287. Míg sok fiatalasszony, férje megváltozását reméli, a férjek többségének vágya, hogy feleségük változatlan maradjon!
288. Rendes körülmények között az Egyház, egyházi formát követel híveitől a házasságkötéshez. E rendelkezésnek több indoka van: 1) A szentségi házasság liturgikus cselekmény, illő tehát, hogy az Egyház nyilvános szertartása keretében történjen; 2) A házasságkötés egyházi életállapotba vezet be, jogokat és kötelességeket teremt az Egyházban, a házastársak között és a gyermekek felé; 3) Mivel a házasság az Egyházban életállapot, a házasság megkötése felől bizonyossággal kell rendelkezni (ezért kötelező a tanúk jelenléte); 4) A beleegyezés nyilvános jellege védi az egyszer kimondott 'igent' és segíti hűséges megtartását. (vö ÚK 1631)
289. Ha valaki Isten országáért nem akar házasodni: e választása is „életet fakaszt”, jóllehet másként, hiszen ebből egy másfajta megszentelt élet fakad. (Egyház hagyománya szerinti papi cölibátus). Az Isten- és emberszeretet, tehát arra is indíthatja a személyt, hogy ne házasodjék meg (vö Mt 19,10-12). Mindazonáltal a házasságkötés az ember rendes hivatása. A házastársak teste a Szentlélek temploma. (vö 1Kor 6,19) (vö LCS 51.o)
290. A házastársak szeretete és családi életük örömei már a Bárány menyegzős lakomájának előízét példázzák. „Már többé nem két test, hanem csak egy” (Mt 19,6). „Arra hivatottak, hogy állandóan növekedjenek az egymás iránti szeretetben, melyet a közös hitélet és az Eucharisztia közös vétele elmélyít.” (vö ÚK 1638-1644)
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.