Egy ateista hogyan is hihetne a csodában?
A hitetlenségükre oly büszke ateisták mélyen hisznek abban, hogy a tudomány majdan minden titkot és rejtélyt tisztázni tud és idővel megcáfolhat minden katolikus babonát. A természetfeletti erők létezéséről csak egy olyan egyértelmű tény győzte volna meg őket – ahogy azt maguk is állították –, mint például egy levágott kéz vagy láb visszanövése. Biztosak voltak benne, hogy ilyesmi soha nem történt és soha nem is fog megtörténni. (Zárójelben kell megjegyeznünk, hogy az ateisták nem hisznek a természetfelettiben, annál inkább hisznek a "távoli civilizációk" az UFO-k létezésében. Meg kell mondanunk, hogy ehhez nagyobb hit – illetve saját szóhasználatukkal – nagyobb hiszékenység kell!)
A szabadgondolkodók magabiztossága az ateista ideológiába vetett vak hitükből fakad. Az a meggyőződésük azonban réges-rég megdőlt, hogy eddig még soha senkinek nem nőtt volna vissza az amputált lába, vagy egy kis darab csontja, az izmokkal, bőrrel, idegekkel és véredényekkel együtt. Ezek az emberek ugyanis nincsenek tisztában azzal, hogy pont az általuk hiányolt csodák, már részletekbe menő tudományossággal igazoltan, dokumentálásra kerültek.
Az egyik legpontosabban kivizsgált és dokumentációkkal alátámasztott csoda a flandriai Jabbeke városában élő Peter van Rudder (1822-98) belga kertész azonnali gyógyulása (6 cm-es csontjának visszanövése) volt. 1867. február 16-án egy kidőlő fa olyan szerencsétlen módon törte el a kertész bal lábának síp- és szárkapocscsontját, hogy csontszerkezetéből hat centiméternyi rész teljesen elvesztett. Lábán hatalmas gennyes seb támadt. Thiriart professzor, a királyi család magánsebésze konzíliumot hívott össze, amely a beteg végtag azonnali amputációja mellett döntött. A beteg azonban határozottan megtagadta beleegyezését és borzalmas fájdalmai ellenére nyolc éven keresztül nem engedte levágatni a lábát. Mindeközben egyre jobban rábízta magát a Szűzanyára.
1875. április 7-én, legyőzve borzalmas fájdalmait feleségével együtt Oostakerbe ment, ahol egy lourdesi barlang volt építve. Amikor nagy nehézségek árán eljutott a helyszínre, teljes szívéből imádkozni kezdett a Szűzanyához, kérve bűnei bocsánatát és azt, hogy képes legyen munkát vállalni és eltartani népes családját. Egyszer csak olyan érzése támadt, hogy valami furcsa dolog történik a testében. Azonnal eldobta mankóját, közelebb futott a szoborhoz és térdre borult a Mária-szobor lábai előtt. Közelben álló felesége felkiáltása tudatosította benne, hogy csoda történt és hirtelen meggyógyult.
Az orvosi vizsgálatok bebizonyították, hogy Peter teljesen felgyógyult és lábában hirtelen kiegészült a több mint 6 cm-es hiányzó csont, a hozzátartozó inakkal, véredényekkel, izmokkal és bőrrel együtt. Mindez a semmiből keletkezett! A többszöri vizsgálatok megerősítették a kertész azonnali és teljes felgyógyulását, s a bal lábában elhalt csontrészek hiánytalan rekonstrukcióját. Van Rudder munkáltatója, Alberich du Bus őrgróf – aki a szbdkmves páholy magas rangú képviselője volt − a történteket látva azonnal áttért a katolikus hitre. (Az külön csodaként értékelhető, hogy a Páholy ezek után életben hagyta az őrgrófot!)
(folyt!) Forrás:
A ma is látogatott Oostaker-i kegyhely és Mária-szobra.
