1947. október 4-én és 6-án is egy-egy rövid időre megjelent a Szent Szűz. Október 13-án – a fatimai ünnepen –, a kis Gilles végre eljutott Espis-be.
A gyönyörű Hölgy azt kérte, hogy menjen és imádkozzon az (espisi) erdő azon a helyén, ahol egy kis forrás fakad.
A kisgyermeket ezúttal harminc ember vette körül. A Szűzanya kérésére a kis Gilles felmutatta nekik a rózsafüzérét és tudtukra adta, hogy az emberek imádkozzanak Jézus Szent Szívének szándékára.
1947. december 8-án nagy keresztet látott az égen. Két nappal később, december 10-én Lisieux Szent Terézia megjelent neki nagy mosollyal, és Gilles szerint virágokat „dobált” rá.
1948. január 13-án Espis-ben ismét megjelent a Szűzanya kétszer és megkérte őt, hogy állandóan imádkozzon Fiának Szentséges Szívéhez.
Február 8-án számtalan keresztet látott az égen, és a kicsi hosszasan szemlélte ezt. A zarándokok és a jelenlévő papok nagy figyelmet fordítottak a gyermek megnyilatkozásaira.
Február 10-én a Bouhours család úgy döntött, hogy elzarándokolnak Lourdes-ba.
A Barlangnál Gilles-nek nem volt látomása, de megfontoltan megjegyezte, hogy a Szűzanya szobra nagyon szép, de „nem olyan nagyon”, mint amilyennek ő látta!
Február 13-án látta a vérrel könnyező Szűzanyát, mire apjától vizet kért, és Gilles mozdulataiban látható volt, hogy vizes kezecskéjével letörölte a Szűzanya arcát, és egy puszit is adott rá! (Folyt.)