12. A kereszt édessége Abban az esetben viszont, ha azért szenvedsz mert Isten akarja, és úgy ahogyan ő akarja, akkor a kereszt édes igává válik, melyet Jézus Krisztus veled együtt fog hordozni. Akkor ez szárnyakat ad lelkednek, melyekkel az égig emelkedhetsz; s akkor a kereszt kis hajód árbócává válik, mely könnyedén és szerencsésen az üdvösség kikötőjébe juttat. Hordozd tehát türelemmel keresztedet, s akkor fényre találsz mindenféle lelki sötétségben!
Hordozd türelemmel keresztedet és akkor az isteni szeretet tüze lobbant majd lángra, mert az Üdvözítő szeretetében a földön senki sem élhet szenvedés nélkül! Csak tövisek közt tudunk rózsát szedni; egyedül a kereszt nyújt táplálékot Isten szeretetének, mint fa a tűznek. Emlékezz a Krisztus követésének szép mondatára: „Minél inkább erőt veszel magadon a türelmes szenvedésben, annál inkább előrehaladsz Jézus Krisztus szeretetében”. Ne várj semmit azoktól az elpuhult és lusta lelkektől, akik eltolják maguktól a keresztet és sohasem gondolnak arra, hogy önként magukra vegyék. Az ilyen lélek a megműveletlen szántóföldhöz hasonlít, melyen csak gyom terem, mert nem szántotta és ásta fel a dolgos, bölcs kéz. Olyan, mint az álló-, poshadó víz, mely sem mosdásra, sem ivásra nem alkalmas. Hordozd örömmel keresztedet, s diadalmas erőt fogsz benne találni, melynek egyetlen ellenséged sem tud ellenállni. Emellett oly vigasztalást ízlelhetsz meg, melynek édessége semmihez sem mérhető. Igen testvérem, tudd meg, hogy az igazi földi paradicsom abban áll, hogy bármit el tudunk szenvedni Jézus Krisztusért! Kérdezzétek meg bármely szentet, ezt fogja nektek megerősíteni.
„Szenvedni, vagy meghalni!” – mondta Avilai Szent Teréz. „Nem meghalni, hanem szenvedni!” – hirdette Pazzi Szent Magdolna. „Szenvedni és megvetettnek lenni Érted, ó Jézus!” – mondta Keresztes Szent János, és még igen sokan szóltak hasonlóképpen.
Igen, maga a Szentlélek bizonyítja, hogy a készséggel hordott kereszt sokak számára az öröm forrása. Az az öröm, mely a keresztből fakad, összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a szegény boldogsága, akit váratlanul kincsekkel halmoznak el, vagy nagyobb, mint azon rabok öröme, kiket láncaiktól megszabadítanak.
