról közelíthető meg.
Mária neve héberül Mirjam. Jelentése és eredete (egyiptomi, kánaáni, arámi) körül máig vitatkoznak:
1. makacs
2. telt
3. keserűségek (márár)
4. magasságok, magasztos, felmagasztalt
5. Isten ajándéka
6. úrnő
7. kiváló
8. tengercsepp (mir+jam) Szent Jeromos szerint, latinul: stilla maris.
A középkorban valaki félreértette a csepp "stilla" szót, és helyébe a "stella" szót helyezte. Így keletkezett a stella maris kifejezés – mint Mária nevének értelmezése – és ennek nyomán a VII. században a legelterjedtebb himnusz: "Üdvözlégy tenger csillaga", amelyet egyházunk Mária zsolozsmájának esti dicséretében énekel.
A Mária név ötvenháromszor szerepel az Újszövetségben. Hat asszony viseli ezt a nevet az Újszövetségben: Mária (az Úr anyja), Mária (Kleofás felesége), Magdalai Mária, Mária (Márta és Lázár testvére), Mária (János és Márk édesanyja), Mária (egy római szent asszony akit Pál apostol említ).
Már a Mirjam név első és utolsó betűjének sajátosan mély jelentése van, hiszen a "mem" jelentése víz, az a valóság, amelyből az élet támad.
A zsidó bölcsek a mem betűt kapcsolatba hozzák a "mazal" szerencse-csillaggal, ebből származik a mázli szavunk. (Forrás: Sztankó Attila: Homília Mária neve ünnepén) Héberül MIRJAM, de Jézus idejében a 'Mariam' formát használták.
Az arám 'MARA' (= Úr) szóból eredeztetve, jelentése Úrnő.
A görög szent atyáknál három értelmezése szerepel: Úrnő; megvilágosító, tengernek mirhája.
Temesvári Pelbárt szerint: A MÁRIA név öt betűje jelenti azt az öt hatalmas jótéteményt, amellyel elárasztja a földet.
M – (mater misericordiae et mediatrix) azt jelenti: ő az irgalmasság anyja, a világ szószólója.
A – (advocata) jelentése: ő az emberi nem szószólója az Úrnál.
R – (reparatrix ruinae) azt jelenti: ő mind angyali-, mind pedig az emberi romlás helyreállítója.
I – (illuminatrix) jelentése: az egész egyháznak és a világnak a megvilágosítója. Mert amint a nap megvilágosít minden csillagot, így Mária dicsőségének fényével megvilágosít minden szentet és angyalt.
A – (auxiliatrix) jelentése: ő minden szükségben a segítség.
Ábrázolása: a Mária név betűiből összeállított monogram szinte minden templomban látható, a szerviták attributuma (Mária-tiszteletük miatt).
A szerkesztő bevezetője
Sajnos, korunk imádkozni hajlandó embere, ha tisztában is van hálaadó és kérő imájának Istennel való párbeszédi lényegével, azzal már kevésbé, hogy melyik szóbeli ima a leginkább tetsző és érdemszerzőbb Isten előtt.
Sajnos, korunkban számtalan “rózsafüzér-forma” ismeretes, ám ezek közül egyedül az Irgalmasság füzére van pápailag ajánlva! Meglehet, hogyha valaki a szándékára (az Irgalmasság olvasóját kivéve), nem az ilyen-olyan rózsafüzért, hanem a Szent Domonkos-féle rózsafüzért imádkozná – azt, amelyet a pápák, a szentek és maga a Szűzanya is ajánlott –, sokkalta több kegyelmet elnyerhetne a fölséges Istentől! A kínált "választékot" a megtévesztő szellem cselvetésének tulajdoníthatjuk, nem másért, minthogy az eredeti "Domonkos" rózsafüzért ne mondjuk! Ha a Szentlélekisten az Ave Mariát tartotta alkalmasnak a leghatalmasabb kegyelem közvetítésére, ki találhat szebbet, jobbat, Isten ihlette érdemszerzőbbet? Nincs ugyanis egyetlen ima sem, mely ennyire áthatotta volna a katolicizmust, mely lényegileg meghatározta üdvtörténetünket és amely a Szentlélek szavaival ennyi kegyelmet kínálna, bírva a pápák és szentek ajánlásait.
Sorozatomban a "rendes" rózsafüzér (más néven szentolvasó) történetét is áttekintem, de elsősorban a rendkívüli kiváltságairól szeretnék értekezni.
Források:
Grignon L. − P. Fenyvesi: SZENTOLVASÓ, (Stephaneum,1944)
LÚCIA nővér: A FATIMAI ÜZENET FELHÍVÁSAI (Secretarido dos Pastorinhos, Fátima)
A SZENTOLVASÓ, szerkesztette: Begyik Tibor OCDS Harmadik, javított és bővített magánkiadás.
Grignon L.: − A TÖKÉLETES MÁRIA-TISZTELET. (magánkiadás)
ROSARIUM VIRGINIS MARIAE, II. János Pál apostoli levele (Szent István Társulat)
SZERETETLÁNG LELKI NAPLÓ (Szent István Társulat 2010)
PROHÁSZKA O. − Élet igéi (Szent István Társulat 1929)
Br. MARIE-DOMINIQUE OP: A rózsafüzér története és hitbeli alapjai (Megjelent a Szent Margit Lap 71-75. számában)
Nekünk magyaroknak különlegesen kiemelt szerepünk van a magunk, és az emberiség sorsának alakításában. Natália nővér, a XX. század nagy magyar misztikusa látomása által tudjuk, hogy a Szentháromság az emberiség sorsát, és külön Magyarországot Szűz Mária kezébe helyezte a mi korunkra. Miért lett ebben külön kiemelve Magyarország? Ennek oka, hogy népünk a "rejtett választott nép", melynek dicsősége csak az utolsó időkben fog kinyilvánulni! Mit jelent az, hogy "rejtett"? Azt a természeti és etikai egyensúlyt, melyet a világmindenség hordoz önmagán: a fény és az árnyék, a látható és a láthatatlan, a nyilvános és a rejtett.
Ezen felül 1000 évvel ezelőtt, Szent István királyunk, halála előtt – örököse nem lévén – az ország nagyjainak színe előtt, államjogilag, Isten Szentséges Anyjának ajánlotta fel a Szent Koronát az uralkodói jelvényekkel, az országot népeivel és földjével. Ezzel az országunk feletti teljes uralmat a Boldogasszony kezébe tette. Tehát nem csak felajánlotta az országot – amit ő utána 600 évvel a lengyelek is megtettek, majd ezt követően több nemzet is, – hanem átadta (!) a Magyarok Nagyasszonyának, aki ezzel Magyarország uralkodója, Örökös Királynője lett. Így lett a Szent Korona Országa, a (teljes) Kárpátmedence: MÁRIA ORSZÁGA.
Ezért hallotta Natália nővér a Szent Szűztől a következőket: "Nagy a világ, sok az ország, de csak egy a tulajdonom belőlük: Magyarország. Az oltalmam alatt vagytok, másképpen kell gondoskodnom rólatok ... a világ végezetéig." Ez az oltalom azonban nem jelenti azt, hogy hűtlenségeink és rossz választásaink következményeiként nem érhetik csapások, gazdasági visszaesések, megpróbáltatások az országot, népünket - mint ahogy a történelmünk ezt bizonyította (és bizonyítja napjainkban is)! Ne feledjük, az Isten nélküliségnek istentelenség a hozadéka, az istentelenségnek pedig embertelenség a következménye!
Miután Magyarország Mária Országa, ezért irányul ellene különleges módon és mértékben a sátáni erők és a szbdkmvesek mindent megrontó haragja és aknamunkája. A súlyos időkben Natália nővéren keresztül többször kaptunk biztatást és ígéretet az Égtől, hogy ne veszítsük el a reményt.
Jézus: "Ennek ellenére a magyar nép Anyámba vetett bizalommal és szent büszkeséggel hangoztassa: Győzni fogunk, Magyarország és a Világ Királynője által!" A nővér azonban azt is megtudta látomásában, hogy ez abban a békében fog bekövetkezni, amit "a tisztulás után fog kapni és élvezni a világ".
Jézus: "az én magyar népem egyszer megtisztulva, megszentelve fog szolgálni az Ég és a Föld színe előtt". És ehhez a nagy tisztuláshoz kaptuk Örökös Királynőnktől azt a rendkívüli kegyelmi eszközt, melyet ma Szeretetláng néven ismer és esdekel a világ. Szűzanya: »Oly sok bűn van az országban. Segíts Nekem, mentsük meg. Én fénycsóvát adok a kezedbe. Ez Szívem Szeretetlángja lesz. Az Én Szívem Szeretetlángjához add a te szeretetedet, s add tovább! (…) Én jóságos, megértő Édesanyátok vagyok és veletek összefogva megmentelek benneteket. Szent István Nekem ajánlotta (országotokat) és Én ígéretemmel biztosítottam, hogy szívemen viselem az Ő és a Magyar Szentek kérését. Egy új eszközt szeretnék kezetekbe adni. Nagyon kérlek fogadjátok megértéssel, mert Szívem bánkódva néz le országomra. (I/37) A Föld most (...) olyan, mint a tűzhányó, amely ha kirobban, pokoli füstjével, visszahulló lávájával fojtogat, öl, vakít (...) Forr a gyűlölet krátere, gyilkos, kénes hamuja szürkévé, színtelenné akarja tenni a Mennyei Atya által Isten képére és hasonlatosságára teremtett lelkeket. (...) Én, a Hajnal Szép Sugara megvakítom a sátánt, (…) (aki) még a választottak hitét és bizalmát is el akarja pusztítani. De a most készülő rettenetes viharban érezni fogják Szeretetlángom fel-felvillanó és eget-földet bevilágító fényességét (vö I/100), soha nem látott csodákkal segítem munkátokat, mely észrevétlenül szelíden, csendben fog terjedni Szent Fiam engesztelésére. (I/58) Azt akarom, hogy ne csak nevemet ismerjék, hanem anyai Szívem Szeretetlángját /is/, mely értetek lángol, és ennek a lángoló szeretetnek elterjedését /rátok bíztam/. (I/116) Tüzet tűzzel fogunk oltani: a gyűlölet tüzét a Szeretet Tüzével. Szeretetlángom el nem képzelhető fényességgel és jótékony melegséggel fogja elárasztani a földkerekséget.« (III/203)
Úr Jézus: »Ez szinte olyan lesz mint az Első Pünkösd, mely a földet elárasztja Szent Lelkével, Szent Lelkének erejével. Ez lesz a nagy csoda, melyre felfigyel az egész emberiség! (II/93) Mindannyiótokat meghívtalak megváltó munkámhoz. Az apákat, anyákat művelteket és tudatlanokat, egészségeseket és betegeket! Értem mindenki dolgozhat a szabad ember és a rabságban sínylődő, mert a lélek készsége a fontos. (II/102) Azt amit tesztek, égjen mint az égő csipkebokor mely ég, de el nem ég! Ilyen áldozat kell Nekem, melynek szeretettől égő tüze Hozzám ér!« (II/108-109) Minden Szűzanyához intézett imához, de különösen az Üdvözlégyekhez fűzzük hozzá az egyetemes könyörgést: Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Ennek a könyörgésnek a kimondásához van kötve az a többletkegyelem, melyről a Szeretetláng Lelki Naplóban Jézus is és Mária is egyöntetűen hangsúlyozzák: Ilyen még nem volt, mióta az Ige testté lett! (III/140) Az Úr szavai szerint: „Az emberiség lelkében a hitetlenség által elhomályosuló Föld nagy megrázkódtatáson megy keresztül. Utána hinni fognak, és ez a megrázkódtatás a hit erejének értelme által új világot teremt. A Szent Szűz Szeretetlángja által a hitből fakadó bizalom gyökeret ver a lelkekben, és újra megújul a Föld színe. Mert ilyen még nem volt, mióta az Ige testté lett. A szenvedésekkel elárasztott Föld megújhodása a Szent Szűzanya közbenjáró hatalmának ereje által történik.” (II/93-94) Ez valóban egy „eddig nem látott” új békekorszakot jelenthet az emberiség történelmében!
Jézus: „Megújul a föld színe és Anyám mosolya beragyogja a világot!”
Rajtunk múlik! Imádkozzunk és engeszteljük a végtelenül megbántott Istent, hogy mihamarabb szétáradhasson a világon a Szűzanya mosolya!
1552. szeptember 9-én vette ostrom alá Ahmed budai pasa és Ali pasa egyesült serege Eger várát, melyet a Dobó István vezette maroknyi védősereg később sikeresen megvédett az oszmánoktól. Az egriek helytállása következtében I. Szulejmán (ur. 1520-1566) 1552. évi hadjárata kudarccal fejeződött be, egyúttal pedig a magyar győzelem reményt, önbizalmat és hősies példát adott a végeken harcoló vitézek számára.
„És most magam esküszöm – szólt Dobó, két ujját a feszületre emelve. - Esküszöm, hogy a vár és az ország védelmére fordítom minden erőmet és gondolatomat, minden csepp véremet! Esküszöm, hogy ott leszek a veszedelemben veletek! Esküszöm, hogy a várat pogány kezére jutni nem engedem! Sem a várat, sem magamat élve meg nem adom! Föld úgy fogadja be testemet, ég a lelkemet! Az örök Isten taszítson el, ha eskümet meg nem tartanám!” (Részlet az Egri csillagok című regényből) Forrás (részlet) Imádkozzunk értük, hogy segítsenek bennünket most, amikor újabb iszlám inváziónak vagyunk kitéve!
Hogy a megbántott Isten kegyesen fogadja népünkért a Szűzanyának felajánlott fogadalmunkat
Az eredeti adakozási felhívást tartalmazó röpirat szövege, amelyet Mindszenty József hercegprímás írt alá, a következő közléssel:
”Akaratom, hogy a magyar engesztelésnek szentély épüljön”
Építsük fel az engesztelő kápolnát!
A nehéz viszonyok csak még sürgetőbbé teszik, hogy népünk jövőjéért áldozatot hozzunk Istennek, aki egyedül segíthet. Ezért épülnek fogadalmi szentélyeink a legsúlyosabb időkben. A háború alatt tettük le az alapkövét, most pedig Bíboros Főpásztorunk 1947. május 8-án ismét elindította az engesztelő kápolna felépítését szolgáló mozgalmat. Hogy a megbántott Isten kegyesen fogadja népünkért a Szűzanyának felajánlott fogadalmunkat, tartsunk őszinte bűnbánatot, küzdjünk a tömegbűnök ellen: misemulasztás, káromkodás, paráznaság, válás, bimbózó élet ellen merénylet, gyűlölködés, könyörtelen szívűség, gondoskodjunk az ifjúság tiszta, krisztusi életéről, imádkozzuk naponta a rózsafüzért. De vonjunk is meg valamit magunktól és adakozzunk szívesen az engesztelés oltárára! Aki Istennek ad, a legjobb kamatra ad! Ajánljuk fel távollevő, vagy elhunyt szeretteinkért is. Rendezzünk előadásokat egyesületeink által, terjesszük az eszmét ismerőseink között!
Mondd napjában többször minden óraütésre, harangszóra:
Ave Maria!
Éljen a Világ Királynője!
Győzelmes Nagyasszony, Világ Királynője,
Légy engeszteléssel, Hazánk megmentője!
Érdeklődés: www.vilagkiralynoje.hu
Kedves Olvasóim! Egy különös és nagyhatású szentre, a Rózsafüzér Apostolára emlékezhetünk e napon! Boldog Alan de Rupe OP (1428-1475 – más néven Alanus de Rupe; Alano de la Roche) volt az, aki Szent Domonkos után 250 évvel – mint a domonkos rend tagja és a Szűzanya kiválasztottja – megújította a szentolvasó imádságot, mely már-már feledésbe merült! E hó 11-től, október 30-ig, 50 részes posztban olvashatnak a Szent Rózsafüzér érdemeiről, majd november 3-tól 15-ig Boldog Alan de Rupe életéről, igazságáról! Kérjük tartsák emlékezetükben ezt a feledésbe merült szentet, hogy esdje ki számunkra a szentolvasó-imádság iránti szeretetünket, és a Boldogságos Szűzanyához való gyermeki ragaszkodásunkat!
Szeptember 8. Kisboldogasszony, Mária születésének ünnepe.
Mária, öröktől fogva ki volt szemelve az Istenanyaságra (január 1 és február 2), ezért mentes volt minden bűntől, szeplőtelenül fogantatott (december 8) (Péld 8,22-31). A hagyomány szerint Kisboldogasszonykor a legszebb a napfelkelte. E napon a szabadban várták a napfelkeltét, mert a népi hagyomány szerint a Napban megpillanthatták a bölcsőben fekvő Máriát. A szokás alapja az lehet, hogy a "Napbaöltözött" hozta világra a világ világosságát, az Igazság Napját, Jézus Krisztust, akinek születésével új Nap, új korszak köszöntött be az emberiség történelmében.
Mária, Dávid nemzetségéhez tartozott, Joakimtól és Annától született szeptember 8-án. Születésének sem a helyét, sem az időpontját nem ismerjük, de régi hagyomány szerint Jézus születésekor még meg sem közelítette a 20. életévét. Későbbi hagyomány, hogy Keleten és nyugaton egyaránt már a VII. században megünnepelték szeptember 8-át az Egyházban.
Az ortodox Egyházban mindmáig nagy ünnepélyességgel ülik meg Mária születését. A középkorban e jeles napnak nálunk, római katolikusoknál vigíliája és nyolcada is volt, azaz megkülönböztetett jelentőségű szertartásokkal és imádsággal ünnepelték Jézus édesanyjának születését. „Minden nemzet ünnepelje ezt a napot, minden fajta, minden nyelv, minden életkor, minden méltóság; örvendezéssel üljük meg a világ örömének születése napját" – mondja egy ősi Himnusz.
Zakariás nevelése alatt, a jeruzsálemi templomban nőtt fel, mert Istennek volt szentelve.
Szűz Mária születésnapján kívül csak Jézusnak és az előhírnök Keresztelő Szent Jánosnak üljük meg földi születésnapját. Minden más szentünknek földi halála napján emlékezünk, mennyei születés napjukat ünnepelve. Ez is jelzi, hogy a mai nap ünnepeltje kiváltságos helyet foglal el a szentek seregében, az Isten által megdicsőített lelkek sorában. A néphagyományban Kisboldogasszony napja ősi ősz kezdő nap, a népi megfigyelés szerint ekkor kezdenek költözni a fecskék. Hajdan asszonyi dologtiltó, főleg fonástiltó nap volt.
De mit is jelentett valójában az üdvtörténetben Szűz Mária születése? Öröm volt a mennynek és földnek egyaránt. A mennynek azért, mert megjelent Isten legszebb, legcsodálatosabb teremtménye, a földnek pedig azért, mert felvirradt rá a megváltás hajnala. A Szent Szűz születésével az Isten eleven temploma készült el. Az Ő születésével beteljesedett az ősevangélium, mely a paradicsomi bűnbeesés után hangzott el, megszületett a megígért asszony, kinek ivadéka széttiporja a sátán fejét. Az Ő születése bizonyítéka annak, hogy az Úr Isten mennyire becsüli teremtményét, az embert, még bűnös elesettségben is. A Szent Szűz születése hirdeti a földnek, hogy az évezredes várakozás sötét éjszakája vége felé közeledik, hiszen már feltűnt a Hajnalcsillag és jelzi, hogy nincs messze a napfelkelte, Isten melengető Napja, Krisztus, hogy megvilágítsa az egyedüli üdvösség útját, hogy felmelegítse a bűnbe dermedt, jéghideg emberi szíveket. Mária számunkra a hajnali szép csillag, vagy ahogyan a Szeretetláng üzenetében bemutatkozott: a Hajnal Szép Sugara! (Többek közt felhasznált forrás)
Boldog vagy szentséges Szűz Mária és a legméltóbb minden dicséretre. Belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, Üdvözítő Istenünk. Alleluja! Íme, ezért örül ma az egész teremtett világ Szűz Mária születésének.
Szeptember 7.
Körösi Márk: Krizevac (Horvátország), 1588. Grodziecki Menyhért: Czeszyn (Szilézia), 1584. Pongrácz István: Alvinc (Erdély), 1582. Vértanúságot szenvedtek: Kassa, 1619. szeptember 7.
Neveik sorrendje a régebben föltételezett születési sorrendet tükrözi. Az újabb kutatások szerint azonban valószínű, hogy – a születési helyéről Körösinek nevezett – MÁRK, volt a legfiatalabb. 1611-ben, huszonhárom éves korában iratkozott be a római Collegium Germanico-Hungaricumba, s eszerint születési éve: 1588. Születési helye a horvátországi Krizevac (= Körös). Családi neve valószínűleg Stjepinac. Középiskolai tanulmányait Grazban végezte, ugyanott hallgatott bölcsészetet is. Majd a zágrábi egyházmegye papnövendékeként került Rómába, ahonnan pappá szentelve 1615-ben tért haza. Rövid körösi tevékenysége után Pázmány érsekprímás fölfigyelt rá és meghívta elöljárónak a nagyszombati papnevelő intézetbe. 1618-ban már esztergomi kanonok, komáromi főesperes, valamint a káptalan Széplakon levő birtokának uradalmi igazgatója. Ezidőben vett részt azon a nyolcnapos lelkigyakorlaton, amelyet Homonnán 1619 júliusában tartottak, s amelynek végén későbbi vértanútársa, Grodecz Menyhért letette utolsó szerzetesi fogadalmát.
MENYHÉRT, családi neve Grodziecki, a sziléziai Czeszynben (Tesin, Teschen) született – a galíciai Grodekből származó – lengyel családban, valószínűleg 1584-ben. Gimnáziumi tanulmányait Bécsben végezte, majd 1603-ban Brünnben belépett a jezsuita rendbe. Teológiai tanulmányait Prágában végezte, ahol 1614-ben kinevezték a Szent Vencel - kollégium igazgatójává. 1618-ban beosztották tábori lelkésznek a kassai helyőrség német és különféle szláv anyanyelvű katonái mellé.
ISTVÁN az ősi szentmiklósi és óvári Pongrácz-család sarja. 1582-ben született az erdélyi Alvincen. Középfokú tanulmányait Kolozsvárott végezte a jezsuiták kollégiumában. 1602-ben lépett be a brünni jezsuita novíciátusba, ahol együtt volt Grodzieckivel. Klagenfurt, Laibach (ma Ljubljana) és Graz következett ezután. 1615-ben került Homonnára a jézustársasági kollégium tanárának és hitszónoknak. Kassára őt is 1618-ban küldték, nemcsak a helyőrség magyar ajkú katonái, hanem a csekély számú katolikus egyházközség lelkipásztorának. Érkezését megelőzte a híre: homonnai működése annyira sikeres volt, hogy Alvinczi Péter, Kálvin híveinek híres kassai prédikátora fölpanaszolta, hogy ,,amíg ez az egy jezsuita él, addig felekezetünk nem remélhet nyugtot''. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem támadása 1619 augusztusában Sárosban találta Pongráczot, aki késedelem nélkül Kassára sietett. Ide menekült Bethlen vezérének, Rákóczi Györgynek protestáns hadai elől Körösi Márk és Grodziecki Menyhért is.
Rákóczi György hajdúi szeptember 3-án a város falai alá érkeztek. A várost védő Dóczi András császári főkapitány kevés katonájával kilátástalannak látta a harcot, különös tekintettel, hogy a város protestáns vezetés alatt állott. Másnap létrejött a város átadásáról szóló szerződés, melynek az volt a kikötése, hogy senkinek, se a katolikus híveknek, se a papoknak nem esik bántódása. Szeptember 5-én bevonultak a hajdúk a városba és tüstént fölrúgták a megállapodást: Dóczit bilincsbe verték, s elhurcolták Erdélybe. Rákóczi meghagyta, hogy a három papot tartsák szigorú házi őrizetben. Kétnapi éheztetés után megpróbálták hittagadásra bírni őket. Az első sikertelen kísérlet után 7-én, éjféltájban ismét rájuk törtek, és válogatott kínzások után Márkot és Menyhértet lefejezték, Istvánt pedig halottnak vélve egy közeli szennygödörbe vetették, s mellédobták a másik két vértanú testét is.
Elvonulásuk után Eperjessy István, a három pap házi-kápolnájának sekrestyése, István atya nyöszörgésére lett figyelmes. De nem tudott rajta segíteni, mert maga sem merte elhagyni a házat és Hoffmann tanácsos, akihez Pongrácz atya tanácsára fordulnia kellett volna, szintén áldozatul esett a martalócok kegyetlenségének. Így húszórás kínlódás után István atya is meghalt...
Az első, akinek sikerült méltóbb helyre hozatni és eltemettetni a 3 vértanú holttestét, özvegy Gadóczy Bálintné volt. Fél év elteltével Bethlen és a királyi Magyarország képviselői ugyanabban a házban folytatták a béketárgyalásokat, ahol a három vértanút megkínozták. A befejező díszlakoma után az erdélyi fejedelem táncra kérte föl Forgách Zsigmondnak, a királyi nádornak a feleségét, Pálffy Katalint. Ő azonban csak azzal a föltétellel volt hajlandó táncolni Bethlennel, ha kiadatja neki a három pap holttestét. Ez megtörtént és a hitéről meg nem feledkező asszony piros selyembe burkoltatta a drága ereklyéket, amelyeket előbb a birtokán levő sebesi templomba, majd a hertneki várba vitetett. 1635-ben szállíttatta innen a nagyszombati klarissza zárda templomába. E rendháznak ugyanis leánya, Forgách Mária volt a főnöknője. Miután II. József föloszlatta a klarisszákat, Batthyány prímás engedélyével 1784-ben a nagyszombati Szent Orsolya-rendi apácák templomába kerültek a holttestek és fejereklyék.
Boldoggá avatásuk eljárását még 1628-ban indította el Pázmány bíboros, de az csak 1905-ben vezetett sikerre, amikor Szent X. Pius pápa január 15-én népes magyar küldöttség jelenlétében engedélyezte nyilvános tiszteletüket. II. János Pál pápa szlovákiai látogatása alkalmával 1995 júliusában szentté avatta őket.
Eperjessy István, a sekrestyés vallomásából tudjuk a következő részletet:
Rákóczi... először Körösit akarta megtörni... Előkelő emberekből álló küldöttséget menesztett hozzá, melynek szónoka... arra kérte, pártoljon át Bethlenhez, tagadja meg hitét, kövesse Kálvin vallását, s az esetben nemcsak szabadságát nyeri vissza, hanem megkapja a széplaki apátság birtokait is. A csábítást végig kellett hallgatnia Pongrácznak is, aki... így szólt a vesztegetőhöz: ,,Úgy látszik, az ördög ábrázatát viseled, mert annak feladata az embereket Krisztustól és az Anyaszentegyháztól elszakítani. Távozz hazugságaiddal, te csalárd ember!'' De megfelelt neki Körösi is: ,,Értem mit akar Rákóczi, és mit a főrendek. De a széplaki jószág se nem az enyém, hogy valakinek elajándékozhassam, se nem az uraké, hogy tőlük elfogadhassam, annak minden jussa az esztergomi káptalannál vagyon. Ami pedig vallomását illeti, mondd meg Rákóczinak: "Inkább kívánok ezerszer meghalni, mintsem hogy ezzel az elhajlással híremet és lelkemet pokolra vessem. Tudja meg, vannak a római eklézsiában, kik gyönyörűségesnek tartják Istenért meghalni. Tudja meg, vannak az esztergomi káptalanban férfiak, akiknek szokásuk nagy dolgokat cselekedni s el is szenvedni.'' – Így állta ki az első próbát; utána mindhárman térdre borultak és Te Deum-ot énekeltek. Ezt követően a protestánsok, szörnyű kínzások közepette kivégezték őket!
Kérünk, Istenünk, segítsen minket szent vértanúid Márk, István és Menyhért könyörgése, hogy akiknek győzelmével dicsőítünk Téged, azoknak hitbeli állhatatosságát kövessük!
( Forrás )
Az alábbi válaszos-imát, tiszteletreméltó kármelita Marton Boldizsár
– Marcell atya kézirata nyomán készítette a szerkesztő!
Ave Maria! Sis benedictus!
Kis Szűzanya, Szeplőtelen Fogantatás – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a Szentháromság legédesebb Ajándéka – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, aki pólyájában az Üdvösség Reménye – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, aki kezecskéjével az Ég Urát fogva tartja – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, aki pólyában is a mindenséget igazgatja – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, akit a Szeretet magának teremtett és megőrzött – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a Szentháromság tündöklő Boldogsága – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, az Örök Szeretet Leánya – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a Szentlélek Választottja – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, Isten egyetlen Kedvese – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a Szentháromság legédesebb Mátkája – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, akivel a Szeretet frigyet kötött – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, Istentől megáldott Szűz Ara – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, az üdvösség ruhájában ékes Menyasszony – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, akiben Istennek kedve telik – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, akiben az Örök Szeretet gyönyörködik – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, akit az Ég és Föld csodál – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, az isteni Szerelem Zsengéje – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, aki a Szép-szeretet Anyja lettél – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a völgyek tövisei közt érintetlen Liliom – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, harmatos fehér Rózsa – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, az istenszeretők Erőssége – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a Kármel Ékessége és Fénye – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a tündöklő hajnal legszebb Sugara – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, ránk sugárzó tiszta Fénysugár – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a lepecsételt mennyei Forrás – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a paradicsomkert legszebb Lilioma – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a túláradó kegyelem Árja – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, akit körülvesz az imádság Illata – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, kicsiny lelkek mennyei Mannája – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, az Örök Világosság Ragyogása – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, az isteni Béke Szentélye – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, az isteni Kegyelem Tükre – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, akinek Szíve az isteni Szeretet Lángoló Tűzhelye – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, az Isten Jóságának Hasonmása – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, minden malaszttal teljes – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, Isten átható Áldása – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, az Újszövetség Szűzi Papja – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, Isten Bárányának áldozati Oltára – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, a legragyogóbb Tabernákulum – Üdvözlégy! Kis Szűzanya, a mi leghűbb Szerelmünk – Üdvözlégy!
Kis Szűzanya, örökre Tiéd a szívünk – Üdvözlégy!
Üdvözlégy Kis Szűzanya, az Isteni Irgalom Reménye, életünk,
édességünk üdvözlégy! Hozzád kiáltunk e siralom völgyében,
ahol előttünk jártál csendben, szép-szeretetben.
Fordítsd felénk irgalmas szemedet és plántáld belénk erényeidet,
hogy teljesen krisztusivá váljunk!
Üdvözlégy Kis Szűzanya, üdvösségünk Reménycsillaga, üdvözlégy,
mindörökkön örökké hű, édes kis szerelmünk!
Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy ÜDVÖZLÉGYET, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!
Valamely különös kegyelem elnyerésére
3. Ó Szentséges Kisded Szűz Mária!
Aki szent szüleid: Joachim és Anna öröme és dicsősége vagy, és amellyel szeplőtelen gyermekséged iránt tanúsított szorgoskodásukat oly példaadóan viszonoztad, hallgasd meg kegyesen kérésemet és egyazon szeretet által esdd ki számomra a mindenható Istentől azt a kegyelmet, melyért fohászkodom.
Ó édes Kisded Mária! Ki Szeplőtelen Fogantatásod kiváltságánál fogva oly közel vagy Istenhez mint senki más Éva leányai közül! Fordítsd reám irgalmas és kegyes tekinteted és mint hathatós közbenjáróm és szószólóm, eszközöld ki számomra a kért kegyelmet.
Ne engedd, hogy megszégyenülve távozzam drága bölcsődtől, hanem eszközölj ki számomra áldást és segélyt, melyért oly annyira esedezem.
Végül kérlek, ó Mária! Eszközöld ki a magam és felebarátaim számára a te szent gyermekséged iránt a valódi áhítat lelkületét és a szent állhatatosság megbecsülhetetlen ajándékát. Amen.
Üdvözlégy..., Dicsőség...
A megválaszolódott kérdések
A „feltámadt idő” olyan földi élményhez hasonlítható, amilyet néha egy extatikus, békés csodálkozás pillanataiban élünk át, ahol valamilyen „érték” jelenik meg eddig ismeretlen ragyogásban. Ilyenkor azt mondjuk: 'ezért a pillanatért érdemes volt élni'. Olyan értékekről beszélek, melyekre – analóg formában – már földi életünk során is rácsodálkozhattunk, de a Mennyországban Isten akarata szerint már „véglegesen” élhetünk meg, egyre gazdagodva, egyre intenzívebb módon. Ezek az élmények nem ismernek végpontot, megállást, hanyatlást, elmúlást. Ezért e sejtéshez egy másik, még lényegesebb (és ellentmondással terhes) elképzelés is társul: az örök jelenhez „az örök változás” képzete, amit azonban nem szabad jelen életünk időfolyamatával párhuzamba állítani. Sok teológus (és laikus) szerint ugyanis az örök élet jellegzetességei közé inkább a változatlanság (mozdulatlanság) illik, hiszen ez Isten lényegéhez hozzátartozik.
Ám Szent Tamás szerint is Isten maga az Élet; ezért a feltámadott testtől nem vitatja el a mozgást, az „érzékelést” és más lelki működést, tehát a változás valamiféle földi értelemmel be nem határolható lehetőségét. Az örök élet terében ezt a „változást” elsősorban folytonos gazdagodásként, elmélyülésként érdemes megközelíteni, az Isten ajándékaként egyre gazdagodó ismeret és mélyülő szeretet metaforájával. (...)
Úgy gondolom, hogy az örökkévalóságba költözött ember „saját tudással” is rendelkezik; a halálig megszerzett földi tudása Isten „mindentudó” hatalmának hatása alatt új formákba öltözik. Nyilvánvalóan más az információ mélysége, más a tudás alkalmazható célja és ehhez még hozzájárul a teljességet átfogóbb látásmód! Vagyis a mennyei tudás, analóg kapcsolatban áll földi „elődjével”, ám annak mintázatai átadják helyüket Isten megvilágosító, végtelen távlatokat nyitó fényének. Az örök életbe lépő embernek egyik „legfontosabb” tudásélménye, hogy felismeri földi életének „értelmét”.
A kiemelkedő, vagy akár csak esetleges események, az akkor még érthetetlen, értelmezhetetlen, hibás, bűnös, romboló, szenvedéssel teli történések – az élet egészébe csomagoltan – teljes világosságukban tűnnek elő, és jelentést, minősítést nyernek az örök élet szempontjából. A rész szerinti tudás helyébe az
összefüggések ismeretével feldúsult lényeglátás lép. („Úgy fogok ismerni, mint ahogy én ismert vagyok.” (1Kor 13,12).
Minden egykori „miért”-nek megjelenik válaszként a „mert”-je.
Az események mellett az okok és következmények; a szándékok, kegyelmi behatások, döntések mellett azok „értékelése” kiterített térképként tárulnak szemünk elé. Életpályám előzményeit is felismerhetem a biológiai, történelmi, társadalmi előzmények összességében; miként a földi életem továbbhullámzó
következményeit, hatásait is. (vö. AJ)
Valamely különös kegyelem elnyerésére
2. Ó Szentséges Kisded Szűz Mária!
Aki előtt az angyalok elragadtatással és csodálkozással hajolnak meg és szent örömmel folyton hangoztatják: "Uralkodj Szent Fiaddal örökké fölöttünk!"
Kérlek Téged ezen boldog, szolgáló és hódoló szellemekre tekintettel, akik bölcsődet körülvéve, mint jövendőbeli királynéjukat tiszteltek, méltóztass a felséges Istentől kiesdeni számomra azt a kegyelmet, melyet annyira óhajtok.
Ó édes Kisded Mária! Ki Szeplőtelen Fogantatásod kiváltságánál fogva oly közel vagy Istenhez mint senki Éva leányai közül! Fordítsd reám irgalmas és kegyes tekinteted és mint hathatós közbenjáróm és szószólóm, eszközöld ki számomra a kért kegyelmet.
Ne engedd, hogy megszégyenülve távozzam drága bölcsődtől, hanem eszközölj ki számomra áldást és segélyt, melyért oly annyira esedezem.
Végül kérlek, ó Mária! Eszközöld ki a magam és felebarátaim számára a te szent gyermekséged iránt a valódi áhítat lelkületét és a szent állhatatosság megbecsülhetetlen ajándékát. Amen.
Üdvözlégy..., Dicsőség...
Felfogni a végtelent Az örök élet létformája lényegileg közösségi és közösségalkotó. Az üdvözült a kölcsönös önátadás állapotában találkozik az összes többi üdvözülttel. Az „örök élet” kifejezésnek több olyan szinonimáját ismerjük, melyek az üdvösség kizárólagos „többletét” jelzik: Isten színelátása; örök boldogság; részesedés Isten örökkévalóságában és dicsőségében; teljes közösség Istennel, Jézussal; beteljesedés Isten kegyelmében, Isten megismerésében és szeretetében; részvétel a Szentháromság egységében stb. Vagyis mindaz, „amit szem nem látott, fül nem hallott, ember szívébe föl nem hatolt” (1Kor 2,9). (...)
Az örök élet alapvető „modellje” tehát az Istentől kapott és megtisztított szeretet sodrásában növekvő élet. A kezdeményező és a mérték: Isten. („Ő előbb szeretett bennünket” (1Jn 4,19). (...)
Az örök élet ugyanakkor egy állandó, folyamatos, vég nélküli gazdagodás Isten szentségének (belső életének) ránk jutó „örökségében” és a gazdagodás folyamatának nincs befejezése, mert a Végtelennek nincs vége, semmilyen értelemben. Az örök életet a „bennlakás” metaforájával is kifejezhetjük. „Ahogyan te, Atyám bennem vagy és én tebenned, úgy ők is egy legyenek mibennünk" (Jn 17,21). Isten dicsősége (vagyis, ami belső szentségéből, tökéletességéből számunkra is „láthatóvá” válik) az üdvözült emberben leplezetlenül felragyog, minden üdvözült számára látható módon. „Mi pedig mindnyájan, miközben fedetlen arccal szemléljük az Úr dicsőségét, ugyanarra a képmásra változunk át dicsőségről dicsőségre az Úr lelke által” (2Kor 3,18). A földi életünkben még csak korlátosan érvényesülő egység kiteljesedik az emberiség múlt, jelen és jövő tagjaival is.
Az egész teremtett világ, a Kozmosz teremtésének „értelme” is felfoghatóvá válik, ahogy a (porszemnyi) emberiség harmonikus beilleszkedése, „szerepe” is a Kozmosz egészében. Itt mondunk majd végleges „ámen”-t a teremtés és a történelem egészére, a Kozmosz „jelentésére”, végső értelmére.
Az örök életet az örök béke hatja át, ahogy Izaiás gyönyörű látomásában leírja: „Akkor majd a farkas a báránnyal lakozik... Sehol nem ártanak s nem pusztítanak az én szent hegyemen. Mert a föld úgy tele lesz az Úr ismeretével, mint ahogy betöltik a vizek a tengert.” (Iz 11,6-9).
A mennyország „beszédmódja” a Csend, mely nem hasonlítható a földi életünk ritka, kivételes csendjéhez. A Csend „mondataival” Isten belső világának (szentségének) egy-egy újabb kapuja nyílik ki – vagy egy üdvözült válasza terjed szét a mennyei szférában, s ez a kitárt kapu sohasem zárul be: az ajándékozás örökkévaló és folyamatos állapot. (vö. AJ)
Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!
Ezen imasort, a "Háromnapi ájtatosság a Kisded Szűz Mária tiszteletére" c.kiadvány nyomán,a blog szerkesztője állította össze némi stilizálással.
A forrásként használt füzet jóváhagyásai:
Nihil obstat. Dr. Georgtus Hajós m. p. censor.
Imprimatur. Quinque-Ecclesiis, die 13. Octobris a 1925. Dr. Dionysius Mosonyi m. p. vic. gen. eppalis.
1. Ó Szentséges Kisded Szűz Mária!
Aki örök időtől fogva megnyerted a teljes Szentháromság tetszését, kérlek téged, hogy rendkívüli kiváltságaid által, melyekkel fel vagy ékesítve, fordítsd anyai kegyes tekintetedet reám, ki oly szegény vagyok minden erényben és nyerd meg nekem az irgalmas Istentől azt a kegyelmet, melyért itt lábaidnál esedezem.
Ó édes Kisded Mária! Ki Szeplőtelen Fogantatásod kiváltságánál fogva oly közel vagy Istenhez mint senki Éva leányai közül! Fordítsd reám irgalmas és kegyes tekinteted és mint hathatós közbenjáróm és szószólóm, eszközöld ki számomra a kért kegyelmet.
Ne engedd, hogy megszégyenülve távozzam drága bölcsődtől, hanem eszközölj ki számomra áldást és segélyt, melyért oly annyira esedezem.
Végül kérlek, ó Mária! Eszközöld ki a magam és felebarátaim számára a te szent gyermekséged iránt a valódi áhítat lelkületét és a szent állhatatosság megbecsülhetetlen ajándékát. Amen.
Üdvözlégy..., Dicsőség...
Mennyei előzetesben
Olvasóim számára, esetenként túl merésznek, hihetetlennek vagy egyenesen badarságnak is tűnhettek az elmúlt posztok összeollózott állításai! Már a legelején kijelentettem, hogy csupán feltételezéseket, végkövetkeztetéseket találtam a mennyországi "állapotokról". A cél az elgondolkodtatás és az ebből fakadó mérlegelés, különösen életvitelünk földi vonatkozásait illetően. Egyébiránt, emberileg kétségkívül hihetetlen lenne, ha nem maga az Üdvözítő Krisztus ígéri meg! Így, a mennyországban hinnünk kell, a földi tetteinken pedig el-elgondolkodni! És e sorozatnak ez volt a lényege: Gondolkodni, küzdeni és bízni!
A legelképesztőbb viszont azon evangéliumi ismeret, miszerint az örök élet már a földi életben is jelen van. És nem előjelről beszélünk, hanem valóságos, bár rejtőző jelenlétről. (A megtestesülés ténye csakis így értelmezhető.) Bár az örök élet mibenlétére földi életünkben nem találunk közvetlen tapasztalati mintákat, az emberré válás folyamata olyan képességekkel, határtapasztalatokkal, reflexiós készségekkel ruházta fel az embert, mely a szorosan vett emberlét korlátain túllépő – bár azt meg nem tagadó – horizontokat tesz beláthatóvá (és részben bejárhatóvá). Itt különösen a „másért élő élet”, a szerelem, bizonyos misztikus élmények (például 2Kor 12,2-4), a szabadság, a művészi alkotás (kiemelkedően a zene univerzuma), a mindenfajta igazság megragadására törekvő vágyra gondolhatunk, melyek bár még így-úgy szennyezettek, de mégis a természetfeletti érzet kitörölhetetlen jelenlétére utalnak, időnként konkrétan.
Ezek az „emberi” jelenségek a menny előzetes hírnökei a földi életben, talán minden korszak, minden nép, minden kultúra emberei számára. Erősebb megfogalmazással: a földi élet mulandósága és a túlvilági örök élet – részben –, de lényegi formákban átfedik egymást. A lényeg, hogy az örök élet már földi életünkben elkezdődött és korántsem mindegy, hogy miként tudatosítjuk magunkban! Az örökkévalóságunk ugyanis könnyen ott folytatódik, ahogy és amiként azt az időben megéltük! Az „ott” már „itt” van, nemcsak a hit, hanem egyfajta kódolt tapasztalat formájában is. (vö. AJ) E tekintetben nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Szentségeket, melyek konkrétan természetfeletti segítséget nyújtanak az üdvösségre – olyannyira –, hogy képesek bennünket "itteni" életünk nyomán is alkalmassá tenni az "ottani" életre, Krisztus a mi Urunk által!
LITÁNIA A KISDED SZŰZ MÁRIÁHOZ
Uram irgalmazz nekünk
Krisztus kegyelmezz nekünk
Uram irgalmazz nekünk
Jézus, hallgass minket Jézus, hallgass meg minket
Mennybéli Atyaisten ‒ Irgalmazz nekünk!
Megváltó Fiúisten ‒ Irgalmazz nekünk!
Szentlélek Úristen ‒ Irgalmazz nekünk!
Szentháromság egy Isten ‒ Irgalmazz nekünk!
Kisded Szűz Mária, az örök bölcsesség széke ‒ Könyörögj érettünk!
A Szentlélek jegyese ‒ Könyörögj érettünk!
Akiben Isten Igéje anyját látta ‒ Könyörögj érettünk!
Aki Istentől akaratában öröktől fogva teremtettél ‒ Könyörögj érettünk!
Ki szeplőtelenül fogantattál ‒ Könyörögj érettünk!
Joakim és Annának áldott leánya ‒ Könyörögj érettünk!
Kisded Szűz Mária, édes anyádnak öröme és
megtiszteltetése ‒ Könyörögj érettünk!
Szebb mint Ádám és Éva ártatlanságuk
első napján voltak ‒ Könyörögj érettünk!
Nyájasabb az angyaloknál ‒ Könyörögj érettünk!
Akinek születésénél angyalok szolgáltak ‒ Könyörögj érettünk!
Akinek neve összhang és édesség ‒ Könyörögj érettünk!
Akinek nevét az anyák gyermekeiknek tanítják ‒ Könyörögj érettünk!
Akinek neve tenger-csillagot jelent ‒ Könyörögj érettünk!
Kinek neve a szenvedélyek hullámait lecsendesíti ‒ Könyörögj érettünk!
Akinek nevére a lankadt bátorság föléled ‒ Könyörögj érettünk!
Akinek nevére a pokol megrémül ‒ Könyörögj érettünk!
A pátriárkák magasztos leszármazottja ‒ Könyörögj érettünk!
Akit a próféták megjövendöltek ‒ Könyörögj érettünk!
Kisded Szűz Mária, Jesse csodálatos gyökere ‒ Könyörögj érettünk!
A mezők pompás lilioma ‒ Könyörögj érettünk!
A dicsénekek hógalambja ‒ Könyörögj érettünk!
Kellemes illatú myrha ‒ Könyörögj érettünk!
Titokzatos ajtó, melyen a kiválasztottak járnak ‒ Könyörögj érettünk!
Ragyogóbb mint a hajnal ‒ Könyörögj érettünk!
Az igazság napjának hajnala ‒ Könyörögj érettünk!
Tisztább mint a hajnali csillag ‒ Könyörögj érettünk!
A földet üdítő harmat ‒ Könyörögj érettünk!
Aki három éves korodban a templomban
magadat az Úrnak bemutattad ‒ Könyörögj érettünk!
A lelki élet példaképe ‒ Könyörögj érettünk!
A hallgatás példaképe ‒ Könyörögj érettünk!
Az alázatosság példaképe ‒ Könyörögj érettünk!
Az egyszerűség példaképe ‒ Könyörögj érettünk!
Az engedelmesség példaképe ‒ Könyörögj érettünk!
A gyermekség példaképe ‒ Könyörögj érettünk!
Aki első a tisztaság fogadalmának letételében ‒ Könyörögj érettünk!
Aki az Üdvözítő eljövetele után áhítoztál ‒ Könyörögj érettünk!
Kisded Szűz Mária, ki Istenhez könyörögtél,
hogy az Üdvözítő Anyját szolgálhasd ‒ Könyörögj érettünk!
Isten báránya ki elveszed a világ bűneit ‒ Kegyelmezz nekünk!
Isten báránya ki elveszed a világ bűneit ‒ Hallgass meg minket!
Isten báránya ki elveszed a világ bűneit ‒ irgalmazz nekünk!
Imádkozzál érettünk Kisded Szűz Mária,
hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire.
KÖNYÖRÖGJÜNK! Isten, ki a Boldogságos Szűz Máriának
szent gyermekségét kegyelem kincseiddel elárasztottad,
kérünk add meg nekünk, hogy gyermeki áhítattal tiszteljük
a Kisded Szűz Máriát, hasonlóak lehessünk hozzá
s egykoron a mennyben vele örvendezhessünk,
a mi Urunk Jézus Krisztus által. Amen.
A fordítást jóváhagyom, a litániát magánhasználatra engedélyezem
és 40 napi búcsút adományozok.
Kassa, 1917. VIlI./6-án. ÁGOSTON ppk.
Milyen a mennyország? Szent János evangélistának egy jelenésben megmutatta ezt is az Úr. Szent János ezt így írja le: »És lélekben engem egy nagy és magas hegyre vitt és megmutatá nekem a szent várost Jeruzsálemet, mely a mennyből szállott alá a földre. Az Isten fényessége volt abban és világossága hasonlított a drágakőhöz, a jáspiskőhöz, a kristályhoz. És nagy és magas kerítése vala… és a kerítés jáspiskőből vala rakva, a város pedig tiszta arany, hasonló az üveghez. És a város kerítésének alapkövei mindenféle drágakövekkel valának fölékesítve. Az első alapkő vala jáspis, a második zafir, a harmadik kalcedon, a negyedik smaragd, az ötödik szárdonix, a hatodik szárdis, a hetedik krizolit, a nyolcadik berill, a kilencedik topáz, a tizedik krizoprász, a tizenegyedik hiacint, a tizenkettedik ametiszt. És a tizenkét kapu tizenkét gyöngy vala, mindegyik kapu egy-egy gyöngyből és a város utcája tiszta arany, mint az átlátszó üveg. És templomot nem láttam abban, mert, annak temploma a mindenható Úristen és a Bárány. És a városnak nincs szüksége napra, sem holdra, hogy abban világítsanak, mert az Isten fényessége világítja azt és annak szövétneke a Bárány… És annak kapui nem tétetnek be nappal, mert nem leszen ott éjszaka… Nem megyen abba semmi fertőztetett vagy utálatosságot cselekvő és hazug, hanem csak akik be vannak írva a Bárány életkönyvébe… Isten és a Bárány királyi székei lesznek abban és az ő szolgái szolgálnak neki. És látni fogják az ő országát és az ő neve lesz az ő homlokaikon. És éjszaka többé nem leszen és nem szorulnak szövétnekvilágra, sem napvilágra, mert az Úristen világosítja meg őket és országlani fognak örökkön örökké». (Jel 21,10; 22,5) Szent János eme leírásához nem adhatok semmit, de ez is csak azt mutatja, amit szent Pál mondott, hogy emberi szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív nem képes fölfogni, amit Isten készített az őt szeretők számára. (1Kor 2,9)
Az Írás és az atyák nem győzik magasztalni a mennyei boldogságot. Az ember értelmes természeténél fogva leghevesebben az igazságot és szépséget óhajtja; Isten színelátásában ez az óhaj a mennyek országában hiánytalan tökéletességgel teljesül.
Forrás: A papokhoz, Szűzanyánk szeretett fiaihoz. Üzenetek '96-'97 évekből.Megjelent a Máriás Papi mozgalom kiadása ‒ Csató és Tsa Kft 1998. ‒ 45-47. oldal. (Részletek), 1996. szeptember 2.
‒ A gyakorlati ateizmust a hamis ideológiák, a szekták, a tévedések terjesztik, amelyek egyre jobban elterjednek az Egyház belsejében is.
‒ A gyakorlati ateizmus rávette az embereket, hogy Isten nélküli civilizációt építsenek fel, melyet az anyagi javak, az élvezetek, a szórakozás, a pénznek és hatalmának adott kultusz elkeseredett keresése jellemez.
‒ A gyakorlati ateizmus sokakban kioltotta az Isten utáni szomjúságot, tökéletesen elérte, hogy elvegyék Tőle a Neki járó tiszteletet, hogy helyette a teremtményeknek, végül pedig a Sátánnak adják meg azt és úgy éljenek, mintha Isten nem létezne.
‒ A gyakorlati ateizmus mindenütt elterjesztette a féktelen önzés, az erőszak, a gyűlölet és a tisztátalanság sebét.
A tisztátalanságot mint értéket és jót ajánlják és a tömegkommunikáció minden eszközével propagálják. A tisztátalan bűnöket mint módot mutatják be az egyéni szabadság gyakorlására és így igazolják és szinte felmagasztalják a tisztátalanság természetellenes bűneit, melyek Isten színe előtt kiáltanak megtorlásért.
A világ sárral borított, óriási pusztasággá vált.
Ti e rettenetes rabszolgaság járma alatt éltek. Ezért csak az irgalmas büntetés fájdalma szabadíthatja meg ezt a szegény emberiséget a gyakorlati ateizmus mindenütt elterjedt nagy betegségéből.
Az én anyai feladatom, hogy segítsek nektek a nagy megtisztító megpróbáltatás óráiban.
Anyaként vagyok mellettetek, hogy megvédjelek és megsegítselek titeket.
És azért is, mert művemet, amit e nemzetekben elkezdtem, teljesen be kell fejeznem.
Ez akkor fog megtörténni, amikor Szeplőtelen Szívemnek a világban aratott diadalával teljesen megszabadultok a gyakorlati ateizmus minden formájától, mert ez volt századotok legnagyobb betegsége.
Milyen a mennyország?
"Arról némi sejtelmünk lesz, ha az Evangélium ez irányú kifejezéseit elemezzük: Krisztusba öltözünk (Gal 6,27; Kol 3,10; Ef 4,23; Róm 13,14), Krisztus él bennünk, Krisztus élete lesz a mi életünk (2Kor 13,5; Gal 2,20; Fil 1,21; 2Tim 1,1). Szent Pál 164 alkalommal használ ilyen kitételeket, de maga Jézus is így gondolkodik, mint a szőlőtőről és szőlővesszőkről mondott szép hasonlata (Jn 15,1-11) mutatja (vö. Jn 17,20-23). Földi életünk állapotát, lelkünk közli velünk és tartja fönn bennünk, krisztusi életünket pedig Krisztus lelke, a Szentlélek. Ez a tény arra mutat, hogy az új élet nemcsak erkölcsi értelemben vett megújulás, hanem létfilozófiai (ontológiai) többlet, illetve éppen úgy elemi valóság, mint a földi életünk. Testi születésünk által testi emberré (1Kor 2,15; 15-44) váltunk, a lélekben való újjászületésünk által viszont testi életünkhöz hozzáadódott lelki emberségünk (1Kor 1,15; Gal 6,1). János első levélben azt olvassuk, hogy Isten gyermekeinek hívnak bennünket 'és azok is vagyunk' (3,1). A második Péter-levél pedig arról beszél, hogy részesei lehetünk az isteni természetnek (1,4)." (vö. Előd: 408. old.)
A Jelenések könyve (19,9; 21,2-3) menyegzői lakomához hasonlítja a mennyet, ott pedig a legnagyobb boldogságot az új házasok egymás iránti kölcsönös szeretete biztosítja (vö. Mt 25,1-13). Az evangéliumi lakoma-hasonlatoknál (Mt 22,1-14 párh; Lk 12,35-38; 14,15-24; 22,16-18) sem csak az étkezés és az együttlét örömeire kell gondolnunk, hanem arra is, hogy a vendégek ilyenkor ugyanazt fogyasztják, amit a házigazda. Isten lakomája tehát Isten örömében és szeretetében való részesedést, abból való táplálkozást is jelent. Jézus továbbá örök "életet" ígért, az élet szó pedig a Bibliában nemcsak létezést, hanem bőséget, boldogságot, örömet, tevékenységet és főképpen személyes kapcsolatot jelez. Vegyük hozzá, hogy Szent Pál szerint ugyanaz az örökség lesz osztályrészünk, mint Krisztusnak (Róm 8,17; vö. Mt 5,11-12; 25,21; Mk 10,30; Jn 16,22; 1Kor 2,9; Fil 3,8-11).
A mennyei jutalom tehát nemcsak látás, hanem egész emberségünket betöltő szeretetkapcsolat és ezzel együtt járó boldogság lesz.
Mai fogalmazásban tehát azt mondhatjuk, hogy a boldog színről-színre látás nem egyéb, mint a végtelen szeretettel való személyes találkozás és vég nélküli dialogizálás, valamint az ezzel járó, ma még elképzelhetetlen boldogság (vö. 1Kor 2,9).
Az bizonyos, hogy az emberi szív a szeretetre van alkotva; szeretni és szeretve lenni: ez képezi minden vágyát, minden óhaját. De az is bizonyos, hogy ennek a kis emberi szívnek vágyódását semmi földi szeretet, legyen az bármily nagy és nemes, teljesen ki nem elégítheti; a leggyöngédebb, legforróbb hitvesi, gyermeki és szülői szeretet mellett még mindig vágy, űr marad az ember szívében más, nagyobb, tökéletesebb szeretet után: «Addig nyugtalan a mi szívünk – mondja szent Ágoston – míg benned nem nyugszik, Istenünk». Itt a menny boldogságában, itt szűnik meg a lélek szárnyvergődése, itt megtalálta helyét, itt az a végtelen sóvárgása a szeretet után kielégítést talál. Szereti a legnagyobbat, a legdicsőbbet, a legszentebbet, magát az Istent s Isten viszontszereti őt határtalan, végtelen jóságával; ez a menny legnagyobb boldogsága. (MFI)
Milyen a mennyország?
És most, miután nagy vonásokban láttunk az üdvözültek boldogságából egy-egy sugarat, vessünk egy pillantást magára a helyre, ahol az üdvözültek tartózkodnak, a mennyországra. Nehéz erről írni, mert aki látta, az se tudta emberi szavakba foglalni! (Lásd: 1Kor 2,9)
"A mennyei dolgok messze felülmúlják az emberi értelmet. Ámde, miként lehetnének azok Isten fönséges titkai, ha azt egy teremtmény is fölfoghatná?!" (IK 447)
Csupán elgondolásaink lehetnek. Abból kiindulva, hogy a 'test és lélek ember' emberi teljességéhez hozzá tartozik a harmonikus "tárgyi" környezet is, mely alkotó- és szépérzékének megfelelő. Ez nyilvánvalóan valamiféle természeti képek valósága lehet, a fák, a virágok, az égbolt ragyogása, esetleg szivárvány (amint többen leírták)!
Hogy állatok is lesznek-e? Abból kiindulva, hogy valamennyi üdvözült ember úgy fog kinézni, ahogyan Isten az Ő örök terveiben elgondolta (vagyis teljes szépségében), következtetésképp az állatok is úgy fognak kinézni, ahogyan a bűnbeesés előtt a Paradicsomban kinéztek volna!
Érdekes, amiről egy ötéves kisfiú Todd Burpo elbeszéléséből tudhatunk. Ő ugyanis nem kevesebbet állít, minthogy a mennyországban az angyaloknak van kardja. Elmondása szerint, ez a Sátán ellen szükséges, aki vissza akar térni a mennybe – tekintve –, hogy nincs még a pokolban. (Lásd Todd Burpo és Lynn Vincent, Igazából Mennyország, XXI. század Kiadó, 125. oldal) Sajátos, de úgy látszik, hogy amíg az Utolsó Ítélet le nem zárja a világ sorsát, addig a mennybe felhallatszik a földi jajszó, de az átható tiszta szeretet is! Vagyis a mennyország, nem totálisan elszeparált sem az alvilágtól, sem a földi élet "zajától". Néhány példa:
Erzsébet asszony Szeretetláng Lelki Naplójában, a rosszra hajló emberi értetlenségre mondja az Úr: "a Mennyország erőszakot szenved." (I/48) Gloria Polo, "Akit villámcsapás ért" c. könyvében írja, hogy minden abortusz esetén "megremegett és megborzongott az Úr, mikor ezt a lelket a kezéből kiszakították. Amikor egy ilyen babát megölnek, az olyan keservesen sír, hogy az egész menny megremeg". (80-81; 83. oldal) Fausztina nővér ugyanakkor a mennyig hatoló szeretet erejéről ír: A szeretet nem ismer félelmet. Áthatol az Isten trónja előtt őrködő angyali karokon. A szeretet semmitől sem fél. Eléri Istent, elmerül Benne, mint egyetlen Kincsében. A keruboknak, akik tüzes karddal őrzik a mennyországot, nincs felette semmilyen hatalmuk. (N. 781) (Itt is említés esett a kardról!)
A Teremtés könyvében, Ádámot és Évát, lángpallossal űzi ki egy angyal az Édenből!
A III. Fatimai Titok leírásában is szerepel egy angyal, kezében lángpallossal.
A Jelenések könyvében is több helyen olvashatunk kardról, kétélű kardról. Mindezek nyilvánvalóan képek és szimbólumok, melyet – mint írva van –, emberi ésszel fel nem fogható! (1Kor 2,9)
Küldd el minél több ismerősödnek ezt a sürgető kérést!
Hosszú fehér ruhákba öltözöttek az üdvözültek?
Az üdvözült lélek a szentek társaságába jut. János evangélista a Jelenések könyvében így ír: "Mindegyiküknek hosszú fehér ruhát adtak..." (Jel 6,11) "Ezután nagy sereget láttam, amelyet senki sem volt képes megszámlálni, minden nemzetből, néptörzsből, népből és nyelvből a trón előtt és a Bárány előtt állni, hosszú fehér ruhába öltözve, kezükben pálmaággal..." (Jel 7,9; 7,13) "...akik nem szennyezték be ruháikat, és velem fognak járni fehérben, mert megérdemlik. Aki győz, így fog fehér ruhába öltözni, és nem törlöm ki nevét az élet könyvéből, és megvallom nevét Atyám és angyalai előtt." (Jel 3,4-5; 4,4)
Jézus feltámadásának hajnalán és mennybemenetelénél is fehérruhás angyalokról írnak tudósítók. (vö. Mk 16,6; Jn 20,12; Apcsel 1,10; 10,30)
A Jelenések könyve magyarázatot is ad nekünk a fehér ruha jelentésére: "Megadatott neki, hogy ragyogó és fehér gyolcsba öltözzék, a gyolcs ugyanis a szentek igaz cselekedetei." (Jel 19,8; 19,14)
Ez a hosszú, hófehér ruha nem más, mint az Isten megszentelő malasztja., mely az üdvözültek dísze, a menyegzői ruha, melyről az Üdvözítő példabeszédében szól, mely nélkül a mennyei vendégségbe nem juthat senki. Ezenkívül mindegyik üdvözült fején korona ragyog, miként Szent Pál mondja: Készen vár már rám az igazság koszorúja, amelyet azon a napon megad nekem az Úr, az igazságos bíró, sőt nemcsak nekem, hanem mindazoknak, akik sóvárogva várják az ő eljövetelét (2Tim 4,8). Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját. (Jel 2,10) (vö. MFI)
A földi divathóbort követői a "hosszú fehér viseletben" ne lássanak valamiféle "falanszteri egyenruhát", hiszen épp oly szimbolikus képről van szó, mint a "dicsőség koronája" esetében! Az üdvözültek – földi koruktól függetlenül – valamennyien 18-20 évesnek látszanak, ráadásul abban a testi-lelki szépségben, ahogyan Isten örök terveiben megszülettek. Mindazáltal mindenki felismerhető, már akit ismertünk a földi élet során!
A test tekintetében: külön öröm a test visszanyerése; hisz ezután immár semmi sem hiányzik a természet szerinti állapot teljességéhez; és külön örömünk van föltámadt testünk dicsőségén.
Az üdvözültek bánkódnak-e szeretteik esetleges kárhozata miatt?
Külön nagy öröm forrása az üdvözültek számára az Üdvözítő, Szűz Mária, a szentek és a többi üdvözültek és hozzátartozóik társasága, akiknek közösségében az embernek mint társas lénynek nemesebb igényei teljes kielégülést nyernek.
Hozzá tartozóik iránti szeretetükben is megtisztulnak és meggyarapodnak. Viszont, sokszor szellőztetett kérdés: ha az üdvözültek tudnak elkárhozott hozzátartozóikról is, ez nem szerez-e nekik bánatot?
A felelet önként kínálkozik:
Az üdvözültek teljesen Isten szempontjai szerint ítélnek és néznek mindent; akaratuk annyira azonosul Istenével, az ítéletük annyira meghódol az isteni ítéletnek, hogy a felebaráti és rokoni szeretet dolgában is úgy gondolkodnak mint az ő szent bölcsessége; nem gyűlölettel és nem bánkódással, hanem Isten szentségének, igazságának és irgalmának szeretetével és határozottságával gondolnak a kárhozat fiaira is. Nagy örömük van a teremtett mindenség természeti és természetfölötti szépségein és azon, hogy a könny és kín száműzve van az ő örök hazájukból.
Nem beszélve arról – melyet "A pokol létezése" c. sorozatomban is kifejtettem:
1) Véletlenül nem lehet elkárhozni!
2) Aki tudva és akarva elutasította magától Istent és az isteni Irgalmat és ezt még földi életében meg nem bánta, annak bizony nem lehet benne része!
3) Isten ítélőszéke előtt tisztánlátás van, nincs már bűnbánat (ami a földi élet kiváltsága) és sajnos egykönnyen az maradhat mindenkinek az álláspontja, amit egész életén át szajkózott!
4) A lélek lényegében önmagát ítéli el és végtére is a kárhozattal a saját "kívánsága" teljesül!
Az örök élet személyes boldogságot nyújt?
Az időhöz és anyaghoz kötött világban, testünk szerint soha nem tudunk tartósan boldogok és megelégedettek lenni, hiszen csak véges javakat találhatunk. Ugyan e világban a szellemi lelkünk sem elégíthető ki csupán érzéki vagy valamely módon behatárolt jóval. Isten ugyanis olyan nagyságrendű boldogság utáni vágyat ültetett a szívünkbe, melyet csak Ő maga tud teljesíteni.
Ezért a mi boldogságunk (mennyországunk) Isten látásából és élvezetéből fog állni, és ez az istenlátás már nem lesz rejtély és homály, miként ebben az életben, hanem színről-színre való és tiszta: „Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre. Most még csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek mindent, ahogy most engem ismernek.” (1Kor 13,12)
Mi tehát nem úgy fogjuk látni Istent, ahogy néhány próféta (például Izajás) ezen a földön látomásban látta: trónon ülve és szárnyas angyalokkal körülvéve. Ez csak tökéletlen kép Istenről, hiszen csupán a földi ember fogalomrendszerében öntetett szavakba. A mennyországban azonban „látni fogjuk, amint van” (1Jn 3,2) és már nem hinni fogjuk, hanem látni és érezni, hogy Isten a Szeretet.
Ebben a látásban lelkünk kimondhatatlan elragadtatásban fog felujjongani. A menny boldogsága oly nagy, hogy mi nem tudjuk elképzelni, és megsejteni is csak alig. Ezért mondja Szent Pál: „Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik őt szeretik.” (1Kor 2,9)
Fájdalom és bánat nem lesz a mennyországban. A menny boldogsága zavartalan boldogság lesz: „Maga Isten… letöröl szemükről minden könnyet. Nem lesz többé halál, sem gyász, sem jajgatás, sem vesződség, mert a régi világ elmúlt.” (Jel 21,3-4) Az üdvözültek zavartalan öröméhez tartozik a boldogság elveszíthetetlenségének tudata, „mert minden boldogság örökkévalóságot, mély örökkévalóságot akar”, ahogy ezt maga az istentagadó Nietzsche is mondta.
Szent Fausztina:
Lelkemben olyan nagy öröm él, hogy nem is tudom, lehetséges-e ennél nagyobb öröm a Mennyországban? Bárcsak hallgatnának – akár csak egy kicsit is – az emberek lelkiismeretük hangjára, és a Szentlélek hangjára, azaz sugalmazására! Azt mondom: egy kicsit is – hiszen ha Isten Lelkének működésére bízzuk magunkat egyszer, ő maga fejezi be mindazt, amire mi nem vagyunk képesek. (Fausztina N. 359)
Látod, milyen különbség van a hold és a csillagok fénye közt? Ugyanilyen a különbség a mennyországban a szerzetesi lélek és a hű keresztény között.' (uo. N. 424)
Jézus Szívében tudtam meg, hogy az égben van egy külön mennyország is, ahová – nem mindenki – csak a választottak juthatnak be. Felfoghatatlan az a boldogság, amibe ezek a lelkek fognak merülni. Ó, Istenem, nincs szó, amivel ennek a boldogságnak legkisebb töredékét is leírhatnám! A lelkeket átjárja az Úr Istensége. Fényből fénybe jutnak, változhatatlan ragyogás, ami sohasem válik egyhangúvá. Mindig új, és mégis változhatatlan. Ó, Szentséges Háromság, hadd ismerjenek meg a lelkek! (N. 591-592)
Halhatatlan Isten, örök boldogságom, már itt a földön mennyországom vagy nékem. Szívem minden dobbanása legyen a Te dicséreted új himnusza, ó, Szentháromság! (N. 1064)
Leányom, tekinteted lefegyverzi haragomat. Bár ajkaid hallgatnak, mégis oly erősen kiáltasz hozzám, hogy megrendül az egész menny. Nem tudok elmenekülni kérésed elől, mert nem valahol távol üldözöl kéréseddel, hanem saját szívedben. (Fausztina N. 1722)
Érzem, hogy tiszta szereteted szívemben lakozik, Istenem, és érzem örök rendeltetésem az égben. Indulok immár Atyámhoz az örök mennyországba, Elhagyom e számkivetés földjét, ezt a siralomvölgyet. Tiszta szívemnek a földön nincs tovább maradása. (N. 1653)
Ha lábaidnál ülhetek, rejtőző Istenem, ez lelkem számára maga a mennyország, Magadat itt ismerteted meg velem. (N. 1718)
Nem irigyelem a szeráfokat, mert lángjuknál nagyobb ajándékot adtál szívemnek. Ők elragadtatva csodálnak Téged, de véred az enyémmel egyesül. Szeretet – ez önmaga már itt a földön a nekünk ajándékozott mennyország. (N. 278)
Segítenek-e az üdvözültek?
2) Az üdvözültek lényegében akkor segíthetnek a földieken, ha azt kérik tőlük.
3) Az üdvözült lelkek, egyfelől abból segíthetnek, amit "kincsként vittek magukkal" (lásd Mt 6,20), másfelől abból, amit a földi küzdők felajánlanak nekik, kérve közbenjárásukat. (Ezért hatékonyabbak a nagy szentekhez való imáink! Természetesen, a mennyben lévők mind szentek, mégha a földi Egyház nem is hirdette ki!)
XIII. Leó pápa: Krisztus az Eucharisztiát az Egyházra „mint az ő egységének és szeretetének a jelképét” hagyta, „és azt akarta, hogy ezáltal minden keresztény egységet alkosson és a többihez kapcsolódjék … mintegy jelképezve az ő egyetlen testét, amelynek feje ő maga …” [vö. DH 1635; 1638]. …
Ezenkívül az élők közötti kölcsönös szeretet kegyelme, amelyhez az eucharisztikus szentség oly nagy erővel és gyarapítással járul hozzá, főképpen eme áldozat erejével árad szét mindenkire, akik a Szentek közösségéhez számíttatnak. A Szentek közössége ugyanis nem egyéb, … mint kölcsönös segítségnyújtás, az engesztelés, az imádságok, a jótétemények kölcsönös közlése a hívők között, akár elnyerték már az égi hazát, akár az engesztelőtűzben raboskodnak még, akár ebben a világban vándorolnak, ők egy néppé egyesülnek, amelynek a feje Krisztus, formája pedig a szeretet.
A hitben ugyanis érvényes az, hogy noha ezt a felséges áldozatot csak Istennek szabad felajánlani, az égben az Istennel uralkodó Szentek tiszteletére is – akiket Isten koronázott meg –, be lehet mutatni abból a célból, hogy pártfogásukat elnyerjük, sőt, ahogy az apostolok tanítják, azon testvérek szégyenfoltjának az eltörlése érdekében is megtehetjük ezt, akik már meghaltak az Úrban, de a bűn következményeitől való megtisztulásuk még nem teljes. (XIII. Leo „Mirae caritatis” körleveléből /DH 3363/)
A szerk. megjegyzései:
a) A Szenvedő Egyház tagjai (a purgatóriumi lelkek) nem tudnak a földi emberen (a Küzdő Egyházon) segíteni, csak megdicsőülésük után! (Ezért kell őket a Szentmise, imáink és áldozataink felajánlásával mihamarabb kiszabadítani. Lásd búcsúk!)
b) Nagyon fontos megjegyeznünk: nem a tisztítótűzben szenvedőkhöz kell imádkoznunk, hanem ŐÉRTÜK, és nem az üdvözültekért kell imádkoznunk, hanem HOZZÁJUK!
A mennyország lakói, tehát ismerik helyzetünket és segítenek is tőlük telhetően, ezt legtöbbször azonban észre sem vesszük, pedig a hála és köszönő ima, újabb kegyelmeket esdhetne ki tőlük számunkra! (Megj.: a kegyelmeket minden esetben Istentől kapjuk, legfeljebb a Szűzanya, szentjeink vagy üdvözült hozzátartozóink hathatós közbenjárása révén!)
Szent Fausztina nővér naplójában olvashatjuk: "Támogassatok mennyország boldog lakói, hogy nővéretek ne fáradjon el az úton. Rémes körülöttem a pusztaság, de felemelt homlokkal megyek, s a napba nézek – azaz Jézus irgalmas Szívébe". (N. 886)
Segítenek-e az üdvözültek?
1) A Küzdő-, Szenvedő- és Megdicsőült Egyház kétségkívül kölcsönhatásban áll egymással. Mi több, e hármasság képezi az egész emberiséget! Ezt világosan megfogalmazta a II. Vatikánum is (Lumen Gentium DH 4169):
49. Amíg tehát el nem jön az Úr a maga dicsőségében és vele mind az angyalok (vö. Mt 25,31), és a halál szétrombolása után alá nem lesz vetve neki minden (vö. 1Kor 15,26--27), addig tanítványai közül egyesek a földön zarándokolnak, mások a földi életből eltávozva tisztulnak, ismét mások megdicsőült állapotban vannak és "tisztán látják magát a háromszemélyű egy Istent, amint van"; [DS 1305] más fokon és más módon, de valamennyien egyek vagyunk Isten és a felebarát ugyanazon szeretetében, és ugyanazt a dicsőítő himnuszt énekeljük Istenünknek. Mert Krisztus valamennyi híve az ő Lelkének birtokában összeolvad az egy Egyházba, és egymáshoz kapcsolódik őbenne (vö. Ef 4,16).
51. Őseink tiszteletreméltó hitét, mely szerint eleven kapcsolatban vagyunk a mennyei dicsőséget élvező vagy a halál után még tisztuló testvérekkel, ez a Szentséges Zsinat nagy jámborsággal elfogadja, és a II. niceai, [DS 600] a firenzei [DS 1304] és a trentói [DS 1821–24; 1820; 1580.] szent zsinatok határozatait megismétli. (LG)
Támpont lehet számunkra továbbá az egyházilag jóváhagyott Szeretetláng üzenete is. Az Égi Édesanya külön kegyelmet esdett ki a mennyei Atyánál, Szívének Szeretetlángját, melynek sátánt megvakító és bűnt felperzselő tüze révén – mint eszközzel – kívánja hatékony, üdvösséget segítő harcba fogni a Küzdő-, Szenvedő- és Megdicsőült Egyház gyermekeit! A földi küzdőket meg akarja menteni a kárhozattól azáltal, hogy imáik, áldozataik felajánlásával kimentik a tisztítótűzben szenvedőket, akik aztán a megdicsőültekkel együtt hatékonyan (vissza)segíthetik a Küzdő Egyházat! E kegyelmi "körforgás" hatékonysága érdekében kéri a Szűzanya, hogy minden Feléje intézett imához fűzzük hozzá a könyörgést: "Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre"!
Augusztus 26-án, 9-17 óráig
Tömegközlekedéssel megközelíthető a BKV hűvösvölgyi végállomásától
a 157-es, 257-es és 57-es buszokkal,
a „Máriaremetei Kegytemplom” megállóhelyig
és gyakorlatilag elszenesedett a teste.
Ennek ellenére csodás módon felépült,
de még a klinikai halál állapotában megtapasztalta a túlvilági életet:
a kárhozat és az üdvösség lehetőségeit.
A kolumbiai fogorvosnő, miután eszméletre tért, elhatározta,
hogy tanúságot tesz minderről, és életét a lelkek megmentésének szenteli.
Bővebb anyag a következő linken olvasható róla:
http://www.vilagkiralynoje.hu/ma_files/akit_villamcsapas_ert.pdf
e-mail: szeretetlang.hu@gmail.com / telefon: 06-30-205-8170
Egyenlő-e a mennyország boldogsága?
Már a Jelenések könyve külön feltünteti a vértanúknak, a szüzeknek, a hithirdetőknek a többi boldogokat felülmúló dicsőségét: ezek lesznek legközelebb az Isten trónjához, ezek fogják legközelebbről az Isten édességét, jóságát élvezni. Úgy értsük-e, hogy mindez képletes beszéd? Hiszen a mennyországban nincs szükség sem öltözetre, sem koronára; a Szentírás mindezt tehát azért mondja, hogy némileg érzékeltesse előttünk a menny boldogságát. Tehát mit ért a Szentírás ezen különbségeken? Földi életünk érdemeinek különbözőségét! (Ehhez hozzáfűzném a következő kijelentést: "A szentek titulusaiban nem neveznek meg 'szőkét', vagy 'barnát', de szüzet azt igen!" /Útravaló húzó 193/)
Más annak a ruhája, aki a keresztségben nyert ártatlanságot egész életében megőrizte; más azé, aki lelkét a földön bűnnel beszennyezte ugyan, de Isten Fia a Vérével – a Bűnbánat Szentségében – hófehér tisztára mosta. Ismét más azé, aki Istenért és a hitért ontotta vérét; miként más azé is, aki földi életében Isten dicsőségéért dolgozott, fáradozott, a Szűzanya munkatársa volt.
Az arany, selyem, gyémánt és drágakő csillogása - a földön végzett jámbor imádságok, gyónások, áldozások, jószándék, munka, tisztaság, irgalmasságok és jócselekedetek ragyogásai. Itt a mennyei boldogság reflexfényénél tűnnek föl előttünk teljes értékükben a földi élet viszonyai. Ez a fény semmiseknek tünteti föl a föld lázas örömeit, élvezeteit és gyönyöreit, melyek után ott a túlvilágon nem marad vissza semmi, vagy legföljebb korom, mely a lelket beszennyezi; míg ellenkezőleg ez a fény elénk tárja a szenvedés, a fájdalom, a munka, az önmegtagadás, az erény valódi értékét; ezek az örök boldogság bimbói, ha ezeket szakítja le az ember az élet útján, ezekből fon lelke köré koszorút: ezekből nyílnak ki a síron túl a mennyei rózsák, melyeknek illata, pompája, szépsége megmarad az egész örökkévalóságon keresztül. Itt a mennyei boldogság reflexfényénél tűnnek föl előttünk teljes értékükben a földi élet viszonyai. Ez a fény semmiseknek tünteti föl a föld lázas örömeit, élvezeteit és gyönyöreit, melyekből a túlvilágon nem marad vissza semmi, hiszen lekoptattuk magunkról a tisztítótűzben.
Augusztus 26-án, 9-17 óráig
Tömegközlekedéssel megközelíthető a BKV hűvösvölgyi végállomásától
a 157-es, 257-es és 57-es buszokkal,
a „Máriaremetei Kegytemplom” megállóhelyig
és gyakorlatilag elszenesedett a teste.
Ennek ellenére csodás módon felépült,
de még a klinikai halál állapotában megtapasztalta a túlvilági életet:
a kárhozat és az üdvösség lehetőségeit.
A kolumbiai fogorvosnő, miután eszméletre tért, elhatározta,
hogy tanúságot tesz minderről, és életét a lelkek megmentésének szenteli.
Bővebb anyag a következő linken olvasható róla:
http://www.vilagkiralynoje.hu/ma_files/akit_villamcsapas_ert.pdf
e-mail: szeretetlang.hu@gmail.com / telefon: 06-30-205-8170
Mindenki számára egyenlő-e a mennyország boldogsága?
Hogy a mennyei boldogságban nem mindenki egyenlő mértékben, hanem érdemeitől függően részesül, a firenzei zsinat óta hittételnek számít (DS 1305). Jézus ezt kifejezetten tanította: "Az Emberfia ... megfizet mindenkinek a tettei szerint" (Mt 16,27). Ugyanezt hirdetik egyes példabeszédei (Lk 19,16-19; Mt 25,14-30). Szent Pál a nap, a hold és a különféle csillagok egymástól eltérő fényerejére hivatkozik (1Kor 15,41), és a túlvilági dicsőség egyenlőtlenségét az érdemek különbözőségének tulajdonítja (1Kor 3,8; 2Kor 9,6). A szenthagyomány és annak nyomán a hittudomány azt is kiemeli, hogy a különbözőség nem fog kiváltani sem irigységet, sem büszkélkedést, hiszen ez ellenkezne a mennyország lakóinak tökéletességével és maradéktalan boldogságával. Arra is gondolhatunk, hogy mivel mindenki egyéni kegyelmei és érdemei árán jutott oda, mindenki tud olyan valamit adni a közösségnek, ami csak az övé, a nagyobb dicsőséghez tehát az is hozzátartozik, hogy több szeretetet nyújthat az illető a többieknek.
Azonban mégis óriási különbséget találunk az üdvözültek között: amiként más a Nap és a Hold ragyogása, és más a csillagoké, úgy fog különbözni az üdvözültek ragyogása, dicsősége és boldogsága.
A mennyország öröme lényegét tekintve mindenki számára egyforma. Mindazonáltal különböző fokok azért mégis vannak, annak a szeretetnek mértéke szerint, melyet a földön valaki elért. A megelégedettség és a tökéletes boldogság mindenkinek megvan. Példa erre a félliteres és a féldecis pohár telítettsége: mindegyik tökéletesen telve van és többet nem képesek befogadni, ebből fakadóan, irigység sem létezik az üdvözültek között.