Szent Bernadette
Egyszerű kislány volt, kissé tudatlan, nehezen tanult. Súlyosan asztmás volt, nagyon szegény, és senki sem figyelt föl rá egészen addig, amíg meg nem jelent neki a Szent Szűz, mint a Szeplőtelen Fogantatás.
Attól fogva Bernadette mindent megtett azért, hogy csakis Istennek éljen, hogy csak azt tegye, amit az Égi Anyukája kért tőle. Egyedül Neki akart tetszeni. Ugyan családra vágyódott volna, férjhez kívánt menni, mégis első helyre tette az ENGEDELMESSÉGET. Azt várták tőle elöljárói, hogy vonuljon el, legyen szerzetes. Meghajolt az ő akaratuk előtt és – bár nagy fájdalmat okozott ez neki – elszakadt édes szüleitől, testvéreitől, és a számára a legkedvesebb helytől Lourdes-tól. A Szent Szűz előre megmondta: "Nem ígérem, hogy boldoggá teszem itt a földön, de majd a mennyben." Az elszakadás óta Bernadette szívében égett a vágy, hogy odaadja egészen életét áldozatul. Csont-tuberkolózisa és rettenetes fájdalmai ellenére - bár már alig tudott menni - látogatta a betegeket, szolgálta nővértársait, imádkozott. Korán ment el a földről, 40 évesen. Szenvedéseit a bűnösökért ajánlotta fel. Szent Bernadette történetét már a Lourdes-ról szóló ismertetésben, részletes leírásban áttekinthettük. (folyt.)
