A világ legnagyobb horderejű Mária-jelenésének története
A KEGYKÉP TOVÁBBI TÖRTÉNETE 1980-2012-ig
Isten Szentséges Anyja, 1531-es megjelenésével létében mentette meg a mexikói népet. Nem csak a hódítók túlkapásait fékezte meg, hanem az üdvösség reményét kínálta fel sokat szenvedett gyermekeinek. A mexikói nép ki is fejezi háláját Krisztus Királynak és a Guadalupei Szent Szűznek. Ez a bensőséges hit nem tetszik az egyházellenes erőknek, mert így nem képesek kifejleszteni azt a "szocialista embertípust", melyet a liberál-marxista utópisták elterveztek. Mint ismeretes, sokszor és sokakat képes megtéveszteni a "hazugság atyja", hogy pusztulásba vigye az egyéneket és társadalmakat. Napjainkban is ádáz harc folyik minden egyes lélekért, bevetve a csábítás és megtévesztés minden eszközét! Érdekes jelenség, hogy a sátán és csatlósai, mindenkor a Római Katolikus Anyaszentegyház létében látja és láttatja győzelmének akadályát. Nincs mexikói család, melyben ne lenne központi helyen a Guadalupei Szűzanya csodálatos képe.
1980-ban, a La Pas-i Obszervatórium szakemberei megvizsgálták a Szent Szűz köpenyén lévő csillagokat és megállapították, hogy nem csupán díszítőelemek, hanem a mi Naprendszerünk csillagképeit mutatja az 1531. december 12. reggel 10:26 perckori konstellációnak megfelelően. Az igazi meglepetést azonban az okozta, hogy a Naprendszerünket nem a földünk felől, hanem a "túloldalról" mutatja.
1982 júniusában, az IBM Tudományos Központjában a legtekintélyesebb antropológusok megállapították, hogy az "öregember" baszk faji vonásokat hordoz, mely megerősíti, hogy ő Fray Juan de Zumarraga püspök.
1985-ben borzalmas földrengés érte Mexikót szeptember 19-én. A fővárosban 500 ház összeomlott, 1000 a súlyos és 1000 a könnyebben sérült épületek száma. Hozzávetőlegesen 30.000 halálos áldozatot jegyeztek fel. Az anyagi kárt 4 milliárd dollárra becsülték. A Tepeyac-dombon épült bazilikát és a szentélyében elhelyezett kegyképet a legkisebb sérülés sem érte, de még a süllyedése miatt elhagyott régi bazilika sem süllyedt tovább!
1990-ben, II. János Pál pápa boldoggá avatta Juan Diegót. Az 1990-es évek közepén a Guadalupe-i szentély akkori rektora tagadta Miasszonyunknak a Tepeyay-dombon való megjelenését. Mexikó lakói felháborodtak és tiltakoztak eme szemtelenség ellen. A rektornak egy éven belül mennie kellett.
2002. július 31-én pedig szentté avatta Mexikóban, a Guadalupei Miasszonyunk-bazilikában.
Szent Juan Diego Cuauhtlatoatzin emléknapját december 9-én tartja az Egyház, a Guadalupei Boldogasszony emléknapját pedig december 12-én. Előbbi az első jelenés, utóbbi a csodás kép megjelenésének dátuma.
2007. április 24-én, a Mexikóvárosi Egészségügyi Tanács döntést hozott, hogy egészen a 12. hétig legalizálja az abortuszt. A bazilikában jelenlévők, a Szent Szűz hasi tájékán rendkívüli élénk fényt tapasztaltak. A látványt számtalan szemtanú tanúsította.
2008. decemberében a Playboy magazin nagy vihart kavart Mexikóban, mert címoldalán a Szűz testét csupán egy angyali, fehér lepedő fedi. A decemberi számon Maria Florencia Onori alakítja Máriát. A lap megjelenése a nagy tradícióval rendelkező Guadalupe-i Szent Szűz ünnepnapját előzte meg. A fejlécben ezt írják: "Imádunk, Mária".
A 2009-es konferencián Eduardo Chávez Sánchez egyháztörténész, Juan Diego szenttéavatási ügyének posztulátora ismertette a Guadalupei Szűzanya-jelenés üdvtörténeti jelentőségét, melynek – mint mondta – célja Amerika evangelizálása volt. Az Újvilág első, ferences misszionáriusainak emberfeletti küzdelmet kellett vívniuk, hogy megértessék magukat a bennszülöttekkel, ugyanakkor megvédjék őket a spanyol kizsákmányolástól. Úgy tűnt, képtelenek megbirkózni a nehézségekkel. Mint idézte Juan de Zumárraga püspök, korabeli aggódó kijelentését: „Ha Isten nem küld sürgősen segítséget, ez az ország örökre elvész!" Ekkor jelent meg a Szent Szűz, mint a Guadalupe-i Miasszonyunk.
2009. augusztusában az arizonai Phoenixben nemzetközi konferenciát tartottak, melynek résztvevői, észak- és dél-amerikai szakértők a csodás eredetű Guadalupei Szűzanya-képpel foglalkoztak. Aldofo Orozco elmondta: sem a tilma megmaradására, sem megőrződésének csodás körülményeire nincs természettudományos magyarázat. Hasonló szövetek a helyi sós-nedves levegőn tíz éven belül tönkremennek – ismertette. Hozzátette, hogy az 1789-ben a legfejlettebb technológiával készült másolat nyolc év alatt védőüveg mögött is teljesen kifakult, miközben a védelem nélkül kihelyezett eredetin 116 éven át semmiféle károsodást nem okozott az UV-sugárzás, a közelében meggyújtott sok tízezer gyertya és a sós-nedves levegő. „Az agavérostokból készült anyag egyik legkülönösebb jellemzője, hogy míg a visszája durva, érdes tapintású, a színe olyan, mint a legfinomabb selyem" – mondta a szakértő. Ugyanezen a konferencián hangzott el Eduardo Chávez Sánchez egyháztörténész, Juan Diego szenttéavatási posztulátorának megnyilatkozása, miszerint, felmérhetetlen a Guadalupei Szűzanya-jelenés üdvtörténeti jelentősége, melynek – mint mondta – célja Amerika evangelizálása volt.
2011. december 12-én, a Guadalupei Szűzanya liturgikus emléknapján délután fél 6-kor XVI. Benedek pápa ünnepélyes szentmisét mutatott be a vatikáni Szent Péter-bazilikában a latin-amerikai és karib-tengeri országok függetlenségének 200. évfordulója alkalmából.
Dátum nélkül: Legutóbb a NASA mérnökei kerestek magyarázatot a tilmával kapcsolatos kérdésekre, a rendelkezésükre álló legmodernebb eszközökkel. A NASA közzétette a Guadalupei Szűzanya kegyképpel kapcsolatos vizsgálatainak eredményeit.
A kegyképen szemorvosi műszerekkel történő vizsgálattal megállapították, hogy Mária szemének retinája fény hatására – az emberi szemhez hasonlóan – kitágul és összehúzódik. A tudósok továbbá megállapították, hogy a szövet hőmérséklete, melyen a kegykép látható, állandóan 36,6 fok, mint egy egészséges ember testhőmérséklete.
Sztetoszkóppal is megvizsgálták a kegyképet, ekkor a tudósok Mária övénél 115 pulzus/perc értéket mértek, mely egy magzat pulzusszámának felel meg.
A Mária köpenyén látható csillagok állása pontosan megfelel a valóságnak, úgy helyezkednek el, mint ahogy a mexikói égbolton a téli napforduló idején volt 1531-ben. A NASA tudósai szerint a tilmán látható színek (a "festék") nem állíthatók elő semmilyen, ma rendelkezésre álló eszközzel. A festés a szövet felett lebeg, anélkül, hogy ahhoz hozzáérne. (Vatikáni Rádió/Magyar Kurír)
http://www.conchiglia.us/UK/UK_C_lettere/07.67_UK_NASA_SCOPERTE_SULLA_TILMA_13.05.07.pdf
