Szembetűnőek Róma erőfeszítései a zsidók irányába. Gondoljunk csak a Pápák bocsánatkérő gesztusaira a zsidóság felé (amit persze ők egyáltalán nem viszonoztak)! A világ helyzetének drámai alakulása, a zsidóságnál is döntő változásokat hoz. A zsidók, ahogy a Jelenések könyvében áll, vissza fognak térni az Új és Örök szövetségbe, Krisztus Egyházába. Szent Pál így jövendöli ezt meg: "Nem akarom testvérek, hogy e titok dolgában egyéni véleményekre hagyatkozzatok. A vakság csak részében érte Izraelt, amíg a pogányok teljes számban meg nem térnek, akkor majd egész Izrael elnyeri az üdvösséget..." (Róm 11,25-26) Dániel próféta így ír: "Abban az időben felkel azonban Mihály, a nagy fejedelem, néped fiainak oltalmazója, és olyan szorongattatás következik, amilyen a nemzetek keletkezése óta addig az időig még nem volt. Abban az időben megszabadul népedből mindenki, aki be van írva a könyvbe" (Dán 12,1).
Sajnos, sok katolikus egyre bizonytalanabb az ökumenizmus eredményei láttán. Tiszta és világos választ várnának az igazi Egyháztól – miszerint mi az ökümené célja – annak kritériumában, hogy az egyetlen Krisztus által alapított Egyház az Egy Szent Katolikus és Apostoli Anyaszentegyház, amiként ezt a Hiszekegyben valljuk! Maga LG 8 zsinati dekrétum is "az egyetlen közvetítő, Krisztus szent Egyházáról" beszél. Az érdekes az, hogy ma egyre inkább hallani azt, hogy a katolicizmus és a protestantizmus közt sokkal több közös van, mint ami elválaszt! Ugyan bizony lényegtelen-e, hogy kettő vagy hét Szentség van?
Mellékes-e, hogy Krisztus valóságosan testtel és lélekkel, hússal és vérrel – jelen van-e az Oltáriszentségben? Talán közömbös, a tisztítótűz léte vagy nemléte?
Fontos-e az, hogy Máriában a Szeplőtelen Fogantatást, az örökké Szűz Istenanyát tiszteljük vagy sem?
A katolikus és protestáns hit között tehát óriási űr tátong! Ennek hangoztatása nem a protestánsok ellen van, hanem épp az irgalmasság cselekedete irántuk. Nincs féligazság, csak Igazság van! A semmitmondó párbeszédeknek semmi értelme, nem szolgálják az ökumenét és az Egyházat sem! Egyébiránt miféle kölcsönösségről (közeledésről) beszélhetünk akkor, amikor a magyarországi reformátusok XIII. zsinati ciklusának 10. ülésén 2012. május 24-én, a 450 éves Heidelbergi Káté 80. kitételét megerősítették, mely szerint a katolikusok miséje, az Eucharisztia tisztelete és annak vétele „kárhozatos bálványimádás"? Érthetetlen, hogy a Bibliához szokott protestánsok ennyire ne értenék meg a megtestesült Ige világos szavait?! Lehetséges-e ilyen hozzáállás mellett párbeszédet folytatni egymással? Már azért sem, mert a Zsoltár szavai szerint kard a nyelvük, ajkuk a vajnál lágyabb, de a szívük háborúsággal teli (vö. Zsolt 55,22). Tény, hogy a papság és a Szentségek Krisztusa nem azonos a protestánsok Krisztusával! Tudni kell, hogy a katolikusok számára kötelező vasárnapi szentmisehallgatást (Szentmiseáldozatot), nem helyettesíti az ökumenikus istentisztelet!
A protestáns úrvacsora nem más, mint a már 500 éve megszüntetett Áldozat, melynek betiltását az Antikrisztus az egész világon általánossá akarja majd tenni. Az Áldozat megszüntetése Lucifernek és szellemi fiainak a kézzelfogható pusztítása arra vár, hogy beavatkozhasson a történelembe, amiként a Szentírás megjövendölte és ahogy a szbdkmvesek és szövetségeseik az új világrend megteremtésén munkálkodva az Új Világkormányt tervezik.
