(Folytatás!)
Egyházi nyilatkozatok és értékelés a „nagyfigyelmeztetés.hu-ról” szóló üzenetekről Ménesi Krisztina, a Magyar Kurirban 2013. 05. 24-án közzé tett összeállítása nyomán. A teljes cikk megtalálható: http://www.magyarkurir.hu/
A 2010 novemberében indult írországi üzeneteket 2012 decemberében Štefan Sečka a Szepesi Egyházmegye megyéspüspöke hivatalos nyilatkozatban, a melbourne-i érsek pedig a papságnak írt körlevélben, néhány hete pedig Denis J. Hart melbourne-i érsek a papságnak írt körlevélben ítélte el.
Dr. Mark Miravalle neves mariológus, teológiaprofesszor a Hittani Kongregáció irányelvei alapján értékeli a Divine Mercy Mary „Isteni Irgalom(ról nevezett) Mária” által terjesztett szövegeket.
4. Az állítólagos látnok, miközben az interneten és könyv formában nemzetközileg terjeszt állítólagos égi üzeneteket, nem azonosítja magát és nem jelentkezik az illetékes egyházi hatóságnál.
Az állítólagos látnok a dublini régióban él, így a Dublini Főegyházmegyénél kellett volna egyházi teológiai, pszichológiai és tudományos vizsgálatra jelentkeznie. Ennek elutasítása kizárja a második kritérium (a hiteles természetfeletti közléseket jellemzően kísérő jelenségek) figyelembevételének lehetőségét. Jézus a világ Világossága, aki a világosságra hívja szolgáit; ellensége viszont a sötétségben működik.
5. Teológiai tévedések
Az üzenetekben számos zavaros megfogalmazás található. Egyetlen példa: ellentmond a klasszikus szentháromságtani megfogalmazásnak, hogy a mennyei Atya „Jézus nevében” jön, nem pedig a saját nevében, vagy fordítva, Jézus az Atya nevében. A zavarosságot igazoló állítások, pl. „a szeretet összezavar” (45. üzenet, 2011. február 6.) szintén ellenkeznek a hiteles prófécia jellegével. Jézus nagyon egyszerűen és világosan beszél; a Sátán zavart kelt.
6. Nem következett be a 2011-re ígért „nagy figyelmeztetés”.
A 2011. május 31-i üzenet felszólítja az embereket, hogy készüljenek a „figyelmeztetésre” (Istentől eredő „lelkiismereti megvilágosodás”, amelyről egyébként más Szűzanya-üzenetek is szólnak), melyre „néhány hónapon belül” sor kerül. Ez azóta sem következett be.
7. Hiányoznak az igazi keresztény gyümölcsök, a lelki béke, az öröm, a remény, a szeretet; helyettük félelem, szorongás, erőteljes negatív szemlélet jellemző.
A mennyei Atya és Jézus állítólagos üzenetei, melyek fő témái az isteni megtorlás, a harag, az igazságtétel, a katasztrófák, tele vannak a bosszúállás és az ítélet rettegést keltő kifejezéseivel (Pl. aki Isten ellen fordul, megvakul, kivágják a nyelvét, levágják a lábát – 2013. május 4.) Olykor a hiteles magánkinyilatkoztatások (pl. az Isteni Irgalmasság üzenetei vagy a fatimai üzenetek) is tartalmaznak erős kifejezéseket a megtisztulás feltételesen bekövetkező, nehéz időszakáról, ám a szövegek hangnemét összességében béke, szeretet, biztatás, sőt öröm jellemzi. A nagy figyelmeztetésről szóló üzenetekből mindez hiányzik, és ez sok esetben az üzenetek terjesztőiről is elmondható.
Mi lehet az oka annak, hogy mégis sok jó szándékú, mélyen hívő katolikus hitelt ad az üzeneteknek?
Az, hogy sok igaz elemet is tartalmaznak: a gazdaság, a társadalom, a hit és az erkölcs globális válsága, háborús konfliktusok, természeti katasztrófák, nukleáris fenyegetés Észak-Koreában, Iránban, Pakisztánban stb. Mindezekben „az idők jeleit” látni indokolt és elfogadható; azonban teológiai tévedésekkel és egyházellenes engedetlenséggel átitatott, állítólagos üzenetekben hinni súlyos és veszélyes tévedés. Egészen más dolog észrevenni a világban a megtérésre sürgető jeleket, és hűségesen válaszolni Jézus és a Szűzanya hiteles kortárs felhívásaira – és más hamis üzeneteket elfogadni, amelyek a hiteles üzeneteket kihasználva Ferenc pápával szembeni engedetlenségre, a katolikus dogma és a hiteles misztikus hagyomány elutasítására uszítanak és rettegésből fakadó cselekvésre ösztönöznek.
Miért veszélyesek ezek az üzenetek?
A legnagyobb veszély, hogy rájuk hivatkozva egyes katolikusok fontosabbnak tarthatnak egy hamis magánkinyilatkoztatást, mint a pápa Istentől kapott tekintélyét. Különös, hogy a prófécia egyházszakadást jövendöl, ami akár önbeteljesítő jóslattá is válhat. Sátáni cél és stratégia, aminek megvalósulásához részben éppen az vezethet, ha az emberek az „Isteni Irgalom(ról nevezett) Máriáéhoz” hasonló, veszélyes és megosztó próféciákat kezdenek követni.
Az Egyház és a világ jelenlegi, kihívásokkal teli időszakában reálisan számíthatunk további, igaz elemekkel kevert hamis üzenetekre, melyek sátáni célja, hogy elfordítsanak a hiteles egyházi tekintélytől és tanítástól, valamint korunk hiteles égi üzeneteitől. Ezt csakis Ferenc pápa és az egyházi tekintély iránti engedelmességünk megerősítésével védhetjük ki. Imádkozzunk a Szentatyáért, szent Katolikus Egyházunkért, az Isteni Irgalmasság és a Szűzanya Szeplőtelen Szíve győzelméért – amelyről hiteles kortárs üzenetek szólnak –, valamint azért, hogy az állítólagos látnok és követői békében megtérjenek és visszatérjenek az Egyház szívébe, egységébe és az iránta való engedelmességbe! – zárja elemzését Mark Miravalle.
Forrás (folyt)
15 évesen zárdába akart lépni, de szülei nem engedték meg anyagi körülményeik miatt. A sok csalódást és elutasítást követően megpróbál a világban helyet találni magának. Jézus azonban nem engedi el, szemrehányást tesz neki egy táncmulatság közben. Helén egy belső hang vezetésére megtalálja azt a kolostort, ahová befogadják. 
Fausztina nővér terjesztette el az Irgalmasság kilencedet Jézus kérésére, majd az Irgalmasság vasárnapjának ünnepét őáltala hirdette ki Boldog II. János Pál pápa.
33 évesen halt meg, nagy betegségek, testi-lelki fájdalmak után.
E sorokon felbuzdulva, sajnos sok hamis (esetleg démoni inspirációjú) látnok igyekszik kiegészíteni a „természetfeletti mondanivalót” szaporítva a megtévesztő üzenetek sorát. Márpedig a magánkinyilatkoztatások valódi fogalmát és evangelizációs célját illetően tiszta képet, csakis az egyházi tekintély által elismert jelenések és üzenetek ismeretében kaphatunk. Ilyen tájékozódási pont számunkra a fatimai üzenet is! Fontos ezt hangsúlyoznunk akkor, amikor nem csak a 2005-ben elhunyt Lúcia nővér egyszemélyi voltát kérdőjelezik meg, de a közzétett III. Fatimai titok valódiságát is! Márpedig ha a fatimai üzenetben manipuláció van, akkor a Szent Szűznek tulajdonított egész üzenet hamisnak tekinthető! Nem lehet kétséges, hogy az antikrisztusi erőknek ez a célja: a kétkedést elhinteni és minden hiteles dolgot megkérdőjelezni, a hamisat meg minden szinten terjeszteni! A fatimai események, mindig a legérzékenyebb pontja volt az "összeesküvés-elméletbe" illő háttér erőknek, hiszen világosan és keményen megjövendöli pusztulásukat! 1920. május 13-án katonai, rendőrségi tüzérséget és lovasságot vezényeltek Cova da Iriába, hogy kötélkordonnal zárják el a területet a zarándokok elől. A legnagyobb megbotránkozást a hívek körében a Jelenések Kápolnája elleni merénylet váltotta ki (1922. március 6). Az 1919-ben emelt kápolnát dinamittal felrobbantották. Az öt bomba közül csak négy robbant fel, a kegyszobor épp nem volt a kápolnában. A hívek Miasszonyunk égi kegyének tulajdonították, hogy a fel nem robbant bomba, mely jelenési tölgyfa gyökerei közé volt rejtve, ártalmatlan maradt. ( 
Azon kérdésre, miszerint mit szól Pater Gruner aláírás gyűjtéséhez azon makacs vélekedéséhez, miszerint a pápának el kell végre végeznie el Oroszország felajánlását Mária Szeplőtelen Szívének, mert ez a felajánlás még nem történt meg? Lucia nővér ezt válaszolta: "A Kármel közössége elutasította az aláírás-gyűjtés űrlapját. Már mondottam: a Szűzanya által kívánt felajánlás 1984-ben megtörtént, és az Ég elfogadta."
A 
Szűzanya lángoló Szívének szimbolikus jelentőségéről Lucia ezt mondta: "Ez az Ő átható szeretetének jele, amely védelmez, erőt ad és megment. Ez az Édesanya, aki gyermekeit szenvedni látja, és velük együtt szenved, még azokkal is, akik őt nem szeretik. Szeretne mindenkit megmenteni, és senkit se pusztulni hagyni, akit az Úr rábízott. Mária Szeplőtelen Szíve biztos menedék, melynek tisztelete a megmenekülés eszköze az egyház és a világ nehéz időszakában." (Mons. Tarcicio Bertone Lucia nővérrel való 2001. november 17-i találkozásának lejegyzése nyomán!) Az viszont tény, hogy Ratzinger bíboros azt nyilatkozta a közzétett Titokról, hogy "A prófécia utolsó részének teljesedését még nem látom megvalósulni"! A szerkesztő aggodalma: Ó jaj, még nem valósult meg? Hiszen csak a Szovjetúnióban 200 ezer püspököt végeztek ki, és csak az 1937-es évben 87 ezer papot ítéltek halálra 
Jézus Szívének apostola nagy engesztelő, misztikus szent.
Arcra borulva kér bocsánatot, bűnbánatban vezekel. Ez a penitencia több éven át tart, míg Jézus felvilágosítja: az kedves előtte, amit szeretetből és engedelmességből vállal el a lélek. Sok és nagy küzdelmek után megújítja fogadalmát, mindenről lemond és végül Jegyese karjába dobja magát. Elindul Isten Anyjának nevelése alatt az Istennek szentelt élet felé. A vizitációk kolostorában sok szenvedés, támadás, ellenségesség kíséri. Jézus ebben a fájdalomban ismerteti fel vele küldetését: a Szent Szív tiszteletét, szeretetét kell elterjesztenie. Bizalommal fogadja a betegségeket, rá mért ütéseket, a kereszteket. Egy komoly segítőtársat kap Colombiére Kolos atya személyében, akivel együtt terjesztik el a Szent Szív tiszteletét. 
3)
angyalt, bal kezében lángpallossal; szikrázva lángokat bocsátott ki magából, mintha föl akarná gyújtani a világot; de a lángok kialudtak, amikor találkoztak a Miasszonyunk felénk nyújtott jobbjából áradó sugárzással. Az Angyal jobb kezével a Földre mutatva hangos szóval így szólt: «bűnbánat, bűnbánat, bűnbánat!» Egy igen nagy fényességben, ami Isten, láttunk «valami olyasmit, mintha tükör előtt vonultak volna emberek», láttunk egy fehérbe öltözött püspököt «akiről úgy éreztük, hogy a Szentatya». Sok más püspök, pap, szerzetes és szerzetesnő ment föl egy meredek hegyre, melynek csúcsán nagy kereszt állt fatörzsekből, mintha hántolatlan paratölgy lett volna; a Szentatya, mielőtt odaért, egy félig lerombolt, félig düledező városon ment keresztül botladozó léptekkel, fájdalommal és aggodalommal telve imádkozott az út mentén heverő holtak lelkéért; fölérve a hegy tetejére, térdre borult a nagy kereszt lábánál, és egy csoport katona lőfegyverekkel és nyíllal tüzelve rá, megölte őt. Ugyanígy haltak meg egymás után csoportokban a püspökök, papok, szerzetesek és szerzetesnők, különféle világi emberek, különbözőtársadalmi osztályokból és állásokból való férfiak és nők. A kereszt két szára alatt két angyal állt, mindegyiknél kristály öntözőkanna, melybe összegyűjtötték a vértanúk vérét, s öntözték vele az Istenhez közeledő lelkeket. 
Tudjuk, hogy már 4 éves korában Veszprémbe küldik szülei, felajánlva őt Istennek a hazáért.
Mint korábban láttuk, Mária 1929-ben kérte Oroszország felajánlást, de erre csak végzetesen későn, 
Őszentsége II. János Pál megtette a felajánlást 1982. május 13-án. Újból megkérdezték tőlem, teljesült-e a Szent Szűz kívánsága. Én azt válaszoltam, hogy nem: hiányzott a világ püspökeivel való együttes felajánlás.
melyet a Szűzanya 1925. december 10-én Pontevedrában történt jelenés alkalmával fejtett ki teljesen: ,,Leányom, nézd tövisekkel körülvett Szívemet. A hálátlan emberek káromlásukkal megsebzik. Legalább te vigasztalj és hozd tudomásukra ígéretemet, hogy a halál órájában mellettük állok az üdvösségre szükséges kegyelmekkel, akik öt hónapon keresztül minden elsőszombaton meggyónnak, megáldoznak, a rózsafüzért elimádkozzák és 15 percet a rózsafüzér titkairól elmélkedve velem töltenek, hogy ezáltal engeszteljenek.”
A Béke Angyala Fatimában jelenése alkalmával letérdelt, homlokával a földet érintve így tanította imádkozni a három látnok gyermeket:
Egyes tudósok szerint északi fény volt, amit Európában is lehetett látni. Mivel Lucia meg volt győződve, hogy bármelyik pillanatban kitörhet a világháború, mindent megtett, hogy teljesüljenek azok az ígéretek, amelyeket kapott. Ebből a célból levélben fordult közvetlenül XI. Piusz pápához.) ‘Hogy mindezt megakadályozzam, jönni fogok és kérni fogom Oroszország felajánlását Szeplőtelen Szívemnek és az elsőszombati engesztelő szentáldozást. Ha teljesítik kérésemet, Oroszország megtér és béke lesz; ha nem, el fogja terjeszteni tévtanait az egész világon, háborúkat és egyházüldözést fog előidézni..., végül azonban Szeplőtelen Szívem diadalmaskodik. A Szentatya felajánlja nekem Oroszországot, s az megtér. A világra pedig egy békés kor virrad.'
Egyszerű kislány volt, kissé tudatlan, nehezen tanult. Súlyosan asztmás volt, nagyon szegény, és senki sem figyelt föl rá egészen addig, amíg meg nem jelent neki a Szent Szűz, mint a Szeplőtelen Fogantatás.
A fatimai jelenések befejeződését követően, a későbbi évtizedek során az Egyház Anyja még többször megjelent Lucia számára, s mindannyiszor konkrét kérései voltak. Különösen fontos az 1925. december 10-i jelenés, mely a Szent Szűz Szeplőtelen Szíve tiszteletével kapcsolatban. Színhelye a spanyolországi Pontevedra, ahol Lucia a dorottyás nővérek körében élt. Ugyanígy rendkívüli jelentőségű az 1929. június 13-i jelenés (Tuy) mondanivalója és ígérete. Ezen jelenés tanulsága miatt részletesen elmondjuk a történteket. 
,,A mi Urunk továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Szentséged a világot Mária Szeplőtelen Szívének ajánlja Oroszország külön megemlítésével, és ezenkívül úgy rendeli, hogy a világ valamennyi püspöke Szentségeddel együtt teljesítse ezt a felajánlást.”
A kegyelem esője balzsamként árasztja el testünket-lelkünket, mert a lágy esőnél is finomabban, ugyanakkor erőteljesebben nyilvánul meg. Hiszen elsősorban a szívben formálódik, a lélekben válik folyamatossá és szellemünkben érzékelhetővé.
6.) Mária hatodik fatimai jelenését az irodalom 'Október 13' címszó alatt írja le. Már előző estétől kezdve kíváncsi hívők serege és jelentős kétkedő és ellenséges tömege gyülekezett a jelenések helyén és környékén. Bár a rossz, esős idő sártengerré változtatta a völgyet, az emberek kitartóan várakoztak. Korabeli leírások szerint mintegy 70 ezren lehettek. A gyermekek a rózsafüzért imádkozták és a jelenés a “Rózsafüzér Királynőjeként” nevezte meg magát. “Azért jöttem, hogy kérjem, az emberek változtassák meg életüket, és ne bántsák meg többé Istent bűneikkel, mivel már eddig is annyira megbántották.
Imádkozzák a rózsafüzért és tartsanak bűnbánatot. Azt kívánom, hogy erre a helyre kápolnát építsenek. Ha az emberek megtérnek, béke lesz a földön.” A Szent Szűz búcsút vett a kis látnokoktól. Széttárta kezét, mely sugarakat vetett a nap felé, s ezek fénye visszatükröződött abban. Lucia elkiáltotta magát, hogy tegyék el az ernyőket és nézzék a Napot! Ekkor kezdődött a tíz percig tartó Napcsoda. 
.jpg)
A felhők szétoszlottak. A felhőtlen kék égen delelő Nap szokatlan színűre változott, bele lehetett nézni, anélkül, hogy vakítana. Majd hirtelen a Nap meginog, láthatóan mozog és úgy kezdett forogni, mint egy tűzkerék, s minden irányba gyönyörű fénysugarakat lövellt ki, mely csodás színpompába öltöztette az eget és a földet, a beláthatatlan tömeggel, amely megdöbbenve, lenyűgözve szemlélte a megindító látványt. Kb. 4 perc múlva úgy tűnt, mintha a Nap megállt volna egy pillanatra, majd újból úgy forgott mint előtte. Aztán a Nap cikázni kezdett és egyre nagyobb lett s úgy tűnt rázuhan a tömegre, egyre nagyobb hőséget árasztva. Világvégi hangulat és rémület, bocsánatkérés és imádság tört fel a szívekből. Majd a szédületes zuhanás hirtelen megállt. Ezután minden visszaváltozott a természetes helyzetbe. A tömeg, mely az előbb félelmében térdre vetette magát a sárba, azt észlelte, hogy egyáltalán nem sáros, és szétázott ruhájuk teljesen száraz. Ezek után mindenki a három látnokhoz rohant és elhalmozták kérdésekkel. A kis Jácintát egy katonának kellett kimenekíteni a tömegből (ld. az alábbi képet). Lucia haját levágták ereklyének. 
Valamennyi korabeli újság megemlékezik, többen fényképeket is közöltek az eseményről, még a szabadgondolkodó „O Seculo” c. újság főszerkesztője is, aki aznap reggel még gúnyos cikket írt, miután részese lett a csodának, két napra rá pozitív tanúságot tett az eseményről /Avelino d’Almeida/. Manuel Nunes Formigao, Ferreira kanonokja könyvében azt írja, hogy ,,A hatalmas tömeg a csodálatos esemény láttára térdre esett és a tökéletes bánatot imádkozta minden ajak, majd az öröm, a hála és bűnbánat könnye folyt valamennyi szemből. Isten így nyomta rá bélyegét a fatimai eseményekre” – írja Formigao kanonok. 
Miközben a nép a napcsodát szemlélte, a látnokoknak a Szentcsalád, a Fájdalmas Anya, majd a Kármelhegyi Boldogasszony jelent meg. 
A 8. jelenés alkalmával jelenti ki első ízben a Szent Szűz, jövetelének fő célját:
A látnokokat ugyanis csalárd módon börtönben hurcolták, ahol ,,olajban sütés” fenyegetésével akarták kikényszeríteni belőlük a titkot.
A IV. jelenés: A beszélgetés rövid volt, de rendkívül megrendítő. Néhány praktikus útmutatás után a Szent Szűz ezt mondta a gyermekeknek:
Megrendítők szavak. A Boldogasszony vállalkozó lelkületű fiainak és leányainak közreműködését, segítségét kéri, hogy megmentse övéit az örök boldogság számára. Ebben a segélykérő felszólításban fogalmazódik meg a Mária-korszak és a Szent Szűz tevékenységének célja és értelme, az egész világra kiterjedő engesztelés meghirdetése és megszervezése, hogy senki se kárhozzon el.
Lucia néhány kérése következett, majd a jelenés asszonya így folytatta: ,,Hozzatok áldozatot a bűnösökért. Gyakran, különösen, ha áldozatot hoztok, így imádkozzatok: Ó Jézusom! Irántad való szeretetből, a bűnösök megtéréséért s a Szűzanya Szeplőtelen Szívén tett sérelmek jóvátételéért.”
2.) A második, a júniusi jelenés alkalmával Lucia szólalt meg elsőnek. ,,Mit kíván?” (Jellemző, hogy május és augusztus kivételével minden találkozáskor a legidősebb látnok szólal meg először.) ,,Jöjjetek ide a jövő hónap 13-án is. Imádkozzátok mindennap a rózsafüzért (a Szent Szűz ezt a kérését minden fatimai jelenése alkalmával elmondta!) és tanuljatok meg olvasni. Aztán majd megmondom, hogy mit akarok.” Lucia közbenjárt egy beteg gyógyulásáért. A válasz: ,,Ha megtér, az év folyamán meg is gyógyul.”
Meg akarja alapítani a világban Szeplőtelen Szívem tiszteletét. Aki ezt az áhítatot gyakorolni fogja, annak megígérem az örök életet.” Lucia érthetően nem lelkesedik. Szomorúan kérdezi: ,,Akkor egyedül maradok?” ,,Nem, leányom! Ne csüggedj el és ne szenvedj emiatt nagyon! Az én Szeplőtelen Szívem lesz a te menedéked és Istenhez vezető utad.” E szavakat követően a Szent Szűz ismét kitárta kezeit, és ismét kiárasztotta rájuk azt a mérhetetlen Fényt, amelytől úgy érezték, mintha Isten jelenlétében lennének elmerülve. Úgy tűnt, hogy Jácinta és Francisco a fénysugárban álltak, amely a Mennybe emelkedett, Lucia pedig abban a fénysugárban, amely a földet árasztotta el. A Szent Szűz jobb tenyere előtt egy tövisekkel körülvett szív volt látható, a tövisek mintegy átdöfték a szívet. A gyermekek megértették, hogy Szűz Mária Szeplőtelen Szíve volt ez, amelyet az emberek bűnei sebeztek meg, s amelyekért engesztelésre van szükség. Ezután a Szent Szűz egy titkot közölt velük.
, Szűz Mária. A második Jézus Krisztus, és a harmadik az Atyaisten. Hogy Jézushoz jussunk, Szűz Máriához kell mennünk; hiszen ő a mi Szószólónk és Közbenjárónk. 
SZENTLÉLEK HÍVÁS
A világgazdaság reformját és a szegények segítését sürgette Ferenc pápa csütörtökön mondott beszédében. A pápa a Vatikánban fogadott nagykövetek előtt vázolta fel a katolikus egyház gazdasági nézeteit. Többek között Luxemburg és az afrikai Botswana szentszéki diplomatája nyújtotta át megbízólevelét az egyházfőnek.
A mai világ "aranyborjúja az idolként imádott pénz", "a hatalmi és birtoklási vágy határtalanná vált", a "csápjaival terjeszkedő korrupció és az egoista adócsalás világméreteket öltött".
A gyermekeket megdöbbentette a jelenés váratlansága és szépsége. A Szűzanya szólalt meg először. ,,Ne féljetek, nem bántalak benneteket.” Lucia ocsúdott fel elsőnek és megkérdezte: ,,Honnan jön?” - ,,Az Égből” - volt a válasz. Lucia következő kérdése talpraesettséget árul el: ,,S mit kíván tőlünk?” A jelenés asszonya erre így felelt: ,,Azért jöttem, hogy kérjelek benneteket: jöjjetek a következő hat hónapban is ide, ugyanezen a napon és ugyanebben az órában. A végén megmondom, hogy ki vagyok és mit akarok. Visszatérek még egy hetedik alkalommal is.”
Lucia felbátorodik, és ebben a helyzetben a világ legtermészetesebb kérdését fogalmazza meg, amiből újabb párbeszéd kerekedik. ,,Én is az égbe fogok jutni?” ,,Igen”. ,,És Jácinta?” ,,ő is.” ,,És Ferenc?” ,,ő is, de addig még nagyon sok rózsafüzért kell elimádkoznia.” A legidősebb látnok tovább kérdez nemrégen elhunyt barátnői felől. ,,Maria das Neves szintén már az égben van?” (16 éves lehetett, amikor meghalt.) ,,Igen.” ,,És Amália?” (Ez a hölgy 18-20 éves korában halt meg.) ,,ő még a világ végéig a tisztítóhelyen marad” (!) – volt a válasz. (Ez a rövid, néhány mondatos és példa nélkül álló párbeszéd mélyen elgondolkoztatja a teológusokat és az egyszerű híveket egyaránt.)
Megjegyzés: Nyolcvan évvel később megkérdezték Luciától, hogy miért azt kérte a Szűzanya, hogy rózsafüzért imádkozzunk, s miért nem azt, hogy menjünk mindennap 
Azt gondolom, hogy Isten Atya és Atyaként figyelembe veszi gyermekeinek szükségleteit, lehetőségeit. Tehát, ha Isten a Szűzanyán keresztül azt kérte volna tőlünk, hogy mindennap menjünk misére és áldozzunk, minden bizonnyal sokan - valós indokokkal - mondták volna, hogy ez számukra lehetetlen. Egyesek azért, mert nincs a közelben templom, ahol szentmisét mutatnak be, mások pedig teendőik, állapotbeli kötelességeik, egészségi állapotuk miatt stb. Ezzel szemben, a rózsafüzér imádkozása mindenki számára lehetséges, szegényeknek és gazdagoknak, bölcseknek és tudatlanoknak, kicsiknek és nagyoknak egyaránt, és kell is imádkoznia. Miért? Azért, hogy kapcsolatba kerüljünk Istennel, hálát adjunk jótéteményeiért, és kérjük kegyelmét abban, amiben szükséget szenvedünk. Az imádság által lesz bensőséges a kapcsolatunk Istennel úgy, ahogy a gyermek odamegy apjához, hogy megköszönje a kapott jót, megbeszéljen vele dolgokat, iránymutatást, segítséget, támogatást és áldást kérjen tőle. (Mons. Tarcicio Bertone Lucia nővérrel való 2001. nov. 17-i találkozásának lejegyzése nyomán!)
Az Aljustrel nevű tanyán élt az egymással rokonságban lévő két család, Antonio dos Santos és Manuel-Pedro Marto, melyből a történetben szereplő három látnok származott. A Santos család sarja Lucia. Ferenc és Jácinta pedig a Marto család tizedik és tizenegyedik gyermeke. Együtt őrizték juhaikat. Lucia 10, Ferenc 9, Jácinta pedig 7 éves, amikor a jelenések 1916 tavaszán elkezdődtek. Ezt követően 1917. október 13-ig, három angyali és hat Mária-jelenésről tudunk.
Lucia (1916-ban még írástudatlan) nem emlékszik pontosan az angyali jelenések napjaira. 1916 tavaszán egy verőfényes napon a három pásztorgyermek ebédhez készülődött, amikor váratlanul éles fényben egy ifjút pillantottak meg, aki a Béke Angyalának nevezte magát. Bátorította a gyermekeket és felszólította őket, hogy imádkozzanak vele együtt. Az angyal letérdelt, homlokával a földet érintette, majd háromszor elmondta (a gyermekek pedig ismételték) a következő imádságot: ,,Istenem, hiszek tebenned, imádlak téged, remélek tebenned és szeretlek. Bocsánatért esedezem hozzád mindazokért, akik nem hisznek benned, nem imádnak, nem bíznak benned és nem szeretnek.” Az imádság után fölkelt és biztatta a gyermekeket: ,,Így imádkozzatok! Jézus és Mária Szíve kegyesen fogadják imátokat.” Ezt követően a jelenés eltűnt. Az eseményről a gyermekek hallgattak.
Az angyal szeptember végén, október elején jött harmadszor. Ez alkalommal kehely volt a kezében, felette pedig egy ostya, amelyből vércseppek hullottak a kehelybe. Az Angyal a kelyhet és az ostyát a levegőben hagyta lebegni, majd leborult és háromszor elmondta a következő imát: ,,Legszentebb Szentháromság, Atya, Fiú és Szentlélek! Mély alázattal imádlak és felajánlom Neked Jézus Krisztus legdrágább Testét, Vérét, Lelkét és Istenségét, aki jelen van a föld összes tabernákulumában, engesztelésül a szentségtörésekért, a szidalmakért és közömbösségekért, mellyel megbántják. Jézus Szentséges és Mária Szeplőtelen Szíve által könyörgünk a szegény bűnösök megtéréséért.” 
A kapucinus rendtartomány és a helyi érsek számtalan kérő levél, e-mail és telefonhívás hatására döntött a kihelyezés mellett, amelyre 2008 áprilisától 2009 szeptemberéig volt már példa, s amely ezúttal állandó marad. Ez alkalomból június 1-jén Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának elnöke koncelebrált ünnepi szentmisét mutat be a San Giovanni Rotondó-i templomban – olvasható a Kapucinus Rend 
1917-ben – fél évvel az októberi bolsevik hatalomátvétel előtt – a Szent Szűz Fatimában hívja fel a világ figyelmét a Mária-korszak legsúlyosabb, a legtöbb lelki kárt okozó évtizedeire. Figyelmeztet az újabb súlyos szenvedésekre, a tömeges méretű lélekrombolásra, a hatalmilag megszerveződő és a politikai eszközökkel terjesztett ateizmus veszélyére, egy szóval a bűn további hatalmasodásának újabb fejezeteire. Egyben megígéri: ,,a végén Szeplőtelen Szívem fog győzedelmeskedni.” A ,,győzelem” szó nem költői fordulat, nem egy korszak lezárását, hanem egy harc – nyilván a sátán elleni harc – eredményes befejezését, a sátán végső megszégyenülését jelenti. A fatimai események sorozata sok egyéb kérdésben is fontos határkőt jelent a Mária-korszakban. Itt a teljesség kedvéért egyetlen, de meghatározóan fontos kijelentést idézünk Mária szavaiból: ,,Imádkozzatok sokat, nagyon sokat, és hozzatok áldozatot a bűnösökért, mert sok lélek a pokolba kerül, mivel nincs, aki áldozatot hozzon és imádkozzon értük.” A Mária-jelenések során Fatimában fogalmazódik meg világosan és egyértelműen a Szent Szűz akarata: legyünk segítségére a lelkek megmentésében, s fogjanak össze a szavára figyelő emberek. 
1878. december 11-től 1879. április 16-án bekövetkező haláláig ágyban fekszik. Szenvedéseinek mértékére jellemző Cros atya megjegyzése: "Szenvedéseiben összezsugorodott... Semmivé lett." Bernadett is utal fájdalmainak nagyságára: "Amikor az ember kínlódik, szüksége van rá, hogy egyedül legyen." Nővértársai biztatták: imádkozzon gyógyulásáért. Lourdes látnoka ezt soha nem tette. Inkább erőt és kitartást kért a szenvedéshez. Szentségének egyik dimenziója az, hogy élete végéig hittel és bátorsággal viselte betegségét, miközben a csodás gyógyulások száma megsokszorozódott a Lourdes-i jelenéseket követően. 1878. december 11-én véglegesen ágynak dőlt. "Meg vagyok őrölve, mint a búza. Ha tudnák, mi történik bennem?" (A mai látnok intelmére: "Áldozat, imádság! Ez a ti eszközötök! Cél, a megváltó munka sikeres érvényre juttatása!" /II/106/)
Lourdes kiváltságolt látnoka 1844. január 7-én született Bolyban, és 1879. április 16-án halt meg Neversben. Halála és temetése kapcsán nem végeztek sem bebalzsamozást, sem mumifikálást. Holttestét 1925. augusztus 5-én, boldoggá avatásának évében exhumálták. Bernadett mellkeresztjét 46 év alatt a rozsda megemésztette, de holttestét épségben találták. Az Egyház ezt a fajta jelenséget nem tekinti csodának, még ha lelkünk mélyén mindegyikünk annak jelét látja is benne. Hiszen a Boldogságos Szent Szüzet többször is látó és a tőle kapott küldetést maradéktalanul teljesítő Bernadett holtteste 46 évvel halála után is épségben maradt. A megváltás Szentévében 1933. december 8-án, XI. Piusz pápa szentté avatta, hogy Isten gyermekei elé, mint evangéliumi példaképet állítsa. Először 1890-ben a Tarbes-i egyházmegyében kezdték ünnepelni, melyhez Lourdes is tartozik. 1908-ban, a jelenés 50. évfordulójára, Szent X. Piusz pápa (1903-14) az egész Egyházra kiterjesztette. Bernadett Soubirous holtteste a Nevers-i kolostorkápolnában máig is látható. 
A Lourdes-i 
Szabadnak lenni nem azt jelenti, hogy azt csinálunk, amit akarunk, vagy hogy a divatot követjük egyik élményből a másikba sodródva, örökké serdülőkorúnak maradva az életben. A szabadság annyit jelent, hogy jó és végleges döntéseket hozunk, mint Mária. Ferenc pápa este 6 órakor a római Santa Maria Maggiore- bazilikában imádkozta el a hívekkel a rózsafüzért a Mária hónap első szombatján. A szertartást megelőzően a kereszt megcsókolásával birtokba vette a bazilikát. A Szentatyát Santos Abril y Castelló bíboros, a bazilika főpapja köszöntötte. 
1866. július 3-án, Nevers-be utazása előtt meglátogatta egykori dajkájának leánya és megkérdezte tőle: 
Este, Bernadett búcsút mond a massabielle-i barlangnak, ahol életének legboldogabb pillanatait élhette át a Szent Szűz közelségében, látva Őt együtt imádkozva és beszélgetve vele. Később a szerzetben bevallotta, hogy fájdalmat okozott neki a tudat, hogy nem láthatja többé a Lourdes-i barlangot. 
A Nevers-i 
Egy napon figyelmeztette társnőjét, hogy nem jól vet magára keresztet. Hogyan is tudott volna oly módon keresztet vetni, mint Bernadett, akit a lourdes-i barlangnál maga a Szent Szűz tanított rá. "Figyelni kell – mondta – mert sok jó dolog forrása a keresztvetés." Az a mód, ahogy ő vetette a keresztet, mélyen megindító volt. Többször is próbálták utánozni, de senkinek sem sikerült igazán. Valamiféle többlet tükröződött Bernadette keresztvetéséből – az –, hogy a Szűzanyától tanulta. 
A Lourdes-i Boldogságos Szűz Mária megjelenésének ünnepe (az első Lourdes-i jelenés napja), február 11. Először 1890-ben a Tarbes-i egyházmegyében kezdték ünnepelni, melyhez Lourdes is tartozik. 1908-ban a jelenés 50. évfordulójára, 
Bernadett hat évet tölt el a 
Ban Ki Mun úgy véli, a nemi zavarokban szenvedők háttérbe szorítása „korunk egyik nagy, elhanyagolt emberi jogi problémája”, melynek orvoslása fontosabb, mint a kultúra, a hagyomány vagy a vallás.
A lourdes-i barlang körül kialakult zavaros helyzetet csak legfelsőbb utasításra sikerült megszüntetni, tekintve, hogy 
Március 2-án a Szent Szűz kérést fogalmazott meg: "Mondja meg a papoknak, hogy építsenek ide kápolnát". Bernadett azonnal a plébánoshoz sietett, hogy továbbítsa a kérést. 
Február 25-én (kilencedik jelenés) már háromszázötvenen jöttek el a barlanghoz. A jelenés híre gyorsan terjedt és a legkülönfélébb állásfoglalásra késztette az embereket. Bernadett számára a "látnoki szerep" kálváriát jelentett. A látnok egyaránt céltáblája lett a hívőknek, a túlbuzgóknak, a kíváncsiskodóknak, az okoskodóknak, a gúnyolódóknak, az ellenségeskedőknek, a plébánosnak és nem utolsó sorban a liberális hatóságoknak. Emiatt a gyermeknek sokat kellett szenvednie. (A mai látnokok intelmére: A jelenés nem fenyegette meg azokat, akik nem követik kérését. De még azt sem említette, hogy aki nem fogadja el üzenetét, sőt gúnyolódva tagadja azt, az "átkot von magára" és "újra keresztre feszíti Krisztust"!)
Bernadett a negyedik próbálkozásra legyőzte undorát, s ivott a sáros vízből, meg is mosdott benne, s evett a fűből is. A jelenlévők, akik csak a gyerek mozgását látták, kiábrándítónak találták a jelenetet, sőt voltak, akik bolondnak tartották a kislányt. A kérdésre, hogy miért tette, Bernadett ezt válaszolta: a bűnösökért. (A mai látnokok intelmére: Nem rejtekben, névtelenül kell üzeneteket közvetíteni, hanem fel kell vállalni a nyilvános megmérettetést, esetenként a megaláztatást is, kitéve magát akár az emberek gúnyolódásának is!)
A jelenés természetfölötti fénytől övezve, káprázatos fehér ruhában tűnt fel. Sarutlan lábait, amelyek egy vadrózsabokor ágait érintették, egy-egy aranyrózsa díszítette, derekát pedig kék öv fonta körül. Fejéről dús fátyol hullott alá. A Szűz imádságra kulcsolt keze hófehér rózsafüzért tartott, amelynek szemeit aranylánc fogta egybe. Bernadett ijedtében rózsafüzére után kapott, de félelmében még keresztet sem tudott vetni. A Hölgy ekkor bátorítólag rámosolygott a gyermekre, lassan, méltóságteljesen keresztet vetett, de nem szólt semmit. Bernadett mindenben követte a Szent Szüzet, ő is keresztet vetett, majd pedig térden állva imádkozni kezdte a rózsafüzért. Amikor befejezte, Jézus anyja intett Bernadettnek, hogy menjen közelebb, de ő nem merte megközelíteni. Erre a jelenés eltűnt. Az eseménynek híre ment és Bernadette édesanyja igen megfenyítette "hazudozós" kislányát. (A mai látnokok intelmére: A valódi látnokság, sokszor már kezdetben sem jár sikerélménnyel!)
1830-ban az általa adományozott kegyelmi eszközön, a csodásérmen Ő áll, amint eltiporja az őskígyó fejét (a rajzolata valóságos mariológiai tanítás). Bár La Salette-ben (1846) mint könnyező Édesanya mutatja magát, Lourdes-ban (1858) Szeplőtelen Fogantatásként mutatkozik be. Fatimában (1917) Szeplőtelen Szívét mutatja be az emberiségnek, mint menedéket, melyre a szerveződő ateizmus és ennek folyománya a tömeges kárhozat veszélye vár, de a Szent Szűz fellebbenti a csapások elkerülhetőségének lehetőségét, melyet a bűnbánatban és a tudatos engesztelésben jelöl meg. Megígéri, hogy: végül Szeplőtelen Szíve győzni fog.
A sirakuzai néma könnyek (1953) a legnyomatékosabban szemléltetik a világ helyzetét. A magyar Szeretetláng üzenetében (1961) Szeplőtelen Szíve Szeretetlángja kiárasztását kéri az egész emberiségre, mellyel szintén a sátán tehetetlenné tételét ígéri, mintegy az engesztelés „globális fegyvereként”: ez lesz a csoda, mely megvakítja a sátánt (vö. I/39; III/203).
A japán kislány nem sokat köntörfalazott „én olyat soha!” – válaszolta öntudatosan. „De mégis miért? Mondj valami indokot!” – nyaggatta a páter. „Tudja atya, az úgy van, hogy én egy nagy telefonközpontban dolgozom, ahol rajtam kívül még vagy 800 lány dolgozik. Együtt ebédelünk egy nagy közös menzán és ott aztán hallom ezt eleget, mert a téma 80 %-ban ilyen pasi-ügyekről szól. Hát, nekem teljesen világos, hogy az elsietett kapcsolatokból annyi kalamajka, annyi lelki fájdalom származik, hogy én olyat semmi esetre sem akarok magamnak…” „Na jó, ezt most csak úgy általában mondod – elégedetlenkedett az atya – de most mondj valami személyesebbet is! Te miért gondolkodsz így?” „Tudja, atya – folytatta a lány –, ha egészen személyes akarnék lenni, akkor azt mondanám: ha én kérném, az azért volna, hogy magamhoz kössem, ha pedig ő kérné – és én beleegyeznék –, az meg azért volna, mert nem akarom elveszíteni őt. Márpedig én SZABADON akarok rá igent mondani. De tetszik tudni.., hogyha a testiség kerül nagyon előtérbe, akkor már ‘test hívja a testet’, és a szabadsági fok erősen csökken. Ismerőseim mondják ugyan, hogy 'ki kell próbálni előtte, nehogy ne legyünk egymáshoz illőek vagy még az is lehet, hogy impotens…' De, hogy ez nem így van, azt megérzi az embert! Nos, ha én mellette döntök, akkor olyannak akarom szeretni, amilyen: még ha netán impotens, akkor is – de ezt SZABADON akarom eldönteni!” 
