Fatima 6
A fatimai kis pásztorok nem álnéven és ismeretlen helyről tették közzé a Szent Szűz üzeneteit, hanem gyermek létükre még a vértanúságot is vállalták, a rájuk bízott ügyért!
4.) A negyedik jelenés idejére már kb. ötezren gyűltek össze a Cova da Iria lejtőjén, de augusztus 13-án a Szűzanyával való találkozás elmaradt. 
A látnokokat ugyanis csalárd módon börtönben hurcolták, ahol ,,olajban sütés” fenyegetésével akarták kikényszeríteni belőlük a titkot.
A IV. jelenés: A beszélgetés rövid volt, de rendkívül megrendítő. Néhány praktikus útmutatás után a Szent Szűz ezt mondta a gyermekeknek:
,,Imádkozzatok sokat, nagyon sokat és hozzatok áldozatot a bűnösökért, mert sok lélek a pokolba kerül, mivel nincs, aki áldozatot hozzon és imádkozzon értük!”
Megrendítők szavak. A Boldogasszony vállalkozó lelkületű fiainak és leányainak közreműködését, segítségét kéri, hogy megmentse övéit az örök boldogság számára. Ebben a segélykérő felszólításban fogalmazódik meg a Mária-korszak és a Szent Szűz tevékenységének célja és értelme, az egész világra kiterjedő engesztelés meghirdetése és megszervezése, hogy senki se kárhozzon el.
(Megjegyzés: A börtönből valójában augusztus 15-én engedték ki a gyermekeket, a jelenés viszont 17-én lehetett, ám a népi emlékezet ezt 19-re, vasárnapi napra teszi. A szomorú szívű kis pásztorok aznap, nem a Cova da Iria felé hajtották bárányaikat, hanem az első angyaljelenés irányába. A Valinhosnak nevezett helynél jelent meg nekik a Szűzanya. Ezen a ponton építettek a külhoni magyarok kápolnát, melyet 1956.VIII.12.-én szenteltek fel. Számunkra külön is megható érdekesség, hogy az alapkövébe el van helyezve országunk és népünk, a Szentkoronával való felajánlásának Szent István-i szövege!)
5.) Az ötödik jelenés (szeptember 13). A hatósági propagandagépezet igyekezete ellenére aznap 25 ezer ember gyűlt össze a Cova da Iriában. Lúcia, mikor megkérdezte a jelenés asszonyát, hogy mit kíván, a válasz most is rövid volt: ,,Imádkozzátok továbbra is a rózsafüzért, hogy így kieszközöljétek a háború végét. Októberben jön az Úr Jézus is, aztán a Fájdalmas Szűz, a Kármelhegyi Boldogasszony, Szent József a Kisdeddel, hogy megáldják a világot. Isten meg van elégedve áldozataitokkal, de nem akarja, hogy a kötéllel aludjatok. Csak napközben viseljétek... Októberben egy csodás jelenségnek lesztek majd tanúi, hogy mindenki higgyen.
(A képen Jácinta a rendíthetetlen rózsafüzér imádkozó) Bizony, az október 13-át megelőzően egyre mozgalmasabb lett a látnokok élete. A politikusok és a hit ellenségei már előre örültek a kudarcnak, de féltek a tömegtől, ezért még tűzparancs kiadását is fontolgatták a mozgósított katonai egységnek. Sajnos, Lucia szülei is szkeptikusak voltak az egész "jelenési ügy" iránt! A megpróbáltatások természetesen nagyon megviselték a kicsiket, de egyben ez bizonysága is a történetük igazának, hiszen kényelemben és dicsfényben, vagy az álnév mögötti rejtettségben bárki hősködhet, ám ilyen megpróbáltatások közepette – különösen kisgyermekek –, aligha bírták volna! Egy pap, a következő aggódó tanácsot adta: “az lesz a legjobb, ha már most körbetáviratozunk, és bevalljuk, hogy mindez csak ámítás volt.” Október 12-én hajnalban Lucia anyja ezekkel a szavakkal ébresztette leányát: “Lucia, az lesz a legjobb, ha mindannyian elmegyünk gyónni! Egyre azt beszélik az emberek, hogyha kimegyünk a Covába, mindannyian meg fogunk halni!” ”Ha édesanyám el szeretne menni gyónni akkor én is megyek – válaszolta Lucia, de nem azért mert félek. Meg vagyok győződve arról, hogy a “Hölgy” holnap, megteszi amit ígért.“
Fentebb kettő és az alábbi kép, az 1917. augusztus 19-i jelenési helyet mutatja! Az eredeti állapot fotóját e sorozat X. részében láthatjuk!
