Az Érc mélyen nyugodott a föld alatt, és a csendben, a végtelen sötéten ő is álmodott. Azt álmodta, hogy napfényre kerülvén harcedzett kard lesz talán, egy hős hadvezér oldalán. Ott látta csillogni magát a győzedelmes csatákban.

Markolatát ezüstből verik, s ékkövekkel díszítik. Minden győzelmet egy új ékkő jelez, mindaddig, míg úgy telve nem lesz drá­gakövekkel, hogy már nem fér el rajta több. Ekkor aztán megpihen, nem harcol tovább és dísz lesz, a diadal jele. Nagyot és merészet álmodott az Érc. Egyszer aztán először a csendet kezdték halk és messzi hangok megtörni. Majd nyugalmát mind jobban zavarta a közelgő zaj, végül pedig a napfényre került.

Az Érc megremegett. Tudta, milyen sors vár rá. Megborzadt, ha a kohó szörnyű forró­ságára gondolt, de engedelmesen átadta magát a tűz égető erejének. Megolvadva, sisteregve öntötték vékony formába, majd elkövetkezett a várakozás ideje az Érc számára, amikor végre az átalakításához fogtak. Most, most, most, és nem­sokára kikalapálják, nemes formát adva neki!

S ekkor valami történt, s az Érc félni kez­dett. Túlságosan kis darabokra szabdalták! Az­tán ismét tűzbe került, izzították, majd hatal­mas kalapácsokkal verték. Csengett, zengett az Érc, s a körülötte állók nem hallották, fájdalmasan sikolt, kiált, mert rádöbbent a ször­nyű valóra, hogy kard helyett, szegekké ver­ik. Az Érc azt hitte, nem éli túl a valóságot, pedig még sokkal rettenetesebb sors várt rá.

Eljött az Érc életének legrettenetesebb nap­ja. Durván egy piszkos ládikóba dobták hármukat, egy kalapács mellé. Az Érc szíve reszketett, s félni kezdett. És ekkor kezdődött léte legborzalmasabb perce. Egy kemény kéz kiemelte és egy puha, áldott, szent Csuklóhoz illesztette. Az Érc hegye belemerült a Csukló áttetsző bőrébe, de addig még nem sebzett, mígnem kemény szögfejére rácsattant a kalapács!

Az Érc szöghegye mélyen benyomult a Csuklóba. Vér serkent ki nyomában, piros, meleg, szent vér, mely lassan csurgott a szög mel­lett a földre. A Csukló megremegett, s a kéz ujjai csaknem ráborultak a szögre a görcsös fáj­dalomtól.

Az Érc látta a fájdalom vonaglását, érezte a vér illatát, s amint ismét és ismét rácsapódott a hatalmas kalapács, elérte a Csukló alatti fát, s megka­paszkodott abban. A kalapácsot ütő emberek, és a körülállók nem hallottak mást, mint a szögek csengését, amint rávert a kalapács, pedig, pedig az Érc zokogott, jajongott a szörnyű csalódástól:

– Ó, ó, kard szerettem volna lenni, igazságért küzdő, győztes kard, s lettem szög, mely eleven Csuklót szögez a szégyen fájához. Ám az Ércnek még azt is meg kellett érnie, hogy nemcsak a két Csuklót, de két fáradhatatlan, drága Lábat is át kellett vernie.

– Nem akarlak sebezni – zokogta az Érc a maga hallhatatlan hangján –, nem akarlak se­bezni...

S az Érc, órákon keresztül tartotta a Megfeszítettet a fán, ahol a megkínzott test minden vonaglása a szögek ércszívén futott keresztül, s okkal hitte, hogy neki is már meg kell hal­nia a borzalmas három óra után.

De nem! Végigélte az elsötétedést, az égzengést és földindulást, a hol­tak feltámadását, majd az ezután következő szörnyűséges, borzadalmas, szívet tépő, ­döbbent, ájult csendet, melyben csak egy Édesanya zokogása hallatszott.

Hosszú, hosszú várakozás, és a vér szivárgása lassan megakadt, elevensége megalvadt. Aztán vigyázó, óvatos kezek fi­gyelmes munkával és nagy szeretettel kihúzták a fából, a Csuklóból és a Lábakból.

Egy másik óvatos és szerető kéz vigyázva helyezte finom gyolcskendőre, hosszan nézegetve, majd egy puha ajak alig érintve, meleg, lágy csókot lehelt rá.

Az Érc szíve a gyönyörűségtől remegett, mert egy halk hangot is hallott: – Áldott, áldott szegek, drága szögek, szent szögek...

Az Érc abban a pillanatban tudta, hogy en­nél a valóságnál szebb álma nem lehetett volna. És többet nem álmodott!

(A Szent István Társulat kiadásában "Út a hajnalba" címmel megjelent húsvéti novelláskötetből: "A Kender, az Érc és a Fa álma" – Salkaházi Sára írása nyomán, a szerk.!)

A tanulság: Soha ne keseregjünk azon, hogyha nem álmaink valósulnak meg, mert lehet, hogy más megtisztelő hivatás szolgál lelkünk javára és Isten nagyobb dicsőségére!

Pásztó és környéke az ország más vidékeihez képest meglehetősen gazdag a csodás eseményekben, különleges helyekben. Pásztótól alig tizenöt kilométerre van Mátraverebély-Szentkút, Nemzeti Kegyhely, mely állami és uniós pénzekből lett felújítva és kiépítve. Csak megjegyzem, hogy az első újítás az volt, hogy a Tabernákulumot a szentély központi részéből kivitték! (!) Erre természetesen van logikus magyarázat, de a "logika" nem áll meg az Úr ítélőszéke előtt!!!

Nos, ez a búcsújáróhely évszázadok óta fontos lelki központja volt a Kárpát-medencének. Legendája Szent László csatájához kapcsolódik, melyet a környéken vívott a moldvai kunokkal. A hagyomány szerint egy XI–XII. században élt pásztor néma gyermekének meggyógyulása volt az első csodás esemény a környéken. Hálatáblák sokasága jelzi, hogy sokan tapasztaltak meg itt természetfölötti eseményeket. Bár a magyar történelem zivataros évszázadai alatt időnként elnéptelenedett a kegyhely, a célja mindig azonos maradt - a zarándokok lelki megújulása.

Szentkút mellett azonban légvonalban alig tíz kilométerre van Fallóskút is, vagy köznevén Hasznos, mely 1947 óta vonzza a zarándokokat, amikor is a hasznosi Sánta Lászlóné Csépa Klárának megjelent a Szűzanya, és egy forrást mutatott meg neki. Klára asszony, akinek jelentőségteljes látomásai és párbeszédei voltak a Szűzanyával, komoly meghurcoltatásnak volt kitéve az 50-es évek "szocializmusában", hiszen a mindenre féltékeny kommunista rezsim veszedelmesnek tekintette Klára asszonyt. Összesen 21 hónapot töltött kivizsgálás, illetve gyógykezelés céljából ideggyógyintézetekben, ahol mind lelki, mind testi gyötrelmeknek volt kitéve, de "téveszméinek" feladását nem tudták elérni a "humánus" orvosok.

Az Egyház csak 1987 őszén vehette kezelésbe a búcsújáróhely területét, és bár a Klára asszony általi üzenetek jóváhagyást nem kaptak, ám népi kezdeményezésre kiépült a Fallóskúti Kegyhely. 1991-ben engesztelő kápolna is épült a Szűzanya által megáldott csodaforrás mellé. Ehhez csak annyit fűzök hozzá, hogy a "tudós egyháziaknak" jobban be kellene építeni az evangelizációba az ún. "népi vallásosságot", mert ezen keresztül is aktivizálhatnák Isten Népét! Mert bizony meglehet, Istennek úgy tetszik, hogy egyes dolgokat elrejt a bölcsek és okosak elől, és a kicsinynek látszóknak nyilatkoztatja ki!

(Vö. Mt 11,25-26) (Folyt. Köv.) (Források az első részben!)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozott! Légy te az első!

6. Veronika kendőt nyújt Jézusnak 

      Amikor elmondjátok: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj”, akkor tegyétek valóban méltóvá magatokat! Ha immár eljöttök, ne fordítsatok Nekem hátat! Tegyétek szíveteket alkalmassá a Velem való állandó egyesülésre napközben is egy szerető fohász, egy szerető pillantás által, hisz úgy sóvárgok utánatok! Úgyis oly kevesen jönnek Hozzám. Legalább aki Hozzám jön, az legyen igazán odaadó, bensőséges. Ébresszétek fel lelketekben az Irántam érzett bizalmat. Az fáj a legjobban, hogy sokan nem bíznak Bennem. Hiába van hitük, ha nincs bizalmuk. E nélkül nem tudnak a közelembe férkőzni.

     Álmodni a teremtett dolgok is szoktak. A fák, a virágok, a föld, a földbe vetett mag, az állatok, a csilla­gok, a hold, a nap, a világ.

A Kender is álmodott. Nagyot álmodott és álmaikat egymásnak susogta a sok-sok kendervirág, majd a Nap felé dalolta vágyát. Azt álmodta, hogy menyegzős asztalon lesz finom terítő. Rajta nehéz ezüstserlegek, tüzes borral. Az asztal körül boldog emberek, nevetés, vidám éneket zengenek. Finom ujjakkal meg-megtapogat­ják, s a háziasszony felé bólintva dicsérik finom szövését. Ha netán kiloccsanna egy kis bor: fél­tőn törlik fel, és százféle ügyességgel mester­kednek azon, hogy szálaiból kivegyék a foltot.

Menyegző után szeretettel mossák hófehérre, szeretettel hajtogatják össze s teszik a drága kendők közé, s őrzik, őrzik, míg ismét felkerül egy ünnepi asztalra, hogy tanúja legyen min­den boldogságnak. Oh, mennyit fog hallani, mennyit fog látni, milyen boldog kacajok emlékét fogja őrizni, milyen csodaszép élete lesz! Nagyot és szépet álmodott a Kender, s ál­mát dalolta az ég felé, a Nap felé, suttogta bele a szélbe, mesélte a madaraknak és a barna föld­nek...

Eljött a nap, amikor először szakadt el virágzó testvéreitől, majd elszakadt a földtől, nyűni kezdték, de a merész álom akkor is élt benne, s csak halk sóhajt engedett meg magának. Aztán belekerült a vízbe, amely áporodott volt és nyálkás. A Kender undorodott, de engedelmesen megmerült, mert tudta, hogy csak ezen keresztül teljesedhetik az álma.

Azután száradt a napon, majd kemény fával törögették, megtilolták, szögekkel fésülték, s végre, végre eljött az idő és fonni kezdték. A Kender izgalommal várakozott, hogy nemsokára már szövik is, de valami történt! A Kender remegni kezdett. A fonás, sodrás, nem volt elég finom. Mind több és több szállal sodorták össze, s a Kender minél jobban vastagodott, annál jobban féltette álmát, míg egy nap rá kellett döbbennie, hogy vége az álmának. Felébredt a szörnyű valóságra, hogy kötéllé fonták. Vékony, de tartós kötéllé.

Megpróbált valamit szebbet álmodni a kötél hivatásáról, de meg sem kezdhette, mert egyszeriben darabokra szabták, majd egy fadarabhoz szögezték. A Kender azt hitte, hogy bele pusztul a valóságba, mert felismerte, hogy ostort, korbácsot, készítenek belőle.

S egy napon – mely a legszörnyűbb volt a Kender életében – megragadta egy markos, durva férfikéz és magasra emelte. A Kender ámultan nézett szét, s maga előtt egy oszlophoz kötözött embert látott, akit két pribék kegyetlenül verni kezdett. A Kender sóhajtozott és zokogott:

– Én nem akarlak verni – sírta kenderhangján –, nem akarlak verni! És ­amikor látta, hogy már vér csordul az ütések nyomán, felsikított keservében. – Oh, inkább kendő lennék, hogy letöröljem a vért és a verítéket, te szegény, szegény Megkorbácsolt!

Már véres volt a kenderkötél, s a Kender mohón itta be a vért, gondolta, tán így megpuhíthatja kemény szálait, s nem fog annyira fájni az ütés.

Végül a markoló kéz sarokba dobta, s amint odazuhant a poros, piszkos sarokba, a Kender véres, poros könnyei jajongva megindultak.

Nem álmait siratta, hanem a megosto­rozottat. Úgy eltelt sírással, részvéttel, saj­nálkozással, hogy saját magáról megfeledkezett.

S ekkor egy hangot hallott: – Áldott vagy Kender, kedves teremtmé­nyem, mert könyörületes vagy hozzám, és megsiratsz engem!

A Kender amint e Hangot meghallotta, tudta, hogy ennél nem lehetett volna kiváltságosabb hivatása, még a menyegzős te­rítőnél sem. És többet nem álmodott!

(A Szent István Társulat kiadásában "Út a hajnalba" címmel megjelent húsvéti novelláskötetből: "A Kender, az Érc és a Fa álma" – Salkaházi Sára írása nyomán, a szerk.!)

A tanulság: Soha ne keseregjünk azon, hogyha nem álmaink valósulnak meg, mert lehet, hogy talán más megtisztelő hivatás szolgál lelkünk javára és Isten nagyobb dicsőségére! – Bocsáss meg Urunk!

A sekrestyés hölgy felvételei hamar fölkerültek a világhálóra, és sokan indultak el Pásztóra. A zarándokok rózsafüzért imádkoznak, letérdelnek, próbálják a félhomályos kápolna két szobrának arcán meglátni a nedvességet, és bár mindenkit megkértek, hogy ne érintse a szobrot, nagyon sokan igyekeznek kendővel felitatni a könnyeket. Ennek ellenére a szobor szeme újra és újra benedvesedik.

A pásztói Szentlélek-kápolna a XV. században épült, többször újjáépítették. Mai formája barokk, azonban néhány gótikus elem még megfigyelhető rajta. A berendezési tárgyai, oltárképe és a szobrai is jóval későbbiek. 2014-ben jelentős állami támogatással felújították.

A könnyezést felfedező Piroska találkozik a leggyakrabban a Pásztóra érkező zarándokokkal. Sok ideutazó megrendül és közelgő veszedelemtől, járványoktól tart. A kezdeti időkben ledöbbentette a zarándokokat, hogy a pásztóiak szinte nem is hallottak a könnyezésről! Idejöttek sok száz kilométerről és kérdezve a helyieket, merre is találják a könnyező szobrokat, alig volt, aki válaszolni tudott. 

Mára azonban nagyot változott a helyzet! A csoda híre lassan ország-világszerte elterjedt, és megindult a spontán zarándoklat Pásztóra egyénileg és buszos szervezésben. A helyiek szerint még Kanadából és Ausztráliából is jöttek. 'Irányításukra még motoros rendőrt is kellett állítani egy hétvégén, annyian voltak' - mesélik. Az viszont figyelemre méltó, hogy nagyobb csoportosulások esetében is, fegyelmezetten sorba állnak a hívek, és a közös ima után mindenki odajárul a két szoborhoz. A legtöbben fényképeznek, van aki a rózsafüzérét, vagy egy kis Mária-szobrot hozzá érinti, hogy hazavihessen valamit a csodából. Néhányan kendővel próbálnak felitatni némi nedvességet a Szűzanya arcáról. És ha nem is mindig nedves a szobrok arca, a szemük kisírtnak, pirosnak látszik. (Folyt. köv.) (Források az első részben!)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozott! Légy te az első!

5. Cirenei Simon segít Jézusnak a keresztet hordozni

      Én nem hagytam abba és nem szakítottam meg a fájdalmak útját. Gyere, ketten menjünk, akkor neked is könnyebb lesz, meg Nekem is! A megosztott bánat fél bánat. Tudod, én is milyen nehezen vonszoltam magam! Nem ok nélkül kényszerítették Cirenei Simont, hogy segítsen. Most te is segíts Nekem!
Segítsetek hordozni keresztemet, hiszen oly nehéz! Ne hagyjatok magamra! Nem azért hívtalak meg, mert nincs szükségem reátok. Sőt, most igazán itt az ideje és alkalma annak, hogy bizonyságot tegyetek Mellettem. Ne legyetek kényelmesek! Nézzetek Rám, s a keresztre! Mi kényelmet engedtem meg Magamnak? Ez nem hat meg benneteket? Vagy már úgy megszoktátok jóságomat, hogy semmibe se veszitek? Ó, ti lanyhák, mi tudna hatni rátok, ha az Én mérhetetlen szenvedésem mellett érzéketlenül elmentek? Még ti is, akiket pedig Szívemen melengettelek, és ennyi hűtlenségetek ellenére is szeretettel hívogatlak? Csak jöjjetek, Én megváltottalak benneteket az örök haláltól! Vagy nem akartok élni Velem? Elég nektek a földi mulandóság? Ó, vegyétek észre Szívem epedő bánatát! Szabad akaratotok van, és Én azt szeretném, ha tisztán a szabad akarat útján jönnétek Hozzám.

Fausztina nővér bemutatása 1

     Helena Kowalska 1905. aug. 25-én született a lengyelországi Glogowiec faluban tízgyermekes vallásos parasztcsalád harmadik gyermekeként. Gyermekkorától kezdve mély vallásos lelkület, az ima szeretete, a szorgalom, az engedelmesség és az emberi nyomor iránti érzékenység jellemezte. Az iskolát csak két és fél évig látogathatta: tizenhat éves, mikor Aleksandrówban és Lódzban szolgálóleány lesz, hogy szülein segítsen. 

     Elzbieta Siepak szerzetesnő, a krakkói kolostor lakója, a Napló kiadási ügyeinek intézője az egész világon, Faustyna Kowalskáról így ír: ,,Faustyna M. Kowalska nővér, Isten Irgalmasságának ma már világszerte ismert apostola, a teológusok véleménye szerint az Egyház legjelentősebb misztikusai közé számít.

     A hivatás hangja már hétéves korában megszólal lelkében (két évvel első szentáldozása előtt), de szülei nem akarják, hogy kolostorba lépjen. Ebben a helyzetben Helén megpróbálta elnyomni magában az Isten hívó szavát. Az egyik látomásában megjelenő szenvedő Krisztus szemrehányó szavai -- (Napló 9) -- azonban arra kényszerítették, hogy helyet keressen magának egy kolostorban. Több kolostor kapuján is bekopogott, de sehová sem vették fel. 1925. augusztus 1-én lépte át az Irgalmasság Anyjáról nevezett kongregáció küszöbét Varsóban a Zytnia utcában...

     A rendben Faustyna Maria nővér nevet kapta. Újoncidejét Krakkóban töltötte, és itt tette le első, majd öt évvel később örök fogadalmát -- a tisztaságra, a szegénységre és az engedelmességre -- St. Rospond püspök jelenlétében. A kongregáció több házában is dolgozott, legtovább Krakkóban, Plockban és Vilniusban, ahol szakács, kertész és portás munkakörben tevékenykedett. 

     Kívülről semmi sem árulta el rendkívül gazdag misztikus életét. Buzgón teljesítette kötelességeit, hűségesen követte rendje szabályait, áhítatos, hallgatag volt, de derűs, tele jóindulatú és önzetlen felebaráti szeretettel.

     Egész életében következetesen törekedett az Istennel való mind bensőségesebb egyesülésre, és igyekezett áldozatosan együttműködni Jézussal a lelkek megmentése ügyében...

2017. június 25-én a pásztói temetőben álló Szentlélek-kápolna sekrestyése,Tariné Horváth Piroska úgy tett mindent e nap reggelén is, mint a többi vasárnapon. Kinyitotta a kápolnát, feltette az oltárra az este szépen kivasalt terítőt és előkészített mindent a Szentmisére. Amint azonban ránézett a Rosa Mystica szoborra, maga sem hitte el amit lát: a Madonna szemeiből szabályosan folytak a könnyek.

A kisírt szemű Szűzanya láttán ő maga is sírni kezdett, majd a mobiljával lefényképezte a szobrot és szaladt is a plébánoshoz, hogy jöjjön, mert a templomban csoda történt.

Zahar Béla plébános megtekintette a szobrot, majd jelezte a váci püspökségnek a különleges eseményt.

Néhány nappal a Szentlélek-kápolnában lévő másik szobor, a Segítő Mária is könnyezni kezdett. A hírről a plébánia újfent értesítette a Váci Egyházmegyét, de a Facebookon is közhírré tette a történteket.

A püspökség hivatalos vizsgálat helyett, állásfoglalást kért a plébánostól, aki azonban úgy vélte: ott van a két szobor és nézze meg aki akarja, aztán döntsön ki-ki maga róla!

Vizsgálva, vagy nem vizsgálva, ez a csoda úgy látszik, nem három napos, hiszen hosszú hónapok teltek már el!

A váci egyházmegye végül közleményt adott ki a könnyezéssel kapcsolatban: „Minden ilyen csodálatos tünemény ráirányítja a figyelmet – hívőkét és nem hívőkét is – az életünk titkaira. Maga a csoda fogalma is elgondolkodtató. Amit nem tudunk megmagyarázni értelemmel, amiről nincs kísérleti bizonyosságunk, azt csodának nevezzük. Ugyanakkor ezeket a tapasztalatokat az isteni, a természetfeletti világ megnyilatkozásainak tartjuk. Sajnos a legnagyobb csodákat nem vesszük észre, mert megszoktuk. […] Nem az a kérdés, hogy könnyek vannak-e a szobor arcán, hanem az, hogy miként válaszolunk az Úristen minden pillanatban megnyilvánuló szeretetére.” ‒ szólt a közlemény.

Igaz, de óvatos beszéd! A köteles vizsgálatot – mondjuk a laboratóriumit –, azonban nem helyettesíti! Mert ha kiderülne, hogy nem igaz (vagy legalábbis nem igazolható), akkor mondhatnánk, hogy egy félreértett esemény, mégis csak felhívta a figyelmünket, életünk és hitéletünk evangéliumi átalakítására! Ha viszont igaznak bizonyulna, akkor a széles körben így érzékenyített lelkek jelentős indíttatást kapnának az evangéliumi élet teljesebb megvalósítására, melyre való fogékonyság – mint Grignon Szent Lajostól is tudjuk – nagyban függ a bensőséges Mária-tisztelettől! (Folyt. Köv.) (Források az első részben!)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozott! Légy te az első!

4. Jézus találkozik Szent Anyjával

      Fel akarsz jönni Velem a Kálvária hegyére, a Golgotára? Ha igen, akkor a Fájdalmas Anya mellett a helyed...
Ne engedd, hogy a föld vonzzon magához! Te nyílegyenesen repülsz Felém a sok kegyelem segítségével, mellyel elhalmozlak. Ezáltal tudsz megmaradni röptödben. Visszaesést nem engedünk, mert kegyelmeim állandó röpülésben tartanak... Bízz Anyámban, Ő elsöpör minden kételyt és félelmet határtalan anya-szeretetével! Ő megjelöli és védelme alá veszi a Benne bízókat. Ha Benne bíztok, a gonoszok eszüket vesztve, megszégyenülten aláhanyatlanak a pokol mélyére. A jövő világa készül: Anyám mosolya fogja beragyogni a világot!

     Dávid király nemzetségéből származó Szent József volt a szeplőtelen Szűz Mária jog szerint való hitestársa és az Úr Jézusnak Istentől rendelt nevelőatyja. E magasztos kegyelem által került ez az egyszerű názáreti kézműves a megváltás munkájának középpontjába és jutott az emberré lett Isten Fiának közvetlen közelébe. E nagyszerű hivatás és magasztos életszentség ellenére az Egyház csak később szentelt liturgikus ünnepet Józsefnek. – 1479-ben jelenik meg Szent József ünnepe március 19-én a római breviáriumban. 1621-ben XV. Gergely pápa egyházilag parancsolt ünneppé rendelte: 1870-ben IX. Pius az Egyház védőszentjévé tette és ünnepét elsőrangú ünneppé emelte.

Könyörgés: Szentséges Anyád jegyesének érdemei miatt kérünk Urunk, gyámolíts minket, hogy mindazt, amire a mi könyörgéseink elégtelenek, az Szent József esedezése által megnyerjük! Amen

Az Isteni Irgalmasság II. János Pál tanításában

     II. János Pál pápa három évtizeden át (krakkói segédpüspökségétől kezdődően), pontosabban 1963-1993-ig dolgozott Boldog Faustyna Kowalska Naplójának egyházi elfogadtatásán. Feltehetően a Napló tartalma is hozzájárult ahhoz, hogy második enciklikáját az Isteni Irgalmasságnak szentelte.

     Az említett történelmi szükséghelyzet a sérült emberiség mai helyzete, amely kifejeződik egyrészt az Egyházban tapasztalható negatív jelenségek, másrészt az elhatalmasodó bűn és annak valamennyi következménye által. Ez teremti meg, s jelent sürgető felszólítást az Egyház számára, hogy mélységében mutassa be az ,,irgalmasság Atyjának'' Krisztus által feltárt misztériumát. Megérett az idő a történelem Isten irgalmasságának mélyebb megismerésére és a belőle fakadó lelki javak gyümölcsöztetésére, az evangelizációba való beépülésére.

     II. János Pál pápa történelmi sürgetésnek tett eleget a Dives in misericordia (Irgalmasságában gazdag Isten) c. enciklikájának kiadásával. (A cím utalás az Ef 2,4-re: ,,De az irgalmasságában gazdag Isten azzal mutatta meg nagy szeretetét irántunk, hogy bár bűneink miatt holtak voltunk, Krisztussal életre keltett minket.'') A történelmi szükséghelyzetről a pápa így ír: ,,Úgy tűnik, korunk emberének lelkülete szembefordul az irgalmas Istennel, talán jobban, mint korábban. S azt is megpróbálja, hogy az emberi szívből kiirtsa és az életből kiiktassa az irgalom gondolatát is. Mert úgy véli, az irgalom szava és fogalma nehézséget okoz annak az embernek, aki a történelemben eddig tapasztalt mértéken messze túl úrrá vált..., s hatalma alá vetette a földet és uralkodik rajta. ... A mai világ állapota... több olyan fenyegető jelenséget is mutat, amelyek minden eddig ismert veszedelemnél sokkal rosszabbak. ... Istennek, az 'irgalmasság Atyjának' Krisztus által föltárt misztériuma olyan különleges felszólítássá válik, mely az embert fenyegető mai veszedelmek közepette az Egyház felé hangzik el'' (DM 7-9). Az enciklika célja: Krisztusban megmutatni ,,az irgalom Atyját, a teljes vigasztalás Istenét'' (2Kor 1,3). A pápa ebben a művében gazdag tanítást ad az Isteni Irgalomról.

     Az enciklika hosszan taglalja a Szentírás tanítását az Isten irgalmáról, majd kifejti, hogy Mária is ,,részese az irgalom kinyilatkoztatásának'', aki ,,tapasztalta és kiérdemelte'' az irgalmat, sőt istenanyasága miatt egyenesen az ,,irgalom eszköze''. Ennek kapcsán ,,szólíthatjuk Máriát az Irgalom Anyjának (Mater Miseri-cordiae), Irgalmas Úrnőnek (Domina Nostra Misericordiae) és az Isteni Irgalom Anyjának (Mater Divinae Misericordiae). Mindhárom megszólításban súlyos teológiai tartalom rejlik...'' (DM 56). A továbbiakban az Isten irgalma és mai világunk kapcsolatáról esik szó az enciklikában.

     Ezt követően a Szentatya így tanít: ,,Mivel az irgalom a végtelen Isten tökéletessége, maga is végtelen. Ezért határtalan és kimeríthetetlen az Atya készsége arra, hogy befogadja tékozló fiait, ha hazatérnek. Ugyanezért végtelen a bűnbocsánat lehetősége és gyorsasága is: a Fiú csodálatos áldozatának értéke miatt. Ezt a hatalmat semmiféle emberi bűn nem képes felülmúlni, de még csökkenteni sem.'' Egyedül a bűnben való megátalkodottság tudja megkötni ezt a jóságot. Róma Püspöke figyelmeztet: aki részesedni akar ebben az irgalomban, annak be kell látnia bűnösségét, meg kell térnie, irgalmasnak kell lennie, és a ,,megtérés állapotában'' kell élnie (DM 78-80).

     A befejezésben a pápa felszólít bennünket: ,,Könyörögjünk Istenhez az irgalomért századunk embere számára!'' (DM 98). ,,Mária közbenjárásával könyörögjünk, aki szüntelenül hirdette a 'nemzedékről nemzedékre' szóló irgalmat. De imádságunkhoz mindazok közbenjárását is várjuk, akikben a hegyi beszéd szavai már valóra váltak: ''Boldogok az irgalmasok, mert ők majd irgalmat nyernek'' (DM 101). A pápa elmondja: az Egyház feladata, hogy folytassa az irgalom kinyilvánítását. (Vállalnia, hirdetnie és élnie kell az isteni irgalmat.) Az Egyház azért él, hogy az irgalom jele legyen.

     A Szentatya így fejezi be enciklikáját: ,,Minél hevesebben ellenkezik az emberi történelem, minél élesebben mutatkoznak korunk világi kultúrájának különbségei, és minél inkább tagadja az emberiség Istent, annál inkább kell közelednünk ahhoz a misztériumhoz, amely öröktől fogva Istenben rejtőzött, majd Jézus Krisztus által az időben valóban közöltetett az  emberrel'' (DM 103).

     Az elhatalmasodott bűnnel szemben a szeretet Istene túláradó kegyelmében, tevékeny szánalmában utánamegy az elveszett báránynak. Újra és újra figyelmeztet a veszélyekre, és az Istenhez való visszatérésben megoldást és segítséget kínál. Így volt ez az Ószövetségben, és így van ez ma is. Ennek vagyunk tanúi többek között a Mária-jelenések esetében, s erről szól az Isteni Irgalmasság üzenete is.

     Kedves Olvasóim! Az Istenanya könnyezéseit fontos jelekként kell értelmeznünk! Jeleknek, melyek hozzánk szólnak, a mi figyelmünket kívánják felébreszteni a jövőnk riasztó esélyeit illetően. Ha ezt megtesszük, minden kétséget kizáróan felismerhetjük a lényeget: a Szent Szűz feltárja előttünk a sátán tevékenységét, sürgetően figyelmeztet korunk emberének súlyos lelki helyzetére, a tömeges elkárhozás veszélyére, és megjelöli az orvoslás eszközeit és módját is.

     Mai fogalmakkal élve elmondhatjuk, hogy a Szűzanya, ha szól, ha könnyezik, mindenképp evangelizál, mert sürgetően szeretné előkészíteni az Egyház újjászületését, mégpedig a fatimai engesztelés útján! El akarja indítani az emberiség nagyságrendű lelki megújulását, melyhez többletkegyelmeket esdett ki a Mennyei Atyánál. Ehhez a nagy lélekmentéshez lánglelkű segítségünket igényli, felkéri és hívja készséges gyermekeit az elkötelezett lélekmentésre, az engesztelésre, hogy Szent Fia ne hitetlenséget, hanem virágzó hitet találjon majd a földön (vö. Lk 18,8).

     Manapság a teológiában, nem szívesen taglalt tudományág a misztika! Pedig ez szövi át egész üdvtörténetünket az ószövetségtől, napjainkig! És bár kifejezetten benne élünk, mégis a fizikailag megtapasztalható misztikum kevés kiválasztottnak adatik meg. Egy ilyen elérhető élményt osztok meg holnaptól a kedves Olvasóval! (Folyt. köv.)

Források:

magyaridok.hu/.../harom-tor-harom-rozsa-konnyezo-pasztoi-szobrok-nyomaban-205...

https://www.youtube.com/watch?v=xpGsJ1AV1Q4

https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-vaci-egyhazmegye-kozlemenye-pasztoi-szuz-maria-szobor-konnyezese-kapcsan

https://www.facebook.com/paszto/

https://777blog.hu/2017/07/04/hinni-vagy-nem-hinni-ez-itt-kerdes/

http://index.hu/belfold/2017/10/08/paszto_konnyezo_szuz_maria_csoda_vallas_templom/

http://egriparochia.hu/hirek/2017/p-szt-i-k-nnyez-s-vajda-mih-ly-besz-mol-ja

3. Jézus először esik el a kereszttel 

      Miért sietsz úgy? Mi az, ami Nálamnál fontosabb neked? Fáj a térded, mikor elém térdelsz? Gondolj Rám, Én is térdre roskadtam, és nem hagytam el a keresztutat. Maradj még Velem...!
Én mindannyiotokat meghívtam megváltó munkámhoz. Apákat, anyákat, művelteket és tudatlanokat, egészségeseket és betegeket. Értem mindenki dolgozhat, a szabad ember és a rabságban sínylődő, mert a lélek készsége a fontos és a lélek szabadsága, mely egyben a lélek műveltsége is. Főleg a betegek, ők igazán a feltétlen bizalom szárnyán repülhetnek Hozzám...
A mi gondolatunk mindig egy legyen: a lelkek megváltása az örök kárhozattól! Mert kegyelten fájdalmamat csak így tudod csillapítani. Ne legyen ez unalmas neked. Újra csak azt mondom: Szenvedj Velem!

     Az Újszövetség első tanítása az Isten irgalmasságáról a Magnificat gyönyörű szavaiban fogalmazódik meg: ,,Irgalma nemzedékről nemzedékre azokra száll, akik őt félik'' (Lk 1,50). Mint említettük, Isten irgalma Jézusban mutatkozik meg, aki mindig kész a megbocsátásra. Példabeszédekben (pl.: az Elveszett bárány, a Tékozló fiú stb.) tanít erről. Az apostoli igehirdetésben Krisztus az ,,irgalmas és Istenhez hűséges főpap'' (Zsid 2,17), aki bennünket is irgalomra tanít. (Vö. Biblikus Teológiai Szótár. Róma, 1974. 604-611.) A szent iratok szerint olyan mértékben számíthatunk Isten irgalmára, amilyen mértékben mi is gyakoroljuk az irgalmasságot. ,,Mert az ítélet irgalmatlanul lesújt arra, aki nem irgalmas. Ám az irgalom győzelmet arat az ítélet fölött'' (Jak 2,13). Isten elvárása világos: ,,Legyetek tehát irgalmasok, amint a ti Atyátok is irgalmas'' (Lk 6,36).

     Korunkban sajátos történelmi szükséghelyzet alakult ki (II. János Pál), s ez a szükséghelyzet egyre sürgetőbben irányítja figyelmünket az Isten irgalmára. Úgy tűnik, az elhatalmasodott bűn nyomán a különös módon túláradó kegyelem az Isteni Irgalmasság üzenetében fogalmazódik meg teljes gazdagságában.

2. Jézus vállára veszi a keresztet

      Szenvedj Velem...! Tudod, mit mondtam: fel kell érnünk a Kálváriára. De a mi lábunk együtt járjon...!
Ne sajnálj semmi fáradtságot, határt ne ismerj, megváltó munkámból soha ki ne kapcsolódj egy pillanatra sem! Ezt állandóan szem előtt kell tartanod. Ez a szentek példájának követése. Ebben megegyeznek mind az Én megváltó munkám segítői, bármilyen körülmények között éltek is. Ez a feltételem senkivel szemben sem változik, akiket követésemre meghívok: vegye föl keresztjét és kövessen Engem! Nincs olyan szentem, kit ne követhetnétek! Igaz, hogy Én különböző körülmények közé helyezem őket, de a követelmény egy és ugyanaz: mondjatok le önmagatokról, és ne sajnáljatok semmi fáradságot, határt ne ismerjetek, és ki ne kapcsolódjatok megváltó munkámból soha, egy pillanatra sem, mert ha ezt tennétek, azt kellene éreznem, hogy megfogyatkozott az Irántam érzett szeretetetek.

     II. János Pál pápa így ír az irgalmas-ság bibliai tartalmáról:

     Az Ószövetség nyelvében más kifejezéseket is találunk, amelyek az ir-galmat jelzik... A Septuaginta görög fordításában kevesebb az irgalmat jel-ző szavak fajtája, mint a héberben: vagyis nem jelzik azokat a finom kü-lönbségeket, melyeket az Írás ősi nyelve jelzett. Az Újszövetség azonban abból a gazdagságból és mélységből lép tovább, melyet az Ószövetség mu-tatott... (Dives in misericordia. Függelék.)

SZENT PATRIK /389-461/ /március 17/

Írországban Szent Patrik napján így köszöntgetnek az emberek egymásnak:
"Áldjon meg az Isten és Szent Patrik!"
Ennek a csodálatos hitvallónak, apostolnak tisztelete kiemelkedő az írek körében.
Ki is volt ez a tiszteletreméltó szent ember?

     Minden valószínűség szerint 389-ben született Skóciában, Kilpatrick-ban. Apja katonatiszt, vagy szerpap volt, ez bizonytalan. Édesanyja rokona volt a tours-i Szent Márton püspöknek. Patrik neve püspökké szentelése előtt Szukát volt.
     Két hiteles levél is fennmaradt tőle, amikből az életére vonatkozó adatok kikövetkeztethetőek. 16 évesen portyázó ír pogányok elrabolták és rabszolgaként pásztorként tartották 6 éven át országukban. Ezalatt ő hidegben, fagyban is hajnalban kelve elvégezte napi imádságát és megedződött későbbi feladatára. Majd egy álmot látott, amiben hang szólította, hogy hajó várja, ami haza fogja szállítani. Így is történt.
     Amint hazatért, újabb álmot látott, amiben egy hang Írországba hívta. Ekkor hozzálátott teológiai tanulmányainak elvégzéséhez Franciaországban. Tours-ban lett szerzetes, majd Auxerre-ben tanult. Nagy tudásra tett szert. Amikor meghallotta, hogy meghalt az írek misszionáriusa, felszentelt püspökként Celesztin pápa megbízásából tért vissza Írország nyugati és északi vidékeire.
     A 30 éven át tartó apostoli munkája alatt az Üdvözítő igéjének hirdetésével rengeteg embert keresztelt meg, s a pogány szigetet a szentek szigetévé változtatta. Sok püspököt szentelt fel, a családokat az evangéliumi erények gyakorlására tanította, számos papot szentelt fel az országnak és megszervezte az ír egyházat. Beszédei hasonlatosan hatásosak voltak Szent Péter beszédeihez.
     A csodálatos szent életpéldája, hősies áldozatossága és rendkívüli imaélete bő aratásokkal és kegyelmi gyümölcsök-kel áldották meg Írországot. Elmondott naponta 150 zsoltárt 200 imádsággal, éjjel ennél is  többet. Alig aludt, és imádságai mellett tevékeny apostoli életet folytatott.
     Szent Patrik hasonló-an Szent Pálhoz, maga kézi munkájából élt, semmit el nem fogadott. Gyakran erős honvágy gyötörte, de soha egyet-len pillanatra sem hagyta el új hazáját, nehogy távollétében nyája hiányt szenvedjen. 461. március 17-én Down város mellett halt meg, anélkül, hogy hazáját viszontláthatta volna.
     Halála után sokan zarándokoltak ahhoz a barlanghoz, melyben a hitetleneknek megmutatta a pokol kínjait és a mennyei örömöket. Ez a hely a középkorban a vezeklés helye lett. (Lásd alsó kép!)
     A sok megtérés miatt ezt a barlangot Szent Patrik Purgatóriumának nevezték el. Már a hetedik században Írország védőszentjeként tisztelték.

     A 17. századi Írországban kemény üldözés tört a katolikus hívek, különösen főpásztoraik ellen. Az erőszakos protestantizálással egyidőben az angolok területeket hódítottak el Írországtól, a végletekig fokozva az elnyomást. Cromwell Olivér 1649 Nagyboldogasszony napján azzal a szándékkal kötött ki Írország partjainál, hogy kiirtsa az országból „az istenkáromló misehallgatókat.” Féktelen tömegmészárlásokat hajtottak végre, mellyel az angol történelem nem dicsekszik.
     A protestáns csapatok hamarosan elérték Clonfert egyházmegyét. Walter Lynch püspöknek menekülne kellett, de először szülővárosába Galway-ba ment, ahonnan Mária-képpel távozott néhányad magával. Az ír püspök iszonyatos nélkülözések után 1655-ben Bécsben bukkant fel, ahol megismerkedett Püsky János győri püspökkel, aki meghívta töröktől dúlt hazájába Győrbe, megbízatást kínálva neki.
     Az ír püspök visszatérését tervezte hazájába, de 1663. július 14-én elhunyt és a győri székesegyház kriptájában temették el. Csekély hagyatékából a Galway-ból magával hozott 'Gyermekes Mária'-kép a székesegyházba került.
     Pár évtized múlva Írországban ismét katolikus-üldözés tört ki. 1697. március 16-án a dublini parlament a legsúlyosabb büntető törvényt hozta a katolikusokra. Ez lett az ún. „Act of Banishment”, melyet a király is jóváhagyott. A rendelet, minden pápa-hű egyházi tisztségviselőt kiűzetett az országból, visszatérésük esetén halálbüntetés terhe mellett.
     A határozat megszületésének napján, 1697. március 17-én, ami egybeesett Szent Patrik Írország térítő apostolának és védőszentjének ünnepével, a győri székesegyházban a reggeli szentmise kezdetétől, 6-tól 9 óráig a Szűzanya szeméből véres könnyek gördültek alá.
A hír hallatára a képet levették a falról és egyházi és polgári személyek hivatalos vizsgálat alá vették. A könnyeket kendővel itatták fel, amely „sudarium” néven a mai napig tisztelet tárgya. Ezt Zichy Ferenc püspök ezüst keretbe foglalta és hitelesítéssel látta el.
     A csodás eseményről Keresztély Ágost herceg győri püspök, 7 év után engedélyezte a kép oltárra helyezését és a képnek adományozta I. Lipót császártól kapott 43 gyémánttal díszített mellkeresztjét.
A kegyképnek gróf Zichy Ferenc megyéspüspök emeltetett márványoltárt 1767-ben, egy-egy oldalán Szent László a rózsafüzérét, Szent István király pedig a koronáját ajánlja a Boldogasszonynak.
     VI. Pál pápa 1968. február 19-én, teljes búcsú elnyerését engedélyezte minden március 17-én, valamint az esztendő bármely napján búcsút nyerhetnek azok, akik a székesegyházat meglátogatják és ott (kegyelmi állapotuk feltétele mellett), legalább egy Miatyánkot és Hiszekegyet elimádkoznak.
     Szent II. János Pál pápa mindkét magyarországi látogatása alkalmával meglátogatta a győri Könnyező Szűzanyát, 1991. szeptember 6-án és 1996. szeptember 7-én. A Szent Pápa kitért a magyar nemzet több évtizeden át tartó súlyos megpróbáltatásaira, arra, hogy a kommunisták megdöntve a jogállamot, az Egyházra mint első számú ellenségre támadtak és az ateizmust igyekeztek elültetni a lelkekben. Ennek ellenére 1947 óta szakadatlan a március 17-i papi zarándoklat, melyet a kommunista rendszer sem mert megtiltani.
     2005-ben a kegykép Győrbe érkezésének 350. évfordulóján a magyarországi ír nagykövet és egy ír miniszter jelenlétében emléktáblát avattak Walter Lynch ír püspök tiszteletére a Győri Bazilikában. (A képen John Kirby püspök, a Clofert-i egyházmegye főpásztora Győrben)
A Győri Kegykép részletes történetét lásd:
http://szeretetlang.blog.hu/2014/11/23/maria_konnyei_23_resz_a_gyori_konnyezo_szuzanya
http://szeretetlang.blog.hu/2014/11/24/maria_konnyei_24_resz_a_gyori_konnyezo_szuzanya
http://szeretetlang.blog.hu/2014/11/25/maria_konnyei_25_resz_a_gyori_konnyezo_szuzanya_570
http://szeretetlang.blog.hu/2014/11/26/maria_konnyei_26_resz_a_gyori_konnyezo_szuzanya

1. Pilátus halálra ítéli Jézust 

      Észrevetted-e már, hányszor megyek feléd, hogy megfogjam kezedet? Vezetlek, hogy ne légy bátortalan. A kegyelmek bősége, mely erőt és bátorságot ad, ez vagyok én. Ez az Én világosságom, mely bevilágítja a göröngyös utakat, melyeken neked járnod kell. A fény nem azért van a lelkedben, hogy botorkálj, hanem azért, hogy emlékeztessen arra, én is ilyen utakon jártam. Nem mindegy, milyen lélekkel járjátok ezt az utat...
Te csak hagyatkozz Rám! A Golgota útja nem volt zökkenő nélküli. Én is átvergődtem rajta. Te most Velem jössz a Kálváriára. Ez a megaláztatások útja. Édesanyánk is Velünk jön, s megosztja veled fájdalmait.

    Nagyon fájdalmas tapasztalni – a történelmi események egyre keményebben tanúskodnak erről –, hogy az Egyház Anyjának szavai a sok akadékoskodás miatt nem járhatták át kellő mélységben az evangelizációs tevékenységet. Bár sok Mária-kegyhely folytat áldásos tevé-kenységet a népi vallásosság formálásában, de az ismételten megszólító Mária-üzenetek még nem érték el a teljes célt, mert kevesen vála-szoltak a meghívásra. Sőt, azt kell látni, hogy az evangelizáció álcázott akadályai, a tetszetős eszmék (mint pl. a racionalizmus, a felvilágo-sodás, a modernizmus, az ateizmus, a libera-lizmus) egyre nagyobb mértékben fordítják el és tartják távol az Istentől a tömegeket (Cor-rado Balducci), s ebből fakadóan mind az öt kontinensen súlyos méreteket kezd ölteni a hitetlenség. ,,Kétségtelen, hogy a keresz-ténytelenedés olyan méretűvé vált, amely még rémálmainkban is elképzelhetetlen volt a II. Vatikáni zsinat lezárása idején'' (J. Ratzinger). Ez a folyamatos leépülés pedig elindítja és mind teljesebbé teszi a bűnnek és következményeinek elhatalmasodását.

     A tisztánlátást tovább akadályozzák az egyre nagyobb számban megjelenő, álmisztikus meséket tartalmazó írások. Az így keltett zavar nagyon legyengíti a természetfeletti jelek hatékonyságát, a bűn szerzője pedig ,,tévútra vezeti az egész világot'' (Jel 12,9b), melynek nyomán a bűn egyre inkább megszerveződik és elhatalmasodik következményével együtt.

     Fontos megjegyezni: Fausztina nővér Naplója, az Isteni Irgalmasság üzenete – jóllehet a magánkinyilatkoztatás körébe tartozik – az Egyházon belül már nem képezi vita témáját. A legmagasabb egyházi fórum – II. János Pál pápával az élen – tisztázott és lezárt minden kérdést, s ajánlja a hívek figyelmébe. Fausztina nővért a Szentatya 1993. ápr. 18-án a boldogok, és 2000. április 30-án szentek sorába emelte.

A Magyar Országgyűlés 45/2014. (XII. 17.) határozatában a magyar zászló és címer emléknapjául március 16-át jelölte ki. Nemzeti jelképeink e napja újabb kapocs lehet az anyaország és az elszakított magyar nemzetrészek között, amely alkalmat és lehetőséget teremt a magyar zászló és címer nemzeti összetartozást jelképező méltó és közös megünneplésére. (Ez lenne az ideális nemzeti zászló!)

Kindelmann Győző összeállítása

Az alábbi keresztutat a Szeretetláng-lelkiség szerves részének tekinthetjük, hiszen a stációk kommentár és kiegészítés nélkül a Szeretetláng Lelki Napló szövegéből kerültek összeállításra. 

Bevezető elmélkedés
(A Lelki Napló 1964 nagycsütörtök-nagypénteki bejegyzése segít bennünket, hogy ráhangolódjunk Krisztus szenvedésére, s hogy megértsük, mekkora áldozatot vállalt Üdvözítő Urunk az emberiség megváltásáért.)

      Szerettem volna az egész virrasztást éjjel a kápolnában tölteni. Erre semmi mód nem adódott. Az Úr Jézus látta efölötti bánkódásomat és így szólt: “Jöjj, mire hazajössz, Én már várlak kis szobánkban.” Meglepett ez a kedves, nem várt figyelmes jóság. Gondolni sem mertem erre. Amíg hazaértem, addig is állandó imádásba merültem, és amikor kis szobámba léptem, „Dicsértessék a Jézus Krisztus!”-sal köszöntöttem Őt. Ő leheletszerű könnyedséggel éreztette jelenlétét, de csak néhány percig. Utána azonnal nehéz bánattal és gondterhelt fájdalommal árasztott el. De úgy, hogy meg kellett fogódznom, hogy össze ne essek. S közben az Úr Jézus fájdalmasan így szólt: „Lelkem s testem szenvedéseiből részt adok. Úgy, ahogy Én szenvedtem mint ember. Mellőzve Istenségem erejét, csak mint ember éltem át a getszemán-éji borzalmat. Én megtisztellek lelkem s testem rendkívüli fájdalmaival. Ez a szenvedés igazán a megváltó munkámban való részvételed elmélyülését jelentse számodra!” S míg ezeket mondta, ott volt mellettem. Még hosszan panaszkodott, és szavai nyomán lelkemben a fájdalmat fokozta.
Időközben éjfél lett, de én ezt az időt csak lepihenve tudtam megvárni. Éjféltől minden erőmet összeszedtem, hogy térden állva vegyek részt az Úr szenvedéseiben. Alig negyed órát tudtam térdelni. A nagy lelki fájdalom, mely eltöltött, annyira igénybe vette minden erőmet, hogy rövid idő után kis imazsámolyom térdeplőjére lekuporodva tudtam csak elmélkedni az Úr szenvedéseiről. Az Általa átárasztott szenvedés egészen elgyengített. Két óra előtt lefeküdtem, de álom nem jött szememre. Csak az Úr szenvedésére gondoltam. Az Úr Jézus reggel arra kért: „Ne hagyd el magad, ma egész nap szenvedj Velem!”

     Úgy véljük, 1830-ban a Csodás Érem átadása alkalmával új korszak kezdődött történelmünkben. Az elhangzott üzenet, az átadott érem története, s két oldalának rajzolata jelzi az új korszak nagy nyitányát. A Szent Szűz Jézus akaratából teljes és hatékony mozgósítást kezdeményez az emberiség hitének, keresztényi életének megőrzéséért és kiteljesedéséért.

     Jellemző, hogy a Mária-jelenések üzeneteiben az Egyház Anyja minden alkalommal az örök boldogságunkat veszélyeztető bűnre és a nyomában járó pusztításra hívja fel figyelmünket. Már a Csodás Érem felirata, a híressé vált imádság – ,,Ó, bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, könyörögj érettünk, akik hozzád menekülünk!'' – is erre utal. Nem sokkal később, 1846-ban a La Salette-i jelenés prófétai kitekintést nyújt az elhatalmasodó bűn szerveződésére, pusztítására, és annak végkimenetelére. Az Egyház Anyja sírva figyelmeztetett a megszokottá vált káromkodás, és a vasárnapi szentmise-mulasztás lélekromboló hatására. 1858-ban, Lourdes-ban bűnbánatra és a bűnben élőkért hozott áldozatra szólított fel. Ez történik az 1917-es fatimai jelenések alkalmával is, amikor Jézus Anyja drámai módon újra felhív a bűnben élőkért vállalt áldozatra és az értük végzett imára. Erről beszélnek az 1953-ban, Siracusában hullott néma anyai könnyek. Nemkülönben az újabb, kivizsgálásra váró jelenések és a világ különböző pontjain vért könnyező Mária-szobrok. 

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozott! Légy te az első!

Abortált magzatokkal fűtenek brit kórházakban

Brit kórházakban fűtésre használják az abortált magzatokat. Az elmúlt két évben 15 500 meg nem született gyermek földi maradványait „hasznosították” a „hulladékból energiát program” keretében működő erőművekben – írja a brit The Independent.

Brit kórházak területén a „hulladékból energiát” elnevezéssel működő minierőművekben abortált és elvetélt magzatokat égetnek el. Az elmúlt két évben 15 500 magzat égett el ebben a programban. A magzatokat a kórházakban klinikai hulladékként kezelik és elégetik – derítette ki egy nyomozás.

Nagy-Britanniában minden hetedik terhesség megszakad, évente négyezer – azaz napi tizenegy – vetélés történik.

A nyomozati anyag több vezető kórházat említ, akik részt vettek a „hulladékból energiát” programban: összesen 27 intézmény neve szerepel a listán.

A nagy felháborodást kiváltó eljárásra a brit Channel 4 csatorna Dispatches című műsora kapcsán derült fény.

A gyakorlat teljességgel elfogadhatatlan – nyilatkozta a tényekkel szembesülve Dan Poulter egészségügyi miniszter. Bár a kórházak túlnyomó többsége nem így jár el, valamennyi intézmény esetében meg kell szüntetni ezt a gyakorlatot. Az emberi szövetek felhasználásában illetékes hatóságot (HTA) az ügy kapcsán felkérték, hogy azonnali hatállyal intézkedjen.

A cambridge-i egyetem kórházaihoz tartozó NHS alapítványi testület szóvivője azt nyilatkozta, hogy a szakképzett egészségügyi dolgozók tisztelettel és odafigyeléssel tájékoztatják a pácienseket és családtagjaikat a lehetőségekről, szóban és írásban egyaránt.

A szülőknek pontosan ugyanazok a választási lehetőségei vannak az elhalt magzatok maradványaival kapcsolatban, mint a halva született csecsemők esetében, személyes kívánságaikat pedig tiszteletben tartják.

Magyar Kurír - 2014. március 25.

A Biblia nem hagy kétséget afelől, hogy a hamis látnokokat és követőiket Isten keményen bünteti!

       Hazugságot prófétálnak nevemben..., nem küldtem őket, nem adtam nekik parancsot, nem is szóltam hozzájuk. Hazug látomást, üres hiábavalóságot és maguk kitalálta csalárdságot jövendölnek nektek. (Jer 14,14) Igen, kitör az Úr haragjának vihara; pusztító szélvihar zúdul a gonoszok fejére: Az Úr haragja nem fordul vissza, míg meg nem valósítja, s be nem teljesíti szívének szándékát. Majd az idők végén értitek ezt meg világosan. Nem küldtem ezeket a prófétákat, mégis futnak. Nem is szóltam hozzájuk, mégis prófétálnak. Ha részt vettek volna tanácsomban, tudtára adták volna népemnek szavaimat, és visszatérítették volna őket gonosz útjaikról, gonosz tetteiktől. (Jer 23,19-22)

A szerkesztő magyarázkodása:

      Testvéreim! (Nemde) ha valaki közületek eltéved az igazságtól és valaki (...) visszatéríti téves útjáról, megmenti annak lelkét a haláltól, és betakarja bűneinek sokaságát? (Jak 5,19) 
Veletek kapcsolatban meg vagyok győződve arról, hogy ti is telve vagytok jósággal, bővében vagytok az ismeretnek és képesek vagytok figyelmeztetni egymást. Itt-ott merészebben írtam nektek, testvérek, hogy emlékeztesselek titeket bizonyos dolgokra. Annak a kegyelemnek erejében tettem ezt, amit Isten adott nekem... (Róm 15,14-15) (Mi mást ajánlhatok Keresztségemből fakadóan, mint) őrizd meg a rád bízott kincset, kerüld a profán, újdonsághajhászó fecsegést, az álságos 'ismeret' ellenvetéseit, amelyet némelyek elfogadtak, és a hittől elszakadtak. Kegyelem veletek! Ámen! (1Tim 6,20-21) 

Az Egyház első pápájának, Péternek intelme: 
      Ti tehát szeretteim, miután mindezt előre tudjátok, vigyázzatok, hogy az istentelenek tévelygése magával ne ragadjon titeket, és el ne veszítsétek saját szilárdságotokat. Sőt, inkább növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunk és üdvözítő Jézus Krisztusunk ismeretében. Neki legyen dicsőség most és az örökkévalóság napján! Ámen. (2Pét 3,17-18) Akinek van füle, hallja meg! (Mt 11,15)

_____________________________________________

Kedves Olvasóim figyelmébe és elmentésre ajánlom az alábbi szentírási idézeteket!
Mt 7,15;  Mt 24,12;  Mt 25,13;  Mk 1,15;  Mk 4,9;  Mk 13,5-13;  Mk 13,19-23;  Mk 13,32-33;  Mk 14,38;  Mk 16,15;  Lk 8,12;  Lk 12, 2-3;  Lk 16,13;  Lk 17,1-3;  Lk 18,8;  Lk 21,7-12;  Lk 21,8-11;  Lk 21,10-12; Lk 21,25;  Lk 21,34;  Jn 2,7-9;  Jn 8,44;  Jn 10,9;  Jn 14,6;  Jn 16,33;  Apcsel 2, 17-18;  Apcsel 20, 28,30;  Róm 1,29-30; Róm 16,18;  Róm 16,20;  1Kor 16,13;  Ef 5,10-14;  Kol 2,7-8;  1Tessz 5,1;  1Tesz 5,3;  1Tessz 5,15-18;  2Tessz 2,1-4;  2Tessz 2,9-10;  1Tim 4,1-2;  1Tim 6,20-21;  2Tim 3,1-9;  2Tim 3,13;  2Tim 4,3-4;  Tit 1,10-11;  Zsid 1,1-2;  Zsid 3,12-13;  Jak 3,1;  1Pét 5,8-9;  2Pét 2,2-3;  2Pét 3,17;  1Jn 4,1;  Jel 9,1-11;  Jel 8,10-11;  Jel 9,13-21;  Jel 12,1;  Jel 12,9b;  Jel 13,1-8;  Jel 14,4-6;  Jel 16,14.
Az Ószövetségből: Jer 14,14-15;  

Lépre ne menjetek!

      Az Úr szavai: Vigyázzatok, hogy senki rabul ne ejtsen titeket bölcselettel és hiú megtévesztéssel, amely emberi hagyományhoz, a világ elemeihez, nem pedig Krisztushoz igazodik. (Kol 2,8) Vigyázzatok, nehogy valaki félrevezessen titeket. Mert sokan fognak jönni az én nevemben és azt mondják: 'Én vagyok a Krisztus', és sokakat félre fognak vezetni. (Mk 13,5) Van ugyanis sok engedetlenkedő, üres fecsegést folytató, csaló ember is, főképp a körülmetéltek köréből. Ezeket le kell inteni, mert feldúlnak, rút haszon kedvéért olyasmiket tanítanak, amiket nem kellene. (Tit 1,10-11) Sokan fogják követni eltévelyedéseiket, s miattuk becsmérelni fogják az igazság útját. Nyereségvágyból fakadó szavaikkal igyekeznek megvásárolni titeket; de az ítélet már régóta készül ellenük, és a rájuk váró pusztulás el nem alszik. (2Pét 2,2-3) Az utolsó időkben egyesek elszakadnak a hittől, a megtévesztés szellemeire és az ördögök tanítására hallgatnak, azokra, akik képmutatóskodva, de lelkiismeretükben megbélyegezve hazugságokat hirdetnek. (1Tim 4,1-2) Lesz ugyanis idő, amikor az emberek nem viselik el az egészséges tanítást, hanem saját kívánságaik szerint seregszámra szereznek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük; elfordítják fülüket az igazságtól, és átadják magukat a meséknek. (2Tim 4,3-4) Akkor, ha valaki azt mondja nektek: 'Íme, itt a Krisztus, íme, amott', ne higgyétek. Mert hamis krisztusok és hamis próféták támadnak, jeleket és csodákat művelnek, hogy ha lehet, még a választottakat is tévedésbe ejtsék. Ti tehát vigyázzatok; íme, mindent előre megmondtam nektek. (Mk 13,21-23)

Azután így szólt tanítványaihoz: 
      Lehetetlen, hogy botrányok elő ne forduljanak, de jaj annak, aki okozza azokat. Jobb lenne annak, ha malomkövet kötnének a nyakára és a tengerbe vetnék, mint hogy megbotránkoztasson egyet is e kicsinyek közül. Vigyázzatok magatokra! (Lk 17,1-3) Izraelita férfiak, vigyázzatok mit tesztek ezekkel az emberekkel! (Apcsel 5,35) 
(Papjaim) vigyázzatok magatokra és az egész nyájra, amely fölé a Szentlélek elöljáróul helyezett titeket, hogy kormányozzátok Isten egyházát, amelyet tulajdon vérén szerzett. Tudom, hogy miután elmegyek, ragadozó farkasok jönnek közétek, és nem fogják kímélni a nyájat. Sőt köztetek is támadnak férfiak, akik fonák dolgokat beszélnek... (Apcsel 20,28-30) Amikor azonban testvéreitek ellen így vétkeztek, és megsértitek az ő gyönge lelkiismeretüket, Krisztus ellen vétkeztek. (1Kor 8,12) A világban megpróbáltatások érnek titeket, de bízzatok, én legyőztem a világot (Jn 16,33). Egy szolga sem szolgálhat két úrnak; mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak. (Lk 16,13) Vigyázzatok, hogy senki rosszért rosszal ne fizessen, hanem mindenkor szolgáljátok egymás és mindenki javát! Mindig örüljetek! Szüntelenül imádkozzatok! Mindenért adjatok hálát, mert ezt várja Isten mindnyájatoktól Krisztus Jézusban. (1Tessz 5,15-18) Vigyázzatok testvérek, ne legyen közületek senkiben hitetlenségre hajló gonosz szív, hogy el ne szakadjon az élő Istentől! Inkább buzdítsátok egymást minden egyes nap, (...), nehogy közületek valakit is megkeményítsen a bűn csalárdsága. (Zsid 3,12-13) Vigyázzatok, legyetek állhatatosak a hitben, cselekedjetek férfiasan és legyetek erősek. (1Kor 16,13) Sok csaló ment ugyanis szerteszét a világba. Ezek nem vallják, hogy Jézus Krisztus testben eljött. Aki ilyen, az csaló és antikrisztus. Vigyázzatok magatokra! El ne veszítsétek, amit fáradozásotokkal elértetek, hogy teljes jutalmat kapjatok! (Jn 2,7-9) Ne akarjatok sokan tanítók lenni, testvéreim, hiszen tudjátok, hogy így súlyosabb ítéletet veszünk magunkra. (Jak 3,1) Mert ördögök lelkei ezek, akik jeleket művelnek. (Jel 16,14) Az (antikrisztus) érkezését pedig – a sátán hatalmából – mindenféle hamis erőmegnyilvánulás, jel és csoda kíséri és mindenféle csábítás a gonoszságra, azok vesztére, akik elkárhoznak, mert nem fogadták be az igazság szeretetét, hogy üdvözüljenek. (2Tessz 2,9-10) Józanok legyetek és vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán körüljár, keresve, kit nyeljen el. Erős hittel álljatok neki ellen... (1Pét 5,8-9) Engedelmeskedjetek tehát Istennek; az ördögnek pedig álljatok ellen, és futni fog tőletek. (Jak 4,7)

OLVASD VÉGIG ÉS GONDOLKOZZ!

Gyermekeid jövőjéről, Európa fennmaradásáról van szó.

Ne várj másokra, ne hidd, hogy Te kicsi vagy és nem tehetsz semmit!

Mindegy hol élsz, ha magyar vér folyik ereidben, magyar gyökerekkel, Te is felelős vagy, felelős leszel Szülőhazád sorsáért!

Nem kell rajonganod a jelenlegi Kormányért, mert ha hibákat követ is el, mégis küzdve-szenvedve stabilan jó felé emelkedik az ország és azt kell nézni, hogy minden eddigihez képest, hibái ellenére ez eddig a legjobb országvezetés! Legyen végre egységes a Nemzet!

Ne hallgass arra az ellenzéki károgásra, mely ellenségként tajtékzó dühvel Magyarország előremenetele ellen mesterkedik, és minden "nagylelkű javaslatuk" csak akkor jut eszükbe, amikor nem ők vannak kormányon. Vezetői alkalmatlanságuk bizonysága, hogy azt sem képesek felmérni, miszerint önmaguk közt is ellenségesek és a nép előtt már teljesen hitelt veszítettek! Még mindig a lenini módszer szerint igyekszenek teret nyerni: "Ha a hazugságot gyakran ismétlik, igazsággá válik" (Lenin)! Ez bizony lejárt lemez és ha lassan is, de az embereknek kinyílt a szemük, nem lehet nyilvánvaló hazugságokkal újra beetetni.

Gondolkozz és mérlegelj! A büszke nyugatot a saját "felvilágosodás szelleme" rendíti meg, és sok európai ország népe már felismerte és elismerte a helyes politikai irányt képviselő, bátor, meg nem alkuvó, a nemzetéért harcoló magyar miniszterelnököt, Orbán Viktort.

Jobb lenne ez másként, mással? Mert a baj nagy!

Legyen végre magyar egység!

Rajtad is múlik, kérd a Magyarok Istenét és a Magyarok Nagyasszonyát, ne hagyja elveszni sokat szenvedett országát!

Mondj el egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet Édes Magyar hazánkért, vezetőinkért, népünkért, a magyar családokért és biztonságunkért! Ha teheted egy tizednyi, vagy egész rózsafüzért is felajánlhatsz e szándékra (a nem imádkozók helyett)! Tehát ne akkor jusson eszedbe fohászkodni, amikor már kilátástalan lesz a helyzeted! "Ha lesz egymillió imádkozó magyar, nem félek a jövőtől!" − mondta Mindszenty prímásunk.

Kérlek benneteket, hogy ezt a láncot ne szakítsátok meg, küldjétek tovább, akinek jónak látjátok és akikkel együtt imádkozhatunk!

Isten áldd meg a magyart, Örökös Királynőnk és a Magyar Szentek könyörögjetek érettünk! 

Forrás: E-mai körlevél

Kedves Testvérek!

Arra hívunk benneteket, hogy lélekben hordozzuk együtt Magyarországot, vigyük Jézus trónja elé 30 napon keresztül a választásokig! Imádkozzunk, hogy Isten nagy dolgokat tudjon véghez vinni a magyar népen, szíveinkben, gondolkodásunkban és kapcsolatainkban. Történelmünk bizonyítja, Isten meghívta a magyar népet arra, hogy tanúságot tegyen Krisztus keresztjének az erejéről és győzelméről. Hisszük, hogy Isten erre hív minket ebben a mostani időben is!

AZ IMA MENETE

I.    Hívjuk a Szentlelket és kérjük ajándékait a pünkösdi szekvenciával
     Jöjj, Szentlélek Istenünk, add a mennyből éreznünk fényességed sugarát!
Jöjj, szegények Atyja, Te, bőkezűség Istene, lelkünk fényed hassa át!
Édességes vigaszunk, drága vendég szomjazunk, édes lélekújulás.
Fáradottnak könnyülés, tikkadónak enyhülés, sírónak vigasztalás.
Boldogságos tiszta fény, szállj meg szívünk rejtekén, híveidnek napja légy!
Ihleted, ha fényt nem ad, emberszívben ellohad mindent érő, minden ép!
Mosd meg, ami szennyezett, aszúságra hints vizet, orvosold a sebhelyet!
Simogasd a darabost, fölmelengesd a fagyost, útra vidd, ki tévelyeg!
Add, vegyék el híveid, kik hitük beléd vetik, hétszeres kegyelmedet!
Jámbornak jutalmazást, engedj boldog kimúlást: mindörökké mennyeket!

II.    Imádkozzuk Pio atya ellenállhatatlan kilencedét a következő szándékokkal:
     1. Jézusom, Te mondod: „Kérjétek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak néktek.” Íme,  most zörgetek, keresek és kérem a kegyelmet, hogy: 
A magyar nép tartson bűnbánatot és teljes szívvel térjen meg Istenhez, keresse az Ő arcát és az Ő akaratát, és cselekedje meg az igazság és a szeretet cselekedeteit! 
Miatyánk… Üdvözlégy… Dicsőség… Jézusom Szentséges Szíve, remélek és bízom Benned. Amen.

     2. Jézusom, Te mondod: „Amit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.”   Íme, most a Te nevedben kérem az Atyától a kegyelmet, hogy: 
Áldd, erősítsd és óvd meg népünk egyházi és politikai vezetőit, hogy örömmel és bizalommal tudják építeni a Te Országodat és vezetni a magyar népet; Te legyél az Igazság és Bölcsesség számukra!
Miatyánk… Üdvözlégy… Dicsőség… Jézusom Szentséges Szíve, remélek és bízom Benned. Amen.

     3. Jézusom, Te mondod: „Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak.” Íme, most szavad csalatkozhatatlanságára támaszkodom, és kérem a kegyelmet, hogy: 
Kérjük a tisztánlátás, egység és béke ajándékát nemzetünk számára, hogy újjászülessen és meggyógyuljon országunk, és azzá váljon, aminek Isten megálmodta.
Miatyánk… Üdvözlégy… Dicsőség… Jézusom Szentséges Szíve, remélek és bízom Benned. Amen.

Befejezésül: 
     Jézusom Szentséges Szíve, légy irgalmas hozzánk! Add meg nekünk Szűz Mária Szeplőtelen Szívének, a Te         és a mi gyöngéden szerető Édesanyánknak a közbenjárására a kért kegyelmeket! 
     Magyarok Nagyasszonya könyörögj érettünk! Magyar Szentek, könyörögjetek érettünk! 

III.    Adjunk hálát előre, saját szavainkkal a meghallgatott imáért!

Kérjük, hogy továbbítsátok ezt a levelet ismerőseiteknek, barátaitoknak, az imacsoportok tagjainak, hogy együtt imádkozzunk!

http://nagykovacsiplebania.hu/content/imaszovetseg-magyarorszagert

Csalárd eszmék, hamis üzenetek

      Hova is jutott a keresztény Európa? Valamikor a reneszánsz idején elindult egy merész, gondolkodásra késztető folyamat, amely sajnos olyan szellemek révén realizálódott, mint Erasmus, Luther, Zwingli, Kálvin, majd beletorkolt abba a XVIII. századba, mely a legistentelenebb, legvéresebb forradalmat szülte meg, ennek ellenére “Nagynak” nevezik. Teljesen abszurd, hogy ezt a kort a felvilágosodás korának kell neveznünk, holott soha nem köszöntött akkora sötétség a világra, mint épp a “felvilágosodás” által! Józan ész ide, ráció oda, ettől kezdve a szavakat és meghatározásokat már másképp kellett értelmezni, annak szabadosságával, hogy nem lehet sem tabu, sem dogma a vizsgálódó értelem előtt. Érdekes, hogy mára valahol törés állt be és mintha egyre több határozott tabuval, érinthetetlen dogmával találkoznánk, melyeknek megsértése komoly retorziót vonhat maga után. Észre sem szabad venni a nyilvánvaló valótlanságokat, mert aki észreveszi, gyanússá és szélsőségessé válik. 
      A szabadosságban tobzódó új világrend fiait, egyetlen iránymutató közös szándék egyesíti, hogy gyengítsék (lerombolják) a Katolikus Egyházat! (Mindazáltal ezen igyekezetüket sem illik észre venni, pláne szóvá tenni!)
      Korunkban, amikor a tömegtájékoztatási eszközöknek (az internetnek) köszönhetően minden ismeret és titok gyorsan fényre kerül, az ezt rejteni kívánók részéről két új taktika került bevezetésre. Egyfelől az igazság vélelmét „összeesküvés elméletnek” minősítik, másfelől teljesen hamis összeesküvés elméleteket dobnak a köztudatba, hogy mintegy nevetségessé tegyék a rejtett ismereteket! Ilyenek, a katolikus Egyház egységét bomlasztani szándékozó manipulált hírek, a rágalmak, a kiszivárogtatott, késleltetett vagy felnagyított információk, a hamis „magán-kinyilatkoztatások” és az áltudományos hírek terjesztése is! (Pl. a nagyfigyelmeztetés.hu; a XVI. Benedek pápa elleni esedékes per; Jézus vérének vizsgálata /Ron Wyatt/, stb) — Ó, ezek a rendkívüli képességgel bírók, oly jól vannak értesülve (de honnan?)!
       A sátán is ad hatalmat híveinek. Olykor – mivel ő a hazugság bajnoka –, e hatalmak birtokosai nem fogják fel azonnal, honnan származik képességük, vagy esetleg nem akarják megérteni, mert túlontúl boldogok ezekkel az ingyenes adományokkal. Így előfordulhat, hogy valakinek jóstehetsége van, mások, ha kapnak egy fehér lapot és egy tollat a kezükbe, többoldalnyi üzenetet írnak mintegy diktálásra maguktól (...). Általánosan elterjedt, hogy bizonyos emberek „hangot” hallanak, amely olykor imádságokat sugall, máskor egészen más dolgokat. (…) Vajon mi a forrása ezeknek a sajátos adományoknak? Talán a Szentlélek karizmái volnának? Vagy talán ördögi eredetűek? (D.G. AMORTH, Egy ördögűző tapasztalatai /A sátán adományai/ ECCLESIA 2005) 
      Ne féljetek tehát tőlük! Mert semmi sincs elrejtve, ami le ne lepleződne, s nincs rejtett dolog, ami ki ne tudódna. (...) Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni. Féljetek inkább attól, aki a lelket is és a testet is el tudja pusztítani... (Mt 10,26-28) Keressétek azt, ami az Úrnak tetszik. Ne vegyetek részt a sötétség meddő cselekedeteiben, sőt inkább korholjátok azokat. Mert amiket ők titokban tesznek, még kimondani is szégyen. Mindenre azonban, ami elmarasztalásban részesül, arra világosság derül, s minden, ami napvilágra jut, világossággá válik. (Ef 5,10-14)

Bármerre sétálsz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozott! Légy te az első!

Szent John Ogilvie a skóciai Drumnakeith-ben született 1579-ben, protestáns családban.
12 éves korában az Európai kontinensre küldték tanulni. Tanulmányai során megismerte az igazságot és a vallási konfliktusok motivációit, és nemcsak katolizált de tizenhét évesen belépett a jezsuita rendbe 1596-ban. Párizsban szentelték pappá 1610-ben.
1613-ban magát kereskedőnek álcázva visszatért hazájába, ahol a katolikus papság működését halállal büntették!
Hitoktatott, misézett és prédikált a rejtett közösségekben.
1614. októberében letartóztatták, de ő a kínzások hatására sem hagyta el hitét, nem árulta el társait és a rómahű kisközösségeket.
1615. március 10-én, 36 évesen vezették a vesztőhelyre, amikor is utolsó szabad mozdulatával a tömegbe hajította a rózsafüzérét, e szavakkal: "ha katolikust talál el, az mélyüljön el a hitében és imádkozzon érte, ha pedig hitetlent vagy protestánst talál el, az térjen meg"!
A repülő rózsafüzér egy Heckersdorff János nevű fiatal magyar reformátust ütött mellkason, aki épp tanulmányúton volt Skóciában. Aznap csak véletlenül járt Glasgow azon részében, és csupán a kaján elvhűség vitte a helyszínre. A rózsafüzér, szó szerint szíven ütötte és úgy érezte, mintha kígyó marta volna meg. Lelkében mély nyomot hagyva, hetekig nem tudott szabadulni annak gondolatától, hogy nem véletlenül történt vele az eset. Ez kikezdte kálvinista hitét.
Rómába utazott és a pápa lába elé borulva kért bocsánatot súlyos tévelygéseiért. Visszatért katolikus hitéhez és haláláig nagy rózsafüzér-imádkozóként ismerték!
John Ogilvie jezsuita vértanút 1929-ben boldoggá, 1976-ban pedig szentté avatták.
Ünnepe március 10.

Római Szent Franciska özvegy és szerzetesnő
Ünnepe: március 9

forrás: Hankovszky Miklós

Előkelő római családban született 1384-ben. Már gyermekkorát is elmélyült vallásosság jellemezte. Szülei akaratából férjhez ment: Lorenzo de Ponziani felesége lett. Áhítat-gyakorlatait és a felebaráti szeretet cselekedeteit 40 évi házassága alatt sem hanyagolta el. A keresztény feleség és édesanya példaképe – 6 gyermeke volt. Fáradhatatlanul gondoskodott Róma szegényeiről, sőt, amikor már anyagi tehetsége nem volt, még koldulni is elment a szegények részére. Megalapította az Obláták társulatát, akik Szent Benedek szabályai szerint, de fogadalomtétel nélkül éltek. Férje halála után, 1437-ben az általa alapított kolostorba kérte felvételét. Itt fejezte be földi életét 1440 március 9-én. 1608-ban V. Pál pápa avatta szentté.

Szent Franciska, könyörögj érettünk!

OLVASD VÉGIG ÉS GONDOLKOZZ!

Gyermekeid jövőjéről, Európa fennmaradásáról van szó.

Ne várj másokra, ne hidd, hogy Te kicsi vagy és nem tehetsz semmit!

Mindegy hol élsz, ha magyar vér folyik ereidben, magyar gyökerekkel, Te is felelős vagy, felelős leszel Szülőhazád sorsáért!

Nem kell rajonganod a jelenlegi Kormányért, mert ha hibákat követ is el, mégis küzdve-szenvedve stabilan jó felé emelkedik az ország és azt kell nézni, hogy minden eddigihez képest, hibái ellenére ez eddig a legjobb országvezetés! Legyen végre egységes a Nemzet!

Ne hallgass arra az ellenzéki károgásra, mely ellenségként tajtékzó dühvel Magyarország előremenetele ellen mesterkedik, és minden "nagylelkű javaslatuk" csak akkor jut eszükbe, amikor nem ők vannak kormányon. Vezetői alkalmatlanságuk bizonysága, hogy azt sem képesek felmérni, miszerint önmaguk közt is ellenségesek és a nép előtt már teljesen hitelt veszítettek! Még mindig a lenini módszer szerint igyekszenek teret nyerni: "Ha a hazugságot gyakran ismétlik, igazsággá válik" (Lenin)! Ez bizony lejárt lemez és ha lassan is, de az embereknek kinyílt a szemük, nem lehet nyilvánvaló hazugságokkal újra beetetni.

Gondolkozz és mérlegelj! A büszke nyugatot a saját "felvilágosodás szelleme" rendíti meg, és sok európai ország népe már felismerte és elismerte a helyes politikai irányt képviselő, bátor, meg nem alkuvó, a nemzetéért harcoló magyar miniszterelnököt, Orbán Viktort.

Jobb lenne ez másként, mással? Mert a baj nagy!

Legyen végre magyar egység!

Rajtad is múlik, kérd a Magyarok Istenét és a Magyarok Nagyasszonyát, ne hagyja elveszni sokat szenvedett országát!

Mondj el egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet Édes Magyar hazánkért, vezetőinkért, népünkért, a magyar családokért és biztonságunkért! Ha teheted egy tizednyi, vagy egész rózsafüzért is felajánlhatsz e szándékra (a nem imádkozók helyett)! Tehát ne akkor jusson eszedbe fohászkodni, amikor már kilátástalan lesz a helyzeted! "Ha lesz egymillió imádkozó magyar, nem félek a jövőtől!" − mondta Mindszenty prímásunk.

Kérlek benneteket, hogy ezt a láncot ne szakítsátok meg, küldjétek tovább, akinek jónak látjátok és akikkel együtt imádkozhatunk!

Isten áldd meg a magyart, Örökös Királynőnk és a Magyar Szentek könyörögjetek érettünk! 

Forrás: E-mai körlevél

A teremtés csodája

Egy multimilliomos vállalkozó sajtótájékoztatót tartott, ahol az interjú végén a kíváncsi újságírók feltettek egy kérdést:

– Miért hiszi, hogy van Isten?

– Nézzék, nekem számtalan üzemem van. Az egyikben autókat, a másikban húsdarálót, és sok egyebet gyártunk.

Egy autótípus 140-150 ezer alkatrészből áll, melyet 24 mérnököm tervez meg, majd anyagpróbákat végzünk, és csak azután jöhet a gyártás. 

No de vegyük csak a húsdarálót. Mindössze 9 alkatrészből áll, és 17 mozdulattal lehet összeszerelni a futószalagon, mégis egy-egy munkásnak több napon át kell gyakorolnia ennek módját. 

Ha nekem ezek után azt állítja valaki, hogy a több milliárdszor bonyolultabb világegyetem megalkotásához nem kellett a Teremtő, az nem normális!

– Rendben van, de mivel tudná Ön kézzelfoghatóan bizonyítani a Teremtő létezését?

A gyáros észrevette a gúnyos felhangot, és diktálni kezdett a titkárnőjének:

"Pályázat. Építészmérnököt keresek, aki megtervez, majd kivitelez egy toronyépületet az általam felvázolt méretekben és minőségben. Alapméret: kör alakú, átmérője 4 méter. Magassága ennek legalább 200-szorosa, azaz 800 méter. (Természetesen bírnia kell a toronynak az elemi erők okozta bármilyen erős kilengést!) A fal vastagsága alaptól a felső szintig max. 25 cm lehet.

Ebbe bele kell szerelni a víz, gáz, csatorna, felvonó és minden egyéb kiszolgáló rendszer csöveit, vezetékeit. A torony belsejében nem lehet semmi. Kívül-belül teljesen simára, egyenletes felületűre kell készíteni, merevítés, kitámasztás nem lehet rajta. Ennek ellenére a torony tetejére legyen ráépítve egy önállóan működő komplett vegyi üzem, amely tápszereket állít elő, emberi fogyasztásra.

Siker esetén a honorárium összegét a mérnök szabhatja meg, bármilyen magas összegben." 

Elvette a papírt a titkárnőjétől, és aláírva átnyújtotta az újságírónak.

– Tessék, itt a válaszom. Benne a bizonyíték!

– Nem értjük, hogy mi akar ez lenni?

– Majd később megértik. Egyelőre közöljék a lapjukban feltűnő helyen. Ha akad rá jelentkező, újra találkozunk, és folytatjuk a sajtóértekezletet!

A nagy érdeklődést kiváltó eseményre jó néhány neves építészmérnök, és még a korábbinál is több újságíró jött el.

– Talán el is kezdhetjük, szólt ironikusan a házigazda. Kérem az első jelentkezőt, tegye meg ajánlatát, ismertesse elképzeléseit. Csak konkrét megoldást, kivitelezhető terveket fogadok el!

Néhány percnyi vita után a szakma legismertebb építésze dühösen megjegyezte: Látom már, hogy én kiestem a versenyből, de szeretném látni azt, aki ezt megtervezte! Ezt ugyanis az ön paramétereivel egyszerűen lehetetlen megépíteni! 

A gyáros megkérdezte:

– Nos, van még jelentkező? Ha nincs, akkor kérem, figyeljenek jól, bemutatom az eredetit.

A titkárnő átnyújtott neki egy hosszú, cső alakú papírtekercset. Kibontotta az egyik végénél, és óvatosan kihúzott belőle egy ép búzaszálat, szép, tömör aranykalásszal. Azután így szólt a jelenlevőkhöz:

– Igazuk van uraim, ez a feladat az ember számára valóban lehetetlen! De a Teremtőnk, csodálatos alkotásokat hozott létre, mint ez is, nézzék csak! Mérjék le, itt vannak hozzá a műszerek! Figyeljenek kérem! Kör alakú a szára, átmérője pontosan 4 mm. A magassága ennek épp a 200-szorosa, azaz 800 mm. A falvastagsága mindenütt 0,25 mm. Kívül sima, belül üres, és az összes táp- és kiszolgáló csatorna ebben a vékony falban fut, no és ez a csodálatos miniatűr vegyi üzem a kalász, itt a tetején önállóan működik. És tudják hogyan? Napenergiával!

Ráadásul a Napot is Isten teremtette. Értik az összefüggéseket? Ez a kis vegyilabor 8-9 féle tápanyagot, vitamint állít elő vízből és a talajból felszívott ásványi anyagokból, napenergiával. Ez alatt szelek és viharok tépik, kényükre hajlítgatják, akár a földig. De a búzaszálak ezt is kibírják. Nos, uraim az itt látható remekmű egyértelműen bizonyítja a Teremtő létezését, és határtalan, számunkra szinte felfoghatatlan képességeit. Köszönöm hogy eljöttek ide megszemlélni Isten teremtő erejének egyik kézzelfogható bizonyítékát.

Ha körülnéznek, ha tükörbe néznek, mindenütt az ő alkotásait látják.

Ha pedig teremt és műveket alkot, akkor létezik!

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozott! Légy te az első!

A sánta kiskutya

     Egy kutyatenyésztő hirdetést adott fel és plakátokat ragasztgatott ki, mivel 9 kölyökkutyája született. Sokan jöttek megnézni és előjegyeztetni maguknak a kiskutyákat, mert nagyon jó hátterű ebek kölykeiről volt szó.

Egyik nap jött egy kisfiú is, kezében egy rövidke botdarabkával..

– Csókolom, bácsi! Van egy kis gyűjtött pénzem, mert már régóta szeretnék egy kutyát. Meg szabad néznem őket?

– Természetesen. Gyere velem hátra, most éppen a házukban vannak, de várj, félrevonom az anyjukat, mert nem mindig örül a látogatóknak, aztán kihívom őket – válaszolta a tenyésztő.

Ahogy szólt nekik, rögtön kiszaladtak a házukból és hozzájuk futottak. Teli voltak élettel, vidámsággal csak úgy libegett a fülük a szélben és oda-vissza előzgették egymást.

De egy a sok közül lemaradva, bicegve botorkált ki a kis házikóból. Szegényke nem tudott úgy futni, mint a többi kölyök, mert sántán született.

Ahogy a kisfiú meglátta, felcsillant a szeme és így kiáltott:

– Őt kérem!

– Aranyos tőled fiacskám, de ő nem fog meggyógyulni. Soha nem fog tudni úgy futni, mint a többi kölyök, és így csak nehezen fog tudni veled játszani. Jobb ha inkább nem őt választod – reagált rá a tenyésztő.

Erre a kisfiú megfogta a bal nadrágja szárát, és felhúzta a combjáig.

A tenyésztő döbbenten látta, hogy a fiúnak lábprotézise van. Szóhoz sem jutott.

– Bácsi kérem, hagy vegyem meg azt a sánta kutyát! Én sem tudok úgy futni, mint az iskolatársaim. Szükségem van egy megértő társra, aki együtt tud érezni velem! – fakadt ki magából a kisfiú.

– És mondd, miért hoztad magaddal azt a kis botot? – kérdezte a tenyésztő.

– Azért, hogy amelyik az enyém lesz, annak nekiadjam! – felelte a legényke.

– Na akkor add oda neki és viheted is! 

– És mennyit kell fizetnem, bácsi? – kérdezte kíváncsian a kisfiú.

– Nem pénzért adom, hanem a megértő szeretetedért! A szeretetet nem lehet megvásárolni, légy vele boldog!

– A kiskutya szájában a bottal odajött a fiúhoz, és szemeivel szinte mondta: "Mehetünk kis gazdám!" – és a kisfiú szemében könnyek csillantak meg...

Bármerre, bármilyen úton jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Légy te az első!

Mese a Szeretetről

     Az egyszeri asszony amikor kijött a házból, három igen különös, fehér szakállú, jóságos öregre lett figyelmes, akik úgy üldögéltek, mint a "Három Királyok"! Igen szimpatikusnak találta őket és gondolta behívja a házba, hátha éhesek. Így szólt: "Szívesen megkínállak valamivel benneteket, jöjjetek be a házba!"

"A ház ura itthon van?" – kérdezték.

"Nem, nincs itthon!" – válaszolta az asszony.

"Akkor nem mehetünk be!" – felelték. Az asszony felettébb csodálkozott ezen és sajnálkozva ment a dolgára.

Amikor este a férje hazaért, a három ősz szakállú öreg, még mindig ott ült. Az asszony nem is mulasztotta el férjével közölni, hogy milyen sajátos választ kapott délelőtt. "No, akkor menj és mondd meg nekik, hogy itthon vagyok, és nyugodtan bejöhetnek. Már magam is kíváncsi lennék, hogy miféle szerzetek ezek?!"

A feleség kiment, és újra hívta az öregeket. Ők azonban így feleltek: "Köszönjük, de együtt nem mehetünk be a házba!"

"Miért nem?" – kérdezte az asszony csodálkozva.

"Azért, mert én vagyok a Jólét, a másik két társam pedig a Siker és a Szeretet." Majd így folytatta: "Beszéld meg a férjeddel, hogy melyikünket akarjátok behívni hármunk közül!?"

Az asszony elmondta válaszukat a házban, mire a férj igen megörült: "De hiszen ez nagyszerű! – mondta – akkor hívjuk be Jólétet a házunkba!"

A felesége nem értett egyet. "Kedvesem, miért nem inkább a Sikert hívjuk be?"

A menyük, aki eddig csak hallgatta őket, most előállt saját javaslatával. "Nem lenne helyesebb a Szeretetet behívni? Az otthonunk megtelne szeretettel!"

"Csakugyan, hallgassunk a menyünkre!" – mondta az asszony lelkendezve. A férj beleegyezett: "Jó, rendben! Hívd be a Szeretetet, hogy legyen a vendégünk!"

Az asszony kiment és megkérdezte a három öreget, "Melyikőtök a Szeretet? Mert jöjjön, és ő legyen a vendégünk, nektek meg csomagolok valamit!"

A Szeretet felállt, és elindult a ház felé, ám a másik kettő is elindult és követték. Az asszony meglepve kérdezte Jólétet és a Sikert: "Tévedés ne essék, örülök ha jöttök, de én csak a Szeretetet hívtam, a ti feltételetek szerint! Akkor miért jöttök mégis mindhárman?"

Az öregek egyszerre válaszoltak: "Ha Jólétet vagy Sikert hívtad volna be, a másik kettő kint marad. De mivel, a Szeretetet hívtad, ahova ő megy, oda mi is mindig vele tartunk."

Mert ahol Szeretet van, ott megtalálható a Jólét és a Siker is!

Ki az a nő?

     Amikor Lengyelországot elfoglalta a szovjet hadsereg, a varsói közkórház tele volt lengyel és orosz sebesültekkel. Az elkülönítőben két tetanuszos fertőzött volt, akiknek sürgősen meg kellett kapniuk a szérumot! Az egyik egy 17 éves lengyel fiú a másik egy 60 év körüli orosz katona volt. 

Hania, a lengyel nővér egyre csak habozott, mert csak egyetlen ampullája volt. 

Az orosz magához hívatta, és mutatott Haniának egy Csodásérmet, amit a folyosón talált, kérdezve, hogy ki az a nő rajta?

Hania igen elszomorítónak találta a katona tudatlanságát, de ezt a lélekpusztító ateizmusnak tudta be, végül így válaszolt: „Az a hölgy a Szent Szűz, Isten Anyja, Mária! Csókold meg az érmet!” – mondta az orosznak, aki kissé körülnézett és ajkához emelte!

Hania úgy gondolta, hogy az ampulla tartalmát megosztja kettejük között. Az orosz azonban tiltakozott: „Kettőnknek nem elég! Én már öreg vagyok, add inkább a fiatal lengyelnek! Neki talán még van anyja és apja, nekem meg már senkim sincs! Tehát én eldöntöttem!” 

Amint a nővér elindult egy steril fecskendőért, ám hirtelen egy furcsa neszre lett figyelmes. Hátranézett és látja, hogy az orosz katona a kórterem egy pontjára szegezve tekintetét, halkan beszél: „A szépséges Asszony rám mosolyog és kedvesen hív! Ó ki vagy te, gyönyörű Hölgy? Igen, igen értem, értem... te vagy az Istenszülő...” Ezzel nagyot sóhajtott, és mosolyogva meghalt.

A kapitány és a hívő újonc

Az egység parancsnoka valamire készült, és kihozatott a szerelőműhelyből egy dzsippet. Felsorakoztatta a legénységet, akik előtt megint csúffá akarta tenni az egyik hívő katonát, csapata előtt.

Kiszólította hát: „Közlegény hozzám! Fogja ezt a kulcsot, és azzal a dzsippel, kerülje meg a parancsnoki épületet és utána tolasson be ide a parkolóba!”

A fiatal katona vigyázzba vágta magát és ezt válaszolta: „Kapitány úr jelentem, nekem nemcsak jogsim nincs, de egyáltalán nem tudok vezetni!”

A főtiszt azonban ezt mondta: – „Ez magának nem lehet gond katona, kérjen segítséget az Istentől! Ő tehet csodát, mutassa meg hát nekünk, hogy Ő létezik és maga képes azt a dzsippet a parancs szerint elvezetni!” – Erre többen kuncogtak.

A fiatalember fogta a kulcsot, odament a járműhöz, miközben imádkozott. Beindította a kocsit, melynek motorja felbőgött és megkerülve a parancsnoki épületet, a kapitány parancsának megfelelően szabályosan beparkolt! A katona kiszállt a kocsiból és jelenteni akarta a parancs végrehajtását, amikor látta, hogy valami nagy baj történhetett, mert mindenki mélyen meg van rendülve! Körülnézett, hogy nem gázolt-e el valakit, mert többen sírnak, beleértve a parancsnokot is. Sőt, a legénység közül, egyesekből feltört a sóhaj: „Van Isten, és Neki szeretnénk szolgálni!”

A katona teljesen értetlenkedve kérdezte, hogy mi folyik itt?

Mire a kapitány könnyes arccal, és szó nélkül felnyitotta a motorháztetőt, amelyben nem is volt motor.

Az újoncnak is könnybe lábadt a szeme, de alázatosan ezt mondta: „Kapitány Úr! Én azt az Istent szolgálom a hadseregben is, akinek semmi sem lehetetlen! Ő a mindenség Ura, aki életet adhat annak is, ami nem is létezik! Mert Istennek minden lehetséges!” (Mk 10,27)

Olvasd végig és gondolkozz! Gyermekeid jövőjéről, Európa fennmaradásáról van szó.

Ne várj másokra, ne hidd, hogy Te kicsi vagy és nem tehetsz semmit!

Mindegy hol élsz, ha magyar vér folyik ereidben, magyar gyökerekkel, Te is felelős vagy, felelős leszel Szülőhazád sorsáért!

Nem kell rajonganod a jelenlegi Kormányért, mert ha hibákat követ is el, mégis küzdve-szenvedve stabilan jó felé emelkedik az ország és azt kell nézni, hogy minden eddigihez képest, hibái ellenére ez eddig a legjobb országvezetés! Legyen végre egységes a Nemzet!

Ne hallgass arra az ellenzéki károgásra, mely ellenségként tajtékzó dühvel Magyarország előremenetele ellen mesterkedik, és minden "nagylelkű javaslatuk" csak akkor jut eszükbe, amikor nem ők vannak kormányon. Vezetői alkalmatlanságuk bizonysága, hogy azt sem képesek felmérni, miszerint önmaguk közt is ellenségesek és a nép előtt már teljesen hitelt veszítettek! Még mindig a lenini módszer szerint igyekszenek teret nyerni: "Ha a hazugságot gyakran ismétlik, igazsággá válik" (Lenin)! Ez bizony lejárt lemez és ha lassan is, de az embereknek kinyílt a szemük, nem lehet nyilvánvaló hazugságokkal újra beetetni.

Gondolkozz és mérlegelj! A büszke nyugatot a saját "felvilágosodás szelleme" rendíti meg, és sok európai ország népe már felismerte és elismerte a helyes politikai irányt képviselő, bátor, meg nem alkuvó, a nemzetéért harcoló magyar miniszterelnököt, Orbán Viktort.

Jobb lenne ez másként, mással? Mert a baj nagy!

Legyen végre magyar egység! Rajtad is múlik, kérd a Magyarok Istenét és a Magyarok Nagyasszonyát, ne hagyja elveszni sokat szenvedett országát!

Mondj el egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet Édes Magyar Hazánkért, vezetőinkért, népünkért, a magyar családokért és biztonságunkért! Ha teheted egy tizednyi, vagy egész rózsafüzért is felajánlhatsz e szándékra (a nem imádkozók helyett)! Tehát ne akkor jusson eszedbe fohászkodni, amikor már kilátástalan lesz a helyzeted! "Ha lesz egymillió imádkozó magyar, nem félek a jövőtől!" − mondta Mindszenty prímásunk.

Kérlek benneteket, hogy ezt a láncot ne szakítsátok meg, küldjétek tovább, akinek jónak látjátok és akikkel együtt imádkozhatunk!

Isten áldd meg a magyart, Örökös Királynőnk és a Magyar Szentek könyörögjetek érettünk!

Forrás: E-mail körlevél

Az egészséges életmód "hátránya"

A 80 feletti amerikai házaspár már hatvan éve élt együtt.

Naponta együtt mondták a Rózsafüzért, és a Szentmisét sem mulasztották el soha. Sose voltak gazdagok, de megéltek, mert beosztottak minden fillért.

Koruk ellenére az egészségükre nem panaszkodhattak, leginkább az asszonykának köszönhetően, aki mindig kimondottan egészséges élelmiszert tett az asztalra, gondja volt az egészséges életmódra és a diéták betartására.

Egy napon azonban unokáikhoz utazván, repülőbalesetet szenvedtek és a mennyben találták magukat.

A Menny kapuján Szent Péter beengedte őket, bevezetve a párt egy csodálatos otthonba, ahol minden arany és selyem volt, teljesen felszerelt konyhával, vízeséssel a fürdőben.

A szekrények tele voltak finomabbnál finomabb ruhákkal és így tovább...

Szent Péter csak ennyit mondott: "Ez itt a ti új otthonotok!"

Az öregember megkérdezte Pétert, hogy mennyibe fog ez nekik kerülni? "Semmibe! Ez a ti jutalmatok Isten Országában!" – válaszolt Péter.

Az ember kinézett az ablakon és olyan gyönyörű pázsitú golfpályát látott, melynél szebb nincs a földön. Meg is kérdezte: "És mibe kerül egy játék ezen a pályán?"

"Testvéreim! De hiszen ez a Mennyország! Akár minden nap játszhatsz ingyen, amennyit csak akarsz!" – válaszolta Péter.

Az öregnek, csak nem ment a fejébe, és megkérdezte: "Szent Péter atyám, mivel érdemeltük ezt ki?"

"Ó gyermekeim! Az Egyház-, az egymás iránti- és a rózsafüzérezéshez való hűségtekkel!"

Átmentek az étterembe, ahol terített asztalokon csodálatos ételek sorakoztak. Nagy sztékek, sült oldalas, libamáj saját zsírban, kaviár, tengeri herkentyűk, egzotikus desszertek tejszínhabbal, mindenféle gyümölcs, s pompás italok, bele értve a sört is.

"Nehogy újra kérdezz! – szólt Péter előre. – Ez itt a Menny, minden ingyenes, és a Ti kedvetekre van!"

Az ember körülnézett és idegesen tekingetett a felesége felé.

"Ez igen! De hol vannak a zsírszegény ételek, a centrifugált zöldséglevek, a koffeinmentes kávé és a gyógyteák?"

"Mindenből a legjobb van itt, és bőségben van, annyit és olyat ehetsz, amit csak akarsz, mégsem leszel se kövér, se beteg! Értsd meg, ez itt a Mennyország!" – magyarázta Péter türelmesen.

Az ember csak mormogott: "És nem kell folyamatosan letornázni sem?"

"Tornázni, kocogni csak akkor, ha éppen van kedved!" – volt a mosolygós válasz.

"És cukorszint-mérés sincs, sem vérnyomás ellenőrzés?"

"Itt ez szükségtelen! Egyetlen dolgotok, hogy élvezzétek az öröklétet, a Teremtő ajándékait!" – erősítette meg Péter.

Erre az ember csúnyán nézett a feleségére, és ezt sziszegte: "Látod anyjuk? Ha te nem erőlteted a nyamvadt diétáidat, akár már 10-20 éve is itt lehetnénk...!"

A kommunizmus kísértete bejárja a világot

      Az amerikai urbanisztikai folyóirat, a City Journal 2010. szeptember 20-i száma cikket jelentetett meg "A kommunizmus Nürnbergje a Vörös Khmer bűnei" címmel. Ebben felteszi a kérdést, hogy mi az oka annak, hogy az egész világon ez az első per kommunista tömeggyilkosok ellen, holott Nürnbergben a nemzeti szocialistákat már 1945 vége felé törvényszék elé állították, a japán fasizmus prominens képviselőit pedig 1946-ban, tehát a háború befejezését követő évben, teszi fel a kérdést az írás.
      A cikk annak kapcsán jelent meg, hogy az emberiség egyik legkegyetlenebb népirtásának elkövetése miatt Kambodzsában az ENSZ támogatásával működő bíróság elé állították Kieu Samfan volt kambodzsai államfőt és bűntársait. „De mindeddig a kommunizmust nem állították törvényszék elé, holott a valódi kommunizmus megölt vagy tönkretett áldozatainak száma nagyobb, mint a nácizmus és az összes más népirtásé együttvéve”, szögezi le a City Journal.
      A cikk szerzője szerint a kommunizmust, pontosabban annak tömeggyilkosait eddig két okból nem állították bíróság elé. Először is a kommunizmus egyfajta ideológiai immunitást élvez, mert azt állítja, hogy a haladás oldalán áll. Másodszor pedig a kommunisták hatalmon vannak Pekingben, Phenjanban, Hanoiban és Havannában.
Ugyanakkor olyan területeken, ahol nem veszítették el a hatalmukat – mint a szovjet utódállamokban – a kommunisták saját immunitásukat úgy biztosították, hogy szociáldemokratákká, üzletemberekké és országos vezetőkké alakultak. Tény, hogy a volt keleti tömb egyetlen országában sem kapták meg a volt kommunisták azt, amit megérdemeltek volna, azaz sehol sem állítottak fel „nürnbergi” törvényszéket. (A forrás nyomán szerkesztett kivonat!)

      A Kambodzsa marxista vörösei kötelezőnek tartották, hogy minden egyes foglyot elképesztő módszerekkel megkínozzanak, kicsikarva belőlük a legképtelenebb vallomásokat. Csak egyetlen példaként: a csecsemőket fához csapták (lásd a legalsó képet!), vagy feldobva a levegőbe célba lőttek rájuk!
Az egyik kambodzsai tömeggyilkos Kaing Guek Eav-ot („Duk”) 35 évre ítélték, amit a kambodzsaiak túl enyhe büntetésnek tartottak. Duk egyébként "csak" 12 273 rab
kivégzéséért volt felelős a két és félmillióból. A foglyokat egyébként tbk. arra is kényszerítette, hogy saját székletüket egyék vagy egyenesen belefolytották egy ürülékkel
teli hordóba. Liberális francia ügyvédje a per során tipikusan úgy állította be a most 68 éves helyzetét, mint aki maga is a rendszer áldozata. (Ugye ismerős?)

Február 25. - A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja

"Tanulmányaim és megfigyeléseim alapján tudtam, hogy a marxizmus olyan világnézeti, ideológiai irányzat, mely eszmeileg céltudatosan is ateista, gyakorlati módszereiben vallás- és egyházromboló, uralmának a világra való kiterjesztését könyörtelenséggel hajtja végre s a szelíd képmutatástól kezdve a leggonoszabb terroreszközöket is hajlandó igénybe venni. Évtizedekkel ezelőtt írtam „Az édesanya” című könyvemben a bolsevizmusról az alábbi sorokat:

»Lenin írja Gorkijhoz: Minden isteneszme kimondhatatlan aljasság, és tulajdonképpen legundorítóbb leköpése önmagunknak. – Lenin nyíltan bevallotta, hogy programjuk szükségszerűen magában foglalja az istentelenség terjesztését. Ahogy az egyén, a magántulajdon fogalmát kiirtották, átgyúrják a családot és a házasságot is… Oroszországban kiirtották az ellenzéket, de a kulákokat (földmíveseket) is; behozták a rabszolgaságot. Emberi vágóhidak, tömegmészárlások fölött vér- és könnyfolyamok, rémület és átokóceán hömpölygő hullámain uralkodik egy fej: a diktátoré. Remeg ő, remegnek tőle és ő állandósítja a vérfolyamot a bűn és bűnhődés földjén. Egy nép hangtalan átka övezi…«

Történelmi tanulmányaim alapján láttam, hogy a megalkuvók mindenkor csak olajat öntöttek a kereszténység ellenségeitől gyújtott tüzekre. Én mindig azokat értékeltem, akik tudták, hogy «új egyházfalók hengerelnek le régi egyházüldözőket, hogy megkezdjék diadalittasan tiszavirág életüket. És az Egyház túléli őket és térképeiket. Nem a várak és fegyverek, hanem az idő emészti meg ellenségeit. Ám az Egyháznak sohasem alkonyodik. A várfalakat a barbárok elpusztítják, az Egyházat még az időnkint felburjánzó belső emberi hibák, sőt maguk az ördögök sem tudják elpusztítani. Nincs a földön az Egyházhoz fogható. A tények szólnak itt… Üldöztetése növekedését, virulását, szilárdságát jelenti; a gyűlölet izzása és feneketlensége csak ereje félelmetességét méri és szemlélteti. Megtámadva győz, tőrvetéseken felülkerekedik, gyalázatokkal tetézve még tündöklőbb lesz… és az ő igazi húsvétja odaát következik el.»

(Sokakat megté-vesztettek a propagandá-jukkal!) Tanulmányaim, tapasztalataim, elmélkedéseim mélyéről szakadtak fel lelkemben ezek a gondolatok és csalódottan kel-lett elbocsáta-nom volt püspökömet, atyai barátomat. A pót-fegyházban találkoztam vele utoljára; két hét múlva halott volt. Halálát feltehetően hamis reményéből való felocsúdása okozta. Amikor a falut, melyben élt, elérte a szovjet katonaság, házában és kertjében sikoltozó asszonyokra és leányokra lett figyelmes. Sietett le segítségükre az emeletről, de mikor meglátja a berúgott, emberségéből kivetkőzött hordát, szívéhez kap s a lépcső alján holtan összeesik. Háza népe felravatalozza az ebédlőben. Éjszaka a „felszabadítók” odaparancsolják a ravatal köré a falu leányait; felhordatják velük a halott miseborát a pincéből. Esznek, isznak, táncolnak és a halottas házban meggyalázzák a leányokat.

Ugyanilyen szomorú hírt kaptunk a győri püspök haláláról. Ő nagypénteken lett az orosz katonák áldozata a női tisztaság védelmében. Golyószóróval ölték meg, mikor elzárta a garázdálkodó szovjet katonák elől az utat, akik a pincéjéből az ott rejtőzködő nőket akarták elhurcolni. A jó pásztor életét adta a juhaiért."

Forrás: Mindszenty József: Emlékirataim (A cikket átvettem innen) Film: link

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozott! Légy te az első!

     A rosszak gyakran rendeznek összejöveteleket, összefognak, hogy ármánykodjanak és gonoszkodjanak; sőt az  ördöggel is egyesülnek, hogy elpusztíthassanak bennünket. Miért ne fognánk össze hát mi is keresztények, Krisztus jogainak és az Isten országának hathatós védelmében!? Fogjunk össze mi is, és imádkozzuk közösen a rózsafüzért! (Montforti Grignon Szent Lajos: Szentolvasó c. műve nyomán 100.)

A rózsafüzérhez, miként minden Szűzanyához intézett imához, fohászhoz, fűzzük hozzá az Általa kért könyörgést: Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Az Istenanya ígérete szerint már csak az egész emberiség – értsd a küzdő-, a szenvedő- és a megdicsőült egyház – együttes összefogása mentheti meg a világot, és teljesítheti be Szent Fia vágyát, hogy: „Megújuljon a föld színe és Anyám mosolya beragyogja a földet!” (szóbeli feljegyzés 1971. VII. 26) 

De "Vigyázzatok! A sátán ki akarja rántani lábaitok alól a remény talaját. Tudja ő nagyon jól, ha ezt sikerül megtennie, mindent elvett tőletek. A reményét vesztett lelkeknél már bűnre sem kell kísértenie. A reményét vesztett ember szörnyű sötétségben van, nem lát már a hit szemével, minden erény, minden jó - értékét veszti (számára). Ó, gyermekeim, imádkozzatok szüntelenül egymásért, engedjétek kegyelmeim hatását létrejönni lelketekben.” (Szeretetláng Napló IV/30) "Ne halogassátok!" (uo)

"Imádkozzatok sokat, nagyon sokat, mert sok lélek a pokolba kerül, mivel nincs senki, aki imádkozzon és áldozatot hozzon értük!" (A Szűzanya fatimai figyelmeztetése 1917. augusztus 17-én!)

Cortonai Szent Margit (1247–1297) a 13. századi Itália legkalandosabb életű női szentje volt, talán ezért maradt fenn épp róla a legfordulatosabb életírás, ferences gyóntatója Fra Giunta Bevegnati tollából. Fiatal éveiből tíz évet súlyos bűnben élt, és a hirtelen halál vészterhes lehetősége döbbentette rá, hogy könnyen a pokolba sodródhat! Élete hátralevő részét vezeklésben töltötte, melynek eredményeként rendkívüli misztikus élményekben volt része. – Holnaptól, az életéről kezdődik sorozat, 12 részben!

Cortonai Szent Margit, könyörögj érettünk!

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott! Légy te az első!

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozott! Légy te az első!

„Engem senki nem figyelmeztetett!”

A bíróság ezért-azért egy év börtönre ítélt egy fiatalembert, aki kellemes modora miatt egész életében a szülők és testvérek féltett kincse, mindenki kedvence volt. A fiú az ítéletet hallván az utolsó szó jogán így kiáltott fel: „Engem senki nem figyelmeztetett!”

„A más is ezt csináljá”-val mentegetőző hasonló ifjak mindenütt számosan akadnak, ha nem is kerülnek mindannyian konfliktusba az evilági törvénnyel. De az isteni ítélőszékkel minden bizonnyal! A világ szokásaival való könnyed sodródás óhatatlanul is bűnhöz vezet. Mindenki ismer ilyen egyszerű és ma már „természetes” élethelyzeteket. És ha itt a földön találunk is rá mentséget, Isten ítélőszéke előtt nem mentegetőzhetünk: „Engem senki nem figyelmeztetett!”

És ez esetben a vétkesség megoszlik, mert azok is felelősek, akik a rossz példát mutatták, vagy akik szólhattak volna, de nem tették! Mert ne feledjük, Isten előtt azok fognak bennünket a legjobban vádolni, akiknek rossz példát mutattunk, vagy figyelmeztethettük volna őket, de nem tettük, holott erre módunk adódott számtalanszor! Ahogy az Írás mondja: „Állj elő vele akár alkalmas, akár alkalmatlan! Ints, kérj, buzdíts nagy türelemmel és hozzáértéssel”! (2Tim 4,2)

Sajnos, sokan vétkeznek a közömbösség vagy ál-tapintat miatt. Hány szülő hagyja gyermekét saját házukban a partnerével együtt élni, hányan engedik fiúkat a barátnőjükkel egyedül nyaralni, hányan nem figyelmeztetik őket a vasárnapi mise látogatásának és a szent gyónásnak a szükségességére? Sokan még biztatják is a tétovázókat: „addig szórakozz, amíg fiatal vagy”, de nem teszik hozzá: „emiatt bánkódni ráérsz majd idősebb korodban, bűnhődni meg ott lesz az örökkévalóság!”

Hány kormány hoz istentelen törvényeket, mint például az abortusznak, az eutanáziának, az azonos neműek házasságának, vagy a hazug és istentelen médiák korlátlan engedélyezéséről?

A szabadság nevében még azt is megengedik, hogy országukban pogány templomok épülhessenek. És persze nem óvják népüket, nem figyelmeztetnek, sőt, még maguk is az örök kárhozatba vezető utat választják! Csodálkozhatunk-e, ha majd számtalan megtévesztett fog az isteni ítélőszék előtt így kiáltani: „Engem nem figyelmeztetett senki!” És akkor az egész életükben csendes cinkosokra méltó büntetés hárul, mert tudva-tudták, hogy bűnösök közt cinkos aki néma!

Vigyázzunk, hogy bennünket ne érhessen sem a bűnkövetés, sem a másokat nem figyelmeztetés vádja!

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozott! Légy te az első!

A tüntető "SE-SE nemzedék" (SE Isten, SE haza, SE család, SE munka, SE se tanulás)

     A múltév őszi tüntetés szemmel láthatólag "jó buli" volt néhány fiatalnak. Miközben büntetlenül lökdöshették a rendőröket, azok nem gumibotoztak, sőt még gumilövedékeket sem lőttek. Hátul, az italozó buzgalmárok megafonnal lelkesítették őket a rendőrök provokálására. Érdekesség, hogy többségük azt se tudta, hogy miért van ott. Ők ugyanis, csak az internetről értesültek a "jó buliról".

Tanmese:
     Egy roskadásig tömött buszon egy srác fennhangon magyarázta egy mellette ülő öregúrnak, hogy az idős korosztály, miért nem képes megérteni a mai "flash-mob" fiatalokat.
– Maguk egy majdnem primitív világban születtek és nőttek fel – mondta elég hangosan, hogy mindenki jól hallhassa – mi, már a tévé, a számítógépek, az internet, a szuperszonikus repülők, az űrutazások korában nőttünk föl.
     Egy kis csend után az idős úr így felelt :
– Igaza van, fiatalember! Nekünk mindez nem volt meg fiatalként, ezért fel kellett találnunk és elkészítenünk őket! És most mondja meg nekem, beképzelt ifjonc, hogy ön mit készít a következő nemzedéknek!?
Falrengető tapsot kapott...(kép az internetről!)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozott! Légy te az első!

Imádkozzunk keresztény testvéreinkért!  

A Nemzetközi Ifjúsági Világtalálkozók koordinátora, Petra Larysza kért imát, mert pontos értesülései szerint, 22 keresztény misszionáriust, afgán iszlamisták halálra ítéltek és holnap (febr. 19-én) lesz a kivégzésük.
Kérlek terjesszétek, hogy minél többen tudjunk  imádkozni értük. Minden ima számít, minden könyörgés, sóhaj az Úrnak fontos értük! 

Apel fra Petra Larysza, koordinatora Svjetskog dana mladih; 
poziva na molitvu za 22 kršćanskih misionara koje su afganistanski islamisti osudili na smrt i sutra poslijepodne će biti pogubljeni. Širite ovu poruku kako bi se što više ljudi moglo moliti za njih.Svaka molitva, svaki naš kratki zaziv ili vapaj Gospodinu za njih itekako je važan!

Szent Péter és a politikus

"A poklot könnyebb lefesteni, mint a mennyországot!" (Rubens)

     A politikus meghalt és még tartott a dísztemetése, amikor már megjelent Szent Péter előtt. A mennyország kapujában köszöntötték egymást és Péter csodálkozva végignézte:
− Bizony ritkán látok politikust erre felé! − mondta és kissé tanácstalanul folytatta: a félreértések elkerülése végett jó lenne, ha tisztáznánk, valóban ide akarsz-e jönni fiam? Azt ajánlom tehát, hogy tölts el egy órát a pokolban, aztán egy órányit a mennyországban is, és aztán majd eldöntöd te magad, hogy jó helyen jársz-e!
Politikusunk elégedett volt a demokratikus választási lehetőséggel és beleegyezett.
     Rögvest a pokolban találta magát! Egész meglepődött, mert addigi tudása szerint − amiben persze nem hitt  −, százszorta rosszabbnak gondolta.
     Pentagrammás vörös zászlókkal fellobogózott, tágas szép sugárutak fogadták, mindenütt mosolygós emberek kártyázgatva üldögéltek a sörözőkben. Lengén öltözött csinos lányok szolgálták fel az italt, amiért fizetni sem kellett. A bankok telve voltak aranyrudakkal és mindenki vihetett belőle amennyit csak bírt. Nők és férfiak gyönyörűen csempézett medencékben fürödtek, hancúroztak. A levegőben terjengett ugyan némi kénes szag, de ezt a termálvíznek tudta be. Úgyhogy a politikus teljesen el volt alélva a csodálkozástól, hogy itt végre megvalósult az a kommunizmus, amit ő maga és nagy ideológusai ígérgettek a földi embereknek. Úgy látta, hogy még jó ismerősei is akadnak. Ám épp meg akart szólítani egyet közülük, amikor letelt az egy óra és hirtelen a mennyországban találta magát.
      Ez még gyönyörűbb volt, mert itt tágas, virágos rétek voltak, kéklő hegyekkel, tiszta patakokkal, melyekben az Élet Vize csörgedezett. Végre tiszta boldogságérzete volt, nem fél percre, de állandóan. Egy soha nem hallott gyönyörű muzsika vonzotta egy fényes felhő felé, melyhez közeledve persze valamiképp egyre kellemetlenebbül érezte magát. Megállt tehát, és kitárt karral csodálta a végtelen kék eget, miközben úgy érezte, hogy szállni is képes. A lanyha szellő, csodálatos illatot hordozott, mely leginkább a szagosbükkönyéhez hasonlított, de nagyon enyhén és finoman. Odébb déd- és ük- és szépszüleit látta, akik határtalan örömmel integettek felé! Soha nem látott öröm töltötte el a szívét, de kissé zavarban volt, és ekkor két ragyogó angyal lépett melléje mosolyogva, hogy segítségére legyenek a mennyei szokásokról. A politikus – akinek volt fellépése – mindjárt megkérdezte égi kísérőit a "házirend felől", hogy mit és mikor kell imádkozni, merthogy ő egyetlen imát sem ismer! Az angyalok kissé meglepődve elmagyarázták neki, hogy ez nem kérdés náluk és nem kell kifejezetten ájtatoskodni, mert minden lélegzetvétel egy-egy imádság, amiként a földön sem kérdeznek senkit afelől, hogy akar-e lélegezni, azt meg pláne nem, hogy külön is akar-e!
Politikusunk erre, mindjárt a jógalégzést akarta próbálgatni, amikor Szent Péter szólította:
− Na fiam, hogy döntesz? Maradsz itt vagy mész a pokolba?
Emberünk nem sokat hezitált és elnézést kérőn így szólt:
− Nagyon szép a mennyország, bár én itt egy kissé feszélyezem magam. Azt hiszem helyesebb, ha a pokol mellett döntök, ott ugyanis magamfajta társaság van, és én már azt a létmódot alaposan megszoktam a földön!
− Rendben van, legyen neked a te akaratod szerint! − mondta Péter, és a politikus azon nyomban a pokolban termett.
Legnagyobb rémületére egyáltalán nem az várta, amit két órája látott, hanem valami iszonyat! Sötétség, bűz és szörnyű jajveszékelés. Ott termett mellette két sátánfajzat tüzes vasvillával, hogy betaszítsa a pokol feneketlen medencéjébe, melyben nem víz volt, hanem tűz, és oldalán nem csempe díszlett, hanem ocsmány csúszó-mászó férgek.
Politikusunk azonban, mindjárt külön alkut kínált, hogy szívesen a segítségükre lenne, több évtizedes képzettségével. Ezt követően a jogaira hivatkozott és kifogást emelt, hogy hazug megtévesztés áldozata lett, mert két órával ezelőtt még pompás kilátásoknak nézhetett elébe, most meg...? A két démoni alak haragvó tekintettel hallgatta, és kajánul röhögve ezt válaszolták neki:
− Ja, te emberállat! Két órával ezelőtt még kampányidőszak volt! Gondolhattad volna te féreg, hiszen te is így kampányoltál a főnökünk szolgálatában! Szabad akaratoddal mindig tagadtad az Istent, ráadásul két perce sincs, hogy Péter előtt is a poklot választottad, pedig tudhattad volna, hogy mindenki úgy dönt, ahogyan egész életében döntött. így tehát te erre készültél! Itt aztán már senki számára nincs se visszaút, se bánat, se emberi jog, mert csak egyéni akarat nélküli ocsmányság lettél, ahogyan hirdetted a földön! Nemhogy kiváltságaid nincsenek, de még azok bűnei miatt is örökre gyötrődnöd kell, akik a te tévesztettél meg a tudatos hazugságaidat! Egész földi életedben váá-laszt-hat-tááál, éés min-diiig ezt hirdetted, ezt akar-taaad..., hát most teljesüüült, te fééreg!  – hörögték vicsorogva!

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozott! Légy te az első!

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozott! Légy te az első!

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozott! Légy te az első!