A Hajnal Szép Sugara

A határokat csak a földön módosították, az égben NEM!

AZ ENGESZTELŐ ÉLETMÓD SARKALATOS PONTJAI

1./ Felajánlott élet

     A meghívást követően az engesztelő lélek egyre nagyobb késztetést érez az Istennek való teljes odaadásra. Ekkor megteszi életfelajánlását. (Ajánlott imádságot lásd e fejezet végén!)
Ha ez kedves Istennek, azonnal elfogadja és átformálja életünket.
     A felajánlást megelőzően fel kell készíteni szívünket, lelkünket:
alapos szentgyónással – ha még nem tettük meg, akkor életgyónással – szentáldozással, kilencedek végzésével.
     A felajánlást szép egy szentmise keretein belül megtenni, illetőleg ünnepélyes formák között.
Ha valaki minden ígéret, elkötelezettség nélkül, csak önátadás céljából kívánja felajánlani magát Istennek, ne fogja vissza a kegyelmet. A túl sok megfontolás, tépelődés nem vezet jó útra. Ha valakiben erős a vágyódás, pl. egy zarándokúton érinti meg a szívét az Úr meghívása, tegye meg a felajánlást mielőbb.
Mondja ki bátran: itt vagyok Jézus, itt vagyok Szűzanyám, Tiétek vagyok, felajánlom magam Nektek! Vagy: Szent Szívetekbe helyezem magam és családomat. Kérem védelmeteket, vezetéseteket, a segítséget, hogy hűségesen kitarthassak az új úton!
Vagy valami hasonlót érdemes mondani, azt, ami a szívből tör fel.
     Ha konkrét ígérettel ajánlja fel magát a lélek Istennek, akkor a fent említett imádságban meg kell neveznie az ígéretet/ vagy ígéreteket. Ehhez azonban már nagyobb előkészület szükséges.
Isten meghallgatja az ígéreteket és számon is szokta kérni. Ezért ez a fajta felajánlás már megfontolást, felkészülést igényel, a fenti felsorolás szempontjaival.
     Még nagyobb előkészület szükséges fogadalom megtétele előtt. Amikor valaki áldozatul adja oda magát engesztelésül, meg kell neveznie a szándékokat/szándékot, és ekkor hármas magánfogadalmat kell tennie, melyben engedelmességet, egyszerűséget és tisztaságot – ha házas, akkor állapotbeli tisztaságot fogad.
A magánfogadalom is fogadalom, ezért át kell gondolni, és sokat kell imádkozni. Az erre való felkészülés olykor egy évig is eltart.
     A magánfogadalom egész életre szól, ezért fontosak a napi imák reggel, délben és este.
Ily módon tudatossá válik a napunk, az ima áthatja gondolatainkat, a pillanatokat, a cselekedeteket.
A szívben a Szentlélek megérezteti, ki miért akarja magát felajánlani.
     A szándékokat nem célszerű halmozni, mert azoknak következményei lesznek az életünkben.
A kimondott szónak súlya van. Figyeljünk tehát a Szentlélek sugallatára, mit kíván tőlünk. Mert a vágyat Ő ülteti el bennünk – akár a bűnösökért, akár a betegekért, akár a békéért, akár családért.

     A Szentatya katekézisét június 5-én az ENSZ által indítványozott környezet világnapja témának szentelte, és felhívta a figyelmet a korunkat jellemző fogyasztói szemlélet veszélyeire.
Utalt a Biblia kezdetén tett isteni rendelésre: „Műveljétek és őrizzétek” a földet! (Ter 2,15). (...) A művelés és a megőrzés azonban nemcsak az ember és a teremtett világ közötti kapcsolatot jelenti, hanem az emberek egymás közötti viszonyát is.
     A pápák emberi ökológiáról beszéltek, mégpedig a környezeti ökológiával kapcsolatban. Mi most válságot élünk meg, láthatjuk a környezet, de mindenekelőtt az ember válságát. Maga az emberi személy van veszélyben – hangsúlyozta nyomatékkal Ferenc pápa. A veszély súlyos, nem a felszínt érinti, hanem mélyreható. Nemcsak gazdasági, hanem etikai és antropológiai. Az Egyház mindezt többször is hangsúlyozta, de minden éppúgy folytatódik tovább, mert egy majdnem etika nélküli gazdasági és pénzügyi dinamizmus uralkodik.
     A pápa hozzáfűzte: Ami napjainkban parancsol, az a pénz, igen a pénz parancsol! Isten, a mi Atyánk nekünk adta a parancsot, hogy őrizzük a földet, és nem a pénznek. A miénk ez a feladat! Ne áldozzák fel az embert a nyereség és a fogyasztás bálványainak! Ez a „kiselejtezés kultúrája”! Ha elromlik egy számítógép, az egy tragédia! De a szegénység, a szűkölködés és megannyi személy drámája az normálisnak tűnik! (...) Ha a világ számos pontján gyerekeknek nincs mit enniük, ez nem híranyag! (...) Ellenben, ha néhány város tőzsdéje 10 ponttal esik, az tragédia. Így aztán ezeket a személyeket „kiselejtezik”. Bennünket, embereket selejteznek le, mintha hulladék lennénk!
     Ez a „kiselejtezés kultúrája” kezd megszokott gondolkodásmóddá válni és mindent megfertőz. Az emberi élet többé már nem az oltalomra szoruló legfőbb érték, kiváltképp, ha szegény vagy fogyatékos, illetve ha nem szolgál semmire sem, mint az újszülött vagy az idős ember. A „kiselejtezés kultúrája” érzéketlenné tett bennünket az élelem kiselejtezésével és pazarlásával szemben. Egykor nagyszüleink nagyon figyeltek arra, hogy semmiféle ételmaradékot ki ne dobjanak. A fogyasztói szemlélet mára megszoktatta velünk a felesleget és az élelem mindennapos tékozlását. De jól jegyezzük meg: az eldobott étel olyan, mintha a szegények asztaláról loptuk volna el! Arra kérek mindenkit, hogy gondolja végig ezt a problémát.
     Végül a pápa az úrnapi evangéliumra emlékeztetett, mely szerint a csodás kenyérszaporítás után összeszedték a maradékot, 12 kosár kenyeret, csakhogy semmi el ne vesszen. Az a tizenkét kosár Izrael 12 törzsének megfelelően az egész népet jelenti, arra utalva, hogy amikor a javakat egyenlő módon, szolidárisan osztjuk el, senki sem marad híján a szükségesnek. Emberi ökológia és környezeti ökológia egymás mellett haladnak.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír nyomán

Az ima ereje

Dr. Chauncey W. Crandall szívorvos, 2007-ben történt csodálatos esete a Palm Beach Gardens klinikán.

     Egy 53 éves férfi érkezett a sürgősségire súlyos szívinfarktussal, és a szíve megállt. Az ügyeletes személyzet 40 percig próbálta életre kelteni, majd kijelentették, hogy meghalt. Hívták dr. Crandallt is az újraélesztés vége felé, hogy felmérje a beteg állapotát. Eközben egy nővér már a holttestet hullaházba való szállítást készítette elő. Bár a halott arca, lába és karja már feketéllett a "halálfoltoktól", a távozni készülő orvos indíttatást kapott a Szentlélektől, hogy imádkozzon ezért az emberért. - A Szentlélek halk szavára visszafordultam a hordágy felé és így kezdtem imádkozni: "Uram, Atyám, hogyan imádkozzam ezért az emberért, hiszen meghalt. Mit tehetek én?" – mesélte később az orvos.
     Ám, hirtelen ezek a szavak hagyták el ajkamat: "Atyám Istenem, ennek az embernek a lelkéért való aggodalmamban kiáltok Hozzád! Ha ő nem ismer Téged, mint Urat és Megváltót, kérlek támaszd fel őt most a halálból, Jézus nevében. Elképesztő volt, amint egy pár perccel később a monitoron megjelent a szívverése, normális ritmust mutatva és egy pár perc múlva az ujjait kezdte mozgatni, majd a lábujjait, s elkezdett szavakat motyogni.
     Volt egy nővér a szobában – nem volt hívő – aki felsikoltott, mondván: „Doktor Crandall, mit tett Ön ezzel a beteggel?” A doktor azt válaszolta: „A lelkéhez kiáltottam Jézus nevében”. A kórházban felzúgott a hír, hogy egy teljesen halott férfit visszahoztak az életbe.
     Pár nap múlva, amikor a beteg magához tért, az orvos megkérdezte: „Mire emlékszel, hol voltál amikor a súlyos szívinfarktusod következményeként meghaltál és mi Jézus nevében visszaimádkoztunk az életbe?”
A beteg ezt válaszolta: „Doktor úr, ez volt a legcsodálatosabb egyben a legszörnyűbb dolog életemben. Egy minden fény nélküli sötét szobában találtam magam, mintha egy koporsóban lettem volna. Tele voltam csalódottsággal és folyvást, mintha ezt hajtogattam volna.”
     A lélek csalódása abból származott, hogy sem a családtagok, sem a barátai vagy kollégái nem látogatták meg és valamiféle közömbösséget élt meg részükről. A beteg így folytatta: „Ám ezek az emberek és hozzátartozóim, egyszer csak hirtelen eljöttek, becsomagoltak engem és bedobtak a szemétbe!”
     Azon a napon a pokolban érezhette magát ez a lélek, mely irtóztató nyomott hagyott benne.
A beszélgetést követően az orvos elmagyarázta neki az üdvösség örömhírét, megfogta a beteg kezét, és az Úrhoz kiáltott: „Atyám, Istenem, Jézus nevében imádkozom, hogy ez az ember elfogadjon Téged Urának és Megváltójának itt az intenzív osztályon!” A beteg kinyújtotta a kezét és könnyek között elfogadta Krisztust, Urának és Megváltójának, mélységes bűnbánatot tartott és Isten gyermeke lett. Az orvos azt mondta neki: „Most már soha nem dobnak téged a szemétbe, a teljes sötétségbe. Most Krisztus élete van benned, és a mennyek országának a fénye világlik a lelkedben”.
     A betegnek nem szenvedett agykárosodást a 40 perces halál után sem. Agyfunkciói teljesen normálisak; bár kezdetben az ujjaiban és lábaiban zsibbadást tapasztalt, de ezek is teljesen megszűntek.
     Dr. Crandall praxisa során még három ehhez hasonló „feltámadásnak” volt a tanúja. Lelkiismeretesen végzi a munkáját, és Krisztus apostola az orvosok közt.

A teljes cikk bővebben itt olvasható, angolul:
http://www.assistnews.net/Stories/2007/s07070094.htm
Dr. Chauncey W. Crandall IV honlapja:
http://chaunceycrandall.com

Az Isteni Irgalmasság 2

Az Atya és tékozló fia

     Ki az Isten? A titkokat fürkésző ember történetének hajnalától kezdődően próbálja megválaszolni ezt a kérdést. Nos arra a kérdésre, hogy ki az Isten és mi a szándéka, egyedül az Isten adhat végleges és autentikus választ. Meg is tette ezt a kinyilatkoztatás révén. A kereső ember tehát a Szentírásból tudhatja meg mindazt, amit az Istenről evilági életében tudhat.
     Már az ószövetség kijelentései megalapozzák, hogy az Istennek az emberrel szembeni szeretete, hosszantűrése, irgalma, lehajló gondoskodása minden képzeletet meghalad. A kinyilatkoztatás kezdettől fogva sejteti azt, amit Jézus Krisztus fogalmazott meg egyértelműen: Isten a mi Mennyei Atyánk. Ez az isteni ige minden egyéb vallás istenfogalmát felülmúlja. Értésünkre adja ugyanis, hogy az Istentől nem félni, hanem az Istent szeretni kell. Sok vonatkozó ószövetségi hely közül egyet idézünk csupán, amely talán leginkább kifejezi az ószövetségi ember istenfogalmát: ,,A megtört nádszálat nem töri össze, a pislákoló mécsbelet nem oltja ki'' (Iz 42,3).
     Az Újszövetségi Szentírás az Istenről, mint szeretetről tanít: ,,Az Isten szeretet...'' (1Jn 4,16), ,,Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen'' (Jn 3,16), s ezzel teljessé teszi az istenfogalmat. Jézus nyomán a szent szerzők úgy mutatják be az Istent, mint szerető atyát.
     Az Isten atyai szeretetéről a legnagyszerűbb tanítást a tékozló fiúról szóló példabeszéd adja.
Egy embernek két fia volt. A fiatalabb így szólt atyjához: ‘Atyám, add ki az örökség nekem járó részét.' Az elosztotta köztük vagyonát, s a fiatalabbik összeszedve mindenét és elköltözött messze vidékre, és kicsapongó élettel eltékozolta mindenét. Miután nagy éhínség ütött ki azon a vidéken, szűkölködni kezdett. Cselédnek szegődött, de csak a sertések őrzését bízták rá. Szívesen megtöltötte volna a gyomrát a sertések eledelével, de abból sem kaphatott. Akkor magába szállva így bánkódott: hány béres dúskál ennivalóban atyám (házában), én pedig itt éhen veszek. Fölkelek és atyámhoz megyek. Visszatért tehát atyjához. Atyja már messziről meglátta őt és megesett rajta a szíve. Eléje sietett, nyakába borult és megcsókolta. Atyám, szólt a fiú, vétkeztem az ég ellen és teellened! Már nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezz. De atyja megparancsolta a szolgáknak: ‘Vegyétek elő hamar a legdrágább köntöst és adjátok rá, húzzatok gyűrűt az ujjára és sarut a lábára. Vezessétek elő a hizlalt borjút is. Együnk és vigadjunk, hiszen a fiam meghalt, de feltámadt, elveszett, de megkerült.' Erre vigadozni kezdtek (vö Lk15,11-24).
     Ha elemezzük az atyának (az Istennek) és tékozló fiának (a bűnös útra tért ember) viselkedését, olyan megindító képet kapunk a szeretet Istenéről, amely valóban páratlan. Mi is történik, s miként viselkedik az atya és tékozló fia?
     A atya mindent megad fiának, el is engedi, de mindig figyeli az "ablakból" esetleges visszatérését. Ha ez megtörténik kitörő örömmel öleli magához, s múltját nem hánytorgatja fel.
Ezzel szemben a fiú csupán követelőzik. Elhagyja atyjának házát, vagyonát eltékozolja, s miután pórul járt, érdekből visszatér az atyai házba. (A bocsánatkérésen túl másra nincs is lehetősége; további sorsa atyja irgalmától függ.) Egyetlen pozitívum a fiú viselkedésében a bocsánatkérés, a vétek, a hálátlanság - tehát a bűn - belátása.
     A szülőatya viselkedését az atyaság, a gyermeke iránti fogyhatatlan szeretete magyarázza. Bár a fiút az érdek hajtja, az apa mégis úgy örül, mint az a szülő, akinek a fia ,,meghalt, de feltámadt''... Ez a kép istenfogalmunkat teljessé teszi. A tékozló fiúról szóló példabeszéd nem csupán az Atya szeretetéről tanít. Az Istent mint irgalmas Istent mutatja be, aki a szeretetnél is többre képes. Szinte megalázódik, hogy megmenthesse tékozló fiát... Ez az evangéliumi példázat világossá teszi: az Isten azzal az érzéssel tekint a bűnösre, miként a szülő halott gyermekére. (A szülő, ha tehetné, feltámasztaná fiát.) A halottat egyedül az Isten tudja feltámasztani s arra vár, hogy ezt meg is tegye. ,,Az Úr arra vár, hogy irgalmazzon nektek és fölkel, hogy könyörüljön rajtatok'' (Iz 30,18). Ez meg is történik, ha a bűnös felkerekedik és visszatér atyjához bocsánatkérésre, miként a tékozló fiú tette, s ha ez valóban megtörténik, annak az Isten és az ég angyalai örülnek a legjobban. ,,...jobban örülnek a mennyben egy megtérő bűnösnek, mint kilencvenkilenc igaznak...'' (Lk 15,7)

Irgalmasság 2.

Jézus a kereszten így szólt:
"Szomjazom!"
     Vajon csak vizet szeretett volna inni? Azt is! Ő SZERETETRE szomjazott és abból merítve várta volna a vizet is. Ha akkor valaki a szívéből adott volna Neki egy pohár vizet, Jézus soha nem feledkezett volna meg róla.
Tudjunk szépen, jól adakozni, szeretettel jót cselekedni.
Édesapám haldoklott a kórházban. Naponta mentem hozzá. Elérkezett a Mikulás napja, amikor a gyermekeimet meg kellett ajándékozni. Nagyon sok tennivalóm volt. Aznap úgy gondoltam, nem megyek apukámhoz, a misét választottam. A kettő sajnos aznap nem sikerült volna.
Este 6 óra volt, mire misére jutottam.
Az áldozást követően olyan mély fájdalom fogott el, amit soha nem tudtam elfelejteni.
Hirtelen felismertem, hogy nekem most édesapámhoz kellett volna menni, mert ott van Jézus, őbenne szenved és Őt nem látogattam meg. Kijövet a templomból, könnyeztem. Felhívtam apukámat, hogy legalább hangommal biztosítsam, hogy vele vagyok és másnap megyek hozzá.
December 8-án, két nap múlva örökre eltávozott.
     Legyen számunkra mérvadó a következő mondat:
Mindig első a szeretet, mert Isten a szeretet.
Ha imádkozunk egy betegért, bajba jutottért, szívünkből könyörögjünk érte. Próbáljuk átérezni a helyzetét, fájdalmát, a problémáját. Ez nem olyan könnyű, bizonyos áldozattal jár. Könnyebb csak úgy elmondani egy imát. De ha szívünkkel könyörgünk, részvéttel esdeklünk, hamarabb kinyílnak az Égi ajtók, mintha csak úgy, mintegy kívülállóként elhadarjuk imádságunkat.
Tegyünk felajánlást is az illető személyért: ajánljuk fel egy-egy napnak nehézségeit érte, vagy egy testi-lelki fájdalmat. Ezek a szeretet értékes gyöngyei.
     Álljunk a bajba jutott mellé: családunkban, közösségünkben, világban. Segítsük a rászorulókat, ne múljék el nap valamilyen jócselekedet nélkül.
Ne féljünk a szeretettől. Soha ne feledjük, hogy Isten a jókedvű adakozót szereti – és Őt nagylelkűségben nem lehet felülmúlni.
     Ha adunk, Ő többszörösen ad, túlcsorduló mértékkel mér – amennyiben szívünk szeretetéből adunk és nem számításból.

A 9 részből álló poszt, AMORJÓZSI internetes PPS-e felhasználásával!

III. FEJEZET

Szűz Mária viszonzó ajándéka

1. Szűz Mária önmagát adja szerető rabszolgájának

144. Harmadik indítóok. A legszentebb Szűz a kegyesség és irgalom Anyja sohasem engedi, hogy szeretetben és bőkezűségben túltegyünk rajta. Ha látja, hogy valaki egészen és teljesen a tiszteletének ajándékozza magát, hogy neki szolgáljon, megfosztva magát értékeitől amije csak van, hogy ezzel őt ékesítse, akkor ő is egészen, teljesen és kimondhatatlan módon odaajándékozza magát. Elmeríti hívét kegyelmeinek mélységébe, felékesíti őt érdemeivel, támogatja hatalmával, felvilágosítja világosságával, lángra gyújtja szeretetével, közli vele erényeit: alázatosságát, hitét, tisztaságát stb. Ő lesz kezese, közbejárója, mindene Jézusnál.
Egyszóval, minthogy az ilyen egyén teljesen Szűz Máriáé, Szűz Mária is teljesen az övé. Szűz Máriának ilyen tökéletes szolgájáról és gyermekéről elmondhatjuk, amit Szent János evangélista mondott magáról: hogy minden javául Szűz Máriát tette.
145. Mindez bizalmatlanságot, sőt megvetést is ébreszthet a hűséges lélekben, de annál inkább nagy bizalmat Szűz Máriában, feltétlen odaadást jó Úrnője iránt. Nem támaszkodik többé saját belátására és szándékára, érdemeire, erényeire és jó cselekedeteire, mert miután Édesanyja által Urunknak és Üdvözítőnknek mindezt teljesen és egészen feláldozta és odaszentelte, már csak egyetlen kincse marad, melyben minden java bennfoglaltatik – ami többé nem az ő tulajdona –, és ez a kincs Szűz Mária. Ezért a lélek, aggályoskodás és szolgai félelem nélkül közeledhet Urunkhoz, Üdvözítőnkhöz és nagy bizalommal kérheti őt. Magáévá teszi a jámbor és tudós Rupert apát érzelmeit, aki Jákob győzelmére célozva az angyal fölött, a következő szép szavakat intézte Szűz Máriához: „Ó Mária, Úrnőm, Te az Istenember Szeplőtelen Édesanyja, nem az én, hanem a Te érdemeiddel felfegyverkezve kívánok Isten Igéjével harcolni.”
Ó, mily hatalmasok és erősek vagyunk Jézus Krisztussal szemben, ha egy Istenanyának érdemével és közbenjárásával vagyunk felfegyverkezve, aki – amint Szent Ágoston mondja –, legyőzte a Mindenhatót szeretetével.

Az Isteni Irgalmasság 1

Új fény az egyház egén

     A jelek szerint az Isteni Irgalmasság üzenete mintegy teljessé teszi (talán le is zárja) a Mária-korszakot, tartalmilag pedig összefügg velük. A Napló által olyan ajándékot kaptunk személyesen Jézustól, amely az elhatalmasodó bűnnel szemben az utolsó, a világ teljes megújítását célzó lehetőség. Joggal mondhatjuk: a Mária-korszak üzenetei nélkül kevésbé értenénk az Isteni Irgalmasság üzenetét, de ugyanez fordítva is igaz. Az Isteni Irgalmasság üzenete segít bennünket a Mária-üzenetek teljesebb megértésében.
     II. János Pál pápa három évtizedes munkája révén világszerte egyre szélesebb körben ismerik meg és fogadják el Szent Faustyna Kowalska nővér Naplójának tartalmát. (Fausztina nővér írása 1998-ban az Egri Főegyházmegyei Könyvtár és az Eger, Kisboldogasszony egyházközség kiadásában Dr Antalóczi Lajos pápai prelátus gondozásában jelent meg. A továbbiakban a naplóidézeteket N-nel jelöljük!)

A bűn elhatalmasodása és az Isteni Irgalmasság

     Amint láttuk, a Mária-jelenések alapvető törekvése a bűnében megmaradó ember visszavezetése az evangéliumi útra, nehogy az elhatalmasodó bűn áldozatává váljon. Az elhatalmasodó bűn következtében ugyanis az emberek tömegesen veszélyeztetik örök boldogságukat, tömegesen sodródhatnak az elkárhozás veszélyébe. Az Isten találékony szeretetében ezért szólít meg bennünket újra és újra.
     A ,,tömeges elkárhozás veszélye'' kifejezés szokatlan, és néha ellenérzést vált ki. A vonatkozó üzenetek konkrét fogalmazása és a látnokoknak a pokollal kapcsolatos víziója azonban a tömeges elkárhozás veszélyére utal.
     Figyelemreméltó, hogy a 20. század nagy hatású jelenéseiben drámai jelentőséget kap a pokol víziója. Szóltunk arról, hogy a fatimai gyermekek 1917. július 13-i látomása a kárhozatról az első fatimai üzenet tartalmát képezi. Fausztina nővér ugyanilyen élményeket élt át. Naplójában nyomatékosan és ismételten hangsúlyozza: Isten parancsára járt a ,,pokol szakadékaiban'', és Isten parancsára ír ott szerzett élményeiről, ,,hogy egyetlen lélek se mentegethesse magát azzal, hogy nincs pokol, és nem volt ott senki, nem lehet tudni, mi van ott'' (N 741). Erre utal Jézus egyik kijelentése is 1936. márciusában: ,,sok lélek fog általa visszafordulni a pokol kapujától'' (N 639). A Napló egy másik helyén pedig Jézus így szól: ,,Ó, ha a bűnösök ismernék irgalmamat, nem vesznének el oly nagy számban'' (N 1396).
     Megítélésünk szerint a Mária-üzenetek éppen úgy, mint az Isteni Irgalmasság megnyilatkozásai az elhatalmasodó bűnnel szemben a határtalan isteni szeretetből fakadó és túláradó kegyelem jelei. Míg a Mária-jelenések a bűn elhatalmasodásától és annak következményeitől kívánnak megóvni bennünket, addig az Isteni Irgalmasság a bűn áldozatait szólítja meg, és akarja visszavezetni az Evangéliumhoz. Isten a bűneink révén felhalmozódott tartozás teljes elengedését kínálja, s egyben segítségét ajánlja az élet teljes rendezéséhez. A mi feladatunk csupán a készséges együttműködés Isten akaratával.
     Az ember teljesen szabadon dönthet az Isteni Irgalmasság üzenetének elfogadása vagy elutasítása ügyében. Ajánlatos azonban tudnia Jézus figyelmeztetéséről: ,,Ó, szegények, akik nem akarnak élni Isten irgalmasságának csodájával; hiába fogtok majd könyörögni, már késő lesz'' (Napló 1448). ,,Aki nem akar az irgalom kapuján átmenni, annak igazságosságom kapuján kell áthaladnia'' (N 1146).

Fontos megjegyezni: Fausztina nővér Naplója, az Isteni Irgalmasság üzenete – jóllehet a magánkinyilatkoztatás körébe tartozik – az Egyházon belül már nem képezi vita témáját. A legmagasabb egyházi fórum – II. János Pál pápával az élen – tisztázott és lezárt minden kérdést, s ajánlja a hívek figyelmébe. Fausztina nővért a Szentatya 1993. ápr. 18-án a boldogok, és 2000. április 30-án szenttek sorába emelte, s felajánlotta a világot az Irgalmas Jézusnak.
(Antalóczi atya, Irgalmassággal kapcs. munkáinak felhasználásával)

8./ Irgalmasság 1.

Elérkeztünk az utolsó jellemző ponthoz, mely valójában minden szempontot magába foglal.

     Az utolsó ítélet példabeszédében Jézus világosan megmutatja, hogyan kell élnünk ahhoz, hogy a Mennybe kerüljünk: "Éheztem ugyanis és ennem adtatok, szomjaztam és innom adtatok, vándor voltam és befogadtatok, mezítelen és fölruháztatok, beteg voltam és meglátogattatok, börtönben voltam és fölkerestetek....."
Jézus a szenvedő, elhagyatott, kiszolgáltatott, beteg emberrel azonosítja Magát!
"Amit e legkisebb testvéreim közül egyel is tettetek, velem tettétek." /Mt 25,31-46/
     Figyeljünk fel ebből a példabeszédből valami lényeges konkrétumra: Jézus nem arról beszél, hogy ki mennyit imádkozott, böjtölt, hanem a szeretetről szól, az irgalmasságról, a jótettekről – és fordítva, ezeknek elmulasztásáról.
Ez természetesen nem jelentheti az imádság elhanyagolását. Az imádság táplálja bennünk a szeretetet, építi és mélyíti belső kapcsolatunkat Istennel. Nagy szükségünk van rá! Erről szólunk a későbbiekben.
Hála az Úrnak, előttünk komoly példaképek vannak, a szentek. Tekintsünk rájuk, tanulmányozzuk életüket, hogy segíthessenek nekünk. Ők a szegényekért éltek, betegeket ápoltak, maguk erejét semmibe véve szolgáltak.
Az irgalmasság, részvét, együttérzés, jóság, megértés nélkül tehát semmire sem megyünk.
Ha szeretjük Istent, az Ő gyermekeit is szeretnünk kell.
     Fatimában a kis Ferenc annyira együtt érzett Jézus és Mária fájdalmaival, hogy szüntelenül őket vigasztalta, halálos ágyán is Velük volt, minden szenvedését felajánlotta, csakhogy Ők ne szenvedjenek. Elvonultsága ellenére az emberek iránt is jóságos volt.
A kis Jacintát elsősorban az emberek nyomorúsága érintette. Őket vigasztalta, bátorította még a börtönben is. Úgy megszánta a durva lelkű rabokat, hogy táncolt nekik, csak azért, hogy felvidítsa őket.
Majd rózsafüzér imádságra tanította őket.
     Ha azonban egy engesztelő ember csak imádkozik, sűrűn jár templomba, de nem gyakorolja az irgalmasságot, adakozást, betegek látogatását, stb. nem lehet életét engesztelő életnek mondani.
Ilyen esetben nincsenek összhangban a szavak a tettekkel. Olyan, mint amikor Jézus Arcát egyfelől megsimogatjuk, a másik oldalt megpofozzuk.
     Kétségtelenül nehéz megfelelő módon adakoznunk pl. az utcán, ahol lassan minden sarkon ül egy kéregető.
Jézust kell kérni, segítsen, szólaljon meg a szívünkben, ki szorul rá adakozásunkra igazán.
S ha adunk, mosolyogva tegyük, szólítsuk meg ha tehetjük és a körülmények, a közeg megfelel rá, váltsunk vele legalább néhány emberi szót, hogy ne csak a pénzt lássa, hanem a jóságot is érezze.
Mert gyakran éppen arra van szüksége. (folyt)

141. Íme néhány idézet a szentatyáktól, melyeket az imént mondottak bizonyítására választottam ki:
Szűz Máriának két fia van: egyik az Istenember, a másik csupán ember. Az egyiknek anyja test szerint, a másiknak a lélek szerint. (Szent Bonaventura és Origenes)
Isten akarata az, hogy mindenben Szűz Mária által részesüljünk. Tudnunk kell tehát, hogy minden reménység, minden kegyelem, minden üdvösség Tőle árad reánk. (Szent Bernát)
A Szentléleknek minden adományát, erényét és kegyelmét Szűz Mária osztja ki, amikor akarja, ahogyan akarja és amennyit akar. (Szent Bernát)
Méltatlan voltál részesülni (Isten kegyelmeiben), azért minden Szűz Máriának adatott, hogy aztán általa részesülj mindabban, amivel bírnod kell. (Szent Bernát)
142. Mivel Isten látja, hogy méltatlanok vagyunk, hogy közvetlenül az ő kezéből részesüljünk kegyelmeiben – mondja Szent Bernát – azért Szűz Máriának adja azokat, amit nekünk adni akar, hogy általa részesüljünk mindabban. Ezért dicsőségét találja abban, ha a hálát, a tiszteletet és szeretetet – amellyel jótéteményeiért Neki tartozunk –, Szűz Mária kezéből fogadja. Tehát méltányos és igazságos, hogy Isten magatartását utánozzuk, hogy mint Szent Bernát mondja, a kegyelem ugyanazon úton térjen vissza szerzőjéhez, melyen hozzánk eljutott.
És ezt tesszük ezzel az ájtatossággal: feláldozzuk és felajánljuk a Boldogságos Szűznek mindazt, amik vagyunk és amink van, hogy Urunk és Üdvözítőnk az ő közvetítése által fogadja tőlünk a köteles tiszteletet és a hálát. Belátjuk, hogy méltatlanok és képtelenek vagyunk arra, hogy saját személyünkben közeledjünk végtelen Felségéhez; ezért Szűz Mária közbenjárását használjuk fel.
143. Ez az áhítat – ezen kívül – az alázatosság gyakorlása, annak az erénynek, melyet Isten mindnél jobban szeret. A lélek, mely felmagasztalja önmagát, alacsonyítja Istent; a lélek, mely magát lealacsonyítja, felmagasztalja Istent. Isten ellenáll a büszkéknek, de az alázatosaknak kegyelmét adja. Ha megalázkodva méltatlannak tartod magadat arra, hogy Előtte megjelenj és Hozzá közeledj, akkor leszáll hozzád, megalázza magát, benned tetszését találja és akaratod ellenére felmagasztal. Egészen másképp van azonban, ha közvetítő nélkül vakmerően közeledünk az Úrhoz. Ó, mennyire szereti a szívbeli alázatosságot! És éppen erre az alázatosságra vezet bennünket ennek az áhítatnak a gyakorlása. Megtanít ugyanis arra, hogy egyedül sohase közeledjünk az Úrhoz, ha mégoly kegyes és irgalmas is, hanem használjuk fel Szűz Mária közbenjárását, ha Isten előtt megjelenni, Vele beszélni, Hozzá közeledni, Neki valamit bemutatni, Vele egyesülni és magunkat Neki szentelni akarjuk.

A Két Szív együtt munkálkodása az Isteni Irgalmasság művében 2

Bevezető 2

    Figyelemreméltó, hogy a 20. század nagy hatású jelenéseiben drámai jelentőséget kap a pokol víziója. A fatimai gyermekek 1917. július 13-i látomása a kárhozatról az első fatimai üzenet tartalmát képezi. (A Szent Szűz a megrázó eseményt követően azt kérte, hogy az emberek az egyes rózsafüzér tizedek után a következő fohászt imádkozzák: ,,Ó Jézusom, bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől, s vidd mennybe a lelkeket, különösen azokat, akik legjobban rászorulnak irgalmadra.'') Fausztina nővér ugyanilyen élményeket élt át. Naplójában nyomatékosan és ismételten hangsúlyozza: Isten parancsára járt a ,,pokol szakadékaiban'', és Isten parancsára ír ott szerzett élményeiről, ,,hogy egyetlen lélek se mentegethesse magát azzal, hogy nincs pokol, és nem volt ott senki, nem lehet tudni, mi van ott'' (Vö. Napló 741). A medjugorjei gyermekek is beszámolnak hasonló élményekről.
    Az elkárhozás veszélyével kapcsolatos természetfölötti kijelentések, látomások lélektani szerepe igen fontos, mert létében érinti az Istenről megfeledkező embert. Bár sokakban ellenérzést kelt a kárhozattal kapcsolatos üzenetek kimondása, de mégis meg kell tenni, mert minden finomítás vagy a kérdés elhallgatása a lényegről tereli el a figyelmet, és ellentétes az üdvözítő Isten kifejezett akaratával.
Nagyon fájdalmas tapasztalni – a történelmi események egyre keményebben tanúskodnak erről –, hogy az Egyház Anyjának szavai a sok akadékoskodás miatt nem járhatták át kellő mélységben az evangelizációs tevékenységet, ezért nem érték el a teljes célt, vagyis kevesen válaszoltak a meghívásra. Sőt, azt kell látni, hogy az evangelizáció álcázott akadályai, a tetszetős eszmék (mint pl. a racionalizmus, a felvilágosodás, a modernizmus, az ateizmus, a liberalizmus) egyre nagyobb mértékben fordítják el és tartják távol az Istentől a tömegeket (Corrado Balducci), s ebből fakadóan mind az öt kontinensen súlyos méreteket kezd ölteni a hitetlenség. ,,Kétségtelen, hogy a kereszténytelenedés olyan méretűvé vált, amely még rémálmainkban is elképzelhetetlen volt a II. Vatikáni zsinat lezárása idején'' (J. Ratzinger). Ez a folyamatos leépülés pedig elindítja és mind teljesebbé teszi a bűnnek és következményeinek elhatalmasodását.
    Úgy tűnik, még a hit felelőseit és a hívek egy részét is megosztották a Mária-üzenetek. Amíg az Egyház Anyjának szavai milliók lelki életében játszanak fontos szerepet – hiszen az Evangéliumról szólnak –, addig sokan kétségbe vonják, lebecsülik, tagadják vagy egyenesen károsnak tartják az üzeneteket, s ebben bizony nemegyszer egyházi személyeknek is, vagy hamis üzenetek követőinek van szerepük.
    A tisztánlátást tovább akadályozzák az egyre nagyobb számban megjelenő, álmisztikus meséket tartalmazó írások és az internet szabad lehetőségeivel visszaélő álnéven közölt hamis üzenetek, melyek megtévesztik a jószándékú, de hiszékeny híveket. Az ilyen "üzenetek" elsődleges kára, hogy elterelik a hívek figyelmét az igazi magánkinyilatkoztatásokról, mi több az Evangélium szerinti életről. Untalan idézem a 19. századi francia misztikus, Marie Julie Jahenny-t, aki így figyelmeztet: ,,Számtalan hamis jelenés fog kiáramlani a pokolból, akárcsak egy légyraj, és ez a sátán utolsó kísérlete arra, hogy elfojtsa és lerombolja a hitet az igazi jelenésekben a maga hamis jelenései által. (1882)'' A valódi jelenések, üzenetek soha nem fenyegetnek (főként nem átkozódnak és nem helyeznek szembe a Pápával!), hanem csupán felhívják figyelmünket a bűn okozta veszélyekre és a következmények elkerülhetőségére, melyhez kegyelmi eszközöket is kínálnak (Rózsafüzér, Skapuláré, Csodásérem, Szeretetláng)! A napjainkban is folyó zavarkeltés nagyon legyengíti a valódi természetfeletti jelek hatékonyságát, miáltal a bűn szerzője ,,tévútra vezeti az egész világot'' (Jel 12,9b), ennek nyomán a bűn sajnos egyre inkább megszerveződhet és elhatalmasodhat a következményével együtt!

7./ A hála

     Jézus meggyógyítja a tíz leprást. Az egyik tér csak vissza Hozzá hálát adni a gyógyulásáért:
"Nem tízen tisztultak meg? Hol a többi kilenc? Nem akadt más, aki visszajött volna, hogy hálát adjon Istennek, csak ez az idegen?" /Lk 17, 17-18/
     "A hála a lélek legszebb virága."
     Az engesztelő lélek minden jóért hálás, még a rosszat is megköszöni. Felismeri, mennyi ajándékot kapott Istentől: az életét, a körülményeit, családtagjait, akár jók, akár rosszak azok – megköszöni a felkérést az engesztelő felajánlásra, a meghívást, a kegyelmeket, a természet szépségeit, és azt a jót is, ami a szívében él. Tehát mindent és mindenkit.
     Hálás az emberek jóságáért, még akkor is, ha az nem fontos neki. Tudja, hogy mindenkit Isten küld hozzá, s hogy a mások szeretete valamilyen módon Isten szeretetét sugározza felé. Tudja, hogy a jó emberek Isten küldeményei, eszközei, olykor mentőövek, szinte őrangyalok, de azt is felismeri, hogy gyakran próbakövek, a szeretet tűzpróbái.
     A hála ritka tünemény az emberi szívben, oly szépséges, mint a szivárvány az égen.
     Az engesztelő ember csak a hála lelkületével haladhat előre az életszentség útján.
A hála a kisgyermekek felhőtlenül kedves sajátja, ezért a hálás ember alázatos szívű.
Kiüti a gőgöt, eltiporja az emberi büszkeséget. (Nem a helyes önérzetről szóltam!)
Az engesztelés útján keresztet hordozunk, amint beszéltünk már erről. A keresztekért is hálát kell adnunk, mert azokat tudjuk igazán felajánlani. Ha mindig öröm érne minket, akkor mit adjunk oda? Mit ajánljunk fel az Úrnak engesztelésül?
     Ez nem jelentheti azonban a kereszt várását, vagy kérését. Csak azt fogadjuk megadással, amit Isten küld ránk.
Mindehhez hozzátartozik a derűs szemléletmód. Ha szenvedésünk közben elsírjuk magunkat, nem baj, Jézus is sírt, könnyezett. De aztán lépjünk túl rajta, és azért is adjunk hálát, amiért sikerült az elkeseredettségből fölemelkednünk.
     A hála elűzi a sötét gondolatokat, a sokáig tartó letörtséget, megtalálja miért is adhat köszönetet, és derűs szemléletet kölcsönöz.
A hálaadás a dicsőítés lépcsőfoka. Istent hála nélkül nem lehet dicsőíteni, sem magasztalni.

II. FEJEZET

Jézus Krisztus példája

139. Második indítóok, hogy önmagában véve helyes és méltányos, a keresztény hívőre nézve pedig előnyös, ha ennek az ájtatosságnak útmutatása szerint teljesen felajánlja magát a Boldogságos Szűznek, hogy annál tökéletesebben Jézus Krisztusé legyen.
A mi jó Urunk és Mesterünk nem átallott, a szeretet Foglyaként, Szűzi Anyja méhébe zárkózni, majd harminc éven át magát Neki alávetni és engedelmeskedni. Itt - ismételten mondom -, elvész az emberi értelem, ha komolyan elgondolkozik a testté lett Bölcsesség viselkedésén. Habár megtehette volna, mégsem akarta magát közvetlenül adni az embereknek, csak Mária által. Nem akart felnőtt korában, bárki mástól függetlenül megjelenni a földön, hanem mint szegény kisgyermek, egészen szent Anyjának gondoskodásától függve. A végtelen Bölcsesség, akinek határtalan vágya volt az Atyaistent megdicsőíteni és az embereket megmenteni, nem talált tökéletesebb és rövidebb eszközt erre, mint Szűz Máriát, akinek mindenben alávetette magát, nemcsak az első nyolc-tíz vagy tizenöt évben, mint más gyermekek, hanem harminc éven át. Szent Anyjának való alávetettsége és a tőle való függés ez ideje alatt az emberré lett Isten Fia nagyobb dicsőséget adott Atyjának, mintha harminc évet fordított volna arra, hogy csodákat műveljen, az egész földön tanítson, s minden embert megtérítsen; mert különben ezt tette volna. Ó, mennyire megdicsőítjük Istent, ha Jézus példájára Szűz Máriának alávetjük magunkat!
Ha ilyen világos és közismert példa lebeg szemünk előtt, lehetünk-e még balgán azt gondolni, hogy Isten dicsőítésére tökéletesebb eszközt és rövidebb utat találhatunk, mintha magunkat Szűz Máriának vetjük alá, Fia példája szerint.
140. Bizonyítékul, a Szűz Máriától függés előnyeire, emlékezzünk vissza a fent mondottakra, ahol példákat soroltam, melyeket nekünk az Atya, Fiú és a Szentlélek ad a Szűz Máriától való függésre.
Az Atya csak Általa adja nekünk Fiát, csak Általa képez magának gyermeket, és csak Általa közli velünk kegyelmeit.
A Fiúistent minden ember számára Szűz Mária képezte; naponta Ő képezi és hozza létre a Szentlélekkel való kapcsolatának ereje által. A Fiú csak általa közli érdemeit és erényeit.
A Szentlélek csak Általa testesítette meg Jézus Krisztust, Általa képezi Krisztus misztikus Testének tagjait, és csak Általa osztja ki adományait és kegyelmeit.
A legszentebb Szentháromság ily sokszoros és ily világos példája után még mellőzhetnénk-e Szűz Máriát különös elvakultság nélkül? Lemondhatunk-e arról, hogy magunkat Neki szenteljük és Tőle függjünk, ha Isten elé akarunk lépni, és magunkat Istennek akarjuk szentelni?

A Két Szív együtt munkálkodása az Isteni Irgalmasság művében 1

Bevezető 1

     Ne csodálkozzon a kedves Olvasó, hogy az Isteni Irgalmasság üzenetét a Mária-korszak, korszakos eseményei közé sorolom! Magamnak is be kellett látnom, hogy e tárgyalt 180 év jellemzője a Két Szív világosan felismerhető 'társi' együttműködése! Ez alatt nem csak az Úr szentségi jelenlétét értem, hanem kifejezetten Szentséges Anyjával együtt való megnyilatkozását is.
     A Szeretetláng Lelki Napló párbeszédeinek kb 75%-át az Úr Jézussal folytatott beszélgetés teszi ki, ennek ellenére a Mária-üzenetek közé soroljuk. Nem ilyen arányban ugyan, de a Szent Fausztina Naplójában leirtak is nemegyszer a Szent Szüzet idézik. Nem kell tehát bizonyítanom, hogy a Mária-korszak lélekmentő üzeneteiben, valójában a Két Szív társi együttműködéséről van szó, melyben az utóbbi évszázadokban való vezető szerep az Édesanyáé, de a segítő kegyelem forrása mindig és mindenkor Szent Fiáé! Igazoltnak látszik Grignon Szent Lajos azon untalan ismételt kitétele, miszerint „Szűz Mária által jött Jézus Krisztus először e világra, Őáltala kell eljönnie másodszor is (TMT 1), (...) jóllehet más módon”. (uo 50/d)
     Úgy véljük, 1830-ban a Csodás Érem átadása alkalmával új korszak kezdődött történelmünkben. Az elhangzott üzenet, az átadott érem története, s két oldalának rajzolata - melyen a Két Szív hangsúlyos -, jelzi az új korszak nagy nyitányát. A Szent Szűz Jézus akaratából erőteljes és hatékony mozgósítást kezdeményez a dinamikusan fejlődő emberiség hitének, keresztényi életének megőrzéséért és kiteljesedéséért.
A Mária-üzenetek egyrészt profetikusan jelzik az egyre jobban elhatalmasodó bűnt és következményeit, másrészt mindenkit meghívnak a bűn szerzőjével szembeni harcra. Az Egyház Anyja újra és újra megismétli a kánai menyegzőn elhangzott felszólítást. Krisztusra mutat és beszédes jelek kíséretében arra kér bennünket: ,,Tegyetek meg mindent, amit csak mond!'' (Jn 2,5). A Szeretetláng üzenetében határozottan ki is mondja anyai szándékát: »Azt akarom, hogy egyetlen lélek se kárhozzon el! Akarjátok ti is velem együtt! Azért adom kezetekbe a fénycsóvát, mely Szívem Szeretetlángja. (III/144) Sőt, harcának végkifejletében az Egyház Anyja győzedelmet ígér (Fatima). II. János Pál pápa így összegzi Mária szerepét az Egyház életében: ,,Mária, Sion fölséges leánya, segít gyermekeinek, bárhol és bármikor élnek, hogy megtalálják Krisztusban az Atyához vezető utat'' (Redemptoris Mater 47). A Szent Szűz tehát evangelizál, amikor sajátos eszközeivel és a hívek közreműködésével gátat akar vetni a bűn térhódításának.
     Jellemző, hogy a Mária-jelenések üzeneteiben az Egyház Anyja minden alkalommal az örök boldogságunkat veszélyeztető bűnre és a nyomában járó pusztításra hívja fel figyelmünket. Már a Csodás Érem felirata, a híressé vált imádság – "Ó, bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, könyörögj érettünk, akik hozzád menekülünk!'' – is erre utal. Nem sokkal később, 1846-ban a La Salette-i jelenés prófétai kitekintést nyújt az elhatalmasodó bűn szerveződésére, pusztítására, és annak végkimenetelére. Az Egyház Anyja sírva figyelmeztetett a megszokottá vált káromkodás, és a vasárnapi szentmise-mulasztás lélekromboló hatására. 1858-ban, Lourdes-ban bűnbánatra és a bűnben élőkért hozott áldozatra szólított fel. Ez történik az 1917-es fatimai jelenések alkalmával is, amikor Jézus Anyja drámai módon újra felhív a bűnben élőkért vállalt áldozatra és az értük végzett imára. Erről beszélnek az 1953-ban, Siracusában hullott néma anyai könnyek. Bár fokozatosan nyilvánult ki, az Istenanya a Szeretetláng üzenetében már határozott kijelenti emberiségmentő világtervét: "Ahogy nevem ismert az egész világon, úgy ismerjék meg Szívem Szeretetlángját is, mely csodákat tesz a szívek mélyén". (II/18)
A Mária-jelenések alapvető mondanivalója a bűnében megmaradó ember örök sorsáért való aggódás. Az elhatalmasodó bűn következtében az emberek ugyanis tömegesen veszélyeztetik örök boldogságukat, magyarán tömegesen kerülhetnek az elkárhozás veszélyébe. Az Isten találékony szeretetében ezért szólít meg bennünket újra és újra.
     A ,,tömeges elkárhozás veszélye'' kifejezés szokatlan, és néha ellenérzést vált ki. A rendkívüli események logikája, a vonatkozó üzenetek konkrét fogalmazása és a látnokoknak a pokollal kapcsolatos víziója azonban a tömeges elkárhozás veszélyére utal. Fatimában a Szent Szűz 1917. július 13-án a kárhozat helyét mutatta meg a gyermekeknek, egy hónappal később, augusztus 17-én pedig így szólt a látnokokhoz: ,,Imádkozzatok sokat, nagyon sokat, és hozzatok áldozatot a bűnösökért, mert sok lélek a pokolba kerül, mivel nincs, aki imádkozzon és áldozatot hozzon értük!'' Hasonló értelemben tanít Jézus 1936. márciusában az Isteni Irgalmasság művéről: ,,sok lélek fog általa visszafordulni a pokol kapujától'' (Napló 639). A Napló egyik másik helyén Jézus így utal a felvetett kérdésre: ,,Ó, ha a bűnösök ismernék irgalmamat, nem vesznének el oly nagy számban'' (Napló 1396). (Antalóczi atya, Irgalmassággal kapcsolatos munkáinak felhasználásával)
A fenti átfogó kép alapján, a Mária-korszak fohászát így egységesíthetnénk: "Ó bűn nélkül fogantatott Szűz Mária könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre. - Jézusom bízom benned!"

6./ A hűség

     A lélek szép jellemzője a hűség, fontos, alapvető feltétel az Evangélium útján.
Hűségesnek kell lennünk Istenhez, Jézushoz és az Égi Anyukához.
A földi kapcsolatoknál házastársunkhoz, családhoz, testvérekhez, barátokhoz, közösséghez és a hazához.
A hűség alappillére a kitartás. Kitartás a jóban, kitartás a bajba jutott mellett, a szenvedésben és a kereszthordozásban.
     Hűség az IGEN-ben. Vannak azonban élesen kirajzolódó választó vonalak. Ezeket fel kell tudnunk ismerni: pl. ide-vagy oda nem mehetünk el, mert az sértené elkötelezettségünket. Gyakran nehéz kimondani, hogy: NEM. Pedig ez is a hűséges lelkülethez tartozik.
NEM-et mondunk a bűnre, a bűnre vezető alkalmakra akkor is, ha azzal megbántjuk a másikat.
Olykor nehéz az IGEN kimondása. Ez helyzetektől függően változik.
Mert mit szólnak mások? Mit szólnak az emberek, ha olyan valaki mellett állok ki, ami mások véleményével ütközik, az én lelkiismeretem szerint mégis helyénvaló?
Vagy szégyellek valakit, aki közel áll a szívemhez – vagy félek, nehogy kiállásommal, hűségemmel bajt hozzak a fejemre, az életemre.
     Ilyenkor mit tegyek?
     Jézust egyik tanítványa árulta el és adta a hóhérok kezébe és magára hagyták a tanítványai – egy kivételével – elfutottak, hűtlennek bizonyultak, mert féltették az életüket.
Az Úr mégis megbocsátott nekik, mert szívükbe látott. Tudta, hogy később ki fognak állni Őmellette. Bízott bennük, holott ők elveszítették a bizalmukat Jézusban.
Nem lehet több úton haladni egyszerre. Sem fizikailag, sem lelkileg nem képes az ember több helyen jól teljesíteni.
     Egyházunkat számos lelkiség, mozgalom gazdagítja. Mindegyiknek megvan a sajátos, komoly karizmája. Mindezekért mind hálát adhatunk, hiszen Isten bőségesen megjutalmaz velük bennünket.
Azonban több lelkiségi irányzatban a lélek szétszakítottságot él meg.
Ha felfelé megyünk egy hegyre, az egyik útra kell rálépnünk, az összes ösvényen nem tudunk járni egyszerre.
Miközben mindig más ösvényre térünk rá, mert azt hisszük az a jobbik, a szebbik, a könnyebbik, besötétedik, és elfáradunk.
     Ugyanígy a lélek sem képes erre. Megzavarja irányvonalát, szellemiségét, eltereli a már kitűzött céltól.
Haladjunk egy úton és azt tegyük jól, hűséggel.
     A személyekhez is maradjunk hűségesek. Nagy erény – különösen ma – hűségesen kitartani házastársunk mellett. Az ide-oda csapongó ember könnyen kerül útvesztőbe, bűnbe. Aki hűségesen kitart családja, barátja, testvére mellett, az tud igazán hűséges lenni az Istenhez is.
     A hűség nagy erény. A hűséges lélek elnyeri az örök élet koronáját.
     Higgyünk abban, hogy ha krisztusi szeretet él a szívünkben, akkor felismerjük mi a helyes magatartás, és megkapjuk hozzá a jó döntés kegyelmét.
A jellemző vonások mindig a szeretettől, a tiszta szívtől függnek, így a hűség is.
     Az engesztelés útja komoly út. Fogadalmak, ígéretek kötnek hozzá. Tartsunk ki ezek mellett, Ha elköteleződtünk egy úton, járjuk végig, mert Isten a hűséges szívet szereti.
Ő mindig hűséges ígéreteihez, folyamatosan szeret, nem hagy el minket.
Azonban valamit ne feledjünk el: ha egyik nap, vagy egy időre megingunk is, meghátrálunk, vagy elcsüggedünk, elfáradunk, vagy megfordulunk is, ne ijedjünk meg. Jézus irgalmassága visszavár minket. A tanítványok hűtlennek bizonyultak, de utána megerősödtek és mentek tovább az Evangélium útján. A tékozló fiú és hűtlen lett, az édesapja azonban tárt karokkal fogadta, amikor visszatért, megbánva bűneit.
     Péter a tagadás után zokogott és soha nem felejtette el hűtlenségét.
Júdás azonban elkeseredett, mert látta, mit tett. De nem fordult meg, megátalkodottságában megölte magát. Nem hitt abban az Irgalomban, melyet megtapasztalt, melyet nap mint nap látott Jézusban.
Mi soha ne keseredjünk el, ha elesünk, hanem kérjük Égi Anyukánkat, ő majd segít felállnunk és továbbmennünk Jézus után.

ÖTÖDIK KÖNYV

A TÖKÉLETES MÁRIA-TISZTELET INDITÓOKAI

I. FEJEZET

Isten szolgálata

135. Első indítóok, mely megmutatja nekünk, milyen kiváló dolog magunkat Szűz Mária keze által Jézus Krisztusnak felajánlani.
A földön nem képzelhetünk el fenségesebb tisztséget Isten szolgálatánál, ha Isten legkisebb szolgája gazdagabb, hatalmasabb és előkelőbb, mint a föld minden királya – ha azok nem Isten szolgái –, akkor mekkora lehet a gazdagsága és méltósága Isten hűséges szolgájának, aki egészen és minden fenntartás nélkül, a szolgálatára szenteli magát! Isten ilyen szolgája, Jézusnak hűséges és szerető rabszolgája Szűz Máriában, mert a Szűzanya keze által teljesen és egészen a Királyok Királyának szolgálatára szentelte magát, semmit vissza nem tartva önmagából. A föld minden aranya és a Mennyország minden gazdagsága nem ér föl vele!
136. A többi kongregáció, társulat és egyesület, melyeket Jézus Krisztus és szent Anyja tiszteletére alapítottak és melyek az Egyházban oly sok jót tesznek, nem kívánják, hogy mindent fenntartás nélkül odaadjunk. Tagjaiknak csak bizonyos áhítatgyakorlatokat és jó cselekedeteket írnak elő, melyeknek elvégzésével eleget tesznek kötelezettségeinek; egyéb cselekedeteikre és többi idejükre nézve szabadságot engednek nekik. Az általam hirdetett ájtatosság azonban megkívánja gyakorlójától, hogy minden gondolatát, szavát, cselekedetét és szenvedését, életének minden pillanatát, fenntartás nélkül Jézusnak és Szűz Máriának ajándékozza. Akár ébren, akár alvásban, akár eszik, akár iszik, ha a legnagyobb vagy legkisebb cselekedetet végzi is, mindig igazsággal elmondhatjuk, hogy mindaz, amit tesz, még ha nem is gondol rá, felajánlásának erejénél fogva Jézusé és Szűz Máriáé – mindaddig –, amíg felajánlását kifejezetten vissza nem vonta. Milyen vigasztalás!
137. Miként mondtam, nincs más gyakorlat ezen kívül, mely által könnyen megszabadulhatunk az önmagunkhoz és tulajdonunkhoz való ragaszkodástól, mely észrevétlenül belopódzik legjobb cselekedeteinkbe. A mi jó Jézusunk megajándékoz minket ezzel a kegyelemmel, jutalmul a hősies és önzetlen cselekedetért, hogy Szűz Mária keze által minden tulajdon jó cselekedetünk értékéről lemondtunk az Ő javára. Ha már ezen a földön százszorosát adja azoknak, akik iránta való szeretetből a külső és mulandó javakat elhagyják, mit fog annak adni, aki még belső, lelki javait is feláldozza neki!
138. Jézus, a mi Üdvözítőnk, fenntartás nélkül nekünk adta magát. Testét és Lelkét, erényeit, kegyelmeit és érdemeit. Szent Bernát mondja: egészen meghódított, amennyiben önmagát egészen nekem adta. Nem kívánja-e az igazságosság és a hála, hogy mindent neki adjunk, amit csak adhatunk? Ő volt először bőkezű hozzánk és az egész örökkévalóságon át még bőkezűbbnek fogjuk őt találni: „A bőkezűvel bőkezű lesz!”

A Szeretetláng üzenete és az Isteni Irgalmasság

     Az előbbi posztokban való ismertetés alapján, óhatatlanul felmerül a kérdés, hogyha a Szeretetláng ilyen üdvtörténeti nagyságrendet sejtet, akkor mennyiben hasonlítható össze az Isteni Irgalmasság hasonló végcélú üzenetével? 
– A Szeretetláng éppen úgy, mint az Isteni Irgalmasság üzenete az elhatalmasodó bűnnel szemben, a határtalan isteni szeretetből fakadó és túláradó kegyelem jelei. Az irgalmasság a szeretet legmagasabb fokú megnyilvánulása, mintegy ,,új fény lesz az Egyház számára” (N 378). Az Isteni Irgalmasság üzenete – a szerveződő és elhatalmasodó bűnnel szemben –, fényként árad szét az Egyház egén, megvalósítva az Istenanya azon vágyát, hogy minden ember szívében fellángoljon az Isten- és emberszeretet Tüze. Sőt! Titokzatos módon egyike, vagy másika teheti alkalmassá a bűntől fagyos lelkeket, egyik vagy másik kegyelem befogadására! A két üzenet tehát annyiban különbözik és annyiban egy, amennyiben a Két Szentséges Szív egy! – De lássuk a két forrásanyagot!
A Szeretetláng Lelki Naplóból az Úr szavai: »Leánykám, téged választalak ki, hogy isteni Irgalmasságomnak közvetítője légy. Te magad is töltekezz isteni Irgalmam bőségével, és ha ajkadat szóra nyitod, hirdesd Szívem Irgalmát, mely majd elég a bűnösök utáni vágyakozástól. A te egész életed is vágyakozás legyen, az áldozat, az imádság és megváltó munkámban való segíteni vágyás. (I/60)
Szent Fausztina is hasonlókat írt Naplójában. 
Jézus: „Égetnek az irgalom lángjai. Szeretetném kiárasztani őket az emberekre”. (1074)
Fausztina: „Örök szeretet, tiszta láng, égj szüntelenül szívemben és istenítsd meg egész lényemet örök tetszésed szerint, mely által életre és örök boldogságba hívtál... (1523). Urunknak kimondhatatlan irgalmassága, a könyörület és minden öröm forrása, (...) mert ő a végtelen Szeretet Élő Lángja. (1748) Átéltem Isten szeretetlángját, s megértettem, hogy Isten szava élő (1104). Teremtményi szeretetemnek tüze egyesült az Ő örök szeretetének izzásával. Ennek a kegyelemnek a nagysága felülmúl minden más kegyelmet! (1056) Legédesebb Jézus! Gyújtsd lángra szeretetemet Irántad! Formálj magadhoz hasonlóvá, isteníts meg, hogy cselekedeteim kedvesek legyenek előtted!” (1289) (Szent Faustyna Kowalska NAPLÓ, Kisboldogasszony Plébánia – Főegyházm. Könyvtár Eger, 2000)
A fentiek szellemében, elmondhatjuk tehát, hogy míg az Isteni Irgalmasság: a bűnös ember felé forduló Isten szerető szánalmának megnyilvánulása, addig a Szeretetláng: az Isten felé forduló ember benső késztetése! Ezt az Isten- és emberszeretetre való 'benső késztetést', ígéri Isten Szentséges Anyja, ha együttműködünk édesanyai vágyával, az egész emberiség megmentésében! Nem maradt más, mint a Szent Szűz figyelmeztető szavaira hallgatni, Szent Fia tanítását követve; apostolkodnunk és Isten Irgalmasságában bízva engesztelnünk!
Mindezt annak világos tudatában, hogy bőrünkön érezhető, hogy most már kozmikus harc folyik minden egyes lélekért! Erősen bizakodnunk kell tehát, hogy még időben megvalósul Égi Anyánk emberiségmentő vágya: Szeplőtelen Szívének nagy ígérete: Szeretetlángjának kiáradása.

5./ Egyszerűség

     Ez a vonás nem csupán külsőnkre vonatkozik. Egész bensőnket át kell hassa.
Összefügg a lélekben szegények boldogságával.
Egyszerűvé válni egyben jelenit, hogy gyermeki módon adjuk át magunkat Istennek.
Edith Stein egyszerűvé vált – képes volt odaadni egész valóját ISTENNEK. Már nem érdekelték filozófiai tanulmányai, Isten jelenlétében kívánt időzni. Ővele akart lenni, maradéktalan módon, de amikor felettesei fordításra kérték fel, engedelmeskedett.
Az egyszerűség megnyilvánul tetteinkben, beszélgetéseinkben, anyagi javaink elosztásában, külső megjelenésünkben és öltözködésünkben, étkezésünkben.
Ügyeljünk azonban, nehogy az egyszerűséget felhasználjuk hiúságunk kielégítésére.
Ha csak azért öltözködünk egyszerűen, hogy ezáltal sokaknak tessék vallásos külsőnk, az képmutató magatartáshoz vezet, ami Istennek nem tetsző.

3. Felelet néhány ellenvetésre

131. Első ellenvetés, miszerint ez az áhítat új vagy közömbös lenne. Mert nem új, hiszen a zsinatok, az egyházatyák és más írók a régebbi és újabb korból beszélnek erről a felajánlásról, pontosabban a keresztségi fogadalom megújításáról, mint jámbor gyakorlatról. Ez régtől fogva szokásos és minden kereszténynek ajánlott volt mindig. Viszont, egyáltalán nem közömbös cselekedet, hiszen a keresztény társadalomban észlelhető rendetlenségnek, következőleg sok lélek kárhozatának is fő oka az, hogy erről a gyakorlatról megfeledkeznek és vele szemben közömbösséget tanúsítanak.
132. Második ellenvetés, hogy ezzel az áhítattal minden jó cselekedetünk, imánk, önmegtagadásunk és alamizsnánk értékét teljesen átadjuk Szűz Mária keze által a mi Urunknak, így ez lehetetlenné teszi számunkra, hogy szüleink, rokonaink, barátaink, jótevőink lelkén segítsünk.
Ezeknek azt felelem először: Nem hihető, hogy barátaink, rokonaink vagy jótevőink kárt szenvedjenek azáltal, hogy mi fenntartás nélkül átadjuk és felajánljuk magunkat Megváltónk és szentséges Anyja szolgálatára. Ez ugyanis egyenlő lenne Jézus és Mária hatalmának és jóságának megsértésével, hiszen ők tudják a legjobban, hogy miképp segítsenek rokonainkon, barátainkon és jótevőinken, akár a mi saját kis lelki szerzeményünkből, akár más úton-módon.
Másodszor azt felelem: Ez az áhítat semmiképp sem akadályoz meg bennünket abban, hogy másokért, élőkért vagy holtakért imádkozzunk, habár jó cselekedeteink hovafordítása az édes Szűzanya akaratától függ. Ellenkezőleg, annál nagyobb bizalommal kérhetünk, hiszen Üdvözítőnk és szentséges Anyja sohasem engedik meg, hogy a nekik való felajánlás miatt úm. mások hiányt szenvedjenek, vagy háládatosságban valaki felülmúlja őket.
133. Harmadik ellenvetés. Felvethetné valaki: Ha minden jó cselekedetem értékét az édes Szűzanyának adom, hogy ő annak javára fordítsa, akinek akarja, akkor talán majd sokáig kell önmagamnak a tisztítótűzben szenvednem.
Ez az ellenvetés, az önszeretetből fakadó aggodalmaskodás, Isten és szentséges Anyja bőkezűségének nem ismeréséből fakad és önmagát cáfolja meg. Hogyan tételezhetnénk fel, hogy az a buzgó és nagy lélek, aki Isten érdekeit többre becsüli, mint sajátját, aki Istenek fenntartás nélkül mindent odaajándékoz, olyannyira, hogy szeretetében tovább már nem is mehet; aki csak Jézus Krisztus dicsősége és országa után eped, az a bőkezű lélek a másvilágon nagyobb büntetést kapjon önzetlenségéért, mint mások? Távol ettől! Épp az ilyen lélekkel szemben, mint később még látni fogjuk, Üdvözítőnk és szent Anyja bőkezűbbnek mutatkozik, mind ezen, mind a másvilágon, és pedig a természet, a kegyelem és a megdicsőülés rendjében.
134. Most még egész röviden azokat az indítóokokat kell megtárgyalnunk, amelyek számunkra ezt az áhítatot ajánlatossá teszik, nem kevésbé a csodálatos hatásokat, melyeket a hűséges lelkekben előidéz és végül ezen áhítatnak a gyakorlatait.

A Szeretetláng üzenete 10

A Szeretetláng Lelki Mozgalom

     A világ minden emberéért imádkozó Lelkiség, amely az Evangéliumon, az Egyház tanításán és Erzsébet asszony Lelki Naplója alapján áll, mindenkor szem előtt tartva az egyházi hierarchia útmutatását és döntését! Célja: a megváltás jézusi művének a Fatimai Szeplőtelen Szív szándéka szerint való segítése a lelkiélet hagyományos eszközeivel; (áldozat, imádság, böjt, virrasztás, adorálás, szentmise, életfelajánlás, apostolkodás). Az áldozat egyik jellemző motivációja a tisztítótűzben szenvedő lelkekkel való együttműködés a lélekmentés, a családok és a papok megszentelődése érdekében! Jézus evangéliumi ígérete szerint is ha ketten közületek valamiben egyetértenek a földön és úgy kérik, megkapják mennyei Atyámtól. (Mt 18,19) E fontos ígéretében minden más evangelizációs közösség is garanciát láthat imáinak meghallgatására, ám a Szeretetláng esetében egy új, az Istenanya által kiesdett – még nem volt! – többletkegyelemről van szó! »Tehát sorakozzatok fel szorosan egymás mellé, mert az áldozat és ima erejében megtörik a pokoli gyűlölettől izzó láng. A gonoszok mindinkább vissza fognak szorulni, gyűlölettől izzó lángjuk kialszik, és Szeretetlángom fénye fogja betölteni a föld minden részét.« (III/204)
A Szeretetláng Mozgalom az Egyházon belül jött létre és ott terjed, alávetve magát az egyházi hierarchiának. Így van ez az üzenetének megvalósításával is. Például az édesanyáknak adandó áldás (lásd III/155), a Szentatyára van bízva. Hasonlóképp a Szeretetláng ünnepének bejegyzése, illetve a „Láng átadásának” február 2-i Gyertyaszentelő Boldogasszony liturgiája keretében való megvalósítása is. (vö I/40-41). A Mozgalom évente tart országos találkozót és 2011. aug. 1-8 közt megrendezte a Szeretetláng Nemzetközi Találkozót is hazánkban. 2011-es adat szerint 67 országban van bejegyzett aktív közösség!
Az Úr szavai: »Ilyen nagy tisztelete még nem volt Anyámnak, mióta az Ige testté lett, mint most, amit Szeretetlángjának kigyúlásával áraszt az emberi szívekbe-lelkekbe. Minden fohász, ima, melyet bárhol bárki intézett hozzá az egész világon, Szeretetlángjának kigyúlása napján mint eggyé olvadt segélykérés lesz, s így fog az emberiség leborulni istenanyai lábaihoz, és ad hálát az Ő határtalan anyai szeretetéért. (II/109) Megújul a föld színe és Anyám mosolya beragyogja a földet!« (szóbeli feljegyzés 1971. VII. 26)
A Szeretetláng üzenete időszerű s evangelizációs jelentősége világméretű! Ajánlható a Lelki Napló elolvasása, nemcsak azért, mert a lelkiirodalom egyik gyöngyszeme, hanem mert tanítása az idők jeleire kínál megoldást. Nincs helye tehát kifogásnak, elutasításnak, mert ha jövőt akarunk, meg kell fogadnunk amit az Irgalmasság Anyja MOST kér tőlünk!

Miért bízom a holnapban?

Böjte Csaba atya gondolatai 

     Miért vagyok optimista? Miért bízom a holnapban, a világ jövőjében, az emberiség békés célba érésében, Isten országának az eljövetelében? Mert jó jónak lenni, mert jó jót tenni, szeretettel lehajolni egy bajban lévő élethez, segíteni egy tipegő, totyogó kis gyermek nekilendülését az életnek.
     Így születtünk, Isten determinált a jóra, a szépre, az igazra. Persze, mint a keljfeljancsit minket is ki lehet borítani egyensúlyunkból, képesek vagyunk a rossz, gonosz dolgok mellett dönteni, ott van bennünk az aljasságra, a képmutatásra való hajlam, de tartós, maradandó, tiszta örömöt az embernek csak a jó dolgok tudnak okozni.
     A rossz, gonosz, sötét dolgok után az ember lelke elnehezedik, gombóc lesz a gyomrában, összeszorul a szíve, másnap nehéz tükörbe nézni, az ember a bűnben elmagányosodik, kiég, megbetegszik és meghal. Jó tudni, hogy a fizikában nincs abszolút felső határa a melegnek, de van abszolút zéró fok, olyan hideg mely megöl mindent, melynél lentebb hűteni már elméletileg sem lehet semmit. A szeretetnek, a jóságnak nincs felső foka, mert az maga az Isten, a Végtelen. A rosszaságnak, a gyűlöletnek van vége, és ez a halál, a pusztulás, és utána nincs tovább!!
     Jónak lenni jó, életem minden perce mit a szeretet, a jóság, az irgalom szolgálatára szenteltem, örömmel tölt el, boldoggá tesz már itt ezen a földön, de minden olyan percet melyben önző, kishitű, tunya, részvét nélküli voltam, szégyenlek és bűnbánattal szeretném letörölni, nem megtörténtté tenni.
Nem véletlen, hogy "névtelen" kezdő színészekkel rendezett egyszerű, de hiteles bibliás filmeknek ott kint Amerikában nagyobb a nézettségük, de még pragmatista szempontból nézve is jobb üzletet jelentenek, mint rafináltan manipuláló, Istent, Egyházat bemocskoló, hatalmas költségvetéssel, feltupírozott sztárokkal megrendezett szuperprodukcióknak.
     Optimista vagyok, mert jónak lenni jó! Bizakodva nézek a holnapba! Miért is ne lennék optimista, hisz egy olyan világban élek, hol jön egy egyszerű bácsi Latin-Amerikából szürke városi buszon, két elnyűtt régi bakancsban és besétál Rómába, hogy leüljön a pápai székbe. Nevet választ, a világ liheg a bevásárló központokban és õ Assisi Szent Ferenc nevét veszi fel, egy olyan férfinak a nevét, aki nyolcszáz évvel ezelőtt tudatosan lemondott mindenről és Szent Péter sírjánál elcserélte a ruháját egy koldussal, majd mint Isten trubadúrja élte vidáman, szabadon az életét. Jónak lenni jó, az új pápa nem pánikól, van ideje, hogy felhívja személyesen a postását, hogy megköszönje az eddigi munkáját és jelezze, hogy mivel éppen pápává választották, hát ezért nem kéri tovább az előfizetett újságait. Ezer síkon zajlik az élet ebben a komplikált világban és mégis a pápa első nyilvános megszólalása alkalmával, ott tolong körülötte több mint hatezer újságíró.
     Nem csodálkozom azon sem, hogy óriási költséggel, a hajdani ateista Szovjetunió utód állama Oroszország, hatalmas anyagi erőfeszítéssel elindította a hitoktató képzést, hogy tudja bevezetni a vallásos nevelést az iskolákba. Lehet, hogy a legfelsőbb vezetősége az országnak nem mélyen vallásos, de tisztába vannak azzal, hogy más fenntartható boldogságforrást, mint az irgalmas szeretetet, a bölcs hitet nem képesek felkínálni a hatalmas ország sok sok lakójának.
     Egészen biztos, hogy nincs más boldogságra vezető fenntartható út az emberiség előtt, mint a jóság és a szeretet. Meg aztán miért is keresnénk más utakat ha a szolidaritás, a szeretet, a bizalom útja maradéktalanul képes betölteni szívünket, életünket örömmel, boldogsággal itt ezen a földön, és ráadásképpen feljogosít az örök boldogság reményére is.

Testvéri szeretettel, Csaba testvér

4./ Tisztaság

     Az emberek ilyenkor mindig csak a testi tisztaságra gondolnak.
     Természetesen egy keresztény ember életmódjához hozzá tartozik a tiszta életmód a házasság előtt, és a házasságban megélt állapotbeli tisztaság, a házastársi hűség. Ez olyan alapvető kritérium kell legyen az engesztelő lélek számára, mint az alázat és engedelmesség.
A tisztaság fogalma mégis ennél többet rejt magában, a tiszta szívet, melyről Jézus a hegyi beszédben így tanít minket:
"Boldogok a tisztaszívűek, ők meglátják Istent." /Mt 5,8/
     A tisztaszívű ember nem képes homályos, kétértelmű ügyekbe bonyolódni, távol áll tőle minden erkölcstelenség, bűnös olvasmányok vagy Tv műsorok.
Ez a házasságban élőkre is vonatkozik. Sokan azt gondolják, a házasságon belül minden megengedett. A szerelem kifejezési módjai azonban nem alacsonyíthatják le az igaz szerelmet, mely Isten szemében tiszta. A keresztény embernek tehát kötelessége elfordulni a pogány szokásoktól és normális módon megélnie a testiséget is.
     A tiszta gondolkodásmódba nem férnek bele a zavaros, helytelen téveszmék, melyeknek káros hatásai vannak a lelkekre. Világunkban sok a csapda, melyet hirtelen nem is lehet észrevenni, mert a nagy üveg mézbe csupán egy csepp mérget csöpögtetnek bele –, de az az egy csepp az egészet megmérgezi és megrontja. Ezért a legegyszerűbb, ha ragaszkodunk az Evangélium tanításaihoz, Jézus szavaihoz, az Igéhez.
     A tisztaszívű ember nem rágalmaz senkit, nem vádaskodik, mert ezektől irtózik. Kerüli mások megszólását, mert tudja, hogy a nyelv bűne nagy bűn. Mindez nem jelenti, hogy nem vesszük észre a bűnös tetteket, de ilyenkor kötelességünk imádkozni az illetőért, vagy lehetőségeinkhez mérten cselekedni lelkének megmentéséért. Hiszen ezért vállaltunk engesztelő életet.
A tiszta szív nem ismeri sem az irigységet, sem a rosszindulatot, bosszúvágyat, gyűlöletet, ezek egyszerűen hiányoznak belőle.
     Az indulatosság más: felindulhatunk egy-egy igazságtalanság, vagy méltánytalanság miatt, a lényeg, hogy annak a haragnak ne engedjünk teret, ne ápoljuk magunkban.
Ne védjük a magunk igazát, csak ha kérdeznek, vagy adja magát a helyzet – hanem a másikét igen. Ez is fontos az engesztelő ember számára. Jézus sem védekezett, amikor vádolták, és gyalázták, Ő néma maradt. Ő a legnagyobb engesztelő Áldozat, a Bárány és nekünk Őt kell követnünk.
     A színről-színre látás csak a tiszta szív által történhet meg. Ha átelmélkedjük a nyolc boldogság pontjait rájövünk, mennyire összefüggnek egymással.
Jézus Nátánáelről (Barnabás apostolról) azt mondja, hogy ő egy "igaz izraelita." (Jn 1, 47-48)
Megjegyzi, hogy nincs benne semmi kétszínűség.
     A tiszta szív átlátható, nem ismeri a fondorlatosságot, hamisságot, hazugságot. Átlátszó, mint a forrásvíz.
Mivel irigységet nem ismer, örül a másik örömének. Figyeljük meg: ez gyakran nehezebb, mint együtt sírni a síróval.
     Az irigység súlyos, mérgező bűn, egy olyan féreg a lelki életben, mely teljesen gátat vet a tiszta szív elérésének útján. A tiszta szív gyermek szívet takar. Nagy kincs és nagy kegyelem, ha valakinek a szíve tiszta, mert akkor meglátja Istent.

2. A keresztségi fogadalom megújításának fontossága

127. A keresztségben – mondja Szent Tamás –, megfogadják az emberek, hogy az ördögnek és pompájának ellentmondanak, és ez a fogadalom Szent Ágoston szerint is, a legnagyobb és a legkevésbé felbontható. Ugyanezt mondják a kánonisták: „A legfőbb fogadalom az, melyet a keresztségben teszünk.”
De ki tartja meg ezt a nagy fogadalmat? Ki tartja meg a szent keresztségben tett ígéreteket? Nem szegi-e meg majdnem minden keresztény a hűséget, melyet a keresztségben Jézus Krisztusnak ígért? Honnan ered vajon ez az általános rendetlenség, ha nem onnan, hogy életünkben a keresztségi szent fogadásra és kötelezettségeinkre még csak nem is gondolunk, és szinte senki sem újítja meg személyesen azt a szövetséget, melyet keresztszülei által Istennel kötött?
128. Ez olyannyira igaz, hogy a Sens-i egyházi zsinatnak, melyet Jámbor Lajos parancsára hívtak egybe azért, hogy a keresztények közt pusztító erkölcsi bajokat megszüntessék, az volt a véleménye, hogy ennek a romlottságnak fő oka, hogy az emberek a keresztségi kötelezettségükről megfeledkeztek, mi több, nem ismerik. A gyűlés azért nem talált jobb orvosságot e bajok ellen, mint a keresztényeket rávezetni arra, hogy a szent keresztségi fogadalmaikat és ígéreteiket megújítsák.
129. A Tridenti Zsinat katekizmusának magyarázata figyelmezteti a plébánosokat, hogy ugyanezt tegyék és híveiket rávezessék, hogy mindig újból emlékezetbe idézzék és higgyék, hogy a mi Urunk Jézus Krisztushoz vannak kötve, neki vannak szentelve, éspedig mint Megváltójuknak és Uruknak rabszolgái. Szavai így hangzanak: „Egyébként tehát a lelkipásztor figyelmeztetése által megismerteti a hívő néppel, mennyire méltányos az, hogy mi önmagunkat rabszolgai minőségben örökre átadjuk és felajánljuk Megváltónknak és Urunknak.”
130. Ha tehát a zsinatok, az egyházatyák és maga a tapasztalat is bizonyítja, hogy a legjobb orvosság a társadalomban létező rendetlenség ellen, ha a híveknek keresztségi kötelezettségeiket mindig újból emlékezetükbe idézzük és őket keresztségi fogadalmaik megújítására buzdítjuk. De nem okos dolog-e akkor ezt ezzel a tökéletes áhítattal megtenni, amennyiben magunkat Jézus Krisztusnak ajándékozzuk és szenteljük szentséges Anyja által. Azt mondom: tökéletes módon, mert Jézus Krisztusnak tett ezen felajánlásunknál és átadásunknál a legtökéletesebb eszközhöz, vagyis a Boldogságos Szűzhöz folyamodunk.

A Szeretetláng üzenete 9

Mi a Szeretetláng: a világosság fegyverzete?

     A Szűzanya: 'Nem csak az anyaszentegyházban élőkre, hanem mindazokra a lelkekre is, kik Szent Fiam áldott keresztjének jelével megjelöltettek' (II/120) Mondom neked, leánykám, ilyen hatalmas kegyelmi erőt még nem bocsátottam a rendelkezésetekre, mint most, Szívem szeretetének izzó lángját. Mióta az Ige testté lett, ily nagy megmozdulás nem történt részemről, mely így tört volna felétek. (...) Ilyen még nem volt, mely a sátánt így megvakítsa. És rajtatok múlik, hogy vissza ne utasítsátok, mert ez nagy pusztulást vonna maga után. (I/84) Közel az idő, mikor Szeretetlángom ki fog gyúlni, és abban a pillanatban is vakká lesz a sátán, melyet éreztetni fogok veletek, hogy bizalmatokat fokozzam. S ez nagy erőt ad nektek. Ezt az erőt mindenki fogja érezni, akihez csak eljut, mert nemcsak a Nekem ajánlott országban, hanem az egész földkerekségen ki fog gyúlni, és az egész világon el fog terjedni, még a legmegközelíthetetlenebb helyeken is, mert a sátán előtt sincs megközelíthetetlenség. (I/85) Ahogy nevem ismert az egész világon, úgy ismerjék meg Szívem Szeretetlángját is, mely csodákat tesz a szívek mélyén. (II/18) Azt akarom, hogy egyetlen lélek se kárhozzon el! (IV/144) Én, a Hajnal Szép Sugara megvakítom a sátánt! (I/100) Merítsetek erőt és bizalmat. Én eddig még soha nem látott csodákkal segítem munkátokat, mely észrevétlenül, szelíden, csendben fog terjedni Szent Fiam engesztelésére.” (I/85)
     Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy a gonoszság túlárad a világban (vö Róm 5,20) és minden szinten próbálják a lelkeket megkötözni, a vallásinak látszó hamis üzenetek dömpingje által is! A bensőséges hívő emberek számára azonban kezd láthatóvá válni, hogy hatalmas erővel bontakozik ki valami nagy kegyelmi kiáradás is! Egyszerű emberként nem állhatunk tétlenül, hanem a Szűzanya Szíve Szeretetlángjával, mint a "világosság fegyverzetével" (Róm 13,13) harcolunk kell a Szeplőtelen Szív mielőbbi győzelméért! A Szűzanya La Salette-i üzenetében, így biztat mindenkit a sátán elleni harcra: ,,Sürgős felhívást intézek a Földhöz, felhívom az élő Isten igazi tanítványait..., az emberek egyetlen és igaz Megváltójának követőit..., gyermekeimet, ...követőimet, azokat, akik nekem adattak..., az utolsó idők apostolait... Itt az ideje, hogy előjöjjenek és megvilágítsák a földet... Harcoljatok, világosság gyermekei, ti, kicsiny nyáj...'' ,,Isten gondoskodni fog szolgáiról és a jóakaratú emberekről, az Evangéliumot mindenütt hirdetni fogják, minden nép és nemzet eljut az igazság ismeretére.'' A sátán rettenetes pusztítása után azonban művével együtt elpusztul. ,,Szent Mihály főangyal lehelete megfojtja őt.'' Végül pedig: ,,...a víz és a tűz megtisztítja a Földet, és az emberi kevélység minden művét megsemmisíti, és minden meg fog újulni; az emberek Istennek szolgálnak, és őt dicsőítik.'' (Antalóczi, JÜ 75-76)

    Az Úr szavai a Szeretetláng lelki naplóban: »Leánykám, meg kell neked mondanom, hogy ily nagy tisztelete még nem volt Anyámnak, mióta az Ige testté lett, mint most, amit Szeretetlángjának kigyúlásával áraszt az emberi szívekbe-lelkekbe. Minden fohász és ima, melyet bárhol bárki intézett hozzá az egész világon, Szeretetlángjának kigyúlása napján mint eggyé olvadt segélykérés lesz, s így fog az emberiség leborulni istenanyai lábaihoz, és ad hálát az Ő határtalan anyai szeretetéért.« (II/109) „Megújul a föld színe és Anyám mosolya beragyogja a földet!” (szóbeli feljegyzés 1971. VII. 26) (Elgondolkodtató!)

3./ Engedelmesség.

     A Boldogságos Szűz Mária engedelmessége határtalan volt. Nem érdekelte mi fog történni vele, azt tette, amit Isten kért tőle. Engedelmeskedett, mert alázatos volt. Engedelmeskedett, mert szerette Istent.
József, amikor megjelent neki is az Angyal, azonnal engedelmeskedett: magához vette Máriát. Nem kelletlenül tette, hanem mert szerette Máriát.
Jézus első pillanatától fogva engedelmeskedett az Atyának, a kereszthalálig. Szerette az Atyát, hiszen egy volt Vele. Ha nem lett volna teljes a Szeretet Őbennük, nem tudtak volna engedelmeskedni, mert a gyanakvás, a bizalmatlanság Isten iránt bénítja a lelket és gátolja a szeretet útján.
Zakariás kételkedett: ezért megnémult addig, amíg nem volt képes bízni, nem vált kicsinnyé.

Mi a gyökere az engedelmes lelkületnek?
– Az alázat és a szeretet.
Meg is fordíthatjuk: a szeretet és az alázat.
Ez a két jellemzője az engesztelésnek összefonódik egymással.
Csak az alázatos szív képes igazán szeretni és csak az tud valóban nagyon szeretni, aki alázatos.
     Pio atyát, elöljárói 9 évig elzárták a nyilvánosság elől. Magányra, őt, aki mindig a lelkeket akarta menteni. Mégis meghajolt elöljárói előtt és engedelmeskedett. Elfogadta Isten akaratát.
     Alacoque Szent Margit és Fausztina nővér életében is előfordult, hogy Jézus kéréseit az elöljáró nem teljesítette. Ők engedelmeskedtek az elöljárónak, ezért Jézus megdicsérte őket.. Volt egy kivételes eset, amikor Al. Szent Margit nem engedelmeskedett elöljárójának. Emiatt Jézus megfeddte őt.
     Egy rendkívül súlyos esemény a fentieknek látszólag ellentmond:
Jeanne D'Arc, Szent Johanna a börtönben kemény próbának lett alávetve.
Megparancsolták neki, hogy a férfiruhát cserélje át női ruhára. Az egyházi előljárók is illetlennek találták a nadrágot. Johanna nem hordhatott a harcban szoknyát és elfogatásakor is íly módon volt öltözve.
Jeanne engedelmeskedett. Az őt őrző katonák azonban zaklatni kezdték cellájában. Hiába kért női felügyelőket. Hogy megvédje magát, visszavette a férfiruhát, melyben kevéssé volt kitéve a zaklatásoknak. Emiatt súlyosan elmarasztalták.
Mi történt itt?
Engedelmeskednünk kell az egyházi elöljáróknak, egyet kivéve: a bűnt. Jeanne a bűnt kerülte el azzal, hogy megtagadta a női ruha viselését.
     Az engesztelő lélek önfelajánlásával nagy lépésre szánta rá magát.
Ezen az úton feltétlenül szüksége van lelkiatyára, lelki vezetőre, mert különben vagy eltéved, vagy nem bírja egyedül és feladja, visszafordul, megijed. A lélek önmagát nem vezetheti. Ez egy komoly élet, szükséges az irányítás, a bölcsesség. Minden kereszténynek szüksége van lelki vezetőre, de aki mélyen elkötelezi magát, annak különösen fontos.

A Szeretetláng üzenete 8

Mi a Szeretetláng: a sátán elleni hatékony eszköz?

     „A Szeretetláng kegyelmi adomány. Mégpedig erő, amely átjárja a szívet és az akaratot. (...) A Szeretetláng az a kegyelmi adomány (eszköz), mely erőt ad a Boldogasszony kérésének, az engesztelésnek következetes megvalósításához, és az apostolkodáshoz. Ennek pedig kizárólagos célja, hogy egyetlen lélek se kárhozzék el. A Szeretetláng a bennünk és általunk szabadon működő Jézus Krisztus”. (Antalóczi, vö JÜ 175)
     Miként Grignon írja: Szűz Mária a hajnalpír s általa kell, hogy kinyilváníttassék Jézus Krisztus. (vö TMT 50/c) Az Úr első eljövetelében Máriát kevéssé ismerték, de a második eljövetelben Őt kell megismerni. Ugyanis az üdvözítés csodálatos rendje azt kívánta, hogy az első eljövetelben rejtve maradjon, hogy így egyedül Fiát, Jézus
Krisztust ismerjék, de a második eljövetelben Őt fogja Isten kinyilatkoztatni. (vö TMT 1) Az Úr szavai a lelki naplóban: "Én vagyok az, aki feléjük közeledem" (III/218), mintegy igazolja a Grignon fentebbi szavait! Majd így folytatja Jézus: "Az Ő (Sza) közbenjáró nagy hatalma az, amellyel kieszközölte Tőlem a családok részére ezt a nagy kegyelmi áradatot, melyet most készül a földre árasztani. Ahogy Ő is mondja, ilyen még nem volt, mióta az Ige Testté lett. A baj gyökerére teszi anyai jóságának gyógyító erejét, melyet nem nyilvános csodának szánt, mint a nagy, csodálatra indító és világhírű kegyhelyeket. Ő azt akarja, hogy minden család egy kegyhely legyen, egy csodás hely, ahol veletek összefogva teszi csodáját a lelkek mélyén. Szívről-szívre járva kezetekbe adja Szívének Szeretetlángját, mely a családokban uralkodni akaró sátánt a ti áldozatos imáitok által megvakítja.« (III/140)
     Ebből következően, a Szeretetláng nem egyszerűen Mária-tisztelet, nem egy újabb ájtatossági forma, hanem a kegyelem-áradás rendkívüli módozata, az engesztelés hatékony eszköze, lehetősége (lásd: I/84; II/18.93; III/129; III/140)! A Szeretetláng kiáradásáért tenni, nem egy újabb ájtatosság gyakorlása, hanem részvétel a Szűzanya sátán elleni végső harcában, „a cél a megváltó munka sikeres érvényre jutása”. (vö II/106) Mindez az egyéni imán és áldozaton túl, az Egyház által kiszolgáltatott Szentségekkel való aktívabb és bensőségesebb életet is feltételezi! (pl) „A szentmiseáldozaton való részvétel a legnagyobb mértékben fokozza a sátán megvakítását.” (II/33)
A Szeretetláng Lelki Naplóból: „Én, a Hajnal Szép Sugara megvakítom a sátánt! (I/100) Azt akarom, hogy ne csak nevemet ismerjék, hanem anyai Szívem Szeretetlángját /is/, mely értetek lángol. (I/116) A Szeretetláng nem ismer határokat: kiterjed minden népre és nemzetre, még a meg nem kereszteltekre is.

Kérem kedves Olvasóimat, hogy imádkozzák és terjesszék ezt a Felvidékről indult ima-kezdeményezést, hogy hálóként borítsa be az egész Kárpát-medencét!

       Mennyei Atyánk, mindenható Istenünk, színed elé járulunk, Benned bízva és Hozzád könyörögve kicsiny nemzetünkért.

       Már nem szabadságharcot folytatunk, de élet-halál küzdelem a tét, mint Dávidnak Góliáttal.

       Dávid szembe mert szállni Góliáttal és győzött, mert Te, Urunk, vele voltál.

       Mi is ezzel a hittel álltunk és állunk a harcban és hisszük, hogy számíthatunk a Te segítségedre!

       Imádkozunk vezetőinkért is, hogy Istenhez hűen vezessék országunkat, nemzetünket...

       Segítsd őket és segíts minket Szent Lelked erejével, mert Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség.

       Mindörökké. Ámen.

 ♥♥♥

      Csatolt ima:

Téged kérünk Magyarok Nagyasszonya, mint Anyánkat!

Ne hagyd elveszni meggyötört hazánkat.

Fordítsd felénk könnyes tekinteted, mutasd meg számunkra Szeplőtelen Szíved! 

Hevítse át szívünket Szeretetlángod,

hogy megtérjen nemzeted, kövessen Országod! Amen. 

2./ Kiengesztelődés

     Az engesztelő lélekre jellemző a békére törekvés mindenkivel. Ha megbánt valakit, örömmel kér bocsánatot, nem szégyelli. A Szűzanya szívébe oltja a kicsinység vágyát, ezért minden büszkeségtől, hiúságtól meg akar szabadulni.
     Jellemzi a megbocsátás készségessége is. Nem képes – és nem is akarja! – megőrizni a haragot, ha elnézést kérnek érte. Ha fájdalmat okoznak is bizonyos ütések, vagy vádak, akkor is a békességet szomjazza.
Tudja, hogy Isten kegyelme nélkül nem ér semmit és azt, hogy ő is el lesz számoltatva bűneiért, hibáiért. Mivel nem érzi különbnek magát, könnyen is bocsát meg. Küldetésének kezdetén már arra ösztönzi a Szentlélek, hogy engesztelődjön ki mindenkivel.
     A legfontosabb és legelső lépés kell legyen a felajánlott élet kezdetén: a kiengesztelődés Istennel, emberekkel és önmagunkkal.
     A békeszerzés elengedhetetlenül hozzátartozik az engesztelő lelkülethez.
Akiben harag dúl, kérlelhetetlenség, vagy valakit elítélés, elfordulás a másik testvértől, a gyakori nem köszönés még mise után is: ilyen lelkülettel nem járható az engesztelő út.
     Az átlagos keresztény ember is bűnt követ el azzal, ha pletykálkodik, szid valakit, akire éppen neheztel, vagy csupán mert nem szimpatikus neki. Gyakorta a szentáldozás hatalmas kegyelme után – Jézus szinte még a nyelvén van, a szívébe költözött! – a templom előtt kezdi szidalmazni egyik testvérét, vagy ítéletet mond felette. Ez nagyon fájdalmas lehet Jézusnak.
Csakis a bűnt szabad elítélni (attól el kell fordulnunk), de a bűnös elítélést Istenre kell bíznunk.
Egyedül Ő lát minden szívbe.
     Isten szeretetének mi vagyunk a közvetítői. Ezért különösen vigyázzunk a szavakkal, kinek, hogyan és mit mondunk, ha megbántanak bennünket. A visszaütés nem keresztény magatartás.
Ha csalódunk valakiben, vagy nagy nehézségek szakadnak ránk, betegség, tragédia ér minket, fel kell ismernünk, hogy nem Isten az oka ezeknek a bajoknak. El kell fogadnunk a történéseket és azokat szívünkből fel kell ajánlanunk engesztelésül Jézusnak, a Szűzanyának – valamilyen szándékért.
Ha valakitől bántás ér bennünket, azért ajánljuk fel a bánatot, aki okozta és imádkozzunk érte. Erre nevel a Szűzanya. Így szívünkből lassanként kihal a harag, a neheztelés – békesség tölti el a lelkünket és kiengesztelődött szívvel állhatunk az Úr elé. Ha megbocsátunk, cselekedetünkkel is igazolni kell, amikor alkalom adódik rá. Ez nem érzelmi kérdés. Jézus ezt mondja: "nem hétszer, hanem hetvenszer-hétszer" kell megbocsátanunk. Azaz korlátlanul.
     La Salette Melanie nevű kis látnoknője gyermekkorában rengeteget szenvedett édesanyja kegyetlen, szívtelen bánásmódja miatt. Amikor azonban később az anyja bajba került, beteg lett, Melanie külföldről odament hozzá és ápolta. Irgalmasságot cselekedett: megbocsátott.
     Kiengesztelődés önmagammal.
Ha valaki nem tudja önmagát elfogadni, elégedetlen a külsejével, vagy képességeivel, kisebbségi érzések gyötrik, az nem képes elfogadni Isten akaratát. Hiszen Isten teremtette őt olyannak, amilyen és azokkal az értékekkel kell neki gazdálkodni, azokkal kell kiteljesedni, vagy azokat növelni, amiket kapott, mert Ő a Teremtő. Nekünk az Ő alkotását felülbírálni nem szabad.
Ennek gyökere tehát egy erős büszkeség. Azokról szólok, akik neheztelnek önmagukra, a bűnt sem képesek maguknak megbocsátani amit elkövetnek, akkor sem, ha feloldozást kapnak érte.
A túlságos nagy aggályosság nem képes megnyitni a szívet Jézus irgalma előtt.
     Az őszinte megbánás megnyitja szívünk kapuját Jézus előtt és a szentgyónás után békességet nyerünk.
Ezért feltétel nélkül kell bíznunk Jézus irgalmasságában, a bűnbocsánat szentségében.
Az önmagunkkal való kiengesztelődés a belső sebek gyógyulásával függ össze. Ebben a folyamatban szükséges egy jó lelkiatya, hozzáértő segítő testvérek.
A kiengesztelődés útja minden keresztény ember számára elengedhetetlen. Az engesztelő léleknek azonban, aki Istent engeszteli saját és mások bűneiért: a legelső és legfontosabb lépés kell legyen.
Enélkül az engesztelése inkább szomorúságot okoz Jézusnak, mintsem örömet.

A döntnök nemzetgyilkosok és a mészárszék

Trianont Felajánló Ima:                        

Drága Mennyei Atyánk felajánljuk Neked és zsámolyod elé helyezzük

Magyar Nemzetünk Trianon okozta minden szenvedését és megpróbáltatását.

Boldogságos Szűz Máriánk, égi Édesanyánk közbenjárását kérve

fogadd el összes eddigi és jövőbeni fájdalmunkat engesztelésül magunk,

Nemzetünk és az emberiség bűneiért, lelki megújulásunkért.

Tiéd Uram minden örömünk és bánatunk,

minden gondolatunk és cselekedetünk, életünk és halálunk,

Tiéd vagyunk testestől - lelkestől,

Ámen.  

IUSTITIA ENIM HUNGARIA

Ellopott földeken,
rablott kincsek felett
a bitorlóknak soha
nyugalma nem lehet.

A keselyűk vijjognak,
a hiénák félnek,
ha egy székely zászló
feszül neki a szélnek.

Ha Mátyás szobra alatt
magyarul beszélnek,
ha Szilágycsehiben
zeng a magyar ének.

Emlékeznek-e még
Zrínyi Ilonára?
Mennyi volt hajdanán
egy töröknek ára?

A végeken áll-e még
Munkács büszke vára?
Mennyi Trianonban
egy kőnek az ára?

A Felvidék földjein,
ősi hegyek alatt
mára már hontalan
magyarok szántanak.

Temerin utcáin
szerbek provokálnak,
egy pár magyar szóért
a börtönbe zárnak!

Emlékeztek-e még
a boszniai tájra:
a tövestől kiirtott
Srebrenicára.

Trianon kertjében
a sakál lakozik,
szökökútjaiból
víz helyett vér folyik.

A Szent Korona alatt

trónbitorlók élnek:
de lesújt a jobb keze
az Ég Istenének.

A.D.2013.06.04.©JóB

A Szeretetláng üzenete 7

Mi a Szeretetláng: az Úr második eljövetele?

     Furcsán hangzik, de a Szűzanya Szíve Szeretetlángja, nem csupán egy lelkiség – jóllehet az előzőkben –, mint Mozgalmat mutattam be, természetesen, mint „szerveződés” értelemben! Az Istenanya Szívéből kiáradó Szeretetláng − a kegyelem rendjében −, üdvtörténeti nagyságrendű megnyilvánulás, és jelentőségét tekintve messze túlmutat egy „lelkiség” általános értelmezésén. Maga az Úr és szent Anyja is úgy mutatja be, hogy „Ilyen még nem volt, mióta az Ige testté lett!” (I/84; II/18.93; III/129; III/140)
     Az Ige megtestesülése előtt az emberiség évezredek óta várta a Messiás eljövetelét. Ez a várakozás áthatotta a kultúrájukat, az életüket és a hitüket. Ez lelkiség volt! De amikor elérkezett az idők teljessége (Gal. 4,4) − az Angyali Üdvözlet −, Isten belépett az emberi történelmébe, s a túláradó kegyelem készen állt a kiáradásra! Ettől kezdve nem beszélhetünk üdvtörténetünk 'lelkiségi' szakaszáról, mert megvalósult Jézus Krisztus első eljövetele!
Grignon Szent Lajos, a Tökéletes Mária-tisztelet c. értekezésében így ír: „Szűz Mária által jött Jézus Krisztus először e világra, Őáltala kell eljönnie másodszor is (TMT 1), (...) jóllehet más módon”. (uo 50/d) Nos, ez a „más módon”, elgondolkoztató, hiszen a Szent Szűz arra a kérdésre, hogy mi a Szeretetláng, így felelt: Szívem
Szeretetlángja, maga Jézus Krisztus! (I/107, IV/12). „A Fiúisten nap mint nap ki akarja magát alakítani tagjaiban és bennük, mintegy testet akar ölteni édesanyja által (TMT 31). Szűz Mária a Szentlélekkel létrehozta a legnagyobbat, ami volt és ami lesz, vagyis az Istenembert, következőleg ő fogja létrehozni azokat a nagy dolgokat is, melyek az utolsó időkben történni fognak” (TMT 35). „Én vagyok a világ világossága (Jn 8, 12); Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz, mert nálam nélkül semmit sem tehettek. (Jn 15,5)” – mondja Jézus. Nem ellentmondás tehát, ha az Istenanya Szívéből áradó Láng, Fénysugár, Erő vagy benső tudat jézusivá formálja a lelkeket! Grignon is azt tanítja, hogy „Az a lélek, aki ezt a Formát megtalálta és abban elmerült, hamarosan átalakul Jézus Krisztusba, akinek ez a Forma hű képmása” (TMT 260/c). Bizonyára túlzó elgondolás, de óhatatlanul felmerülhet a kérdés, hogy Grignonnál említett "más módon" való Eljövetel, nem lehet-é Jézus Krisztus második eljövetele? És természetesen, ez alatt nem a Világvégét kell értenünk, amikor is az Úr "eljön a felhőkben, nagy hatalommal és dicsőséggel" (Mk 13,26). Mindazáltal, nagy átformáló erőt kell értenünk a Szeretetláng kiáradásában, melyről a Lelki Napló az írja, hogy nagy megrázkódtatással fog járni (II/93). 

Az engesztelő életmód jellemzői

A most következő sorok tartalma átfogó értelemben nemcsak az engesztelésre kész lelkületet kell jellemezze, hanem az életszentségre törekvő személyt is át kell, hogy itassa. Mi azonban most kizárólag az engesztelő élettel foglalkozunk.

1.) Alázat: az életszentség alapköve.

     "Íme az Úr szolgálóleánya, történjék velem szavaid szerint." /Lk 1,38/
     Soha senki nem hiheti, hogy már levezekelte bűneit, ennek megállapítása egyedül az Úrra tartozik. A szentté válás útja életünk utolsó pillanatáig tart, folyamatában tekintve tehát halálunkig.
     Ha alázatosak vagyunk, minél közelebb kerülünk Istenhez, annál inkább érezzük, hogy tele vagyunk fogyatékossággal, hibákkal. Aki úgy érzi, hogy elérkezett egy magas szellemi síkra, nagyot eshet. Minél magasabbat ér el a lelki életben, annál inkább érzi Isten előtti kicsinységét, semmiségét, annál inkább felismeri, hogy mindent egyedül Istennek köszönhet. Mert minél közelebb kerülünk Istenhez, annál jobban érezzük végtelenségét, nagyságát.
     Egy kisebb példával lehet ezt megérteni:
     Kirándulni megyünk, egy hegy tetején lévő szép várat szeretnénk megtekinteni. Lentről nem is tűnik olyan nagynak, de amint felfelé haladunk, kezd előttünk kibontakozni minden apró részlete és amint egészen elérkezünk a kapujához, látjuk, mennyire hatalmas, fenséges és szép, mindenféle erődítményeivel, bástyáival együtt.
     Ha egy lélek egy komoly lelki szinten van, még inkább érzékeli életében elkövetett bűneit, mulasztásait. Tudja azt is, hogy bármikor elveszítheti a kegyelmeket, s hogy Isten nélkül vége lenne.
Ha a lélek büszke erényeire, az még távol áll a lelki nagyságtól – nem alázatos. Mindezek miatt elsősorban magunk bűneiért kell engesztelni a jóságos Atyát, hogy tiszta edényekké váljunk.
     Az alázat kiindulópontja a többi jellemző vonásoknak, melyeket említeni fogunk.
     Boldog Mirjam azt mondta, hogyha egy lélek alázatos, de sok bűnt követett el, bejut a Mennyországba, de az, aki számos jót tett életében alázatosság nélkül, nem fog bejutni oda.
     Ha kimegyünk a napsütésre, minél ragyogóbb fénybe kerülünk, annál jobban felfedezzük ruháinkon az aprócska foltokat is, arcunkon a kicsi ráncokat, kezünkön azt a piszkot, amit félhomályban nem látnánk meg.
     Jézus a Fény – így az Ő ragyogásában a legapróbb ráncok is szemünkbe tűnnek.
     Ne féljünk azonban megismerni magunkat. A félelem gátol a lelki életben. Isten szeret minket ahogyan vagyunk, mint gyermekeit.
S ha őszintén tudunk Tőle bocsánatot kérni, magához ölel bennünket.
Helyezzük magunkat a drága Égi Anyuka karjába. Ő akkor tud igazán felemelni minket, ha kicsi gyermekek vagyunk – azaz alázatosak, nyitott szívűek – mert könnyűvé válunk számára a tanítás, a segítség, nevelés síkján.
Gyakran hallom másoktól, hogy a szentgyónásban elmondják a körülményeket, a miért követte el ezt vagy azt. Sok magyarázattal, védekezéssel gyónnak. Szerintem ez szükségtelen. Ha gyónnunk, ne védjük magunkat. Vállaljuk a bűn, hiba következményét. Ne ijedjünk meg ettől. Az Úr látja a körülményeket, látja mit miért tettünk. A gyóntató atyának erre nincsen szüksége, Istennek pedig végképpen nincsen.
Kivétel, ha egy számunkra ismert lelkiatyánál gyónunk, akivel át tudjuk beszélgetni életünknek ezt vagy azt a történését, eseményét.
Egy kiválasztott léleknek lehetnek misztikus megtapasztalásai. Ha azonban ezt fontosabbnak tartja mint a viselkedését, akkor rosszul úton jár. Élményei ebben az esetben nem Istentől származnak. A misztikus lélek nem büszke ezekre, inkább fordítva: érzi, mennyire méltatlan rá.
Akkor nevezhetők ezek természetfölötti kegyelmi karizmatikus, vagy misztikus élményeknek, ha az illetőn meglátszik ennek hatása: cselekedeteiben, életmódján, bűnbánatán. Emellett gyümölcsök láthatók családjában, környezetében és a rábízottak életében.
Ha önmgamat vezetem és nem tűröm el mástól irányítást, segítséget, útmutatást, saját igazamat feddhetetlennek tartom, büszke vagyok elért eredményeimre és úgy érzem, felette állok sok embernek, ha egyházi előljáróim javaslatait nem fogadom meg, mert nem egyezik az én elgondolásommal: nem járok az alázat útján.
Tudatosítsuk magunkban a következőket:
Ha az Úr kiválaszt bennünket, nem nagyszerűségünk miatt teszi. Egyszerűen úgy látja jónak, mert... valamiért. Ne is kutassuk ennek okait! Biztosak lehetünk abban, hogy nem ragyogó erényeink miatt emel föl minket.
Egyedül Mária hihette volna, hogy tele van erénnyel, hogy tiszta mint a hó, hogy nincsen szeplő benne – Ő azonban ezt nem tudta. Sőt, eszébe sem jutott.
     "Íme, az Úr szolgálóleánya, történjék velem szavaid szerint." /Lk 1,38/

A vers, amiről az iskolákban mélyen hallgattak!

József Attila: Nem, nem, soha!

Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!
Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő - erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!
Majd nemes haraggal rohanunk előre,
Vérkeresztet festünk majd a határkőre
És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! -
Szembeszállunk mi a poklok kapuival!
Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ
Teljes egészében, mint nem is oly régen
És csillagunk ismét tündöklik az égen.
A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.
Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen!
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!

II. FEJEZET

A keresztségi fogadalom tökéletes megújítása

1. A keresztségi fogadalom lényege

126. Mondottam, hogy ezt az áhítatot találóan a keresztségi fogadalom tökéletes megújításának is nevezhetjük. Mert a keresztség előtt minden keresztény a Sátán rabszolgája volt, hiszen az övé volt. A keresztségben saját szájával, illetőleg a keresztanyja szájával ünnepélyesen ellene mondott az ördögnek, pompájának és cselekedeteinek, és Jézus Krisztust választotta Mesterévé és legfőbb Urává, hogy mint szerető rabszolgája függjön Tőle.
Ugyanezt tesszük ezzel az áhítattal is! Ellene mondunk (amint a felajánlás szövegében is van) a Sátánnak, a világnak, a bűnnek és önmagunknak Teljesen és egészen átadjuk magunkat Jézus Krisztusnak Szűz Mária keze által. Sőt még valamivel többet teszünk, mert a keresztségben rendszerint más által ti. keresztszülő szájával beszélünk, csak helyettes által adjuk át magunkat Jézus Krisztusnak; ebben az áhítatban azonban személyesen ajánljuk fel magunkat, szabad akaratból és teljes tudattal.
A keresztségben nem Szűz Mária keze által adjuk át magunkat Jézus Krisztusnak, legalábbis nem fejezzük ki szavakkal, s nem ajándékozzuk meg őt jó cselekedeteink értékével. A keresztség után teljesen szabadok vagyunk, hogy cselekedeteink értékét annak a javára fordítsuk, akinek javára akarjuk, vagy hogy azt magunknak megtartsuk. Ezzel az áhítattal ellenben kifejezetten Szűz Mária által adjuk át magunkat Urunknak és Üdvözítőnknek és felajánljuk neki minden jó cselekedetünk értékét.

Imádkozzunk az egységért!

      Széthúzásra hajlamos emberek minden közösségben vannak, mely gondot akkor jelent, ha a nézetkülönbségek ellenségességgé fajulnak. Ennek pusztító lehetősége már kezdetektől fogva kísérti az emberi közösségeket, mert a bűn következménye, és mindaddig fenn is áll, amíg nem alakul ki közöttük egy egységes, a természetfelettihez kötődő célt adó ideál, mely mindenki elvének és etikai ítéletének felette áll! Különösen áll ez a magyarságra! 

     Sokan azért váltak ellenségekké vagy közömbösekké, mert részben-egészben, elhatárolják magukat az evangéliumi értékektől, a közösségformáló nemzetideáloktól, a Szent Korona és a Magyarok Nagyasszonya, nemzetegyesítő tudatától! Vajon milyen befolyásoltság eredményezheti mindezt? Sajnos, vannak aki beleszületnek, ám ennél több okra vezethető vissza! Egyfelől a vallásilag (felekezetileg) való megosztottságunkra, másfelől azon sokaságra, akiket megmételyezett a "kommunizmus kísértete", harmadsorban pedig a magyarság száz évekre rúgó jóhiszemű befogadókészségére gondolhatunk, azokra, akik bár magyar állampolgárok, szívükben azonban örökké hálátlan idegenek maradtak. Ennek okán kellett elszenvednünk Trianont és emiatt érhettük el a világ népei közt is kiemelkedő csúcsot, azt hogy nálunk a legmagasabb az egy főre eső országárulók száma!

     Dr Székely János püspök, rávilágít az említett viselkedésmód miértjére és céljára is: "Krisztus mondta: ha gyűlöl majd benneteket a világ, gondoljatok arra, hogy engem előbb gyűlölt nálatok (Jn 15,18). Különleges aktualitást kapnak ezek a szavak ma, amikor sokan szerte a világban össztűz alá vették hazánkat. Mi ennek a gyűlöletnek az oka? A valódi ok az, hogy hazánk olyan alapvető emberi értékek mellé állt oda, melyeket ma sokan lerombolni szeretnének. A magyar parlament olyan alkotmányt adott az országnak, amely Isten nevével kezdődik (Preambulum), amely azt állítja, hogy a magzat életét védelem illeti meg a fogantatástól kezdve (Szabadság és felelősség II), hogy Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között létrejött életszövetséget (Alapvetés L). Az alkotmány azt is kijelenti, hogy a család a nemzet fennmaradásának alapja, és hogy az adó mértékét a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani (Szabadság és felelősség XXX). Nyilván sokan vannak a világon, akiknek nem tetszik ezeknek az emberi alapértékeknek ez a határozott megfogalmazása. Mi több, a magyar kormány átmeneti külön adót vetett ki a bankokra. Ez pedig természetesen aggodalommal tölti el a pénzvilág urait, nehogy a példa ragadós legyen". Magyar Kurír 

A Szeretetláng üzenete 6

     Szűzanya maradéktalanul teljesíteni akarja édesanyai küldetését, kér, esdekel, figyelmeztet és kegyelmi eszközöket kínál, a Rózsafüzért, a Skapulárét, a Csodásérmet és Szíve Szeretetlángját. Édesanyai célja: »Azt akarom, hogy egyetlen lélek se kárhozzon el! Akarjátok ti is Velem együtt! Azért adom kezetekbe a fénycsóvát, mely Szívem Szeretetlángja. (III/144) Eddig még soha nem látott csodákkal segítem munkátokat, mely észrevétlenül szelíden, csendben fog terjedni Szent Fiam engesztelésére! (I/85) Tüzet tűzzel fogunk oltani: a gyűlölet tüzét a Szeretet Tüzével. A sátán gyűlöletének tüze már oly magasra csap, hogy azt hiszi győzedelme sikerrel jár, /de/ az Én Szeretetlángom megvakítja a sátánt. (…) Ehhez kell nekem az áldozat, a te /és/ a ti áldozatotok, hogy a pokol gyűlöletétől égő elmék és szívek, Szeretetlángom szelíd fényét átvegyék. Szeretetlángom el nem képzelhető fényességgel és jótékony melegséggel fogja elárasztani a földkerekséget.« (III/203) Úr Jézus: »Ez szinte olyan lesz mint az Első Pünkösd, mely a földet elárasztja Szent Lelkével, Szent Lelkének erejével. Ez lesz a nagy csoda, melyre felfigyel az egész emberiség! (II/93) Mindannyiótokat meghívtalak megváltó munkámhoz. Az apákat, anyákat művelteket és tudatlanokat, egészségeseket és betegeket! Értem mindenki dolgozhat a szabad ember és a rabságban sínylődő, mert a lélek készsége a fontos. (II/102) Amit tesztek, égjen mint az égő csipkebokor mely ég, de el nem ég! Ilyen áldozat kell Nekem, melynek szeretettől égő tüze Hozzám ér!« (II/108-109)

Mit kell tennünk, hogy elkerüljük mindazt ami következik?

     A Szeretetláng, az Istenanya által kiesdett egyedülálló többletkegyelem, a lelkek (az emberiség) megmentésére, ám ebben valamennyiünknek részt kell vállalnunk!
     Úr Jézus: „Áldozat! Imádság! Ez a ti eszközötök. Cél a megváltó munka sikeres érvényre jutása. Bárcsak felérnétek óhajtásaitokkal az Örök Atyához, akkor az eredmény is bőséges lenne.(II/ 106) Emlékezz vissza, amikor gyermekeid nőni kezdtek, kérted őket, hogy legalább egy órát segítsenek mindennap, mily könnyebbség lett volna ez neked. Szomorú voltál, amikor mindenféle ürüggyel kimentették magukat, és neked kellett egyedül fáradoznod. Leányom, ha csak egy órát segítenétek Nekem, mily gyönyörűségem telne bennetek. Ilyenkor különösen a Nekem szentelt lelkekre gondolok, akiket Szívem választottjainak tekintek, és ők mégsem egyesülnek Velem bensőségesen. Szétszórják őket a világias gondolatok. Legalább te segíts helyettük, de ne egy órát, hanem szünet nélkül! Ne kérdezd hogyan, légy találékony, és ragadj meg minden kis alkalmat, hogy a te áldozataid által a lelkek utáni szomjúságomat csillapítsd.” (vö I/29) Bűnbánat! Bűnbánat! Bűnbánat! Ezt kérem tőletek. Ez az a szó, mely felhallatszik Mennyei Atyám trónja elé, és ez az a szó, mely visszatartja Atyám büntető kezét. (III/ 198) Ó, mily óriási hatalom a bűnbánat. Az Isten hatalmát, mellyel büntetni készül, te, ti lefegyverezhetitek. Büntetésre emelt kezeim a bűnbocsánatra készteted te és mindazok, akik mások helyett engesztelnek. (IV/11) Vágyaitokkal öleljétek át a földet! Áldozataitokkal, melyek a tiszta szeretettől izzanak, perzseljétek fel a bűnt. Ne higgyétek, hogy ez lehetetlen! Csak bízzatok Bennem!« (I/90)
     Szűzanya: Legyetek áldozatosak, mert ezáltal sok-sok lélek fog csatlakozni Szeretetlángomhoz. Rajtatok múlik, segítsetek Nekem, hogy a Láng kigyúljon már! A magyar családok imádságos lélekkel könyörögjenek, hogy Szent Fiam büntető kezét közös erővel vissza tarthassuk! (I/92) A sátán megvakítását, az egész világ összefogó erejével fogjuk megvalósítani. Ne hátráltassátok, mert felelni kell a reátok bízott tengernyi lélekért. Azt akarom, hogy egyetlen egy se kárhozzon el. (vö III/130) Minél több lesz az áldozatos, imában virrasztó lélek, annál nagyobb lesz Szeretetlángom ereje a földön. Tehát sorakozzatok fel, mert az áldozat és ima erejében megtörik a pokoli gyűlölettől izzó láng. A gonoszok mindinkább vissza fognak szorulni, gyűlölettől izzó lángjuk kialszik, és Szeretetlángom fénye fogja betölteni a föld minden részét.” (III/204)

Égi Anyánk felkínált kegyelmi eszközei: A Rózsafüzér, a Skapuláré, a Csodásérem és Szíve Szeretetlángja!

Mégis, miről lehet megismerni egyértelműen a belső hívást?

     A szívben születő vágyódásról! Ez a vágy aztán nem hagyja nyugodni a lelket, újra és újra előtör a késztetés: Jézus és Mária Szívének való felajánlásra sarkall – majd egyre erőteljesebb az ösztönzés, hogy adja oda magát engesztelésül. Mint a kitörni készülő könnyek, olyanok ezek a késztetések, a Szentlélek apró finom lökései. És a vágy, mely arra ösztönöz, hogy Jézusnak, Máriának lelkeket menteni, vigasztalni a két Szent Szívet.
Aki odaadja magát engesztelésül erre a célra, annak előbb éreznie kell ezt a vágyat, ezt az ösztönzést, akkor is, ha mentes minden misztikától. Mert ez a vágy a Szentlélektől való. Küldetésre hív fel, serkent, buzdít, a lelket birtokba veszi és küldi az Istenért végzett feladatok végzésére.
     Akkor igazi az engesztelő lélek meghívása, ha a Szentlélek békéje hatja át. A nehézségek, szenvedések, támadások és kétségek között is ott él benne a bizonyosság, hogy ez az életmód az övé.
Sosem bánja meg, hogy fölajánlotta magát.

Mi történik akkor, ha a meghívott lélek visszafordul?

     Az Istennek átadott lélek, ha az igent nemre változtatja – nagy vétket követ el. Abban az esetben is, ha számos oka van rá: ijedtség a fájdalmaktól, világi hatások, a környezet közönye vagy meg nem értése. Ez a lélek nem igazán mondott igent. Lehet, hogy utánzásból tette, vagy mert fel akart tűnni, valamiért tetszett neki, és nem is volt benső késztetése. Az ilyen felajánlás csak szalmaláng és egy idő után elhamvad. Azonnal forduljon gyóntatójához és kérje feloldását, felmentését az ígéretei alól.
Azonban valóban csak ebben az esetben tegye meg ezt a döntő lépést, ne befolyásolja a nehéz élethelyzet, elcsüggedt lelkiállapot. Mert az ilyen megfutamodásnak mindenképpen vannak negatív következményei a lelki életben. Inkább kissé várakozzon, amíg elvonul feje fölött a sötét felhő – és csak akkor kérjen felmentést, amikor bizonyos a kimondott igen tévedésében.
     Előfordul az is, hogy valaki mások hatására tért meg és lépett rá az engesztelő útra. Ha ez valóságosan Isten szava, akkor a lélek kitart az útján.
     Az apostolok személyes hatására sokat mentek Krisztus után, de az első lelkes lépéseket követően a kegyelmeket is megkapták hozzá.
     Az idő mindent igazolni szokott. Az életátadásnál, felajánlásoknál hamarosan látható válik a tévedés: a lélek szeretett volna repülni, de nem nőttek szárnyai hozzá. Próbálkozásai ugrándozások voltak csupán.

     Isten végtelenül irgalmas ezekkel a lelkekkel szemben is. Számításba veszi az igyekezetet, még ha emberi szempontok vezették is az illetőt. Közbelép tehát és más útra tereli, a neki való helyre.

2. Következtetések, melyek ebből a tökéletes odaadásból folynak

123. a) Ebből az következik, hogy ezáltal az áhítat által a legtökéletesebb módon – vagyis Szűz Mária kezei által – adunk mindent Jézus Krisztusnak, amit egyáltalán csak adhatunk, éspedig sokkal hatékonyabban, mint a többi ájtatosságok által, melyekkel csak időnk, jó cselekedeteink, vagy engesztelésünk és önmegtagadásunk egy részét ajándékozzuk oda. Itt viszont mindent átadunk, még a rendelkezési jogot is a saját benső javaink- és napi jó cselekedeteink engesztelő értéke fölött is, amit még a szerzetesrendekben sem tesznek meg. A szerzetben Istennek ajándékozzuk földi javainkat a szegénység-, testi javainkat a tisztaság-, egyéni akaratunkat az engedelmesség fogadalma által és néha testi szabadságunkat a klauzúra fogadalma által. De nem ajándékozzuk oda a szabadságot és azon jogunkat, hogy jó cselekedeteink értéke fölött rendelkezhessünk, és nem mondunk le a legértékesebbről és legdrágábbról, amivel a keresztény csak bírhat, nevezetesen érdemeinkről és cselekedeteink engesztelő értékéről.
124. Ebből következik továbbá, hogy aki magát ily módon Szűz Mária által Jézus Krisztusnak szentelte és felajánlotta, az nem rendelkezik többé semminemű jó cselekedetének értékéről. Minden amit csak szenved, ami jót csak gondol, szól vagy tesz, az Szűz Máriáé, hogy Fiának akarata szerint az ő nagyobb dicsőségére rendelkezzék azokkal. Ez a függés azonban semmiképp sem befolyásolja azon kötelességeinket, melyben épp vagyunk vagy a jövőben lehetünk, pl. a pap kötelességeit, akire hivatalból vagy más oknál fogva a szentmise engesztelő és esdő értékét meghatározott személy javára kell fordítania; mert felajánlásunkat csakis az isteni rendnek és állapotbeli kötelességeinknek megfelelően tesszük.
125. Ebből következik végül, hogy nemcsak a Boldogságos Szűznek, hanem egyúttal a Fiának, Jézus Krisztusnak is szenteljük magunkat. A Szent Szűznek, mint a legtökéletesebb eszköznek, melyet Jézus Krisztus választott, hogy ő velünk és mi vele egyesüljünk, és Üdvözítőnknek, mint végcélunknak, akinek mindent köszönünk, amik csak vagyunk, aki a mi Megváltónk és Istenünk.

Szeretetláng üzenete 5

Mit értsünk az „egész emberiség” alatt?

     A kibontakozó Mária-korszak jelenéseiben egyre inkább körvonalazódik, hogy az égi Édesanya egy határozott mennyei terv szerint gyűjti egységbe gyermekeit a végső harcra, mely a sátán és Őközte fog lezajlani. Ebben a globális tervben az egész emberséget kívánja Szent Fia zászlaja alatt hadrendbe állítani!
Mária Szívének Szeretetlángja, tehát nem egy közösséget, nem csak Magyarország népét, de az egész emberiséget kívánja szívében megérinteni! Maga a Lelki Napló egyenesen 'üdvtörténetinek', sőt 'kozmikus' nagyságrendűnek sejteti az Istenanya lélekmentő stratégiai tervét: »veletek összefogva szeretetem tüze kiégeti lelketekből a bűnt« (III/139) Kozmikus azért, mert az emberiség alatt a Küzdő-, a Szenvedő- és a Megdicsőült Egyházat érti − mi több −, ezek együttműködésére alapoz (tehát a fohászhoz nem kell hozzátoldani: „és a tisztítótűzben szenvedő lelkekre”)! Üdvtörténeti nagyságrendű pedig azért, mert maga az Üdvözítő és Édesanyja jelenti ki: »Ilyen még nem volt mióta az Ige testté lett!« (I/84; II/18.93; III/129.140)
     A Lelki Napló fokozottan ösztönöz a tisztítótűzben szenvedő lelkek kiszabadítására. Ennek „stratégiai célja” azon kölcsönösségen alapul, miszerint a purgatóriumból szabadult lelkek visszasegítenek bennünket. E természetfeletti segítséget az Égiek a legérintettebb stratégiai pontra, a társadalom legkisebb egységeire a családokra és a szent papokra kívánják irányítani, hogy alapjaiban változzon meg a világ! Jézus: »Az emberiség lelkében a hitetlenség által elhomályosuló Föld nagy megrázkódtatáson megy keresztül. Utána hinni fognak, és ez a megrázkódtatás a hit erejének értelme által új világot teremt. A Szent Szűz Szeretetlángja által a hitből fakadó bizalom gyökeret ver a lelkekben, és újra megújul a Föld színe. A szenvedésekkel elárasztott Föld megújhodása a Szent Szűzanya közbenjáró hatalmának ereje által történik.« (II/93-94)
Ez a csoda a Szentlélek ismételt eljövetele lesz, melyet sokan várnak, és a világosság fényessége át fogja hatni a földet.” (III/224) Ez lesz a nagy csoda, melyre felfigyel az egész emberiség! (II/93)

     Figyeljük meg a választottaknál ez miként nyilvánul meg:
Eleinte rugdalóznak, amint Saul is – menekülnének, a teljes felajánlás megtételével már Isten akaratára hagyatkoznak. Mint Jézus, ők sem könyörögnek saját egészségükért, vagy saját boldogulásukért.
Azonban a látnokok és misztikusok között mégis van egy alapvető, jól észlelhető különbség:
Míg a látnokok szívében csak a jelenést követően született meg a vágy az engesztelő élet gyakorlására (az Égiek kérésére), a misztikusoknál minden jelenéstől függetlenül, gyakorta már gyermekkorban élt egy másoknál nem tapasztalt vágyódás a Jézus szenvedésével való egyesülésre, és mások megmentésére.
Természetesen ezt a vágyat a Szentlélek kegyelme ébresztette fel bennük, és szította a szívükben egyre erősebb módon. A misztikusoknál a kegyelmi események többnyire belső átélések, belső látomások, vagy belső hallások által nyilvánulnak meg.
Hozzá kell tennünk, hogy egyetlen szent sem hasonlítható a másikhoz, mindegyik külön egyéniség. Isten az ő egyéniségükhöz szabja választottja számára kéréseit, a legteljesebb megértést tanúsítva irányában.

"Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak."
Jézus tömören kifejezte, hogy más a meghívottság és más a kiválasztottság.
A meghívásnál az ember szabad akaratából mondhat igent, vagy nemet.
Az Úr mindenkit hív, minden kereszténynek kötelessége szentté válni.
A meghívott ember vagy meghallja Isten kérlelő sóhaját, felismeri próbálkozásait és ekgyelmeit, vagy nem vesz tudomást a belső késztetésről.

A kiválasztottság más!
Gondoljunk Szent Pálra, akinek eszébe se jutott Krisztust követni. Jézus azonban megszólítja és kijelenti:
"Nehéz az ösztöke ellen rugdalóznod." (ApCsel 9,5)
Természetesen Saulnak szabadott nemet mondani, de erre képtelen volt és az Úr tudta ezt.
A kiválasztott embert Isten nem hagyja nyugton. Ismeri a lelket, tudja, milyen módszerekkel édesítheti Magához, hogy teljesen az Övé legyen.
Isten kijelöl néhány lelket, akiket segítségre kér fel az emberiség megmentése érdekében. Ám módjai különfélék.
Ha a Szűzanya megjelenik valakinek, tudja, kinek és miért jelenik meg. Azt is tudja, hogy a választott személy nem fog Tőle elfordulni.
Ha valakinek jelenése van, jóval könnyebb igent mondania, mint annak, akinek csupán benső késztetése van. Mert azt elfedheti, tudatosan elfelejtheti, vagy szembeszállhat vele, vagy nem akarja elhinni.

Akit érdekel, hogy honnan merítem az álláspontomat, kérem olvassa el az Úr Jézus, személyesen hozzánk intézett HITELES NAGY FIGYELMEZTETÉSÉT! (És gondolkozzon el, hogy kell-e ennél több? Vajon a fenyegetőzésen túl mit tud még pontosabban kifejteni, mondjuk Mary Divine Mercy, Mária Julianna, vagy a többiek?)

Ezt mondja az Evangélium: 

– „Miután elmegyek, ragadozó farkasok jönnek közétek, és nem fogják kímélni a nyájat. Sőt köztetek is támadnak férfiak, akik fonák dolgokat beszélnek, hogy magukkal ragadják a tanítványokat.1 Mert hamis krisztusok és hamis próféták támadnak, nagy jeleket és csodákat művelnek, hogy ha lehet, még a választottakat is tévedésbe ejtsék.2 Ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, vajon Istentől vannak-e, mert sok hamis próféta ment szerteszét a világba,3 /akik/ szenteskedő beszéddel és hízelgő szavakkal megtévesztik az ártatlanok szívét.4 Mert ördögök lelkei ezek, akik jeleket művelnek,5 hamis tanítók, akik romlásba döntő tévtanokat terjesztenek.6 Vigyázzatok tehát, nehogy félrevezessenek benneteket! Sokan jönnek az én nevemben, és azt mondják: 'Én vagyok', és: 'Elérkezett az idő'; de ti ne menjetek utánuk.7 Az utolsó időkben /ugyanis/ egyesek elszakadnak a hittől, a megtévesztés szellemeire és az ördögök tanítására hallgatnak, azokra, akik képmutatóskodva, de lelkiismeretükben megbélyegezve hazugságokat hirdetnek.8 Először is azt értsétek meg, hogy az Írásnak egyetlenegy jövendölése sem származik önkényes értelmezésből.9 Csodálom, hogy (...) ilyen hamar más evangéliumhoz pártoltatok, holott nincsen más, csak olyanok vannak, akik zavarba ejtenek titeket, és el akarják ferdíteni Krisztus evangéliumát. De ha akár egy angyal hirdetne is nektek más evangéliumot, mint amit hirdettünk nektek, átkozott legyen!10 Lesz ugyanis idő, amikor az emberek nem viselik el az egészséges tanítást, hanem saját kívánságaik szerint seregszámra szereznek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük; elfordítják fülüket az igazságtól, és átadják magukat a meséknek.11 /Sajnos/, sokan fogják követni eltévelyedéseiket, s miattuk becsmérelni fogják az igazság útját. Nyereségvágyból fakadó szavaikkal igyekeznek megvásárolni titeket; de az ítélet már régóta készül ellenük, és a rájuk váró pusztulás el nem alszik.12 Józanok legyetek és vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán körüljár, keresve, kit nyeljen el. Erős hittel álljatok neki ellen.13 Ti tehát, szeretteim, miután mindezt előre tudjátok, vigyázzatok, hogy az istentelenek tévelygése magával ne ragadjon titeket és el ne veszítsétek saját szilárdságotokat.14 Virrasszatok tehát és minden időben imádkozzatok, hogy megmeneküljetek mindattól, ami be fog következni, és megállhassatok az Emberfia előtt.15 Íme, előre megmondtam nektek.”16

  1 (Apcsel 20,29-30)
  2 (Mt 24,24)
  3 (1Jn 4,1)
  4 (Róm 16,18)
  5 (Jel 16,14)
  6 (2Pét 2,1)
  7 (Lk 21,8)
  8 (1Tim 4,1-2)
  9 (2Pét 1,20)
10 (vö Gal 1,6-8)
11 (2Tim 4,3-4)
12 (2Pét 2,2-3)
13 (1Pét 5,8-9)
14 (2Pét 3,17)
15 (Mt 24,25)
16 (Lk 21,36)

Bűnös dolognak tartja az azonos neműek házasságát Kirill orosz pátriárka

     "Ha az ember úgy dönt, hogy ilyen életmódot választ, joga van hozzá, de az egyház feladata az, hogy leszögezze: ez Isten színe előtt bűnös dolog" – mondta a Catholic World News hírportál és az Interfax orosz hírügynökség által idézett ortodox egyházfő a 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács norvég főtitkárának, Thorbjorn Jaglandnak.
     A pátriárka elmondta: örömmel fogadta a nagy tömegeket megmozgató tüntetések hírét az azonos neműek házassága ellen Franciaországban. Megállapította: az azonos neműek házassága "olyan bűn, amelyet az emberiség történetében először igazolnak törvénnyel".
     Thorbjorn Jagland nemrég lezajlott moszkvai látogatásán azt kérte: az orosz törvényhozás alsóháza, a duma ne fogadja el a "homoszexuális propagandát" tiltó törvényt. "Nagyon fontos, hogy bármilyen újonnan elfogadandó törvény ne ássa alá a véleményszabadság alapjogát" – mondta. 
Ezzel szemben jogszabály – amelynek elfogadását a Kreml és az orosz ortodox egyház szorgalmazta – kimondja, hogy egész Oroszországban jogellenes "a homoszexuális, leszbikus, biszexuális és transznemű propaganda". (Hunhír.info) 

NEGYEDIK KÖNYV

A TÖKÉLETES MÁRIA-TISZTELET LÉNYEGE VAGY
A LÉLEK TÖKÉLETES ÖNÁTADÁSA JÉZUS KRISZTUSNAK

120. Minthogy tökéletességünk abban áll, hogy Isteni Megváltónkhoz – Jézus Krisztushoz hasonlókká legyünk –, vele egyesüljünk és magunkat neki szenteljük. Ezért, minden ájtatosság között az a legtökéletesebb az, amely az Üdvözítőhöz tesz leginkább hasonlóvá, vele a legbensőbben egyesít és a legkizárólagosabban neki szentel. Tekintve, hogy Szűz Mária minden teremtmény között leghasonlóbb Szent Fiához, ebből következik, hogy minden áhítat között a Máriához – az Ő szentséges Anyjához – való áhítat szenteli a lelkeket leginkább Urunknak Jézus Krisztusnak, s teszi őket a leginkább hasonlóvá. Ebből következőleg, minél inkább Szűz Máriának szenteli magát a lélek, annál inkább szenteli magát Jézus Krisztusnak.
Ezért a tökéletes felajánlás és átadás Jézusnak nem más, mint önmagunknak tökéletes és teljes felajánlása és átadása Máriának, és ez az az ájtatosság, melyet én tanítok. Más szavakkal, ez tökéletes megújítása a keresztségi fogadalomnak.

I. FEJEZET

Önmagunk tökéletes és teljes felajánlása és átadása Szűz Máriának

1. A tökéletes átadás lényege

121. Ez az ájtatosság tehát abban áll, hogy magunkat teljesen és egészen Szűz Máriának ajándékozzuk, hogy Általa egészen és teljesen Jézus Krisztuséi legyünk.
Tehát oda kell ajándékoznunk és át kell adnunk:
a) testünket minden érzékével és tagjával;
b) lelkünket minden képességével;
c) külső javainkat, melyeket a szerencse javainak nevezünk, éspedig jelen és jövendőbeli javainkat;
d) benső és szellemi javainkat, nevezetesen érdemeinket, erényeinket és jó cselekedeteinket, a jelenben és a jövendőben. Mindent, amink csak van a természet és kegyelem rendjében, beleértve amit majd a jövőben bírhatunk, mindezt bármi méricskélés nélkül! Egyetlen fillérnek, hajszálnak vagy a legcsekélyebb jó cselekedetnek a fenntartása nélkül, éspedig az egész örökkévalóságra értelmezve! Tehát anélkül, hogy ezen áldozatunkért és szolgálatunkért más jutalmat igényelnénk vagy remélnénk, mint azt a dicsőséget, hogy Szűz Mária által és Szűz Máriában a mi Urunkéi, Jézus Krisztuséi lehetünk.
122. Itt meg kell jegyezni, hogy a jó cselekedeteknél, melyeket végzünk, két dolgot kell megkülönböztetnünk, ti. az elégtételt, melyet velük nyújtunk és az érdemet, melyet általuk szerzünk. Más szóval cselekedeteink engesztelő (fructus satisfactorius) vagy esdő (impetratorius) értékét és azok érdemszerző értékét. Engesztelő és esdő értéke valamely jó cselekedetnek annyiban van, amennyiben az a cselekedet a bűnökért eleget tesz, vagy amennyiben új kegyelmeket szerez. Érdemszerző értéke vagy érdeme a jó cselekedetnek az, hogy a kegyelmet és az örök dicsőséget megszerzi.
Önmagunknak teljes átadásával Szűz Máriának adjuk minden jó cselekedetünknek engesztelő, esdő és érdemszerző értékét, vagyis engesztelését és érdemét. Neki adjuk érdemeinket, kegyelmeinket és erényeinket, nem azért, hogy azokat másokkal közölje*, hanem azért, hogy azokat nekünk megőrizze, gyarapítsa és felékesítse, amint később még megmagyarázzuk. Neki adjuk engeszteléseinket, hogy azokat közölje, akivel csak akarja, Isten nagyobb dicsőségére. (*érdemeink, kegyelmeink és erényeink szoros értelemben véve nem vihetők át másra; csupán Jézus Krisztus, aki Atyjának váltságul adta magát értünk, közölhette érdemeit velünk.)

A Szeretetláng üzenete 4

     A „Hajnal Szép Sugaraként” (II/100) ragyogott fel a végveszélybe sodródó emberiség Reménye, Mária Szíve Szeretetlángja. De miben áll ez az üzenet, ez a kegyelmi eszköz, melyről a Lelki Napló tanúsága szerint az Úr Jézus és Szentséges Anyja nem kevesebbet állít (több helyütt), mint "Ilyen még nem volt, mióta az Ige Testté lett". (I/84; II/18.93; III/129; III/140) A Szeretetláng adományát az Istenanya, végveszélyben lévő gyermekei megmentésére esdette ki a Mennyei Atyától, Szent Fia érdemei által! Végsősoron egyfelől a lelkeket megihlető és lelkesítő kegyelmi indíttatásról van szó, másfelől jóval többről, hiszen a Szent Szűz azt állítja, hogy Szíve Szeretetlángja maga Jézus Krisztus (I/107, IV/12)! Antalóczi atya megfogalmazásában: A Szeretetláng kegyelmi adomány. Mégpedig erő, mely átjárja a szívet és az akaratot. Erő, amely helyreállítja bennünk az értékrendet; erő, amely átformál, szeretni tanít, készségessé tesz bennünket Jézussal együtt és Jézussal teljesen azonosulva hatékonyan és kitartóan részt vállalni a lélekmentő munkában. A Szeretetláng segít megérteni a Szent Szűz szándékát. Segít tárgyilagosan felismerni valós helyzetünket. Másként fogalmazva: a Szeretetláng az a kegyelmi adomány, eszköz, amely hozzásegít bennünket a Boldogasszony tevékenységének értelmezéséhez, és erőt ad kérésének, az engesztelésnek következetes megvalósításához, és az apostolkodáshoz. Ennek pedig kizárólagos célja, hogy egyetlen lélek se kárhozzék el. A Szeretetláng a bennünk és általunk szabadon működő Jézus Krisztus!
     Óhatatlanul felmerül a kérdés, ha ez így van, hogyan "működik"?
Hasonlatként (v. azonosságként) említhetjük a visitació evangéliumi eseményét, amikor „Erzsébet hallván Mária köszöntését, felujjongott méhében a magzat, és Erzsébet eltelt Szentlélekkel.” (Lk 1,41) Ez esetben tehát a Szűzanyából egy kegyelmi kiáradás történt, átsugárzott a „kegyelmi hatás”: Jézus! Megismételjük a Szűzanya kijelentését: Szeplőtelen Szívem Szeretetlángja maga Jézus Krisztus! Ez a jézusi hatotta át az emmauszi tanítványokat is: „Hát nem lángolt a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton?” (Lk 24,32) Ennek hatására a nap már lement ugyan (29), mégis „abban az órában útra keltek, és visszatértek Jeruzsálembe.” (15 km!) (33)
Idézetek Lúcia nővér könyvéből: „Az Üdvözítőt láttam abban a fényben, amelyet a Szűzanya sugárzott a szívünkbe. (LN 139) Égtünk abban a fényben, amely Isten, és mégsem égtünk el. (LN 142) A fényben felismertük, hogy ki az Isten” (LN 165). (FATIMÁRÓL BESZÉL LÚCIA NŐVÉR, – Portugália, IV. Kiad. 2006.)
     Ezt a lelket átható és késztető „kegyelmi hatást” kérjük az általános fohászban: »Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre!« (IV/36) A hatás célját legszemléletesebben az az ima világítja meg, melyet Jézus íratott le Erzsébet asszonnyal:
„A mi lábunk együtt járjon.
A kezünk együtt gyűjtsön. Szívünk együtt dobbanjon.
A bensőnk együtt érezzen. Az elménk gondolata egy legyen.
Fülünk együtt figyeljen a csöndességre.
A mi szemünk egymásba nézzen és tekintetünk összeforrjon.
Az ajkunk együtt könyörögjön
az Örök Atyához irgalomért.” (I/63)
     Akinél ez megvalósul, arra érvényes Szent Pál kijelentése: ,,Élek ugyan, de nem én, hanem Krisztus él bennem” (Gal 2,20). Az ilyen ember krisztusivá formálódik, teljesen azonosul Vele, s ez gondolatvilágára, szándékaira és cselekedeteire is egyaránt kihat. Ennek az átformáló szívlángolásnak (vö Lk 24,32), ennek a „kegyelmi hatásnak” kell kiáradnia a világra, mert ez fogja átformálni az emberiséget! Lúcia nővér könyvéből (Jácinta szavai): „Bárcsak minden szívnek átadhatnám azt a lángot, amely a szívemben ég, amellyel Jézus és Mária Szívét annyira szeretem!” (LN 128)
     A Szeretetláng Mozgalom ezt a szeretetlángot (Lk 12,49) kívánja szívről-szívre árasztani az emberiség felé! »Cél, a megváltó munka sikeres érvényre juttatása.« (II/106)

A meghívottság és a kiválasztottság jellemzői

     "Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak." (Mt 22,14)
     Alapjában véve, első engesztelő szentünk Pál apostol volt, aki örömmel szenvedett "Krisztus testének, az Egyháznak javára." (Kol1,24)
Láthatjuk azt is, hogy Pál apostolt Jézus nem gyógyította meg betegségéből.
Felfigyelhetünk arra, hogy a kiválasztott személyek egyikét sem gyógyította ki minden betegségükből.
Istennek szüksége volt a szeretet ilyen áldozatára is, a fájdalmak hősies elviselésére és felajánlására.
A szentek életét tanulmányozva , többeknél olvashatunk még engesztelő életfelajánlásról. Mi most csak a legismertebbeket vettük példának.
     Életútjukat szemlélve, néhány közös jellemző vonásra térünk ki:
Mindegyik szent szegénységben, illetőleg egyszerűségben élt a felajánlás után.
A meghívást ugyan korán felismerték, de az engedelmes igen kimondása után is gyakori a visszalépés, megtorpanás, a nehézségektől való félelem.
Ennek okai minden esetben vagy a családtagok hozzáállása, vagy a környezet értetlensége, melyek magányosság érzetéhez vezetnek. A kiválasztott személy elcsügged, kétségei támadnak, bizonytalanná válik: talán ő mégsem normális és a többségnek lehet igaza? Ekkor világi hatások alá kerül, ami a gyenge emberi természetet befolyásolja. Alapjában véve menekül, amint annak idején eleinte a próféták is tették. A sátán mindeket a körülményeket alaposan felhasználja és zavarokat támaszt a lélekben.
A teljes átadottság, életfelajánlás után azonban a nagy küzdelmek megszűnnek, ám más nehézségek, gyötrelmek lépnek előtérbe.
A bizonytalanság korszakát felváltja a tudatos Kereszt-hordozás.
A látnokok és misztikusok egyszerű, szegény, minden külsőségtől megfosztott személyek voltak.
Mindegyik vigasztalni akarta Jézust és Máriát, segítségükre sietni a lelkek megmentésében.
Sokat szenvedtek fizikailag, lelkileg egyaránt.
     Jézus szenvedéstörténetét szemlélve próbáljuk átérezni a gyötrelmeket:
A Getszemáné kert vérző magánya, félelme, szorongása,
Az elárultatás fájdalma,
A kigúnyolás, testi bántalmazások sora,
Az ostorozás és töviskoszorú borzalmai,
A per nélküli elítéltetés,
A hatalmas kereszt súlyának hordozása az összetört, sebektől eltorzult Testén,
A rettenetes mezítelen megszégyenítés
A borzalmas felfeszítés
A haldoklás belső és külső fájdalmai
A teljes elhagyatottság érzete
A szervezet lassú halála: a belső szervek deformálódásai és a szív fulladása.
Jézus egyedül a Kertben könyörgött azért, hogy "Atyám, ha lehetséges, múljék el tőlem ez a pohár."
A "legyen meg a Te akaratod" kimondása után Jézus nem kér többé semmit.

Az Úr Testének és Vérének ünnepe

"Az Úr napja, a föltámadás ünneplése, a keresztények napja, a mi napunk. Az Úr napjának nevezzük, mert az Úr győztesként ezen a napon ment föl az Atyához. Ha a pogányok e napot a Nap napjának nevezik, mi is szívesen annak valljuk, mert ma támadt a világ Világossága, ma kelt föl az igazságosság Napja, melynek sugarai az üdvösséget hozzák." [Szent Jeromos: In die Dominica Paschae homilia: CCL 78, 550]

KAT. 1167 Az Úr napja kiemelkedően a liturgikus összejövetel napja, melyen a hívők összegyűlnek",hogy hallgatván Isten igéjét és részesedvén az Eucharisztiában, megemlékezzenek az Úr Jézus szenvedéséről, föltámadásáról és dicsőségéről, és hálát adjanak Istennek, aki őket élő reményre szülte újjá Jézus Krisztusnak a halálból való föltámadása által": [II. Vatikáni Zsinat: Sacrosanctum concilium, 106.]

"Amikor tehát elmélkedünk [ó, Krisztus] a dicsőséges csodákon, és a bámulatos jeleken, melyek a te szent és dicsőséges föltámadásod e szent napján történtek, mondjuk: áldott az úr napja, mert ekkor kezdődött a teremtés, (...) a világ üdvössége, (...) az emberi nem megújítása (...). E napon ragyog az ég és a föld, és fénnyel telik meg az egész világ. Áldott az úr napja, mert ekkor nyíltak meg a Paradicsom kapui, hogy ádám és az összes onnan kizárt félelem nélkül oda beléphessen." [Fanqîth: Breviarium iuxta ritum Ecclesiae Antiochenae Syrorum, 6. köt.]

KAT. 1193 A vasárnap, az "Úr napja" elsődlegesen az a nap, melyen az Eucharisztiát ünnepeljük, mert a föltámadás napja. Kiemelkedően a liturgikus összejövetel, a keresztény család, az öröm és a munkaszünet napja. "Az egész liturgikus esztendő alapja és magva." [II. Vatikáni Zsinat: Sacrosanctum concilium, 106.]

A kép forrása: http://lh6.ggpht.com/-Zq1wwS98NxA/T9HGNXnHflI/AAAAAAAAEdE/PDWyjNBCUtw/0046%252520DSC03797.JPG?imgmax=800

117. Az igazi Mária-tiszteletnek van még egy sereg más gyakorlata is, melyeket a Szentlélek sugallt szentéletű egyéneknek, s melyek megszentelődésünkhöz nagyban hozzájárulnak. Bővebben olvashatunk róluk „A nyitott paradicsom” című könyvben P. Paul Barry SJ-től.* A szerző ebben a műben nagyszámú áhítatgyakorlatot gyűjt össze, melyeket a szentek gyakoroltak a Szűzanya tiszteletére. Mindezek az áhítatgyakorlatok csodálatosan hozzájárulnak ahhoz, hogy a lelkek megszentelődjenek, feltéve, hogy helyes módon végzik azokat, vagyis: 

a) jó és helyes szándékkal, ti. hogy egyedül Istennek tessenek, hogy Jézus Krisztussal, végső céljukkal egyesüljenek, és felebarátjuk épülésére legyenek;
b) figyelmesen, szándékos elszórakozottság nélkül;
c) áhítattal, sietség és hanyagság nélkül;
d) összeszedettséggel és tisztelettel, épületes testtartással.
             (*Ez a kiváló író és szerzetes az ifjú Colombiere-re, Jézus Szíve boldoggá avatott nagy apostolára is  mély hatással volt, mikor ez utóbbi az ő vezetése alatt végezte bölcseleti tanulmányait.)

2. A tökéletes gyakorlat

118. Mindezek után és miután majdnem minden könyvet elolvastam, mely a Mária-tiszteletről szól, és miután korunk legszentebb és legtudósabb személyeivel megbeszéltem a dolgot, hangosan és ünnepélyesen kijelentem, hogy nem ismertem és nem találtam áhítatgyakorlatot Szűz Máriához, mely hasonló lenne ahhoz, melyet most akarok tanítani. Egyik sem kíván a lélektől több áldozatot Istenért, egyik sem szabadítja meg a lelket jobban önmagától és az önszeretettől, egyik sem tartja meg őt hűségesebben a kegyelemben és a kegyelmet benne, és nem egyesíti tökéletesebben és könnyebben Jézus Krisztussal. Végre egyik sem dicsőségesebb Istenre, kegyelem szerzőbb a lélekre és hasznosabb a felebarátra nézve.
119. Minthogy ennek az áhítatnak tulajdonképpeni lényege a bensőben van, melyet ki kell képezni, nem mindenki érti meg egyformán. Néhányan majd megállapodnak annál, ami külsőséges benne, és nem hatolnak jobban bele; ezek lesznek a legtöbben. Néhányan, a kevesek, bensejébe is behatolnak, de csak az első fokot érik el. Ki emelkedik fel a másodikra? Ki jut el a harmadikig? Ki fog végül azon állandóan megmaradni? Egyedül az, akinek Jézus Krisztus Lelke ezt a titkot kinyilatkoztatja. Ő maga fogja az egészen hű lelket ezen az úton vezetni, hogy erényről-erényre, kegyelemről-kegyelemre, világosságról-világosságra haladjon és elérje önmagának Jézus Krisztusban való átalakulását, életkorának teljességét a földön és dicsőségének teljességét a mennyben.

A Szeretetláng üzenete 3

Csak az Egyházban, az Egyházzal! 

    A Szeretetláng Lelkisége töretlenül kiállta az idők próbáját és ötven év távlatában kevéssé tekinthető „időszakos fellángolásnak”! Ezt igazolja egy ekvádori egyházmegye, 20 éves időközű két jóváhagyása is. Elsőként lássuk Bernardino Echeverria Ruiz guayaquili érseknek (későbbi bíboros) a Szeretetláng Lelki Napló 1988-as kiadásához írt ajánlását (részlet): „Szeretetláng, ez az új neve annak a mérhetetlen és örök szeretetnek, mely Mária Lelkében él minden ember iránt (…) Láng ez, mely megvilágít, láng, mely melegít, láng, mely tűztengert képes fellobbantani. Láng, mely Mária Szívében ég, s égni akar gyermekei szívében is. (…) A Szeretetlángnak égnie kell minden keresztény megmentésére, hogy megmentse a családokat..., hogy segítse a papok megszentelődését. (...) A Szeretetláng kell, hogy megvilágítsa a keresztény ember életének minden pillanatát...” 

     Húsz évvel későbbi utódja, Antonio Arregui Yarza guayaquili érsek Prot. 445/ 2008 sz. jóváhagyásában így ír (részlet): „...Mária Szeplőtelen Szíve Mozgalmának jellemző vonása tagjainak igaz keresztény lelkisége. (…) Fő apostoli tevékenységük az evangelizálás, az imádság, a szentségekhez való gyakori járulás, a testvéri szeretet és készség, amellyel részt vállalnak Egyházunk tevékenységében, a hitoktatásban (...) Mária Szeplőtelen Szíve Szeretetlángja Mozgalom csodálatos módon elterjedt a világ különböző országában, a mi országunkban is.” (ford. P. Róna G. SJ)
     A Szentírás egyes helyei arra utalnak, hogy a sátán az utolsó időkben igyekszik minden erejét bevetni az Isten ellen (1Tim 4,1; 2Tessz 2,3-4) és teljes hatalmával pusztít a lelkekben. Ezen evangéliumi prófécia hajszál pontosan bekövetkezett, hiszen a sátáni erők minden tekintetben példátlan rombolást végeztek és végeznek, mely mostanra már a technika minden eszközével – akár hamis vallási üzenetek terjesztésével – is éjjel-nappal folyó leplezetlen harccá fajult! Nem lehet kétséges, hogy már csak a Felvilágosító, a Megerősítő és Áttüzesítő Pünkösdi Lélek képes felrázni, felforrósítani az egész emberiséget, megmenteni a totális pusztulástól!
„A föld gyalázatossá lett lakói alatt, mert áthágták a törvényeket, megszegték a rendelkezéseket, felbontották az örök szövetséget. Ezért (...) megbűnhődnek lakói. (…) Inogva inog a föld, mint a részeg, mint a kunyhó, ránehezedik a vétke.” (Iz 24,5-6 és 20). Megfigyelhető, hogy ez a jövendölés nem az emberi környezet fertőzöttségéről beszél – amiről annyi szó esik manapság –, hanem az ember fertőzöttségéről, a szívek Istentől való elhidegüléséről, az önzésről, mértéktelenségről, szeretetlenségről, árulásról, hazugságról és az erkölcstelenségről (vö Tim 3,2-4), amit Máté rövidebben jellemez: „Mivel megsokasodik a törvényszegés, sokakban kihűl a szeretet.” (24,12) A Szűzanya Szívének Szeretetlángjával ezekre a lélekveszejtő, viharos időkre kívánja felkészíteni és az Egyház iránti hűségben megerősíteni gyermekeit. Ismeretes Bosco Szent János látomása a viharos tengerről, melyben egyedül az Egyház hajója és a pápára figyelő kisebb hajók jutnak biztos révbe. Don Bosco ehhez az álmához hozzáfűzte: „Annyi veszély között két eszközzel lehet megmenteni az Egyházat: a buzgó Mária-tisztelettel és az Eucharisztiával, a gyakori szentáldozással.” (ld még Napló III/159-160!)

Engesztelő szentjeink közé sorolhatjuk még Boldog Apor Vilmos püspököt is, aki halála előtt szintén felajánlotta magát engesztelésül.

Ha figyelmesen elolvastuk a fenti szentek rövid életét, feltűnhetnek a következő szempontok, melyek mindegyikre jellemzőek:

1./ Mindenekelőtt Isten személyes meghívása, megjelenése akár külső, akár belső módon.
2./ Teljes önátadás Isten hívására.
3./ Engedelmesség (mely az alázatból fakad).
4./ Alázatosság.
5./ A szeretet evangéliumi megélése.
6./ Az imádságos élet.
7./ Vágy a szenvedések felajánlására, a Kereszt viselésére.
8./ Szemléletmód megváltozása.

A körülményekben:
A család ellenállása, vagy nehéz helyzete, az elöljárók és a környezet neheztelése, irigysége, meg nem értése, a sátán támadásai, a lélek sötét éjszakája, a ritka emberi együttérzés és segítség, testi-lelki szenvedések, gyötrelmek.

"Testvérek, veletek kapcsolatban meg vagyok győződve arról, hogy ti is telve vagytok jósággal, bővében vagytok az ismeretnek, és képesek vagytok figyelmeztetni egymást. Itt-ott merészebben írtam nektek, testvérek, hogy emlékeztesselek titeket bizonyos dolgokra. Annak a kegyelemnek erejében tettem ezt, amit Isten adott nekem..." (Róm 15,14-15)

Megismétlem!

     A számtalan elismerés mellett, több privát üzenet érkezett hozzám, egyes cikkeim "merészebb" és esetenkénti gunyoros megjegyzéseivel kapcsolatban. A levelekre válaszoltam, itt csupán a lényegesebb vádakra és kérdésekre kívánok nyilvánosan reagálni!
     Kétség kívül itt-ott merészebben írtam, de visszakérdeznék: ha kedvesen és nagyfokú lojalitással méltatnám egyes látnokocskák sürgető üzeneteit (mert ilyesmikről volt szó), vajon eleget tehetnék-e a kegyelem és a benső lelkiismeretem indíttatásainak az elburjánzó üzenetek iránti óvatosságra és nagyobb felelősségre való intés nyomatékozása tekintetében?
     Azon kérdésre, hogy miért vagyok annyira ellenséges a magánkinyilatkoztatások iránt? Nos ez a vád igaztalan és sarkos!
Általánosságban, a magánkinyilatkoztatásoknak – mint Isten lehetséges útmutató ajándékainak – nem vagyok ellene, hiszen ellene mondanék az Egyház tanításának. Azt viszont, hogy szemem láttára emberek sokasága dől be a nyilvánvalóan hamis és "bizonyos erők" által inspirált üzenet-dömpingeknek és szinte ehhez igazítja a hitéletét, nos ezt, a Keresztségben rám ruházott felelősségemmel kevéssé tudom közömbösen fogadni! Hasonlókép ellene vagyok egyes "befutott" üzenetek folytatásainak is! Tulajdonkép ettől lettem érzékenyebb a privát revelációk iránt!
     Vélemény-nyilvánításomat, saját meggyőződésből teszem (lásd a bevezető idézetet)! Meggyőződésem, hogy igazamat nem csak a cikkeimben untalan idézett Marie Julie Jahenny támasztja alá, hanem a már régebben bemutatott Malachi Martin ír atya is! Idézem, egyező véleményét: "... az állítólagos jelenéseknek egyik közös jegye az, hogy (...) csökkentsék a fatimai jelenés iránti érdeklődést, amely ennek a századnak a központi magánkinyilatkoztatása. Ugyanazokat a dolgokat mondják és ugyanazokat ígérik. (...) Én mindenfelé megtévesztésre gyanakszom, mert a sátán igen eszes. Ezen a téren igen nagy zűrzavart sikerült létrehoznia".
Ehhez csupán annyit tennék hozzá, hogy ennek a "légyraj" szerű üzenet-dömpingnek egyik legfontosabb célja a Szeretetláng lélekmentő üzenetét is gyengíteni – a mi nem csak szerintem, de – Fatima megvalósulása, elterelve a figyelmet mindkettőről, és ez bizony senki másnak nem annyira érdeke, mint a megveszekedett sátánnak!!! (Evangéliumi álláspontomat, lásd holnap!)
     Ami pedig egyik levélíróm Kindelmann Károlyné Erzsébet asszony kezdetbeni rejtettségére utal, idézve egy külföldön kiadott korabeli füzetből "hatgyermekes családanya, egy vasfüggöny mögötti országban".
Válaszom: nagy tévedésben van kedves Olvasóm! Kétség kívül az adott korban, a politika által nem támogatott ügyben nem léphetett fel valaki névvel-címmel (melyre média-lehetőség sem adódott). De Erzsébet asszonyt ismerték gyóntatói, a lelkivezetői (mert végtére is rájuk tartozott a képviselt ügy és nem az internet böngészőkre)! De nem csak a gyóntatószékig gyakorolta "rejtett alázatosságát", hanem – az Úr sürgetésére – elment megyéspüspökéhez, Svoy Lajoshoz (majd Kisberk Imréhez és Szakos Gyulához is), aki szeretettel fogadta, meggyóntatta és azt kérte Erzsébet asszonytól, hogy a lelkivezetője írásban ismertesse felé az anyagot (lásd Lelki Napló II/39-42)! A Szeretetláng kiválasztottja, nem álnéven ment feletteséhez – és nem hagyta meg –, hogy nevét, címét (egyházközségét) kezelje gyónási titokként stb. Az egyházon belüli ismertsége annyira adott volt, hogy bel- és külföldi papok keresték fel személyesen vagy levélben (civil érdeklődőket igen ritkán fogadott)! Mellesleg a Belügy is kiküldte hozzá az emberét, tehát tudták a címét!

     Mit mondjak még? Igyekszem megtartani az Evangélium intéseit: "Timóteus! Őrizd meg a rád bízott kincset, kerüld a profán, újdonsághajhászó fecsegést, az álságos 'ismeret' ellenvetéseit, amelyet némelyek elfogadtak, és a hittől elszakadtak. Kegyelem veletek! Ámen!" (Tim 6,20-21) 

Tisztelettel: a szerkesztő

A nagyfigyelmeztetes.hu "üzenetekkel" kapcsolatos püspöki állásfoglalás:

Kedves Testvérek!

       Tudomásomra jutott, hogy egyes plébániákon nagyon elterjedtek a „nagy figyelmeztetésről” szóló üzenetek, amelyek egy ír látnoknő állítólagos magánkinyilatkoztatásából származnak. Ezek az üzenetek az interneten terjednek. Úgy ítélem meg, hogy ez eretnek tan, amely nincs összhangban a Katolikus Egyház tanításával, és szektás jelleget mutat. Imádságra és gyónásra buzdít, ahogy a Katolikus Egyház tanítja, azonban a szentírási idézeteket önkényesen és a Katolikus Egyház tanításaival ellentétes módon magyarázza. Hasonló irányzatok már a korai Egyházban is voltak, ezért írta Szent Péter apostol: „Először is azt értsétek meg, hogy az Írásnak egyetlenegy jövendölése sem származik önkényes értelmezésből” (2Pét 1,20).   

A weboldalon azt is láttam, hogy a hívőket arra biztatják, töltsék le és egy pappal áldassák meg az „Élő Isten Pecsétjét”. Emlékeztetek arra, hogy Krisztushoz és Egyházához hűséges pap ebben nem működhet közre, mert azzal hite és hivatása elleni bűnt követne el. Bárki, aki ezeket az üzeneteket terjeszti, olyannyira elvakult, hogy a Szentírás kemény szavai vonatkoznak rá: 

„Csodálkozom, hogy attól, aki meghívott titeket Krisztus kegyelmére, ilyen hamar átpártoltatok egy más evangéliumhoz, jóllehet nincs más, legföljebb néhány ember akad, aki megzavar titeket, és igyekszik elferdíteni Krisztus evangéliumát. De ha akár mi, akár egy mennyei angyal más evangéliumot hirdetne nektek, mint amit mi hirdettünk: átkozott legyen! Amint már kijelentettük, most újra megismételjük: Ha valaki más evangéliumot hirdetne nektek, mint amit tőlünk hallottatok, átkozott legyen! Az emberek kedvét keresem ezzel vagy az Istenét? Talán embereknek akarok tetszeni? Ha még emberek tetszését keresném, nem volnék Krisztus szolgája.” (Gal 1, 6-10). 

Kérek és sürgetek minden hívőt, aki – talán tájékozatlanságból – hinni kezdett az említett üzenetekben, hogy hagyja el ezeket az eretnek tanításokat és ne terjessze őket. 

Minderre kötelességem volt rámutatni a katolikus hit tisztaságának védelmében, a Szentatya iránti engedelmességben és vele egységben, lelketek üdvössége érdekében.  

Štefan Sečka, a Szepesi Egyházmegye megyéspüspöke 

Internetes fordítás alapján.

Forrás:  http://www.tkkbs.sk/view.php?cisloclanku=20121121036  

II. FEJEZET

Az Igazi Szűz Mária-tisztelet gyakorlatai

1. A közönséges gyakorlatok

115. A Boldogságos Szűz igazi tiszteletének különféle belső gyakorlatai vannak. A legfontosabbak röviden összefoglalva a következő:
a) Szűz Máriát, mint Istennek méltó Anyját tisztelnünk kell, mégpedig a hyperdulia kultuszával vagyis őt minden más szentnél többre kell becsülnünk és jobban tisztelnünk, mert ő a kegyelem remekműve és első Jézus Krisztus után, aki pedig igaz Isten és igaz ember;
b) tekintetünket erényeire, kiváltságaira és cselekedeteire kell irányítanunk;
c) méltóságát és nagyságát figyelmesen meg kell fontolnunk;
d) neki szeretetünk, dicséretünk és hálánk indulatait bemutatnunk;
e) őt szívből segítségül hívnunk;
f) magunkat neki felajánlanunk és Vele egyesülnünk;
g) cselekedeteinket azzal a szándékkal kell végeznünk, hogy Neki tetszhessünk;
h) minden cselekedetünket Általa, Őbenne, Vele és Érte kell elkezdenünk, folytatnunk és befejeznünk, hogy ugyancsak azokat Jézus Krisztus által, Jézus Krisztusban, Jézus Krisztussal és Jézus Krisztusért, mint végső célunkért, végezzük. Ezt az utolsó gyakorlatot később jobban megmagyarázom.
116. Szűz Mária valódi tiszteletének különböző külső gyakorlatai is vannak, melyek közül a legfőbbek:
a) egyesületeibe és kongregációiba belépni;
b) az ő tiszteletére alapított szerzetesrendekbe lépni;
c) dicséretét hirdetni;
d) tiszteletére alamizsnát adni, böjtölni, lelki és testi önmegtagadásokat végezni;
e) jelvényeit viselni, mint a szent rózsafüzért, a skapulárét vagy egy kis érmet;
f) figyelemmel, áhítatai és tisztelettel elimádkozni a tizenöt tizedes egész rózsafüzért, Jézus Krisztus élete tizenöt főtitkának tiszteletére, vagy annak egyharmadát, ti. az egyszerű öttizedes rózsafüzért, akár az 5 örvendetes titok tiszteletére, melyek az angyali köszöntés, Szűz Mária látogatása, Jézus születése, bemutatása és megtalálása a templomban; akár az 5 fájdalmas titok tiszteletére, melyek Jézus vérrel verejtékezése az Olajfák hegyén, megostoroztatása, tövissel való megkoronázása, kereszthordozása és keresztre feszítése; vagy a dicsőséges titkok tiszteletére, melyek Jézus feltámadása, mennybemenetele, a Szentlélek pünkösdi eljövetele, Szűz Mária felvétele az égbe testével és lelkével és megkoronáztatása a legfölségesebb Szentháromság három Személye által.
Imádkozhatunk 6 vagy 7 tizedből álló rózsafüzért is az évek tiszteletére, melyeket - mint hiszik -, Szűz Mária a földön töltött; vagy a Boldogságos Szűz kis füzérét, mely három Miatyánkból és tizenkét Üdvözlégyből áll, tizenkét csillagos koronájának vagy kiváltságainak tiszteletére. Végezhetjük a Szűzanya kis zsolozsmáját is, melyet az Egyházban általánosan ismernek és imádkoznak. Olvashatjuk a róla való zsoltárokat, melyet tiszteletére Szent Bonaventura szerzett, mely oly gyengéd és bensőséges, hogy meghatottság nélkül nem is imádkozhatjuk. Végezhetünk 14 Miatyánkot és Üdvözlégyet 14 öröme tiszteletére; vagy más egyházi imákat, himnuszokat és énekeket, mint a Salve Reginát, az Alma Redemptorist, az Ave Regina coelorumot, vagy a Regnia Coelit, az egyházi év különböző szakai szerint; vagy az Ave Maris Stellát, az O Gloriosa Virginumot, stb. vagy a Magnificatot vagy bármely más jámbor imádságot, melyekkel a könyvek tele vannak;
g) tiszteletére énekeket énekelhetünk, vagy énekeltethetünk;
h) bizonyos számú térdhajtást vagy meghajlást végezhetünk és közben, pl. minden reggel hatvanszor vagy százszor elmondhatjuk:
„Üdvözlégy Mária, hűséges Szűz”, hogy általa megnyerjük a kegyelmet Istentől, hogy a nap folyamán Isten minden kegyelmének hűségesen megfeleljünk; és este:
„Üdvözlégy Mária, irgalmasság Anyja”, hogy általa Istentől bocsánatot nyerjünk minden, a nap folyamán elkövetett bűnünkért;
i) egyesületeit támogathatjuk, oltárait díszíthetjük, képeit megkoszorúzhatjuk, vagy felékesíthetjük;
j) képeit körmenetekben vihetjük, vagy vitethetjük és egy képét állandóan magunknál hordhatjuk, mint hatalmas fegyvert a gonosz ellenséggel szemben;
k) képeit vagy nevét elkészíttethetjük és a templomokban vagy házakban, vagy a városok, templomok, házak kapui fölött elhelyezhetjük;
l) magunkat különös és ünnepélyes módon Neki szentelhetjük.

A Szeretetláng üzenete 2

     A világszerte „Szeretetláng” néven vált ismertté az a Lelkiségi Mozgalom, mely 1961 és 1983 közt Erzsébet asszony naplóiban lejegyzett magánkinyilatkoztatása nyomán terjedt el az egész világon. Tekintve, hogy az adott kor Magyarországán egy lélekújító mozgalmat még az ügyet támogató klérusnak sem volt lehetősége, érdemben kivizsgáltatni, főleg nem népszerűsíteni, így mindenképp rendkívülinek kell tartanunk, hogy a Szeretetláng ügye és üzenete, az akadályoztatások ellenére is – az Istenanya ígérete szerinti módon – szívről-szívre (I/39, III/140) futótűzként (I/59) terjedt el az egész világon (I/85)! 
     1962. 10. 19-én a Szent Szűz így nyilatkozott: ,,Ahogy nevem ismert az egész világon, úgy legyen ismert Szívem Szeretetlángja is, mely csodákat tesz a szívek mélyén.” (II/18) Rendkívül figyelemreméltó ez az ígéret, mert aligha nélkülözhetjük a szívünk mélyén munkálkodó kegyelmet. ,,Soha nem látott csodákkal segítem munkátokat, mely észrevétlenül szelíden, csendben fog terjedni Szent Fiam engesztelésére. (I/58)
Forrásunk a Szeretetláng Lelki Napló 508 oldalas kritikai kiadása, melyet Dr Erdő Péter Esztergom-Budapest bíboros-érsek hagyott jóvá a 494-1/09 szám alatt (Nihil obstat és Imprimaturral). A keménytáblás könyv a Szent István Társulatnál jelenhetett meg 2010-ben. Idézve a bíboros 2009. július 6-án a X. Orsz. Szeretetláng Találkozón elhangzott (jóváhagyási)  beszédéből: »...mivel a Szeretetláng Mozgalom az utóbbi évtizedekben világszerte elterjedt, Brazíliában, Mexikóban, de még Tajvanon is imaközösségek alakultak és a hívők olyan magántársulásai, amelyeket a helyi püspök jóváhagyott, különös öröm a számunkra, hogy ennek a lelkiségnek a születési helyén, hazánkban is elismerhetjük ezt a mozgalmat. (…) Egész életünk minden erejével és áldozataival óhajtsuk szünetlenül Krisztus országának eljövetelét, hogy a Szűzanya Szeretetlángja másokban is felgyulladjon és terjedjen a „szeretet szikrái” által. Ezt adja meg mindnyájunknak a Mindenható Isten! Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya könyörögj érettünk, és áraszd szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen.«
A Szeretetláng üzenetének hitelességét, evangéliumhű tanítása és hagyományos engesztelő gyakorlatai is igazolják! »A kegyelemmel teljes lángot, melyet Szívemből adtam nektek, szívről-szívre járva gyújtsátok meg az egész országban. Ez lesz a csoda, mely tüzet fog, és a Sátánt megvakítja. Ez az összetartó szeretet tüze, melyet Szent Fiam Sebeinek érdemei által kértek.« (I/39) Szembetűnők azok a lelki megújulások (gyümölcsök), melyek egyéneket, családokat, egész közösségeket késztetnek rendszeres imára, engesztelésre és irányítanak vissza a Katolikus Egyház liturgikus életébe. De külön figyelmet érdemelnek a lelkipásztori és exorcista tapasztalatok is, melyek közül egyet Dr Kovács Zoltán mariológus a Szeretetláng Napló Teológiai Szakvéleményében említ: „...2008. április 14-én folytatott beszélgetésem során az ördögűző arról számolt be, hogy addigi gyakorlata során az ördögűzések alkalmával valahányszor próbaként a Szűzanya Szeplőtelen Szíve Szeretetlángjának kiáradását kérte, a megszállott egyén szabadulása feltűnően hamar és könnyen megtörtént.”
E rendkívüli többletkegyelmi hatásról a fentiekhez hasonló tanúságot tettek a IV. Nemzetközi Találkozón (Budapest 2011. 08. 01-08) résztvevő két exorcista, P. Eduardo Lozano El salvadori és P. Sergio Hernandez nikaraguai atyák is.

Edith Stein Szent Benedikta nővér, Európa társvédőszentje

     Zsidó származású és zsidó vallásban nőtt fel. Édesapját hamar elveszítette. Okos lány volt, a filozófia érdekelte, tanulmányait ennek megfelelően végezte. Nagy tudása felfelé vitte, írásai révén hírnévre tett szert.
Hitét elvesztve ateistának vallotta magát. Egy alkalommal azonban kezébe került Avilai Szent Teréz könyve, amit nem bírt letenni. Templomba ment és ott megérezte az igazságot. Ez a kegyelem nagy műve volt a lelkében. Nemsokára katolizált, és élete teljesen megváltozott.
      Addig is jóságos volt, de most minden erénye előtört belőle, alázatosság és szelídség jellemezte. Már nem érintették őt tudományos munkái sem, amelyek megírására később a kolostorban késztették elöljárói. Karmelita szerzetesként mélyen átérezte a kereszt fájdalmát, ennek értelmét és értékét. Megérezte, hogy ez az ő útja és komoly felajánlást tett a zsidóság megtéréséért.

     1939-ben főnöknőjének a következőt írta:
" Kedves Anya! Kérem, engedje meg tisztelendőséged, hogy felajánlhassam magam Jézus Szívének engesztelő áldozatul az igazi békéért, hogy az Antikrisztus uralma, ha lehetséges új világháború nélkül törjön össze és új rendet teremtsenek..." 

     Edith Steint lágerbe hurcolták, ahol a szerencsétlen szenvedőket, a foglyokat bátorította, vigasztalta. Kitűnt szelídségével és jóságával. Minden valószínűség szerint 1942. augusztusában halt vértanúságot.

A nagyfigyelmeztetes.hu "üzenetekkel" kapcsolatos egyházi állásfoglalás:

Denis J. Hart melbourne-i érsek körlevele a főegyházmegye papságához

 „Az 'Isteni Irgalom(ról nevezett) Mária' Írországban élő asszony, aki prófétának mondja magát, és azt állítja, üzeneteket kap és látomásokban részesül Jézustól és Máriától, elsősorban a végidőkkel és a világvégével kapcsolatban. Állítása szerint megjövendölte, hogy Benedek pápát lemondásra fogják kényszeríteni, és hogy Ferenc pápa csaló.

Értesüléseink szerint egyesek szentképek kíséretében terjesztik ezeket az állítólagos üzeneteket. Kérem, tájékoztassák a híveket, hogy ezek az anyagok nem kaptak egyházi jóváhagyást, terjesztésüket be kell szüntetni és az üzeneteket és szórólapokat el kell tüntetni. Az érseknek meggyőződése, hogy hivatalos iránymutatást kell adnia ezzel kapcsolatban. [aláírás] – Alina Tsakonas személyi titkár, általános helynöki hivatal.”

 Forrás: http://www.spiritdaily.com/Ourladycape.htm

A körlevél tartalmát a Magyar Kurír kérdésére 2013. május 24-én megerősítette James O’Farrell, a Melbourne-i Főegyházmegye kommunikációs igazgatója.    

A Szeretetláng üzenete 1

A reveláció kora és a kiváltságolt személye

     Modern világunkban az üdvözülni akaró ember hitét az erőtlenség és ennek folytán túlzott hiszékenység súlyosan veszélyezteti. A hívő emberek egyre jobban nélkülözik a stabil hitű keresztény környezetet. Az egyébként jó szándékú, Istennel és Egyházzal még kapcsolatot tartó emberek is többnyire átveszik a környező világ mentalitását, sőt hiszékenységükben könnyen felülnek a hamis "próféciáknak"! Ennek következtében az Egyházhoz való hűségük, így vagy úgy de megfogyatkozik s nem képesek a deszakralizálódott környezetben apostolként, dinamikusan tanúságot tenni az egyetlen hiteles forrásról, az Evangéliumról.
A szekularizáció, az elvilágiasodás már kétszáz éve rombol, korunkban pedig az erkölcsi liberalizmus és az ezoteriába hajló csodavárás végez pusztítást a lelkekben. Egyenes következményeként – különböző okok miatt ugyan –, de az egész világon (s nemegyszer az egyházi berkekben is) az istenfogalom torzulását okozza.
Az emberek tömegesen elveszítették képességüket az Isten Országáért hozott erőfeszítésre, pedig az evangéliumi hitben való kitartó erőfeszítés nélkül senki sem üdvözülhet.
Az Egyház Anyja erre a gyengeségre, erre az erőtlen keresztényi életre esdett ki számunkra többletkegyelmet Istennél a Szeretetláng ajándékával.
   
 Kindelmann Károlyné Erzsébet asszony, a Szeretetláng látnoka csak átvitt értelemben nevezhető „látnoknak”. Saját szavaival élve, a szemeivel semmit nem látott, és füleivel semmit nem hallott. Ennek ellenére a látnok mégis világosan tudja, ki az aki hozzá beszél. Sőt azt is ,,látja”, hogy a Szent Szűz vagy az Úr tekintete szomorú, derűs, esetleg mosolygós. A misztikus irodalom ezt a jelenséget értelmi látomásnak nevezi. Évekre szóló személyes ismeret után elmondhatom – írja könyvében Antalóczi atya –, hogy Erzsébet asszony egyszerű, de szívós, sokat szenvedett, kitartó egyéniség volt, akit az élet terhe, a keresztek nem törtek meg, hanem acélossá formáltak. Erős asszony volt, akinek az életében természetes volt az erények gyakorlása, a rendkívül kemény böjt, a sok imádság és a porig való megalázódás. Idealizált lenne azonban az Erzsébet asszonyról alkotott kép, ha letagadnánk természetéből fakadó emberi gyengéit. Mindezek ellenére viszont határozottan ki kell jelenteni: Erzsébet asszony a Lelki Naplót természetfölötti közreműködés nélkül nem tudta volna megírni. Nem lett volna rá képes. A Szeretetláng Napló esetében a jó szándékú emberi mesterkedés teljesen kizárt.
Erzsébet asszony 1913-ban született Budapesten, hatszori ikertestvért követően 13.-ként. 1926-ra még legtávolabbi hozzátartozója is meghalt! Ezt követően 1930-ig hajléktalanként tartotta el magát. 1931-ben férjhez ment, 16 év házasság után 1946-ban özvegyen maradt 6 gyermekével (a legkisebb 3 éves volt). Nehéz évek köszöntöttek családjára, munkahelyeiről sorra elbocsátották, súlyos kenyérgondjaik miatt még vasöntödében is dolgozott. Gyermekeinek felnevelése, majd a nyugdíjazás után csak pihenésre vágyott. 1961-ben látva gyermekei önállósulását, úgy remélte, hogy végre megpihenhet. Ám nem csak az égiektől kapott nehéz megbízatást – a Szeretetláng ügyét –, de 1965-ben egyik menye halálával három kis unokája nevelését vállalta magára nagyanyai jogon, beteg apjukat is gondozva.
     Kezdetben az Úr tanította Erzsébet asszonyt. Első szavai ezek voltak: "Mondj le önmagadról!" (I/8). A Szeretetláng látnoka, korántsem fogadta természetesnek lelki párbeszédeit és időnként a kételyek kínjaival küszködött.* (IV/25) Ezzel magyarázható, hogy gyóntatók tanácsát kereste és kérte, mert a legkevésbé sem akart „megtévesztett vagy másokat megtévesztő” lenni (III/190). Minden, emberpróbáló helyzet ellenére is igyekezett eleget tenni megbízatásának, sőt az égiek kérésére kemény böjtöket vállalt, jóllehet csak lelkivezetője engedélyével! Maga Jézus inti többször is a lelkivezető iránti feltétlen engedelmességre, »az ő szavai az Én szavaim! (III/235-236). Gyóntatód parancsát nem mellőzheted el még az én isteni kérésem ellenére sem!« (IV/6) Az Úr külön figyelmeztette kiválasztottját: Rejtve maradni, és üzenetet közvetíteni. (I/57) – Érthető, ha ezt nehéz volt teljesítenie, különösen, hogy teljesen alkalmatlannak tartotta magát az égi megbízatásra! »És mégis a te kicsiségeden, tehetetlenségeden és alázatosságodon keresztül fog megindulni, szelíden, minden erőszak nélkül. Azért csak vigyázz, és maradj rejtett alázatosságban!« (I/112) Az égiekkel való bensőséges párbeszéde, egészen haláláig (1985) folytatódott (de ezek részleteit már nem jegyezte le). Naplójának négy kézirata 423 oldal. Az utolsó bejegyzés 1983. III. 14. Erzsébet asszony 1985. április 11-én hunyt el. Temetése Érd-Ófaluban történt, ahonnan 15 év elteltével exumáltatva lett a Remetekertvárosi Szentlélek Plébánia altemplomában lévő családi sírboltba.

* Erzsébet asszony a kísértései közepette megkérdőjelezte ugyan üzeneteinek transzcendens eredetét és hitelességét (vö. III/172.181.190-192.207), de kételyei a kísértések elmúltával eloszlottak.

NEGYEDIK KÖNYV

A TÖKÉLETES MÁRIA-TISZTELET LÉNYEGE VAGY
A LÉLEK TÖKÉLETES ÖNÁTADÁSA JÉZUS KRISZTUSNAK

    120.  Minthogy tökéletességünk abban áll, hogy Isteni Megváltónkhoz – Jézus Krisztushoz hasonlókká legyünk –, vele egyesüljünk és magunkat neki szenteljük. Ezért, minden ájtatosság között az a legtökéletesebb az, amely az Üdvözítőhöz tesz leginkább hasonlóvá, vele a legbensőbben egyesít és a legkizárólagosabban neki szentel. Tekintve, hogy Szűz Mária minden teremtmény között leghasonlóbb Szent Fiához, ebből következik, hogy minden áhítat között a Máriához – az Ő szentséges Anyjához – való áhítat szenteli a lelkeket leginkább Urunknak Jézus Krisztusnak, s teszi őket a leginkább hasonlóvá. Ebből következőleg, minél inkább Szűz Máriának szenteli magát a lélek, annál inkább szenteli magát Jézus Krisztusnak.
   Ezért a tökéletes felajánlás és átadás Jézusnak nem más, mint önmagunknak tökéletes és teljes felajánlása és átadása Máriának, és ez az az ájtatosság, melyet én tanítok. Más szavakkal, ez tökéletes megújítása a keresztségi fogadalomnak.

I. FEJEZET

Önmagunk tökéletes és teljes felajánlása és átadása Szűz Máriának

1. A tökéletes átadás lényege

    121.  Ez az ájtatosság tehát abban áll, hogy magunkat teljesen és egészen Szűz Máriának ajándékozzuk, hogy Általa egészen és teljesen Jézus Krisztuséi legyünk.
Tehát oda kell ajándékoznunk és át kell adnunk:
a) testünket minden érzékével és tagjával;
b) lelkünket minden képességével;
c) külső javainkat, melyeket a szerencse javainak nevezünk, éspedig jelen és jövendőbeli javainkat;
d) benső és szellemi javainkat, nevezetesen érdemeinket, erényeinket és jó cselekedeteinket, a jelenben és a jövendőben. Mindent, amink csak van a természet és kegyelem rendjében, beleértve amit majd a jövőben bírhatunk, mindezt bármi méricskélés nélkül! Egyetlen fillérnek, hajszálnak vagy a legcsekélyebb jó cselekedetnek a fenntartása nélkül, éspedig az egész örökkévalóságra értelmezve! Tehát anélkül, hogy ezen áldozatunkért és szolgálatunkért más jutalmat igényelnénk vagy remélnénk, mint azt a dicsőséget, hogy Szűz Mária által és Szűz Máriában a mi Urunkéi, Jézus Krisztuséi lehetünk.
    122.  Itt meg kell jegyezni, hogy a jó cselekedeteknél, melyeket végzünk, két dolgot kell megkülönböztetnünk, ti. az elégtételt, melyet velük nyújtunk és az érdemet, melyet általuk szerzünk. Más szóval cselekedeteink engesztelő (fructus satisfactorius) vagy esdő (impetratorius) értékét és azok érdemszerző értékét. Engesztelő és esdő értéke valamely jó cselekedetnek annyiban van, amennyiben az a cselekedet a bűnökért eleget tesz, vagy amennyiben új kegyelmeket szerez. Érdemszerző értéke vagy érdeme a jó cselekedetnek az, hogy a kegyelmet és az örök dicsőséget megszerzi.
Önmagunknak teljes átadásával Szűz Máriának adjuk minden jó cselekedetünknek engesztelő, esdő és érdemszerző értékét, vagyis engesztelését és érdemét. Neki adjuk érdemeinket, kegyelmeinket és erényeinket, nem azért, hogy azokat másokkal közölje*, hanem azért, hogy azokat nekünk megőrizze, gyarapítsa és felékesítse, amint később még megmagyarázzuk. Neki adjuk engeszteléseinket, hogy azokat közölje, akivel csak akarja, Isten nagyobb dicsőségére. (*érdemeink, kegyelmeink és erényeink szoros értelemben véve nem vihetők át másra; csupán Jézus Krisztus, aki Atyjának váltságul adta magát értünk, közölhette érdemeit velünk.)

Szent Pio atya

     Korunk kiemelkedő, karizmatikus, stigmatizált engesztelő szentje. Már kisgyermekként telve van részvéttel, szeretettel, mély érzésekkel. Gyakran elvonul, imádkozik a csendben játszópajtásai elől elbújva. Egyszerű, falusi kisfiú, szülei szegénységben élnek. Apja Amerikába megy, hogy ki tudja fizetni a kis Ferenc taníttatását. mert Ferenc szerzetesi életre kap hívást, semmi nem érdekli Istenen kívül.
     Életében sok csoda történt, de nem ezek voltak a legfontosabbak, hanem áldozatvállalásai, szenvedésének felajánlásai, és imádságai.

 Pio atya felajánlja magát a lelkek megmentéséért, és a következő módon fogalmazza meg ezt elöljárójához intézett levelében:
     "Egy idő óta erős vágyakozás él bennem, hogy magamat engesztelő áldozatul ajánljam fel az Úrnak a szegény bűnösökért és a szenvedő lelkekért. Ez a vágy csak erősödik és valóságos szenvedéllyé válik."
Megkapja az engedélyt és a felajánlást napjában többször is megújítja.

Ő is sokat szenved elöljáróitól, akik 9 éven át eltiltják nyilvános papi működésétől. Pio atya engedelmeskedik.

     Fogadalmát komolyan betartja: egy műtétet érzéstelenítő nélkül ajánl fel. A sokszor 10-12 órán át tartó gyóntatások teljesen kimerítik a mindig vérző Pio atyát. Mély részvéte az emberek iránt, empátiája arra készteti, hogy kórházat alapítson. Figyelmezteti az orvosokat, hogy a betegekben Krisztust lássák és Őt szolgálják.
Halála előtt közvetlenül eltűnnek stigmái.

(Folytatás!)

Egyházi nyilatkozatok és értékelés a „nagyfigyelmeztetés.hu-ról” szóló üzenetekről Ménesi Krisztina, a Magyar Kurirban 2013. 05. 24-án közzé tett összeállítása nyomán. A teljes cikk megtalálható: http://www.magyarkurir.hu/hirek/egyhazi-nyilatkozatok-es-ertekeles-nagy-figyelmeztetesrol-szolo-uzenetekrol

A 2010 novemberében indult írországi üzeneteket 2012 decemberében Štefan Sečka a Szepesi Egyházmegye megyéspüspöke hivatalos nyilatkozatban, a melbourne-i érsek pedig a papságnak írt körlevélben, néhány hete pedig Denis J. Hart melbourne-i érsek a papságnak írt körlevélben ítélte el.

Dr. Mark Miravalle neves mariológus, teológiaprofesszor a Hittani Kongregáció irányelvei alapján értékeli a Divine Mercy Mary „Isteni Irgalom(ról nevezett) Mária” által terjesztett szövegeket.

4. Az állítólagos látnok, miközben az interneten és könyv formában nemzetközileg terjeszt állítólagos égi üzeneteket, nem azonosítja magát és nem jelentkezik az illetékes egyházi hatóságnál.
Az állítólagos látnok a dublini régióban él, így a Dublini Főegyházmegyénél kellett volna egyházi teológiai, pszichológiai és tudományos vizsgálatra jelentkeznie. Ennek elutasítása kizárja a második kritérium (a hiteles természetfeletti közléseket jellemzően kísérő jelenségek) figyelembevételének lehetőségét. Jézus a világ Világossága, aki a világosságra hívja szolgáit; ellensége viszont a sötétségben működik.

5. Teológiai tévedések

Az üzenetekben számos zavaros megfogalmazás található. Egyetlen példa: ellentmond a klasszikus szentháromságtani megfogalmazásnak, hogy a mennyei Atya „Jézus nevében” jön, nem pedig a saját nevében, vagy fordítva, Jézus az Atya nevében. A zavarosságot igazoló állítások, pl. „a szeretet összezavar” (45. üzenet, 2011. február 6.) szintén ellenkeznek a hiteles prófécia jellegével. Jézus nagyon egyszerűen és világosan beszél; a Sátán zavart kelt.

6. Nem következett be a 2011-re ígért „nagy figyelmeztetés”.

A 2011. május 31-i üzenet felszólítja az embereket, hogy készüljenek a „figyelmeztetésre” (Istentől eredő „lelkiismereti megvilágosodás”, amelyről egyébként más Szűzanya-üzenetek is szólnak), melyre „néhány hónapon belül” sor kerül. Ez azóta sem következett be.

7. Hiányoznak az igazi keresztény gyümölcsök, a lelki béke, az öröm, a remény, a szeretet; helyettük félelem, szorongás, erőteljes negatív szemlélet jellemző.

A mennyei Atya és Jézus állítólagos üzenetei, melyek fő témái az isteni megtorlás, a harag, az igazságtétel, a katasztrófák, tele vannak a bosszúállás és az ítélet rettegést keltő kifejezéseivel (Pl. aki Isten ellen fordul, megvakul, kivágják a nyelvét, levágják a lábát – 2013. május 4.) Olykor a hiteles magánkinyilatkoztatások (pl. az Isteni Irgalmasság üzenetei vagy a fatimai üzenetek) is tartalmaznak erős kifejezéseket a megtisztulás feltételesen bekövetkező, nehéz időszakáról, ám a szövegek hangnemét összességében béke, szeretet, biztatás, sőt öröm jellemzi. A nagy figyelmeztetésről szóló üzenetekből mindez hiányzik, és ez sok esetben az üzenetek terjesztőiről is elmondható.

Mi lehet az oka annak, hogy mégis sok jó szándékú, mélyen hívő katolikus hitelt ad az üzeneteknek?

Az, hogy sok igaz elemet is tartalmaznak: a gazdaság, a társadalom, a hit és az erkölcs globális válsága, háborús konfliktusok, természeti katasztrófák, nukleáris fenyegetés Észak-Koreában, Iránban, Pakisztánban stb. Mindezekben „az idők jeleit” látni indokolt és elfogadható; azonban teológiai tévedésekkel és egyházellenes engedetlenséggel átitatott, állítólagos üzenetekben hinni súlyos és veszélyes tévedés. Egészen más dolog észrevenni a világban a megtérésre sürgető jeleket, és hűségesen válaszolni Jézus és a Szűzanya hiteles kortárs felhívásaira – és más hamis üzeneteket elfogadni, amelyek a hiteles üzeneteket kihasználva Ferenc pápával szembeni engedetlenségre, a katolikus dogma és a hiteles misztikus hagyomány elutasítására uszítanak és rettegésből fakadó cselekvésre ösztönöznek.

Miért veszélyesek ezek az üzenetek?

A legnagyobb veszély, hogy rájuk hivatkozva egyes katolikusok fontosabbnak tarthatnak egy hamis magánkinyilatkoztatást, mint a pápa Istentől kapott tekintélyét. Különös, hogy a prófécia egyházszakadást jövendöl, ami akár önbeteljesítő jóslattá is válhat. Sátáni cél és stratégia, aminek megvalósulásához részben éppen az vezethet, ha az emberek az „Isteni Irgalom(ról nevezett) Máriáéhoz” hasonló, veszélyes és megosztó próféciákat kezdenek követni.

Az Egyház és a világ jelenlegi, kihívásokkal teli időszakában reálisan számíthatunk további, igaz elemekkel kevert hamis üzenetekre, melyek sátáni célja, hogy elfordítsanak a hiteles egyházi tekintélytől és tanítástól, valamint korunk hiteles égi üzeneteitől. Ezt csakis Ferenc pápa és az egyházi tekintély iránti engedelmességünk megerősítésével védhetjük ki. Imádkozzunk a Szentatyáért, szent Katolikus Egyházunkért, az Isteni Irgalmasság és a Szűzanya Szeplőtelen Szíve győzelméért – amelyről hiteles kortárs üzenetek szólnak –, valamint azért, hogy az állítólagos látnok és követői békében megtérjenek és visszatérjenek az Egyház szívébe, egységébe és az iránta való engedelmességbe! – zárja elemzését Mark Miravalle.
Forrás (folyt)

    117.  Az igazi Mária-tiszteletnek van még egy sereg más gyakorlata is, melyeket a Szentlélek sugallt szentéletű egyéneknek, s melyek megszentelődésünkhöz nagyban hozzájárulnak. Bővebben olvashatunk róluk „A nyitott paradicsom” című könyvben P. Paul Barry SJ-től.* A szerző ebben a műben nagyszámú áhítatgyakorlatot gyűjt össze, melyeket a szentek gyakoroltak a Szűzanya tiszteletére. Mindezek az áhítatgyakorlatok csodálatosan hozzájárulnak ahhoz, hogy a lelkek megszentelődjenek, feltéve, hogy helyes módon végzik azokat, vagyis:

a) jó és helyes szándékkal, ti. hogy egyedül Istennek tessenek, hogy Jézus Krisztussal, végső céljukkal egyesüljenek, és felebarátjuk épülésére legyenek;
b) figyelmesen, szándékos elszórakozottság nélkül;
c) áhítattal, sietség és hanyagság nélkül;
d) összeszedettséggel és tisztelettel, épületes testtartással.
(*Ez a kiváló író és szerzetes az ifjú Colombiere-re, Jézus Szíve boldoggá avatott nagy apostolára is mély hatással volt, mikor ez utóbbi az ő vezetése alatt végezte bölcseleti tanulmányait.)

2. A tökéletes gyakorlat

    118.  Mindezek után és miután majdnem minden könyvet elolvastam, mely a Mária-tiszteletről szól, és miután korunk legszentebb és legtudósabb személyeivel megbeszéltem a dolgot, hangosan és ünnepélyesen kijelentem, hogy nem ismertem és nem találtam áhítatgyakorlatot Szűz Máriához, mely hasonló lenne ahhoz, melyet most akarok tanítani. Egyik sem kíván a lélektől több áldozatot Istenért, egyik sem szabadítja meg a lelket jobban önmagától és az önszeretettől, egyik sem tartja meg őt hűségesebben a kegyelemben és a kegyelmet benne, és nem egyesíti tökéletesebben és könnyebben Jézus Krisztussal. Végre egyik sem dicsőségesebb Istenre, kegyelem szerzőbb a lélekre és hasznosabb a felebarátra nézve.
    119.  Minthogy ennek az áhítatnak tulajdonképpeni lényege a bensőben van, melyet ki kell képezni, nem mindenki érti meg egyformán. Néhányan majd megállapodnak annál, ami külsőséges benne, és nem hatolnak jobban bele; ezek lesznek a legtöbben. Néhányan, a kevesek, bensejébe is behatolnak, de csak az első fokot érik el. Ki emelkedik fel a másodikra? Ki jut el a harmadikig? Ki fog végül azon állandóan megmaradni? Egyedül az, akinek Jézus Krisztus Lelke ezt a titkot kinyilatkoztatja. Ő maga fogja az egészen hű lelket ezen az úton vezetni, hogy erényről-erényre, kegyelemről-kegyelemre, világosságról-világosságra haladjon és elérje önmagának Jézus Krisztusban való átalakulását, életkorának teljességét a földön és dicsőségének teljességét a mennyben.

A Szeretetláng kegyelmi hatása, a fatimai üzenet megvalósulása?

     Fatima, századunk reménycsillaga – így fogalmazott Kondor Lajos SVD atyánk Fatima nagy apostola. És valóban, Fatima fénye beragyogja üdvtörténetünk végső szakaszát és ennek milyensége attól függ, hogy mennyiben sikerül megvalósítanunk a fatimai üzenetet: az engesztelést!
     A Mária-jelenések során az 'engesztelés' szó először Fatimában hangzott el. Az Egyház aktivizálása az öt elsőszombati gyakorlat és Mária Szeplőtelen Szívének engesztelése esetében különös hangsúllyal bír! Nem szabad feledni, hogy ennek kérése mindannyiszor egybeesett Oroszország felajánlásának hangoztatásával és nyilvánvaló, hogy gyakorlatilag hatással lehet korunk Oroszországa és a világ helyzetképének alakulására is!
     Ne higgye tehát a kedves Olvasó, hogy a fatimai kérések maradéktalanul teljesültek már, hiszen az öt elsőszombati ájtatosságok megtartása, eléggé "fakultatív" a hívek részéről és sajnálatosan az egyháziak részről is marginális a szerepe. Az elsőszombati szentmiséken gyakorta el sem hangzik a Szűzanya (vagy Fatima) neve, különösen nem az elsőszombati ígéretek! Ahhoz, hogy a Szent Szűz fatimai kéréseit végre maradéktalanul teljesítse a világ, a Szeretetláng többletkegyelmi segítségére számíthatunk. Hangsúlyozom, a Szeretetláng a fatimai üzenet megvalósulása! Vegyük tehát komolyan a Szeretetláng üzenetét, hogy megvalósulhasson végre a Szeplőtelen Szív fatimai kérése és Szívének győzelmi ígérete!
     Akik engem elfogultsággal illetnének, miszerint "mindent a Szeretetlángon keresztül látok és ítélek meg", megfeledkeznek arról, hogy sajnos igen sokan a Szeretetláng üzenetét nem tartják többre, mint egyet az "üzenetek" közül (beleértve még a hamiskás közléseket is)! Ezen Testvéreimnek hangsúlyozom: Mária Szíve Szeretetlángja elsősorban nem "üzenet" a szó szöveges értelmében, hanem az Istenanya által kiesdett lelkesítő többletkegyelem, mely a szívek által fejti ki kegyelmi hatását a lelkekre!
     Újra példaként hozom fel az emmauszi tanítványok esetét. Jeruzsálemből hazatérőben voltak, a rossz hírektől csalódottan, csüggedten és már fáradtan is, mert a nap vége felé járt. Gyaloglásuk közben találkoztak az Útitárssal, akit épp a kései idő miatt meghívtak magukhoz, s a vacsorai Kenyértörésben ismerték fel benne az Urat. Mindjárt másként látták a világot (!), „Hát nem lángolt a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton?” (Lk 24,32) – bizonygatták egymásnak és ennek hatására nagy lelkesen még abban az órában útra keltek, vissza a 12 kilométerre lévő Jeruzsálembe, holott „a nap már lement”! Márpedig tudjuk, hogy elfásult, csüggedt és fáradt ember ilyet nem tesz! Ehhez a "szívük lángolására" volt szükség. Fatima megvalósulásához is ez a fajta "lánglelkűség" szükséges"

     Kedves Olvasóm! Ez az emmauszi "szív-lángoló" többlet lelkesedés, ez a fáradatlanság – ez a Szeretetláng kegyelmi hatása – és ezt kérjük a fohászban az egész emberiségre! 

"Veletek összefogva akarom a világot megmenteni!" – mondja a Szent Szűz (III/140) – Ez pedig csak akkor lehetséges, ha eddigi csüggedt, tespedt lelkünket áttüzesíti az a Pünkösdi Tűz, amely az apostolokat is felvértezte a megváltó munkában való hathatós részvételre!

Szent Fausztina nővér

     Született Helén, Isten irgalmasságának hírnöke szegény családból született.
     Már 5 éves korában megjelent álmában az Istenanya és elvitte őt a Paradicsomba. Hétévesen Isten a tökéletes életre hívta meg. 15 évesen zárdába akart lépni, de szülei nem engedték meg anyagi körülményeik miatt. A sok csalódást és elutasítást követően megpróbál a világban helyet találni magának. Jézus azonban nem engedi el, szemrehányást tesz neki egy táncmulatság közben. Helén egy belső hang vezetésére megtalálja azt a kolostort, ahová befogadják.
     20 éves. Azonban nem tetszik neki a hely, mert nem imádkoznak eleget. Jézus fájdalmas arccal jelenik meg neki, kérve, hogy ne hagyja el azt a kolostort, ahová Ő vezette.
Kemény megpróbáltatások, másfél év sötétsége, lelki kínok után teszi le fogadalmát.
Élete szakadatlan vezeklés a bűnösökért: éjjel-nappal imádkozik, felajánlva szenvedéseit a lelkek megtéréséért, a haldoklók üdvösségéért.
     Fausztina nővér terjesztette el az Irgalmasság kilencedet Jézus kérésére, majd az Irgalmasság vasárnapjának ünnepét őáltala hirdette ki Boldog II. János Pál pápa.
     1933. május 1-én, örök fogadalmának napján, a földön fekve kitárt karokkal így imádkozik:
"Legszentebb Szentháromság, felajánlom magam mint engesztelő áldozatot, mint dicsérő áldozatot, megengedem, hogy elégessenek a Te dicsőségedért, ó Uram!"
     Elöljáróitól sokat szenvedett. Kéréseit nem hallgatták meg, kicsúfolták, betegségét nem hitték el, képzelgőnek, eleinte ördöngősnek hitték. Jézusnak mégis az volt a kedves, hogy engedelmeskedjen nekik és ne Őneki kedvezzen.
     33 évesen halt meg, nagy betegségek, testi-lelki fájdalmak után.
     Neki köszönhetjük a Napló c. könyvet, mely Jézus és Fausztina nővér belső párbeszédét tartalmazza, valamint a belső és külső látomásokat. A leírására Jézus kérte meg a szentet.

Egyházi nyilatkozatok és értékelés a „nagyfigyelmeztetés.hu-ról” szóló üzenetekről Ménesi Krisztina, a Magyar Kurirban 2013. 05. 24-án közzé tett összeállítása nyomán. Két részben közöljük. A teljes anyag megtalálható http://www.magyarkurir.hu/hirek/egyhazi-nyilatkozatok-es-ertekeles-nagy-figyelmeztetesrol-szolo-uzenetekrol

     A 2010 novemberében indult írországi üzeneteket 2012 decemberében Štefan Sečka a Szepesi Egyházmegye megyéspüspöke hivatalos nyilatkozatban, a melbourne-i érsek pedig a papságnak írt körlevélben, néhány hete pedig Denis J. Hart melbourne-i érsek a papságnak írt körlevélben ítélte el.
Dr. Mark Miravalle neves mariológus, teológiaprofesszor a Hittani Kongregáció irányelvei alapján értékeli a Mary Divine Mercy „Isteni Irgalom(ról nevezett) Mária” által terjesztett szövegeket.

     Dr. Mark Miravalle neves mariológus, a Steubenville-i Ferences Egyetem teológiaprofesszora számos alkalommal dolgozott egyházi hatóság által felállított, nemzetközi teológiai vizsgálóbizottságok tagjaként. Az alábbiakban a Hittani Kongregáció által 1974-ben megfogalmazott irányelvek alapján, a hivatalos egyházi vizsgálatok módszerét követve értékeli az „Isteni Irgalom(ról nevezett) Mária” által terjesztett üzeneteket:

A neves francia mariológus, Fr. René Laurentin szerint a magánkinyilatkoztatások egyházi elbírálásának normái a következő három alapkérdésre vezethetők vissza:
• Megegyezik-e az állítólagos üzenet tartalma a Katolikus Egyház hivatalos hitbeli és erkölcsi tanításával?
• A kísérő jelenségek (extázis, az üzenetközlés módja stb.) beleillenek-e az Egyház misztikus hagyományába?
• Megvannak-e az állítólagos üzenetnek azok a lelki gyümölcsei, amelyek minden hiteles természetfeletti megnyilatkozást kísérnek, Jézus szavai szerint: „Gyümölcséről lehet a fát felismerni” (Mt 12,33) -: megtérés, lelki béke, lelki öröm, új vagy megújult hit, remény, szeretet; nagyobb hűség az Egyházhoz, teljesebb egység az Egyházzal?

     Sajnálatos módon – írja Miravalle – az „Isteni Irgalom(ról nevezett) Mária” üzenetei számos súlyos teológiai, történelmi és tárgyi tévedést tartalmaznak, amelyek ellentmondanak a Katolikus Egyház tanításának, a hiteles katolikus magánkinyilatkoztatás misztikus hagyományának, sőt saját jövendöléseinek is, és nem hozzák az igazi égi üzenetekkel járó béke, szeretet, öröm lelki gyümölcseit. Csupán néhány példa:

1. Azt állítja, hogy XVI. Benedek volt „az utolsó igaz pápa a Földön”, és „a következő pápa” a „hamis próféta” lesz. (2012. április 12.)
E kijelentés, hogy érvényes konklávé „antipápát” emelhet trónra, a katolikus tanításnak nyíltan ellentmondó, eretnek állítás. Az is következik belőle, hogy Ferenc pápa csaló, „hamis próféta”. Mindez a katolikus zsinatok (Lumen Gentium 25), a katekizmus és a kánonjog törvényes pápaválasztásra vonatkozó szakaszainak elítélendő elutasítása. Emellett rendkívül veszélyes téveszme, mert egyes katolikusokat az Egyháztól való elszakadásra késztethet, ami nem más, mint „a pápának való alárendeltség vagy a neki alárendelt egyháztagokkal való közösség megtagadása” (CIC 751. kánon). A katolikus hívő, amennyiben így dönt, „önmagától beálló kiközösítésbe esik”, és nem járulhat szentségekhez (vö. CIC 1364.1). Az üzenet egyébként nemcsak Ferenc pápaságát kérdőjelezi meg, hanem XVI. Benedeket sem tartja tiszteletben, aki önkéntes lemondása (nem pedig az üzenetekben előrevetített „elűzetése”) napján, 2013. február 28-án, majd március 23-án ismételten feltétlen engedelmességet fogadott Ferenc pápának.

2. Az állítólagos próféciákban számos helyen megjelenik a millenarizmusnak nevezett eretnekség egyik formája.
A millenarizmus szerint Jézus ténylegesen ezer évig uralkodni fog a Földön (2012. április 9-i üzenet). Ez idő alatt nem lesz pápa, hanem lelki pápaság valósul meg, melyben Szent Péter kormányozza az Egyházat a mennyből valamiféle „földi paradicsom” körülményei között (vö. 89., 124., 141.; 88., 109., 111., 251., 258. sz. üzenetek). A Katolikus Egyház elutasítja a jézusi uralom alatt álló ezeréves földi mennyország elképzelését (KEK 676). A látható pápa nélküli évezred gondolata ellenkezik Jézus péteri ígéretével (Mt. 16,15–20), emellett sehol sem igazolja a kinyilatkoztatás.

3. Az egyházi értékelés elutasítása

Az állítólagos prófécia tagadja, hogy szükség volna az üzenetek hitelességének egyházi vizsgálatára és megítélésére. „Nem fontos, hogy az Egyház jóváhagyja-e ezeket az üzeneteket, mert az idő nem az ő oldalukon van” (2011. július 9-i üzenet). Ezzel szemben a hiteles katolikus magánkinyilatkoztatás mindig az illetékes egyházi hatósághoz irányítja a látnokot, még akkor is, amikor az égiek tudták, hogy nem fogják azonnal elismerni (mint pl. Guadalupei Szent Juan Diego vagy Lourdes-i Szent Bernadette esetében).
Forrás (folyt)

http://www.magyarkurir.hu/hirek/egyhazi-nyilatkozatok-es-ertekeles-nagy-figyelmeztetesrol-szolo-uzenetekrol

Fatima 12

Figyelmeztetés

     Aki figyelmesen olvassa az úgynevezett III. fatimai titok szövegét, az a sok korábbi találgatás után valószínűleg csalódik vagy elcsodálkozik. Hiszen semmiféle „titok” nem lepleződött le; a függönyt nem vonták föl a jövő elől. Az elmúlt évszázad (és talán a jövő) vértanúinak Egyházát látjuk egy nehezen megfejthető, szimbolikus nyelven leírt jelenetben, még akkor is, ha ennek megtapasztalt és nagyon is kézzel fogható tényeit megtapasztaljuk! (A képen, a pápát ért merénylet lövedéke a Szűzanya koronájába, belül, alulról felfelé beillesztve látható!)

     Krisztussal és az Újszövetség könyveiben róla szóló tanúságtétellel, az isteni kinyilatkoztatás lezárult. Ez a tény az Egyházat a történelem egyszeri szent eseményéhez köti, de ez nem jelenti azt, hogy az Egyház csak a múltba tekinthet és ismétlésekre van ítélve. A Katekizmus így szól erről:
„Jóllehet a kinyilatkoztatás lezárult, tartalmát tökéletesen nem merítettük ki; a keresztény hit feladata, hogy századok folyamán lépésről-lépésre fölfogja teljes tartalmát.” (66.p) Ennek megértésében való előbbre jutás kettős szempontja nagyon szépen látható az Úr búcsúbeszédében, amikor a búcsúzó Krisztus tanítványainak mondja: „Még sok mondanivalóm volna, de most nem tudjátok elviselni. Amikor azonban eljön az igazság Lelke, bevezet titeket a teljes igazságba. Mert nem magától fog beszélni, hanem ... megdicsőít engem, mert az enyémből kapja, amit majd hirdet nektek.» (Jn 16,12-14)
     E sorokon felbuzdulva, sajnos sok hamis (esetleg démoni inspirációjú) látnok igyekszik kiegészíteni a „természetfeletti mondanivalót” szaporítva a megtévesztő üzenetek sorát. Márpedig a magánkinyilatkoztatások valódi fogalmát és evangelizációs célját illetően tiszta képet, csakis az egyházi tekintély által elismert jelenések és üzenetek ismeretében kaphatunk. Ilyen tájékozódási pont számunkra a fatimai üzenet is! Fontos ezt hangsúlyoznunk akkor, amikor nem csak a 2005-ben elhunyt Lúcia nővér egyszemélyi voltát kérdőjelezik meg, de a közzétett III. Fatimai titok valódiságát is! Márpedig ha a fatimai üzenetben manipuláció van, akkor a Szent Szűznek tulajdonított egész üzenet hamisnak tekinthető! Nem lehet kétséges, hogy az antikrisztusi erőknek ez a célja: a kétkedést elhinteni és minden hiteles dolgot megkérdőjelezni, a hamisat meg minden szinten terjeszteni! A fatimai események, mindig a legérzékenyebb pontja volt az "összeesküvés-elméletbe" illő háttér erőknek, hiszen világosan és keményen megjövendöli pusztulásukat! 1920. május 13-án katonai, rendőrségi tüzérséget és lovasságot vezényeltek Cova da Iriába, hogy kötélkordonnal zárják el a területet a zarándokok elől. A legnagyobb megbotránkozást a hívek körében a Jelenések Kápolnája elleni merénylet váltotta ki (1922. március 6). Az 1919-ben emelt kápolnát dinamittal felrobbantották. Az öt bomba közül csak négy robbant fel, a kegyszobor épp nem volt a kápolnában. A hívek Miasszonyunk égi kegyének tulajdonították, hogy a fel nem robbant bomba, mely jelenési tölgyfa gyökerei közé volt rejtve, ártalmatlan maradt. ( Forrás ) A Szovjetúnióban, ki sem lehetett ejteni "Mohamed lányának" nevét!
 Ám, mégsem a Vörös Hadsereg jutott el  Cova da Iria főterére, hanem a fatimai Szent Szűz szobra a Vörös térre!

(A kisebb kép a robbantás előtti Jelenési Kápolnát mutatja, alatta pedig a robbantás utánit! A posztot követő első kép a mai Jelenési Kápolnát ábrázolja!)

Visszatérve a fatimai titok harmadik részének problémájára: Lucia nővér a Hittani Kongregáció által kiadásra előkészített szöveget előzetesen elolvasta, átelmélkedte és megerősítette annak pontos voltát és hitelességét. Azoknak, akik esetleg kételkednek, hogy lenne még valami rejtett dolog a harmadik titok ügyében, azoknak ezt válaszolja: "Mindent nyilvánosságra hoztak, semmi további titok nincsen!" Akik pedig általa kapott újabb üzenetekről vélnek tudni, azok számára Lucia ezt mondta: "Abból semmi sem igaz! Ha új kinyilatkoztatásokat kaptam volna, ezeket senkinek se mondtam volna el, csak közvetlenül a Szentatyának!" Hozzátett viszont, egy eddig még ismeretlen részletet a prófétai látomás leírásához: "A látomás alatt a Szűzanya, aki fényt sugárzott ki, jobb kezében egy szívet és a bal kezében egy rózsafüzért tartott."
 Azon kérdésre, miszerint mit szól Pater Gruner aláírás gyűjtéséhez azon makacs vélekedéséhez, miszerint a pápának el kell végre végeznie el Oroszország felajánlását Mária Szeplőtelen Szívének, mert ez a felajánlás még nem történt meg? Lucia nővér ezt válaszolta: "A Kármel közössége elutasította az aláírás-gyűjtés űrlapját. Már mondottam: a Szűzanya által kívánt felajánlás 1984-ben megtörtént, és az Ég elfogadta."
     A Szűzanya lángoló Szívének szimbolikus jelentőségéről Lucia ezt mondta: "Ez az Ő átható szeretetének jele, amely védelmez, erőt ad és megment. Ez az Édesanya, aki gyermekeit szenvedni látja, és velük együtt szenved, még azokkal is, akik őt nem szeretik. Szeretne mindenkit megmenteni, és senkit se pusztulni hagyni, akit az Úr rábízott. Mária Szeplőtelen Szíve biztos menedék, melynek tisztelete a megmenekülés eszköze az egyház és a világ nehéz időszakában." (Mons. Tarcicio Bertone Lucia nővérrel való 2001. november 17-i találkozásának lejegyzése nyomán!) Az viszont tény, hogy Ratzinger bíboros azt nyilatkozta a közzétett Titokról, hogy "A prófécia utolsó részének teljesedését még nem látom megvalósulni"! A szerkesztő aggodalma: Ó jaj, még nem valósult meg? Hiszen csak a Szovjetúnióban 200 ezer püspököt végeztek ki, és csak az 1937-es évben 87 ezer papot ítéltek halálra Forrás , összességében elmondható, hogy csak a huszadik században több keresztényt gyilkoltak meg hitük miatt, mint a megelőző 19 évszázadban összesen!!!

     Imádkozzunk tehát sokat, nagyon sokat, hogy Mária Szeplőtelen Szíve mihamarabb győzedelmeskedjen!

II. FEJEZET

Az Igazi Szűz Mária-tisztelet gyakorlatai

1. A közönséges gyakorlatok

    115.  A Boldogságos Szűz igazi tiszteletének különféle belső gyakorlatai vannak. A legfontosabbak röviden összefoglalva a következő:
a) Szűz Máriát, mint Istennek méltó Anyját tisztelnünk kell, mégpedig a hyperdulia kultuszával vagyis őt minden más szentnél többre kell becsülnünk és jobban tisztelnünk, mert ő a kegyelem remekműve és első Jézus Krisztus után, aki pedig igaz Isten és igaz ember;
b) tekintetünket erényeire, kiváltságaira és cselekedeteire kell irányítanunk;
c) méltóságát és nagyságát figyelmesen meg kell fontolnunk;
d) neki szeretetünk, dicséretünk és hálánk indulatait bemutatnunk;
e) őt szívből segítségül hívnunk;
f) magunkat neki felajánlanunk és Vele egyesülnünk;
g) cselekedeteinket azzal a szándékkal kell végeznünk, hogy Neki tetszhessünk;
h) minden cselekedetünket Általa, Őbenne, Vele és Érte kell elkezdenünk, folytatnunk és befejeznünk, hogy ugyancsak azokat Jézus Krisztus által, Jézus Krisztusban, Jézus Krisztussal és Jézus Krisztusért, mint végső célunkért, végezzük. Ezt az utolsó gyakorlatot később jobban megmagyarázom.
    116.  Szűz Mária valódi tiszteletének különböző külső gyakorlatai is vannak, melyek közül a legfőbbek:
a) egyesületeibe és kongregációiba belépni;
b) az ő tiszteletére alapított szerzetesrendekbe lépni;
c) dicséretét hirdetni;
d) tiszteletére alamizsnát adni, böjtölni, lelki és testi önmegtagadásokat végezni;
e) jelvényeit viselni, mint a szent rózsafüzért, a skapulárét vagy egy kis érmet;
f) figyelemmel, áhítatai és tisztelettel elimádkozni a tizenöt tizedes egész rózsafüzért, Jézus Krisztus élete tizenöt főtitkának tiszteletére, vagy annak egyharmadát, ti. az egyszerű öttizedes rózsafüzért, akár az 5 örvendetes titok tiszteletére, melyek az angyali köszöntés, Szűz Mária látogatása, Jézus születése, bemutatása és megtalálása a templomban; akár az 5 fájdalmas titok tiszteletére, melyek Jézus vérrel verejtékezése az Olajfák hegyén, megostoroztatása, tövissel való megkoronázása, kereszthordozása és keresztre feszítése; vagy a dicsőséges titkok tiszteletére, melyek Jézus feltámadása, mennybemenetele, a Szentlélek pünkösdi eljövetele, Szűz Mária felvétele az égbe testével és lelkével és megkoronáztatása a legfölségesebb Szentháromság három Személye által.
    Imádkozhatunk 6 vagy 7 tizedből álló rózsafüzért is az évek tiszteletére, melyeket - mint hiszik -, Szűz Mária a földön töltött; vagy a Boldogságos Szűz kis füzérét, mely három Miatyánkból és tizenkét Üdvözlégyből áll, tizenkét csillagos koronájának vagy kiváltságainak tiszteletére. Végezhetjük a Szűzanya kis zsolozsmáját is, melyet az Egyházban általánosan ismernek és imádkoznak. Olvashatjuk a róla való zsoltárokat, melyet tiszteletére Szent Bonaventura szerzett, mely oly gyengéd és bensőséges, hogy meghatottság nélkül nem is imádkozhatjuk. Végezhetünk 14 Miatyánkot és Üdvözlégyet 14 öröme tiszteletére; vagy más egyházi imákat, himnuszokat és énekeket, mint a Salve Reginát, az Alma Redemptorist, az Ave Regina coelorumot, vagy a Regnia Coelit, az egyházi év különböző szakai szerint; vagy az Ave Maris Stellát, az O Gloriosa Virginumot, stb. vagy a Magnificatot vagy bármely más jámbor imádságot, melyekkel a könyvek tele vannak;
g) tiszteletére énekeket énekelhetünk, vagy énekeltethetünk;
h) bizonyos számú térdhajtást vagy meghajlást végezhetünk és közben, pl. minden reggel hatvanszor vagy százszor elmondhatjuk:
„Üdvözlégy Mária, hűséges Szűz”, hogy általa megnyerjük a kegyelmet Istentől, hogy a nap folyamán Isten minden kegyelmének hűségesen megfeleljünk; és este:
„Üdvözlégy Mária, irgalmasság Anyja”, hogy általa Istentől bocsánatot nyerjünk minden, a nap folyamán elkövetett bűnünkért;
i) egyesületeit támogathatjuk, oltárait díszíthetjük, képeit megkoszorúzhatjuk, vagy felékesíthetjük;
j) képeit körmenetekben vihetjük, vagy vitethetjük és egy képét állandóan magunknál hordhatjuk, mint hatalmas fegyvert a gonosz ellenséggel szemben;
k) képeit vagy nevét elkészíttethetjük és a templomokban vagy házakban, vagy a városok, templomok, házak kapui fölött elhelyezhetjük;
l) magunkat különös és ünnepélyes módon Neki szentelhetjük.

Alacoque Szent Margit

     Jézus Szívének apostola nagy engesztelő, misztikus szent.
     Alig hét évesen már tisztasági fogadalmat tesz. Keresi a magányt, sokat imádkozik. Sokat szenved már gyermekkorában a családban ért támadások, szeretetlen légkör miatt. Lánykorában halálos betegsége alatt felajánlja magát a Szent Szűznek, és megígéri, leányai közé áll. Csodás módon meggyógyul, de hamar elfelejti ígéretét, a világi hiábavalóságok kötik le. Ekkor a Szent Szűz jelenik meg neki misztikus látomásban és szemrehányással illeti. Ő ennek ellenére nem adja oda magát teljesen Istennek.
     Azonban a szenvedések – családja zaklatásai – rákényszerítik, hogy az Úrhoz meneküljön. Margit tüzes nyilakat érez, melyek szaggatják őt a szórakozások alatt.
     Arcra borulva kér bocsánatot, bűnbánatban vezekel. Ez a penitencia több éven át tart, míg Jézus felvilágosítja: az kedves előtte, amit szeretetből és engedelmességből vállal el a lélek. Sok és nagy küzdelmek után megújítja fogadalmát, mindenről lemond és végül Jegyese karjába dobja magát. Elindul Isten Anyjának nevelése alatt az Istennek szentelt élet felé. A vizitációk kolostorában sok szenvedés, támadás, ellenségesség kíséri. Jézus ebben a fájdalomban ismerteti fel vele küldetését: a Szent Szív tiszteletét, szeretetét kell elterjesztenie. Bizalommal fogadja a betegségeket, rá mért ütéseket, a kereszteket. Egy komoly segítőtársat kap Colombiére Kolos atya személyében, akivel együtt terjesztik el a Szent Szív tiszteletét.
     Al. Szent Margit sokat szenvedett elöljáróitól. Jézus kérését ők gyakran nem akarták teljesíteni. Ez nagy fájdalom volt Margitnak, de ő mégis nekik engedelmeskedett, mert Jézus az engedelmességre kérte. Az Úr számára fontosabb volt Margit alázata, mint az Ő kívánsága. Később Jézus közbelépett és Ő maga vette kézbe akaratának teljesítését.
     Mindent felajánlott engesztelésül a Szent Szívet ért sérelmekért.
     Szent Margit súlyos betegségeken esett át. 44 évesen halt meg.

Fatima 11

     3) II. János Pál pápa elküldte megbízottját, excellenciája Msgr. Tarcisio Bertonét, a Hittani Kongregáció titkárát Lucia nővérhez. A találkozó excellenciája Msgr. Serafim de Sousa Ferreira e Silva leiria-fatimai püspök jelenlétében történt Coimbrában, a Szent Terézről nevezett Kármelben, 2000. április 27-én.
Bemutatták Lúcia nővérnek az 1957 óta őrzött kéziratot, melyet saját kézírásaként ismert el. Az irat a bevezetőket követően az alábbiakat tartalmazza:
„Az 1917. július 13-án, a fatimai Béke-völgyben kinyilatkoztatott titok harmadik része: A két, már korábban elmondott rész után Miasszonyunk bal oldalán, egy kicsit magasabban láttunk egy angyalt, bal kezében lángpallossal; szikrázva lángokat bocsátott ki magából, mintha föl akarná gyújtani a világot; de a lángok kialudtak, amikor találkoztak a Miasszonyunk felénk nyújtott jobbjából áradó sugárzással. Az Angyal jobb kezével a Földre mutatva hangos szóval így szólt: «bűnbánat, bűnbánat, bűnbánat!» Egy igen nagy fényességben, ami Isten, láttunk «valami olyasmit, mintha tükör előtt vonultak volna emberek», láttunk egy fehérbe öltözött püspököt «akiről úgy éreztük, hogy a Szentatya». Sok más püspök, pap, szerzetes és szerzetesnő ment föl egy meredek hegyre, melynek csúcsán nagy kereszt állt fatörzsekből, mintha hántolatlan paratölgy lett volna; a Szentatya, mielőtt odaért, egy félig lerombolt, félig düledező városon ment keresztül botladozó léptekkel, fájdalommal és aggodalommal telve imádkozott az út mentén heverő holtak lelkéért; fölérve a hegy tetejére, térdre borult a nagy kereszt lábánál, és egy csoport katona lőfegyverekkel és nyíllal tüzelve rá, megölte őt. Ugyanígy haltak meg egymás után csoportokban a püspökök, papok, szerzetesek és szerzetesnők, különféle világi emberek, különbözőtársadalmi osztályokból és állásokból való férfiak és nők. A kereszt két szára alatt két angyal állt, mindegyiknél kristály öntözőkanna, melybe összegyűjtötték a vértanúk vérét, s öntözték vele az Istenhez közeledő lelkeket. 
Kelt Tuyban, 1944. január 3-án”.

  (Az alábbi képek a III. Fatimai Titok illusztrációi az internetről!)

3. Jövendölés Szűz Mária tökéletes tiszteletéről

    111.  Sokat írtam már az édes Szűzanyáról. De mivel az a szándékom, hogy Szűz Máriának igazi tisztelőket és Jézus Krisztusnak valódi tanítványokat képezzek, még többet kell mondanom. De még végtelenül többet fogok elhagyni, részben tudatlanságból, részben képtelenségből vagy az idő hiánya miatt.
    112.  Mily hasznos lenne a fáradságom, ha ez a kis irat egy nemes lélek kezébe kerülne, aki nem a vérből és nem a test akaratából, hanem Istenből és Szűz Máriából született. Ó, ha ez az irat a Szentlélek kegyelme által ennek a léleknek kinyilatkoztatná Szűz Mária igazi és valódi tiszteletének kiváltságát és értékét, és rávezetné gyakorlására. Szívesen írnék tinta helyett véremmel, ha tudnám, az hozzájárulhat ahhoz, hogy egy szívbe belevésődjék ez az igazság, melyet most legédesebb Anyám és legfenségesebb Úrnőm tiszteletére leírok, akinek legutolsó gyermeke és legméltatlanabb rabszolgája vagyok. Ó, bár találnék jó lelkeket, akik hűségesek lesznek abban az áhítatban, melyet tanítok és ezzel kárpótolják édes Anyámat és Úrnőmet azért a veszteségért, melyet hálátlanságom és hűtlenségem következtében szenvedett!
    113.  Felbátorítva érzem magamat arra, hogy mindazt higgyem és reméljem, ami mélyen a szívembe van vésve és amiért már sok év óta imádkozom. Ez ti. azon bizalmam, hogy a Szűzanyának előbb vagy utóbb több gyermeke, szolgája és szerető rabszolgája lesz, mint valaha, és hogy ezáltal édes Mesterem, Jézus Krisztus fog uralkodni a szívekben, jobban mint valaha!
    114.  Látom előre, hány ragadozó állat jön majd nagy dühvel, hogy ördögi fogaikkal szétszakítsák ezt a kis iratot és azt, akit annak megfogalmazására a Szentlélek felhasznált, vagy legalább, hogy valamely ládának elrejtettségébe és hallgatagságába temessék, nehogy nyilvánosságra jusson. Sőt azokat is, akik ezt az iratot olvassák, s a gyakorlatba átviszik, megtámadják majd, és üldözni fogják. De mit árthat ez? Semmit, sőt inkább használ, s ezért örülök ennek! Éppen ez a kilátás bátorít fel, és nagy sikereket enged remélnem, hogy Jézusnak és Máriának mindkét nemből a bátor harcosok egész serege támad, akik azokban a veszedelmes időkben, melyek rohamosabban közelednek, mint valaha, leküzdik a világot, a Sátánt és a romlott természetet. Aki olvassa, értse meg, aki felfogja, fogja fel!

http://www.magyarkurir.hu/hirek/egyhazi-nyilatkozatok-es-ertekeles-nagy-figyelmeztetesrol-szolo-uzenetekrol

A misztikus élmények szentjei más-más módon kapták meghívásukat: Országunk legnagyobb engesztelő szentje,

Árpádházi Szent Margit

     Különleges átadottságú szent, kiválasztott lélek. Életében töretlen felfelé ívelést láthatunk, visszaesések, meghátrálások nélkül.
     Tudjuk, hogy már 4 éves korában Veszprémbe küldik szülei, felajánlva őt Istennek a hazáért.
Mindezt a kicsi lány bámulatos tudatossággal éli meg. Nemcsak belesodródik, hanem tudatosan felvállalja engesztelő életét. Tudja, hogy ő áldozat a hazáért. Eszerint cselekszik: királynői jogairól lemond, félretesz minden hívságot, mindennemű hiúságot, ami kicsi gyermekként egészen páratlan. Nem inog meg soha, egyetlen pillanatra sem a legnagyobb megpróbáltatások idején sem. A kísértéseket elhárítja, Krisztus menyasszonyaként érez és él a kezdettől fogva, a sok ígéretet, csábítást szinte elsöpri az útjából. Vágyódik a kereszthordozás után, lelkeket menteni Jézusnak és Őt vigasztalni. Nem sajnálja, nem kíméli magát, hősies áldozatvállalása önsanyargatásban, a legkeményebb szolgálatban, vezeklésben telik.
Békeszerzéséről híres, s végsőkig alázatos lényét sokan támadják, ő mégsem esik egyszer sem kétségbe, nem kesereg.
     Nem érdekli, hogy megalázzák, mellőzik, durván bánnak vele, mindig kedves, szolgálatkész és bátor marad. Erejét mindez hamar fölemészti, 29 évesen meghal.
     Számos csoda kíséri még életében és halála után is. (folyt.)

    105.  Feltártuk az előzőkben, hogy milyen a hamis Mária-tisztelet és azt elítéltük; most röviden jellemezni akarjuk a valódi és igazi Mária-tisztelet. Ez: bensőséges, gyengéd, szent, állhatatos és önzetlen.
    106.  Bensőséges. Szűz Mária igazi tisztelete először is bensőséges, vagyis a lélekben és a szívben székel. Szűz Mária iránt táplált nagy tiszteletünk a nagyságáról nyert magas fogalmakból és a szeretetből ered, melyet Iránta szívünkben hordunk.
    107.  Gyengéd. Másodszor gyengéd, vagyis teli bizalommal a Szűzanya iránt, hasonló a kis gyermek bizalmához édes jó anyja iránt. Az igazi Mária-tisztelet eszközli azt, hogy a lélek minden testi-lelki szükségletében nagy egyszerűséggel, bizalommal és gyengédséggel folyamodik Szűz Máriához. Minden időben, minden helyen és minden ügyben jó Édesanyját hívja segítségül: kételyeiben, hogy megvilágosítsa; eltévelyedéseiben, hogy újból a jó útra vezesse; kísértéseiben, hogy támasza legyen; gyengeségeiben, hogy megerősítse; bukásaiban, hogy ismét felemelje; csüggedésében, hogy bátorítsa; lelkiismereti aggályaiban, hogy ezektől megszabaduljon;
keresztjeiben, munkáiban és az élet viszontagságaiban, hogy megvigasztalja. Röviden: minden testi-lelki bajban Szűz Máriához folyamodik a lélek anélkül, hogy attól félne, hogy jó Anyjának terhére lesz, vagy az édes Üdvözítő nemtetszését vonja magára.
    108.  Szent. Szűz Mária igazi tisztelete szent, vagyis a lelket arra ösztönzi, hogy a bűnt kerülje és Szűz Mária erényeit utánozza: mélységes alázatosságát, élő hitét, tökéletes engedelmességét, állandó imáját, minden irányú önmegtagadását, szeplőtelen tisztaságát, égő szeretetét, hősies türelmét, angyali szelídségét és isteni bölcsességét. A Boldogságos Szűznek ezt a tíz főerényét.
    109.  Állhatatos. Szűz Mária igazi tisztelete állhatatos. Megerősíti a lelket a jóban, és azt eredményezi, hogy áhítatgyakorlatait nem egykönnyen hagyja el. Bátorságot ad neki arra, hogy ellenszegüljön a világ elveinek és divatjainak, a test rendetlen igényeinek és szenvedélyeinek és az ördög kísértéseinek. Ezért Szűz Máriának igazi tisztelője nem változékony, nem bosszús, nem aggályos vagy félénk. Igaz, hogy az ilyen is eleshet, áhítatában megváltozhat néha. De ha elesik, újból felkel, kezét jó Édesanyjának nyújtva.
Ha ájtatosságában nem tapasztal többé érezhető vigasztalást, azért nem jön ki a sodrából, mert Szűz Mária igaz és hű tisztelője a Jézusban és Máriában való hitből él, és nem a kedély változó érzelmeiből.
    110.  Önzetlen. Végül Szűz Mária igazi tisztelete önzetlen, vagyis arra indítja a lelket, hogy ne önmagát, hanem egyedül Istent keresse az ő szentséges Anyjában. Szűz Mária igazi tisztelője, ennek a fenséges Királynőnek nem nyereségvágyból vagy érdekből, nem ideiglenes vagy örök anyagi vagy lelki haszonért szolgál, hanem egyes-egyedül azért, mert megérdemli, hogy Neki és Benne egyedül! Istennek szolgáljanak. Nem annyira azért szereti Máriát, mert vele jót tesz vagy jót remél tőle, hanem azért mert szeretetreméltó. Emiatt éppúgy szereti Őt és éppoly hűen szolgál Neki a vigasztalanságban és szárazságban, mint a vigasztalás és érezhető áhítat idején. Egyformán szereti Őt a Kálvárián és a kánai menyegzőn. Ó, de kedves és értékes Istennek és szentséges Anyjának szemében az ilyen tisztelő, aki egyetlen szolgálatában sem keresi önmagát! Azonban mily ritka az ilyen lélek mostanában! Hogy ezentúl ne legyen ilyen ritka, ezért ragadtam tollat és leírom, amit nyilvánosan és csendben missziómban annyi éven keresztül eredményesen tanítottam.

Fatima 10

     Mint korábban láttuk, Mária 1929-ben kérte Oroszország felajánlást, de erre csak végzetesen későn, 1942-ben került sor. A Szűzanya által kért felajánlást II. János Pál pápa a világ püspökeivel együtt 1984-ben megismételte. Lucia szerint a Szent Szűz ez utóbbit fogadta el.
Idézünk Luciának egyik, Coimbrában 1989. aug. 29-én írt leveléből: „1942. október 31-én őszentsége XII. Piusz megtette a felajánlást. Ezt követően megkérdezték tőlem, hogy a felajánlás a Szűzanya kívánsága szerint történt-e. Azt válaszoltam, hogy nem, mert hiányzott az, hogy a világ püspökeivel együtt ajánlják fel a világot.
Őszentsége VI. Pál megtette a felajánlást 1967. május 13-án. Ekkor ismét feltették a kérdést, hogy megtudják, a felajánlás a Szűzanya kívánsága szerint történt-e. Azt válaszoltam, hogy nem, ugyanabból az okból, vagyis, hiányzott a világ püspökeivel való egység.

     Őszentsége II. János Pál megtette a felajánlást 1982. május 13-án. Újból megkérdezték tőlem, teljesült-e a Szent Szűz kívánsága. Én azt válaszoltam, hogy nem: hiányzott a világ püspökeivel való együttes felajánlás.
Ugyanez a Szentatya akkor levelet írt a világ püspökeihez, kérve tőlük, hogy csatlakozzanak hozzá. A fatimai kápolnából elhozatta a Szűzanya kegyszobrát, és 1984. márc. 25-én a püspökökkel egységben, akik ezt maguk is akarták, megtette a felajánlást úgy, ahogy a Szűzanya kérte. Ezután ismét megkérdezték tőlem, hogy ez úgy történt-e, ahogy a Szűzanya kívánta. Én azt válaszoltam, hogy igen. Most már megtörtént.” (Alonso, J. M. - A. P. Riberio: Fatima üzenete és az önfelajánlás. 2. jav. kiad. Eger, 1994. 40-41. p.)
     Az ígéret a felajánlás megszenvedett késedelmessége ellenére is érvényben maradt, miszerint az ő Szeplőtelen Szíve győzedelmeskedni fog.
     2) A második fatimai ígéret Mária Szeplőtelen Szívével kapcsolatos (a felajánlás, az öt elsőszombat és Mária Szívének nagy ígérete),
melyet a Szűzanya 1925. december 10-én Pontevedrában történt jelenés alkalmával fejtett ki teljesen: ,,Leányom, nézd tövisekkel körülvett Szívemet. A hálátlan emberek káromlásukkal megsebzik. Legalább te vigasztalj és hozd tudomásukra ígéretemet, hogy a halál órájában mellettük állok az üdvösségre szükséges kegyelmekkel, akik öt hónapon keresztül minden elsőszombaton meggyónnak, megáldoznak, a rózsafüzért elimádkozzák és 15 percet a rózsafüzér titkairól elmélkedve velem töltenek, hogy ezáltal engeszteljenek.”
Gyönyörű kiegészítés ezekhez a szavakhoz a második jelenés alkalmával elhangzott ígéret: ,,Jézus... meg akarja alapítani a földön Szeplőtelen Szívem tiszteletét. Aki gyakorolja ezt, annak megígérem az üdvösséget, és ezeket a lelkeket Isten úgy fogja szeretni, mint a virágokat, amelyeket én állítok oda, hogy trónját díszítsék.”

VIGYÁZAT, RENDKÍVÜL LÉLEKVESZÉLYES!

http://www.magyarkurir.hu/hirek/egyhazi-nyilatkozatok-es-ertekeles-nagy-figyelmeztetesrol-szolo-uzenetekrol

Boldog Ferenc és Jacinta

     A Béke Angyala Fatimában jelenése alkalmával letérdelt, homlokával a földet érintve így tanította imádkozni a három látnok gyermeket:
"Istenem, hiszek Tebenned, és imádlak Téged, remélek Tebenned, és szeretlek Téged. Bocsáss meg azoknak, akik nem hisznek és nem imádnak, nem remélnek és nem szeretnek. Így imádkozzatok! Jézus és Mária Szíve meghallgatják kéréseiteket."
     Majd a második alkalommal amikor a gyermekeket imádság nélkül találja, rájuk szól:
"Mit csináltok? Imádkozzatok...szakadatlanul imádkozzatok és hozzatok áldozatot a mindenható Istennek!"
A Szűzanya egyik jelenése alkalmával ezeket kéri:
"Imádkozzatok sokat, nagyon sokat és hozzatok áldozatot a bűnösökért, mert sok lélek a pokolba kerül, mivel nincs aki imádkozzon és áldozatot hozzon értük!"
     A megrázó erejű pokol-látomás után (június13-án) a gyermekek szenvedéseik közepette így imádkoztak:
"Jézusom, irántad való szeretetből, a bűnösök megtéréséért, engesztelésül a bűnökért, amelyekkel Mária Szeplőtelen Szívét megbántják."
Imádság és áldozathozatal tehát az engesztelő élet programja és feladata. (folyt.)

    98.  A Mária-tiszteletben semmi sem oly veszedelmes, mint az ilyen ördögi vakmerőség. Mondhatjuk-e igazán, hogy szeretjük és tiszteljük a Szűzanyát, ha bűneink által Fiát – Jézus Krisztust –, oly szívtelenül megsebezzük, átlyuggatjuk, felfeszítjük és gyalázzuk? Ha Szűz Mária rendszerré tenné, hogy az e fajta embereket irgalmassága által megmenti, akkor felszabadítaná a bűnt; segítene Fiát keresztre feszíteni és megbántani. Ki merne ilyet még csak gondolni is?
    99.  Azt mondom, hogy Szűz Mária tiszteletével, mely a szentségi Jézus Krisztus tisztelete után a legszentebb és legértékesebb, így visszaélni annyi, mint borzasztó istenrablást követni el, mely a méltatlan áldozás istenrablása után a legnagyobb és legkevésbé megbocsátható.
    100.  Megvallom, ahhoz, hogy Szűz Máriát igazán tiszteljük, nem kell feltétlenül oly szentnek lennünk, hogy minden bűnt már elkerültünk, habár ez kívánatos lenne, de legalább (figyeljük meg azt, amit mondok):
a) erősen fel kell tennünk magunkban, hogy – ami a legkevesebb –, minden halálos bűnt kerülünk, mely az Anyát éppoly mértékben megbántja, mint a Fiút;
b) erőt kell vennünk magunkon, hogy minden bűnt kerüljünk;
c) be kell lépnünk valamely Mária-társulatba, a szentolvasót vagy más imádságokat végeznünk, szombaton böjtölnünk stb. Mindez csodálatosan elősegíti még a legmegrögzöttebb bűnös megtérését is. És ha olvasóm ilyen volna, sőt ha egyik lábával már a pokolban lenne, akkor mindezt tanácsolom neki, de csakis azzal a feltétellel, hogy ezeket a jó cselekedeteket oly szándékkal végzi, hogy Szűz Mária közbenjárása által Istentől a bánat, a bűnbocsánat és a rossz szokásai fölött való győzelem kegyelmét kérje, elnyerje, nem pedig, hogy lelkiismeret furdalásai és Jézus Krisztus és a szentek példái ellenére, az evangéliumi elvekkel ellentétben nyugodtan éljen tovább a bűn állapotában.
    101.  Az állhatatlan tisztelők. Állhatatlan tisztelők azok, akik a Szűzanyát csak itt-ott vagy csak időnként tisztelik. Hol buzgók, hol lanyhák. Szolgálatában esetleg épp késznek látszanak, aztán ismét egészen megváltoznak. Először minden áhítatgyakorlatot elfogadnak a Boldogságos Szűz tiszteletére, belépnek egyesületeibe, de azután nem tartják meg hűségesen azok szabályait. Úgy változnak, mint a hold, és azért méltatlanok arra, hogy a Szent Szűz hűséges szolgái közé számláltassanak, akiknek osztály része a hűség és kitartás. Jobb, ha nem terheljük magunkat sok imával és áhítatgyakorlattal, de a keveset a világ-, az ördög- és érzékiségünk ellenére is szeretettel és hűséggel végezzük el!
    102.  A képmutató tisztelők. A képmutató tisztelők, akik bűneiket és rossz szokásaikat a Boldogságos Szűz köpenye alá próbálják rejteni, hogy az emberek szemében másnak tűnjenek fel, mint amilyenek.
    103.  Az önző tisztelők. Akik csak azért folyamodnak a Szent Szűzhöz, hogy valamely betegségből kigyógyuljanak, a pörüket megnyerjék, egy-egy veszedelemtől megmeneküljenek,  vagy más hasonló ügyben. Különben elfelejtenék a Szűzanyát. Egyik is, másik is hamis tisztelő, aki Istennek és az ő szentséges Anyjának nincs tetszésére.
    104.  Őrizkedjünk tehát nagyon, nehogy a gáncsoskodó tisztelőkhöz tartozzunk, akik amellett, hogy semmit sem akarnak elhinni, mindent bírálgatnak, vagy a szűkkeblűekhez; akik Jézus Krisztus iránt való tiszteletből félnek Szűz Máriát tisztelni; miként a külsőségekhez se, akiknek egész áhítata külső gyakorlatokból áll. Erősen óvakodjunk a vakmerőktől, akik hamis Mária-tiszteletük ürügyével bűneikben pusztulnak el; miként az állhatatlanoktól is, akik áhítatgyakorlataikat könnyelműen cserélgetik, hogy a legkisebb kísértésnél egészen elhagyják. Tartsuk magunkat távol a  képmutatóktól, akik felvetetik magukat egyesületekbe és Szűz Mária jelvényeit vásárra viszik, hogy jóknak tartsák őket; miként az önző tisztelőktől is, akik csak azért folyamodnak Szűz Máriához, hogy testi bajaiktól megszabaduljanak, vagy ideiglenes javakat nyerjenek.

Fatima 9

b) Fatimai titkok és ígéretek

     A Boldogságos Szűz fatimai üzenete három különböző részből áll. Az első a pokol víziójával kapcsolatos, az üzenet második része pedig a Szent Szűz Szeplőtelen Szívének tiszteletére vonatkozik. A fatimai üzenet harmadik része – amit a köznyelv harmadik fatimai titoknak nevez.
     1) A fatimai üzenet első része a pokol látomásához fűződik. Ez a vízió 1917. július 13-án történt. (A Szűzanya 1925. dec. 10-én kérte Luciától az első titok felfedését. A látnok erről értesítette is gyóntatóját, de a helyi püspök csak 1939. szeptember 13-án, tehát tizennégy évvel később hozta nyilvánosságra.)
A Szűzanya megjelenése után rövid párbeszéd hangzott el, majd meglepő dolog történt. Idézzük Lucia nővért: ,,Ezen szavakat mondva (ti. a Szent Szűz) újra kitárta karjait, mint az előző hónapokban. Mintha valami fénysáv hatolt volna belőlük a földre. Egyszerre hatalmas lángtengert pillantottunk meg. Tele volt ördögökkel és kárhozott lelkekkel. Mintha átlátszó, izzó fekete és bronzszínű emberi alakok lettek volna. A tűzben ide-oda úszkáltak. Belsejükből füst és láng tört ki... Közben fájdalmukban és reménytelenségükben sikoltoztak és nyögtek. Minden undorítólag hatott ránk. Nagyon megrettentünk... Az ördögök úgy néztek ki, mint utálatos, ismeretlen állatok, ijesztő és szörnyű formájuk volt, de azok is átlátszók és feketék voltak. Ez a látomás csak egy pillanatig tartott... Azután felemeltük tekintetünket a Szűzanyához. Jósággal és szomorúsággal telve így szólt hozzánk: ‘A poklot láttátok. Ide kerülnek a szegény bűnösök lelkei. Isten meg akarja alapítani a földön Szeplőtelen Szívem tiszteletét, hogy megmentse őket. Ha megteszik, amit nektek mondok, sok lélek megmenekül és béke lesz. A háború vége felé közeledik, de ha nem hagyják abba Isten megbántását... még szörnyűbb háború kezdődik. Ha egy éjjel ismeretlen fényt láttok feltűnni, akkor tudjátok meg, hogy ez az a nagy jel, amit Isten ad, hogy a világot gonoszsága miatt háborúval, éhséggel, az Egyház és a szentatya üldözésével megbüntesse.' (Lucia szerint ez a fényjel 1938. január 25-éről 26-ára virradó éjszakán tűnt fel. Egyes tudósok szerint északi fény volt, amit Európában is lehetett látni. Mivel Lucia meg volt győződve, hogy bármelyik pillanatban kitörhet a világháború, mindent megtett, hogy teljesüljenek azok az ígéretek, amelyeket kapott. Ebből a célból levélben fordult közvetlenül XI. Piusz pápához.) ‘Hogy mindezt megakadályozzam, jönni fogok és kérni fogom Oroszország felajánlását Szeplőtelen Szívemnek és az elsőszombati engesztelő szentáldozást. Ha teljesítik kérésemet, Oroszország megtér és béke lesz; ha nem, el fogja terjeszteni tévtanait az egész világon, háborúkat és egyházüldözést fog előidézni..., végül azonban Szeplőtelen Szívem diadalmaskodik. A Szentatya felajánlja nekem Oroszországot, s az megtér. A világra pedig egy békés kor virrad.'
     Befejezésül a Szent Szűz ezt kérte: ‘A rózsafüzér minden tizedéhez fűzzétek hozzá: Ó Jézusom, bocsásd meg bűneinket! Ments meg minket a pokol tüzétől, és vidd a mennybe a lelkeket, különösen azokat, akik leginkább rászorulnak irgalmadra.'

RENDKÍVÜL LÉLEKVESZÉLYES!

http://www.magyarkurir.hu/hirek/egyhazi-nyilatkozatok-es-ertekeles-nagy-figyelmeztetesrol-szolo-uzenetekrol

Szent Bernadette

     Egyszerű kislány volt, kissé tudatlan, nehezen tanult. Súlyosan asztmás volt, nagyon szegény, és senki sem figyelt föl rá egészen addig, amíg meg nem jelent neki a Szent Szűz, mint a Szeplőtelen Fogantatás.
     Attól fogva Bernadette mindent megtett azért, hogy csakis Istennek éljen, hogy csak azt tegye, amit az Égi Anyukája kért tőle. Egyedül Neki akart tetszeni. Ugyan családra vágyódott volna, férjhez kívánt menni, mégis első helyre tette az ENGEDELMESSÉGET. Azt várták tőle elöljárói, hogy vonuljon el, legyen szerzetes. Meghajolt az ő akaratuk előtt és – bár nagy fájdalmat okozott ez neki – elszakadt édes szüleitől, testvéreitől, és a számára a legkedvesebb helytől Lourdes-tól. A Szent Szűz előre megmondta: "Nem ígérem, hogy boldoggá teszem itt a földön, de majd a mennyben." Az elszakadás óta Bernadette szívében égett a vágy, hogy odaadja egészen életét áldozatul. Csont-tuberkolózisa és rettenetes fájdalmai ellenére - bár már alig tudott menni - látogatta a betegeket, szolgálta nővértársait, imádkozott. Korán ment el a földről, 40 évesen. Szenvedéseit a bűnösökért ajánlotta fel. Szent Bernadette történetét már a Lourdes-ról szóló ismertetésben, részletes leírásban áttekinthettük. (folyt.)

95. Az Anyaszentegyház a Szentlélekkel először Szűz Máriát áldja és csak azt követően Jézus Krisztust: „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus.” (Lk 1,42) Nem mintha Mária több lenne Jézusnál vagy Vele egyenlő – ezt mondani eretnekség –, hanem mert először Máriát kell dicsérnünk, hogy Jézust tökéletesebben dicsérhessük. Mondjuk tehát Szűz Mária minden igaz tisztelőjével, szemben a hamis és szűkkeblű tisztelőkkel: „Ó Mária, áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus!” 

96. A külsőséges tisztelők. Azok, akiknek egész Mária-tisztelete külsőséges gyakorlatokból áll. A Boldogságos Szűz tiszteletének csak külsőségei tetszenek nekik, mert nincs bensőséges lelkületük. Elmondanak sietve egy sereg rózsafüzért, figyelmetlenül meghallgatnak több szentmisét, a körmeneteken áhítat nélkül sétálnak, minden egyesületbe felvetetik magukat anélkül, hogy életüket megjavítanák, hogy szenvedélyeiken erőt vennének, és hogy a Legszentebb Szűz erényeit kicsit is követnék. Az ájtatosságokból csak a külsőségekre figyelnek anélkül, hogy a belső tartalom megérintené a lelküket. Ha lelkigyakorlataikban semmi érezhető édességet nem tapasztalnak, könnyen képesek mindent feladni, vagy csak puszta szeszélyből végezni. Sajnos, a világ tele van a külsőséges tisztelők eme fajtájával, és senki sem gáncsolja annyira a bensőséges hitet, mint ők. 

97. A vakmerő tisztelők. Ezek, a szenvedélyeiknek alávetett bűnösök, a világ kedvelői. A kereszténység és Mária-tisztelet szép neve alatt büszkeséget, fösvénységet, tisztátalanságot, iszákosságot, haragot, káromkodást, rágalmazást vagy igazságtalanságot stb. rejtegetnek. 

Azon ürüggyel, hogy ők 'Mária-tisztelők', békében és nyugodtan szenderegnek rossz szokásaikban anélkül, hogy erejüket megfeszítenék a javulásra. Elhitetik magukkal, hogy Isten majd megbocsát nekik, nem fognak gyónás nélkül meghalni és elkárhozni, mert a rózsafüzért imádkozzák: vagy szombaton böjtölnek, a Rózsafüzér- vagy a Skapuláré-társulatnak vagy más Mária-egyesületnek tagjai, esetleg valami Szűz Mária jelvényt, érmét hordanak.
Ha azt mondják nekik, hogy ájtatosságuk az ördög csalárdsága vagy kárhozatos vakmerőség, mely veszedelembe döntheti őket, nem akarják elhinni. Isten – így mondják ők – jó és irgalmas, és nem azért teremtett bennünket, hogy elkárhoztasson. Egyetlen ember sincs bűn nélkül és szerintük egy szívbeli „vétkeztem” elég a jó halálhoz. Különben is ők tisztelői a Szűzanyának; hordják: a skapulárét és tiszteletére mindennap elmondanak - kérkedés nélkül -, hét Miatyánkot és Üdvözlégy Máriát. Időnként még a rózsafüzért és Szűz Mária Kis zsolozsmáját is imádkozzák, böjtölnek, stb.
Hogy a mondottakat megerősítsék és magukat még jobban elvakítsák: innen-onnan néhány ígéretes példát idéznek, melyet hallottak vagy olvastak, de az, hogy igazak-e, az nekik nem okoz nagy gondot. Efféle példáik vannak: bizonyos személyek, akik halálos bűnben haltak meg, életük folyamán a legszentebb Szűzhöz végzett imáik és áhítatgyakorlataik miatt, vagy feltámadtak a halálból újra, hogy gyónhassanak, vagy Szűz Mária irgalmassága által haláluk óráján Istentől tökéletes bánatot és bűneik bocsánatát nyerték el és ezáltal megmenekültek* - és ugyanezt remélik a maguk számára is. (*Ezek a példázatok – ha megtörténtek is – nem általánosíthatók, különösen nem azok számára, akik vakmerően eleve erre számítanak!)

Fatima 8

Az események későbbi sorsa

     A fatimai jelenések befejeződését követően, a későbbi évtizedek során az Egyház Anyja még többször megjelent Lucia számára, s mindannyiszor konkrét kérései voltak. Különösen fontos az 1925. december 10-i jelenés, mely a Szent Szűz Szeplőtelen Szíve tiszteletével kapcsolatban. Színhelye a spanyolországi Pontevedra, ahol Lucia a dorottyás nővérek körében élt. Ugyanígy rendkívüli jelentőségű az 1929. június 13-i jelenés (Tuy) mondanivalója és ígérete. Ezen jelenés tanulsága miatt részletesen elmondjuk a történteket. 

A Szűzanya 1929. június 13-án kérte Oroszország felajánlását Szeplőtelen Szívének. ,,Elérkezett a pillanat, amelyben Isten felszólítja a Szentatyát, hogy a világ valamennyi püspökével együtt ajánlja fel Oroszországot Szeplőtelen Szívemnek. Megígéri, hogy ezáltal megmenti.” A jelenés szomorúan panaszolta Luciának, hogy kérését nem, illetve késedelmesen fogják teljesíteni: ,,Nem akartak kérésemre hallgatni! ... meg fogják bánni s majd teljesítik is, de már késő lesz. Oroszország akkorra már elterjeszti tévtanait a világon, háborúkat és egyházüldözést idéz elő...” Szó szerint így történt! A látnok gyóntatóján keresztül ismételten kéri ezt. Lucia nővér még 1940-ben is így ír XII. Piusznak: ,,A mi Urunk továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Szentséged a világot Mária Szeplőtelen Szívének ajánlja Oroszország külön megemlítésével, és ezenkívül úgy rendeli, hogy a világ valamennyi püspöke Szentségeddel együtt teljesítse ezt a felajánlást.”
     A dolgok lassú intézése vagy egyéb okok miatt a kérés teljesítése elkésett. XII. Piusz pápa csak 1942. október 31-én végezte el a felajánlást. De ekkor már valóban késő volt. Az eredmény pedig a negyvenéves bolsevizmus, és annak minden következménye...
     A látnokok sorsa ismert. Kiválasztottságukért és küldetésükért nekik is szenvedniük kellett. A Szent Szűz a júniusi jelenés alkalmával megígérte: Jácintát és Ferencet hamarosan magával viszi. Ez így is történt. Mint említettük, Ferenc 1919. április 4-én, Jácinta pedig 1920. február 20-án halt meg. Lucia, aki 1907. március 30-án született, 10 éves amikor Szent Szűz megbízta őt a fatimai üzenetek továbbadásával. Lucia 1921. június 16-án búcsúzott el szülőföldjétől, és a portói dorottyás nővérek árvaházának lett lakója. A főnöknő teljes hallgatást parancsolt a fiatal növendéknek a fatimai jelenéseket illetően. Lucia nem beszélhetett az eseményekről, de híreket sem kaphatott a fejleményekről. Nagy kereszt volt ez számára. Tizennyolc éves korában a spanyolországi Tuyban helyezték el a dorottyás nővérek, ahol tagja lett a rendnek. Jóval később átlépett a karmelitákhoz, hogy még jobban elrejtőzzön a világ elől, és teljesen az imádságnak szentelhesse magát. 1949. május 31-én tette le örök fogadalmat. Rendi nevén: Mária Luciaként a portugáliai Coimbra kármelita közösségében élt és ugyanitt fejezte be földi megbízatását is 97 éves korában 2005. február 13-án.
     Fernando Leite jezsuita szerint a fatimai jelenések lényegét az alábbiak szerint foglalhatjuk össze: 1) Isten meg akarja alapítani a világon Mária Szeplőtelen Szívének tiszteletét. 2) Lucia van megbízva ennek az üzenetnek hirdetésével. 3) Isten minden kegyelmet Mária Szeplőtelen Szívén keresztül ad. 4) Jézus Szíve azt akarja, hogy mellette Anyjának Szívét is tiszteljék. 5) A világ békéje Mária kezére van bízva.
     Bár a fatimai jelenések mélyen belevésődtek a katolikus világ emlékezetébe, a nagy nyilvánosság már-már elfelejtette az események részleteit, a titkokat és ígéreteket, jóllehet Fatima jövendölései sorra megvalósulnak. Igaz, pápák látogattak el a zarándokhelyre, s évente sok millióan felkeresik a kegyhelyet, de még ma sem teljesedett minden a Szent Szűz elvárásai szerint. Égi anyánk fatimai kérései csak részben épültek be az evangelizációs munkába.

VIGYÁZAT, RENDKÍVÜL LÉLEKVESZÉLYES!

A meghívás előzményei és jelei a szentek életében

     A kegyelem mint forgószél, úgy érkezhet a lélek életébe. Vagy mint egy jóleső, nyári vihar előszele - amint a fákat mozgatni kezdi a szél, a Nap elborul és felhők suhannak át az égen. Ilyenkor még a levegő is megváltozik. Érezzük, hogy valami erőteljes dolog közelít, valami, ami megváltoztatja időjárásunkat.
     A kegyelem esője balzsamként árasztja el testünket-lelkünket, mert a lágy esőnél is finomabban, ugyanakkor erőteljesebben nyilvánul meg. Hiszen elsősorban a szívben formálódik, a lélekben válik folyamatossá és szellemünkben érzékelhetővé.
     A meghívás, a hívás, a Szentlélek szólítása, szólongatása: nagy kegyelem. S annak elutasítása: nagy bukás.
A meghívás értelme: az Evangélium megélése. Azonban minden hívás más-más feladattal jelöli meg a meghívottat.
     Hogyan fedezzük fel, milyen előjelei vannak bizonyos meghívásoknak, kiválasztottságnak?
Milyen jelekből ismerjük fel a kegyelem érkezését?
Kiket hív Isten engesztelésre, vezeklésre? Vajon ez csak egyes lelkek kiváltsága, vagy Isten erre bárkit felszólíthat?
Miben tér el az engesztelő életmód más keresztény életmódtól, elhivatottságtól?
     Hogy ezt példákon át láthassuk, a szentek közül azokkal fogunk foglalkozni, akik engesztelő áldozatul adták oda életüket Istennek. Ha azonban áttanulmányozzuk alapos részletességgel az ismert szentek életét, rádöbbenünk, hogy valójában mindegyik engesztelte Istent, maga és mások bűneiért, mert felismerte, hogy az Úr áldozatokat vár tőle a lelkek üdvössége érdekében. Áldozatot, de egyben segítséget is. Különösnek tűnhet előttünk, kicsi emberek előtt, hogy az Atya segítséget vár gyermekeitől a megváltás művében. Mégis így van: a szülő is gyakorta vár segítséget kisgyermekétől, majd már a felnőtt gyermekétől bizonyos tevékenységeknél.
     A szentek egy idő után egyre jobban vágyakoznak Isten megvigasztalására, mert szívükben érzik – vagy az Úr szól is hozzájuk –, hogy Jézus ma is szenved értünk bűneink miatt. Ezért kis munkatársak kívánnak lenni, szinte áhítoznak a felajánlásokra. A szentek átérzik a bűn súlyosságát és egész valójukban fájdalmat okoz nekik, hogy vannak lelkek, akik nem ismerik még Isten végtelen szeretetét és irgalmát. Ezért végül is előbb-utóbb engesztelővé válnak.
    A következőkben mégis csak azokat vesszük előtérbe, akikről nyilvánvalóan tudjuk, hogy engesztelő életet vállaltak. (folyt)

I. FEJEZET

A hamis és az igazi Szűz Mária-tisztelet ismertetőjelei

1. Hamis Szűz Mária-tiszteletek

    92.  Hétféle hamis Mária-tisztelőre és tiszteletre hívom fel a figyelmet: a gáncsoskodó, a szűkkeblű, a külsőséges, a vakmerő, az állhatatlan, a képmutató és az önző Mária-tisztelőkre, ill. tiszteletre.
    93.  A gáncsoskodó Mária-tisztelők. Ezek rendszerint büszke tudósok, úgynevezett művelt szellemek, akikben alapjában van egy csekély tisztelet Szűz Mária iránt, de akik leértékelnek majdnem minden más áhítatgyakorlatot, amit a közönséges emberek egyszerűen és jámborul végeznek, mert ezek nem ízlésük szerint való. Kétségbe vonnak minden csodát és elbeszélést, melyek az Istenanya irgalmáról és hatalmáról tesznek tanúságot, még ha szavahihető íróktól vagy  szerzetesrendek évkönyveiből vettek is. Nem nézik jó szemmel, ha egyszerű és alázatos emberek a Szűzanya oltára vagy képe előtt térdelnek, hogy ott imádkozzanak. Sőt bálványimádással vádolják őket, mintha a fát vagy a követ tisztelnék. Ők maguk – mint mondják –, nem találnak ilyen külsőséges ájtatosságokban tetszést, hiszen ők tanult emberek, akik nem adhatnak hitelt a meséknek és csoda-történeteknek, melyeket Szűz Máriáról regélnek.
    Ha idézzük nekik a csodás és magasztos dicséreteket, melyekben az egyházatyák az Istenanyát részesítették, akkor vagy azt felelik, hogy a szent szónokok túloztak, vagy helytelen magyarázatokkal próbálkoznak.
A hamis tisztelők eme fajtájától, a büszke és világias lelkületű egyénektől nagyon kell félnünk. Az igaz Mária-tiszteletnek mérhetetlen kárt okoznak, és a visszaélések kiküszöbölésének ürügye alatt magától az ájtatosságtól tartják vissza a népet.
    94.  A szűkkeblű tisztelők. Azok akik félnek, hogy megsértik a Fiút, ha az Anyát tisztelik, vagy lealacsonyítani vélik Jézust, ha Édesanyját felmagasztalják.
Nem szenvedhetik, ha a Szűzanyát a fölötte igazságos dicséretben részesítjük, miként a szentatyák tették. Nehezen viselik el, ha a Mária oltár előtt többen térdelnek, mint a legméltóságosabb Oltáriszentség előtt – minta ez a kettő ellenkeznék egymással –, mintha azok, akik Szűz Máriához imádkoznak, általa nem Jézushoz imádkoznának. Nem akarják, hogy a népek gyakran beszéljenek a Szűzanyáról, és oly sokszor forduljanak Hozzá.
Néhány szokott megnyilatkozásuk így hangzik: ,,Minek az a sok rózsafüzér, egyesület és külső áhítatgyakorlat Máriához? Tudatlanságuk következményeként, vallásunkból torzképet csinálnak. Azok az igazán vallásosak, akik Jézus Krisztust kérik imáikban. Jézushoz kell menekülnünk, ő a mi egyetlen közbenjárónk, Őt kell prédikálni, ez a helyes.”
Bizonyos értelemben igaz amit mondanak, de mivel a dolgot elcsavarják – hogy ezzel a Mária-tiszteletet megakadályozzák –, nagyon veszedelmes. Valójában, a gonosznak a nagyobb jó ürügye alatt szőtt finoman hálója ez. Mert sohasem tisztelhetjük Jézus Krisztust jobban, mintha szentséges Anyját tiszteljük, hiszen csak azért tiszteljük őt, hogy Jézus Krisztust tökéletesebben tiszteljük, mert mint úthoz megyünk Hozzá, melyen eljutunk célunkhoz: Jézushoz.

Fatima 7

A Napcsoda

     6.) Mária hatodik fatimai jelenését az irodalom 'Október 13' címszó alatt írja le. Már előző estétől kezdve kíváncsi hívők serege és jelentős kétkedő és ellenséges tömege gyülekezett a jelenések helyén és környékén. Bár a rossz, esős idő sártengerré változtatta a völgyet, az emberek kitartóan várakoztak. Korabeli leírások szerint mintegy 70 ezren lehettek. A gyermekek a rózsafüzért imádkozták és a jelenés a “Rózsafüzér Királynőjeként” nevezte meg magát. “Azért jöttem, hogy kérjem, az emberek változtassák meg életüket, és ne bántsák meg többé Istent bűneikkel, mivel már eddig is annyira megbántották. Imádkozzák a rózsafüzért és tartsanak bűnbánatot. Azt kívánom, hogy erre a helyre kápolnát építsenek. Ha az emberek megtérnek, béke lesz a földön.” A Szent Szűz búcsút vett a kis látnokoktól. Széttárta kezét, mely sugarakat vetett a nap felé, s ezek fénye visszatükröződött abban. Lucia elkiáltotta magát, hogy tegyék el az ernyőket és nézzék a Napot! Ekkor kezdődött a tíz percig tartó Napcsoda. 

 A felhők szétoszlottak. A felhőtlen kék égen delelő Nap szokatlan színűre változott, bele lehetett nézni, anélkül, hogy vakítana. Majd hirtelen a Nap meginog, láthatóan mozog és úgy kezdett forogni, mint egy tűzkerék, s minden irányba gyönyörű fénysugarakat lövellt ki, mely csodás színpompába öltöztette az eget és a földet, a beláthatatlan tömeggel, amely megdöbbenve, lenyűgözve szemlélte a megindító látványt. Kb. 4 perc múlva úgy tűnt, mintha a Nap megállt volna egy pillanatra, majd újból úgy forgott mint előtte. Aztán a Nap cikázni kezdett és egyre nagyobb lett s úgy tűnt rázuhan a tömegre, egyre nagyobb hőséget árasztva. Világvégi hangulat és rémület, bocsánatkérés és imádság tört fel a szívekből. Majd a szédületes zuhanás hirtelen megállt. Ezután minden visszaváltozott a természetes helyzetbe. A tömeg, mely az előbb félelmében térdre vetette magát a sárba, azt észlelte, hogy egyáltalán nem sáros, és szétázott ruhájuk teljesen száraz. Ezek után mindenki a három látnokhoz rohant és elhalmozták kérdésekkel. A kis Jácintát egy katonának kellett kimenekíteni a tömegből (ld. az alábbi képet). Lucia haját levágták ereklyének. 

     Valamennyi korabeli újság megemlékezik, többen fényképeket is közöltek az eseményről, még a szabadgondolkodó „O Seculo” c. újság főszerkesztője is, aki aznap reggel még gúnyos cikket írt, miután részese lett a csodának, két napra rá pozitív tanúságot tett az eseményről /Avelino d’Almeida/. Manuel Nunes Formigao, Ferreira kanonokja könyvében azt írja, hogy ,,A hatalmas tömeg a csodálatos esemény láttára térdre esett és a tökéletes bánatot imádkozta minden ajak, majd az öröm, a hála és bűnbánat könnye folyt valamennyi szemből. Isten így nyomta rá bélyegét a fatimai eseményekre” – írja Formigao kanonok. 

Miközben a nép a napcsodát szemlélte, a látnokoknak a Szentcsalád, a Fájdalmas Anya, majd a Kármelhegyi Boldogasszony jelent meg.
     Amikor 1917-ben a fatimai események lezajlottak, még nem lehetett sejteni az üzenetek hatalmas jelentőségét. A hét-tagú vizsgálóbizottság 1929. április 14-én fejezte be munkáját, s a jelenések hiteles voltát a fatimai püspök az 1930. október 13-án százezer zarándok előtt hirdette ki.
     Cova da Iriában Mons. Correia da Silva püspök megvásárolt egy kétszer akkora területet, mint a római Szent Péter tér (ennek közepén fakadt a forrás), ezen felépítette Portugália legnagyobb templomát, s az itt épült istenháza lett a katolikus világ leglátogatottabb temploma. A fatimai történések nyomot hagytak a világban. Az Isten október 13-án igazolta a látnokokat. A napcsoda rendkívüli látványa, a hit felelőseit és a hívő közönséget egyaránt meggyőzhette. Sajnos az emberek ennek ellenére felülbírálták a Szent Szüzet és halogatták éveken keresztül aprócska kéréseinek teljesítését.

(Alább, korabeli fotók a napcsodáról.)

Nézzük meg közelebbről, mit jelent ez a szó: engesztelni, s honnan indult el Isten kérése felénk?

Lourdes, 1958. február 24-e

     A 8. jelenés alkalmával jelenti ki első ízben a Szent Szűz, jövetelének fő célját:
"Bűnbánat!" Majd hozzáteszi: "Imádkozzatok Istenhez, a bűnösök megtéréséért."
Megkéri Bernadettet: "Csókolja meg a földet vezeklésül a bűnösökért."
Majd arra kéri, igyon a vízből. A gyermek letérdel, engedelmesen eszik a földből, a fűből és ott azon a helyen fakad fel a már világszerte ismert forrás.
Bernadette élete ezután teljesen megváltozik. Mindenről és mindenkiről lemond, szenvedéseit felajánlja a bűnösök megtéréséért.
Engesztelő áldozattá válik.
     Lourdes-ban jelentette ki először a Szent Szűz, hogy vezekeljünk a bűnösökért, a bűnökért, ezért nevezhetjük ezt a szent helyet az engesztelés előcsarnokának.
     Fatimában (az engesztelés otthonában) továbbmegy a Rózsafüzér Királynője, és megkérdezi a gyermekektől, hogy:
"Akarjátok-e felajánlani magatokat Istennek úgy, hogy elfogadjátok a rátok küldött szenvedéseket, imádkoztok a bűnösök megtéréséért és engeszteltek a bűnökért, amelyekkel megbántják Őt?"
A gyermekek (Ferenc, Jacinta és Lucia) egy gyors IGEN-nel válaszolnak.
     A Szűzanya ekkor így felel:
"Sokat fogtok szenvedni, de Isten kegyelme megerősít benneteket."
Az engesztelés tehát Isten kiengesztelését jelenti a bűnök miatt.
Az Angyal elmagyarázza a gyermekeknek, mit is kell tenniük és tömören meghatározza életprogramjukat:
"Mindent, amit csak tudtok, alakítsatok áldozattá engesztelésül az Úrnak a bűnökért, amelyekkel megbántják...Főként azokat a szenvedéseket fogadjátok el és viseljétek megadással, amelyeket Isten küld rátok."
     Vajon miért gyermekeket választott ki az Úr, és küldte el az Égből Édesanyánkat mint az Ő Szószólóját, hogy felkérjen bennünket erre a feladatra?
Mert a gyermek még tiszta, nem felhőzik be és húzzák le a világ árnyai. Ezért nekünk felnőtteknek, akik engesztelő életre érzünk hívást, meg kell alaposan tisztulnunk, hiszen másokért leszünk felelősek. Tiszta edényekké kell válnunk, amit egy komoly, felkészült, őszintén bűnbánó életgyónással kell kezdenünk, ha eldöntöttük, hogy vállaljuk az utat, és igent mondunk Isten hívására. S azt követően is tiszta életet kell majd élnünk.
     Tehát ha Istent ki akarom engesztelni mások bűneiért, elsőként önmagam bűneiért kell kiengesztelnem.
Senki nincs bűn nélkül. A Szentlélek megtisztító kegyelmét kell kérnünk, hogy lépjen be az életünkbe, hassa át szívünket, lelkünket, szellemünket, értelmünket. Ebben az átadásban kérjük a Bűn nélkül való Égi Édesanyánktól, a Szeplőtelen Fogantatástól a segítséget, Aki maga a Tisztaság.
Az Ő áldott anyai kezére kell bízni magunkat, kérve Őt, fürösszön meg bennünket Jézus Szent Vérében.
Csak ezt követően indulhatunk el új utunkra. (folyt.)

HARMADIK KÖNYV

AZ IGAZI SZŰZ MÁRIA-TISZTELET
ISMERTETŐ JELEI ÉS GYAKORLATAI

    90.  Az alábbi öt igazságot előrebocsátva, napjainkban még inkább mint bármikor, helyesen kell megválasztanunk Mária igazi tiszteletét. Ma sajnos egyre inkább vannak hamis ájtatosságok a Boldogságos Szűzhöz, amelyeket könnyen igaziaknak is tarthatunk. Az ördög – ez a hamisító –, ravasz és tapasztalt csaló, a hamis Mária-tisztelet által már annyi lelket becsapott és az örök kárhozatba döntött, hogy nap-nap után felhasználhatja bevált tapasztalatát, hogy még sokakat a kárhozatba juttasson, a nekik sugallt rosszul végzett imák és tisztán külső áhítatgyakorlatok leple alatt, őket a bűnben gyönyörködtetve, elaltatja.
    Amint a pénzhamisító is rendszerint csak aranyat és ezüstöt próbál utánozni és más fémet nem – mert ezek nem érik meg a fáradságot –, úgy a gonosz lélek is egyetlen ájtatosságot sem hamisít meg oly gyakran, mint Jézus és Mária tiszteletét, a szentáldozást és a Szűzanya iránti áhítatot, mert ezek az ájtatosságok olyanok, mint az arany és ezüst a fémek között.
    91.  Tehát felettébb fontos:
Először, hogy megismerjük a Szűzanya iránti hamis ájtatosságokat, hogy azokat kerülhessük, és ismerjük meg az igazit – hogy azt gyakoroljuk.
    Másodszor fontos tudnunk, hogy az igazi Mária-tisztelet különféle gyakorlatai között melyik a legtökéletesebb, a Szent Szűznek legkedvesebb, Istenre a legdicsőségesebb, számunkra pedig leginkább kegyelemszerző – hogy azt elsajátítsuk.

Fatima 6

A fatimai kis pásztorok nem álnéven és ismeretlen helyről tették közzé a Szent Szűz üzeneteit, hanem gyermek létükre még a vértanúságot is vállalták, a rájuk bízott ügyért!

     4.) A negyedik jelenés idejére már kb. ötezren gyűltek össze a Cova da Iria lejtőjén, de augusztus 13-án a Szűzanyával való találkozás elmaradt. A látnokokat ugyanis csalárd módon börtönben hurcolták, ahol ,,olajban sütés” fenyegetésével akarták kikényszeríteni belőlük a titkot.A IV. jelenés: A beszélgetés rövid volt, de rendkívül megrendítő. Néhány praktikus útmutatás után a Szent Szűz ezt mondta a gyermekeknek:
,,Imádkozzatok sokat, nagyon sokat és hozzatok áldozatot a bűnösökért, mert sok lélek a pokolba kerül, mivel nincs, aki áldozatot hozzon és imádkozzon értük!”
Megrendítők szavak. A Boldogasszony vállalkozó lelkületű fiainak és leányainak közreműködését, segítségét kéri, hogy megmentse övéit az örök boldogság számára. Ebben a segélykérő felszólításban fogalmazódik meg a Mária-korszak és a Szent Szűz tevékenységének célja és értelme, az egész világra kiterjedő engesztelés meghirdetése és megszervezése, hogy senki se kárhozzon el.
     (Megjegyzés:  A börtönből valójában augusztus 15-én engedték ki a gyermekeket, a jelenés viszont 17-én lehetett, ám a népi emlékezet ezt 19-re, vasárnapi napra teszi. A szomorú szívű kis pásztorok aznap, nem a Cova da Iria felé hajtották bárányaikat, hanem az első angyaljelenés irányába. A Valinhosnak nevezett helynél jelent meg nekik a Szűzanya. Ezen a ponton építettek a külhoni magyarok kápolnát, melyet 1956.VIII.12.-én szenteltek fel. Számunkra külön is megható érdekesség, hogy az alapkövébe el van helyezve országunk és népünk, a Szentkoronával való felajánlásának Szent István-i szövege!)

     5.) Az ötödik jelenés (szeptember 13). A hatósági propagandagépezet igyekezete ellenére aznap 25 ezer ember gyűlt össze a Cova da Iriában. Lúcia, mikor megkérdezte a jelenés asszonyát, hogy mit kíván, a válasz most is rövid volt: ,,Imádkozzátok továbbra is a rózsafüzért, hogy így kieszközöljétek a háború végét. Októberben jön az Úr Jézus is, aztán a Fájdalmas Szűz, a Kármelhegyi Boldogasszony, Szent József a Kisdeddel, hogy megáldják a világot. Isten meg van elégedve áldozataitokkal, de nem akarja, hogy a kötéllel aludjatok. Csak napközben viseljétek...  Októberben egy csodás jelenségnek lesztek majd tanúi, hogy mindenki higgyen. 

(A képen Jácinta a rendíthetetlen rózsafüzér imádkozó)     Bizony, az október 13-át megelőzően egyre mozgalmasabb lett a látnokok élete. A politikusok és a hit ellenségei már előre örültek a kudarcnak, de féltek a tömegtől, ezért még tűzparancs kiadását is fontolgatták a mozgósított katonai egységnek. Sajnos, Lucia szülei is szkeptikusak voltak az egész "jelenési ügy" iránt! A megpróbáltatások természetesen nagyon megviselték a kicsiket, de egyben ez bizonysága is a történetük igazának, hiszen kényelemben és dicsfényben, vagy az álnév mögötti rejtettségben bárki hősködhet, ám ilyen megpróbáltatások közepette – különösen kisgyermekek –, aligha bírták volna! Egy pap, a következő aggódó tanácsot adta: “az lesz a legjobb, ha már most körbetáviratozunk, és bevalljuk, hogy mindez csak ámítás volt.” Október 12-én hajnalban Lucia anyja ezekkel a szavakkal ébresztette leányát: “Lucia, az lesz a legjobb, ha mindannyian elmegyünk gyónni! Egyre azt beszélik az emberek, hogyha kimegyünk a Covába, mindannyian meg fogunk halni!” ”Ha édesanyám el szeretne menni gyónni akkor én is megyek – válaszolta Lucia, de nem azért mert félek. Meg vagyok győződve arról, hogy a “Hölgy” holnap, megteszi amit ígért.“ 

Fentebb kettő és az alábbi kép, az 1917. augusztus 19-i jelenési helyet mutatja! Az eredeti állapot fotóját e sorozat X. részében láthatjuk!

Az engesztelésről

     Jézus mondja: "Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét és kövessen engem." /Mk 8,34/
     Sokan beszélnek azonban arról, hogy Jézus már megváltott bennünket bűneinktől, megszabadított rabságunkból. Ő elviselte értünk a legkíméletlenebb gyötrelmeket, kereszthordozást és felfeszíttetést. Ezért nekünk nem szükséges már szenvednünk – ebből a gondolatmenetből kiindulva folytonosan imádkoznak gyógyulásokért, a szenvedések, a nehézségek megszűnéséért, s ha ezek az imák nem nyernek meghallgatást, sokan elkeserednek, nem értik, miért nem hallgatja meg őket az Isten.
     Az Úr mindig mindent meghallgat, de Tőle függ, mit teljesít, mire van szüksége a léleknek ahhoz, hogy igazán megtérhessen, igazán megismerje az Ő végtelen szeretetét – tovább haladva: felismerje a szenvedés értelmét és értéket és gyümölcsöztesse a lelkek javára és Isten dicsőségére. Mert az Ő végtelen szeretete a Keresztből sugárzik ránk, értünk teljesen átadott, feláldoztatott Testéből és Véréből.
     Mária az első Keresztkövető Jézus mellett, Vele ment a gyötrelmes keresztúton. Nem jajgatott, nem kesergett, hanem némán hullottak könnyei, átélte drága Fia szenvedését testében, lelkében. Nem kérte az Atyától, hogy mentse meg, hogy szabadítsa meg édes Fiát, hanem ha kért valamit az a következő lehetett:
- Atyám, ha lehetséges, hadd szenvedjek én is, hadd enyhítsem drága Fiam fájdalmait, inkább add át nekem, hogy segíthessek! Ó Istenem, ha hordozhatnám helyette a keresztet!
Jézus mondja: "Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét és kövessen engem." /Mk 8,34/
     Pál apostol sokat szenvedett, tövis adatott testébe, beteges ember volt, rosszul látott. Emiatt írt oly nehezen, nagybetűkkel. Szenvedéseit felajánlotta "kiegészítésként Krisztus Testének az Egyháznak javára." (folyt.)

V. FEJEZET

Gyengeségünk és állhatatlanságunk
(Ötödik igazság.)

    87.  Gyengeségünket és gyarlóságunkat számba véve, nagyon nehéz az Istentől kapott kegyelmeket és kincseket megőriznünk:
           a) mert ezt a kincset, mely ég és földnél értékesebb, törékeny edényben hordjuk, a romlandó testben, gyenge és állhatatlan lélekkel, amelyet akár egy semmiség megzavar és tönkretesz.
    88.  b) mert a gonosz lelkek, ravasz tolvajok és észrevétlenül meg akarnak lepni, hogy meglopjanak és megraboljanak. Éjjel-nappal a kedvező alkalomra lesnek, állandóan kerülgetve bennünket, hogy elnyeljenek, és elég egy bűnös pillanat, hogy mindazt a kegyelmet és érdemet elrabolják tőlünk, amit talán sok-sok éven át szereztünk. Gonoszságuk és tapasztaltságuk, cselszövésük és nagy számuk miatt ettől a nagy szerencsétlenségtől nagyon kell tartanunk. Főleg, ha arra gondolunk, hogy olyan egyéneket, akik több kegyelemben részesültek, erényekben gazdagabbak voltak, gyökeresebb tapasztalatokkal bírtak és a szentségben magasabban álltak, mint mi, mégis nyomorúságosan megleptek, megraboltak és kifosztottak. Libanonnak mennyi cédrusát, az égnek mennyi csillagát láttuk nyomorultul lehullani, fenségüket és fényüket rövid időn belül elveszíteni! Honnan ez a meglepő bukás? Bizony, nem a kegyelem hiánya miatt történt ez! Erősebbeknek és biztosabbaknak gondolták magukat, mint amilyenek valóságban voltak; képeseknek tartották magukat kincseik megőrzésére, önmagukban bíztak, és önmagukra támaszkodtak. Úgy vélték, hogy házuk eléggé biztosított, ládáik és szekrényeik elég erősek arra, hogy a kegyelem értékes kincsét megőrizzék. Ezen észrevétlen önbizalom miatt (habár úgy vélték, Isten kegyelmére támaszkodnak) a végtelenül igazságos Úr megengedte, hogy kiraboltassanak, amennyiben ráhagyta őket a saját erejükre. Ó, ha ismerték volna a csodálatos ájtatosságot, melyet a következőkben megmutatok, akkor kincsüket egy hatalmas és hűséges Szűzre bízták volna, aki azt, mint tulajdonát védelmezte és őrizte volna, sőt ezt az igazságosság által parancsolt kötelességének tekintette volna.
    89.  A világ rendkívüli gonoszsága miatt nehéz az igazságban kitartani. A világ oly romlott, hogy a jámbor szívek, ha nem is annak szennyétől, de porától majdnem szükségszerűen bepiszkolódnak. Egyenesen csodának tekinthető, ha valaki erősen képes állni ebben a rohanó áradatban a nélkül, hogy elsodortatnék: a háborgó tenger közepette anélkül, hogy alámerülne, vagy hogy tengeri rablók ki ne fosztanák; ebben a pestises levegőben életben maradni anélkül, hogy meg ne betegednék. Szűz Mária az egyetlen hűséges szűz, akiben a kígyónak része nem volt, s ő az, aki ezt a csodát műveli azokban, akik neki az alábbi módon szolgálnak.

Fatima 5

A csoda ígérete

     3.) A harmadik fatimai jelenés (július 13.) közlései felmérhetetlen jelentőséggel bírnak, hiszen ekkor hangzott el a három részből álló titok. Az I. a pokol látomása, a II. Mária Szeplőtelen Szívének tiszteletével, az Oroszországból eredő veszélyekkel és felajánlásával kapcsolatos és III. részként hangzott el a 2000-ben közzétett ,,Harmadik fatimai Titok”.
     Ekkor már nagyobb tömeg kísérte a látnokokat. Az Istenanya, Lucia ,,Mit kíván?” kérdése után így válaszolt: ,,Azt, hogy a következő hónap 13-án jöjjetek újra ide. Azt, hogy imádkozzátok a Rózsafüzér Királynéja tiszteletére tovább a rózsafüzért, hogy így kieszközöljétek a világ számára a békét és a háború végét, mert egyedül ő tud rajtatok segíteni.” A jelenés híre ekkor már elterjedt a környéken, és egyre többen kezdték zaklatni a gyermekeket. Ezért érthető Lucia kérése:
     ,,Tessék megmondani, hogy kicsoda ön, és tegyen egy csodát, hogy mindenki higgyen.” A Szent Szűz válasza: ,,Jöjjetek ide minden hónapban. Októberben megmondom, hogy ki vagyok, és mit akarok. Csodát is fogok művelni, hogy higgyenek a jelenésnek.”
     Lucia néhány kérése következett, majd a jelenés asszonya így folytatta: ,,Hozzatok áldozatot a bűnösökért. Gyakran, különösen, ha áldozatot hoztok, így imádkozzatok: Ó Jézusom! Irántad való szeretetből, a bűnösök megtéréséért s a Szűzanya Szeplőtelen Szívén tett sérelmek jóvátételéért.”
     Az imádság után a Szűzanya széttárta kezeit, és mintha a belőlük áradó fénysugár a földbe hatolt volna, ebben a pillanatban egy lángtengert láttunk, amely tele volt ördögökkel és kárhozott lelkekkel. Mintha átlátszó, izzó fekete és bronzszínű alakok lettek volna. Belsejükből tűz és láng tört ki. Teljesen súlytalannak látszottak. Fájdalmukban és reménytelenségükben sikoltoztak és nyögtek. A látnokok ijedtükben felkiáltottak a szörnyű látvány hatására és mintegy segélykérőn emelték tekintetüket a Szűzanyára, aki így szólt:  “A poklot láttátok, ide kerülnek a szegény bűnösök lelkei. Isten meg akarja alapítani a földön Szeplőtelen Szívem tiszteletét, hogy megmentse lelkeket. Ha megteszik, amit nektek mondok, sok lélek megmenekül, és béke lesz. A háború vége felé közeledik, de ha nem hagyják abba Isten megbántását, XI. Piusz pápa pápasága alatt még szörnyűbb háború kezdődik. Ha egy éjjel ismeretlen fényt láttok feltűnni,  akkor tudjátok meg, hogy ez az a nagy jel, amit Isten ad, mielőtt a világot gonoszsága miatt háborúval, éhséggel, az Egyház és a Szentatya üldözésével megbünteti. Azért jöttem, hogy mindezt megakadályozzam, és kérem Oroszország felajánlását Szeplőtelen Szívemnek, és az elsőszombati engesztelő szentáldozást. Ha teljesítik kérésemet, Oroszország megtér és béke lesz. Ha nem, el fogja terjeszteni tévtanait az egész világon, háborúkat és egyházüldözést fog előidézni. A jókat meg fogják kínozni, és a Szentatya sokat fog szenvedni. Több népet eltörölnek a föld színéről. Végül azonban Szeplőtelen Szívem győzedelmeskedni fog, a Szentatya felajánlja nekem Oroszországot, s az megtér. A világra pedig egy békés kor virrad. (A Szent Szűz, ekkor mondta el az un. Harmadik Titkot.) Ezt nem mondhatjátok el senkinek! (...) Ha imádkozzátok a rózsafüzért, minden tized után mondjátok: Ó Jézusom, bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől, s vidd a lelkeket a mennybe, különösen azokat akik legjobban rászorulnak irgalmadra.” A rettenetes vízió még súlyosabb vezeklésre indította a három gyermeket. Különösen a kis Jácintára volt nagy hatással, aki csaknem halálra vezekelte magát a ,,szegény bűnösök” megmentéséért. A látnokok napokig nem ettek, nem ittak. Megrendítő volt, hogy maga a Szent Szűz tiltotta meg a gyermekeknek a vezeklőöv éjszakai viselését. Mindehhez hozzájárult az emberek értetlen kíváncsiskodása, a gyermekek zaklatása, fenyegetése, üldözése, börtönbe zárása.