Az első ezredforduló közeledtével a „jelek” megint tökéletesen igazolták a „végidőket”. Aztán véget ért az a középkor, melyet a „felvilágosodás” kora már következetesen sötétnek nevezett, holott soha nem köszöntött az emberiségre akkora sötétség, mint épp a felvilágosodás által, amely az Istent félretéve az észt, a tudást emelte az emberi élet céljává, központjává!
A liberalizmus vezető alakjai kezdetben tollal harcoltak a kereszténység ellen, ám a francia forradalom éveiben már átvitték a gyakorlatba, és válogatott kegyetlenséggel, tömegesen gyilkolták a papokat, apácákat, a szerzeteseket. Egész falvakat mészároltak le az „emberközpontú” új társadalom jegyében! A szélesedő „felvilágosodottság” a városi hívek ezreit küldte a vérpadra, mert nem voltak hajlandók behódolni a párizsi Notre Dame oltárára emelt kurtizán, az ,,Ész istennője” kultuszának! Talán erről írja a Jelenések könyve: ,,Az asszony pedig bíborba és karmazsinba volt öltözve, felékesítve arannyal és drágakővel és gyöngyökkel. Kezében arany serleget tartott, telve utálatossággal és paráznaságának tisztátalanságával. A homlokára ez a név, ez a titok volt írva: A nagy Babilon, a paráznaságoknak és a föld utálatosságainak anyja!” (Jel 14,4-6) Jeremiás próféta máig ható szavai is mondják: „amely féktelen paráznaságának borával itatott meg minden nemzetet” (Jer 51,7-8), amiként máig is ez a „beitatás” megy! Vajon értünk-e a jelekből, vagy a magyarázatot a különféle „látnokoktól” várjuk? Mert...
A végső idők legpontosabb jele egy istentelen antikrisztusi kormány felemelkedése lesz, egy démoni diktátor vezetésével. A nagy gazdasági válság megoldását, ettől a „szuperszakembertől” várják majd, aki persze nyomban meg is oldja övéivel, hiszen a káoszt ők maguk csinálták! A Globális Nagyvezér természetesen béremelést, békét, szépet és jót ígér, véget vetve a nukleáris fegyverkezésnek, egyben a vallási különbözőségnek is! Természetesen elsőként az Eucharisztikus Áldozatot tiltatja be! (Dán 8,23-25; 11,21-24; 2Tessz 2,3-4).
Persze ő, aki az ördögtől való, „hazugságot szól, magától beszél, mert hazug, és a hazugság atyja.” (Jn 8,44)
(folyt.)
