Az Isteni Irgalmasság 4
Az Irgalmasság üzenete Szent Faustyna Kowalska nővér által 1
Megjegyzés: Fausztina nővér teljes lengyel neve: Maria Faustyna Helena Kowalska.
Fausztina nővér (Helena Kowalska) 1905. augusztus 25-én született a lengyelországi Glogowiec faluban tízgyermekes vallásos parasztcsalád harmadik gyermekeként. Gyermekkorától kezdve mély vallásos lelkület, az ima szeretete, a szorgalom, az engedelmesség és az emberi nyomor iránti érzékenység jellemezte. A család bizonytalan anyagi helyzete miatt, csak három és fél évig járt iskolába. Hétéves volt, amikor először hallotta meg az Úr hívó szavát, mely az évek során egyre erősbödött lelkében, de szülei hallani sem akartak a szerzetbe vonulásról. Tizenhat évesen szolgálónak állt, hogy szülein segítsen.
Lódzban egy táncmulatság alkalmával hallotta meg az Úr korholó szavát; „Meddig fogok még szenvedni miattad, és te meddig vezetsz még félre engem?” (N.9). Ez arra késztette, hogy azonnal Varsóba utazzon. Több szerzetesrend elutasítása után, végül 1925. augusztus 1-én az Irgalmasság Anyjáról nevezett varsói kolostor fogadta be, ahol a Faustyna Maria nevet kapta. Újoncidejét Krakkóban töltötte, és itt tette le örökfogadalmát – a tisztaságra, a szegénységre és az engedelmességre. Annak ellenére, hogy időnként igen beteg volt, a kongregáció több házában is dolgozott, mint szakács, kertész és portás, miközben igen gazdag misztikus életet élt. Az életét meghatározó legfőbb esemény azonban, 1931. február 22-én Plock-i cellájában este történt. Megjelent neki az Úr, s a szívéből ragyogó két fénysugárra mutatva mondta: „Fess egy képet annak alapján amit látsz, ezzel az aláírással: JÉZUSOM BÍZOM BENNED” Az Úr, ekkor beszélt irgalmassága igéreteiről- és az ünnepről (N 47, 299,300,570,699,742).1935. szeptember 13-14-én az Irgalmasság Rózsafüzérre vonatkozóan (N 474-476,754,811,929,1571,1731), míg 1937. októberében Krakkóban az Irgalmasság Órájára kapott az Úrtól tanítást (N 1572). Kívülről semmi nem árulta el rendkívül gazdag misztikus életét. Élményeiről csak gyóntatóinak, elöljáróinak és az Úr utasítására vezetett naplójának számolt be, miközben buzgón teljesítette kötelességeit, rendje szabályait, áhítatos és hallgatag volt, de derűs, tele jóindulatú felebaráti szeretettel. Egész életében következetesen törekedett együttműködni Jézussal a lelkek megmentése ügyében.
Fausztina nővér – az Irgalmasság Apostola –, felajánlotta életét a bűnösökért, a lelkek megmentéséért. Életének utolsó éveiben egyaránt fokozódtak belső szenvedései, az un. „lélek passzív éjszakái” miként súlyosbodtak testi fájdalmai is. Előrehaladott tuberkolózisa megtámadta tüdejét és az emésztőrendszerét. Fizikailag teljesen felemésztődve, de lelkileg éretten, Istennel való misztikus egyesültségben, halt meg a szentség hírében 1938. október 5-én, alig 33 évesen. 1938-ban még nem tudtak mit kezdeni sem a Napló tartalmával, sem a beszélgetések során elhangzott kijelentésekkel. Akik ismerték Fausztina nővért, vegyesen ítélték meg személyét és rendkívüli dolgait. Az Isten azonban igazolta őt. A háború rövid időre látszólag feledtette a krakkói zárda misztikusát. Lengyelország sorsának alakulása azonban a II. világháború idején ráterelte a rendtársak figyelmét Fausztina nővér jövendöléseire. A kolostor lakói ugyanis felismerték, hogy sorra megvalósulnak hazájukban azon események, amelyekről misztikus testvérük beszélt nekik.
A Szentatya 1993. április 18-án boldoggá-, 2000. április 30-án pedig szentté avatta Fausztina nővért, s egyben az egész világra kihirdette (Fehérvasárnapra) az Isteni Irgalmasság Ünnepét.
Magyarországon az Isteni Irgalmasság Művét, a Napló kritikai kiadását, valamint a Krakkói Magyar Kápolna ügyét Dr Antalóczi Lajos pápai prelátus, c. kanonok-plébános karolta fel. A Szentatya örömmel fogadta a Napló magyar kiadását, melyet 1997. augusztus 2-i levelében Antalóczi atyának megköszönt. 2000. április 30-án, Fausztina szenttéavatásának ünnepén együtt koncelebráltak, s a pápa ebéden fogadta az Isteni Irgalmasság Magyar Apostolát. Fáradhatatlan apostolkodását, 2000.december 16-án bekövetkezett (a Fausztina nővér szenvedéseivel döbbenetes hasonlóságot mutató) haláláig folytatta.
