„Mária igenje Krisztus igenjét vetítette előre, amikor a világba jött. Mária válasza az angyalnak tovább folytatódik az Egyházban, amely arra hivatott, hogy Krisztust megjelenítse a történelemben, készséggel kínálva fel szolgálatát, hogy Isten továbbra is meglátogathassa az emberiséget az ő kegyelmével” – mondta XVI. Benedek pápa.

Amiként a Hitvallásban mondjuk: „Értünk, emberekért, a mi üdvösségünkért”. Ezért hajtunk térdet Karácsony és Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén e szavak után: „Leszállott a mennyből, megtestesült a Szentlélek erejéből Szűz Máriától, és emberré lett”.

Az ősszülő Éva engedetlenségével ellentétben – aki a sátán szavára hallgatott –, Szűz Mária az Istennek mondott igent, megnyitva az utat ahhoz, hogy az Üdvözítő általa a világba jöjjön.

Éva nem hitt az Istennek, s ezzel halált hozott önmagára és utódaira, Mária pedig a hite miatt a Boldogasszony. Éva az összes élők anyja, de Mária is anyánk – mivel Fia mindenkiért meghalt – és a Szentlélek által Isten gyermekei lehettünk a Szent Keresztség által. Éva társa Ádámnak, Mária társa Szent Fiának. Éva a halált hozta gyermekeire, Mária az életet akarja visszaadni gyermekeinek. Éva a kígyónak szolgáltatta ki önmagát és gyermekeit, Mária széttiporja a sátán fejét. Ez pedig Isten akaratából és erejéből történik.

Isten akaratára mondott mindenkori „igenünknek” a Szűzanya alázatát kell tükröznie, példáznia!

Igent a keresztény hitre, igent a családok és a nemzet egységére, igent az Életre! Mert soha nem szabad felednünk: a Mária-tiszteletben megőrzött hit és nemzettudat a legfontosabb alap ahhoz, hogy az ember emelt fővel tudjon élni!

A nagyböjti időszakban gyakrabban elmélkedjünk a Szűzanyáról – aki – a Kálvárián megismételve, megpecsételte Názáretben kimondott igenjét, és Szent Fia társaként megtapasztalta a lélek vértanúságát. Kérjük bizalommal az Istenanya közbenjárását, hogy az Egyház és népünk, küldetéséhez hűen, bátran tanúságot tegyen Isten szeretetéről az egész világnak. 

Gyümölcsoltó Boldogasszony könyörögj érettünk, és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen.

     A Szent Szűz általában hófehér ruhában és fátyollal jelent meg, kék övvel a derekán, de volt, hogy csillagokkal teleszórt gyönyörű kék ruhában volt látható. Két elragadó feljegyzés, ahogyan a kisfiú beszélgetett égi Mamájával:

     Egy alkalommal látta, hogy a Szűzanya véres. A kis Gilles, együttérzőn kérdezte:

– Bibis lettél? A bambuszok közé estél? Itt van a zsebkendőm! – és mivel nem találta a magáét, így szólt: „apa, kérem a zsebkendődet!” – Tessék, vedd el Szűzanya... Gyere ide hozzám! ... Gyere csak! Add ide a kezedet, gyere ide mellém! Ne félj! Itt van a papa és a mama! /1947. okt. 13./

És a másik: „A Szűzanya odalépett Gilles-hez és megcsókolta. Édesapja, gyermeke kívánságának engedve felemelte őt, és a kicsi ragyogó arccal nyújtotta ki karját, átölelte égi Mamája nyakát, és megpuszilta Őt.” Egy asszony, aki szintén látta a Szent Szüzet Espis-ben, ennek tanúja volt és annyira meghatódott, hogy hosszasan könnyekre fakadt.

     Hasonló jelenetek játszódtak le zarándoklataikon is. A Szűzanya ugyanis zarándoklatokat kért a kisfiútól, aki ilyenkor akár esett, akár sár volt, mezítláb járta végig ezeket az utakat, az erdőben felállított egyszerű oltárig. Ott letérdelt és imádkozott.

Buzdította a zarándokokat is, hogy legyenek mezítláb. Az oltárnál fogta a kedves keresztjét és megáldotta a tömeget. (Folyt.)

     Tekintve, hogy 2018. március 25-e Virágvasárnapra esett, az Annuntiatio Beatae Mariae Virginis – Jézus, Mária szűzi méhében történt foganásának ünnepét - április 9-én ünnepli az Egyház!

Régi magyar neve, Gyümölcsoltó Boldogasszony – parancsolt ünnep –, a jámbor néphit hozzá köti az oltás, szemzés sikerességét, mert Mária is ezen a napon fogadta méhébe Isten Fiát.

Tehát a Katolikus Egyház az angyali üdvözletre emlékezik e napon, amikor „az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: – Üdvözlégy, malaszttal teljes! Az Úr van teveled! Áldottabb vagy Te minden asszonynál. (...) Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál Istennél! Íme, fogansz méhedben és fiút szülsz, akit Jézusnak nevezz.”

Ez a Mária-ünnep ihlette az Üdvözlégy és az Úrangyala imádságokat, mely elsősorban a második isteni személy megtestesüléséről szól, hiszen Jézus világba lépése hírüladásának, rejtett eseményével kezdődött el.

XVI. Benedek pápa szavaival: az Angyali Üdvözlet Szent Lukács evangéliumában „egy rejtve történt, egyszerű esemény – senki sem látta, senki sem tudott róla, csak Mária –, mégis meghatározó jelentőségű az egész emberiség történelmében. Amikor a Szűz kimondta igenjét az Angyal bejelentésére, Jézus megfogant, és általa új korszak kezdődött a történelemben.”

A magyarság Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához kötődő számos szokása közt, talán a leggyümölcsözőbb az a hagyomány, hogy aki ezen az ünnepnapon ezer Üdvözlégyet elimádkozik, annak teljesül a jóravaló kívánsága.

Ezt nem én mondom evangelizációs buzgalmamban, hanem már jó félezer éve üdvös hagyomány, melyet két ferences atya is lejegyzett: Boldog Temesvári Pelbárt a 15. században és Telek József teológiai tanár, hitszónok a 18. században! Én csak annyit fűznék hozzá, hogy az Üdvözlégyekbe lehetőleg fűzzük bele a Szeretetláng könyörgését is: Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre!

Az ünnepnek némi nyomatékot adott Jakab ősevangéliuma, mely nem kevesebbet állít, minthogy a világ teremtése, Jézus fogantatása és kereszthalála ugyanazon a napon, március 25-én történt. Ha ezúttal nem is a böjti időben ünnepeljük, azt tudnunk kell, hogy a 692-es III. Konstantinápolyi Zsinat helyesnek ítélte az isteni foganásnak, még a Nagyböjtben való ünneplését is. Ennek hitbeli helyességét igazolja, hogy a jó katolikusok mind a mai napig – nap mint nap – imádkozzák: „Kérünk téged Úristen, öntsd lelkünkbe szent malasztodat, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk.”

És ez nagyon is helyénvaló, mert a megváltás ünnepkörében, húsvét diadalmas ünnepe tájékán, mily bensőséges, hogy hirtelen a megtestesülés titkára irányul a figyelmünk. E két titkot ugyanis nem szabad egymástól elválasztva szemlélnünk! (Folyt. holnap!)

     A Feltámadást követő első vasárnapot (Fehérvasárnapot), II. János Pál pápa 2000. április 30-án, 'ex catedra' az Irgalmasság Vasárnapjának nyilvánította. Ezzel egy időben sorolta a szentek sorába Fausztina nővért, az Irgalmasság apostolát. 
A magyarság számára kiemelkedő volt a fenti dátum, mert Dr. Antalóczi Lajos pápai prelátus – az Irgalmasság magyarországi apostola – a Szentatya meghívottjaként együtt koncelebrált az ünnepi Szentmisén és a pápai ebédre meghívott volt.
     Az esemény azért is nyomatékkal bír, mert még azon év decemberében elhunyt Antalóczi atya, az Isten Irgalmasság Naplójának fordíttatója és kiadója! (A fenti eseményen jelen volt e blog szerkesztője is, amiként a Fausztina Napló fordítási-, kiadási munkálataiban is részt vett! A képen Szent Fausztina és Antalóczi Lajos atya)   

  Hozzátok szólok, ne csüggedjetek! (– mondja Jézus)

     ,,Ha a lélek már oszló hulla lenne, s emberi értelemben képtelen az újjáéledésre, s már minden el volna veszve, nem így az Istennél! Az irgalmasság csodája teljesen életre kelti a lelket.'' (Napló 1448)
Bízzatok Bennem, ,,az Isten irgalma erősebb mint a nép bűnei" (Dives in misericordia 20). ''Nem tudom megbüntetni, még ha a legnagyobb bűnös is lenne, azt, aki irgalmamra hivatkozik, hanem felmentem őt mérhetetlen és kifürkészhetetlen irgalmamban.'' (Napló 1146) ,,Mielőtt eljövök mint igazságos Bíró, előbb szélesre kitárom irgalmam kapuját. Aki nem akar az irgalom kapuján átmenni, annak igazságosságom kapuján kell áthaladnia.'' (Napló 1146) Hallgassatok tehát Rám és bízzatok Irgalmamban! Várlak benneteket a Bűnbocsánat Szentségével, ám ne halogassátok!

MAGYAROK NAGYASSZONYA KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK!

Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes,

az Úr van Teveled!

Áldott vagy te az asszonyok között,

és áldott a te méhednek gyümölcse: Jézus!

Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja,

imádkozzál érettünk bűnösökért, (és)

áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását

Édes Magyar Hazánkra,

most és halálunk óráján! Amen.

Szent Mihály arkangyal,

védelmezz minket a küzdelemben;

a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!

Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!”

Te pedig, mennyei seregek vezére,

a sátánt és a többi gonosz szellemet,

kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,

Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen.

     1947. október 4-én és 6-án is egy-egy rövid időre megjelent a Szent Szűz. Október 13-án – a fatimai ünnepen –, a kis Gilles végre eljutott Espis-be.

A gyönyörű Hölgy azt kérte, hogy menjen és imádkozzon az (espisi) erdő azon a helyén, ahol egy kis forrás fakad.

     A kisgyermeket ezúttal harminc ember vette körül. A Szűzanya kérésére a kis Gilles felmutatta nekik a rózsafüzérét és tudtukra adta, hogy az emberek imádkozzanak Jézus Szent Szívének szándékára.

     1947. december 8-án nagy keresztet látott az égen. Két nappal később, december 10-én Lisieux Szent Terézia megjelent neki nagy mosollyal, és Gilles szerint virágokat „dobált” rá.

     1948. január 13-án Espis-ben ismét megjelent a Szűzanya kétszer és megkérte őt, hogy állandóan imádkozzon Fiának Szentséges Szívéhez.

     Február 8-án számtalan keresztet látott az égen, és a kicsi hosszasan szemlélte ezt. A zarándokok és a jelenlévő papok nagy figyelmet fordítottak a gyermek megnyilatkozásaira.

     Február 10-én a Bouhours család úgy döntött, hogy elzarándokolnak Lourdes-ba.

A Barlangnál Gilles-nek nem volt látomása, de megfontoltan megjegyezte, hogy a Szűzanya szobra nagyon szép, de „nem olyan nagyon”, mint amilyennek ő látta!

     Február 13-án látta a vérrel könnyező Szűzanyát, mire apjától vizet kért, és Gilles mozdulataiban látható volt, hogy vizes kezecskéjével letörölte a Szűzanya arcát, és egy puszit is adott rá! (Folyt.)

A Szent Angyalok segítségül hívása a keresztény Magyarországért

     Magyarország szent Őrangyala, te aki Királynőnk oldalán állsz Isten Trónja előtt az arkangyalokkal, Szent Mihállyal – az Égi Seregek vezérével, Szent Gábriellel – Isten küldöttjével, Szent Ráfáellel – Isten orvosával, és Szent Uriellel – aki fényével űzi el a démonokat, jöjjetek segítségünkre!

Teljes szívvel és bizalommal hívunk Benneteket Isten Szent Angyalai, hogy a Kilenc Angyali Kar együttes erejével, védelmezzétek meg Szűzanya Országát – a Kárpát-medencét, minden lakóját, a most következő emberpróbáló idők, külső-belső támadásainak kereszttüzében! Népünk, veletek való összefogása – Szent Angyalok –, az Úr vezetése és akarata szerint, legyen egyre erősbödő új történelmi szakasz az idők végezetéig, Isten dicsőségére!

Kérünk Benneteket, hogy különleges védelmet és tisztánlátást adjatok egyházi- és állami vezetőinknek, papjainknak és politikusainknak, hogy a Kárpát-medence biztonságát és békéjét befolyásoló kérdésekben helyesen döntsenek! Védjétek és Isten különös kegyelmével erősítsétek meg népünk lelkében a Szent Keresztség iránti hűséget, és a megalkuvás nélküli hazaszeretetet.

Kérjük erős védelmeteket, természeti és kulturális kincseinkre, leplezzétek le és távolítsátok el mindenhonnan a gonosz ártó erőit!

A Szeretet és Igazság Szent Angyalai! Erősítsetek meg minden jószándékú embert, világosítsatok meg minden hiszékenyt és tévelygőt, hogy végre egységben, egy szívvel-lélekkel munkálkodhassunk a béke és szeretet országának eljövetelén!

Kérünk téged Szent Mihály arkangyal, hogy Magyarország hathatós Őrangyalával karöltve, védjétek meg a Regnum Mariánum Kárpát-medencei határait! Óvjátok meg minden támadástól, a testi-lelki rombolás minden ártó befolyásától, hogy Istennek, nemzetünkkel kapcsolatos minden terve, maradéktalanul megvalósulhasson, Krisztus a mi Urunk által! Amen.

Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes,

az Úr van Teveled!

Áldott vagy te az asszonyok között,

és áldott a te méhednek gyümölcse: Jézus!

Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja,

imádkozzál érettünk bűnösökért, (és)

áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását

az egész emberiségre,

most és halálunk óráján! Amen.

Szent Mihály arkangyal,

védelmezz minket a küzdelemben;

a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!

Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!”

Te pedig, mennyei seregek vezére,

a sátánt és a többi gonosz szellemet,

kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,

Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen.

 KILENCEDIK NAP

    „Ma az elhidegült lelkeket vezesd hozzám, s merítsd őket irgalmam mélyébe. Ezek sebzik meg legfájdalmasabban a Szívemet. Az Olajfák hegyén az ilyen elhidegült lelkektől idegenkedett leginkább a lelkem. A hideg lelkek miatt mondtam: ’Atyám ha lehet, vedd el tőlem a kelyhet, ha ez a te akaratod!’ – E lelkek utolsó esélye, irgalmamhoz való menekülésük lehet!”

   Legirgalmasabb Jézus, ki magad vagy a tiszta irgalom! Irgalmas Szíved hajlékába vezetem a kihűlt lelkeket. Ó bárcsak felengednének tiszta szereteted tüzétől e megkövült lelkűek, akik hasonlóak a holt lelkekhez, s méltán keltenek undort Benned! Ó jóságos Jézus! Irgalmad végtelen hatalma vonzza őket forró szeretetedhez, hiszen Te mindent megtehetsz.

   Miatyánk… Üdvözlégy… Dicsőség…

   Örök Atya! Tekints irgalmasan az elhidegült lelkekre, akik be vannak zárva Jézus legirgalmasabb Szívébe! Irgalom Atyja, könyörögve kérlek Fiad keserves kínszenvedéseire és háromórás haláltusájára a kereszten, engedd, hogy ők is dicsérjék irgalmad mélységét. Ámen.

Holnap lesz az Irgalmasság Vasárnapja!

JÉZUSOM BÍZOM BENNED!

URAM!

Nem magamért imádkozom.

Ez a legnehezebb imádság.

Nagy terhem van,

a népemet hozom.

Már meginognék, mint a nádszál,

de erőt önt belém a bizalom.

Láncszem vagyok,

de velem imádkozik népem:

magyarok a földön és az égben.

Angyalok segítsék a népünk,

Urunk Istenünk, könyörögve kérünk.

Az egyetértés nagy kegyelmét

add meg nekünk, add meg nekünk!

Legyen az mindennapi kenyerünk!

ÁMEN

IX. NAP – Boldog Apor Vilmos püspök 

     Született Segesváron, 1892.február 29-én. Apját hatévesen elveszítette. A későbbi években sorban haltak meg családtagjai: nővére, bátyja, édesanyja.

20 éven át volt plébános Gyulán, ahol nagyszabású szociális és karitatív munkát végzett. Majd 1941. március 2-án a győri egyházmegye püspökévé szentelték. Kitűnt alázatos lelkületével, nyíltszívűségével, kedvességével és hálás természetével.

A hitleri diktatúra idején kiállt az üldözött zsidók mellett, és Mindszenty József – akkori - püspökkel együtt, különös elszántsággal mentették őket és küzdöttek értük.

Később az orosz katonák elől a püspöki vár pincében asszonyokat, gyermekeket és idős embereket rejtett el. 1945. március 28-án, nagyszerdán megkezdődött Győr ostroma, melyben leégett a székesegyház.

A püspök nagycsütörtökön az óvóhelyen mutatta be utolsó miséjét.

Nagypénteken orosz katonák ötven fiatal nőt kértek ki krumplihámozásra a kaszárnyába. Apor Vilmos hevesen ellenállt a követelésnek. A védteleneket megoltalmazva kifelé tessékelte a már erősen ittas orosz tisztet, akinek egyik katonája négyszer rálőtt. A kórház pincéjében műtötték meg. Nagy fájdalmait mindvégig jajszó nélkül viselte el. Amikor megtudta, hogy védenceinek nem történt bajuk, ezt mondta:

„Hála Istennek! Így tehát a jó Isten elfogadta az én áldozatomat!”

Nagyszombaton fájdalmai szinte kibírhatatlanná váltak, de ekkor sem hagyta el ajkát semmiféle panaszszó. Húsvétvasárnap még megáldozott, és húsvéthétfőre virradóan átköltözött a mennyei hazába.

Apor Vilmos, életét zokszó nélkül, örömteljes szívvel áldozta fel.

 Idézzük a halálos ágyán mondott imáját: 

„Istenem, Atyám, a Te kezedbe ajánlom lelkemet.

Jézus, Mária, Szent József, legyetek énvelem, most és halálom óráján.

Jézus Szentséges Szíve, bízom Benned! 

Fölajánlom összes szenvedéseimet engesztelésül a saját bűneimért, de fölajánlom papjaimért is, híveimért, az ország vezető embereiért és ellenségeimért.

Kérem az Istent, ne tulajdonítsa nekik bűnül azt, amit elvakultságukban az Egyház ellen tesznek.

Fölajánlom szenvedéseimet az édes magyar hazáért és az egész világért.

Szent István, könyörögj a szegény magyarokért.”  Ámen.

Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség... 

Boldog Apor Vilmos, vértanú püspökünk: imádkozz velünk és értünk!

Segítsd megmenteni népünket az erkölcstelen befolyásoktól, az idegenek erőszakos beavatkozásaitól.

Magyarok Nagyasszonya: segíts meg minket!

Könyörögjünk:

Mennyei Atyánk! Te egész magyar hazánkat Szeplőtelen Leányodra, a Boldogasszonyra bíztad.

Jóváhagyásoddal a Szent Szűz lett országunk Királynője és védelmezője.

Kérünk, add, hogy az Ő érdemeiért, anyai fájdalmaiért, könnyeiért és magyar szentjeink áldozatos életéért, a kilencedben elhangzott imádságunk meghallgatásra találjon, Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

Boldogasszony, édes,

Hozzád esd ma néped,

Veszni indult lelkét,

Hogy Te mentenéd meg,

Édes Szűzanyánk!

Fölajánljuk Néked

Szenvedéseinket,

Végy szívedbe minket

S mutass meg az Úrnak,

Édes Szűzanyánk!

     A Szent Szűz először 1947. szeptember 30-án jelent meg Gilles-nek, aki ekkor 2 éves és tíz hónapos volt. Ezt követően több jelenésben volt része, melyek 1947-től 1958. augusztus 15-ig tartottak. A család feljegyzései alapján 37 jelenésről olvashatunk.

     A gyermek azt állította, hogy a Szűzanya megkérte őt, hogy menjen el egy Espis nevű helyre. A megnevezett erdős területen 1946. augusztus 22-től kezdve, a helyi püspökség által el nem ismert Mária-jelenések voltak, legfőképp két kislánynak, Nadine és Claudine Combalbert-nek.

     Gilles szülei nem csak bizonytalankodtak a kicsi vízióival kapcsolatban, de apja mégcsak nem is hallott Espis-ről, úgyhogy elhatározta utána néz és felkeresi a helyet, melyről gyermeke beszélt. Meg is találta Moissac közelében.

     Gabriel Bouhours Espisben megkérte az egyik látnokot, hogy jöjjön vele, látogassa meg őket és erősítse, vagy cáfolja meg a kicsi Gilles szavait. Így is történt!

     1947. szeptember 30-án, a Bouhours család kertjében a kis Gilles gyönyörű Hölgyet látott, és a vendég kislány meg is határozta, hogy a Lourdes-i Boldogasszony.

     A két és féléves fiúcska azonban tovább is látta, és elmondásában Mária „feje be van fedve” (ami azt jelenti, hogy fátylat viselt), a kezében két kis bot van. Kérdésre a kicsi meg is mutatta, hogy miként tartja a „botokat”. Kiderült, hogy keresztbe, vagyis valójában a Hölgy keresztet tartott a kezében. Gilles elmondás szerint egy sárga füstöt látott az ég felé emelkedni, és a Szűzanya sírt.

Néhány nappal később, 1947. október 2-án Gilles állítólag azt látta, hogy a Szűzanya „vérzett", melyen a vérrel könnyezést érthetjük.

     A kisgyermek szülei mindent leírtak, és a párbeszédek gyermeki egyszerűsége ellenére, érdekes és megrendítő üzenet bontakozott ki.

     Ettől kezdve Gilles számára szinte folyamatos volt a természetfeletti légkör, és ez kihatott kisgyermeki lelkületére. Szüleivel és nélkülük is szívesen imádkozott a maga módján! (Folyt.)

   Nem azért vagyok Én szerető Édesanyátok, hogy kételyekben hagyjalak benneteket. Csak fogjatok össze minden erőtökkel, és készítsétek elő a lelkeket a szent Láng befogadására.

(Szeretetláng Lelki Napló I/58) 

A Szent Angyalok segítségül hívása a keresztény Magyarországért

     Magyarország szent Őrangyala, te aki Királynőnk oldalán állsz Isten Trónja előtt az arkangyalokkal, Szent Mihállyal – az Égi Seregek vezérével, Szent Gábriellel – Isten küldöttjével, Szent Ráfáellel – Isten orvosával, és Szent Uriellel – aki fényével űzi el a démonokat, jöjjetek segítségünkre!

Teljes szívvel és bizalommal hívunk Benneteket Isten Szent Angyalai, hogy a Kilenc Angyali Kar együttes erejével, védelmezzétek meg Szűzanya Országát – a Kárpát-medencét, minden lakóját, a most következő emberpróbáló idők, külső-belső támadásainak kereszttüzében! Népünk, veletek való összefogása – Szent Angyalok –, az Úr vezetése és akarata szerint, legyen egyre erősbödő új történelmi szakasz az idők végezetéig, Isten dicsőségére!

Kérünk Benneteket, hogy különleges védelmet és tisztánlátást adjatok egyházi- és állami vezetőinknek, papjainknak és politikusainknak, hogy a Kárpát-medence biztonságát és békéjét befolyásoló kérdésekben helyesen döntsenek! Védjétek és Isten különös kegyelmével erősítsétek meg népünk lelkében a Szent Keresztség iránti hűséget, és a megalkuvás nélküli hazaszeretetet.

Kérjük erős védelmeteket, természeti és kulturális kincseinkre, leplezzétek le és távolítsátok el mindenhonnan a gonosz ártó erőit!

A Szeretet és Igazság Szent Angyalai! Erősítsetek meg minden jószándékú embert, világosítsatok meg minden hiszékenyt és tévelygőt, hogy végre egységben, egy szívvel-lélekkel munkálkodhassunk a béke és szeretet országának eljövetelén!

Kérünk téged Szent Mihály arkangyal, hogy Magyarország hathatós Őrangyalával karöltve, védjétek meg a Regnum Mariánum Kárpát-medencei határait! Óvjátok meg minden támadástól, a testi-lelki rombolás minden ártó befolyásától, hogy Istennek, nemzetünkkel kapcsolatos minden terve, maradéktalanul megvalósulhasson, Krisztus a mi Urunk által! Amen.

Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes,

az Úr van Teveled!

Áldott vagy te az asszonyok között,

és áldott a te méhednek gyümölcse: Jézus!

Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja,

imádkozzál érettünk bűnösökért, (és)

áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását

az egész emberiségre,

most és halálunk óráján! Amen.

Szent Mihály arkangyal,

védelmezz minket a küzdelemben;

a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!

Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!”

Te pedig, mennyei seregek vezére,

a sátánt és a többi gonosz szellemet,

kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,

Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen.

   Legirgalmasabb Jézusom! Te mondtad, hogy irgalmat akarsz, ezért irgalmas Szíved hajlékába vezetem a tisztítótűzben szenvedő lelkeket. Nagyon szereted őket, mégis eleget kell tenniük igazságod törvényeinek. A Szívedből kiömlő vér és víz oltsa ki a tisztítótűz lángjait, hogy ott is dicsőíthessék irgalmad erejét.

   Örök Atya! Tekints irgalmas szemmel a tisztítótűzben szenvedő lelkekre, akik Jézus irgalmas Szívébe be vannak zárva. Kérlek Szent Fiad keserves kínszenvedéséért és mindazért a keserűségért, ami legszentebb lelkét eltöltötte, mutass irgalmat azok iránt, akik igazságos tekinteted előtt állnak. Ne nézz rájuk másképp, csak legkedvesebb Fiad, Jézus Sebein keresztül, mert hisszük, hogy jóságod és irgalmad határtalan.

Olvasd végig és gondolkozz! Gyermekeid jövőjéről, Európa fennmaradásáról van szó.

Ne várj másokra, ne hidd, hogy Te kicsi vagy és nem tehetsz semmit!

Mindegy hol élsz, ha magyar vér folyik ereidben, magyar gyökerekkel, Te is felelős vagy, felelős leszel Szülőhazád sorsáért!

Nem kell rajonganod a jelenlegi Kormányért, mert ha hibákat követ is el, mégis küzdve-szenvedve stabilan jó felé emelkedik az ország és azt kell nézni, hogy minden eddigihez képest, hibái ellenére ez eddig a legjobb országvezetés! Legyen végre egységes a Nemzet!

Ne hallgass arra az ellenzéki károgásra, mely ellenségként tajtékzó dühvel Magyarország előremenetele ellen mesterkedik, és minden "nagylelkű javaslatuk" csak akkor jut eszükbe, amikor nem ők vannak kormányon. Vezetői alkalmatlanságuk bizonysága, hogy azt sem képesek felmérni, miszerint önmaguk közt is ellenségesek és a nép előtt már teljesen hitelt veszítettek! Még mindig a lenini módszer szerint igyekszenek teret nyerni: "Ha a hazugságot gyakran ismétlik, igazsággá válik" (Lenin)! Ez bizony lejárt lemez és ha lassan is, de az embereknek kinyílt a szemük, nem lehet nyilvánvaló hazugságokkal újra beetetni őket.

Gondolkozz és mérlegelj! A büszke nyugatot a saját "felvilágosodás szelleme" rendíti meg, és sok európai ország népe már felismerte és elismerte a helyes politikai irányt képviselő, bátor, meg nem alkuvó, a nemzetéért harcoló magyar miniszterelnököt, Orbán Viktort.

Jobb lenne ez másként, mással? Mert a baj nagy!

Legyen végre magyar egység! Rajtad is múlik, kérd a Magyarok Istenét és a Magyarok Nagyasszonyát, ne hagyja elveszni sokat szenvedett országát!

Mondj el egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet Édes Magyar hazánkért, vezetőinkért, népünkért, a magyar családokért és biztonságunkért! Ha teheted egy tizednyi, vagy egész rózsafüzért is felajánlhatsz e szándékra (a nem imádkozók helyett)! Tehát ne akkor jusson eszedbe fohászkodni, amikor már kilátástalan lesz a helyzeted! "Ha lesz egymillió imádkozó magyar, nem félek a jövőtől!" − mondta Mindszenty prímásunk.

Kérlek benneteket, hogy ezt a láncot ne szakítsátok meg, küldjétek tovább, akinek jónak látjátok és akikkel együtt imádkozhatunk!

Isten áldd meg a magyart, Örökös Királynőnk és a Magyar Szentek könyörögjetek érettünk!

Forrás: E-mail körlevél

VIII. NAP – Kapisztrán Szent János 

     1386-ban született Olaszországban. Édesapját hat éves korában elveszítette.

A fiatal János egyházi és világi jogból doktorált, majd bírói tisztséget látott el Nápolyban. Egy ügye miatt fellázadtak ellene és börtönbe került, ahol szenvedésében Isten felismertette vele, hogy életét csak Őérte érdemes odaadnia. Egy komoly próbát kiállva, a világot elhagyta és ferences szerzetes lett. 30 éves volt ekkor. Azt is felismerte, hogy a ferences rendben is milyen sok a probléma. Nekilátott, hogy megmentse Szent Ferenc rendjét.

Az 1450-es években a törökök hatalmas veszélyt jelentettek Európa számára. A pápa keresztes hadjáratot hirdetett, amit Kapisztrán Szent János jelentett be Németországban a birodalmi gyűlésen, majd Budán és Győrött.

Szent János, pápai követként Magyarország felé vette útját. Itt megismerkedett Hunyadi Jánossal és örök barátságot kötött vele. Hunyadi János karddal, Kapisztrán Szent János a kereszt jelével és a rózsafüzér erejével küzdött a törökök ellen. A két hős nevéhez fűződik a Nándorfehérvári győzelem és a déli harangszó bevezetése. Callixtus pápa a győzelem napjának hírére rendelte el aug. 6-án Urunk színeváltozásának ünnepét.

A győzelem után három hétre meghalt Hunyadi János, és három hónapra pedig Szent János, akit a pápa már akkor Krisztus vértanújának nevezett.

Az újlaki ferences kolostorból eltűnt a teste, amit azóta sem találtak meg.

Ünnepe október 23-án van.

Imádság: 

Istenünk, adj nekünk Kapisztrán Szent Jánoshoz hasonló vértanúkat, hősöket, akik képesek szembeszállni minden ellenséges erővel. Adj olyan kitartást, mint az övé volt, hogy szilárd lélekkel legyünk képesek megőrizni magyarságunk értékeit és érdekeit! Ámen.

Miatyánk,  Üdvözlégy, Dicsőség...

Magyarok Nagyasszonya: segíts meg minket!

     Ki volt a kis Küldött? Egy aranyhajú kisfiú, akit – akár a képe, akár a vele történtek alapján – felfoghatunk akár „földreszállt angyalként” is!

     A kis Gilles Bouhours (ejtsd: zsil búo) egy ötgyermekes családba született harmadikként, a franciaországi Bergerac-ban 1944. november 27-én, a Csodásérem ünnepén! Az apja, Gabriel Bouhours vízvezetékszerelő volt, anyja Madeleine pedig háziasszony.

Gilles, kilenc hónapos korában agyvelő és agyhártyagyulladást (meningoencephalitist) kapott.

     Az orvosi konzultációk rendre a „már csak az ima segíthet” sajnálkozásával zárultak. A szülők azonban komolyan vették a „gyógymódot” és Lisieux-i Kis Teréz közbenjárását kérve ima-kilencedet indítottak a kis Gilles-ért, és Szent Terézke ereklyés képét helyezték fejecskéje alá.

     A két szülő három éjszakán át virrasztott a gyermek mellett, minden eredmény nélkül, mígnem a negyedik éjszaka elaludtak a kimerültségtől. Amikor felébredtek, Gilles légzése és viselkedése teljesen normális volt, láza és fájdalmai elmúltak. Egyedüli látható rendkívüliség, hogy a gyermek arcán egy T alakú pirosságot észleltek.

Az őket meglátogató Daniel Brottier atya a csoda láttán, a szentkép után érdeklődött. Ám, amikor kivették a kicsi feje alól, abból hiányzott Szent Terézke fehér ruhadarab ereklyéje, helyette egy piros cérna-darabot találtak az ágyban.

A szülők és az atya számára ez annak jele volt, hogy Kis Szent Teréz valóban imádkozott Istennél a kicsi gyógyulásáért! A későbbi események Gilles életében megerősítették ezt a következtetést.

     A kis Gilles kezelőorvosa eleinte nem akarta elhinni a gyógyulást és úgy vélte, hogy a hirtelen javulás csupán a halált megelőző állapot.

A kicsi azonban egyre javult és végül az orvos is kénytelen volt elismerni, hogy rendkívüli módon meggyógyult. Márpedig a rendkívüliség, egyféle előjele volt a kis Gilles egészen különleges és egyedülálló elhivatottságának. (Folyt.)

HETEDIK NAP   „Ma azokat a lelkeket vezesd hozzám, akik különösen tisztelik és hirdetik irgalmamat. Merítsd őket irgalmam tengerébe. Ezek a lelkek érezték át leginkább szenvedéseimet, s hatoltak legmélyebben lelkiségembe. Ők irgalmas szívem élő tükörképei. Ezek a lelkek jövő életükben különös fénnyel fognak sugározni. Közülük egy sem hull a pokol tüzébe. Haláluk óráján mindegyiküket magam részesítem különös védelemben.” 

    Örök Atya! Tekints irgalmasan azokra a lelkekre, akik legnagyobb tulajdonságodat – végtelen irgalmasságodat – különösen tisztelik és dicsőítik. Az irgalmas Jézus Szívébe zárta őket. E lelkek olyanok mint egy élő Evangélium. Kezük telve az irgalmasság tetteivel. Örömmel telt lelkük az irgalmasság dalát éneklik Hozzád. Kérlek Istenem, tanúsíts irántuk irgalmat, bizalmuk és reményük mértéke szerint, hadd teljesüljön bennük Jézus ígérete: „A lelkeket, akik kimondhatatlan irgalmasságomat tisztelni fogják, megvédem életükben és főleg haláluk óráján, mint saját dicsőségemet.” 

VII. NAP – Skóciai Szent Margit és Szent Hedvig 

     Margit atyai ágon angol, anyai ágon magyar származású, az Árpád-házból.

1045 körül született, Magyarországon. Sok nehézség után a 22 éves Margit Skóciába került, ahol III. Malcolm király feleségül vette. A király harckedvelő, lobbanékony ember volt, vallását nem gyakorolta, ám felesége jámborsága, kedvessége, szelídsége és bölcsessége oly nagyon megragadta, hogy hatására megváltozott életvitele, lelkülete, egész magatartása. Így az uralkodása Skócia legfényesebb korszakai közé tartozik.

Margit nyolc gyermeket szült. Példás anyaként maga oktatta őket a hitre, és írásra-olvasásra is.

Kezdeményezésére létrejött egy nemzeti zsinat, ahol a húsvéti szentgyónás és szentáldozás fontosságáról döntöttek. Így Skóciában a húsvéti szentáldozást újra törvénybe iktatták.

Palotájában szegényeket szolgált ki, árva leányokat fogadott be. Betegeket látogatott, tönkrement családokat segített.

Fél éven át tartó súlyos betegsége alatt elveszítette férjét és egyik fiát is. Alázatos lélekkel viselte a megpróbáltatásokat. Békés szívvel hunyt el. Edinburg-i sírja ma is zarándokhely.

Imádság:

Mennyei Atyánk, Te, aki Margitban oly sok erényt ültettél el, add, hogy az ő példája nyomán népünk leányai jó édesanyák, hűséges hitvesek, példamutató keresztények legyenek!

Kérünk Szent Margit, imádkozz velünk Nagyasszonyunkhoz igaz keresztény magyar családokért, kitartó hitért, apostoli bátorságért, szívünkből áradó irgalmas szeretetért és az életadásra való nagyobb nyitottságért! Amen.

 ***

     Szent Hedvig, Nagy Lajos magyar király és a Boszniából származó Erzsébet leánya volt. Kicsi korában eljegyezték egy osztrák herceggel, akit nagyon megszeretett. Árva sorsra jutva, 10 éves korában Lengyelország királynéjává koronázták. Jagello, a még pogány és nála 20 évvel idősebb litván fejedelem kérőként jelentkezett, remélve, hogy segítséget kap Hedvigtől népe megtérítésében. Így szólt hozzá:

„Hedvig! Ha feleségül jössz hozzám, én a népemmel együtt megkeresztelkedem.”

És Hedvig, akinek életében első volt Isten, rádöbbent küldetésére. Meg kell mentenie egy egész ország népét. Föláldozta szerelmét, önnön érdekeit és érzelmeit.

Férje beváltotta ígéretét: megkeresztelkedett és nyomában megtért az egész litván nép. Férje oldalán Hedvig a lengyeleknek és a litvánoknak is apostola lett.

Kislánya születése után nemsokára – befejezve küldetését –, fiatalon, 25 évesen költözött el az örök Hazába.

Imádság: 

Urunk, Jézus Krisztus, Te Hedviget kiválasztottad egy egész nép megtérítésére!

Add, hogy mi is felismerjük, mit jelent az Érted vállalt, önzetlen élet.

Áldd meg népünket és teremts új szívet, apostoli lelket bennünk, hogy legyen erőnk imáinkkal, áldozatainkkal honfitársainkat megmenteni, megtéríteni, magyar népünket újból a megtérés útjára vezetni. Ámen.

Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

Magyarok Nagyasszonya: segíts meg minket!

A Szent Angyalok segítségül hívása a keresztény Magyarországért

     Magyarország szent Őrangyala, te aki Királynőnk oldalán állsz Isten Trónja előtt az arkangyalokkal, Szent Mihállyal – az Égi Seregek vezérével, Szent Gábriellel – Isten küldöttjével, Szent Ráfáellel – Isten orvosával, és Szent Uriellel – aki fényével űzi el a démonokat, jöjjetek segítségünkre!

Teljes szívvel és bizalommal hívunk Benneteket Isten Szent Angyalai, hogy a Kilenc Angyali Kar együttes erejével, védelmezzétek meg Szűzanya Országát – a Kárpát-medencét, minden lakóját, a most következő emberpróbáló idők, külső-belső támadásainak kereszttüzében! Népünk, veletek való összefogása – Szent Angyalok –, az Úr vezetése és akarata szerint, legyen egyre erősbödő új történelmi szakasz az idők végezetéig, Isten dicsőségére!

Kérünk Benneteket, hogy különleges védelmet és tisztánlátást adjatok egyházi- és állami vezetőinknek, papjainknak és politikusainknak, hogy a Kárpát-medence biztonságát és békéjét befolyásoló kérdésekben helyesen döntsenek! Védjétek és Isten különös kegyelmével erősítsétek meg népünk lelkében a Szent Keresztség iránti hűséget, és a megalkuvás nélküli hazaszeretetet.

Kérjük erős védelmeteket, természeti és kulturális kincseinkre, leplezzétek le és távolítsátok el mindenhonnan a gonosz ártó erőit!

A Szeretet és Igazság Szent Angyalai! Erősítsetek meg minden jószándékú embert, világosítsatok meg minden hiszékenyt és tévelygőt, hogy végre egységben, egy szívvel-lélekkel munkálkodhassunk a béke és szeretet országának eljövetelén!

Kérünk téged Szent Mihály arkangyal, hogy Magyarország hathatós Őrangyalával karöltve, védjétek meg a Regnum Mariánum Kárpát-medencei határait! Óvjátok meg minden támadástól, a testi-lelki rombolás minden ártó befolyásától, hogy Istennek, nemzetünkkel kapcsolatos minden terve, maradéktalanul megvalósulhasson, Krisztus a mi Urunk által! Amen.

Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes,

az Úr van Teveled!

Áldott vagy te az asszonyok között,

és áldott a te méhednek gyümölcse: Jézus!

Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja,

imádkozzál érettünk bűnösökért, (és)

áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását

az egész emberiségre,

most és halálunk óráján! Amen.

Szent Mihály arkangyal,

védelmezz minket a küzdelemben;

a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!

Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!”

Te pedig, mennyei seregek vezére,

a sátánt és a többi gonosz szellemet,

kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,

Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen.

A szerkesztő bevezetése

     Egy nagy küldetéssel megbízott kisgyermek életét mutathatom be kedves Olvasóimnak, Horváth Mária ismertetésében.

     A páratlan és kevéssé ismert történeten magam is meglepődve, utána néztem a rendkívüli esetnek, és valóban megható kis élet tárult elém! Ha Önök találkoztak már e történettel – akkor az kiváltság, ha pedig még nem, akkor fogadják elgondolkoztató indíttatásként, mert tanulhatunk belőle!

     Egy-egy ilyen történetből levont következtetés különösen fontos a mai világban, ahol minden pozitív érték megkérdőjeleződik. Ennek folytán, egyre több embertársunkban ellanyhul a bensőséges hitélet, a mindennapi ima igénye és gyakorlata. Aztán a napi katasztrófák láttán, hallatán, sokakban megfogalmazódik a vád Isten ellen, hogy „miért engedi mindezt”? – Nos, a halmozódó bűneink, mint fel-feldobott kövek esnek vissza a fejünkre, és még a természet erői is megrendülnek az istentelenségek miatt!

     Ennyi felvezetés után, óhatatlan a kíváncsiság, ki volt ez a kis Küldött?

     Erről szól a további 12 rész, melynek úgy az ötletét, miként az összeállítását is Horváth Máriának köszönhetem, aki az általa felhasznált, Magyarországon is megjelent könyvből kivonatolta a csodaszép és megható történetet, én magam csupán innen-onnan bővítettem az érdekességeket, mert nem bírtam megállni...!

     Fogadják szeretettel!

Források és képek:

(Jean Phillipe "A KIS KÜLDÖTT SZŰZ MÁRIA ÜZENETÉVEL A PÁPÁNÁL” c. könyve – Két Szív kiadó, 1996.) 

http://trinite.1.free.fr/enseignements/petit_gilles.htm

http://spiritualitechretienne.blog4ever.xyz/le-petit-gilles-bouhours

http://www.free-rosary.net/?p=1763

Kerekes Károly O.Cist Zirc, 1995. április 16. Evangélium: Jn 20,1-9

HOMILIA: A húsvéti örömünk titka. Tegnap este elmélkedtünk a húsvéti öröm magvát jelentő ószövetségi szóról, az Allelujáról. Most konkrétabban az újszövetségi valóságot próbáljuk érzékelni, mikor ezt a témát tűzzük ki rövid elmélkedésünknek: Mi a húsvéti öröm titka? - Az, hogy Krisztus feltámadott, és mi is feltámadunk!
Isten ószövetségi népe immár több, mint háromezer éve a húsvéti báránylakomával emlékezik meg az egyiptomi rabszolgasorsból való szabadulásról. Az Újszövetség viszont már az egész világnak a bűntől, a haláltól, az örök kárhozattól és a sátán rabságából való szabadulásra emlékezik ma. Ezt a szabadulást Krisztus feltámadásával éli meg. Nem csupán elméletileg kigondolt eszme, vagy ideológia alapján, hanem megbízható tanúk elmondásából, tanúságtételekből. "A tanítvány mindezt látta és hitt" – hallottuk az evangéliumból, attól a szeretett tanítványtól, aki azután elmondja, amint hallottuk az Apostolok Cselekedeteiből is: "Láttuk Őt, találkoztunk Vele, ettünk és ittunk Vele, és tanúsítjuk, hogy él, valóban feltámadott! - Aki találkozott már Húsvét napján keleti szertartású keresztényekkel, amint én is annak idején oroszokkal, akik csak úgy titkos összejöveteleken szívesen hallgatták tőlem anyanyelvükön a szentírás-magyarázatot, tehát aki ilyenekkel találkozhatott, az tanúsíthatja, milyen semmihez se hasonlítható, kitörő örömmel tudták mondani: "Krisztosz vaszkresz, – Naverna vaszkresz, Isztyinna vaszkresz!" – Krisztus feltámadott! Valóban feltámadott! Igazán feltámadott! És akkor még az ingüket is hajlandók voltak odaadni a másiknak. Mert csak ezért érdemes élni! – vallották – és csak ezért érdemes meghalni is: mert Krisztus él, Krisztus feltámadt, valóban feltámadt! – Csak ebből tudjuk meg, hogy az életnek mi az értelme, és a halálnak mi az értelme. Aki Krisztussal és Krisztusban hal meg, az Krisztussal és Krisztusban támad fel az örök életre, dicsőségben. Csak Jézussal és Jézusban van feltámadás személynek, családnak, nemzetnek, az egész világnak. Ezt nem tudósok, filozófusok, politikusok, vagy hadvezérek érték el, hanem, amint liturgiánk számtalanszor imádkozza ezekben a napokban: "Ezt a napot az Úristen adta!
     Ujjongjunk és örvendezzünk rajta!" Ajándékul adta, szeretetből adta, ingyen adta, mert azt akarta, hogy éljünk, örökké éljünk – te is – Őáltala, Ővele és őbenne.
Szent Pál szinte áttüzesedik, amikor ezt írja a korintusiaknak: "Ha Krisztus fel nem támadt, hiábavaló a mi prédikálásunk és erőlködésünk és hiábavaló a ti hitetek. De Krisztus feltámadt, vele együtt mi is feltámadunk. Hiszen egy testté lettünk vele!" (v. ö. 1 Kor 15,12-24)
De hogyan lehetséges ez? - kérdi a mi gyenge, gyarló, törékeny, nehezen nevelhető emberségünk. Hogyan lehetséges? - Mint ahogy kérdezte boldogult Belon Gellért püspököt a látnoki képességű író, az akkor már tolókocsiba kényszerült, majdnem teljesen bénult Kodolányi János: "Gellért, én meghalok, de te azt mondod, feltámadok. De hogyan lehet nekem örömöm a feltámadásban ilyen nyomorék, elrothadt testtel?"- indulatos volt már akkor János bácsi. Gellért atya azt mondja neki: "Most felzaklattalak, de nem akartam." - "De nem baj, csak mondjad, mert nekem olyan erőt ad, hogy te ezt hiszed. Én is akarom tudni, hogyan lehetséges ez!" - Ekkor elővette Belon Gellért a mindig zsebében hordott újszövetségi szentírását és felütötte a korintusiaknak írt első levél 15. fejezetének azt a helyét, ahol írva áll: Nem az új növényt veted el, hanem a magot, és akármilyen öreg is ez a mag, teljesen új növény kel ki belőle.
     "Nézd, a Szentlélek mondja itt:
          Romlásra vetik el - romlatlannak támad föl.
          Dicstelennek vetik el - dicsőségben támad föl.
          Erőtlenségben vetik el - erőben támad föl.
          Érzéki testet vetnek el - szellemi test támad föl."

     A folytatásban szintén ez áll:
"Ádámi bűnös testet vetnek el és krisztusi, megdicsőült test támad fel."
     Sokáig nem szólt Kodolányi, potyogtak a könnyei, majd azt kérte: "Gellért, segíts le engem a tolókocsiból. Én most letérdelek és mondjuk el közösen a Hiszekegyet. Én sohasem tudtam, hogy ilyen nagy dolgok vannak a Hiszekegy zárószavaiban: ‘Hiszem a test feltámadását és az örök életet.’

      Csodálatos ez a hit, csodálatos, hogy mennyire szeret engem az Isten.
Testvéreim, ezt ünnepeljük ma, hogy milyen csodálatos a mi élő hitünk, és milyen csodálatosan
szeret bennünket az Isten, az értünk szeretetből meghalt, de dicsőségesen feltámadott Jézus
Krisztusban.
     Ez a mi hitünk, amit most húsvéti szívvel valljunk meg. Amen.
                                                                                          Kerekes Károly O. Cist.

HATODIK NAP

   „Ma a csendes, alázatos lelkeket és a kisgyermekeket hozd hozzám s merítsd őket irgalmam tengerébe. Ezek a lelkek hasonlítanak leginkább Szívemhez. Keserves kínhalálomban ők erősítettek meg. Úgy láttam őket, mint földi angyalokat, akik oltáraimat fogják őrizni. A kegyelmek özönét árasztom rájuk. Kegyelmeimet csak az alázatos lelkek tudják felfogni, s az ilyen lelkekbe helyezem bizalmamat!”

   Legirgalmasabb Jézus! Te magad mondtad: „Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű.” Fogadd irgalmas Szíved hajlékába a szelíd és alázatos lelkeket, s a kisgyermekek lelkét. Ezekben a lelkekben gyönyörködnek az ég lakói, s a mennyei Atya különös kedvét leli bennük. Mint illatos bokréta, úgy virítanak Trónja előtt. A te Irgalmas Szívedben állandó lakhelyük van ezeknek a lelkeknek, kik szünet nélkül éneklik Isten szeretetének és irgalmának himnuszát.

   Miatyánk… Üdvözlégy… Dicsőség…

    Örök Atya! Tekints le irgalmas szemmel a csendes, alázatos lelkekre és a kicsiny gyermekekre! Valamennyien Jézus Irgalmas Szívének lakói. Ők hasonlítanak legjobban Szent Fiadra. Lelkük illata felszáll a földről egészen mennyei trónodig.

VI. NAP – Árpád-házi Szent Kinga 

     IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária királyné – bizánci császári hercegnő – első gyermeke volt. Atyai nagynénje, Szent Erzsébet. Testvérei: Boldog Jolán, Konstancia és Szent Margit.

1224. március 4-én született. Talán tíz éves lehetett, amikor szüzességi magánfogadalmat tett. Szülei 1239-ben eljegyezték Boleszláv krakkói herceggel.

A nagy esküvő és lakodalom után Kingának sikerült sok küzdelem árán férjét is rávennie, hogy tartsa tiszteletben szüzességi fogadalmát. Hatására később férje szintén örök tisztaságot fogadott a krakkói székesegyházban, amiért a nép „Szemérmes Boleszlávnak” nevezte el. 40 éves szép házasságukban nagylelkűen szolgálták a lengyel egyház és nép felemelését.

Kinga férjével együtt klarissza kolostort alapított. Betegeket ápolt, sokat imádkozott.

Híres volt sokirányú jótékonyságáról, kedvességéről, az ország népe nagyon szerette őt, és szentként tisztelte még életében. Férje hosszas betegség után, 1279-ben meghalt. Temetésén Kinga már ferences ruhában jelent meg, majd az ószandeci klarissza zárdába lépett. Mint a kolostor főnöknője halt meg 1292. július 24-én. XI. Kelemen pápa 1715-ben Lengyelország és Litvánia védőszentjévé nyilvánította. Sírja búcsújáró-hellyé vált. 

Imádság:  

Imádkozz értünk Szent Kinga, hogy a fiatalok ellent tudjanak állni minden kísértésnek.

Könyörögj értük a Tisztaság Úrnőjéhez, hogy fiataljaink felismerjék a szűzi élet fontosságát a házasság előtt. Hogy a magyar házaspárok növekedjenek az egymás iránti hűségben, szeretetben és őrizzék az állapotbeli tisztaságot. Ámen. 

Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség...

Magyarok Nagyasszonya: segíts meg minket!

A Szent Angyalok segítségül hívása a keresztény Magyarországért

     Magyarország szent Őrangyala, te aki Királynőnk oldalán állsz Isten Trónja előtt az arkangyalokkal, Szent Mihállyal – az Égi Seregek vezérével, Szent Gábriellel – Isten küldöttjével, Szent Ráfáellel – Isten orvosával, és Szent Uriellel – aki fényével űzi el a démonokat, jöjjetek segítségünkre!

Teljes szívvel és bizalommal hívunk Benneteket Isten Szent Angyalai, hogy a Kilenc Angyali Kar együttes erejével, védelmezzétek meg Szűzanya Országát – a Kárpát-medencét, minden lakóját, a most következő emberpróbáló idők külső-belső támadásainak kereszttüzében! Népünk, veletek való összefogása – Szent Angyalok –, az Úr vezetése és akarata szerint, legyen egyre erősbödő új történelmi szakasz az idők végezetéig, Isten dicsőségére!

Kérünk Benneteket, hogy különleges védelmet és tisztánlátást adjatok egyházi- és állami vezetőinknek, papjainknak és politikusainknak, hogy a Kárpát-medence biztonságát és békéjét befolyásoló kérdésekben helyesen döntsenek! Védjétek és Isten különös kegyelmével erősítsétek meg népünk lelkében a Szent Keresztség iránti hűséget, és a megalkuvás nélküli hazaszeretetet.

Kérjük erős védelmeteket természeti és kulturális kincseinkre, leplezzétek le és távolítsátok el mindenhonnan a gonosz ártó erőit!

A Szeretet és Igazság Szent Angyalai! Erősítsetek meg minden jószándékú embert, világosítsatok meg minden hiszékenyt és tévelygőt, hogy végre egységben, egy szívvel-lélekkel munkálkodhassunk a béke és szeretet országának eljövetelén!

Kérünk téged Szent Mihály arkangyal, hogy Magyarország hathatós Őrangyalával karöltve, védjétek meg a Regnum Mariánum Kárpát-medencei határait! Óvjátok meg minden támadástól, a testi-lelki rombolás minden ártó befolyásától, hogy Istennek, nemzetünkkel kapcsolatos minden terve, maradéktalanul megvalósulhasson, Krisztus a mi Urunk által! Amen.

Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes,

az Úr van Teveled!

Áldott vagy te az asszonyok között,

és áldott a te méhednek gyümölcse: Jézus!

Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja,

imádkozzál érettünk bűnösökért, (és)

áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását

az egész emberiségre,

most és halálunk óráján! Amen.

Szent Mihály arkangyal,

védelmezz minket a küzdelemben;

a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!

Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!”

Te pedig, mennyei seregek vezére,

a sátánt és a többi gonosz szellemet,

kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,

Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen.

Atyai örökhagyás

     Egy vagyonos apa és fia különösen értékes festményeket gyűjtöttek. Mindenféle művészeti irányzat megtalálható volt a gyűjteményükben Raphaeltől-Picassóig. Gyakran leültek együtt és csodálták a nagyszerű munkákat.
     A vietnami háború kitörésekor, a fiút elvitték katonának. Bátran és hősiesen mentette társai életét, mígnem egyik bajtársa mentése közben halálos golyó érte. Az apát mélyen megrázta egyetlen fia elvesztése.
     Hónapokkal később, épp Karácsony előtt kopogtattak és egy fiatalember állt az ajtóban, hatalmas csomaggal a kezében. Így szólt:
– Uram, ön csak közvetve ismer engem, mert én vagyok az a katona, aki a fia áldozatának köszönheti az életét. Aznap sok embert mentett meg. Éppen engem vitt biztonságba, mikor egy golyó szíven találta. Jó bajtársak voltunk és ő gyakran mesélt nekem önről és a művészet iránti szeretetükről. Ehhez szeretnék hozzájárulni a magam módján! Fogadja el tőlem ezt az általam festett képet, melyről tudom, hogy nem nagy valami, hiszen nem vagyok művész, de azt hiszem a fia szeretné, ha megtartaná! – fejezte be megrendülten a katona.
     Az apa kinyitotta a csomagot és egy a fiáról készült portré tekintett rá. Egészen megrendülve csodálta, hogy a fia bajtársa, mennyire jól ragadta meg a fia személyiségét. Az apa szemei teljesen megteltek könnyel, megköszönte neki a képet és felajánlotta, hogy kifizeti.
– Ó nem uram! Hisz' hogyan fogadhatnám el én, aki soha nem tudom visszafizetni a fia áldozatát, úgyhogy ez ajándék! – s az ismerős-ismeretlen katona ezzel el is búcsúzott. Eltűnt épp úgy, ahogyan érkezett.
     A gazdag ember egy jól látható helyre akasztotta ki a fia portréját, így ha látogatók jöttek hozzá, mindjárt a fia arcképe volt az első, amit alaposan bemutatott nekik a kollekcióból.
Néhány hónappal később azonban ő is meghalt.
     A végrendelete szerint, sor került a képek elárverezésére. Sok befolyásos, gazdag ember és műkereskedő gyűlt össze és izgatottan várták, hogy megvehessék az értékes festményeket. A teremben a kikiáltó mellett, a fiúról készült kép volt előtérbe helyezve, és az aukció izgatott résztvevőinek nem is kellett sokat várakozniuk, mert csendet koppantott a kalapács.
– Az árverést ezzel a képpel kezdjük! – hangzott el az árverező szájából.
– Ugyan ki akarja megvenni ezt a képet? – kiáltott valaki hátulról. – mindenkit a híres képek érdekelnek! Hagyja ezt, lépjünk tovább!
     Az árverésvezető azonban hajthatatlan maradt és folytatta.
– Ennek a képnek a kikiáltási ára 100 dollár! Ki kezdi el az ajánlást, 200$-ért?
     Egy újabb hang kiáltotta mérgesen:
– Nem azért jöttünk, hogy ezt a képet vegyük szemügyre! Mi neves festményeket akarunk! Gyerünk már az igazi képekkel!
     De az árverésvezető tovább folytatta: – A fiú, a fiú! Kinek kell a fiú! Hölgyeim és uraim?
     Végül megszólalt egy ember a terem hátuljából, aki egyébként hosszú ideig volt az elhunyt és fiának kertésze. Nem túl módos ember lévén, ő még 100 dollárt sem tudott ajánlani a képért, jóllehet kifejezetten örült volna neki, mert számára sokat jelentett a fiú. Így szólt: – Elviszem 50 dollárért!
– Ki ajánl érte 60$-t?" – kérdezte az árverező.
– Adja neki oda 50$-ért, aztán, nézzük a mestereket! – szóltak többen.
     De az árverező csak erősködött: – 50$ az ajánlat, ki ad érte 60 dollárt?"
     A terem, egyre csak zúgolódott és már türelmetlenkedni kezdett. Úgyhogy az árverésvezető hatalmasat csapott a kalapáccsal: – Először, másodszor, harmadszor! Eladva 50 dollárért!
     Egy ember a második sorból közbekiáltott: – Na végre! Gyerünk már a többi képpel!
     Az árverésvezető azonban higgadtan letette a kalapácsot és kijelentette: – Hölgyeim és uraim, az aukciónak ezennel vége!
– És mi lesz a festményekkel? – értetlenkedett a tömeg.
– Sajnálom hölgyeim és uraim, de amikor felkértek az aukció levezetésére, egy végakarati feltételt is szabtak, melyet nem ismertethettem önökkel a megnyitáskor. A közjegyzőileg hiteles végrendelet szerint ugyanis, kizárólag a "Fiú portréja" volt az aukció tárgya! Aki a fiút megveszi, az örökölheti az egész vagyont, beleértve a festményeket is. Tehát a fiúval átruházódott minden! – sajnálkozott némi kajánsággal az árverésvezető.

     Isten Fia életét áldozta értünk, a mi üdvösségünkért, és az Ő "hagyatéka" a MEGVÁLTÁS, mely által az Őt követőknek megnyílt az örök üdvösség lehetősége. Az Atya tehát a történethez hasonlóan azt mondja: »Akié a Fiú, azé minden«!

Forrás: A papokhoz, Szűzanyánk szeretett fiaihoz. Üzenetek '96-'97 évekből.
Megjelent a Máriás Papi mozgalom kiadása ‒ Csató és Tsa Kft 1998. ‒ 33-34, valamint 83-84. oldal. (Részletek), 1996. április 7. és 1997. március 30.

     "Éljétek át égi Édesanyátokkal együtt e húsvét mély örömét! Krisztus él! Krisztus föltámadt!
     Szívem a húsvéti öröm teljességébe merült, amikor Jézus megjelent nekem dicsőséges teste fényességében, teljes isteni ragyogásában és hozzám hajolt, hogy összezárja anyai fájdalmam minden sebét. Krisztus föltámadt! Krisztus mindörökké él!
     Én lettem föltámadásának első és hallgatag tanúja, (...) mert Jézus elsősorban Édesanyját akarta részesíteni a húsvéti örömben.
Én csendes tanú vagyok, mert a szent asszonyokra és a tanítványokra lett bízva a feladat, hogy hírül adják a világnak ezt a rendkívüli isteni csodát. (...) Az én feladatom volt, hogy fenntartsam és erősítsem a hitet azokban, akik Benne hittek. Új bátorságot adtam azoknak, akik úgy gondolták, hogy már mindennek vége. Én kértem meg a szent asszonyokat, hogy siessenek a sírhoz, amelyről tudtam, hogy már üres. Erősítettem az apostolok hitét elmondván nekik, miként jelent meg Jézus elsőként nekem isteni dicsősége ragyogásában.
     Erről nem beszéltek az Evangéliumok, mert az én anyai feladatom az, hogy a feltámadás hallgatag tanúja legyek (...), és tanúságot tegyek arról, hogy Fiam, Jézus föltámadt és mennyei Atyjának jobbján ül a Paradicsom dicsőségében. (...)
     Ezekben az időkben, amikor sokan tagadják vagy kétkedéssel fogadják föltámadásának történelmi tényét, rátok bízom, szeretteim, hogy határozottan hirdessétek és bátran tanúsítsátok Krisztus feltámadásának eseményét!
     Ha Krisztus nem támad fel, hiábavaló a ti hitetek. Ha Krisztus nem támad fel, felesleges lenne Evangéliumának hirdetése. Ha Krisztus nem támad fel, nem lenne okotok arra, hogy szavai igazságában higgyetek.
Krisztus föltámadt, mert Isten.
     Ezért (...) biztos reménnyel tekintsetek dicsőséges eljövetele elé!
‒ Dicsőséges eljövetele új életérőt ad a megváltott emberiségnek, amelynek azonban rettenetes csapdákat állít az, aki gyilkos volt kezdettől fogva és továbbra is a bűnt és a halált akarja terjeszteni a világban.
‒ Dicsőséges eljövetele erőt és vigasztalást, bátorságot és bizalmat ad az Egyháznak, amely abban a sírban született meg, ahonnan Jézus dicsőségesen kilépett, és amely fájdalmas útját járja, míg végleg nem találkozik Mesterével és Urával.
‒ Dicsőséges eljövetele a kegyelem új világosságát hozza szegény fiaimnak, akik a tisztulás és nagy szenvedés végső ideje fájdalmas és rettenetes eseményeinek vannak kitéve.
     Sohasem volt fontosabb a húsvét csodálatos igazságát átélni, mint a ti napjaitokban: a feltámadt Krisztus közöttetek él és végső beteljesedése felé vezeti az egyének és a népek sorsát.
     Emeljétek tekinteteteket ma Őrá, aki föltámadt halottaiból, hogy mindannyiotokat az élet országába vezessen!
     Emeljétek tekinteteteket ma a húsvéti öröm legtisztább fényétől körülvett égi Édesanyátokra, aki számotokra is az Ő dicsőséges eljövetelének anyai és hallgatag hírnöke."

ÖTÖDIK NAP   „Ma vezesd az eretnekeket és szakadárokat hozzám, s merítsd őket irgalmasságom tengerébe! Keserves szenvedést okozva megszaggatták testemet és szívemet - az én Egyházamat. Ha visszatérnek az egységébe, begyógyulnak sebeim, és így enyhítik kínjaimat!”  

V. NAP – Árpád-házi Szent Margit 

     Történelmünk vészterhes napjaiban, a tatárjárás idején született, 1242. jan. 27-én, Dalmáciában. Atyja IV Béla, anyja Laszkarisz Mária királyné, testvérei Szent Kinga, Boldog Jolán és Boldog Konstancia. Szülei fogadalmat tettek, hogy ha Isten megkönyörül az országon, születendő gyermeküket az Isten szolgálatára szentelik. Négy éves korában a veszprémi domonkos kolostorba adták. A kis királylány mély imádságos lelkével kitűnt társnői közül. Sokat elmélkedett Krisztus szenvedéstörténetén. Már gyermekként elutasította a szebb eszközöket, ruhákat, fekhelyet, melyek kijártak neki, mint királylánynak. Tízéves korában Veszprémből a Nyulak-szigeti (ma Margit sziget) Boldogasszony kolostorba került. Nagyon keveset evett, vezeklő vasövet hordott és keményen, sűrűn ostorozta magát. Semminemű munkától nem irtózott, mindenkinek szolgája lett. Leginkább a súlyos betegek szolgálatát szerette. 1254-ben szerzetesi fogadalmat tett, amit 1261-ben megerősített. Margit vezeklő életét önfegyelmezés, a keresztény szeretet gyakorlása, az országért végzett hősies engesztelés jellemezte. Amikor szülei megfelelő indoklással házasságra akarták bírni, ő nagy állhatatossággal kitartott Krisztusnak tett ígérete mellett. 
A családban felmerülő viszályokat elsimította, apját és bátyját kibékítette.
Másodszor is megmentette az országot.

Imái, vezeklései és a hősies szeretet gyakorlása korán felemésztette. 1270. január 18-án halt meg a Nyulak (Margit-sziget) szigeti kolostorban. Sírjánál csodák történtek.

XII. Piusz pápa 1943. november 19-én avatta szentté. 

Imádság: 
Ó, szent Királylány, hazánk engesztelő áldozata!
Te, aki vezeklésül adtad magad értünk, segíts nekünk, hogy népünk karizmája szerint felismerhessük feladatunkat.
Tündöklő alázatosságoddal beragyogod hazánk egét, mint fénylő csillag világítasz nekünk. Nevedhez méltó igazi Gyöngy lettél a Boldogasszony koronáján!
Légy velünk e nehéz és küzdelmekkel teli időszakban!
Segíts imádkozni, segíts jónak lenni, türelmesnek és kitartónak lenni a hitben és a szeretetben!
Fiataljaink számára kérd a tisztaságban való állhatatosságot, s hogy felfedezzék a tiszta és a másokért vállalt áldozatos élet értékét a családban és társadalomban, az egyházban és világban egyaránt!
Köszönjük áldozatos életedet, és kérünk, ne hagyj el minket.
Esedezz népedért, maradj egységben velünk, Boldogasszony hűséges Leánya!  Ámen.

Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség...

Magyarok Nagyasszonya: segíts meg minket!

Ékes Virágszál

Fényességes Gyöngy,

Esedezz népünkért

Szép magyar hazánkért

Tenger bánatunkban

Légy segítségünkre,

Fénylő könnyeiddel

Kelj védelmünkre!

∗∗∗

Ugyanezen a napon forduljunk másik nagy engesztelőnkhöz: Boldog Özsébhez.

Esztergomban született nemes szülőktől, 1220-30 körül. Papi pályára lépett, később kanonok lett. Isten hívásának engedve,  remetének vonult el a pilisi hegyekbe, ahol a remeték atyja, lelki vezetője lett. Egy látomásának hatására egybegyűjtötte a remetéket, akik végül vezetőjükké választották. Rómába zarándokolt és szerzetesi szabályzatot kért a Szent Pál thébai remetéről elnevezett rendjének. 1270-ben január 20-án halt meg.

Boldog Özséb: könyörögj magyar egyházunk egységéért!

 †††

A Szent Angyalok segítségül hívása a keresztény Magyarországért

     Magyarország szent Őrangyala, te aki Királynőnk oldalán állsz Isten Trónja előtt az arkangyalokkal, Szent Mihállyal – az Égi Seregek vezérével, Szent Gábriellel – Isten küldöttjével, Szent Ráfáellel – Isten orvosával, és Szent Uriellel – aki fényével űzi el a démonokat, jöjjetek segítségünkre!

Teljes szívvel és bizalommal hívunk Benneteket Isten Szent Angyalai, hogy a Kilenc Angyali Kar együttes erejével, védelmezzétek meg Szűzanya Országát – a Kárpát-medencét, minden lakóját, a most következő emberpróbáló idők, külső-belső támadásainak kereszttüzében! Népünk, veletek való összefogása – Szent Angyalok –, az Úr vezetése és akarata szerint, legyen egyre erősbödő új történelmi szakasz az idők végezetéig, Isten dicsőségére!

Kérünk Benneteket, hogy különleges védelmet és tisztánlátást adjatok egyházi- és állami vezetőinknek, papjainknak és politikusainknak, hogy a Kárpát-medence biztonságát és békéjét befolyásoló kérdésekben helyesen döntsenek! Védjétek és Isten különös kegyelmével erősítsétek meg népünk lelkében a Szent Keresztség iránti hűséget, és a megalkuvás nélküli hazaszeretetet.

Kérjük erős védelmeteket, természeti és kulturális kincseinkre, leplezzétek le és távolítsátok el mindenhonnan a gonosz ártó erőit!

A Szeretet és Igazság Szent Angyalai! Erősítsetek meg minden jószándékú embert, világosítsatok meg minden hiszékenyt és tévelygőt, hogy végre egységben, egy szívvel-lélekkel munkálkodhassunk a béke és szeretet országának eljövetelén!

Kérünk téged Szent Mihály arkangyal, hogy Magyarország hathatós Őrangyalával karöltve, védjétek meg a Regnum Mariánum Kárpát-medencei határait! Óvjátok meg minden támadástól, a testi-lelki rombolás minden ártó befolyásától, hogy Istennek, nemzetünkkel kapcsolatos minden terve, maradéktalanul megvalósulhasson, Krisztus a mi Urunk által! Amen.

Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes,

az Úr van Teveled!

Áldott vagy te az asszonyok között,

és áldott a te méhednek gyümölcse: Jézus!

Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja,

imádkozzál érettünk bűnösökért, (és)

áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását

az egész emberiségre,

most és halálunk óráján! Amen.

Szent Mihály arkangyal,

védelmezz minket a küzdelemben;

a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!

Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!”

Te pedig, mennyei seregek vezére,

a sátánt és a többi gonosz szellemet,

kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,

Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen.

Ne féljetek, Én legyőztem a halált! Egy kis idő és újra eljövök, de Szeretetem Szentségében – a Kenyér és Bor színe alatt –, veletek maradok az idők végezetéig! Aki keres, az megtalál az Evangéliumokban, ne hallgassatok tehát senki másra, csak Egyházam tanítására! Mert sokan jönnek az én nevemben, hogy megtévesszenek titeket, én azonban, mindezt előre megmondtam nektek! (A szerk. elmélkedése)

NEGYEDIK NAP „Ma hozd elém a pogányokat és mindazokat, akik még nem ismernek engem. Keserves kínszenvedésem alatt rájuk is gondoltam. Jövendő buzgalmuk megvigasztalta a szívemet. Merítsd őket irgalmam tengerébe!”

   Legkegyesebb Jézus, Világ Világossága! Fogadd be legkegyesebb Szíved hajlékába a pogányok lelkét, akik még nem ismernek Téged! Kegyelmed sugarai világosítsák meg őket, hogy velünk együtt dicsőíthessék irgalmasságod csodáit. Ne engedd őket soha eltávozni irgalmas Szívedtől!    Miatyánk… Üdvözlégy… Dicsőség…

    Örök Atya! Tekints irgalmas szemmel a pogányok és mindazok lelkére, akik még nem ismernek, de akiket Jézus irgalmas Szíve magába zár. Töltsd be őket az Evangélium világosságával! Ezek a lelkek nem tudják, hogy milyen boldogság Téged szeretni. Add, hogy ők is dicsérjék bőkezű irgalmad mindörökkön-örökké! Ámen.

IV. NAP – Árpádházi Szent Erzsébet 

     Valószínűleg a sárospataki várban született, II. András király és Merániai Gertrud leányaként, 1207-ben.
A négyéves kis Erzsébetet a thüringiai Wartburgba küldték szülei, a számára kijelölt vőlegény mellé. Wartburg várában szórakozások, és nagy társasági élet uralkodott, ami távol állt a kis királylány egész egyéniségétől. A durva és közönséges légkör, édesanyja tragikus halálának szörnyű híre, mind nagyon megviselte a kis Erzsébet szívét. Istennél talált menedékre és békére. Mély lelki élete, a szegényekkel, betegekkel gyakorolt irgalmassága, gúny tárgyává tették őt a társasági életben.
Megszentelt, boldog házasságában nyert vigasztalást. Férjével Lajos gróffal csodálatos szeretettel sze-rették egymást. Három gyermek-kel ajándékozta meg őket az Úr.

Lajos gróf azonban 1227-ben keresztes-hadjáratba menve, egy súlyos járvány áldozataként meghalt.

Az ifjú Erzsébet a súlyos megpróbáltatások után, a császár kérése elől kitérve, egészen a szegénységet választotta. Kórházat alapított, ahol maga szolgálta a betegeket. 24 éves korában, Marburgban halt meg, 1231. november 17-én.

Imádság: 

Szent Erzsébet, Magyarország ékes királylánya!

Te sok szenvedésed mellett is mindig másokra gondoltál. Meghalva önmagadnak, életedet a szenvedőknek adtad. Kiléptél saját fájdalmaidból, hogy a szegényekben lakozó Jézust szolgálhasd.

Segíts minket az önzetlen és irgalmas szeretet hősies gyakorlásában!

Kérd Istent, hogy a megpróbáltatásokat az Ő szent akaratában megnyugodva, megadó szívvel tudjuk elfogadni.

Mutasd meg nekünk az utat az irgalmasság cselekedeteihez, hogy mindig meglássuk, mikor kell jót tennünk, hogyan kell segítenünk a betegeket, a rászorulókat, a bajba jutottakat, a szegényeket. 

Imádkozz velünk Nagyasszonyunkhoz, hogy olyan kicsinyek, alázatosak tudjunk lenni, mint Te voltál. Hogy a nagy nehézségekben is, képesek legyünk őszintén hálát adni Istennek a keresztekért. Ámen.

Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

Magyarok Nagyasszonya: segíts meg minket!

 „Erzsébet erényessége és jámborsága miatt sokkal kedvesebb nekem, mint a világ minden gazdagsága!” 
/Férje, Lajos gróf vallomásából/
 

A Szent Angyalok segítségül hívása a keresztény Magyarországért

     Magyarország szent Őrangyala, te aki Királynőnk oldalán állsz Isten Trónja előtt az arkangyalokkal, Szent Mihállyal – az Égi Seregek vezérével, Szent Gábriellel – Isten küldöttjével, Szent Ráfáellel – Isten orvosával, és Szent Uriellel – aki fényével űzi el a démonokat, jöjjetek segítségünkre!

Teljes szívvel és bizalommal hívunk Benneteket Isten Szent Angyalai, hogy a Kilenc Angyali Kar együttes erejével, védelmezzétek meg Szűzanya Országát – a Kárpát-medencét, minden lakóját, a most következő emberpróbáló idők, külső-belső támadásainak kereszttüzében! Népünk, veletek való összefogása – Szent Angyalok –, az Úr vezetése és akarata szerint, legyen egyre erősbödő új történelmi szakasz az idők végezetéig, Isten dicsőségére!

Kérünk Benneteket, hogy különleges védelmet és tisztánlátást adjatok egyházi- és állami vezetőinknek, papjainknak és politikusainknak, hogy a Kárpát-medence biztonságát és békéjét befolyásoló kérdésekben helyesen döntsenek! Védjétek és Isten különös kegyelmével erősítsétek meg népünk lelkében a Szent Keresztség iránti hűséget, és a megalkuvás nélküli hazaszeretetet.

Kérjük erős védelmeteket, természeti és kulturális kincseinkre, leplezzétek le és távolítsátok el mindenhonnan a gonosz ártó erőit!

A Szeretet és Igazság Szent Angyalai! Erősítsetek meg minden jószándékú embert, világosítsatok meg minden hiszékenyt és tévelygőt, hogy végre egységben, egy szívvel-lélekkel munkálkodhassunk a béke és szeretet országának eljövetelén!

Kérünk téged Szent Mihály arkangyal, hogy Magyarország hathatós Őrangyalával karöltve, védjétek meg a Regnum Mariánum Kárpát-medencei határait! Óvjátok meg minden támadástól, a testi-lelki rombolás minden ártó befolyásától, hogy Istennek, nemzetünkkel kapcsolatos minden terve, maradéktalanul megvalósulhasson, Krisztus a mi Urunk által! Amen.

Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes,

az Úr van Teveled!

Áldott vagy te az asszonyok között,

és áldott a te méhednek gyümölcse: Jézus!

Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja,

imádkozzál érettünk bűnösökért, (és)

áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását

az egész emberiségre,

most és halálunk óráján! Amen.

Szent Mihály arkangyal,

védelmezz minket a küzdelemben;

a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!

Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!”

Te pedig, mennyei seregek vezére,

a sátánt és a többi gonosz szellemet,

kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,

Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen.

Húsvét vasárnapja és az ezt követő időszak

     A nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22. és április 25. közé esik (beleértve e két határnapot is). A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.

     "A húsvét vasárnapjától pünkösdvasárnapig tartó ötven napot ujjongó örömmel üljük meg: egyetlen ünnepnapként, sőt "nagy vasárnapként". Ezeket a napokat az Alleluja gyakoribb éneklése jellemzi." (ESz. 22.)
Nyolcaddal kezdődik a húsvéti idő, és nyolc nappal követően is ünnepeljük húsvét vasárnapját – mintegy kilépve az időből, és ugyanolyan lelkesedéssel, ahogyan tettük húsvét vasárnapján.nézd és hallgasd: https://www.youtube.com/watch?v=omn2Njwyqdo
Az ősegyházban ezen a héten az újonnan megkeresztelteket tanították. Bevezették őket a szent misztériumokba, az Eucharisztia titkaiba (Fehérvasárnap). A görög liturgia fényeshétnek nevezi ezt a hetet.
Húsvét második vasárnapja Fehérvasárnap (Dominica in Albis), illetve "in albis depositis" – azaz a fehér ruha letételének napja. Hiszen a húsvét éjjelén megkereszteltek fehér ruhába öltöztek, melyet nyolc napon át hordaniuk kellett. A 2000. év óta ez a nap az Isteni Irgalmasság Vasárnapja.  
A szent Ötvennap a "tempus paschale", a húsvéti idő. Mindkét olvasmány után (a válaszos zsoltárban is) énekelhető Alleluja válaszként. "A keresztény ember örök húsvétban él, s húsvéti lelkülete akkor alakul ki, ha évről évre megtartja a szent Ötvennapot." (vö. Török-Barsi-Dobszay: Katolikus liturgika, 53.)
Ilyenkor gazdagabban díszítjük a templomot virágokkal. A húsvéti gyertyát és a keresztet sokfelé külön díszítik, de ilyen a szent sír is, ahová most a feltámadott Krisztus szobrát tesszük.
Ünneplésünk legyen folyamatos ebben az ötven napban, de azután is, mert "ha pedig Krisztus nem támadt fel, semmit sem ér a hitetek" (1Kor 15,17).

Márpedig feltámadt és megkaptuk tőle az örök élet ígéretét!

( Forrás felhasználásával )

Tormay Cécile: Feltámadás

     A természet kínosan vajúdott a véres golgotai emlékek súlya alatt. Egyszer már megvirradt a földön azóta, hogy Elvégeztetett, de Jeruzsálemben csak felhők között látták a napot. Könnytől volt nehéz a lég, elfojtott bánat sóhajtott még a szélben is… A második gyászos alkonyaton aztán végre egy derengő sugár szállt le a magasból. Oda szállt el a Jozefát völgyébe, hol a tüskés bozót s a csenevész olajfák sűrűjében az apostolok bujdokló kis csapatja rejtőzött a tömeg vak dühe elől. A tovatűnő napfényt kérdőn követték tekintetükkel mindannyian: vajon mit hoz nekik, ha holnap visszatér?...

Mióta a Mestert megfeszítette a nép, nem váltottak hangos szót egymással. Kétségbeesetten, tanácstalanul néztek a jövő elé. Naphosszat tépelődtek, éjente pedig sírtak és fohászkodtak.

Imádkozással telt el az éjszaka is. Az idő múlt, s a virradat habozva kezdte már tépdesni a halmok felett az éji szemfödőt. A domb irányában megszaggatott köntösben egy gyászoló asszony haladt el ekkor a köves úton – vivén kezében illatos keneteket, drága gyolcsot és virágokat.

Lent a völgyek ölén szárnyra kelt a hajnali szellő, túl a halmokon pedig, a pálmák ringó koronái között, mintha láthatatlan szövétnekek gyúltak volna ki, egyszerre füstös pír szökött fel az égre. A Golgota felett hirtelen lángözön árasztotta el a boltozatot, s a Megváltó keresztje – összekötve egymással a földet és eget – elsőnek győzte le az éjszakát. És mentől fényesebben ragyogott a glória Jézus keresztje körül, annál nagyobb árnyat vetett le az a kereszt Jeruzsálemre, mely mint egy óriási fehér csonthalom hevert ott a Golgota lábánál.

Az apostolok előfutottak rejtekükből. Új reménység szállt szívükbe, mert ismét fénylett a mindenség, csakúgy mint akkor, mikor a Mester még közöttük járt.

A domb mögött e percben régi pompájában kelt fel a nap, és vele egyszerre megjelent a bársonyos mezőn egy nő alakja is. Mintha a Nap tűzkorongjából futott volna elő, ragyogott, lángolt a fényárban egész valója. Szállongó, vörös fürtjei mint égő szárnyak csapkodtak körülötte a légben, s vinni látszottak őt repülve az apostolok felé.

Megdöbbenve ismertek rá valamennyien: Mária!...Mária Magdolna!

És ő lelkendezve tárta ki feléjük karjait, s szava, miként az első húsvéti harangszó e Földön, diadalmasan csendült meg hegyek-völgyek felett:

Üres a sír, de Ővele van tele az egész világ!

Tormay Cécile, 1903. 

HARMADIK NAP „Ma minden jámbor és hűséges lelket vezess hozzám, merítsd őket irgalmam tengerébe. Ezek a lelkek vigasztaltak keresztutamon, ők voltak részemre a keserűség tengerében a vigasz csepp!”

    Legirgalmasabb Jézus, aki bőven juttatod irgalmasságod kimeríthetetlen kincstárából mindenkinek kegyelmeidet, végy fel mindnyájunkat legirgalmasabb Szíved hajlékába s tarts ott minket az egész örökkévalóságon át. Felfoghatatlan szeretetedre kérünk, mellyel Szent Szíved a Mennyei Atya iránt lángol.   Miatyánk… Üdvözlégy… Dicsőség…

    Örök Atya, tekints irgalmas szemmel a hűséges lelkekre, mint fiad örökségére. Keserves kínszenvedése érdemeiért áldd meg s vedd őket örök oltalmadba, hogy irántad való szeretetük soha ki ne hűljön. Add, hogy a Szent Hit kincsét soha el ne veszítsék, s majdan az örökkévalóságon át az angyalok és szentek karával együtt szüntelenül dicsérjék irgalmadat. Ámen.

III. NAP – Szent László király 

     1046 körül született Lengyelországban, I. Béla magyar király és Richeza lengyel hercegnő házasságából. Édesapjától a lovagi erényeket, és a nemes elveket örökölte, anyjától az erős katolikus hitet és a mély vallásosságot.

Unokatestvére, Salamon bukása és a jó király, Géza bátyja halála után, 1077-ben ő lett Magyarország királya.     

Szent István halála után Magyarországot trónviszályok szabdalták, idegen támadások sújtották, megromlottak a közerkölcsök, és újra elterjedtek a pogány babonák. Szent László igazságos, szilárd jellemével megoltalmazta az országot a barbár veszedelemtől és a nép keresztény hitéletét megerősítette.  A foglyokat megkereszteltette, megszelídítette, és hazánkba telepítette. Országunk védőbástya lett Európa számára a Kelet hordái ellen. Helyreállította a belső rendet. Uralkodása alatt a nép békét élvezhetett.

Sorra alapította a püspökségeket (Nagyváradon és Zágrábban), apátságokat, templomokat. Példás családi életet élt. A kiengesztelődés útján járt, megbocsátott ellenségeinek. Szent István, Szent Imre és Szent Gellért ereklyéit oltárra emelte, neki köszönhetjük szentté avatásukat. Mély Isten kapcsolata, imaélete volt.

1095.július 29-én halt meg, 50 éves korában. Nagyváradon temették el.

Halála után a sírjánál csodák történtek. 1192. június 27-én az egyház szentté avatta.

Imádság: 

Szent László király, legendás hősünk!

Te nemzetünket megmentetted a súlyos veszedelmekből, belső és külső támadásoktól.  Kérünk, légy közbenjárónk Nagyasszonyunknál.

Segíts, hogy népünk hite újjászülessen, s hogy megerősödjünk az evangéliumi életben!

Imádkozz a káromkodás és csalás bűneinek megszűnéséért.

Irgalmasságoddal mutass utat, hogy mi is meg tudjunk bocsátani az ellenségnek.

Példás családi életeddel tanítsd a magyar családokat a helyes életre, a szeretetre, kölcsönös megbocsátásra és összetartásra. Imádkozz, hogy a házastársak kitartsanak egymás mellett jóban és rosszban, és ne engedjenek az ördög cselvetéseinek.

Kérd számunkra a bátorság erényét, derűs szemléletet, mély Isten kapcsolatot és a keresztény hitben való hűséges kitartást.

Békeszerző, egységet teremtő, könyörületes és igazságos Királyunk! Imádkozz velünk a Boldogasszonyhoz!  Ámen. 

Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség...

Magyarok Nagyasszonya: segíts meg minket!

Üdvözlégy kegyelmes Szent László király!

Magyarországnak édes oltalma,

Szent királyok közt drágalátos gyöngy,

Csillagok közt fényességes csillag.

A Szent Angyalok segítségül hívása a keresztény Magyarországért

     Magyarország szent Őrangyala, te aki Királynőnk oldalán állsz Isten Trónja előtt az arkangyalokkal, Szent Mihállyal – az Égi Seregek vezérével, Szent Gábriellel – Isten küldöttjével, Szent Ráfáellel – Isten orvosával, és Szent Uriellel – aki fényével űzi el a démonokat, jöjjetek segítségünkre!

Teljes szívvel és bizalommal hívunk Benneteket Isten Szent Angyalai, hogy a Kilenc Angyali Kar együttes erejével, védelmezzétek meg Szűzanya Országát – a Kárpát-medencét, minden lakóját, a most következő emberpróbáló idők, külső-belső támadásainak kereszttüzében! Népünk, veletek való összefogása – Szent Angyalok –, az Úr vezetése és akarata szerint, legyen egyre erősbödő új történelmi szakasz az idők végezetéig, Isten dicsőségére!

Kérünk Benneteket, hogy különleges védelmet és tisztánlátást adjatok egyházi- és állami vezetőinknek, papjainknak és politikusainknak, hogy a Kárpát-medence biztonságát és békéjét befolyásoló kérdésekben helyesen döntsenek! Védjétek és Isten különös kegyelmével erősítsétek meg népünk lelkében a Szent Keresztség iránti hűséget, és a megalkuvás nélküli hazaszeretetet.

Kérjük erős védelmeteket természeti és kulturális kincseinkre, leplezzétek le és távolítsátok el mindenhonnan a gonosz ártó erőit!

A Szeretet és Igazság Szent Angyalai! Erősítsetek meg minden jószándékú embert, világosítsatok meg minden hiszékenyt és tévelygőt, hogy végre egységben, egy szívvel-lélekkel munkálkodhassunk a béke és szeretet országának eljövetelén!

Kérünk téged Szent Mihály arkangyal, hogy Magyarország hathatós Őrangyalával karöltve, védjétek meg a Regnum Mariánum Kárpát-medencei határait! Óvjátok meg minden támadástól, a testi-lelki rombolás minden ártó befolyásától, hogy Istennek, nemzetünkkel kapcsolatos minden terve, maradéktalanul megvalósulhasson, Krisztus a mi Urunk által! Amen.

Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes,

az Úr van Teveled!

Áldott vagy te az asszonyok között,

és áldott a te méhednek gyümölcse: Jézus!

Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja,

imádkozzál érettünk bűnösökért, (és)

áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását

az egész emberiségre,

most és halálunk óráján! Amen.

Szent Mihály arkangyal,

védelmezz minket a küzdelemben;

a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!

Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!”

Te pedig, mennyei seregek vezére,

a sátánt és a többi gonosz szellemet,

kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,

Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen.

     „ A hét első napján, amikor a nap felkelt, Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja és Szalóme drága kenetekkel elindultak a sírhoz, hogy megkenjék Jézus holttestét. Ezt mondták egymásnak: „Ki fogja nekünk elhengeríteni a követ a sír bejárata elől?” De amikor odaértek látták, hogy a kő el van hengerítve, pedig igen nagy volt. Bementek a sírba, és egy fehér ruhába öltözött ifjút láttak, amint ott ült jobb felől. Megrémültek, de az megszólította őket: „Ne féljetek! Ti a keresztre feszített názáreti Jézust keresitek. Feltámadt, nincs itt! Siessetek, és mondjátok meg tanítványainak és Péternek: Előttetek megy Galileába. Ott meglátjátok majd őt, amint megmondta nektek.” (vö. Mk 16,1-7)
     A nagyszombat húsvét vigíliája, Krisztus sírban pihenésének emlék-napja. A nagyszombat elnevezés a nagyhétre utal, mivel ez a nap is része a „három szent napnak”. A Fülöp-szigetiek fekete szombatnak, a csehek pedig fehér szombatnak hívják e napot. Ekkor ér véget a böjti időszak és Nagyszombattal elérkezik a keresztény egyházak legfontosabb ünnepe, a Húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt halottaiból, hogy minden egyes embert megváltson a bűntől.
     A    nagyszombati szertartás előtt a hívek a sötétbe borult templomban gyülekeznek.  Gyertyát hoznak magukkal otthonról. A nagyszombati örömünnep este a tűzszenteléssel kezdődik, a fehér ruhát öltött pap megáldja a tüzet, meggyújtják Krisztus feltámadását jelképező húsvéti gyertyát.
A szertartás során a liturgia részvevői átélik Krisztus feltámadását, a világosság győzelmét a sötétség fölött, az egyiptomi rabságból, a sátán szolgaságából való szabadulást, lelkük föltámadását, és egyúttal ünneplik a keresztfán szerzett megváltásukat is.
     A prédikáció után a keresztség megújítása következik.
Ha vannak keresztelendők, akkor itt történik meg a keresztelés. Ez is ősi hagyomány, mivel régen mindig húsvét vigíliáján keresztelték meg a jelölteket. Megáldják a keresztkutat és a szenteltvizet.
     A Szentmisén felhangzó Alleluját az addig hallgató harangok, az orgona és a csengők hangjai kísérik, majd felcsendül a Glória és szólnak a harangok, hirdetve Krisztus feltámadását, megváltásunk örömét.
Ezt követi az éjszakai virrasztó mise, a vigília is a feltámadást ünnepli. Noha a körmenet nem része a vigíliának, a mise végén, a 11. század óta az esti órákban elindul a feltámadási körmenet. Ezzel hirdetik a világnak, hogy feltámadott Krisztus.
     Magyarországon a katolikus hívek körében hagyomány, hogy szombat este, az ünnepi mise után fogyasztják el a bőséges húsvéti vacsorát.
     A nagyszombati vigília templomi szertartása a IV. századra nyúlik vissza. A ma is jól elkülönülő négy lényegi rész már akkor kialakult: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (eucharisztia).

Nagyszombati népszokások:
     Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon.
     Nagyszombaton szentelték meg a tüzet: a templom előtt vagy a templom mellett máglyát raktak, számos helyen a temetőből összehordott korhadt keresztfákból. A megszentelt tűz lángjával vagy parazsával gyújtották meg a templom óriási húsvéti gyertyáját.
A szentelt tűz maradványait az emberek hazavitték. Szokás volt, hogy Nagycsütörtöktől Nagyszombatig nem raktak tüzet, majd Nagyszombaton az új tüzet a templomból hazavitt szentelt parázzsal gyújtották meg. Ezen melegítették meg az ünnepi ételt. A megszentelt tűz parazsából és szenéből tettek az állatok ivóvízébe, szétszórták a házban és a földeken.
     Ugyancsak nagyszombati szertartás a vízszentelés, azaz a templom keresztvizének megszentelése. (A megszentelt víz, nem azonos a szenteltvízzel) A megszentelt vízből a nép vitt haza és megöntözték vele házakat is.
     A feltámadási körmenetet a középkorban még vasárnap hajnalban, ma már nagyszombat estéjén tartják. Régebben a körmenetben a falu legtekintélyesebb embere hordozta a feltámadt Jézus szobrát.
Éjszaka Jézus keresésére indultak az emberek. Ekkor a hívők énekelve körbejárták a helységbeli kereszteket, majd a legtávolabbinál megtalálták az általuk előzőleg elrejtett Jézus szobrot.
Szokás volt a húsvéti ételáldás is. Ilyenkor fehér kendőbe kötött tányéron vitték a templomba a sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát. A mise végeztével a pap megszentelte a csomagot, majd az asszonyok sietve, majdhogynem szaladva vitték azt haza, mert úgy tartották, hogy aki gyorsan ér vissza a házába, az a munkában is ügyes lesz. Az ünnepi asztalnál mindenki kapott egy kis szeletet a megszentelt ételből. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak.

Záró elmélkedés 

      Az est leszálltával kérdezd meg önmagadtól, mit tettél Országom eljöveteléért? Ne légy önmagaddal soha megelégedve, mert a földön ennek nincs helye. Fáradozásod jutalma nem e világból való jutalom. Most azon légy, hogy minél többet fáradozz. A megaláztatást tekintsd mindig a legnagyobb eszköznek, ez mindig bőséges gyümölcsöt hoz munkádra. Keresd és szeresd a megaláztatást! Én is ezt tettem egész életemben. Ha nehéz, menj Édesanyánkhoz, Ő igazán mestere ennek az erénynek. Ő hathatósan megsegít. Öleld magadhoz az erényeket, amihez az Én személyem az erőt adó hatalom. Ne latolgasd magadban, hogy mennyit pihensz. Fáradozásodért bőséges jutalmat kapsz Tőlem!

Forrás: A papokhoz, Szűzanyánk szeretett fiaihoz. Üzenetek '96-'97 évekből.
Megjelent a Máriás Papi mozgalom kiadása ‒ Csató és Tsa Kft 1998. ‒ 30-32. oldal. (Részletek) 1996. április 6.

     "Kedves fiaim, maradjatok fájdalmas Anyátok mellett ezen az egy napon, amit Fiam nélkül töltök.
Teste, amelyet nagy sietve tettek rendbe és tiszta gyolccsal betakartak, most lelkétől különválva nyugszik új sírjában.
     Fájdalomban és imádságban, bizalomban és reménységben virrasztok biztosan várva feltámadására.
‒ Vigasztaljatok meg fájdalmamban!
Nézzétek, hogy van-e az enyémhez hasonló fájdalom?
Rémülettel látom újból Jézus keresztre feszítésének és halálának egész kegyetlenségét, gonoszságát és embertelen vadságát.
     Gondolatban visszatérek az angyali üdvözlet boldog pillanatára; az angyalok mennyei énekére, a kicsinyeknek és szegényeknek adott örömhírre Jézus barlangban való születéséről; veszélyekkel körülvett gyermekségének boldog idejére, serdülő éveire és fiatalságára, ahogy mindennapi munkája fölé hajolt; nyilvános működésének rövid és fáradalmas éveire, amikor mindenkinek hirdette a Jó Hírt, amikor elkísérték és meghallgatták a kicsinyek, a szegények, a betegek és a bűnösök. Életemben mindenkor mellettem volt Fiam, Jézus.
‒ Vigasztaljatok meg fájdalmamban! Az Egyház első idejétől kezdve ismeretes volt a jámbor szokás, hogy a szombati napot égi Édesanyátok különös tiszteletére ajánljátok fel, hogy társul szegődjetek hozzám magányomban.
Fatimában kértem, hogy ajánljatok fel nekem öt első szombatot a gyermeki és szeretetteljes engesztelés jegyében. (...)
‒ Vigasztaljatok meg fájdalmamban!
Ez a nap új és lelki anyaságom első napja is. Ekkor rátekintek minden gyermekemre, akiket Jézus rám bízott, amikor a kereszten függött, és meghívom őket, hogy fogadják el saját életükben megváltásának értékes ajándékát.
Mily sokan utasítják vissza Őt ma is és a bűn, a gonoszság, az erőszak és a gyűlölet, az élvezet és a tisztátalanság útján járnak! Mily nagy az én fájdalmam látván, hogy hiábavaló volt Jézus szenvedése, mert üdvösségetekért kiontott Vérét sok ember semmibe veszi.
‒ Vigasztaljatok meg fájdalmamban!
Kérlek benneteket, hozzátok Szeplőtelen Szívem biztos menedékébe a távollevőket, az ateistákat, a bűnösöket, a bűn és gonoszság rabszolgáit, akiket Ellenfelem és a ti Ellenfeletek alattomos csele félrevezetett.
Ezért szeretném, hogy legyetek ma mindannyian itt velem, azon az egy napon, amit Fiam nélkül töltök el. Tőlem megtanultok hinni, remélni és szeretni. (...)
     Amikor Jézus eljön hozzátok isteni dicsőségének ragyogásában, akkor felkel ez a szegény, bűnös és megsebzett emberiség, mely ma a romlottság és a halál sírjában fekszik, hogy végre belépjen megújult életének új korszakába."

MÁSODIK NAP „Ma vezesd hozzám a papi és szerzetesi lelkeket, s merítsd őket mérhetetlen irgalmam tengerébe. Ők adtak nekem erőt keserves kínszenvedésem elviselésére. Rajtuk keresztül árad irgalmam az emberiségre.”

Legirgalmasabb Jézus, akitől minden jó származik, gyarapítsd bennünk kegyelmedet, hogy az irgalmasság méltó cselekedeteit vihessük végbe; s mindazok akik látnak bennünket, dicsérjék az irgalmasság mennyei Atyját.
Miatyánk… Üdvözlégy… Dicsőség…

Örök Atya, tekints irgalmas szemmel szőlőskerted választott seregére, papjaid, szerzetes fiaid és leányaid lelkére! Áldásod ereje gazdagítsa őket! Fiad Szívének érzéseiért, amely Szívedbe zárta őket, add meg nekik világosságod erejét, hogy az üdvösség biztos útjain vezessenek másokat, hogy mindörökké együtt zenghessék majd kikutathatatlan irgalmad dicséretét. Ámen.

II. NAP – Szent Imre herceg  

     István király és Gizella legifjabb gyermeke, 1007-ben született, Székesfehérvárott. Szülei egyházi pályára szánták, mivel bátyja, Ottó herceg volt a magyar trón várományosa. Eleinte édesapja tanította, 7 éves korától azonban Szent Gellért püspökre bízta oktatását. Ő oltotta belé a Szűzanya iránti tiszteletet, szeretetet.

Imre herceg kedvessége, jósága és tisztasága, mély imádságos élete feltűnt a királyi udvarban. Egy éjszaka, szolgája kíséretében a veszprémi Szent György templomba ment imádkozni. Azon gondolkodott, mit is ajánlhatna fel Istennek, amivel örömet szerezhetne Neki. Hirtelen vakító fényesség töltötte be a templomot, és felülről jövő égi szózatot hallott:

„Gyönyörű dolog a szüzesség! Légy szűz, testben és lélekben! Ezt ajánld fel és ebben az elhatározásodban légy állhatatos!”

Imre még ott, abban az órában örök szüzességet fogadott.

Ottó bátyja váratlan halála után ő lett a trón várományosa. Atyja kívánságára a neki szánt lengyel király leányát feleségül vette. Ám fogadalmának titkát megosztotta ifjú hitvesével, és megkérte, hogy testvérként éljenek együtt. Felesége méltó volt hozzá: szeretetből beleegyezett kérésébe.

Imre herceget, az ország kormányzásának átvétele előtt, 24 évesen, váratlanul vadászszerencsétlenség érte és 1031. szeptember 2-án meghalt.

„Elragadtatott, hogy a gonoszság el ne változtassa értelmét…,mert kedves volt Istennek az ő lelke.” (Bölcs 4,10-14)

1083. november 5-én avatták szentté.

Imádság: 

Szent Imre herceg!

Hozzád fordulunk a világnak ebben a sötét és zavaros torzulásában, amikor az erkölcs, a tiszta élet, sokak számára nem érték többé.

Könyörögj értünk a Szent Szűznél, akit oly nagyon szerettél, s akinek virágoskertjében tündöklő, illatos liliommá lettél. Kérd Őt ifjúságunk tisztaságáért,  hogy adja meg számukra a felismerés ajándékát, és szívükbe a tiszta élet utáni olthatatlan vágyat. Légy szószólónk Istennél, hogy magyar ifjúságunk kiemelkedhessen a bűnből, eljuthasson olyan erkölcsi magaslatokra, hogy példaként állhasson a nemzetek előtt.

Esd ki számunkra a Boldogasszonynál a mély hitet és a jóban való állhatatosságot!

Kérünk, imádkozz velünk Nagyasszonyunkhoz, hogy Isten hívására azonnali igennel tudjunk válaszolni, s hogy a hit útján következetes hűséggel legyünk képesek előre haladni.

Hadd legyünk mi is tiszták, hősök, szentek! Ámen.

Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség...

Magyarok Nagyasszonya: segíts meg minket!

Szent Imre herceg, Magyarország éke,

Szűz tiszta élet legszebb mintaképe,

Serdülő ifjak pajzsa, menedéke,

Könyörögj értünk.

Gyöngy volt a lelked, tiszta mind a sírig,

Mint liliomszál, amely csak most nyílik,

Oly csillag voltál, mely csak égre nyílik.

Könyörögj értünk.

 Jó magyar népünk alighogy megtére,

Már oly szép gyöngyöt termett Árpád vére,

Hogy még az ég is óhajtozott érte.

Könyörögj értünk.

+!

     Kérem megnézni ezt a felemelő és szívszorító filmet! Hála Istennek, akadnak ilyen magyar emberek!

https://www.youtube.com/watch?v=2AoyjS1t63s

     Nagy Balázsék igen nagylelkűek, de szegény emberek. Aki a villámcsapásos amnézia állapotáról és csodálatos felgyógyulásáról készült könyvéből szeretne, az 1500 Ft/db plusz némi postaköltséget fizessen be az alábbi csekkszámlára, 2018. április 8-ig! (Az esetleges adományok e dátumon túl is aktuálisak!)

     A befizetésnél kérem feltüntetni a célját: "Nagy Balázs könyve", és hogy az igényelt könyvet (könyveket) hová postázzák! (A határidő azért fontos, mert a szükséges könyvmennyiség az igény birtokában lenne Magyarországra szállítva! A postázás, még áprilisban megtörténik!)

Erste befektetési Bank Zrt.

Pertis Jenőné

11600006-00000000-36767441

Az Üdvözítő Krisztus Keresztútja

Erre Pilátus azt mondta: „Mi az igazság?” E szavak után Pilátus újra kiment a zsidókhoz és ezt mondta nekik: „Én semmi vétket sem találok benne. Szokás azonban nálatok, hogy húsvétkor valakit szabadon bocsássak. Akarjátok-e, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát?” De ők ismét kiáltozni kezdtek: „Ne ezt, hanem Barabást!” Barabás rablógyilkos volt.

     A helytartó ezután újra kiment, és így szólt a zsidók népéhez: „Íme, az Ember!" És rámutatott a töviskoronás, vértől áztatott bíborruhában remegő Krisztusra. A főpapok és a nép mihelyt meglátták Őt, nem rendültek meg, hanem még hangosabban kezdtek kiáltozni: „Feszítsd meg! Feszítsd meg! Vére rajtunk és utódainkon!” Pilátus azt mondta erre: 

     A katonák, miután Jézust keresztre feszítették, ruháit szétosztották egymás közt. Amikor a köntöse következett, mely varratlan volt, egy darabból szabva, ezért így szóltak egymáshoz: „Ezt ne vágjuk szét, inkább vessünk rá sorsot, hogy kié legyen!” Így beteljesedett az Írás: „Szétosztották maguk között ruháimat, s a köntösömre sorsot vetettek.” A katonák pontosan ezt tették. Jézus keresztje mellett ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, Kleofás felesége, és Mária Magdolna. 

IMÁDUNK TÉGED KRISZTUS ÉS ÁLDUNK TÉGED, MERT SZENT KERESZTED ÁLTAL MEGVÁLTOTTAD A VILÁGOT!

14. Jézus holttestét sírba teszik 

      Ó, mily boldog vagyok, ha azt látom, hogy nem hiába szenvedtem érted, értetek! Ez igazán öröm Nekem. Lelketek, mely a föld iszapjában él, nem tud önmagától megszabadulni. Én kiszedlek a bűn iszapjából, és utána Szent Véremmel moslak meg benneteket. Boruljatok le szent Keresztem tövébe, és engedjétek, hogy hulljon reátok ez az áldott Szent Vér. Vércseppjeim váltó (csekk) a kezetekben, rajtatok áll, hogy beváltsátok. E váltó nem jár le a világ végezetéig. A kegyelem állapotában élő lélek bárhol beválthatja, bármikor, halála napjáig, de erről nem vagytok biztosítva. Azért ki-ki azon legyen, hogy váltóját, Szent Vérem váltságdíját mind gyakrabban igénybe vegye. Ne élete alkonyán, mert így a kifizetett értéket nem sokáig használhatja már. Használjátok életetek lendületes erejében. Én is életem teljében áldoztam fel Magam értetek. A legszívesebben ezt a viszonzást fogadom el tőletek. (III/150-151)

Forrás: A papokhoz, Szűzanyánk szeretett fiaihoz. Üzenetek '96-'97 évekből.
Megjelent a Máriás Papi mozgalom kiadása ‒ Csató és Tsa Kft 1998. ‒ 25-28. oldal. (Részletek) 1996. április 5.

     "Ma velem együtt feljöttök a Kálváriára, (...) hogy segítséget és vigaszt nyújtsatok Fiamnak, Jézusnak, akit a kereszt kínpadjára ítéltek.
     János kézen fogva vezet és fiamként támogat, amikor Jézussal találkozom, aki nagy fáradsággal megy felfelé a Golgota csúcsára.
     Ebben a pillanatban a végtelen szenvedés tőre járja át Szívemet, amiről hallgatok, mert anyaként a végsőkig kell segítenem Fiamat.
     Jézus Teste egyetlen sebbé vált az ostorozástól. A rettenetes római ostorok mélyen felszakították Testét, friss vér folyik sebeiből és egészen elborítja.
     Fején a töviskorona sok sebet ejtett, amelyekből vérpatakok folynak és vérbe vonják Arcát.
     A Golgotán szögekkel verik át kezét és lábát. A kereszt felállítása kimondhatatlan fájdalmat okoz Jézusnak és friss vért fakaszt felszakadt sebeiből.
     Ma mindannyian tekintsetek Őrá, akit keresztülszúrtak!
Szemléljétek ma Fiamat Jézust, akinek Teste egyetlen véres sebbé vált!
‒ Az Ő Sebei, melyek nyitottak és véreznek, irántatok érzett szeretetének jelei. A ti megváltásotok díja. Az élet új tavaszának virágai.
‒ Az Ő Sebei az isteni irgalmasság értékes ajándéka, ami meghozza mindannyiatoknak a feltámadás és a megmenekülés húsvéti örömét.
‒ Az Ő Sebeit borítsátok el szeretettel és csókokkal velem a (...) Fájdalmas Anyjával és a keresztre feszítés vigasztalhatatlan Anyjával együtt! Közeledjetek gyermeki szeretettel Sebeihez és illessétek végtelen hálátok csókjával mindegyiket! (...)
‒ Az Ő Sebei számotokra a biztos menedékhely, ahol védelmet nyertek a bűn és a gonoszság vihara ellen. (...)
Az Ő Sebeibe rejtőzzetek el a világ és minden csábítása elől, a gonosz lélek és kísértései elől, hogy édes bensőségben éljetek isteni testvéretekkel, Jézussal, aki ma értetek lesz feláldozva.
‒ Az Ő Sebei az élő víz forrásává válnak, ami az örök életbe árad.
     Mosakodjatok meg a kegyelem és az isteni irgalmasság forrásában, amely Fiam, Jézus nyílt és vérző sebeiből folyik, akit értetek feszítettek meg és aki értetek halt meg ma a kereszten.
Így megtisztultok minden folttóI, megszabadultok minden rabságból, megváltást nyertek minden bűntől, kiszabadultok a Sátán uralma alól, teljes közösségbe kerültök a mennyei Atyával, megnyíltok a szeretetre és a jóságra, megvilágosodtok a kegyelem és a tisztaság által és megújultok az isteni irgalmasság forrásában. (...)
     Az egész küzdő, tisztuló és diadalmas Egyházzal együtt szálljon fel a Földről, a tisztítóhelyről és a Paradicsomból mélységes imádatunk és végtelen hálánk: 'Imádunk Téged, Krisztus, és áldunk Téged, mert Szent Kereszted által megváltottad a világot és Szent Sebeid által meggyógyultunk.

(Nagypéntektől, a Húsvét utáni első szombatig)

ELSŐ NAP „Ma az egész emberiséget vezesd hozzám, főleg a bűnösöket s merítsd őket irgalmam tengerébe. Így megvigasztalsz keserves szomorúságomban, melyet a lelkek vesztén érzek!”

Legirgalmasabb Jézus, aki könyörületes vagy irántunk és megbocsátasz nekünk, ne bűneinket nézd, hanem bizalmunkat, mellyel végtelen jóságodhoz járulunk. Végy fel bennünket legirgalmasabb Szíved hajlékába, s tarts örökké ott minket. Könyörgünk Hozzád szereteted által, amely az Atyával és a Szentlélekkel köt össze Téged. Miatyánk… Üdvözlégy… Dicsőség…

Örök Atya, tekints irgalmas szemmel az egész emberiségre, különösen a szegény bűnösökre, akiket Jézus legirgalmasabb Szíve oltalmaz. Az Ő keserves kínszenvedése által könyörülj rajtunk, hogy irgalmad mindenhatóságát mindörökké dicsérjük. Ámen.

I. NAP – Szent István király 

     Géza fejedelem és Sarolta fiaként született Esztergomban, 969 körül. Szent Adalbert prágai püspök keresztelte meg. A pécsváradi monostor apátját, Asztrikot Rómába küldte, hogy hozzon számára II. Szilveszter pápától koronát.

1000-ben Magyarország királyává koronázták.

A mély, tiszta kereszténységet hirdette és életpéldájával igazolta.

Népünket Római Katolikus kereszténnyé tette, buzdította a szentségek vételére és erkölcsös életre. Gizella királynéval komoly, elkötelezett és szép házasságban élt, példaértékű férj és családapa volt.

Igazságos, irgalmas és békeszerető uralkodóként tisztelték.

Tíz püspökséget és több kolostort alapított.   

Ifjú korától fogva lángoló szeretetet érzett a Nagyboldogasszony iránt.

Istentől azt kérte, hogy az Ő ünnepén, augusztus 15-én halhasson meg. Szívből fakadó vágyát az Úr teljesítette.

Amikor az utolsó fiúgyermek, Imre herceg tragikus körülmények között meghalt és az ország utód nélkül maradt, összehívta a világi és egyházi főrendeket, és aug.15-én az ő jelenlétükben a koronát a hazával együtt, a Boldogasszonyra hagyományozta.

Így Ő lett országunk örököseként, népünk Királynője.

Szent István cselekedete egyedülálló a világ történelmében.

Fehérvárott tért meg lelke Istenhez. Az általa építtetett Nagyboldogasszony székesegyházban temették el, és ugyanitt avatták szentté, 1083. augusztus 20-án. 

Imádság:  

Szeretett és tisztelt királyunk, Szent István!

Te, aki nemzetünket kereszténnyé tetted, őseinket a pogány sötétségből a hit világosságára vezetted, bálványainkat leromboltad, megszervezted a katolikus egyházat és számunkra önálló államformát biztosítottál, segíts bennünket újra a megtérés útjára!

Iskolákat, templomokat, kolostorokat építettél, istápoltad a betegeket és szenvedőket, az árvákat és özvegyeket. Segíts, hogy népünk vezetői életpéldádat követve hasonló módon cselekedjenek.

Kérd Istent, hogy szüntesse meg a pártoskodásokat, szakadásokat, viszályokat, békétlenségeket hazánkban.

Köszönjük Neked, hogy átformáltad történelmünket, megtanítottál az „igen” kimondására és megvalósítására! Köszönjük, hogy megmentettél minket a széthullástól, és a Szentlélek erejével egységbe forrasztottad népünket.

Neveld ezt a népet a Boldogasszony tiszteletére és szeretetére.

Kérünk Téged, emeld fel érdekünkben szavadat a Magyarok Nagyasszonya előtt. Ámen. 

Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség...

Magyarok Nagyasszonya: segíts meg minket!

Hol vagy, István király?

Téged magyar kíván,

Gyászos öltözetben

Teelőtted sírván.  

 „Így történt, hogy az a nép, amelyet egykor „a népek ostorának” tartottak, a hithirdetők munkája révén olyan nemzetté vált, mely mint a kereszténységnek századokon át hűséges követője, a hit bátor védőjének kitüntető nevét érdemelte ki.”  /Részlet VI. Pál pápa apostoli leveléből, Szent István születésének és megkeresztelkedésének ezredik jubileuma alkalmából./    

A Szent Angyalok segítségül hívása a keresztény Magyarországért

     Magyarország szent Őrangyala, te aki Királynőnk oldalán állsz Isten Trónja előtt az arkangyalokkal, Szent Mihállyal – az Égi Seregek vezérével, Szent Gábriellel – Isten küldöttjével, Szent Ráfáellel – Isten orvosával, és Szent Uriellel – aki fényével űzi el a démonokat, jöjjetek segítségünkre!

Teljes szívvel és bizalommal hívunk Benneteket Isten Szent Angyalai, hogy a Kilenc Angyali Kar együttes erejével, védelmezzétek meg Szűzanya Országát – a Kárpát-medencét, minden lakóját, a most következő emberpróbáló idők, külső-belső támadásainak kereszttüzében! Népünk, veletek való összefogása – Szent Angyalok –, az Úr vezetése és akarata szerint, legyen egyre erősbödő új történelmi szakasz az idők végezetéig, Isten dicsőségére!

Kérünk Benneteket, hogy különleges védelmet és tisztánlátást adjatok egyházi- és állami vezetőinknek, papjainknak és politikusainknak, hogy a Kárpát-medence biztonságát és békéjét befolyásoló kérdésekben helyesen döntsenek! Védjétek és Isten különös kegyelmével erősítsétek meg népünk lelkében a Szent Keresztség iránti hűséget, és a megalkuvás nélküli hazaszeretetet.

Kérjük erős védelmeteket, természeti és kulturális kincseinkre, leplezzétek le és távolítsátok el mindenhonnan a gonosz ártó erőit!

A Szeretet és Igazság Szent Angyalai! Erősítsetek meg minden jószándékú embert, világosítsatok meg minden hiszékenyt és tévelygőt, hogy végre egységben, egy szívvel-lélekkel munkálkodhassunk a béke és szeretet országának eljövetelén!

Kérünk téged Szent Mihály arkangyal, hogy Magyarország hathatós Őrangyalával karöltve, védjétek meg a Regnum Mariánum Kárpát-medencei határait! Óvjátok meg minden támadástól, a testi-lelki rombolás minden ártó befolyásától, hogy Istennek, nemzetünkkel kapcsolatos minden terve, maradéktalanul megvalósulhasson, Krisztus a mi Urunk által! Amen.

Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes,

az Úr van Teveled!

Áldott vagy te az asszonyok között,

és áldott a te méhednek gyümölcse: Jézus!

Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja,

imádkozzál érettünk bűnösökért, (és)

áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását

az egész emberiségre,

most és halálunk óráján! Amen.

Szent Mihály arkangyal,

védelmezz minket a küzdelemben;

a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!

Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!”

Te pedig, mennyei seregek vezére,

a sátánt és a többi gonosz szellemet,

kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,

Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen.

Lelkipásztori lehetőségek és ígéretek 3

     4.) Az Irgalmasság órája. 1937. októberében Krakkóban Fausztina nővér figyelmét az Úr Jézus halála órájának tiszteletére hívta fel: 'Valahányszor hallod, hogy hármat üt az óra, merülj el teljesen irgalmasságomban, dicsőítsd és magasztald; hívd le az egész világra hatalmát, főleg a szegény bűnösökre, mert az irgalom ebben az órában nyílt meg teljesen a lelkek számára' (Napló 1572). Az Úr Jézus elég pontosan megadta azt az imamódot is, ami Isten Irgalmasságának kultuszában ennek a formának legjobban megfelel: 'Igyekezz ebben az órában elvégezni a keresztutat! – mondta Fausztinának – Ha ez nem lehetséges, kis időre térj be a kápolnába, tiszteld irgalommal teli Szívemet a Legméltóságosabb Oltáriszentségben. Ha ez sem lehetséges, akkor merülj el imádságban – ha röviden is – ott, ahol éppen vagy' (Napló 1572).

     Rózycki professzor három feltételt sorol fel, melyek szükségesek az ebben az órában mondott ima meghallgatásához:

     a.) Az imát Jézushoz intézzük.

     b) Délután háromkor történjék.

     c) Jézus kínszenvedéseinek értékére hivatkozzon.

     'Ebben az órában – mondta Jézus – kéréseddel mindent elnyersz magad és mások számára. Ebben az órában lépett a kegyelem a világba: az irgalom legyőzte az igazságosságot' (Napló 1572). (Vö. Jak 2,13)

     5.) Az Irgalmasság tiszteletének terjesztése. Ezt azért emelte ki Rózycki atya, mert ehhez is ígéretek fűződnek. Jézus: ,,Azokat a lelkeket, akik irgalmasságom tiszteletét terjesztik, egész életükben megoltalmazom, mint gyengéd anya óvja  csecsemőjét. Haláluk óráján pedig nem bírájuk, hanem irgalmas Megváltójuk leszek'' (Napló 1075).

     Az Isten Irgalmassága iránti kultusz lényege: az Isten iránti keresztény bizalom és a felebarát tettekben megnyilvánuló szeretete. Az Úr Jézus ,,teremtményeitől bizalmat'' (Napló 1059) követel, valamint az irgalmasság cselekedeteinek végrehajtását tettel, szóval vagy imádsággal. (Vö. Napló 742). ... Jézus azt kívánja tisztelőitől, hogy a nap folyamán legalább egy jó cselekedetet végezzenek felebarátaikért.

     Más helyen ezt mondta Jézus: 'E rózsafüzér imádkozásával közelebb hozod hozzám az emberiséget' (Napló 929). 'Azokat a lelkeket, akik ezt a rózsafüzért imádkozzák, már életükben körülöleli irgalmam, különösen pedig haláluk óráján' (Napló 754)''. – (Napló XV-XVIII.

(Javított szöveg!)

Az éremre mondjuk:
     Ó megfeszített Jézus! Lábad elé borulva felajánljuk Neked annak könnyeit, aki Téged bensőséges és részvétteljes szeretettel kísért szenvedésteli keresztutadon.
Add meg ó Jézus, hogy megszívleljük mindama tanításokat, melyekre legszentebb Anyád könnyei megihletnek minket, hogy szent akaratodat teljesítsük a földön, s méltók lehessünk majdan dicsérni és magasztalni Téged a mennyben, az egész örökkévalóságon át. Amen

Az érmet követő 3 kis-szemre kezdetként nem mondunk semmit (majd csak a végén)!
A 4.-re és minden hetedek közti "nagy" szemre mondjuk:
     Tekints Jézus, könnyeire Annak, aki legjobban szeretett e földön és még bensőbben szeret fenn a mennyben.

Az ezt követő "hetedek" gyöngyeire mondjuk a következőt (tehát 7x):
     Édesanyád könnyeire hivatkozva kérünk, megkötözött kezű Jézus hallgasd meg kérésünk!

Tehát, minden közbeeső "nagy" szemre: Tekints Jézus, könnyeire Annak, ...
A hetedek szemeire: Édesanyád könnyeire hivatkozva kérünk...

Végül a 3 szemre (amit kihagytunk az elején) ugyanazt mondjuk, mint a "nagy" szemekre:
     Tekints Jézus, könnyeire Annak, aki legjobban szeretett e földön és még bensőbben szeret fenn a mennyben.

Záróima:
     Ó Mária! a szeretet, a fájdalmak és az irgalom Anyja! Kérünk egyesítsd könyörgésedet a miénkkel, hogy Jézus a Te Szent Fiad – akihez fordulunk –, anyai könnyeidre tekintettel hallgassa meg könyörgésünket és adja meg az örök élet koronáját. Amen. (A 'Mária könnyei' sorozat, június 15-én folytatódik!)

(Az imamódot lásd még az alábbi ábrán!)

13. Jézus testét leveszik a keresztről

      Nézd megkínzott Arcomat és meggyötört Szent Testemet! Nem azért szenvedtem-e, hogy a lelkeket megváltsam? Higgy és imádj! Szíved egész szeretetével merülj el kínszenvedésemben! A reggeli ébredésnél gondold át, hogy a borzalmas éjszakai kínok után mi várt rám egész nap. Munkád közben is szemléld végig az egész keresztutat, melyen nem volt megállás egy percre sem. A végletekig kimerülve hajtottak a Kálváriára... Én igazán a végletekig mentem értetek. Azért mondom, semmit sem vihetsz Értem túlzásba. Tizenkét órától három óráig imádd Szent Sebeimet. A böjtöt lehetőleg úgy tartsd meg, hogy Szent Testemnek a keresztről való levétele idejéig böjtölj.

Bevezetés 

Kedves Olvasó! 

     Ezekben a súlyos időkben, országunk védelméért imádkozva, letérdelünk Királynőnk, Nagyasszonyunk elé, mint egykor tette ezt Szent István király. Leborulunk előtte, hogy egy imacsokorral örömet szerezzünk Neki, Égi Édesanyánknak.

Előbb azonban egy hálaadó fohászban megköszönjük eddigi pártfogását, oltalmát, segítségét. Kis nemzet vagyunk, múltunkban meggyötrődtünk és összetörtünk a bántalmak völgyében. Sajnálatosan mi is számtalan hibát követtünk el Isten ellen, a Magyarok Nagyasszonya mégis megvédett minket a pusztulástól és a nagy csapásoktól. Hálát adunk ezért és a kegyelmekért, melyekkel megajándékozott bennünket. Hálát adunk a keresztekért is, mert általuk közelebb kerültünk Szent Fiához, az öt sebből vérző, Megfeszített Krisztushoz. 

Reménységünk Hajnalcsillaga! Szépséged és jóságod tündökölve ragyogjon mindörökké hazánk egén!

Világíts nekünk sötétségünk éjjelén és segíts megtérni, megtisztulni, megújulni Isten szeretetében! Ha másért nem, azokért a szentekért, mártírokért, hősökért, és az ártatlan áldozatokért, akik életük árán járultak hozzá az ország felemeléséhez, dicsőítve Istent, és dicsérve Téged, Magyarország Királynője!

Most, ebben a kilencedben, szentjeinkkel egységben járulunk Eléd és velük együtt kérünk, siess segítségünkre. Szentjeink életpéldájukkal mutassanak kiutat, igazítsanak el minket, és segítsenek az Evangélium szűk ösvényén haladni.

Kilenc napon át minden nap más és más magyar szent közbenjárását kérve fordulunk Hozzád, hazánk sebeinek gyógyulásáért és megtéréséért.

Bízunk az ima erejében, az Irgalmasság Királyában és Tebenned, Irgalmasság Anyja!

                                                                                                          Horváth Mária

A Szent Angyalok segítségül hívása a keresztény Magyarországért

     Magyarország szent Őrangyala, te aki Királynőnk oldalán állsz, Isten Trónja előtt az arkangyalokkal, Szent Mihállyal – az Égi Seregek vezérével, Szent Gábriellel – Isten küldöttjével, Szent Ráfáellel – Isten orvosával, és Szent Uriellel – aki fényével űzi el a démonokat, jöjjetek segítségünkre!

Teljes szívvel és bizalommal hívunk Benneteket Isten Szent Angyalai, hogy a Kilenc Angyali Kar együttes erejével védelmezzétek meg Szűzanya Országát – a Kárpát-medencét, minden lakóját, a most következő emberpróbáló idők külső-belső támadásainak kereszttüzében! Népünk veletek való összefogása – Szent Angyalok –, az Úr vezetése és akarata szerint, legyen egyre erősbödő új történelmi szakasz az idők végezetéig, Isten dicsőségére!

Kérünk Benneteket, hogy különleges védelmet és tisztánlátást adjatok egyházi- és állami vezetőinknek, papjainknak és politikusainknak, hogy a Kárpát-medence biztonságát és békéjét befolyásoló kérdésekben helyesen döntsenek! Védjétek és Isten különös kegyelmével erősítsétek meg népünk lelkében a Szent Keresztség iránti hűséget, és a megalkuvás nélküli hazaszeretetet.

Kérjük erős védelmeteket, természeti és kulturális kincseinkre, leplezzétek le és távolítsátok el mindenhonnan a gonosz ártó erőit!

A Szeretet és Igazság Szent Angyalai! Erősítsetek meg minden jószándékú embert, világosítsatok meg minden hiszékenyt és tévelygőt, hogy végre egységben, egy szívvel-lélekkel munkálkodhassunk a béke és szeretet országának eljövetelén!

Kérünk téged Szent Mihály arkangyal, hogy Magyarország hathatós Őrangyalával karöltve, védjétek meg a Regnum Mariánum Kárpát-medencei határait! Óvjátok meg minden támadástól, a testi-lelki rombolás minden ártó befolyásától, hogy Istennek, nemzetünkkel kapcsolatos minden terve, maradéktalanul megvalósulhasson, Krisztus a mi Urunk által! Amen

Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes,

az Úr van Teveled!

Áldott vagy te az asszonyok között,

és áldott a te méhednek gyümölcse: Jézus!

Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja,

imádkozzál érettünk bűnösökért, (és)

áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását

az egész emberiségre,

most és halálunk óráján! Amen.

Szent Mihály arkangyal,

védelmezz minket a küzdelemben;

a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!

Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!”

Te pedig, mennyei seregek vezére,

a sátánt és a többi gonosz szellemet,

kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,

Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen.

Lelkipásztori lehetőségek és ígéretek 2

     2.) Az Irgalmasság ünnepe. Isten Irgalmasságának tiszteletében ez áll első helyen. Jézus első alkalommal 1931-ben, Plockban beszélt Fausztina nővérnek arról a kívánságáról, hogy ünnepet szenteljenek az Isten Irgalmasságának: 'Azt kívánom, hogy legyen az Irgalmasságnak ünnepe. Azt  kívánom, hogy a képet, melyet ecsettel fogsz megfesteni, húsvét után az első vasárnapon ünnepélyesen áldják meg! Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe' (Napló 49).

     Az Irgalmasság ünnepének Húsvét utáni első vasárnapra történő helyezése mély teológiai értelemmel bír, amely a megváltás húsvéti titka és az Isteni Irgalmasság titka között fennálló szoros összefüggésre utal. Ezt az összefüggést hangsúlyozza az ünnepet előkészítő Isteni Irgalmasság tiszteletére végzett kilenced, amit Nagypénteken kell elkezdeni. ...

   Ennek az ünnepnek nagyságát a hozzáfűzött ígéretek nagyságával lehet lemérni, melyeket Jézus ígért: 'Aki ezen a napon az Élet Forrásához járul, bűnei és az értük járó büntetés teljes elengedését nyeri el' (Napló 300). 'Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége: a kegyelmek tengerét árasztom minden lélekre, aki irgalmam forrásához közelít. Egy lélek se féljen közeledni hozzám, még ha bűnei skarlátpirosak lennének is' (Napló 699).

     Eme nagy kegyelmek elnyeréséhez teljesíteni kell az Isten irgalma iránti tisztelet feltételeit, melyek: a bizalom Isten jóságában, a felebaráti szeretet gyakorlása, a megszentelő kegyelem állapotában (szentgyónás után) méltó Szentáldozás. Jézus mondta: 'Egyetlen lélek sem nyerhet megigazulást, amíg nem fordul bizalommal irgalmasságomhoz. Ezért kell a húsvét utáni első vasárnapot Irgalmasságomnak szentelni. A papok ezen a napon hirdessék a lelkeknek nagy és végtelen irgalmamat' (Napló 570).

     3.) Az Isteni Irgalmasság rózsafüzére. Ezt a rózsafüzért Jézus Vilniusban, 1935. szeptember 13-14-én diktálta Fausztina nővérnek bocsánatért könyörgő, Isten haragját lecsillapító imaként (vö. Napló 474-476).

     Ebben az imában az imádkozó felajánlja az Atyaistennek Jézus Krisztus Testét, Vérét, Lelkét és Istenségét saját maga, felebarátai és az egész világ bűneinek bocsánatáért. Mialatt egyesül Jézus áldozatával, hivatkozik arra a szeretetre, mellyel a Mennyei Atya Fiában megajándékozott minden embert.

     Ebben az imában irgalmat kérünk magunknak és az egész világnak. Ezzel az irgalmasság cselekedetét gyakoroljuk. ... A hívők elnyerhetik Krisztus ígéretét, mely főleg haláluk óráját illeti: a megtérés kegyelmét és a békés halált. Nemcsak azok, akik ezt a rózsafüzért imádkozzák, hanem a haldoklók is, akik mellett ezt mások mondják. Jézus mondta: 'Ha ezt az imát haldokló mellett mondják, mérséklődik Isten haragja, és mérhetetlen irgalom veszi körül a lelket' (Napló 811). Az általános ígéret így hangzik: 'Úgy tetszik nekem, hogy ez által az ima által mindent megadjak, amire engem kértek (Napló 1541),

     Más helyen ezt mondta Jézus: ,,E rózsafüzér imádkozásával közelebb hozod hozzám az emberiséget'' (Napló 929). ,,Azokat a lelkeket, akik ezt a rózsafüzért imádkozzák, már életükben körülöleli irgalmam, különösen pedig haláluk óráján'' (Napló 754).

12. Jézus meghal a kereszten

      Egyetlen léleknek sem szabadna elkárhoznia... Ez a szó, hogy elkárhozik, iszonyatos fájdalmat okoz Szívemnek. Újra átszenvedném a kereszthalált minden lélekért, de ezerszerte nagyobb fájdalommal is, mert az elkárhozottaknak már nincs reményük. Előzd meg ezt, vágyaiddal mentsd meg a lelkeket!
Lelkedbe mélyen bevéstem tanításomat, a lelkek utáni szomjúságomat. Amikor a kereszten függtem, felkiáltottam hangos szóval, hogy szomjúhozom. Ezt kiáltom most is felétek!
Vonj be szereteteddel, mely felfogja oldalsebemből kifolyó Szent Véremet! Szemlélj csak, szemlélj! Láttál hozzám hasonló szánalmas teremtést életedben? Látod, mennyire tönkretettem magam? Te sem vihetsz semmit sem túlzásba értem... Én mennyei Atyám felé kiterjesztettem keresztre szegezett kezeimet, hogy megvédjelek, megmentselek benneteket az örök kárhozattól. Az elégtételt bemutattam Atyám előtt. Nektek is ezt kell tennetek, ez az igaz részvétel az én megváltó munkámban.

Ez az imádság a Garganó-i Szent Mihály kegyhelyen olvasható!

Az angyali karok csodálatosan nemes Hercege, a Magasságbeli jeles harcosa, akiben buzgó szeretet ég, lángol az Úr dicsőségéért, az engedetlen és lázadó angyalok rémülete, minden igaz angyal szerelme és gyönyörűsége, drágalátos Szent Mihály Arkangyalom!
Szeretnék igaz tisztelőid és szolgáid közé tartozni, és ezért ma Neked ajánlom, Neked ajándékozom és Neked szentelem magam.
Hatalmas, őriző oltalmad alá helyezem magamat, családomat és mindazt, ami csak hozzám tartozik.

Kicsi az én szolgaságom felajánlása,
hiszen nyomorult bűnös vagyok,
de fogadd szívesen szívem szeretetét.
Emlékezz, hogyha a mai naptól védelmed, 
pártfogásod alatt állok,
akkor segítened kell egész életemben!
Szerezd meg nekem
sok és súlyos bűnöm bocsánatát,
a kegyelmet, hogy teljes szívemmel
szeressem Istenemet, édes Üdvözítőmet, Jézust,
Édesanyámat, Máriát,
és eszközöld ki számomra azokat a segítségeket,
amelyekre szükségem van,
hogy eljussak a dicsőség koronájához!

Védj meg engem mindig lelkem ellenségeitől,
különösen életem utolsó pillanataiban!

Jöjj el akkor, ó, dicsőséges Herceg,
segíts engem a végső küzdelemben
és hatalmas fegyvereddel taszítsd távol tőlem, 
a pokol szakadékaiba
azt a törvényszegő és gőgös angyalt,
akit egykor az égi ütközetben legyőztél!

Szent Mihály Arkangyal,
védelmezz minket a küzdelemben,
hogy az utolsó ítéletkor el ne vesszünk! Amen.

 Szabó Lőrinc: Hazám, keresztény Európa

Útálom és arcába vágom: – Száz év, de tán kétezer óta őrült, mocskos, aljas világ ez, ez a farizeus Európa!

Kenyér s jog helyett a szegényt csitítja karddal, üres éggel és cinkos lelkiismeretét avatag és modern mesékkel;

száz év, de már kétezer óta hány szent vágy halt meg gaz szivében! Hazám, keresztény Európa, mi lesz, ha bukására döbben,

mi lesz, ha újra földre száll a Megcsúfolt és Megfeszített, s mert jósága, hite, imája egyszer már mindent elveszített:

mi lesz, ha megjő pokoli lángszórókkal, gépfegyverekkel, vassisakos, pestishozó, bosszúálló angyalsereggel?

Mi lesz, ha megjő Krisztus és új országot teremt a földön, ha elhullanak a banditák s nem lesz több harc, se kard, se börtön,

ha égi szerelmét a földi szükséghez szabja ama Bárány s újra megvált – óh, nem a jók, de a gonoszok vére árán:

hazám, boldogtalan Európa, ha túléled a harcok végét, elbírod-e még te az Istent, a Szeretetet és a Békét?                                                                  1923

Lelkipásztori lehetőségek és ígéretek 1

     Fausztina nővér Jézus kérésére, pontosabban diktálására az Isteni Irgalmassággal kapcsolatban mindazon lehetőségekről is írt, amelyek mind az egyéni lelkiség formálását, mind a lelkipásztori munkát hatékonyan támogatják. Az Egyház engedélyezte az Isteni Irgalmasság kultuszának öt módját:     

 1.) Az Irgalmas Jézus képe. Rajzát Plockban, 1931. február 22-én kapott látomás alapján jegyezte fel a nővér. ,,Este, amikor a cellámban voltam, megpillantottam az Úr Jézust fehér ruhában. Egyik kezét áldásra emelte, a másikkal megérintette mellén a ruháját. Melléből a ruha nyílásán két hatalmas sugár tört elő, egy piros és egy halvány. ... Kis idő múlva azt mondta Jézus: 'Fess egy képet annak alapján, amit látsz, ezzel az aláírással: Jézusom, bízom Benned" (Napló 47). 'Azt kívánom, hogy a képet... húsvét után az első vasárnapon ünnepélyesen áldják meg. Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe!' (Napló 49).

     Mint feltámadt Üdvözítőt ábrázolja őt a kép, aki szenvedése és kereszthalála árán megváltott minket. A vér és víz sugarai, melyek a lándzsa által megnyitott szívéből (a szív nem látható a képen) törnek elő és a keresztre feszítés sebei a Nagypéntek eseményeire emlékeztetnek (Jn 19,17-18; 33,37). Tehát az Irgalmas Jézus képe az Evangélium e két eseményéhez kapcsolódik, melyek a legtökéletesebben fejezik ki Isten szeretetét az emberek iránt.

     Krisztusnak ezen a képén jellemző a két sugár. Jelentőségéről kérdezve így válaszol az Úr: 'A halvány sugár a vizet jelenti, ami a lelket tisztítja meg, a piros a vért, amely a lélek élete. ... Boldog, aki ezek árnyékában él' (Napló 299). A lelket a keresztség és bűnbánat szentsége tisztítja meg, és legbőségesebben az Oltáriszentség táplálja. A két sugár tehát a szentségeket és a Szentlélek összes kegyelmét jelenti -- amelynek bibliai jelképe a víz --, valamint az új szövetséget Isten és ember között, amelyet Jézus az ő vére által kötött...

     A kép nemcsak az Isteni Irgalmasságot ábrázolja, de emlékezetünkbe idézi az Isten iránti bizalom és a felebarátaink iránt tettekben megnyilvánuló szeretet kötelességét. A kép aláírása Jézus akaratából: 'Jézusom, bízom Benned.' 'A kép emlékeztessen irgalmam követelményeire, mert a legerősebb hit sem segít semmit cselekedetek nélkül' (Napló 742).'

     A kép így értelmezett kultuszához, mely alapvetően a keresztény bizalmon és irgalmasságon nyugszik, az Úr különböző ígéreteket fűzött: örök üdvösséget, a keresztény tökéletesség útján nagy előrehaladást, a boldog halál kegyelmét és minden más kegyelmet, melyet az emberek bizalommal kérnek. ,,A kép által sok kegyelmet fogok kiosztani a lelkeknek, ezért hozzáférhetővé kell tenni minden lélek számára'' (Napló 570).

Az egyházilag jóváhagyott imádság története

     A Könnyek Anyja rózsafüzért az Úr küldte és a Szent Szűz kínálta fel Brazíliában, a Keresztrefeszített Jézusról nevezett Missziós Nővérek Intézete nővérének, a megostorozott Jézusról nevezett, stigmatizált Amalia Aguirre nővérnek.

Amália, egy nagyon beteg rokonáért felajánlotta életét az Úrnak, kinek kisgyermekei árván maradtak volna. 1929. november 8-án megjelent Jézus és azt mondta:

"Ha el akarod nyerni ezt a kegyelmet, akkor Anyám könnyeire hivatkozva kérd Tőlem, mert mindent, amit Anyám könnyeire mutatva kértek tőlem, a lehető legnagyobb szeretettel megadom nektek!"
     És amiként az Isteni Megváltó megígérte Amália nővérnek, 1930. március 8-án Isten Anyja valóban megjelent. Öltözete halványlila ruha, kék köpeny, a vállán fehér fátyollal. A kezében egy ragyogó fehér rózsafüzért mutatott és így szólt: "Íme a Könnyek Rózsafüzére, melynek fehér gyöngyei az én könnyeimként ragyognak és amelyről Fiam már beszélt neked. Ő azt akarja, hogy ezzel az olvasóval is tiszteljenek engem, ezért mindenkinek, aki könnyeim nevében kér, nagy kegyelmeket készített. Ez az imádság sok bűnös megtérését szolgálja majd, elsősorban azokét, akiket démoni megkötözöttség tart fogva. A Könnyek Olvasója legyőzi a sátánt és ördögi műveit tönkreteszi!"
     A Campinés-i püspök Msgr Franciscus von Campos Barreto, jóvá hagyta ezt az ájtatosságot és nagy terjesztője lett. Olyan megtéréseket is megtapasztalt, akik legveszedelmesebb istentagadók voltak.
     A Fehér Rózsafüzér vagy a Könnyek Anyja Olvasó, hasonlóan a Fájdalmak Anyja olvasóhoz,
7x7-es  beosztású: (A kereszt helyén
azonban érem található a megkötözött kezű Jézussal, majd 3 szem, ezt követi egy (esetenként) nagyobb gyöngy, melyből további 6 db van a "hetedek" között.) (A sorozat 29-én folytatódik!)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozott! Légy te az első!

11. Jézust keresztre szegezik
      Én magam vagyok a Szeretet, a türelem, a jóság, a megértés, a megbocsátás, az áldozat, az üdvösség, az örök élet. S ez nem kell nektek? Keresztre feszített, vértől ázott Szent Testem hiába emelkedik a magasba? Ti vakok és szívtelenek! Nem látjátok, hogy mit tettem értetek? Nem indul meg a szívetek? Nem akartok Velem járni, Velem gyűjteni? Szívetek nem dobban Velem? Bensőtök nem érez Velem? Hiába nyitottam meg Szívemet? A kegyelmek bőségét ott hagyjátok? Nem kellenek érzéseim? Szívem dobbanását, mely szelíd és jóságos, nem akarjátok hallani? Azt akarjátok, hogy majd dörgő hangon kiáltsam felétek: mit álltok itt tétlenül?
Ne finnyáskodjatok, ne válogassatok! Ahová állítottalak benneteket, ott álljátok meg helyeteket szilárdan, önfeláldozóan. Én mindent kitaláltam, csakhogy értetek szenvedhessek, és ti kényelmesen, semmi készséget sem mutattok, csak mentegetőztök. Ez az egész életetek. Vegyétek már fel azt a keresztet, melyet Én is Magamhoz öleltem, és feszítsétek fel már magatokat, mint Én, mert különben nem lesz örök életetek!

II. János Pál pápa 1994. november 6-i szirakúzai látogatása alkalmával pedig ezt mondta (részlet): ,,Mária könnyei jelek. Az édesanya aggódó jelenlétét bizonyítják az Egyházban, a világban. Egy anya akkor sír, ha gyermekeit nagy veszélytől fenyegetve látja és szavaira már nem figyelnek. Siratja a széthulló családokat, melyek miatt számtalan fiatal válik áldozatává a fogyasztói társadalomnak, a démoni praktikáknak és a fizikai erőszaknak! Ezek mindenképp a fájdalom könnyei, az esdeklés könnyei, de a reménység könnyei is azok számára, akik Reá tekintenek. Könnyező Szűzanya Szentélye! Te azért jöttél létre, hogy az anya sírására emlékeztesd az Egyházat'' ‒ idézet vége!

Idézet a Szeretetláng Lelki Naplóból: "A Föld most olyan, mint vihar előtt a természet, olyan, mint a tűzhányó, amely ha kirobban, pokoli füstjével, visszahulló lávájával fojtogat, öl, vakít, rengésével romba dönt maga körül mindent. Ez most a Föld borzalmas helyzete. Forr a gyűlölet krátere, gyilkos, kénes hamuja szürkévé, színtelenné akarja tenni a Mennyei Atya által Isten képére és hasonlatosságára teremtett lelkeket. De Én, a Hajnal Szép Sugara megvakítom a sátánt, (megszabadítom e) gyűlölettől elhomályosuló, kénes, bűzös lávájától megfertőzött világot! Borzalmas zivatar ez! Nem, inkább pusztító orkán, mely még a választottak hitét és bizalmát is el akarja pusztítani. De a most készülő rettenetes viharban érezni fogják Szeretetlángom fel-felvillanó és eget-földet bevilágító fényességét, melyet a lelkek sötét éjébe Szeretetlángom kegyelmi hatása kiáradása által nyújtok. Egyetlen haldokló sem kárhozhat el! De a választott lelkeknek meg kell küzdeniük a sötétség fejedelmével. (II/100)

Kedves Olvasóim! Valóban megrendült a világ, és soha nem látott bajok és csapások bontakoznak körülöttünk. Ha valakinek van rózsafüzére, de naponta (vagy soha) nem imádkozza, az ne rakja el nagyon, mert hirtelen rémisztően nagy szüksége lehet rá! Tudnia kéne ugyanis, hogy az Istenanya felszólításaira nem hallgattunk, a kéréseit nem teljesítettük, és ha ezek után már csak sírni látjuk, akkor bizony nagy bajok előtt állhatunk! És ekkor eszünkbe fog jutni, hogy Ő időben szólt! (Források az első részben!) (Vége!)

10. Jézust megfosztják ruháitól 

      Ha a szülő új ruhát vesz gyermekének, megköszönteti vele, és lelkére köti, hogy vigyázzon rá, mert nehezen tudta megszerezni. Mennyei Atyám is új ruhát adott a szent keresztségben, a megszentelő kegyelem csodás szépségű ruháját. És ti mégsem vigyáztok rá!
Van-e szülő, ki többet szenvedett, mint Én, azért, hogy a megszentelő kegyelem ruhája újra tisztítható legyen! Rendeltem a szentgyónást, és ti mégsem veszitek igénybe, pedig ezért izzadtam vért, ezért koronáztak tövissel. Önként feküdtem Szent Keresztem áldott fájára. A kínok kínját szenvedtem, és utána elrejtőztem jelentéktelen külső alá, szerénységgel, hogy megközelíthető legyek számotokra, és hogy ne féljetek Tőlem. Mint fehér pólyába takart kisgyermek, úgy rejtőztem a Szentostyába. És ha szívetekbe térek, vigyázzatok, ne legyen lelketek ruháján semmi szenny, sem szakadás, sem folt. Mert van-e szülő, ki többet szenved gyermeke ruhája megszerzéséért?
Sokan meg sem köszönik ezt illendően. Mindennap ugyanazokat a közömbös szavakat mondják csak el, érzés nélkül, oda sem figyelnek, gondolatuk máshol kószál. És így jönnek mindennap, és így megy ez évről évre.

     Álmodott a Fa is. Ott állt égnek szökkenve az erdő szélén, a hegy oldalán. Míg koronájával szemközt nézett a Nap­pal, magasra törő álmokat szőtt. Fejét csak ritkán és nagyon méltóságteljesen bólin­totta meg, hogy a madarak csicser­gő elragadtatását kegyesen viszonozza.

Azt álmodta, hogy hatalmas törzséből ki­rályi trónust faragnak majd. Nem akármilyen nagyúr székét, hanem egyenesen a ki­rály trónusát! A palota legszebb termében lesz a helye, és min­denki hódolattal fog földre borulni előtte. Támláját és karfáját esztendők munkájával faragják remekbe, s ékkövekkel díszítik. A legpompásabb bársony fedi majd, s ő nagy jeleneteknek lesz tanúja!

Ilyen nagyratörő álmot álmodott a Fa. Ál­mát annyira szívébe rejtette, hogy csak ritkán suttogott el egy-egy szót belőle a szellőnek. De a szellő hamar végigszaladt az erdőn, átadta, szétvitte a Fa álmát, s az egész erdő tisztelettel tekintett az óriás Fára.

Amikor aztán elérkezett a nap, amikor favágók szemügyre vették az álmodó Fát, törzsé­hez illesztették a baltákat és a fűrészt, s az erdő búcsúztatta, száz és száz madár kering­te körül utoljára.

A Fa nem sírt, mint hasonló esetben a többi társa, hanem dalolt mert tudta, hogy most kezdődik a dicsősége. Azután sokáig feküdt az erdőszélen kivágva. Eső verte, utálatos bogarak mászkáltak alat­ta, de nem bánta, mert azt is tudta, hogy ez kell.

Aztán eljött az idő amikor elszállították, s Fa szíve megremegett: most kezdődik! Megadással adta át magát ismét a fűrésznek, fejszének. Szabdalták, vagdalták. De egy napon a Fának rémület ülte meg szívét.

Törzsét túlságosan hosszúra hagyták, durván ácsolták, azután még egy darabot illesztettek hozzá, s amikor az ács szemében megpillantotta magát a Fa, azt hitte, meghal­ a szégyentől és csalódástól, mert keresztfát ácsoltak belőle!

– Ó, ó, királyi trónus akartam lenni, s bitófa lettem! Királyt akartam hordozni, és halálraítélt vállára tesznek engem – jajdult fel, és ekkor csordultak ki első könnyei, melyek illatossá fagytak a Fa oldalán.

De még ennél a keservnél is szörnyebb volt az a nap, mikor tényleg ráhelyezték az Elítélt vállára, aki megroskadt a teher alatt, de vitte, vitte a keresztet. A Fa nehezen vonszolta magát az Elítélt után, s amint az utca kövein koppant, úgy zokogott:

– Királyi terhet akartam hordozni, és lettem másnak szégyenterhe! Ó, bár lehetnék könnyű, mint egy selyemkendő, hogy letöröljem a verítékét...

Háromszor roskadt össze az Elítélt, háromszor zuhant le a Fa is. Amint nagy hanggal odave­rődött a kövezethez, senki sem hallotta sikoltását:

– Elég! Elég! – majd megpillantotta az Elítélt véres kezeit, melyek olyan ismerősek voltak, mintha valamikor tündöklő tisztán, nagyon régen megáldották volna Őt. S akkor hangot hallott:

– Oh, te szegény Elítélt, sajnállak téged és szívem belé szakad! Hogyan segíthetnék rajtad?

S az Elítélt talán megértette hangját, mert amikor felállt, olyan szeretettel ölelte át, s olyan gyöngéden simogatta durva oldalát, hogy a Fa szívén melegség futott át.

Aztán elközelgett a legnehezebb óra. Amint átütötték az Elítélt kezeit, lábait, durva, ke­mény szögekkel ráverték a keresztre, a Fa részvéttől remegő szíve összeszorult, csikorgó, tompa hangot adott magából: a felsivító fájdalom megbicsakló hangját.

Keményen állott, föld fölé emelve az Elítéltet. Körülötte hullám­zott a tömeg. Káromló, gúnyolódó, szitokszavak kavarodtak, s ebbe az átko­zott hangzavarba időnként felüvöltött a bal lator káromlása, majd belejajdult a jobb lator zokogó bűnvallomása...

A Fa mellett egy Asszony állt. Hangtalanul, csendben, némán. Nem szólt, csak egy-egy sóhaj roskadt ki az ajakán, nem jajongott, de szeméből szüntelenül csordult a könny. Néha megfogta a Fa oldalát, átölelte, mintha erőt merítene belőle.

A Fa pedig állt, valami önkívületi, ájult állással, mintha ő maga is agonizált volna. A Felfeszített görcsös vonaglása belemart. Az Asszony ölelése pedig megforrósította...

A legszörnyűbb pillanat mégiscsak az volt, mikor egy hosszú katonalándzsa sivítva átdöfte az Elítélt oldalát. Ekkor sötét­ség borult a földre, pedig még csak a nap kilencedik órája volt. Hideg szél süvöltött, s a föld mélye megmorajlott. Mintha valami súlyos ter­het akart volna ledobni magáról, úgy rázkódott. A nép riadtan szétszaladt, a károm­ló zaj megszakadt. Hideg sötétség terpeszkedett világra.

S ekkor nagyon-nagyon messziről – a he­gyek mögül – nagyon halk, alig hallható ének csendült fel, amit csak a Fa hallott, de tudta, hogy neki éneklik:

Szent keresztfa, drága hűség

Tiszta tőről sarjadott,

Ily virággal, ily gyümölccsel

Fát az erdő nem hozott.

Drága szent fa drága karja

Drága terhet hordozott.

A Fa hallgatta és megértette ezt a messzi éneket s érezte, hogy a királyi trónusról szőtt álma sem lehetett volna szebb, mint ez a szomorú, véres valóság. Mert nem egy királyt, de a Királyok Királyát hordozhatta!

És többet nem álmodott. Hanem új életet kezdett élni, az Üdvösség Fájának örökdicső életét.

(A Szent István Társulat kiadásában "Út a hajnalba" címmel megjelent húsvéti novelláskötetből: "A Kender, az Érc és a Fa álma" – Salkaházi Sára írása nyomán, a szerk.!)

A tanulság: Soha ne keseregjünk azon, hogyha nem álmaink valósulnak meg, mert lehet, hogy talán más megtisztelő hivatás szolgál lelkünk javára és Isten nagyobb dicsőségére! – Bocsáss meg Urunk!

Kedves Olvasóim! Szólhat hozzánk a Mennyek Királynője, de mi nem hallgatjuk meg. Édesanyaként könnyezhet némán, de mi alig vesszük tudomásul súlyos üzenetét! Figyelmeztethetnek bennünket a nagy Szentek írásaikban, de ki olvassa már műveiket? És írhatok én is e blogban, de sokan legyintenek az egészre! Aztán lassan és módszeresen összedőlhet körülöttünk a világ, mire az utolsó pillanatban, súlyosan megkésve könyörgőre fogjuk majd, szorongatva a rózsafüzért: "Most segíts meg Mária"!

Ezúttal a sorozatom két utolsó részében, nem a Szűzanyát vagy a szenteket idézem, mégcsak nem is én fogalmazok valamit, hanem idézek két Nagy Pápát, az Istenanya könnyezéseivel kapcsolatban! (Alább a szirakúzai könnyezés, eredeti fotón!)

XII. Piusz pápa 1954. okt. 17-i rádióbeszédében így szólt a szirakúzai eseményekről: ,,Mély megrendüléssel fogadtam a Szicíliai érsekség tanúsító nyilatkozatát a Madonna könnyezéséről! Nem kétséges, hogy Isten Anyja a mennyben örökké boldog, de Ő nem marad érzéketlen földön élő gyermekeinek szenvedései és a rájuk leselkedő veszélyek miatt. Ő valóban anyai szeretettel szeret és valóban anyai aggodalom gyötri végső sorsunkat illetően. Amikor fájdalmas anyai könnyeit hullatja értünk, azok a könnyek gördülnek le fájdalmas orcáján, melyeket Szent Fia keresztjének lábánál is hullatott. Vajon meg fogják-e érteni az emberek ezeknek a könnyeknek titokzatos beszédét? Ó Mária könnyei! A Golgotán a részvét könnyei voltak Jézusa iránt, most pedig a szomorúság könnyei a világ bűnei miatt. Jézus Titokzatos Testén okozott újabb sebekért sír-e, vagy azokért a gyermekeiért sír, akikben a hibák és bűnök kioltották a kegyelmi életet, és akik súlyosan megsértik az isteni méltóságot? Vagy a várakozás könnyei ezek azon gyermekeiért, akik késlekednek visszatérni Szent Fiához, holott valamikor hívők voltak, és az Anyaszentegyházba tartoztak? ... Rajtatok múlik, hogy példátokkal és tetteitekkel közreműködjetek a megtévedteknek az Atya házába való visszatérésben.''

(vö. AAS 46 (1954) 658-661) (Folyt. köv.) (Források az első részben!)

 A Napló és történetének bemutatása

     Mint említettük, Fausztina nővér halála előtt négy évvel kapott parancsot napló vezetésére, élményeinek leírására. A terjedelmes mű (a magyar változat a kísérő tanulmányokkal és a mutatókkal együtt 528 oldal) bemutatja Fausztina nővér lelkiségét és az Isteni Irgalmasság üzenetét.

     ,,Az Isteni Irgalmasság ügyében -- mint oly sok másban -- Karol Wojtyla, a későbbi II. János Pál pápa volt a Gondviselés embere. Wojtyla még krakkói segédpüspök korában felkereste A. Ottaviani bíborost (1963), és előterjesztette a Naplóval s tartalmával kapcsolatos terveit. A kardinális biztató szavakkal bocsátotta el a jövendőbeli pápát: 'Siessen, mielőtt a tanúk meghalnak.' Karol Wojtyla a későbbi évtizedekben -- mint Krakkó érseke (1964), bíborosa (1967), majd Szent Péter utódja (1978) -- újabb és újabb módon támogatta az Isteni Irgalmasság ügyét. Megindította a boldoggá avatást bevezető információs eljárást (1965), ehhez megjelentették a Napló kritikai kiadását (1981), Róma püspökeként kiadta a Dives in misericordia kezdetű enciklikát (1980), 1993. ápr. 18-án, húsvét második vasárnapján boldoggá avatta Fausztina nővért, 1997-ben pedig elzarándokolt a nővér sírjához. (Fausztina nővér holttestét a boldoggá avatás kapcsán 1966. nov. 25-én exhumálták, és a kolostor kápolnájában -- Kraków Lagiewniki, ul. Siostry Faustyny 3/9. -- helyezték örök nyugalomra. A hamvak a boldoggá avatás után a fali sírfülkéből átkerültek az Irgalmas Jézus oltára alá.) Érthető, hogy ezen lépések után világhódító útjára indult az Isteni Irgalmasság üzenete. Ennek hathatós eszköze a Napló, amely a magyarországi kiadással az angol, a német, az olasz, a francia, a spanyol, a portugál, az orosz, a portugál (brazil), a szlovák, a cseh és a vietnami után immár a tizenkettedik idegen nyelven jelenik meg.

     Eddig azonban hosszú utat tett meg a Fausztina nővér nevéhez fűződő üzenet. Valóságos keresztutat kellett bejárnia.

     A. M. Deskur bíboros bevezetőjéből és a Jegyzetek 154. pontjából (Napló 474. o.) megtudjuk, hogy az Isteni Irgalmasság ügyét 1959. március 6-án a Szent Offícium Indexre tette, vagyis megtiltotta a kultusz terjesztését, s maga Sopocko professzor is szigorú figyelmeztetést kapott. A templomokból kikerültek az Irgalmas Jézus-képek. Egyedül a krakkói kolostor híres festménye (Adolf Hyla) maradt eredeti helyén. A Szent Offícium lépésének komoly okai voltak. A hivatalos vizsgálatot megelőzően ugyanis ellenőrizetlen és rossz fordításokban kezdték terjeszteni a Napló egyes részeit. Az intézmény a tilalommal elejét vette a zűrzavarnak, s amikor elérkezett a Gondviselés által kijelölt idő, elkezdődhetett a teljes körű és hivatalos vizsgálat.

     A tilalmat 1978. június 30-án oldotta fel a Hittani Kongregáció. Az eseményeket a háttérből Karol Wojtyla szorgalmazta. Sopocko atya nem érhette meg a sikert, mert 1975. febr. 15-én meghalt Bialystokban.

     Miközben folyt a munka az Isteni Irgalmasság ügyében, Krakkóban megkezdődött Fausztina nővér személyével kapcsolatban az 1965. okt. 7-től 1967. szept. 20-ig tartó ún. információs, ezt követően pedig a boldoggá avatási eljárás, amely 1993. április 18-án a boldoggá avatással, majd 2000 húsvétjának második vasárnapján Fausztina nővér szentté avatásával ért véget.

     Beteljesedtek tehát Fausztina nővér szavai. Elérkezett az idő, hogy a világ megismerje Isten Irgalmasságának minden embert megszólító üzenetét. A Napló egyházi jóváhagyással kerül világszerte az emberek kezébe, imádkozzák az Isteni Irgalmasság rózsafüzérét, kilencedét.

Az Isteni Irgalmasság ünnepét 2000. április 30-án II. János Pál pápa ünnepélyesen kihirdette.

     F. Macharski bíboros 1996. febr. 22-én Isten Irgalmasságának Apostola néven világméretű mozgalmat indított. Új bazilika is épül Krakkóban az Irgalmasság Anyja Nővérei Kongregációjának területén. Alapkövét, amely a Golgota-hegyéről származik, II. János Pál pápa 1997. jún. 7-én Krakkóban ünnepélyesen megáldotta. -- Mindez természetesen nem csupán a Kongregációnak, de az egész világegyháznak s benne hazánk hívő népének is nagy öröm és lehetőség. A teljes kézirat Magyarországon is elérhetővé vált, egyházi jóváhagyással.

     Virágvasárnapnak a húsvét előtti utolsó vasárnapot nevezzük, mely a nagyhetet vezeti be. Mozgó ünnep, március 15. és április 18. között bármelyik vasárnapra eshet. Jézus halálának és feltámadásának ünneplése előtt ezen a napon ünnepli az egyház Jézusnak szamáron való diadalmas jeruzsálemi bevonulását: sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták, és az utána tóduló sokaság így kiáltozott: Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban! (Mt 21, 8). Ennek nyomán került az ünnep szertartásai közé a pálmás, Európa északi tájain pedig a barkás körmenet. Tehát Jézus halálának és feltámadásának ünneplése előtt ezen a napon Jeruzsálembe való bevonulására emlékezünk. Az evangéliumok tanúsága szerint a Jézust éljenző emberek gallyakat és pálmaágakat terítettek elé az útra, Magyarországon barkát, Olaszországban olajfa-, más országokban tiszafa- és fűzfagallyakat szentelnek a templomokban. A virágvasárnapi körmenet szokása is Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeztet: eredetileg a templomon kívülről indult. Az ünnep elnevezése eltérő a különböző nyelvterületeken: latinul, németül és olaszul pálmavasárnapnak hívják, angol nyelvterületen tiszafavasárnapnak, magyarul és örményül pedig virágvasárnapnak. (Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd c. műve felhasználásával!)
     Ne feledjük, hogy az a tömeg éljenzi az Üdvözítőt, akik 5 nap múltán "Feszítsd meg"-et kiáltoznak! Mi tehát maradjunk hűségesek az Úr dicsőítésében, melyet a Nagyheti böjtünkkel, áldozatainkkal és imáinkkal külön nyomatékozzunk! Ha majdan megjelenünk az Úr Szent Színe előtt, ez javunkra fog válni!

 9. Jézus harmadszor esik el a kereszttel 

      Van-e Nálamnál elhagyottabb, megvetettebb, akit jobban elfelednek, mint Engem? Ha tudnátok, mennyire sóvárgok utánatok! Folytonos egyedüllétemben sok szeretettel és türelemmel szólítgatlak benneteket, és ti úgy tesztek, mintha Én érzés nélküli személy lennék...
Járok utcáról utcára, házról házra, faluból városba, hideg télben, tikkasztó nyárban, süvítő szélben, zuhogó esőben. Nem kérdezi meg senki Tőlem, hogy hová megyek ilyen szánalmas állapotban. Hajam vértől csapzott, lábaim összerepedeztek az utánatok való sok gyaloglástól. Kezem állandó segélykérésre kinyújtva.
Szeressetek Engem, s vegyétek fontolóra mindazt, amit értetek tettem! Ó, ti balgák! Minden perc elmúlik, de a Rám fordított idő, mely végtelen értékű, nem vész el soha, hanem egybeolvad az örökkévalósággal.

Tekintve, hogy 2018. március 25-e Virágvasárnapra esett, idén az Annuntiatio Beatae Mariae Virginis, Jézusnak Mária szűzi méhében történt foganásának ünnepét április 9-én ünnepli az Egyház!

Isten akaratára mondott mindenkori „igenünknek” a Szűzanya alázatát kell tükröznie, példáznia! Igent a keresztény hitre, igent a családok és a nemzet egységére, igent az Életre, igent gyermekeink és unokáink biztonságos jövőjére! 

     Gábriel arkangyal csak 1921-ben került be a hivatalos római katolikus kalendáriumba, ekkor ünnepét március 24-ére tették. 1969-től azonban Szent Mihállyal és Szent Rafaellel együtt szeptember 29-re tették római katolikus ünnepét. Az ortodox egyházakban november 8-án ünneplik, de megemlékeznek róla március 26-án és július 13-án is. (Wikipedia)

     Az egész liturgiában, de különösen a nagyböjti liturgiában uralkodik a megdicsőülés gondolata. Az Egyház a liturgia által a mi „színeváltozásunkat” akarja elérni, a megdicsőült Krisztus elé megdicsőült hívőket akar vezetni. Ezért mutat ismét az Úr Jézusra, akihez hasonlóan megdicsőülhetünk mi is, ha hozzá hasonlóan küzdünk a kísértések ellen. Üdvözítőnknek is szenvednie kellett, mielőtt dicsőségébe bement; nekünk, tanítványainak sem lehet jobb helyzetünk, mint Mesterünknek volt. Böjttel és önmegtagadással elkészülve élvezhetjük csak a Húsvét örömét. A mai szentlecke (1Tesz 4,1-7) is erre buzdít, az imádságok és énekek is ezt kérik.
     Könyörgés: Emlékezzél meg Uram, könyörületedről és irgalmadról, hisz azok megvannak öröktől: sose uralkodjanak rajtunk ellenségeink, szabadíts meg minket minden szorongatásunkból.

(Felhívom T. Olvasóim figyelmét, hogy "Angyalok pedig léteznek" címmel sorozat indul július 19-től szeptember 12-ig!)

Kerekes Károly O.Ciszt elmélkedése

     A liturgia, az Egyház hivatalos nyilvános istentiszteletének rendje kettős névvel jelöli ezt az ünnepet. Pálma-vasárnap, magyarosan Virágvasárnap, és Passió-vasárnap, Jézus szenvedésének, keresztjének vasárnapja. A két elnevezés körül egyik a külső keretre, másik a belső tartalomra vonatkozik. Pálma- illetve Virágvasárnap nemcsak azért „külső” megjelölés, mert a külső természet akkor nyílasztja az első virágokat, barkákat (barkaszentelést is ezért tartunk), hanem a régi szertartás rendje szerint ez a pálmaággal, nyíló virággal, feslő barkával való ünneplés a templomon kívül zajlott le, ünnepélyes körmenet formájában. A Passió-vasárnap (szenvedés-vasárnap) viszont nemcsak azért „belső” megjelölés, mert a Jézus kínszenvedéséről szóló evangéliumot már benn a templomban olvassák fel, illetve éneklik, hanem itt mutatkozik meg az ünnep igazi tartalma: a szenvedést értünk vállaló Jézussal való azonosulásban.
     A nagy kérdés, hogy hogyan fér össze a kettő. Tudniillik az ujjongó hozsannázás és a szenvedés, a kereszt. Ősi egyházi szóval azt mondjuk: ez misztérium, szent titok, csak a beavatottak értik meg. Hogyan értik meg, miből értik meg? Az Egyház a liturgiában – ugyanúgy, mint a Bibliában - elsősorban képi nyelven, képekben, jelképekben és jelképes cselekedetekben tanít. A misztérium mindig ott érzékelhető, ahol a külső a belsővel érintkezik. Jelen esetben, Virágvasárnapkor az érintés, a misztérium szépen érzékelhető a külső körmeneti ünneplés és a belső áldozati megjelenítés között: a templomajtóban. Ősi rítus szerint az ujjongó körmenet zárva találja a templomajtót. De a pap a körmeneti kereszttel háromszor megüti azt – ami a mennyország ajtajának megjelenítése a földön - és az ajtó a kereszt koppantására, érintésére kinyílik. A misztérium tartalma: a mennyország ajtajához Krisztus keresztje a kulcs. Csak az mehet be oda, aki ezt megszerezte, kezében tartja, mint földi életének tavasz-nyár-ősz-tél változásainak egyedüli értelmét vállalja. Nincs más kulcs a mennyországba!
     Ezt a tanítást nem szakteológusok gondolkodó elméje találta ki, hanem az Isten Könyvéből, a Bibliából növesztette ki az élő Egyház liturgiája. Bibliai megfogalmazása az Apostol nyelvén: „Nem akarok másról tudni köztetek, csak Jézus Krisztusról, a Keresztrefeszítettről.” (1Kor 2,2.) Magának Jézus Krisztusnak a szava erről: „Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét mindennap, és kövessen engem.” (Lk 9,23) Ennek a bibliai tanításnak egyszerű képi megfogalmazása egyetlen gesztusba sűrítve: a pap kezében tartott kereszttel megkoppantott templomajtó megnyílik: Íme, Krisztus keresztje, ez nyitja meg nekünk a mennyországot!
     Mi ennek a tanításnak a gyakorlati alkalmazása? Az, hogy vállalnunk kell az élet akármilyen nehéz próbatételét Krisztus keresztjeként, s akkor az ő mennyei dicsőségét is megnyerjük! Vigyázat, nem a jel egyszerű tárgyi megléte nyitja meg nekünk a mennyországot, hanem annak alanyi vállalása. Mint ahogy nem a behordott tüzelőanyag melegít, hanem az a tűz, amely a tüzelőanyag elégetéséből származik. Vagy mint ahogy nem az éléskamránkba begyűjtött étel-ital tart életben bennünket, hanem a megevett és megemésztett étel és ital. – A kereszt jel, szent jel. A kereszt vállalásából származó isteni élet – misztérium.
     A keresztet mint jelet már az első időktől fogva szent jelként tisztelték Krisztus követői. Úgy is, mint rajzolt, festett, vagy valamilyen anyagból kiformált jelet. De úgy is, mint saját testükre – homlokukra, ajkukra, szívük fölé – kezükkel rajzolt jelet. Áldó szóval is összekapcsolták: Áldjon meg téged az Atya, a Fiú és a Szentlélek! Vagy még rövidebben: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Később általánossá vált imádságaink elején és végén, továbbá bármi munkánk kezdetekor és befejezésekor. Az igazán hívő keresztény mindig tudta, hogy nem a jel anyagi, tárgyi valósága önmagában nyit mennyországot, ehhez az Egyház tanítása szerinti alanyi elkötelezettségünk elmaradhatatlan.
     A keresztről, illetve a hívő ember keresztvetéséről – amelynek misztériumi tartalmát olyan szépen kifejezi a virágvasárnapi liturgia - sok tanulságos történetet elmondtak már igehirdetőink. Legyen szabad most egy egyéni, pontosabban családi emléket felidézni a keresztvetésnek egy nem mindennapi, de talán mégis tanulságos értelmezéséről. Gyermekkorom emléke. Nyár, aratás, az egész család aratja, kévézi és gyűjti keresztbe az életet. (Földmíves népünk a kenyérgabonát életnek nevezi, a kévékből összerakott csomót pedig keresztnek.)
Este a kereszt-rakásnál mi gyerekek már fáradtak voltunk. Csak úgy hanyagul egymásra dobáltuk a kévéket. Édesapánk figyelmeztetett: Ne úgy, fiaim. Jól kell rakni-vetni azt a keresztet, mert különben szétfújja a szél, belever az eső, és elrothad az élet!
     Számomra örök tanítás, képnyelven adott atyai útbaigazítás a keresztvetésről, és egyben a kereszt misztériumáról is: jól kell rakni-vetni azt a keresztet, minden részletében, különben szétfújja a szél, belever az eső, és elrothad az élet. Hiszen – a Biblia és a liturgia nyelvén – a mennyország ajtajához nincs jobb, sőt egyszerűen nincs más kulcsunk, mint a kereszt, Krisztus Keresztje. – Ezt jelenti nekem a Virágvasárnap.

Kerekes Károly

     Tény, hogy a csodáknak ‒ mint jeleknek ‒ mindig komoly szerepük volt az üdvtörténet során. Egy-egy gyógyulás híre, bármilyen megdöbbentő legyen is, lassan és viszonylag szűk körben válik ismertté. Ráadásul akik személyesen már nem tanúi, azok közül sokan kétkedve is fogadják. Hatása ezért mérsékelt.

     A Fatimai Napcsodának már hetvenezer ember volt tanúja, életre szóló hitélményt nyújtva nekik, de az utókor már elfelejtette, különösen, ha még a századik évfordulót sem ünnepeltük meg igazán, ORSZÁGOSAN!

     A Szirakuza-i Könnyezést már tízmilliók láthatták a filmhíradók és a televízió jóvoltából. A Szeretetláng szívhez-szóló üzenete már az egész emberiséget kívánja lelkében megérinteni és "tanúvá" tenni!

     A jelek szerint a Szent Szűz az egész világra kiterjedően kívánja ‒ egyre nyomatékosabban felhívni gyermekeinek figyelmét az elhatalmasodó bűn vészesen súlyosbodó pusztításának lehetőségére. 

És most Pásztón? A Szűzanya-szobrok könnyezése – ráadásul a nyomaték kedvéért egyszerre kettő is –, vajon milyen nagyságrendben érinti meg a lelkek tömegét? Bár a Madonna nem szól egy szót sem, mégis érthető a könnyekben aláereszkedő mennyei kérés, amely az Istentől közvetített kegyelem által a Rá figyelőkkel megérteti magát, vagy kéne, hogy megértsék. Mert Anyánk könnyeinek tanítása érthető, ha nem rekedünk meg a könnyezés felszínes fürkészésénél! 

Ha ugyanis a természetfeletti jelet megértjük és lélekben megrendülve fogadjuk, akkor a nyitott lélekbe az isteni kegyelem száll alá, hogy megérintse és meghívja a máriás engesztelő lelkületre! Ezt az 'ötszázadik' évfordulótól nem várhattuk el, de a 100. (fatimai) évnek ez lett volna a célja. Csodálkozhatunk-e ha Égi Anyánk könnyekre fakadt?? (Folyt. Köv.) (Források az első részben!)

8. Jézus megvigasztalja a síró asszonyokat 

      Bűnbánat! Bűnbánat! Bűnbánat! Ezt kérem tőletek. A bűnbánat szava az, mely felhallatszik mennyei Atyám trónja elé, és ez az a szó, mely visszatartja tőletek Atyám büntető kezét. Ezen szavaim már elhangzottak akkor is, amikor a keresztemet vállamon vittem, és a jámbor asszonyok rajtam siránkoztak inkább, mint saját bűneik felett. Újra kérlek benneteket, jámbor lelkek: Bűnbánat! Bűnbánat! Bűnbánat! Mások helyett is!
Minden szenvedést megízleltem, és a bennetek való reménnyel mentem a szenvedés útjára. Láttam a sok hűtlenséget, de vele szemben együttérzésteket is. Ez az, amely irgalmasságra késztetett és késztet most is. Tudod, ugye, ha csak egy igazat találnék is, megkegyelmeznék a sokaság megbántásaiért!

Vajon van-e akkora érdeklődés népünkben, hogy három, egymás közelében lévő búcsújáró hely meg tudjon maradni? Nagy kérdés, de ha az Istenanya Szívéből áradó kegyelmi hatás meg nem érinti a szíveket, aligha! Montforti Grignon Szent Lajos állítása, hogy az egyetemes hit-megújulás csak a bensőséges Mária-tisztelet elterjedésétől várható!

Miért sír a Szűzanya Pásztón?

Talán azért, mert egyre kevesebb tiszteletet tanúsítanak Fiának a Legméltóságosabb Oltáriszentségben, lassan kikerül az élet-, a szívek és a templomok középpontjából. De sírhat azért is mert látja, hogy gyermekei nem hallgatnak édesanyai intelmeire, szét hullanak a családok, mert elhanyagolják a szentségi életet, a rózsafüzért, és tömegesen rohannak a kárhozat felé! Ezért sírt és sír az Égi Édesanya: Győrben, Máriapócson, La Salette-ben, Szirakúzában, Montichiáriban, Akitában, Civitavecchiában, Gyergyószentmiklóson, a kárpátaljai Szerednyén, és most Pásztón! Vagyis, a Szűzanya azon igyekszik, hogy felrázzon bennünket, mely összecseng a zsoltáros szavaival: ,,Ti, akik megfeledkeztek Istenről, szálljatok magatokba, különben elvesztek, s nincs, aki megmenthet titeket'' (Zsolt 49,22).

Mit is fűzhetek ehhez? Ezt a Mária Rádiós műsoraimban - amiként ezen blog posztjaiban is, bőségesen kifejtettem már!

Fel kell fognunk, hogy a Mária-korszak jelenéseinek és valamennyi üzenetének egyetlen törekvése van: a bűnben elmerülő embertömeg visszafordítása az evangéliumi útra.

Megfigyelhető, hogy az idő előrehaladtával csaknem a fizikai kitapinthatóság határáig közelít meg bennünket a természetfölötti valóság!

     A természetfölötti világ közvetett megtapasztalása azonban soha nem nyújtja a közvetlen bepillantás élményét, amire pedig igen sokan vágyakoznak. Az ún. csodaváró magatartásnak bántó és kritikus kicsengése van. Ennek ellenére mégis emberi igényről van szó, s talán ezért is engedik meg az égiek, hogy olykor a természetfölötti jeleket közvetlenül is sokak megtapasztalhassák.

(Folyt. köv.) (Források az első részben!)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozott! Légy te az első!

7. Jézus másodszor esik el a kereszttel

      Régen, mikor még nem gondoltál olyan sokat Reám, Én akkor is melletted voltam, hogy az élet jeges és síkos útján megvédjelek az esésektől. Ugye, akkor nem hitted el, hogy Én tartalak vissza a tengernyi eséstől? Pedig ez így volt, mert Én különösen vigyáztam minden lépésedre!... Az Én szeretetem mindenható. Éld bele magad a nagy csodába, hogy Én állandóan rendelkezésetekre állok. Nálam nem kell sorba állni, sem időt, sem helyet kijelölni. Mindenkor, mindenhol jelen vagyok. Ha hívtok, fülem máris szíveteken van, figyel rátok, simogatok, gyógyítok... Miért gondolod, hogy egyedül vagy? Hiszen téged Én vezetlek. Ne félj! Nem engedlek el. Gyere, menjünk együtt!