Égi magaslatok és földi hírnév 2
Margit örömét a szenvedés és a keserűség sem tudta eloltani, mert a kegyelem növekedtével, növekedett ereje is a kereszthordozásban. Küzdő szellem volt, és ez megmutatkozott abban is, hogy a Chiusi és Perugia közt évtizedek óta folyó „ereklyeháborúban” békeközvetítő legyen. Erre a ferencesek kérték fel, mert már hírneve volt az egész tartományban.
Lényegében ekkor hagyta el először Cortonát, melynek szélén 13 évet töltött remeteként.
A békéltető tárgyalások során értesült a háborús sérültek sokaságáról és álmot látott, miszerint neki egy kórházat kell létrehoznia. Még fel sem ocsúdott az álom és valóság realitásán, amikor jelentkezett nála egy Diabella nevű nemes hölgy, aki felajánlotta a saját házát Margitnak. Ekkor világosan tudta, hogy az álombeli feladatot meg kell valósítania, vagyis megalapította a Santa Maria della Misericordia nevű kórházat (mely ma is létezik). A kórház ellátását a harmadrendi nővérekre bízta, akiknek bele is foglaltatta a rendi szabályaikba. Ezt Guglielmino Arezzo püspöke hagyta jóvá 1286-ban. 
Margit olyan hírnévre tett szert, hogy messzi földről is jöttek hozzá tanácsot kérni családi- sőt még államügyekben is.
1289. február 2-án, egy "24 éves tanult firenzei ember" látogatta meg, hogy beszélgessenek. (Korunk tudósai úgy vélik, hogy ez az ember a híres olasz költő Dante Alighieri volt, aki halhatatlan művében az 'Isteni színjátékban' Lúciaként örökítette meg Cortonai Margitot!)
(folyt.)
(Felhasznált forrásokat, lásd az első részben!)
