Feljegyzések a purgatóriumról 15
(Az előző részben szó volt az életszentség mibenlétéről.)
Ezt a szentséget kívánja és követeli meg Jézus azoktól a lelkektől, akik egyedül az övéi akarnak lenni és az ő életét akarják élni. Minden más csupán illúzió. Egyes lelkek a szenvedés, mások a szeretet által járják végig a purgatóriumot a földön, mert bizony a szeretetnek is megvan a maga gyötrelme. A lélek, aki igazán szeretni akarja Jézust, rájön, hogy minden igyekezete ellenére sem szereti annyira, amennyire óhajtaná; számára ez állandó kínszenvedés, mely egyedül a szeretetből fakad, amely nem létezik nagy gyötrelmek nélkül. Kissé hasonlít ez, mint említettem, a purgatóriumi lélek állapotához, aki szüntelenül Isten felé lendül, akinek egyetlen vágya, ám minduntalan visszalökődik, mivel engesztelése még nem teljes.
Az ember a földön él, ezért Isten azt akarja, hogy a földön jusson tökéletességre, követve a tanácsokat.
1879. november-december. ... sógornője a purgatóriumban van, ahol sokat szenved. A tisztelendő atya segíthet rajta, ha szentmiseáldozatot mutat be érte. A vén bűnös megmenekült, Isten irgalmának köszönhetően, mint oly sokan. A nagy purgatóriumban van.
Halottak napja és nyolcada nagy örömet jelent a tisztítóhelyen, és sok szabadulást hoz?
Halottak napján sok lélek hagyja el az engesztelés helyét és jut a mennybe, s a Jóisten nagy kegyelme folytán ezen a napon kivétel nélkül minden szenvedő lélek részesül a szent Egyház nyilvános imáiban, még a nagy purgatóriumban lévők is. Mégis minden lélek érdemei szerint könnyebbül meg. Egyesek jobban, mások kevésbé, de valamennyien érzik e rendkívüli kegyelmet. Sok szerencsétlen szenvedő léleknek ez az egyetlen segítség – Isten igazságossága folytán –, amit a purgatóriumban töltött hosszú évek során kap. De nem halottak napján jutnak legtöbben a mennybe, hanem karácsony éjjel. Sok mindent mondhatnék még, de nem szabad. Önnek kell kérdeznie. Akkor felelhetek. (Forrás: a 38. részben!) (Folyt.)