A Hajnal Szép Sugara

    98.  A Mária-tiszteletben semmi sem oly veszedelmes, mint az ilyen ördögi vakmerőség. Mondhatjuk-e igazán, hogy szeretjük és tiszteljük a Szűzanyát, ha bűneink által Fiát – Jézus Krisztust –, oly szívtelenül megsebezzük, átlyuggatjuk, felfeszítjük és gyalázzuk? Ha Szűz Mária rendszerré tenné, hogy az e fajta embereket irgalmassága által megmenti, akkor felszabadítaná a bűnt; segítene Fiát keresztre feszíteni és megbántani. Ki merne ilyet még csak gondolni is?
    99.  Azt mondom, hogy Szűz Mária tiszteletével, mely a szentségi Jézus Krisztus tisztelete után a legszentebb és legértékesebb, így visszaélni annyi, mint borzasztó istenrablást követni el, mely a méltatlan áldozás istenrablása után a legnagyobb és legkevésbé megbocsátható.
    100.  Megvallom, ahhoz, hogy Szűz Máriát igazán tiszteljük, nem kell feltétlenül oly szentnek lennünk, hogy minden bűnt már elkerültünk, habár ez kívánatos lenne, de legalább (figyeljük meg azt, amit mondok):
a) erősen fel kell tennünk magunkban, hogy – ami a legkevesebb –, minden halálos bűnt kerülünk, mely az Anyát éppoly mértékben megbántja, mint a Fiút;
b) erőt kell vennünk magunkon, hogy minden bűnt kerüljünk;
c) be kell lépnünk valamely Mária-társulatba, a szentolvasót vagy más imádságokat végeznünk, szombaton böjtölnünk stb. Mindez csodálatosan elősegíti még a legmegrögzöttebb bűnös megtérését is. És ha olvasóm ilyen volna, sőt ha egyik lábával már a pokolban lenne, akkor mindezt tanácsolom neki, de csakis azzal a feltétellel, hogy ezeket a jó cselekedeteket oly szándékkal végzi, hogy Szűz Mária közbenjárása által Istentől a bánat, a bűnbocsánat és a rossz szokásai fölött való győzelem kegyelmét kérje, elnyerje, nem pedig, hogy lelkiismeret furdalásai és Jézus Krisztus és a szentek példái ellenére, az evangéliumi elvekkel ellentétben nyugodtan éljen tovább a bűn állapotában.
    101.  Az állhatatlan tisztelők. Állhatatlan tisztelők azok, akik a Szűzanyát csak itt-ott vagy csak időnként tisztelik. Hol buzgók, hol lanyhák. Szolgálatában esetleg épp késznek látszanak, aztán ismét egészen megváltoznak. Először minden áhítatgyakorlatot elfogadnak a Boldogságos Szűz tiszteletére, belépnek egyesületeibe, de azután nem tartják meg hűségesen azok szabályait. Úgy változnak, mint a hold, és azért méltatlanok arra, hogy a Szent Szűz hűséges szolgái közé számláltassanak, akiknek osztály része a hűség és kitartás. Jobb, ha nem terheljük magunkat sok imával és áhítatgyakorlattal, de a keveset a világ-, az ördög- és érzékiségünk ellenére is szeretettel és hűséggel végezzük el!
    102.  A képmutató tisztelők. A képmutató tisztelők, akik bűneiket és rossz szokásaikat a Boldogságos Szűz köpenye alá próbálják rejteni, hogy az emberek szemében másnak tűnjenek fel, mint amilyenek.
    103.  Az önző tisztelők. Akik csak azért folyamodnak a Szent Szűzhöz, hogy valamely betegségből kigyógyuljanak, a pörüket megnyerjék, egy-egy veszedelemtől megmeneküljenek,  vagy más hasonló ügyben. Különben elfelejtenék a Szűzanyát. Egyik is, másik is hamis tisztelő, aki Istennek és az ő szentséges Anyjának nincs tetszésére.
    104.  Őrizkedjünk tehát nagyon, nehogy a gáncsoskodó tisztelőkhöz tartozzunk, akik amellett, hogy semmit sem akarnak elhinni, mindent bírálgatnak, vagy a szűkkeblűekhez; akik Jézus Krisztus iránt való tiszteletből félnek Szűz Máriát tisztelni; miként a külsőségekhez se, akiknek egész áhítata külső gyakorlatokból áll. Erősen óvakodjunk a vakmerőktől, akik hamis Mária-tiszteletük ürügyével bűneikben pusztulnak el; miként az állhatatlanoktól is, akik áhítatgyakorlataikat könnyelműen cserélgetik, hogy a legkisebb kísértésnél egészen elhagyják. Tartsuk magunkat távol a  képmutatóktól, akik felvetetik magukat egyesületekbe és Szűz Mária jelvényeit vásárra viszik, hogy jóknak tartsák őket; miként az önző tisztelőktől is, akik csak azért folyamodnak Szűz Máriához, hogy testi bajaiktól megszabaduljanak, vagy ideiglenes javakat nyerjenek.