Tanúság az Isteni Irgalmasságról 1
Veres András püspök, apostoli kormányzó az Isteni Irgalomról
Talán nem eléggé sokszor gondoltunk arra, hogy egész keresztény hitünknek a középpontjában az isteni irgalmasság áll, nem véletlen az, hogy gyakran emlegették elődeink is, hogy Isten irgalma egyáltalán az, hogy élünk, Isten irgalma az, hogy az ember új életre születhet a Keresztségben, a Szentségek vételében. Mindegyik arra való utalás, ami Egyházunknak központi tanítása, amire az egész húsvéti misztérium épül, vagyis Isten irgalma az Ő létének a megnyilvánulása.
Mi emberek törekedhetünk ennek az irgalmasságnak a megismerésére, legfőképpen azáltal, hogy igyekszünk a saját életünkben az irgalmasságot gyakorolni. (...)
Gyakran szoktam emlegetni, hogy valójában az irgalmasság a keresztény élet legszebb virága. Miért? Azért, mert ebben sok minden kifejeződik. Egyrészt az ember tudatában van az Istentől való függőségének, vagyis, hogy mindnyájan Isten szeretetéből, irgalmasságából létezünk. Gyakran talán pietesztikus (kegyes) imádságoknak gondoljuk pusztán azt, amikor sokan úgy imádkoznak, hogy egyáltalán a mai nap, a mai óra az Isten irgalmasságának a csodája, hogy léteztünk, mert annyi bűnünk van.
Ezt nem szeretném ilyen sarkosan megfogalmazni, hiszen egyértelmű, hogy az ember nem csak bűnt képes elkövetni, hanem jót is képes és kész tenni. Tehát egyértelmű, hogy Isten irgalmassága legfőképpen abban nyilvánul meg számunkra, hogy mindnyájan Isten létéből valami egészen sajátosat vagyunk képesek felismerni, vagyis hogy Isten nem a bűnös ember voltunkat tekinti, hanem az Ő szeretete kerül előtérbe, amely mindnyájunk számára éltető erőforrás, ami egyfajta új lendületet ad az ember számára, hogy törekedjen (...) Isten szeretetét valamiképpen megtapasztalni. (...)
Azon túl, hogy kifejezzük Isten iránti szeretetünket, kifejeződik benne egyfajta alázat is, mégpedig annak a belátása, hogy bizony, ha csak a saját tetteink következményét kellene megtapasztalnunk, akkor bizony ezt az életet nagyon rosszá tudnánk tenni. Ellenben Isten mégis irgalmas, és nemcsak a cselekedeteink következményeit kell nap mint nap megtapasztalnunk, hanem Isten szeretete, amely ezeket az esetlegesen rossz cselekedeteket is jóvá tudja tenni, Isten szeretete képes a jelenünket, jövőnket szebbé formálni.
Nagyon fontosnak érzem az irgalmasság vonatkozásában annak a hangsúlyozását is, hogy ha valóban Isten gyermekei akarunk lenni, akkor nekünk magunknak is egyre inkább hasonlatossá kell válnunk Istenhez. Jézus úgy fogalmazta ezt meg, hogy „Legyetek tökéletesek, mert Isten, a ti mennyei Atyátok tökéletes!”
A tökéletességnek egy sajátos megnyilvánulása az irgalmasság, vagyis nekünk is ugyanazt az irgalmasságot kell gyakorolnunk embertársaink felé, amelyet Isten gyakorol felénk. Bizony erre – be kell látnunk – sokszor nem vagyunk képesek, hiszen az irgalmasság a keresztény ember számára sem egy magától értetődő magatartás, nagyon sokszor éveken keresztül, évtizedeken keresztül hordozzuk a sértődéseinket, töviseinket a lelkünkben. És azért nem tudunk igazán saját bűneink terhétől sem megszabadulni, mert nem vagyunk képesek irgalmasak lenni a másik ember felé.
Az irgalmasság tehát isteni tulajdonság és az Isten gyermekének az embernek is ezt a tulajdonságot valamiképpen el kell sajátítani, a saját életében életre kell váltani. Nem véletlen az, hogy az elmúlt egy-két évszázadnak a Mária-jelenései, szinte kivétel nélkül mindegyik, az irgalmasságra is, az engesztelésre is felhívják figyelmünket. Egészen biztosan ebben az üzenetsorozatban kell látnunk az irgalmasság titkának korunkban való megjelenését, és biztos vagyok benne, hogy a szent életű pápa, II János Pál pápa nem véletlenül tette ezt az ünnepet éppen a Húsvét utáni vasárnapra. (...)


A Csodásérmet közben tízmilliós darabszámban verették az egész világon, és az Éremhez kötődő csodák oly elképesztő méreteket öltöttek, hogy kezdetben az orvosok "ritka jelenségnek", egyes aggodalmas egyháziak sajnos csak "delejességnek" minősítették. De mint mondtuk, ezek a megnyilatkozások csak a kezdetekre voltak jellemzőek, rövidesen ugyanis elenyésztek, mivel a lelki gyógyulások, a csodás megtérések igazolták az egyértelmű égi eredetet és ezek számban messze meghaladták a testi gyógyulásokét!
Katalin nővér élete nagy részét Párizs egyik munkásnegyedében – Reuilly-ben – töltötte. 45 éven át nagy szeretettel, türelemmel gondozta itt a szegény öregeket. Azon fáradozott, hogy békésen éljék le hátralevő napjaikat. Amikor már nehezen tudott járni, a portán teljesített szolgálatot, mindenkinek jó példát adva. „Istent látta mindenben és mindent Istenben látott” – hangzott el a szentté avatásakor. Negyvenhat éven át őrizte gyönyörűséges titkát. Az érdeklődők kíváncsi kérdéseit mindig ügyesen kivédte – elterelve magáról a figyelmet.

Az önmegszentelődés és az evangelizációs munka közösségi szolgálata azonban sokkal hatékonyabb. Ezért evangelizációs közösségeket kell létrehozni, s ezen közösségek az engesztelésben fogják megtalálni a felkészülés módját. Idézem a La Salette-i felhívást: "Harcoljatok, világosság gyermekei, ti, kicsiny nyáj''!
Az engesztelés kérdésére a fatimai gyermekek életáldozata a legszebb példa. Az égiek hallatlan pedagógiáról tanúskodó útmutatását összefoglalva, a következőket mondhatjuk: 
Az érem rajzolata valóságos mariológiai tanítást hordoz, melyet szemlélve felfedezhetjük az üdvösség titkának lényegi üzenetét.
Mária,




Nem új a gondolat, mégis sokan elfeledik: a megkeresztelt ember személyes feladata az evangelizáció. Az üzenetek minden esetben felhívják erre a figyelmet. Ugyanakkor a jelenések világossá teszik: aki hitelesen akar evangelizálni, annak először önmagán kell kezdenie az evangelizációs munkát. A második lépés: az evangelizálás kiterjesztése családunkra, munkatársainkra, embertestvéreinkre. Ha az emberek közvetlenül megtapasztalják szeretetünket, elfogadják tőlünk az Isten szavát. Úgy tűnik, a szeretetnek valóban szívről-szívre kell járnia, tehát személyesen kell megszólítani és szolgálni az embereket, mert egyébként elhagynak bennünket. Sem az intézmény, sem a struktúra nem tudja ezt önmagában megtenni. Ha a megkeresztelt ember valóban Krisztus követségében akar járni, s Krisztus módjára embereket akar Istenhez vezetni, munkásságát csak a tettekre váltott szeretet hitelesíti, s teszi eredményessé. Szent Pál apostol Szeretethimnusza (1 Kor 13) világos tanítást ad erről.

Katalin lekivezetője az éremmel kapcsolatos tömeges imameghallgatásokról, megtérésekről és csodákról ezt mondja könyvében: ,,Százezrek, milliók vallják, hogy soha sem fordultak a csodás érmű Nagyasszonyhoz hiába, midőn a lelkek megvilágosítása, megindítása, jóra- vagy jobbra vezetése forgott szóban.'' A feltűnő megtérések, csodák és a mérhetetlen kegyelem áldásai hetek alatt közismertté tették a Csodásérmet, s maga a nép nevezte el az érmet csodásnak. Az érem 1836 és 1839 között Franciaországon kívül elterjedt Lengyelországban, Kínában, Oroszországban, Észak-Amerikában és Abesszíniában is, mintegy tízmillió példányban. XVI. Gergely pápa is tisztelte, és állandóan szem előtt tartotta.


Egy nebraskai protestáns lelkész fia, Colton Burpo műtétje után megdöbbentő halálközeli élményekről számolt be, többek közt arról, hogy van a mennyországban egy nővére – akinek létezéséről nem tudhatott.
"Azt kívánom, hogy legyen az Irgalmasságnak ünnepe. Azt kívánom, hogy a képet, melyet ecsettel fogsz megfesteni, húsvét után az első vasárnapon ünnepélyesen áldják meg! Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe" (N 49).
Ebben az imában irgalmat kérünk magunknak és az egész világnak. Ezzel az irgalmasság cselekedetét gyakoroljuk. ...A hívek elnyerhetik Krisztus ígéretét, mely főleg haláluk óráját illeti: a megtérés kegyelmét és a békés halált. Nemcsak azok, akik ezt a rózsafüzért imádkozzák, hanem a haldoklók is, akik mellett ezt mások mondják. Jézus mondta: "Ha ezt az imát haldokló mellett mondják, mérséklődik lsten haragja, és mérhetetlen irgalom veszi körül a lelket" (N.811). Az általános ígéret így hangzik: "Úgy tetszik nekem, hogy ez által az ima által mindent megadjak, amire engem kértek (No 1541), ...ha ez megegyezik akaratommal" (N 1731). Mindaz, ami nem egyezik lsten akaratával, nem jó az embernek sem, főleg örök boldogságára vonatkozóan.
" Valahányszor hallod, hogy hármat üt az óra, merülj el teljesen irgalmasságomban, dicsőítsd és magasztald; hívd le az egész világra hatalmát, főleg a szegény bűnösökre, mert az irgalom ebben az órában nyílt meg teljesen a lelkek számára' (N 1572). Az Úr Jézus elég pontosan megadta azt az imamódot is, ami lsten Irgalmasságának kultuszában ennek a formának legjobban megfelel: "Igyekezz ebben az órában elvégezni a keresztutat! - mondta Fausztinának - Ha ez nem lehetséges, kis időre térj be a kápolnába, tiszteld irgalommal teli Szívemet a Legméltóságosabb Oltáriszentségben. Ha ez sem lehetséges, akkor merülj el imádságban – ha röviden is – ott, ahol éppen vagy" (N 1572). Három feltétel szükséges az ebben az órában mondott ima meghallgatásához: Az imát Jézushoz intézzük. Délután háromkor történjék. Jézus kínszenvedéseinek értékére hivatkozzon. "Ebben az órában – mondta Jézus – kéréseddel mindent elnyersz magad és mások számára. Ebben az órában lépett a kegyelem a világba: az irgalom legyőzte az igazságosságot" (N 1572). (Vö Jak 2,13)
Jézus: "Azokat a lelkeket, akik irgalmasságom tiszteletét terjesztik, egész életükben megoltalmazom, mint gyengéd anya óvja csecsemőjét. Haláluk óráján pedig nem bírájuk, hanem irgalmas Megváltójuk leszek" (N. 1075). 
Néhány héttel később, decemberben (a pontos napja ismeretlen), ezúttal is a november-i jelenéshez hasonlóan délután fél hatkor, az elmélkedés ideje után történt. Most azonban nem a karzat felől, hanem az oltár mögül jött a Szűzanya, az Érem képe pedig a tabernákulum mellett jelent meg. Katalin elmondása szerint a Szent Szűzön ugyan olyan magasnyakú "szűzies", "hajnalszínű" és ugyanolyan kék fátyol volt. Simára fésült haját, kicsiny, kétujjnyi széles csipkés szalag borította. A két kezéből sugárzó fénynyalábok a kép egész alsó részét beborították, így lába nem látszottak. Katalin a szíve mélyén ezeket a szavakat hallotta: Ezek a sugarak azokat a kegyelmeket jelképezik, amelyeket a Szent Szűz azok számára szerez meg, akik e kegyelmeket kérik Tőle.
Hogy mi játszódott le a következő percekben kettejük között, az csak az utolsó ítélet napján kerül majd napfényre. A haldokló meggyónta bűneit és fogadta a Szent Útravalót. Kapott egy Csodásérmet is, könnyek között adott hálát a Bűnösök Menedékének és az érmet szorongatva lehelte ki lelkét.
Ez a halálközeli élmény a neves művész és professzort teljesen megváltoztatta, úgy az értékrendjét, miként a gondolkodásmódját egyaránt. Az ateistából az élő hit és ima embere lett, a keresztény hit fáradatlan hirdetője. Mind a mai napig szüntelenül tanúságot tesz arról, hogy csak az Istenbe vetett bizalom és hit teszi az embert valóban szabaddá és képessé az önzetlen szeretetre, és ha az ember eggyé válik a szeretet istenével, csak akkor képes elérni az igazi boldogságot, csak akkor képes az életszentségre törekedni, mely által a mennyországba vezető úton halad, Krisztus a mi Urunk által.
Howard Storm szívesen nyilatkozik az őt megkereső újságíróknak, televízió csatornáknak. Így az EWTN katolikus televízió is több alkalommal sugározhatta a vele való beszélgetést, sokunk okulására! Akik olvasták Storm könyvét vagy hallhatták tanúságtételét, azok már nem mondhatják a felelőtlen kifogást: "onnan nem jött még vissza senki"! 
Jézus különösen jutalmazza az Isteni Irgalmasság üzenetének terjesztését. ,,Azokat a lelkeket, akik irgalmasságom tiszteletét terjesztik, egész életükben megoltalmazom, mint gyengéd anya óvja csecsemőjét. Haláluk óráján pedig nem bírájuk, hanem irgalmas Megváltójuk leszek'' (N 1075). A bűnben élőkért vállalt áldozat és imádság hatékony és kedves Urunk előtt: ,,Mindig megvigasztalsz, ha a bűnösökért imádkozol. Legkedvesebb dolog előttem az ima - a bűnösök megtéréséért mondott ima. Tudd meg, leányom, ezt az imát mindig meghallgatom.'' (N 1397)
Fausztina nővér Jézus diktálására lejegyezte az Isteni Irgalmassággal kapcsolatban mindazon lehetőségeket, melyek a lélekmentés hatékony eszközei. A Napló nyomán az Egyház az Isteni Irgalmasság öt kultuszát engedélyezte:


Ezt követően megfordult a kép, s a látnok az érem hátoldalát látta. Középen nagy M betű és a kereszt kombinációja rajzolódott ki, alatta a két szív. Az egyiket tövisfonat koszorúzta, a másikat tőr járta át. Az egész kompozíciót pedig 12 csillag övezte.
Katalin küldetése csak most kezdődik. Veretnie kell érmeket, a látott minta szerint. Hűségesen beszámolt mindenről gyóntatójának, ez azonban hallgatásra intette. Még azt is megtiltotta neki, hogy ezekre a dolgokra gondoljon.
Gyakran késő estére már fáradtak, kimerültek vagyunk. Amikor megszólal a telefon, összeszedjük magunkat és legyőzzük kimerültségünket: meghallgatjuk azt, aki éppen szenved és el kell mondja nekünk. Bajban van, tanácsot kér, vigaszra vár. És összeszedjük maradék erőnket, nem sajnáljuk az időt sem.
Magyarország oldalára kell állni a szorítóban címmel a skót lap vasárnapi kiadásában (Scotland On Sunday) Gerald Warner, ismert skót publicista állt ki Magyarország mellett. 
Abban a rémisztő sötétben, ami körülvette, nagyon vágyott egy őt feltétel nélkül szerető személy jelenlétére. A "Jézus szeret engem" dalocska, most az imájává, egész lényének legnagyobb óhajává vált. Mélyen legbelül érezte, hogy ebben a reménytelen helyzetben Jézus szeretete az egyetlen mentőöv és megváltás. Ennek az imádságnak köszönhetően felcsillant benne a remény. Felnőtt életében, sajnos csak a túlvilágon vágyakozott először arra, hogy bárcsak igaz lenne, Jézus szeretete, és minden erejéből ezért kezdett könyörögni: "Jézusom, ments meg engem!"
Howard olyan intenzíven tapasztalta meg az isteni irgalmat és szeretetet, hogy nem talált sem szavakat, sem hasonlatokat, melyekkel leírhatná élményét. Sírt a boldogságtól és a bűnei okozta bánat miatt. Érezte, hogy szeretik és befogadják a bűnei ellenére is. Jézus Krisztus a karjaiba vette őt és kiemelte a sötét, ijesztő valóságból, amely egyenesen a pokolba vezetett. Storm úgy érezte, hogy a Megváltó legyőzte a végtelen távolságot, amely elválasztja a sötétséget a fénytől, a szeretetet a gyűlölettől, az igazságot a hazugságtól, a szabadságot a rabszolgaságtól. Ebben az új, elképzelhetetlenül gyönyörű valóságban, amelyben az élet szeretet, Storm elbátortalanodott és elszégyellte magát saját emberi állapota miatt. Isten szentsége előtt koszos rongynak érezte magát, amelyet a szemétdombra kell vetni. Élete során számtalan alkalommal szegült ellene az igazságnak, sőt, gúnyt is űzött lsten létezéséből és szeretetéből. Ezerszer mondta ki káromkodva Isten nevét. A világmindenség egyetlen középpontja akart lenni, és maga akarta eldönteni, hogy mi a rossz és mi a jó. Bár tudatában vétkeinek, mégis arra gondolt, hogy tévedésből van itt.
Ekkor meghallotta Jézus hozzá intézett szavait: "Ez nem tévedés, itt kell lenned! Meg kell tapasztalnod, fel kell még készülnöd, hogy megérj és megtisztulj." Jézus utasítására ragyogó lények jelentek meg akik örömet és szeretetet sugároztak. Ezek tiszta lelkek voltak, angyalok, akik gondolatátvitellel kommunikáltak. Mindent, amit Howard Storm gondolt, azonnal tudtak.
Az Isteni Irgalmasság üzenete utolsó esély (N 998), a végső idők jele (N 848), biztos lehetőség, de utolsó mentőöv (N 687), ami a világnak adatik. ,,Sok lélek fog általa visszafordulni a pokol kapujától'' (N 639). Az Isteni Irgalmasság üzenete ,,új fény lesz az Egyház számára'' (N 378) a szerveződő és elhatalmasodó bűnnel szemben
Katalin nővért őrangyala a szentélyig vezette. Oldalt, a másnapi nagymiséhez oda volt készítve a három szék a főpap és segédlete részére. Katalin a kórus felől egyszerre csak selyemruha suhogást hall. A következő pillanatban maga előtt látta a Szentséges Szüzet, a középső székben ülve.
- Rossz idők jönnek. Bajok zúdulnak Franciaországra. A trónt megdöntik. Mindenfajta szerencsétlenség, az egész világot fel fogja forgatni (ezt nagyon szomorúan mondta a Szűzanya).
- De jöjj ez oltárhoz! Itt a kegyelem kiárad mindazokra, aki bizalommal és buzgón kérik. (...) Elkövetkezik az idő, amikor nagy lesz a veszély és az emberek már azt hiszik, hogy minden elveszett. De akkor is veletek leszek, bízzatok bennem! Gyermekem, a keresztet megvetik majd. Földre döntik. Vér folyik az utcákon! Gyermekem, az egész világra nagy szomorúság borul...



Ha az Oltáriszentség előtt vagyunk, az Ő világossága átragyog rajtunk, átjárja szívünket, lelkünket. Ilyenkor sok kegyelemben részesülünk, mert Jézus belénk égeti szeretetét.
Storm az imádság ismételgetése közben meglátta a valódi önmagát és látta életének jó és rossz vonatkozásait. Rájött, hogy egész földi élete során a saját istenét, vagyis az önzőség oltárát építette. Mindenáron híres akart lenni és arra vágyott, hogy a képeit az egész világon csodálják. Most rájött, hogy a gyűjteményébe tartozó szobrokhoz és képekhez való viszonya, valamint a családjához, a rokonaival való kapcsolata teljesen helytelen volt. Lényegében az egész értékrendjét, csak az önzés irányította. Épp ez a hozzáállás tette őt hasonlóvá azokhoz az undorító lényekhez, akik végülis feltárták előtte az elképzelhetetlen túlvilági gyötrelmek valóságát. Szégyellte magát és sajnálta, hogy addigi élete során elvetette magától Istent és ennek folytán megvetette az embereket is. Át kellet éreznie, hogy habár nem rabolt, senkit nem ölt meg, nem szegte meg a civilizált élet íratlan szabályait és törvényeit, ez az egész mégis túl kevés volt ahhoz, hogy emberhez méltó életnek lehessen nevezni, hiszen teljesen hiányzott belőle a szeretet és a hit. Az önzés és a lelkiismeretlen individualizmus volt a vallása és mindenre iránymutató alapelve. Mindennemű együttérzést, a gyengeség jelének tartott. Rájött, hogy egész élete során állandóan elfojtott haragokat hordozott magában, melyek kelletlenséggé és undorrá fajult, és nem sok választotta el a gyűlölettől. Akivel nézeteltérése támadt, annak képtelen volt megbocsátani, így volt még a saját apjával is. Lényegében gyűlölt mindent, amit nem tudott uralni. Most aztán, hogy szembesülnie kellett a valósággal – még ha a túlvilág is –, de teljesen tanácstalan és tehetetlen volt. Ráébredt, milyen kevés kell ahhoz, hogy az önzés révén, bárki örökre olyanná váljon, mint azok a gyűlöletet árasztó szellemek és démonok, akik most őt a poklok-poklába akarják rántani. Bűnbánat fakadt elfecsérelt élete miatt és egy mélyről jövő könyörgés fakadt fel lelkéből: "Jézus, segíts meg engem!"
Ekkor meghallotta saját gyermekkori énekét. A részéről oly nevetségesnek tartott refrén ismétlődött benne állandóan: "Jézus szeret engem... la, la, la." Gyermekként gyakran énekelte ezt az iskolában és most ezt kezdte ismételgetni. És ekkor látni vélte, hogy egy tűhegynyi fény közeledik hozzá...
Erre az egyszerű, képzetlen, de bátor és Istent határtalanul szerető szerzetesnőre az Úr Jézus olyan missziót bízott, ami az egész világnak szól: az Irgalmasság üzenetét. ‘Ma téged küldelek az egész emberiséghez irgalmasságom üzenetével' - mondta Jézus. ‘Nem büntetni akarom a sérült emberiséget, inkább meg akarom gyógyítani és irgalmas Szívemre szorítani' (N 1588). ‘Te vagy irgalmasságom titkárnője, erre a tisztségre jelöltelek ki a jelen és az eljövendő életben (N1605), ... hogy közöld a lelkekkel nagy irgalmamat, melyet irántuk érzek, és bátorítsd őket: bízzanak irgalmam mélységében' (N 1567). Előkészíted a világot végső eljövetelemre'' (N 429).


Katalin, a nyolcadik gyermek volt. A család szí
1830. július 18-án éjjel fél 12-kor egy 4-5 évesnek látszó, fehér ruhába öltözött fiúcska költötte fel álmából. ,,Jöjj a kápolnába, a Szent Szűz vár reád!'' – szólt hozzá. Katalin a döbbenettől szólni sem tudott. Gyorsan felöltözött, s a fiúcska kíséretében a kápolnába sietett. Őrzőangyala volt.
A keresztény ember számára, az imádságnak olyannak kell lennie, mint a friss levegőnek mindenki számára.
Reggel, amint szemünket kinyitjuk, már Jézust köszöntjük, Máriát, az Égi Édesanyát és a Mennyei Atyát. Hívjuk a Szentlelket.
Howard Storm professzor szemeit ólomsúlyként zárta le valami. A fájdalomtól összetörten egyszerre csak ijesztő sötétség vette körül és úgy érezte, hogy a nemlét szakadékába zuhant. Bár a földi érzékelés számára gyakorlatilag meghalt, mégis tudatosult benne, hogy él, egészen kifinomult módon érzékelve önmagát és környezetét. Tudatában volt a kórházi helyzetének, de a fájdalmat már nem érezte.
Csodálkozva tapasztalta, hogy az ágya mellett áll a kórteremben, és önmagát látja, amint mozdulatlanul fekszik az ágyon. Aggódó felesége épp beszélt hozzá, de a válaszát már nem hallja.
Tekintve, hogy nem volt semmi viszonyítási pontja, elhatározta, hogy hallgatni fog rájuk. Ettől kezdve úgy érezte, mintha egy hatalmas titokzatos és ködös folyosóra hasonlító valamiben lenne, ami igen félelmetes. A messzeségben ember formájú, homályos alakokat vélt látni, és közeledni akart feléjük, de nem tudott, mert ezek az emberek minduntalan távolodtak tőle. Kis idő múlva egyre csak sötétebb lett és vészjósló alakok kezdték körül venni. Ezek jelenléte mind jobban rémisztette őt, mivel gyűlölet és hazugság áradt belőlük. Storm hátranézett és az volt az érzése, mintha több mérföldnyi távolságba került volna a kórházba fekvő testétől és az ágya mellett ülő feleségétől. Az a furcsa érzés lett rajta úrrá, hogy az ő ideje lejárt és mindaz, amit épp tapasztal, az nem csak egy rossz álom, hanem a szörnyű valóság.
Lódzban egy táncmulatság alkalmával hallotta meg az Úr korholó szavát; „Meddig fogok még szenvedni miattad, és te meddig vezetsz még félre engem?” (N.9). Ez arra késztette, hogy azonnal Varsóba utazzon. Több szerzetesrend elutasítása után, végül 1925. augusztus 1-én az Irgalmasság Anyjáról nevezett varsói kolostor fogadta be, ahol a Faustyna Maria nevet kapta. Újoncidejét Krakkóban töltötte, és itt tette le örökfogadalmát – a tisztaságra, a szegénységre és az engedelmességre. Annak ellenére, hogy időnként igen beteg volt, a kongregáció több házában is dolgozott, mint szakács, kertész és portás, miközben igen gazdag misztikus életet élt. Az életét meghatározó legfőbb esemény azonban, 1931. február 22-én Plock-i cellájában este történt. Megjelent neki az Úr, s a szívéből ragyogó két fénysugárra mutatva mondta: „Fess egy képet annak alapján amit látsz, ezzel az aláírással: JÉZUSOM BÍZOM BENNED” Az Úr, ekkor beszélt irgalmassága igéreteiről- és az ünnepről (N 47, 299,300,570,699,742).1935. szeptember 13-14-én az Irgalmasság Rózsafüzérre vonatkozóan (N 474-476,754,811,929,1571,1731), míg 1937. októberében Krakkóban az Irgalmasság Órájára kapott az Úrtól tanítást (N 1572). Kívülről semmi nem árulta el rendkívül gazdag misztikus életét. Élményeiről csak gyóntatóinak, elöljáróinak és az Úr utasítására vezetett naplójának számolt be, miközben buzgón teljesítette kötelességeit, rendje szabályait, áhítatos és hallgatag volt, de derűs, tele jóindulatú felebaráti szeretettel. Egész életében következetesen törekedett együttműködni Jézussal a lelkek megmentése ügyében.
Fausztina nővér – az Irgalmasság Apostola –, felajánlotta életét a bűnösökért, a lelkek megmentéséért. Életének utolsó éveiben egyaránt fokozódtak belső szenvedései, az un. „lélek passzív éjszakái” miként súlyosbodtak testi fájdalmai is. Előrehaladott tuberkolózisa megtámadta tüdejét és az emésztőrendszerét. Fizikailag teljesen felemésztődve, de lelkileg éretten, Istennel való misztikus egyesültségben, halt meg a szentség hírében 1938. október 5-én, alig 33 évesen. 1938-ban még nem tudtak mit kezdeni sem a Napló tartalmával, sem a beszélgetések során elhangzott kijelentésekkel. Akik ismerték Fausztina nővért, vegyesen ítélték meg személyét és rendkívüli dolgait. Az Isten azonban igazolta őt. A háború rövid időre látszólag feledtette a krakkói zárda misztikusát. Lengyelország sorsának alakulása azonban a II. világháború idején ráterelte a rendtársak figyelmét Fausztina nővér jövendöléseire. A kolostor lakói ugyanis felismerték, hogy sorra megvalósulnak hazájukban azon események, amelyekről misztikus testvérük beszélt nekik.
Magyarországon az Isteni Irgalmasság Művét, a Napló kritikai kiadását, valamint a Krakkói Magyar Kápolna ügyét Dr Antalóczi Lajos pápai prelátus, c. kanonok-plébános karolta fel. A Szentatya örömmel fogadta a Napló magyar kiadását, melyet 1997. augusztus 2-i levelében Antalóczi atyának megköszönt. 2000. április 30-án, Fausztina szenttéavatásának ünnepén együtt koncelebráltak, s a pápa ebéden fogadta az Isteni Irgalmasság Magyar Apostolát. Fáradhatatlan apostolkodását, 2000.december 16-án bekövetkezett (a Fausztina nővér szenvedéseivel döbbenetes hasonlóságot mutató) haláláig folytatta.
A "MÁRIA-KORSZAK, A VÉGSŐ IDŐK IRÁNYMUTATÓJA" c. poszt-sorozatomat ért elismerések mellett, többek jogos kifogása késztetett arra, hogy mégis bemutassam azt a két "korszakalkotó" üzenetet, amely nagyságrendjéhez képest, kevés szerepet kapott cikkeimben, a "végső idők iránymutatójaként". Ez pedig a Csodás Érem átadása (1830), valamint a La Salette-i üzenet (1846). Az előbbi nyitánya az üdvtörténet egy rendkívül fontos szakaszának, amit VI. Pál pápa "Signum Magnum" kezdetű megnyilatkozása nyomán nevezünk Mária-korszaknak. La Salette pedig ennek az üdvtörténeti szakasznak prófétikus "forgatókönyveként" nevezhetünk meg. Személyes nézetem szerint ekkor indult el üdvtörténetünk "befejező" szakasza (amely persze hosszú évszázadokat is jelenthet). Mert amiként a Messiás Jézus Krisztus megszületésével elkövetkezett az Idők teljessége, akként következnek el a végső idők, vagy közismertebben az "utolsó idők". Ezen történelmi időszak "milyensége" (békéje vagy gyötrelmessége), nem kevésbé az időtartama, gyakorta a szabad akaratú emberiségre van bízva. A Szent Szűz, édesanyaként igyekszik gyermekeit óvni a végzetességtől és Szent Fia zászlaja alá gyűjteni a megváltott sokakat.

a vírushordozó rákfene! A kontinens, vagy az egész világ egyetemes engesztelése kell ahhoz, hogy Franciaország (és az elfertőződött emberiség) megmeneküljön mindattól, ami a Csodásérem-, La Salette és Fatima próféciáiban elhangzott. Talán épp a magyar Szeretetláng, imára és engesztelésre felhívó többletkegyelme – erőt adó kegyelmi hatása – az, mely a "végső megoldást" kínálja! Ó jaj, mi várható akkor, amikor úgy néz ki, hogy Szodoma és Gomorra vétke eltörpül a mai társadalmi bűnök mögött. Hisz' gondoljunk bele: a francia parlament 331 igen szavazattal 225 nem ellenében 2013. április 23-án véglegesen elfogadta a melegházasság engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot. – Még mielőtt valaki rákérdezne, hogy jó-jó "ciki", de mi az ami annyira nagy bűn a "meleg viszonyban"? Nos az, hogy a Teremtés első rendelkezéseinek tagadásával, magát az Istent tagadja meg, hiszen "Isten az embert a maga képmására teremtette, mégpedig férfinek és nőnek, különleges részt adva nekik saját teremtő tevékenységéből, megáldotta őket: Legyetek termékenyek, szaporodjatok (vö Ter 1,27-28). Erre alapul a család, a szeretetben egyesült személyek közössége. Az Újszövetség fényében válik láthatóvá, hogy a család eredeti modelljét Isten szentháromságos misztériumában kell keresni". (II. János Pál Pápa Levele a Családokhoz; Szent István Társulat Bp, 9-10)

A halál gondolata végtelenül megrémisztette, hiszen csak 38 éves volt, sikeres tanárként és művészként. Mindenáron élni akart, de szembesülnie kellett az emberi közömbösséggel, mely az életébe kerülhet. Az ereje közben egyre csak fogyott és már a levegővétel is nehezére esett. Alig tudta felemelni a fejét vagy bármit mondani. Könnyeivel küzdve búcsúzott el a feleségétől, kimondva azt amit ritkán tett, hogy mennyire szereti. A felesége megölelte őt, és sírva megcsókolta.
A Szentírás tanúsága szerint Jézus elmagyarázza és megmutatja nekünk, hogy milyen, pontosabban ki az Isten. Sokszor idézzük Szent Jánost: ,,szeretet az Isten'' (1Jn 4,8), ami leginkább kitűnik Jézus életművéből. Jézus keresztáldozata a felülmúlhatatlan isteni szeretet kifejeződése.



Ám, hirtelen ezek a szavak hagyták el ajkamat: "Atyám Istenem, ennek az embernek a lelkéért való aggodalmamban kiáltok Hozzád! Ha ő nem ismer Téged, mint Urat és Megváltót, kérlek támaszd fel őt most a halálból, Jézus nevében. Elképesztő volt, amint egy pár perccel később a monitoron megjelent a szívverése, normális ritmust mutatva és egy pár perc múlva az ujjait kezdte mozgatni, majd a lábujjait, s elkezdett szavakat motyogni.





II. János Pál pápa három évtizedes munkája révén világszerte egyre szélesebb körben ismerik meg és fogadják el Szent Faustyna Kowalska nővér Naplójának tartalmát. (Fausztina nővér írása 1998-ban az Egri Főegyházmegyei Könyvtár és az Eger, Kisboldogasszony egyházközség kiadásában Dr Antalóczi Lajos pápai prelátus gondozásában jelent meg. A továbbiakban a naplóidézeteket N-nel jelöljük!)
Fausztina nővér ugyanilyen élményeket élt át. Naplójában nyomatékosan és ismételten hangsúlyozza: Isten parancsára járt a ,,pokol szakadékaiban'', és Isten parancsára ír ott szerzett élményeiről, ,,hogy egyetlen lélek se mentegethesse magát azzal, hogy nincs pokol, és nem volt ott senki, nem lehet tudni, mi van ott'' (N 741). Erre utal Jézus egyik kijelentése is 1936. márciusában: ,,sok lélek fog általa visszafordulni a pokol kapujától'' (N 639). A Napló egy másik helyén pedig Jézus így szól: ,,Ó, ha a bűnösök ismernék irgalmamat, nem vesznének el oly nagy számban'' (N 1396).





Untalan idézem a 19. századi francia misztikus,
7./ A hála


Ne csodálkozzon a kedves Olvasó, hogy az Isteni Irgalmasság üzenetét a Mária-korszak, korszakos eseményei közé sorolom! Magamnak is be kellett látnom, hogy e tárgyalt 180 év jellemzője a Két Szív világosan felismerhető 'társi' együttműködése! Ez alatt nem csak az Úr szentségi jelenlétét értem, hanem kifejezetten Szentséges Anyjával együtt való megnyilatkozását is.
Jellemző, hogy a Mária-jelenések üzeneteiben az Egyház Anyja minden alkalommal az örök boldogságunkat veszélyeztető bűnre és a nyomában járó pusztításra hívja fel figyelmünket. Már a Csodás Érem felirata, a híressé vált imádság – "Ó, bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, könyörögj érettünk, akik hozzád menekülünk!'' – is erre utal. Nem sokkal később, 1846-ban a La Salette-i jelenés prófétai kitekintést nyújt az elhatalmasodó bűn szerveződésére, pusztítására, és annak végkimenetelére. Az Egyház Anyja sírva figyelmeztetett a megszokottá vált káromkodás, és a vasárnapi szentmise-mulasztás lélekromboló hatására. 1858-ban, Lourdes-ban bűnbánatra és a bűnben élőkért hozott áldozatra szólított fel. Ez történik az 1917-es fatimai jelenések alkalmával is, amikor Jézus Anyja drámai módon újra felhív a bűnben élőkért vállalt áldozatra és az értük végzett imára. Erről beszélnek az 1953-ban, Siracusában hullott néma anyai könnyek. Bár fokozatosan nyilvánult ki, az Istenanya a Szeretetláng üzenetében már határozott kijelenti emberiségmentő világtervét: "Ahogy nevem ismert az egész világon, úgy ismerjék meg Szívem Szeretetlángját is, mely csodákat tesz a szívek mélyén". (II/18)




– A Szeretetláng éppen úgy, mint az Isteni Irgalmasság üzenete az elhatalmasodó bűnnel szemben, a határtalan isteni szeretetből fakadó és túláradó kegyelem jelei. Az irgalmasság a szeretet legmagasabb fokú megnyilvánulása, mintegy ,,új fény lesz az Egyház számára” (N 378). Az Isteni Irgalmasság üzenete – a szerveződő és elhatalmasodó bűnnel szemben –, fényként árad szét az Egyház egén, megvalósítva az Istenanya azon vágyát, hogy minden ember szívében fellángoljon az Isten- és emberszeretet Tüze. Sőt! Titokzatos módon egyike, vagy másika teheti alkalmassá a bűntől fagyos lelkeket, egyik vagy másik kegyelem befogadására! A két üzenet tehát annyiban különbözik és annyiban egy, amennyiben a Két Szentséges Szív egy! – De lássuk a két forrásanyagot!




A világ minden emberéért imádkozó Lelkiség, amely az Evangéliumon, az Egyház tanításán és Erzsébet asszony Lelki Naplója alapján áll, mindenkor szem előtt tartva az egyházi hierarchia útmutatását és döntését! Célja: a megváltás jézusi művének a Fatimai Szeplőtelen Szív szándéka szerint való segítése a lelkiélet hagyományos eszközeivel; (áldozat, imádság, böjt, virrasztás, adorálás, szentmise, életfelajánlás, apostolkodás). Az áldozat egyik jellemző motivációja a tisztítótűzben szenvedő lelkekkel való együttműködés a lélekmentés, a családok és a papok megszentelődése érdekében! Jézus evangéliumi ígérete szerint is ha ketten közületek valamiben egyetértenek a földön és úgy kérik, megkapják mennyei Atyámtól. (Mt 18,19) E fontos ígéretében minden más evangelizációs közösség is garanciát láthat imáinak meghallgatására, ám a Szeretetláng esetében egy új, az Istenanya által kiesdett – még nem volt! – többletkegyelemről van szó! »Tehát sorakozzatok fel szorosan egymás mellé, mert az áldozat és ima erejében megtörik a pokoli gyűlölettől izzó láng. A gonoszok mindinkább vissza fognak szorulni, gyűlölettől izzó lángjuk kialszik, és Szeretetlángom fénye fogja betölteni a föld minden részét.« (III/204) 
A tisztaszívű ember nem képes homályos, kétértelmű ügyekbe bonyolódni, távol áll tőle minden erkölcstelenség, bűnös olvasmányok vagy Tv műsorok.
A tiszta gondolkodásmódba nem férnek bele a zavaros, helytelen téveszmék, melyeknek káros hatásai vannak a lelkekre. Világunkban sok a csapda, melyet hirtelen nem is lehet észrevenni, mert a nagy üveg mézbe csupán egy csepp mérget csöpögtetnek bele –, de az az egy csepp az egészet megmérgezi és megrontja. Ezért a legegyszerűbb, ha ragaszkodunk az Evangélium tanításaihoz, Jézus szavaihoz, az Igéhez.




A Boldogságos Szűz Mária engedelmessége határtalan volt. Nem érdekelte mi fog történni vele, azt tette, amit Isten kért tőle. Engedelmeskedett, mert alázatos volt. Engedelmeskedett, mert szerette Istent.
Egy rendkívül súlyos esemény a fentieknek látszólag ellentmond:

A Szeretetláng Lelki Naplóból: „Én, a Hajnal Szép Sugara megvakítom a sátánt! (I/100) Azt akarom, hogy ne csak nevemet ismerjék, hanem anyai Szívem Szeretetlángját /is/, mely értetek lángol. (I/116) A Szeretetláng nem ismer határokat: kiterjed minden népre és nemzetre, még a meg nem kereszteltekre is.


A döntnök nemzetgyilkosok és a mészárszék


Az alázat kiindulópontja a többi jellemző vonásoknak, melyeket említeni fogunk.
Helyezzük magunkat a drága Égi Anyuka karjába. Ő akkor tud igazán felemelni minket, ha kicsi gyermekek vagyunk – azaz alázatosak, nyitott szívűek – mert könnyűvé válunk számára a tanítás, a segítség, nevelés síkján. 

Széthúzásra hajlamos emberek minden közösségben vannak, mely gondot akkor jelent, ha a nézetkülönbségek ellenségességgé fajulnak. Ennek pusztító lehetősége már kezdetektől fogva kísérti az emberi közösségeket, mert a bűn következménye, és mindaddig fenn is áll, amíg nem alakul ki közöttük egy egységes, a természetfelettihez kötődő célt adó ideál, mely mindenki elvének és etikai ítéletének felette áll! Különösen áll ez a magyarságra!
Ennek okán kellett elszenvednünk Trianont és emiatt érhettük el a világ népei közt is kiemelkedő csúcsot, azt hogy nálunk a legmagasabb az egy főre eső országárulók száma!
Dr Székely János püspök, rávilágít az említett viselkedésmód miértjére és céljára is: "Krisztus mondta: ha gyűlöl majd benneteket a világ, gondoljatok arra, hogy engem előbb gyűlölt nálatok (Jn 15,18). Különleges aktualitást kapnak ezek a szavak ma, amikor sokan szerte a világban össztűz alá vették hazánkat. Mi ennek a gyűlöletnek az oka? A valódi ok az, hogy hazánk olyan alapvető emberi értékek mellé állt oda, melyeket ma sokan lerombolni szeretnének. A magyar parlament olyan alkotmányt adott az országnak, amely Isten nevével kezdődik (Preambulum), amely azt állítja, hogy a magzat életét védelem illeti meg a fogantatástól kezdve (Szabadság és felelősség II), hogy Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között létrejött életszövetséget (Alapvetés L). Az alkotmány azt is kijelenti, hogy a család a nemzet fennmaradásának alapja, és hogy az adó mértékét a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani (Szabadság és felelősség XXX). Nyilván sokan vannak a világon, akiknek nem tetszik ezeknek az emberi alapértékeknek ez a határozott megfogalmazása. Mi több, a magyar kormány átmeneti külön adót vetett ki a bankokra. Ez pedig természetesen aggodalommal tölti el a pénzvilág urait, nehogy a példa ragadós legyen". 






Hasonlatként (v. azonosságként) említhetjük a visitació evangéliumi eseményét, amikor „Erzsébet hallván Mária köszöntését, felujjongott méhében a magzat, és Erzsébet eltelt Szentlélekkel.” (Lk 1,41) Ez esetben tehát a Szűzanyából egy kegyelmi kiáradás történt, átsugárzott a „kegyelmi hatás”: Jézus! Megismételjük a Szűzanya kijelentését: Szeplőtelen Szívem Szeretetlángja maga Jézus Krisztus! Ez a jézusi hatotta át az emmauszi tanítványokat is: „Hát nem lángolt a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton?” (Lk 24,32) Ennek hatására a nap már lement ugyan (29), mégis „abban az órában útra keltek, és visszatértek Jeruzsálembe.” (15 km!) (33)
"Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak." (Mt 22,14)






Engesztelő szentjeink közé sorolhatjuk még Boldog Apor Vilmos püspököt is, aki halála előtt szintén felajánlotta magát engesztelésül.


Forrásunk a Szeretetláng Lelki Napló 508 oldalas kritikai kiadása, melyet Dr Erdő Péter Esztergom-Budapest bíboros-érsek hagyott jóvá a 494-1/09 szám alatt (Nihil obstat és Imprimaturral). A keménytáblás könyv a Szent István Társulatnál jelenhetett meg 2010-ben. Idézve a bíboros 2009. július 6-án a X. Orsz. Szeretetláng Találkozón elhangzott (jóváhagyási) beszédéből: »...mivel a Szeretetláng Mozgalom az utóbbi évtizedekben világszerte elterjedt, Brazíliában, Mexikóban, de még Tajvanon is imaközösségek alakultak és a hívők olyan magántársulásai, amelyeket a helyi püspök jóváhagyott, különös öröm a számunkra, hogy ennek a lelkiségnek a születési helyén, hazánkban is elismerhetjük ezt a mozgalmat. (…) Egész életünk minden erejével és áldozataival óhajtsuk szünetlenül Krisztus országának eljövetelét, hogy a Szűzanya Szeretetlángja másokban is felgyulladjon és terjedjen a „szeretet szikrái” által. Ezt adja meg mindnyájunknak a Mindenható Isten! Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya könyörögj érettünk, és áraszd szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen.«
Zsidó származású és zsidó vallásban nőtt fel. Édesapját hamar elveszítette. Okos lány volt, a filozófia érdekelte, tanulmányait ennek megfelelően végezte. Nagy tudása felfelé vitte, írásai révén hírnévre tett szert.
Addig is jóságos volt, de most minden erénye előtört belőle, alázatosság és szelídség jellemezte. Már nem érintették őt tudományos munkái sem, amelyek megírására később a kolostorban késztették elöljárói. Karmelita szerzetesként mélyen átérezte a kereszt fájdalmát, ennek értelmét és értékét. Megérezte, hogy ez az ő útja és komoly felajánlást tett a zsidóság megtéréséért.
Antikrisztus uralma, ha lehetséges új világháború nélkül törjön össze és új rendet teremtsenek..."
Edith Steint lágerbe hurcolták, ahol a szerencsétlen szenvedőket, a foglyokat bátorította, vigasztalta. Kitűnt szelídségével és jóságával. Minden valószínűség szerint 1942. augusztusában halt vértanúságot.
Ennek következtében az Egyházhoz való hűségük, így vagy úgy de megfogyatkozik s nem képesek a deszakralizálódott környezetben apostolként, dinamikusan tanúságot tenni az egyetlen hiteles forrásról, az Evangéliumról.
Saját szavaival élve, a szemeivel semmit nem látott, és füleivel semmit nem hallott. Ennek ellenére a látnok mégis világosan tudja, ki az aki hozzá beszél. Sőt azt is ,,látja”, hogy a Szent Szűz vagy az Úr tekintete szomorú, derűs, esetleg mosolygós. A misztikus irodalom ezt a jelenséget értelmi látomásnak nevezi. Évekre szóló személyes ismeret után elmondhatom – írja könyvében Antalóczi atya –, hogy
Temetése Érd-Ófaluban történt, ahonnan 15 év elteltével exumáltatva lett a 
