Az 1948-as év vége hozta el a kis Gilles igazi küldetését, miközben a Bouhours család is az égi megnyilvánulások ritmusában élt.
A fiatal gyermek elméjében a Szűzanya megnyilatkozásai iránt a legkisebb kétkedés sem merült fel, és így érte őt az 1948. december 13-i üzenet, miszerint Rómába kell mennie, ahol a pápa a „Kisjézust helyettesíti a földön” .
Gilles legnagyobb és legfontosabb feladata lett, hogy egy komoly, lényegbevágó üzenetet továbbítson XII. Piuszhoz.
A kicsi fiú rendszeresen járt Espis erdejébe, mert ott találkozott mindig égi Mamájával, minden hónap 13-án. 1948. december 13-án a forráshoz vezette őt a Szűzanya, hogy csak ketten legyenek jelen, és rábízta a küldetés üzenetét.
A gyermek senkinek, még apjának sem akarta elmondani, mert – mint kifejezte magát –, ha elárulná: „két bűn lenne”. Ez azt jelenthette, hogy a Szűzanya 2 titkot bízott rá.
És a kis Küldött ezzel a titokkal akart elmenni a pápához. Azonban a szülőknek nem volt rá pénzük. Így várakozniuk kellett. A kisfiú a szomorúságtól legyengült és kedélytelenné vált. Imádkozott, hogy Jézus teremtse meg a pénzt számukra. Ez be is következett: egy jómódú hölgy finanszírozta az összeget úgy, hogy ha ő is velük utazhat Rómába. Ott különféle személyiségek gúnyos kérdéseket tettek fel neki, ami nagyon fájt a kisfiúnak, de megfelelt rá. Egy ilyen kérdés:
– A Szűzanyának van-e rúzs a száján?
– A Szűzanyának erre nincs szüksége, ő így is nagyon szép... Maguk gonoszok... Nagyon jól tudják, hogy a Szűzanya szép...
A szentatya félhivatalos látogatáson 1949. december 10-én fogadta a kicsi Gilles-t, a kíséretével.
A kicsit azonban annyira megfélemlítette a tömeg, a sok ember, és hogy mindenki rá figyelt, hogy nem mondott végül semmit. (Folyt.)