A tiszteletreméltó Marie-Pauline Jaricot és az Élő Rózsafüzér 1
A 19. században Marie-Pauline Jaricot (1799-1862), a domonkosok harmadrendjének tagja, Lyonban 1826-ban megalapította az Élő Rózsafüzért. A francia forradalom általi lelki összeomlás után Marie-Pauline Jaricot-nak az az ötlete támadt, hogy az ima, az áldozat és a tett univerzális apostolságát életre hívja, hogy ezzel az Evangélium világosságát és a megváltás kegyelmét átadja azoknak az embereknek, akik ezt még nem kapták meg vagy visszaadja azoknak, akik az idők során elvesztették. Ez volt az a gondolat, amely arra késztette Marie-Pauline Jaricot kisasszonyt, hogy a Gondviselés segítségével két művet alapítson: a hit terjesztésére szolgáló egyesületet (a missziók segítségére) és az Élő Rózsafüzért (a régi kereszténységnek a francia forradalom eszmei fertőjében elsivárosodott országai számára).
Ezt a szép áhítatot – a kollektív rózsafüzérezés gyakorlatát – Marie-Pauline Jaricot 1826-ban, így írta elő: általában a jámborok késztetésére kell bízni, különösen ha már idősek és semmi mást nem tudnak tenni. Tizenöt fős közösségeket kell szervezni, hol minden tag csupán egy tizednyi (10 Üdvözlégy) rózsafüzérre kötelezi el magát. A tizedre vonatkozó titkokat – mely az elmélkedés tárgya –, havonta kell sorsolni.
Ez az Élő Rózsafüzér-szövetség futótűzként terjedt el, és hamarosan világméretű szerveződéssé vált!