1.5 §. Mária a mi életünk, mivel kieszközli számunkra bűneink bocsánatát
Egyidejűleg Isten, oly nagy irtózatot keltett benne előző élete iránt, hogy már nem bírta lelkét tovább a hamis nyugalomban ringatni, s benső kényszert érzett bűneit meggyónni. Bűneinek meggyónásánál oly nagy bánatot mutatott, hogy ámulatba ejtette gyóntatóját. Szentgyónása végeztével azonnal letérdelt az Istenanya oltára előtt, hogy szószólójának hálát adjon, elimádkozva a rózsafüzért. Ekkor az oltár felől hangot vélt hallani: »Helén, elég hosszú időn át bántottad meg Istenedet és engem, a mai naptól kezdve változtasd meg életedet, s én sok kegyelemben foglak részesíteni«.
Erre a szegény bűnös megrendül-ve így felelt: »Óh boldogságos Szűz! Igaz ugyan, hogy eddig istentelen életet éltem, mivel azonban te mindent megtehetsz, segíts engem, hogy teljesen neked ajándékozzam magam, és életem hátralevő napjaiban egyedül a bűneim elégtételéért tehessek«.
Ezután Mária segítségével elosztotta egész vagyonát a szegények közt, s igen épületes és bűnbánó életet kezdett. Rettenetes kísértések ostromolták, ő azonban állandóan Isten Anyjának védelmébe ajánlotta magát, s győztes maradt a harcban.
Oly magas tökéletességre jutott, hogy Isten sok természetfölötti adományban, kinyilatkoztatásban, jelenésben és jövendő dolgok ismeretének kegyelmében részesítette. Halálos óráján, melyet különben Mária néhány nappal előbb kijelentett neki, a Boldogságos Szűz karján a kis Jézussal meglátogatta, s látni lehetett, amint e nagy bűnbánónak lelke, halála pillanatában szép galamb képében a mennybe szállt.
Imádság
Óh Istennek Anyja, egyetlen reményem, boldogságos Szűz Mária! Íme lábaidhoz borulok, én nyomorult bűnös, hogy kegyelmedért esedezzem. Az egész Egyház a Bűnösök Menedékének nevez, így én is a te védőpalástod oltalma alá menekülhetek. Kérve-kérlek, hogy eszközöld ki számomra az üdvösséget, Szent Fiad érdemeidért, és én teljesen neked ajándékozom magam! Add tudtomra, hogy mit tegyek és erőt is adj, hogy azt meg is tehessem. Amen. (43. oldal)