Egyenlő-e a mennyország boldogsága?
Már a Jelenések könyve külön feltünteti a vértanúknak, a szüzeknek, a hithirdetőknek a többi boldogokat felülmúló dicsőségét: ezek lesznek legközelebb az Isten trónjához, ezek fogják legközelebbről az Isten édességét, jóságát élvezni. Úgy értsük-e, hogy mindez képletes beszéd? Hiszen a mennyországban nincs szükség sem öltözetre, sem koronára; a Szentírás mindezt tehát azért mondja, hogy némileg érzékeltesse előttünk a menny boldogságát. Tehát mit ért a Szentírás ezen különbségeken? Földi életünk érdemeinek különbözőségét! (Ehhez hozzáfűzném a következő kijelentést: "A szentek titulusaiban nem neveznek meg 'szőkét', vagy 'barnát', de szüzet azt igen!" /Útravaló húzó 193/)
Más annak a ruhája, aki a keresztségben nyert ártatlanságot egész életében megőrizte; más azé, aki lelkét a földön bűnnel beszennyezte ugyan, de Isten Fia a Vérével – a Bűnbánat Szentségében – hófehér tisztára mosta. Ismét más azé, aki Istenért és a hitért ontotta vérét; miként más azé is, aki földi életében Isten dicsőségéért dolgozott, fáradozott, a Szűzanya munkatársa volt.
Az arany, selyem, gyémánt és drágakő csillogása - a földön végzett jámbor imádságok, gyónások, áldozások, jószándék, munka, tisztaság, irgalmasságok és jócselekedetek ragyogásai. Itt a mennyei boldogság reflexfényénél tűnnek föl előttünk teljes értékükben a földi élet viszonyai. Ez a fény semmiseknek tünteti föl a föld lázas örömeit, élvezeteit és gyönyöreit, melyek után ott a túlvilágon nem marad vissza semmi, vagy legföljebb korom, mely a lelket beszennyezi; míg ellenkezőleg ez a fény elénk tárja a szenvedés, a fájdalom, a munka, az önmegtagadás, az erény valódi értékét; ezek az örök boldogság bimbói, ha ezeket szakítja le az ember az élet útján, ezekből fon lelke köré koszorút: ezekből nyílnak ki a síron túl a mennyei rózsák, melyeknek illata, pompája, szépsége megmarad az egész örökkévalóságon keresztül. Itt a mennyei boldogság reflexfényénél tűnnek föl előttünk teljes értékükben a földi élet viszonyai. Ez a fény semmiseknek tünteti föl a föld lázas örömeit, élvezeteit és gyönyöreit, melyekből a túlvilágon nem marad vissza semmi, hiszen lekoptattuk magunkról a tisztítótűzben.
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.