Az Isteni Irgalmasság 1
Új fény az egyház egén
A jelek szerint az Isteni Irgalmasság üzenete mintegy teljessé teszi (talán le is zárja) a Mária-korszakot, tartalmilag pedig összefügg velük. A Napló által olyan ajándékot kaptunk személyesen Jézustól, amely az elhatalmasodó bűnnel szemben az utolsó, a világ teljes megújítását célzó lehetőség. Joggal mondhatjuk: a Mária-korszak üzenetei nélkül kevésbé értenénk az Isteni Irgalmasság üzenetét, de ugyanez fordítva is igaz. Az Isteni Irgalmasság üzenete segít bennünket a Mária-üzenetek teljesebb megértésében.
II. János Pál pápa három évtizedes munkája révén világszerte egyre szélesebb körben ismerik meg és fogadják el Szent Faustyna Kowalska nővér Naplójának tartalmát. (Fausztina nővér írása 1998-ban az Egri Főegyházmegyei Könyvtár és az Eger, Kisboldogasszony egyházközség kiadásában Dr Antalóczi Lajos pápai prelátus gondozásában jelent meg. A továbbiakban a naplóidézeteket N-nel jelöljük!)
A bűn elhatalmasodása és az Isteni Irgalmasság
Amint láttuk, a Mária-jelenések alapvető törekvése a bűnében megmaradó ember visszavezetése az evangéliumi útra, nehogy az elhatalmasodó bűn áldozatává váljon. Az elhatalmasodó bűn következtében ugyanis az emberek tömegesen veszélyeztetik örök boldogságukat, tömegesen sodródhatnak az elkárhozás veszélyébe. Az Isten találékony szeretetében ezért szólít meg bennünket újra és újra.
A ,,tömeges elkárhozás veszélye'' kifejezés szokatlan, és néha ellenérzést vált ki. A vonatkozó üzenetek konkrét fogalmazása és a látnokoknak a pokollal kapcsolatos víziója azonban a tömeges elkárhozás veszélyére utal.
Figyelemreméltó, hogy a 20. század nagy hatású jelenéseiben drámai jelentőséget kap a pokol víziója. Szóltunk arról, hogy a fatimai gyermekek 1917. július 13-i látomása a kárhozatról az első fatimai üzenet tartalmát képezi. 
Fausztina nővér ugyanilyen élményeket élt át. Naplójában nyomatékosan és ismételten hangsúlyozza: Isten parancsára járt a ,,pokol szakadékaiban'', és Isten parancsára ír ott szerzett élményeiről, ,,hogy egyetlen lélek se mentegethesse magát azzal, hogy nincs pokol, és nem volt ott senki, nem lehet tudni, mi van ott'' (N 741). Erre utal Jézus egyik kijelentése is 1936. márciusában: ,,sok lélek fog általa visszafordulni a pokol kapujától'' (N 639). A Napló egy másik helyén pedig Jézus így szól: ,,Ó, ha a bűnösök ismernék irgalmamat, nem vesznének el oly nagy számban'' (N 1396).
Megítélésünk szerint a Mária-üzenetek éppen úgy, mint az Isteni Irgalmasság megnyilatkozásai az elhatalmasodó bűnnel szemben a határtalan isteni szeretetből fakadó és túláradó kegyelem jelei. Míg a Mária-jelenések a bűn elhatalmasodásától és annak következményeitől kívánnak megóvni bennünket, addig az Isteni Irgalmasság a bűn áldozatait szólítja meg, és akarja visszavezetni az Evangéliumhoz. Isten a bűneink révén felhalmozódott tartozás teljes elengedését kínálja, s egyben segítségét ajánlja az élet teljes rendezéséhez. A mi feladatunk csupán a készséges együttműködés Isten akaratával.
Az ember teljesen szabadon dönthet az Isteni Irgalmasság üzenetének elfogadása vagy elutasítása ügyében. Ajánlatos azonban tudnia Jézus figyelmeztetéséről: ,,Ó, szegények, akik nem akarnak élni Isten irgalmasságának csodájával; hiába fogtok majd könyörögni, már késő lesz'' (Napló 1448). ,,Aki nem akar az irgalom kapuján átmenni, annak igazságosságom kapuján kell áthaladnia'' (N 1146).
Fontos megjegyezni: Fausztina nővér Naplója, az Isteni Irgalmasság üzenete – jóllehet a magánkinyilatkoztatás körébe tartozik – az Egyházon belül már nem képezi vita témáját. A legmagasabb egyházi fórum – II. János Pál pápával az élen – tisztázott és lezárt minden kérdést, s ajánlja a hívek figyelmébe. Fausztina nővért a Szentatya 1993. ápr. 18-án a boldogok, és 2000. április 30-án szenttek sorába emelte, s felajánlotta a világot az Irgalmas Jézusnak.
(Antalóczi atya, Irgalmassággal kapcs. munkáinak felhasználásával)
