3. A kereszt barátjának kötelezettségei
Valóban azok vagytok-e ti – kereszt drága barátai –, amit nagy nevetek jelöl? Vagy van-e legalább igazi vágy és őszinte szándék bennetek, hogy Isten kegyelme segítségével a Kálvária Keresztjének árnyékában és a Fájdalmas Anyával egyesülve azzá váljatok? Felhasználtok-e ehhez minden szükséges eszközt? Ráléptetek-e már az élet igazi útjára, a keskeny és tövises útra, mely a Golgotára vezet? Nem lehetséges-e, hogy ha nem is tudatosan, de a világ széles útján jártok, mely a biztos romlásba vezethet? Tudjátok-e azt, hogy vannak utak, melyek egyenesnek és biztosnak tűnnek, de mégis a halálba vezetnek? Vajon, különbséget tesztek-e az isteni kegyelem sugalma, valamint a világ csábító hívása között?
Hallgattok-e Isten hangjára, Atyánkéra, aki a csábos világnak és a testnek szolgálók miatti háromszoros kiáltása – jaj, jaj, jaj nektek föld gazdagjai! – után mégis szeretettel és kitárt karral figyelmeztet: „szakadj el tőlük én népem, Fiam keresztjének drága barátja! Szakadj el a világ fiaitól akiket elvetek, Fiam kizár és a Szentlélek elítél! Óvakodjatok attól, hogy pestises katedrájukra lépjetek! Ne kövessétek tanácsaikat, ne időzzetek útjaikon! Meneküljetek a gyászos nagy Babilonból s csak Fiamra hallgassatok, nyomában járjatok, hogy számotokra ő legyen az Út, az Igazság és az Élet példaképe. Őt hallgassátok!
Én is ezt mondom tehát: őt hallgassátok, őt a szeretetreméltó Jézust, aki a kereszt alatt roskadozva, így sóhajt felétek: „Kövessetek engem! ...Aki engem követ, nem jár sötétségben. Bízzatok! Én legyőztem a világot!”
4. A két párt
Mérlegeljétek drága testvéreim a pártokat, kikkel nap mint nap találkoztok: Jézus Krisztus követőit és a világ követőit.
Szeretetreméltó Megváltónk pártja a jobb oldalon áll és a keskeny úton halad az ég felé (– írja szó szerint Szentünk). Jó Mesterünk mezítláb az élen, vértől ázottan, tövissel koronázva, megkínzott testtel és nehéz kereszttel. Csak maroknyi híve követi őt, de ők viszont a legbátrabbak. Mert sajnos csak kevesen hallották meg és hallják meg Jézus szelíd hangját. Sokaknak sajnos nincs bátorságuk követni őt szegénységében, fájdalmában, megaláztatásaiban és a többi kereszt közepette, mert bizony ezeket mindenkinek kivétel nélkül hordoznia kellene.
Baloldalon halad a világ – az ördög pártja –, mely népes, pompás és csillogó, legalábbis látszatra. Az utak szélesek bár, mégis tolonganak rajta a megtévesztett tömegek és egész emberáradatot sodornak magukkal, mivel az út mentén mindenféle tánc-, játék- és csillogó szórakozóhely csalogatja őket.
Míg a jobb oldalon – a kicsiny nyájnál – mely Jézust követi, könnyekről, vezeklésről, imáról és a világ megvetéséről beszélnek, szomorkodó szavaikat gyakran zokogás szakítja félbe: „Szenvedjünk Érte és Vele, böjtöljünk és imádkozzunk! Legyünk elrejtettek, alázatosak, szegények és önsanyargatók, mert akiben nincs Krisztus Lelke, a kereszt szelleme, az nem tartozhat Mesterünkhöz. Aki Krisztushoz csatlakozik, annak hordoznia kell (saját) keresztjét! Vagy hasonlóvá válunk Üdvözítőnkhöz, vagy elkárhozunk!
Az igazak, így bátorítják egymást: Bátorság! Ha Isten mellettünk, velünk és előttünk van, akkor ki lehet ellenünk? Isten, aki bennünk lakik erősebb, mint e világ fejedelme. A szolga nem nagyobb uránál. Ez az élet, mely csak egy pillanatnyi szomorúság, az örök dicsőséget szerzi meg számunkra. Sajnos kevesebb választott van, mint gondolnánk; de a bátrak és akik erőt vesznek magukon, azok magukhoz ragadják a Mennyek Országát. Mert senkit sem koronáznak meg, aki nem harcolt úgy, ahogy azt az Evangélium előírja! Harcoljunk tehát bátran, hogy célhoz érjünk és elnyerjük a koronát!”
Ez egy része azoknak az ihletett mondásoknak, melyekkel a kereszt barátai egymást bátorítják.
(Sajnos kedves testvéreim) a világ fiai ezzel szemben a gonoszságban való gondtalan kitartásra ösztönzik magukat, és nap mint nap ezt kiáltják egymásnak: „Béke és biztonság! Élet és öröm! Együnk-igyunk, énekeljünk, táncoljunk és játsszunk! Isten jó, és nem a kárhozatra teremtett bennünket! Isten nem tiltja meg, hogy mulassunk; ettől még nem kárhozunk el! Nem kell aggodalmaskodnunk, mert 'sej-haj', sose halunk meg!”
