27.
augusztus
VIRRASSZATOK ÉS SZÜNTELENÜL IMÁDKOZZATOK, hogy megmeneküljetek mindattól, ami következik! (Lk 21,36)
| Szólj hozzá!
Szólj hozzá!
26.
augusztus
FATIMA, A VÉGSŐ IDŐK REMÉNYCSILLAGA 103. rész. Az Egyházban, az Egyházért, az Egyház Anyjával!
| Szólj hozzá!
Az Egyházban, az Egyházért, az Egyház Anyjával, mert az események egymással összefüggenek!
A Szeretetláng Lelkisége töretlenül kiállta az idők próbáját és ötven év távlatában kevéssé tekinthető „időszakos fellángolásnak”! A Szeretetláng lelkiség célja: a megváltás érvényre juttatása, a Fatimai Szent Szűz kéréseinek megvalósítása, röviden a lélekmentés! Ezen többletkegyelem értékét sokan felismerték és életprogramjukká tették, és hozzáállásuk nem csillapodik, nem veszít lelki lendületéből évtizedek alatt sem. Ezt igazolja egy ecuadori egyházmegye, 20 éves időközű két jóváhagyása is. Elsőként lássuk Bernardino Echeverria Ruiz guayaquili érseknek (későbbi bíboros) a Szeretetláng Lelki Napló 1988-as kiadásához írt ajánlását (részlet): „Szeretetláng, ez az új neve annak a mérhetetlen és örök szeretetnek, mely Mária Lelkében él minden ember iránt (…) Láng ez, mely megvilágít, láng, mely melegít, láng, mely tűztengert képes fellobbantani. Láng, mely Mária Szívében ég, s égni akar gyermekei szívében is. (…) A Szeretetlángnak égnie kell minden keresztény megmentésére, hogy megmentse a családokat..., hogy segítse a papok megszentelődését. (...) A Szeretetláng kell, hogy megvilágítsa a keresztény ember életének minden pillanatát...”
Húsz évvel későbbi utódja, Antonio Arregui Yarza guayaquili érsek Prot. 445/ 2008 sz. jóváhagyásában így ír (részlet): „...Mária Szeplőtelen Szíve Mozgalmának jellemző vonása - tagjainak igaz keresztény lelkisége. (…) Fő apostoli tevékenységük az evangelizálás, az imádság, a szentségekhez való gyakori járulás, a testvéri szeretet és készség, amellyel részt vállalnak Egyházunk tevékenységében, a hitoktatásban (...) Mária Szeplőtelen Szíve Szeretetlángja Mozgalom csodálatos módon elterjedt a világ különböző országában, a mi országunkban is.” (ford. P. Róna G. SJ)A Szentírás egyes helyei arra utalnak, hogy a sátán az utolsó időkben igyekszik minden erejét bevetni az Isten ellen (1Tim 4,1; 2Tessz 2,3-4) és teljes hatalmával pusztít a lelkekben. Ezen evangéliumi prófécia hajszál pontosan bekövetkezett, hiszen a sátáni erők minden tekintetben példátlan rombolást végeztek és végeznek, mely mostanra már a technika minden eszközével – akár hamis vallási üzenetek terjesztésével is – éjjel-nappal folyó leplezetlen harccá fajult! Nem lehet kétséges, hogy már csak a Felvilágosító, a Megerősítő és Áttüzesítő Pünkösdi Lélek képes felrázni, felforrósítani az egész emberiséget, megmenteni a totális pusztulástól! És mit kell tennünk? A rózsafüzért imádkozni, engesztelni és élni a Szentségekkel! Ezt kérte a Szűzanya Fatimában és a Szeretetláng üzenetében! Miért?
„A föld gyalázatossá lett lakói alatt, mert áthágták a törvényeket, megszegték a rendelkezéseket, felbontották az örök szövetséget. Ezért (...) megbűnhődnek lakói. (…) Inogva inog a föld, mint a részeg, mint a kunyhó, ránehezedik a vétke.” (Iz 24,5-6 és 20). Megfigyelhető, hogy ez a jövendölés nem az emberi környezet fertőzöttségéről beszél – amiről annyi szó esik manapság –, hanem az ember fertőzöttségéről, a szívek Istentől való elhidegüléséről, az önzésről, mértéktelenségről, szeretetlenségről, árulásról, hazugságról és az erkölcstelenségről (vö Tim 3,2-4), amit Máté rövidebben jellemez: „Mivel megsokasodik a bűn, sokakban kihűl a szeretet.” (24,12) A Szűzanya a fatimai engesztelés kérésével és ehhez – Szívének bűnt felperzselő Lángjával –, ezen lélekveszejtő viharos időkre kívánja felkészíteni és az Egyház iránti hűségben megerősíteni gyermekeit. Újra felhozhatnám a III. Fatimai Titok megrendítő tartalmát, mely ha sok tekintetben teljesült is, de még hátra van a befejeződése! Ezzel szemben van másik hiteles prófécia is, Bosco Szent János látomása a viharos tengerről, melyben egyedül az Egyház hajója és a pápára figyelő kisebb hajók jutnak biztos révbe. Don Bosco ehhez az álmához hozzáfűzte:
„Annyi veszély között két eszközzel lehet megmenteni az Egyházat: a buzgó Mária-tisztelettel és az Eucharisztiával, a gyakori szentáldozással.”
(ld még Napló III/159-160!) Tisztelt Olvasóim! Erről a fatimai kérésről volt szó a megelőző sorozatban!
Szólj hozzá!
Részletek Dr. Gerhard Bergmann könyvéből
(A Szent Margit Lap 65-66., 69-71. számában megjelent cikkek nyomán.)
c) Fatalizmus
A fatalizmussal Mohamed Istenről szóló tanításában találkozunk. Isten mindenhatóságának túlhangsúlyozása el egészen az önkényuralomig, szükségszerűen kihat az emberről szóló tanításra is. Ez a kihatás a fatalizmus, melyet helyesen végzet-hitnek fordíthatunk. Minden, ami velem történik, Allah akaratából történik. A fatalizmus korlátozza az ember felelősségét, sőt meg is szünteti, azonkívül lustaságot szül és gátolja a haladást. Mohamed tanításában Allah mindenhatóságából despotizmus lett, és félelmetes feszültség támadt az ember szabadsága és Allah mindenhatósága közt. Mivel Mohamed csak ember és nem Isten fia volt, érthető, hogy nem tudott igaz kijelentést adni Istenről, pedig ezen múlik minden.Jézus hirdette az embereknek Isten hívását: jöjjetek énhozzám, maradjatok énbennem, és ezzel már hirdette az ember felelősségét is abban, hogy elfogadja vagy visszautasítja a meghívást. Jézus Krisztus szabadságot adott az embernek. A szabadságon alapuló felelősség adja az emberi méltóságot. Jézustól tudjuk – Ő pedig Isten kijelentését adta nekünk –, hogy Isten a maga bölcsességében úgy rendelte, hogy mindenhatósága nem nyomorítja meg az ember szabadságát és felelősségét, hanem teret ad annak. A fatalizmus csak a szolgalelkűség talaján nőhet ki. Boldogok és hálásak lehetünk, mert tudjuk, hogy Mohamed és az iszlám fatalizmusa téves.
d) Buddha tanítása az életről és a szenvedésről
A buddhizmus kétség kívül későbbről származott, mint a hinduizmus. Buddha a hinduizmussal szemben már haladást jelent. Kétféle szempontból is reformátor volt:
5.3. Buddha megszüntette a teljesen igazságtalan, megalázó kasztrendszert. A kiváltságos osztályok sem élveztek nála „üdv-monopóliumot”. Főképp a kasztrendszer megszüntetésének köszönhető gyors és nagymérvű elterjedése.
5.4. Az üdvösséget bizonyos erőfeszítések árán mindenki elérheti (ez a „mindenki” ugyan vitatható). Buddha és a buddhizmus a mi világunkat csak látszatvilágnak tekinti. Azonkívül, szerinte a világ tele van szenvedéssel. Buddha azt tartotta, hogy „az élet szenvedés és a szenvedés élet”. Ebben a rövid mondatban össze van foglalva Buddha tanításának lényege. Buddha szüntelenül azon töpreng, hogyan lehetne az embert ennek a jelenség-világnak szenvedésétől megszabadítani. Haldokolva ezt mondja: „Minden jelenségnek el kell tűnnie. Szüntelenül ezért küzdjetek.” A buddhizmus célja, hogy az ember megszabaduljon ettől a csalóka és szenvedéssel teljes látszat-világtól és behatoljon a nirvánába, a lélek teljes nyugalmi állapotába. Ha egy szóval akarnók jellemezni Buddhának és a buddhizmusnak a világról és életről szóló tanítását, azt mondhatnánk: a buddhizmus – pesszimizmus.
Jézus is tudja, hogy a világban és életünkben van félelem és szenvedés. Ő is tudja, hogy a világban van hatalmaskodás és jogtalanság, sőt előre látja saját szenvedésének útját. Jézus tehát nem naiv álmodozó, aki elsiklik a világ és az élet nyomorúságai felett. Annál inkább kitűnik nagysága és felsőbbrendűsége, mikor a szenvedés és jogtalanságok ellenére is igenli a világot és az életet. Jézus nem azonosítja az életet a szenvedéssel és a szenvedést az élettel. Nem azt tanítja, hogy fussunk ki a világból, hanem azt, hogy Ő megőriz a világban. Magát a világ legyőzőjének jelenti ki: „A világban üldözést szenvedtek, de bízzatok, mert én legyőztem a világot.” (Jn 16,33)
Ha vele (Jézussal) életközösségben vagyunk, mi is belső győzelemre juthatunk a világ felett. Az Úrtól távol áll minden pesszimizmus, mint ahogy távol áll tőle a rózsaszín-optimista romantika is. Minden keresztény hívő élő tanúbizonysága lehet annak, hogy a keresztények nemcsak panaszkodnak a bajok miatt, hanem bátran szembenéznek velük és belsőleg, de olykor külsőleg is legyőzik őket.
Szólj hozzá!
25.
augusztus
FATIMA, A VÉGSŐ IDŐK REMÉNYCSILLAGA 102. rész. A Fatimai Szűzanya Rómában 3
| Szólj hozzá!
Pedro Valin ho Gomes írása nyomán (rövidített) szerkesztett változat 3
Mária nyomában
A fatimai kis pásztorok a hívő életforma példái, akik a Szűzanyához hasonlóan hagyják magukat átformálni azáltal, hogy a Szeretet-Istent imádják, és a leglényegesebb dolgok felé fordítják tekintetüket, eucharisztikus módon felajánlva életüket másokért. Ők is az úton lévő Egyházzal együtt zarándokolnak, s életükkel az Evangélium kulcsszavára, az irgalomra emlékeztetnek. Ők is felajánlották egész életüket azért a küldetésért, hogy mindenkit egyesítsenek az Egyházban, mindenkit összebékítsenek az Atya ölelésében.
Ferenc és Jácinta, unokatestvérükhöz Lúciához hasonlóan mindig őrzött szívében egy imát a Szentatyáért. Halála előtti estén Lúcia azt ajánlja Ferencnek, hogy ne felejtsen a Mennyben "imádkozni a bűnösökért, a Szentatyáért, értem és Jácintáért"*. És amikor Lúcia megkérdezi Jácintát, hogy mit fog csinálni a Mennyben, határozott választ kap tőle: "Nagyon fogom szeretni az Úr Jézust és Mária Szeplőtelen Szívét, sokat imádkozom érted, a bűnösökért, a Szentatyáért, szüleimért és testvéreimért, és minden emberért, aki imáimba ajánlotta magát"**. Ezeknek a kisgyermekeknek a nagy szívében élt egy vágy arról az Egyházról, amelyet átjár az Irgalmasság Fénye, s amely elébe megy azoknak, akik eltévedtek az úton. Bennük élt a vágy, hogy a pápa és vele együtt az egész Egyház minden pillanatban forduljon Isten irgalmas arca felé, aki reménnyel tekint a világra.
A Máriának szentelt római napok során Angela de Fátima Coelho ASM nővér, Marto Ferenc és Jácinta Szenttéavatási Ügyének posztulátora elmondhatta Ferenc pápának, hogy a kis pásztorok milyen nagy mértékben inspirálnak bennünket a Szentatyáért és Isten egész zarándok népéért való imádságainkban és életfelajánlásunkban. Amikor Ferenc pápa fogadta a kis pásztorok ereklyéit és annak a tölgyfának egy darabját, amely fölött 1917 augusztusában megjelent a Szűzanya, szeretetteljesen megcsókolta a relikviákat és újra ezt kérte: "Igen, imádkozzatok értem!"
* Vö. Fatimáról beszél Lúcia nővér, Fatima 2002. 158
** Vö. uo. 62
(Forrás: Boldog Marto Ferenc és Jácinta c. Folyóirat 2013, október-decemberi száma)
Szólj hozzá!
Részletek Dr. Gerhard Bergmann könyvéből
(A Szent Margit Lap 65-66., 69-71. számában megjelent cikkek nyomán.)
5.2. Az embereket illetően
a) Kasztrendszer a hinduizmusban
Hogy a hinduizmusban 60 millió pária van, és ezeket nem is sorolják az emberi társadalomba, sőt korábban „érinthetetlennek” nevezték és ennek megfelelően bántak is velük, az nem jelent árulást a hinduizmussal szemben, hanem kifejezetten annak tanítása szerint való. A Bhagavad-Gita című eposz megmutatja az üdvösség útját minden kaszt számára, még a sudrák és az asszonyok számára is (sudrák = a legalacsonyabb kaszthoz tartozók, akiknek a magasabb kasztokat szolgálniuk kell). A páriák milliói azonban nemcsak társadalmilag, hanem vallásilag is kivetettek.
Az igazság érdekében meg kell jegyeznünk, hogy a mai Indiában az embertelen kasztrendszert, négy magasabb rendű és mintegy 2000 alacsonyabb rendű kasztjával együtt hivatalosan megszüntették és nem ismerik el. De ugyanezen igazság érdekében azt is meg kell tudnunk, hogy az ország többsége ma is éppúgy él, mint azelőtt. Új-Delhi, a főváros messze van, és a kasztrendszer ma is rányomja bélyegét India szociális struktúrájára, még ha örvendetesnek mondhatjuk is, hogy vannak kaszton kívüliek, akik miniszteri székben ülnek és brahminok, akik szakácsként dolgoznak.
Jézus minden egyes embernek emberi nemességet és méltóságot tulajdonít. Mindez benne foglaltatik az ember istenképűségében. „Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá” (Ter 1,26), olvassuk már a Biblia elején. „Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek. Amit a legkisebbek valamelyikével nem tettetek, velem nem tettétek.” (Mt 25,40/45) Tehát Jézus, Isten Fia azonosítja magát a társadalom legkisebbjeivel. Ezzel pedig a legmagasabbra értékeli őket. Jézus nem ismer el semmiféle osztályt, kasztot, fajt vagy társadalmi „mostohagyermeket”, mert minden ember kivétel nélkül homlokán viseli az istenképűség nemesi bélyegét.
b) A nők helyzete a mohamedánizmusban
Az iszlámban nincs ugyan kasztrendszer, de van helyette valami más. Vitathatatlan, hogy Mohamed milyen lekicsinylően és pesszimisztikusan vélekedett a nőkről. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy számára a nő csak élvezeti cikk és munkaeszköz volt. Ez kiviláglik abból is, hogy tizenegy felesége és négy ágyasa volt. Kézenfekvő, hogy az iszlám házasságjogban a férfiaké minden előny és a nő szenved minden hátrányt. Egy férfinak – ha lehetősége van rá – négy felesége lehet. Ma már a legtöbb férfi számára a gazdasági helyzet lehetetlenné teszi a poligámiát. A házasságjoggal magához kötött feleségeken kívül vannak a rabszolganők, akiket a férfi korlátlan számban tarthat úgy, mint ágyasokat. Egy férfi háromszor eltaszíthatja magától jog szerinti feleségét, de ismét vissza kell fogadnia. Ha azonban az asszony nem engedelmeskedik férjének, az bezárhatja és megkorbácsolhatja őt. Igen sok arab-iszlám országban még ma is a háztartási eszközök közé tartozik a korbács.
Az iszlám házasságjog értelmében a házasságkötés magán-kereskedelmi ügylet. A férfi jogot nyer a feleségére, az viszont a hozományra. A magán-házasságkötést a férj szabad akarata és mérlegelése alapján felbonthatja. Csak a férj válhat el és a válás rendkívül könnyű. Ám az igazság kedvéért itt is meg kell állapítanunk, hogy a számtalan elhagyatott asszony és gyermek súlyos szociális helyzetet teremt, ezért a modern iszlám államokban gyógyító megoldásokra törekszenek. A modern Törökországban pl. bevezették az európai házasságjogot. Megtiltották a többnejűséget és a nő leteheti a fátylat.
Mennyire más ez is Jézus Krisztus Evangéliumában. Jézus Krisztus kereken megtiltja a válást. Jézus a válási tilalommal kincset ad az asszonynak, a gyengébb teremtménynek. „A férfi dicsősége az asszony.” Ez egészen más, mint amikor a nő a férfi játékszere és szolgálója. Jézus kíséretében asszonyok is voltak, ezzel is egyenjogúságot és méltóságot adott az asszonyoknak. És még egy: minden vallás ítéletet tartogat a megesett asszony számára – Jézusnál bocsánat várja őt. Mikor házasságtörő asszonyt vittek elé, Jézus így szólt hozzá: „Senki sem ítélt el? Én sem ítéllek el.” (Jn 8,10-11) Jézus az egyetlen, aki ezt az asszonyt vádolhatná, mert ő maga makulátlanul tiszta, s mégis ezt mondja: „Én sem ítéllek el. Menj, de többé ne vétkezzél.” (Jn 8,11) Mária Magdolnának, akinek már sok férfival volt dolga, nemcsak hogy megbocsátott, hanem feltámadása után neki jelent meg először, s így arra méltatta, hogy a feltámadás első hírnöke legyen.
Szólj hozzá!
Bizony fájlalhatod majd, ha életedben rest és halogató voltál – tehetted volna bár –, de nem gyóntál!
Ha láttál valaha embert meghalni, gondold meg, hogy azon az úton te is átmégy. Reggel gondold azt, hogy az estét nem éred meg. Ha pedig beesteledett, a reggelt ne merd magadnak ígérni. Készen légy tehát mindenkor és úgy élni, hogy a halál készületlenül ne találjon. Sokan hirtelen és váratlanul halnak meg: „az Emberfia abban az órában jő el, melyben nem is sejtjük”. (Mt 24,42) Mikor az utolsó óra eljön, egészen másképp kezdesz majd ítélni teljes lefolyt életedről és nagyon megbánod, hogy oly rest és tunya voltál. Mily boldog és okos, aki életében olyan igyekszik lenni, amilyennek halála óráján találtatni kíván. (Kempis T.: Krisztus követése, I. 23.) Amikor Isten ítélőszéke előtt állsz, Ő nem ítél el, csak megmutatja, hogy "íme, ilyen voltál és ilyennek szerettelek volna téged"! Te fogod megítélni magad!
Ha úgy érzed, hogy a hirtelen halál készületlenül érne; – nem gyóntál, tartozásod van, vagy valaki bocsánatát kell kérned –, ne késlekedj! Rendezz mindent, mert nem tudhatod sem a napot, sem az órát! (Begyik T.: Az Istenanya követése 684.)
Ha abban a vakmerő hiszemben élsz, hogy még egy jó darabig nem halsz meg, bíz' rosszul teszed! Mert bármely órában megeshet, hogy észre sem veszed! (Begyik T.: Útravaló Húzó 317.)
Szólj hozzá!
Te kedves Olvasó, hallgatsz a Szűzanya indíttatására?
1215-ben egy éjszaka Szent Domonkos elmélyülten imádkozott a római Szent Péter Bazilikában. Látta, hogy az Úr Jézus megjelent az égen, kezében tartva három lándzsát, melyekkel a világot akarta sújtani. Édesanyja, a Boldogságos Szűz Mária ekkor térdre vetette magát és könyörögve kérte Szent Fiát, hogy ne pusztítsa el azokat, akiket megváltott és csillapítsa igazságosságát irgalmasságával.
Erre az Úr ezt mondta neki: "Nem látod Anyám, hogy milyen sérüléseket okoznak nekem? Az igazságosságom nem hagyhatja ezt büntetlenül!"
A Szűzanya azonban így válaszolt: "Te tudod Fiam, aki mindent tudsz, hogy vannak nekem hűséges szolgáim, akiket ha indíttatok, képesek hirdetni a világnak a Te szavaidat. Áldozatos imájuk és igehirdetésük nyomán megtérnek az embereknek, akik visszafordulnak a bűn útjáról és keresni fognak Téged!"
A mi Urunk ezt válaszolta Anyjának:"Mutasd meg nekem azokat, akiket ily nagy küldetésre szántál!"
Ekkor Isten Anyja bemutatta Fiának a két fegyveresét Ferencet és Domonkost, akik kezében egy-egy rózsafüzér volt és ezt mondta: "Sokan vannak, akikre számíthatok, akik követni fogják őket!"
"Elfogadom harcosaidat!" – mondta az isteni Üdvözítő.
(Les Fleurs franciscaines (Ferences virágok), 2. kiadás 187. oldal)
Szólj hozzá!
24.
augusztus
FATIMA, A VÉGSŐ IDŐK REMÉNYCSILLAGA 101. rész. A Fatimai Szűzanya Rómában 2
| Szólj hozzá!Pedro Valin ho Gomes írása nyomán (rövidített) szerkesztett változat 2
A Szűzanya szobra körbejárt a Szent Péter téren a hívők sokasága között, és Isten irgalmasságával megérintette a szíveket, hogy megerősítse az Egyházat a hitben. A Fatimai Szűzanya kegyszobra által érezhető isteni jelenlét annak a jele, hogy a Cova da Iriában közel száz éve átadott üzenet a reményről a mai Egyháznak is szól. A misztikus és profetikus fatimai eseményeket úgy fogadja be az Egyház szíve, mintha az evangéliumot idézné fel egy olyan világ számára, amely éhezi a találkozást, a megtérést, a reményt és az irgalmasságot.
Azok a gesztusok, amelyekkel Rómában a Fatimai Kegyszobrot fogadták, az örömről és bensőségességről tanúskodnak. XVI. Benedek pápa megölelte a Szűzanyát, kimutatva ezzel szeretetét és ragaszkodását; II. János Pál pápa a Szent Péter téren elszenvedett merényletet idézte fel, a zarándokok pedig kifejezték hálájukat. Ferenc pápa csókkal fogadta a Rózsafüzér Királynőjét, és a bizalom szavait helyezte lábához.
A hívők sokaságának öröme érződött a Szent Péter téren ugyanúgy, mint az Isteni Szeretet szentélyében a virrasztáson, mely bevilágította az éjszakát, és megmutatta szeretetüket e rendkívüli Asszony iránt, aki a feltétlen elfogadást sugározza felénk. Az Egyház nagyon hálás ennek a Nagyasszonynak a jelenlétéért, aki Isten népével vándorol a történelem útjain, hogy megerősítse őket a Krisztussal való találkozás hitében.
Ferenc pápa bizalommal teli szavakkal fordult a kegyszobor előtt a Szűzanyához, és a felajánlás aktusában így imádkozott:
Fatimai Szűzanya, újra hála van a szívünkben anyai jelenléted iránt, így egyesítjük hangunkat minden nemzedék hangjával akik boldognak hirdetnek Téged.
Benned ünnepeljük Isten nagy műveit, aki sosem lankad irgalmasságával lehajolni a rossz által sújtott és a bűntől megsebzett emberiséghez, hogy meggyógyítsa és megváltsa azt.
Anyai jóindulattal fogadd e bizalommal teli felajánlást a számunkra oly kedves kegyszobrod előtt. (...)
Vesd ránk édes tekintetedet, hogy fogadhassuk mosolyod vigasztaló simogatását.
Őrizd karjaid közt életünket: áldj meg és erősíts bennünk minden jóra törekvő vágyat; éleszd fel és tápláld a hitet; segítsd és világosítsd meg a reményt; éleszd újra és tartsd életben a szeretetet; és vezess mindannyiunkat az életszentség útján.
Taníts meg kivételes szeretetedre a kicsinyek és szegények iránt, a kirekesztettek és szenvedők iránt, a bűnösök és az eltévelyedett szívűek iránt: egyesíts mindenkit oltalmad alatt
és mindenkit adj át szeretett Fiadnak, Jézus Urunknak! Amen
(Forrás: Boldog Marto Ferenc és Jácinta c. Folyóirat 2013, október-decemberi száma)
Szólj hozzá!
Részletek Dr. Gerhard Bergmann könyvből
(A Szent Margit Lap 65-66., 69-71. számában megjelent cikkek nyomán.)
b) És hogy állunk Buddha istenfogalmával?
Vannak akik úgy vélik, hogy Buddha ateista. Ez azonban tévedés noha igaz az, hogy Buddha nem foglalkozott az istenkérdéssel. Őt főként az életnek a szenvedéssel való kapcsolata foglalkoztatta, nem pedig az embernek Istenhez való viszonya. Azt mondogatta: „Lássátok, így tanít Buddha: az igazság, a szenvedés és a szenvedéstől való szabadulás fölött van. Ezért, amit én nem nyilatkoztattam ki, az rejtve marad.” Ezekhez a rejtett dolgokhoz tartozik Isten kérdése is. Ezért joggal mondhatjuk, Buddha túlnyomóan etikus volt és nem dogmatikus. Elsősorban arról tanított, hogy mit kell tenni és nem arról, mit kell hinni. Ennek ellenére már neki is és különösen a késői buddhizmusnak voltak „hitvalló nyilatkozatai”. Beszél pl. már Buddha is az „örök törvényekről”, mint legfelsőbb hatalmakról. Tanította továbbá a „karmát”, amely a bűnről és bűnhődésről szóló tanítás. De Buddha nem megy túl ezen az „örök törvényen”, mint legfőbb hatalmasságon, nem kutat tovább, ezért Istenről szóló tanítása csökevényes marad.
c) Istenről szóló tanítás a hinduizmusban
A hinduizmusnak nincs alapítója, noha könyvei vannak. Nincsenek kifejezett dogmái sem. Egyik könyve a Bhagavad-Gita (A Magasztos Éneke) című eposz. Ez a hinduk leggyakrabban olvasott vallásos könyve, de van mellette több, gyakran forgatott más könyve is. A hinduizmusban minden elfér, nincsenek határozott rendelkezései – dogmái. Tanai mindent felölelnek: „Indiában az egész élet vallás”, mondja az indus. Ez a nagyon jellemző mondás egy brahmintól – az egyik legelőkelőbb kasztbelitől származik. Indiában minden vallás, de egyáltalán a 'vallás' olyan, mint egy tarka mozaik. A hinduizmus vallásos szinkretizmus, azaz a vallások elegye, az ellentétek egyesítése. A vallás területén érvényes a „mindenki mondja a magáét”. Ramakrishna (1834–1886) hindu szent mondja: „Erőm a sokoldalúságban van.” A történelmi vallásokat a szent folyó fürdőzőihez hasonlítja, akik a part lépcsőin haladnak befelé. Értelmetlen dolog vitatkozni azon, melyik lépcső a legjobb, hiszen mindegyik egy fokkal közelebb viszi a zarándokot céljához. Így van aztán, hogy a hinduizmus vallási elegyében helye van a teistáknak, akik hisznek ugyan a világ fölötti személyes Istenben, de nem hisznek a Krisztusban megjelent isteni kijelentésben; a deistáknak, akik értelmi okokból hisznek a világteremtő Istenben, aki azonban szerintük messze van, és éppoly kevéssé szól bele a világ dolgába, mint ahogy az órás sem törődik az órával, ha már egyszer elkészítette és felhúzta, hagyja, hogy járjon magától; a monoteistáknak, akik egy istenben hisznek; a politeistáknak, akik sok istenben hisznek; sőt az ateistáknak is, akik tagadják egy személyes isten létezését. Helye van még Jézus Krisztusnak és a „kereszténységnek” is, de elvetik Jézus igényét az igazság iránt. Jézus csak egy a sok közül – szerintük. Ezért aztán Indiában békésen megfér egymás mellett a szoba falán Krishna isten, Buddha, Jézus és Gandhi képe. A hinduizmusban ismeretlen a tiszta helyzetet teremtő vagy-vagy, helyette a ködösítő „és” áll. Nem „egyedül Krisztus”, hanem „Krisztus is”. Gandhi elismerően, sőt lelkesen beszélt Jézus Krisztusról, ennek ellenére soha nem tette volna „egyeduralkodóvá” Őt.
De mit tanít a hinduizmus Istenről? Bár a hinduizmusban helye van mindenféle vallásos meggyőződésnek, mégis mutatkoznak jellegzetes vonások. Itt a Védákra kell utalnunk, erre a négy dalgyűjteményre, melyek közül a legrégebbi Kr.e. 1250 körül keletkezett. A Védák és a bennük található ún. Upanisádok rányomták bélyegüket a hinduk vallásos gondolkozására. Az Upanisádok titkos tanítások. Ezekben a dalgyűjteményekben két fogalom játssza a főszerepet: a Brahman és az Atman. A Brahman a világmindenség, az abszolút, az isteni. Az Atman a szellem. A hinduizmus vallási épületének hangzavarából két erőteljes hang csendül ki: a panteizmus és az identitás-misztika illetve filozófia.
A hinduizmus erősen megközelíti a panteizmust, mely szerint az egész mindenség isteni. Isten egy a világgal, nem mint személy és akarat létezik, hanem az isteni él és hat mindenben. Az identitás-misztika pedig azt mondja, hogy a világmindenség legbenső magva azonos énem legbenső magvával. Nincs lényegi különbség köztem és az isteni közt. Én magam, az ember, isteni vagyok. Atman és Brahman kölcsönhatásban vannak. Az Atman az emberben levő isteni, Brahman jelenléte az emberben. „Én Brahman vagyok”, ez a hinduizmus jelszava Indiában. (Félreértések elkerülésére különbséget kell tenni Brahman, Brahma és Brahminok között. Brahman azt jelenti, isteni; Brahma az egyik isten neve; Brahmin pedig pap, bölcs, tanító.) A Brahman a nagy, mindeneket átható lényeg. Minden isten, minden ember és minden más teremtmény létének előfeltétele. Végtelen sok alakot ölthet fel. És mert ezt meg is teszi, a hinduizmusban kereken 330 millió istenséget találunk, de ezek csak közbenjárók a Brahmanhoz. Az istenek között legnagyobb Síva, a rombolás, pusztítás istene. Szabályos időközökben szétrombolja a világmindenséget, aztán újra felépíti. Sok felesége van, ezek egyike Káli, a rettenetes. Egy brahmin egyszer egy európait kalauzolt egy istenektől nyüzsgő indiai templomon át. A brahmin ezt mondta vendégének: „Látja, ezek az istenek mind megférnek egymás mellett békességben. Mindegyikünk ahhoz az istenhez imádkozik, amelyik belső lényegünknek leginkább megfelel. Isteneink bizonyos mértékig az emberi nem különböző jellemvonásait viselik, csak természetfölötti alakban.” A hinduizmusban az állatok, fák, hegyek, vizek is részben az istenség önkijelentésének számítanak, és részben szentnek tartják azokat. Így pl. a fák közül szent a fügefa, a folyók közt a Ganges. Az állatok közt pedig különösen a tehenek, majmok és orrszarvúak szentek, mert az istenség kinyilatkoztatásai. Nem kisebb személy, mint Gandhi mondta: „A hinduizmus leglényege a tehén védelme.” Mindezek mögött ott rejlik a kérdés: kicsoda Isten? Mohamednél kegyetlen és önkényes úr; Buddhánál bizonytalan örök törvény; a hinduizmusban valami ködös, bizonytalan „isteni” valóság.
d) Mennyire egészen más Isten ismerete Jézus Krisztusnál
A vallásoknak csak sejtéseik vannak Istenről, Jézus Krisztusnak ismerete. Mert Ő több, mint ember, ezért át tudta törni a sűrű fátylat, amely mögött a nagy Titok rejtőzik, akit Istennek nevezünk. Jézus Krisztustól és csak Tőle tudjuk, hogy ez az „örök törvény” személyiség, akarat, irányító, mindenható és mégis jóságos Atya, Aki maga a Szeretet. Isten szeretet, ez Isten önkijelentése. Éppen ez a szeretet indította az Atyát arra, hogy elküldje Fiát, hogy Önmagát Benne maradéktalanul kinyilatkoztassa, és hogy az Ő kereszten való tökéletes áldozatával minket megváltson. Másrészt Jézustól tudjuk, hogy Isten szeretetét nem tekinthetjük lágyszívű tehetetlenségnek. Ez világosan látszik a Golgota keresztjén, mert ott Jézus elégtételt szerző áldozata Isten igazságának tesz eleget.
Isten személye iránti kérdésünkre csak olyan valakitől kaphatunk érvényes választ, aki ember ugyan, hogy velünk emberi nyelven beszélhessen, egyúttal azonban több mint ember. Embernek, de ugyanakkor Istennek is kell lennie. Ez pedig nem más, mint Jézus Krisztus. Ha valaki kétségtelen bizonyossággal meg tudja mondani, ki Isten, Jézus válasza az illetékes minden más válasszal szemben. Sőt, nemcsak hogy illetékes, de az Ő válasza kijelentés jellegű, így messze felülmúl minden pusztán emberi választ.
Szólj hozzá! • Szerkesztés...
Szólj hozzá!
23.
augusztus
FATIMA, A VÉGSŐ IDŐK REMÉNYCSILLAGA 100. rész. A Fatimai Szűzanya Rómában 1
| Szólj hozzá!Zarándokúton a zarándok Szűzanyával Pedro Valin ho Gomes írása nyomán (rövidített) szerkesztett változat 1
A Feltámadás fénye betör a sötétségbe, amely szétszakítja a sötétséget és jó hírként terjed, Isten világosságát árasztva életünkre. Ez a fény a kereszthalál után is az élő Krisztus fénye. Fatimában a világ minden este zarándokká válik a gyertyás körmenetben. Mindazok követik őt, akik szeretnék, hogy a bensőjükbe befogadott fény átformálja őket; akik a Feltámadott ígéretébe vetett bizalommal zarándokolnak a világban, és elkötelezik magukat Mellette. A zarándokoló emberek között, az emberi történelem drámája közepette is ott halad az úton a Fehérbe öltözött Asszony, Nővérünk és Édesanyánk. Mária az úton lévő emberiség zarándoktársa lett, ahol Ő az Ige szavainak, az Isteni Irgalmasság ígéreteinek és a szívünket megtérítő Szépségnek a visszhangja.
Ez az Isten népével vándorló Asszony volt jelen 2013. október 12-én és 13-án a Hit éve keretében Rómában megrendezett Mária Napokon.
A Szentatya meghívására a Rózsafüzér Királynőjének fatimai kegyszobra Rómába zarándokolt, hogy az Egyház szívében látható módon jelen legyen a vándorúton járó emberiséggel. Az előtt a fehérbe öltözött Asszony előtt hódolt a Pápa, aki egy hívő életformát indított el; szűzként és Anyaként, akit Fia az egész emberiség édesanyjául adott.
Mária Isten fényéből él. Isten fényét kínálja fel. Így volt ez Fatimában is, amikor karját kiterjesztve feltárta a kisgyermekek előtt az őket beborító fényt, amely betöltötte őket és feltárta előttük a valójukat Isten szépségében tükröződve*. És így van ez minden alkalommal, amikor a Fehérbe öltözött Szűzanya – aki szíve csendjében őrzi Isten ajándékát (vö Lk 2,19) – megjelenik, felkínálva az Istennel való közösség reményét. Erre a szerény Asszonyra – akinek életét Isten munkálta ki –, tekint a zarándok Egyház a világ drámái közepette, a hit példája és egy fajta anyai jelenlét után vágyakozva.
(folyt.)
* Vö. Fatimáról beszél Lúcia nővér, Fatima 2002. 168-169
(Forrás: Boldog Marto Ferenc és Jácinta c. Folyóirat 2013, október-decemberi száma)
Szólj hozzá!
Részletek Dr. Gerhard Bergmann "Jézus Krisztus, Mohamed, Buddha vagy a Hinduizmus" c. könyvéből
(A Szent Margit Lap 65-66., 69-71. számában megjelent cikkek nyomán,)
3. Buddha, Mohamed és Jézus Krisztus között nemcsak személyükre, hanem életükre nézve is különbség van: a bűntelenség különbsége. Minden vallásalapító ember volt csupán, ezért életük felett a bűn árnyéka sötétlik. Buddha, aki Kr.e. 560 körül a mai Nepálban született, fejedelem fia, tehát herceg volt, aki nagy pompában és jólétben nőtt fel. Buddha 19 éves korában megnősült, de feleségén kívül még a legszebb táncosnőkből háreme is volt. Kicsapongó életet élt. 29 évesen eszmélt rá, milyen üres élvhajhászó, bűnös az élete. Búcsút sem véve feleségétől és fiától, otthagyta őket és háremét is táncosnőivel. Önsanyargatás és böjtölés között kereste a megtisztulást. Aszkézisének hetedik évében, egy éjszaka, mikor fügefa alatt ült , „elnyerte a megvilágosodást” . Ettől kezdve hívták Buddhának. A Buddha név ugyanis cím, és annyit jelent: a megvilágosodott. Eredeti neve Gautama volt. (Egyébként a Buda nevet őrzi a magyar főváros, de nem Gautama Buddháét, hanem Atilla hun király unokaöccséét!)
Mohamed az arab pusztaság szülötte volt. Élete még akkor is terhelt volt súlyos szexuális bűnökkel, mikor már az iszlám megalapításán tevékenykedett. Egészen másként áll a dolog Jézus Krisztussal. Nála nem találunk megtisztulásért folytatott küzdelmet; Ő tiszta maradt a bűntől. Még ellenségeitől, az írástudóktól és farizeusoktól is nyugodtan kérdezheti: „Ki vádolhat bűnnel közületek?” (Jn 8, 46). Nem találták bűnösnek, noha szüntelenül leskelődtek utána, ezért el kellett némulniuk. Se hazugság, se szeretetlenség, gonosz szó, irigység vagy tisztátalanság nem volt az életében, noha szüntelenül találkozott ilyesmivel az emberek közt. Mégis szerette őket.
4. Buddha, Mohamed, a hinduizmus valamint Jézus Krisztus között az a különbség, ami a vallás és az Evangélium közt. Mindnyájan találkozunk szenvedéssel, betegséggel, halállal. Dolgunk van jogtalansággal, erőszakkal, zsarnoksággal. Hogyan tudunk ezekkel a súlyos, részben végzetes problémákkal szembenézni: van-e Isten, van-e élet a halál után? Mi lesz velem, bűnössel? Ezek a kérdések magas falként tornyosulnak elénk, szegény emberek elé. Isten pedig a fal mögött van, ott rejtőzik. Az ember azonban nem tud meglenni Isten nélkül. Mikor az ember át akar törni a falon, és így keres választ kérdéseire, az a vallás. A vallás tehát az emberből kiinduló kísérlet, hogy feleletet találjon végső kérdésére; hogy áttörjön a falon. De valamennyi vallás megreked a sűrű ködfalban, ezért egyetlen vallás sem tud végső bizonyságot mondani.
Gyökerében és lényegében ellentétes ezzel az Evangélium. A vallásnak spekulatív nézetei és tanai vannak. Jézus Krisztus azonban maga az Evangélium, és ugyanő az, aki az Evangéliumot hirdeti. Mivel pedig Jézus Krisztus egyetlenszerű, mivel Ő Isten öröktől fogva való Fia, ezért szívbeli bizonyossággal és boldogan vallhatjuk: Isten felelete valamennyi vallás számára: az Evangélium. Az Evangélium Isten önkijelentése, önközlése.
A vallás alulról felfelé vezető út. Az Evangélium a felülről lefelé vezető út. A vallás az embertől Istenhez törő út. Az Evangélium Isten útja az emberhez. Jézus Krisztus felülről lefelé törte át a ködfalat. Mivel a vallásalapítók maguk is emberek, amint ennek tudatában is voltak, nem véletlen, hogy Buddha élete végén megvallja: még mindig az igazságot keresem. Jézus azonban azt mondta: „Én vagyok az igazság.” (Jn 14,6) Ez az Evangélium. Ebből következik, hogy: Jézus Krisztus saját kijelentése szerint Isten Fia; ezt megerősítik a beteljesedett ószövetségi próféciák; míg a vallások alapítói tudták magukról, hogy emberek, ezért kézen fekvő, hogy mindez kifejezésre jut abban a különbségben, amely a vallásalapítók tanításai és Jézus Krisztus tanítása között van.
5. Jézus Evangéliuma messze felülmúlja mind Buddha és Mohamed, mind a hinduizmus tanításait.
(folyt.)
Szólj hozzá!
22.
augusztus
FATIMA, A VÉGSŐ IDŐK REMÉNYCSILLAGA 99. rész. Botrány vagy végidős ökumené? 5
| Szólj hozzá!Mit is akarnak megvalósítani, a fatimai kegyhely mai tisztségviselői?
Egy törökországi püspök figyelmeztetése az európai püspöki szinóduson az iszlám, Európát fenyegető veszélyéről
Mgr. Giuseppe Germano Bernardini, Izmir (Törökország) érseke, aki két évtizede tölti be püspöki hivatalát egy 99,9 százalékban muzulmánok lakta országban, az európai püspöki szinóduson kritikával illette a katolikus Egyháznak az iszlámmal való kapcsolatát, melyet hiteles anyaggal támasztott alá:
1. Hivatalos találkozó során, melyen a moszlimok és a keresztények között folyó párbeszédet vitatták meg, egy befolyásos muzulmán odafordult a keresztény résztvevőkhöz és nyugodt, határozott hangon ezt mondta:
„A ti demokratikus törvényeiteknek köszönhetően le fogunk győzni benneteket, a ti vallási törvényeiteknek köszönhetően uralkodni fogunk rajtatok!”
És ezt el kell hinnünk, hiszen az „uralkodás” már meg is kezdődött az olajdollárokkal, melyeket nem arra fordítanak, hogy Észak-Afrika és Közel-Kelet szegény országaiban munkahelyeket teremtsenek, hanem arra, hogy azokban a keresztény országokban, melyekben nagy a muzulmán vendégmunkások aránya mecseteket és kulturális centrumokat építsenek. Ez Rómára, a kereszténység központjára is érvényes. Hogy nem vehető észre ebben egy világos program, mely terjeszkedést és hódítást irányoz elő?
2. Egy másik keresztény-muzulmán találkozón, melyet mint mindig, most is a keresztények szerveztek, az egyik keresztény résztvevő felvetette, hogy miért nem rendeznek legalább egyszer ilyen találkozót a muzulmánok is? A moszlim válasz ez volt: „Miért tennénk? Ti semmire nem tudtok minket megtanítani, és nekünk nincs szükségünk semmilyen oktatásra!”
Az efféle ökumené, a süketek közötti párbeszéd tehát! Tény, hogy olyan fogalmak mint „párbeszéd”, „igazságosság”, „kölcsönösség” vagy „emberi jogok” és „demokrácia” a muzulmánok számára egészen mást jelent, mint számunkra. De ez, úgy gondolom, már közismert dolog.
Nekem az a véleményem, hogy ezeken a kijelentéseken komolyan el kell gondolkoznunk.
Azzal a figyelmeztetéssel szeretném befejezni mondandómat, mely saját tapasztalatomon nyugszik: Soha nem szabad a muzulmánoknak katolikus templomot vallási ünnepük számára rendelkezésre bocsátani, mert ők ezt a gesztust a mi aposztáziánk legbiztosabb jeleként értékelik. Forrás nyomán
Bizony nem ártana, ha a fatimai "Világvallási Centrumot" tervező főpapjaink utána néznének, hogy egyáltalán fellelhető-e más vallásokban a kölcsönösség szelleme egymás-, ill. a kereszténység iránt? Törökországban nem mondható el, hogy kifejezetten keresztényüldözés folyna, mint pl. Szíriában, Irakban és Pakisztánban stb., de Bernardini érsek álláspontját igazolja, hogy 2010. június 3-án, meggyilkolták Iskenderun-i püspöktársát Luigi Padovesét (Anatólia, Törökország).
Nos, miért bír különös jelentőséggel egy törökországi püspök – egyébként nagy szenvedésekkel járó –meggyilkolásának ténye? Azért, mert Mgr Padovese volt a Törökországi Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és aktívan részt vett az iszlámmal való párbeszédben. 2006-ban, 
egy meggyilkolt papja (Fr. Andrea Santoro) gyászmiséjén így beszélt: "az egyetlen út, amit meg kell tenni: a párbeszéd, a kölcsönös elismerés és a baráti közeledés".
Na, épp ezt a katolikus püspököt gyilkolták meg és a fentebbi szinóduson, erre az egyoldalú barátkozásra hívta fel a figyelmet Mgr Giuseppe Germano Bernardini!
(Alsó képünkön a vértanú Padovese püspök)
Szólj hozzá!
Részletek Dr. Gerhard Bergmann "Jézus Krisztus, Mohamed, Buddha vagy a hinduizmus" c. könyvéből
(A Szent Margit Lap 65-66., 69-71. számában megjelent cikkek nyomán.)
Egy rokonszenves, főiskolai hallgató nem akadékoskodva, becsületes tudásvágytól indítva kérdezi: „Mondja kérem, miért legyek én épp keresztény? Nem lehetnék éppúgy buddhista vagy mohamedán is?”
Nos, ha valaki megkérdez minket, azt először meg kell győznünk arról, hogy ezzel a kérdéssel nem lehet játszani. Ha kérdése csupán tudásvágyból fakad, joga van kérdezni, de ha úgy gondolja, hogy langymeleg és semmire nem kötelező kereszténység-szemléletét egyszerűen átviheti a pogány vallások gyakorlatára, akkor téved! A puszta gondolatbeli elszórakozás nem méltó a téma komolyságához. Ezt vegyék tudomásul mindazok, akik bármely „indiai szellemiséggel” kacérkodnak. Buddhistának, mohamedánnak vagy hindunak lenni nem kis kaland (egy hónapos ramadán böjt naplementéig, megvetett páriának besorolás stb.) különösen nem azoknak, akik nagyra tartják emberi jogaikat. Az viszont tény, hogy az említett vallás követői megszégyenítenek bennünket azzal, amilyen komolyan veszik vallási előírásaikat.
A kérdésben komolyabban megalapozott felelettel tartozunk. Foglaljuk össze ezt röviden, hogy ki kicsoda valójában:
1. Jézus Krisztus személyében próféciák teljesültek be, más vallásalapítókéban soha. Gondoljuk csak meg, már 700 évvel születése előtt megjövendölték Krisztus születése helyét (Mik 5,1). Ugyanez a szöveg Jézus örökkévaló létéről is tanúskodik. Izajás 7,14-ben ezt olvassuk: „Íme, a szűz fogan, fiút szül, és Immánuelnek nevezi el.” Megjövendölték jeruzsálemi bevonulását (Zak 9,9) és ugyanígy szenvedését is (Iz 53,3-5; Zak 12,10). Azt is meg kell állapítanunk, hogy magának Jézusnak a próféciái is beteljesedtek, s maga mondta: „Be kell teljesednie mindannak, amit rólam Mózes törvényében, a prófétákban és a zsoltárokban írtak.” (Luk 24,44) A többi vallásalapítóval szemben Isten egyedül Jézus Krisztust igazolta (feltámadásával), míg sem Buddha, sem Mohamed mögött egyetlen prófécia sincs (a hinduizmusról nem is beszélve, mert annak nincs is vallásalapítója).
2. A vallásalapítók emberek csupán; Jézus Krisztus azonban valóságos ember és valóságos Isten; Buddha, Mohamed és Krisztus közé az istenfiúság von éles határt. Jézus Krisztus mondja: „Aki engem látott, az Atyát is látta.” (Jn 14,9) Ilyent se Buddha, se Mohamed, se a hinduizmus szentje soha nem mert mondani. Jézus Krisztus mondja: „Mielőtt Ábrahám lett, én vagyok” (Jn 8,58), és ezzel az Ószövetségben megjövendölt öröktől fogva való létéről tesz bizonyságot. Ilyet se mert mondani soha se Mohamed, se Buddha, ismét nem is szólva a hinduizmusról. Jézus Krisztus mondja: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még, ha meghal is, élni fog” (Jn 11,25), és kizárólag csak Ő mondhatja: „Én kaptam minden hatalmat égen és földön. Én veletek vagyok mindennap, a világ végéig.” (Mt 28,18/20) Ilyen királyi felségre valló kijelentéseket hiába keresünk a vallások alapítóinál. Egyedülálló Jézus abban, hogy magát Isten egyetlen, mindörökké érvényes kijelentésének vallja. Mindebből fontos következtetést vonhatunk le: vagy egy beteg lélek vakmerő istenkáromlásai Jézus isteni méltóságáról szóló önkijelentései – vagy igazak. Harmadik lehetőség nincs. Már a beteljesült próféciák önmagukban hitelre és teljes bizalmunkra méltóvá teszik Jézus Krisztust. A földkerekség legtávolabbi zugában is érvényes, amit Isten Igéje Krisztusról tanúsít: „Nincs üdvösség senki másban. Mert nem adatott más név az ég alatt az embereknek, amelyben üdvözülhetnénk.” (ApCsel 4,12)Ebből következik, hogy áthidalhatatlan a minőségi eltérés, és nemcsak fokozati különbség van Jézus Krisztus és az összes vallásalapító között, hanem lényegi.
(folyt.)
Szólj hozzá!
Augusztus 31-én Budapesten, a Máriaremetei Kegytemplom parkjában idén is megrendezésre kerül a Szeretetláng Fesztivál. A 9 órakor kezdődő találkozó kiemelt előadója lesz Dominik Chmielewski szalézi szerzetes atya, aki korábban a Lengyel Harcművészeti Szövetség karate igazgatója volt, de megtérése után Jézusnak és Máriának szentelte életét. Ő alapította a Szűz Mária Harcosai közösséget, amelyik minden hónap első szombatján férfiak ezreit hívja közös rózsafüzér imára. Kezdeményezése már a világ számos országában terjed, köztük hazánkban is. Vannak előadásai, melyeket több, mint hárommilló ember nézett meg a videómegosztó portálokon!
Dominik atya „izgalmas” megtéréséről a következő linkre kattintva olvashattok: https://szeretetlang.hu/2024/06/23/aki-harci-karate-mester-volt-de-mariat-es-a-szentlelket-valasztotta/
Aki szeretné őt előzetesen is hallani, ajánljuk az alábbi magyar feliratos előadását : https://www.youtube.com/watch?v=gTjFpWHKjJY (A "beállítások"-ra kattintva a magyar feliratot kell kiválasztani.)
Vendég lesz még a Dariusz Dabrowski atya, a lengyel Szeretetláng Mozgalom papi vezetője, aki fiatalok sokaságának szívében lobbantotta lángra a Szent Szűz Szeretetlángját. A Szentmise főcelebránsa az aranymiséjét ünneplő Mészáros Domonkos OP atya, a Szeretetláng terjesztésének nagy hazai apostola lesz, a zenei szolgálatot a soproni Exodus együttes vállalta el.
- Akik különbusszal jönnek, a parkolás miatt előre jelezzék a 06 30 205 8170-es telefonszámon.
- A koncelebrálni (gyóntatni) szándékozó atyák jelezzék előre szándékukat és hozzanak magukkal albát!
Fábry Kornél püspök atya tavalyi előadásából könyvecske készült Az Úrral való egység imája címmel, mely térítesmentesen átvehető majd! (A Szeretetláng Mozgalom információja nyomán)
Szólj hozzá!
A Szentírás szerint Dávid király családjából származó Máriának az angyal véget nem érő királyi széket ígér az Angyali üdvözletben.
Csillagkoronával tűnik fel a Jelenések könyvének Napbaöltözött Asszonyaként.
Az efezusi zsinat (431) a Szent Szüzet mint „Isten Anyját” a Királyok Királyának Anyjaként szentesítette.
XII. Piusz pápa 1954-ben rendelte el a Világ Királynője címét és ünnepét először május 31-re (a magyar Natália nővér magánkinyilatkoztatása nyomán), majd az Egyház később augusztus 22-re tette át .
Szűz Mária a Magyarok Nagyasszonya — egyben a Világ Győzelmes Királynője —, egyúttal Magyarország Örökös Királynője, a Magyar Szentkoronának pedig jogos birtoklója.
A Szent Korona tan a Regnum Marianum eszméjében tükröződik és a magyarság engesztelő küldetésében valósul meg.
Isten Anyja jogosan tart igényt arra, hogy királynőként ismerjük el és így is szólítsuk meg, így hódoljunk előtte.
Fatimában a Szűzanya világosan ki is nyilvánította, hogy az utolsó időkben csak az ő Szeplőtelen Szíve segíthet az emberiségen.
Nekünk magyaroknak jutott az a megtisztelő kiváltság, hogy a világ megmentésének eszközeit: a Natália nővér Magyar Engesztelését és a Szeretetláng túláradó kegyelmi eszközeit bízta ránk!
»Magyarország nem pusztul, hanem tisztul!« (ezt nyilatkoztatta ki, mint a Világ Királynője Natália nővérnek)
»Én jóságos, megértő Édesanyátok vagyok és veletek összefogva megmentelek benneteket. Szent István Nekem ajánlotta (országotokat) és Én ígéretemmel biztosítottam, hogy szívemen viselem az Ő és a Magyar Szentek kérését. Egy új eszközt szeretnék kezetekbe adni, ez Szívem Szeretetlángja. Nagyon kérlek fogadjátok megértéssel, mert Szívem bánkódva néz le országomra.« (vö. Szeretetláng Lelki Napló I/37)
Beigazolódni látszik Montforti Grignon Szent Lajos jövendölése: »Szűz Máriának az utolsó időkben mindinkább előtérbe kell lépnie irgalmassággal, erővel és kegyelemmel: irgalmassággal, hogy a szegény bűnösöket és eltévelyedetteket a katolikus Anyaszentegyházba vezesse és szeretettel visszafogadja. Erővel és hatalommal Isten ellenségeivel, a megátalkodott bálványimádókkal, szakadárokkal, mohamedánokkal, zsidókkal és istentelenekkel szemben, akik félelmetes módon látnak majd hozzá, hogy mindazokat, akik ellenük vannak, rábeszéléssel vagy fenyegetésekkel félrevezessék és elbuktassák. Utoljára pedig kegyelemmel kell közelednie, hogy Jézus Krisztus vitéz harcosait és hű szolgáit, akik érte küzdenek, bátorítsa és támogassa«. (Tökéletes Mária-tisztelet 50/f)
És valóban, most az utolsó időkben személye egyre nagyobb jelentőséget nyer. Szomorú lenne, ha pont mi − az Ő Népe −, feledkeznénk meg istenanyai és királynői hatalmáról!
.JPG)
Szólj hozzá!
21.
augusztus
FATIMA, A VÉGSŐ IDŐK REMÉNYCSILLAGA 98. rész. Botrány vagy végidős ökümene? 4
| Szólj hozzá!Milyen "egység" alapján fog az egységes világvallás állni?.jpg)
A francia szbdkmves Yves Marsaudon az eljövendő egységes világvallást a következőképpen definiálja: „Ki lehet jelenteni, hogy az ökumenizmus a szbdkmvesség legitim gyermeke. Korunkban egyik rendtársunk, Franklin Roosevelt követelte ki mindenki számára azt a lehetőséget, hogy az Isten előtti hódolatban saját alapelveit és meggyőződését követhesse. Ez egyszerre tolerancia és ökumenizmus. Mi, hagyományhű szbdkmvesek megengedjük magunknak, hogy egy ünnepelt államférfi eme kijelentését megismételjük és a körülményekhez igazítsuk. Katolikusok, ortodoxok, protestánsok, zsidók, moszlimok, hinduk, buddhisták, szabadgondolkodók, nem-hívők, ezek csupán a keresztnevek. A családi nevük mindegyiküknek szbdkmvesség lesz.”
Más szavakkal ez a következőket jelenti: az egységes világvallás az összes vallás egyenlőségéből fog állni. Mindegyik ugyanannyira érvényes. Ennek feltétele azonban az egyesítő családi név, vagyis annak a szbdkmves tévtannak az elismerése, amely szerint minden vallást Isten akart, és mindegyik hozzá vezet. Ez az eljövendő világvallás legfőbb dogmája. (Nincs tehát Szentháromság, nincs Megváltó és nincs megváltás, mert az ősbűn legitim, amiként az ember, Istennel való szembenállása is!)
Ezzel az elvvel egészen egyetértve jelentette ki P. Dupuis Fatimában: „A világ összes vallási hagyománya egy, az emberiség számára készített isteni terv része. A Szentlélek jelen van és egyaránt megmutatkozik a buddhizmus, a hinduizmus, a keresztények és a nem-keresztények szent írásaiban.” És ehhez még hozzáfűzte: „Az isteni uralom univerzalizmusa teszi ezt lehetővé. Ezek egész egyszerűen csak a fejlődés különböző útjai a megváltás közös titka felé.” (Most már csak azt kéne pontosítani, hogy a démonok is istenek-e, ezek szerint hány istenség van, és a fenti "isteni terv", melyik "Isten" eredendő terve? Melyik isteni személy áldozta fel önmagát szeretetből, az emberiség üdvösségéért? Bizony ezt, nem ártana mindenek előtt tisztázni!)
Rákérdezve a firenzei zsinat dogmájára, miszerint az Egyházon kívül nincs üdvösség, P. Dupuis ezt válaszolta: „Nincs szükség a firenzei zsinat 1442-ből származó szörnyű szövegére való hivatkozásra.” (Röviden)
A fatimai szentély területét már nem a Jelenési Kápolna, nem is az 1921-ben épült régi bazilika uralja, hanem az ezzel szemben felépített "rakétasilóra" emlékeztető új templom (lásd még alsó 3 képünk)! Ennek az új 
szentélynek egy olyan központnak kell lennie, amelyben a világ összes vallásának hívei össze tudnak jönni a saját isteneik előtt való tiszteletadásra – egy fedél alatt.
Akaratlanul is felmerül annak gondolata, hogy ez "az összes istennek" szóló új panteon, talán éppen az eljövendő egységes világvallás első katedrálisa? Az előző posztokban leírt hindu rituáléhoz hasonló események azt mutatják, hogy a "Nagy Tervezők" pontosan követik a szbdkmves 
eszméket, formailag is. Mindez a helyi, a Leiria-Fatima egyházmegye püspökének, D. Serafim de Sous a Ferreira e Silva-nak és Lisszabon bíboros-pátriárkájának, Jose da Cruz Policarpo-nak a beleegyezésével és szeme láttára. Forrás nyomán
Ezek után mi csak oszthatjuk John Vennaris, a Fatima-Crusader szervezet kanadai újságírójának véleményét, aki ezt írja: „A 90-es évek közepén a Guadalupe-i szentély rektora tagadta Miasszonyunknak a Tepeyac-dombon való megjelenését. Mexikó lakói felháborodtak és tiltakoztak eme arcátlanság ellen. A rektornak egy éven belül mennie kellett. Ugyanennek kellene történnie Fatimában is! 
Szólj hozzá!
KNOCK 7 perc I. rész https://youtu.be/qcTsfFSFeI0
KNOCK 7 perc II. rész https://youtu.be/K7jWeykVdig
(Ha link nem nyílik meg, ez nem a szerkesztőség, hanem a szolgáltató részéről feltételezhető akadályoztatás!)
Szólj hozzá!
Szent-István napján (Reviczky Gyula)
I.
Hatalmas, bölcs, előrelátó
Jézus tanát megismerő;
Néped' pogányságból kiváltó,
Te jóság, bölcseség, erő!...
Kinél dicsőbbet és nagyobbat
Nem szülnek hosszu századok:
Első királya magyaroknak,
Áldassék áldott jobb karod!
Jézus tanát megismerő;
Néped' pogányságból kiváltó,
Te jóság, bölcseség, erő!...
Kinél dicsőbbet és nagyobbat
Nem szülnek hosszu századok:
Első királya magyaroknak,
Áldassék áldott jobb karod!
Hazámnak szentje, nagy királya!
Tisztelni meg nem szűn' e nép.
Kezében a kereszttel állta
Meg ezer éven át helyét.
Török félhold, tatár s a német
Hiába vívták ekkorig:
A vésszel mindig szembe nézett,
Mohácstól le Világosig.
Tisztelni meg nem szűn' e nép.
Kezében a kereszttel állta
Meg ezer éven át helyét.
Török félhold, tatár s a német
Hiába vívták ekkorig:
A vésszel mindig szembe nézett,
Mohácstól le Világosig.
Ha néha hallád is fohászát,
Midőn kitört az érczkebel,
Panaszkodón, hogy ős hazáját
Egy rosszabbal cserélte fel:
Véres csatákban, végveszélyben
Azért nem ingott, csüggedett;
Mint büszke czédrus, oly kevélyen
Állott meg századok felett.
Midőn kitört az érczkebel,
Panaszkodón, hogy ős hazáját
Egy rosszabbal cserélte fel:
Véres csatákban, végveszélyben
Azért nem ingott, csüggedett;
Mint büszke czédrus, oly kevélyen
Állott meg századok felett.
S lesz még idő, jön még olyan nap,
Midőn, dicsőséges király,
Hatalmát a rég' vert magyarnak
Majd nem gyöngíti belviszály,
Ha majd a népek viharába'
Csak a te koronád nem ing,
S a magyarok fölkent királya
Magyar király leszen megint!
Midőn, dicsőséges király,
Hatalmát a rég' vert magyarnak
Majd nem gyöngíti belviszály,
Ha majd a népek viharába'
Csak a te koronád nem ing,
S a magyarok fölkent királya
Magyar király leszen megint!
II.
Magyarok első szent királya,
Hitetlenből hivőt csinálva,
A honszerzés másik felét,
Mely még dicsőbb, te végezéd.
Hitetlenből hivőt csinálva,
A honszerzés másik felét,
Mely még dicsőbb, te végezéd.
Körülhordatva a keresztet,
A kóbor lábat, kósza kedvet
Egy helyhez, egy honhoz kötéd.
Örök dicsőség a tiéd!
A kóbor lábat, kósza kedvet
Egy helyhez, egy honhoz kötéd.
Örök dicsőség a tiéd!
Im, ezer éve fenragyog már
A szent kereszt és áll az oltár,
Honnan tömjénfüst és ima
Hozzád repül, Isten fia.
A szent kereszt és áll az oltár,
Honnan tömjénfüst és ima
Hozzád repül, Isten fia.
Üdvünk sehol se volt, csak épen
A megváltó kereszt jelében.
Te tudtad ezt, óh, bölcs, dicső!
S nem ölt meg ellenség, idő.
A megváltó kereszt jelében.
Te tudtad ezt, óh, bölcs, dicső!
S nem ölt meg ellenség, idő.
Élünk, vagyunk már ezer éve
Sok harcba', sok viharba', vészbe',
S mig a kereszt marad jelünk,
Dicső király, el nem veszünk!
Sok harcba', sok viharba', vészbe',
S mig a kereszt marad jelünk,
Dicső király, el nem veszünk!
III.
Dicsőség szent jobb kéz,
Balsorsban reményünk;
Tanuja, hogy nincs oly vész,
Melyet túl nem élünk:
A magyarnak légy kalauza váltig
Egészen a boldog Kánaánig.
Balsorsban reményünk;
Tanuja, hogy nincs oly vész,
Melyet túl nem élünk:
A magyarnak légy kalauza váltig
Egészen a boldog Kánaánig.
Békülőnek békejobb,
Küzködőnek támasz.
A ki téged félredob:
Bajba' meg nem áll az.
Ezer éves szent ereklye, érd meg
A boldogabb újabb ezer évet.
Küzködőnek támasz.
A ki téged félredob:
Bajba' meg nem áll az.
Ezer éves szent ereklye, érd meg
A boldogabb újabb ezer évet.
Büszke, bátor öntudat
Emelje hazánkat.
Te mutasd meg az utat
A magyar királynak,
Hogy a mit te kezdtél oly dicsően:
Ő folytassa, végezze dicsőbben!
Szólj hozzá!
20.
augusztus
FATIMA, A VÉGSŐ IDŐK REMÉNYCSILLAGA 97. rész. Botrány vagy végidős ökümene? 3
| Szólj hozzá!Fatima holnap: vallások-közötti szentély?
Mint előzőleg tárgyaltuk, 2003. október 10-től 12-ig vallások-közötti kongresszust rendeztek Fatimában, amelyen jelen volt Mgr. Fitzgerald, a vallások-közötti dialógus pápai tanácsának elnöke, Jose de Cruz, Lisszabon bíboros-pátriárkája, Mgr. Guerra, a fatimai szentély rektora és P. Dupuis, egy belga jezsuita, valamint az iszlám, a hinduizmus és a buddhizmus képviselői. Ezen a kongresszuson Mgr. Guerra, a szentély rektora a következőket jelentette ki: „Fatima jövője, vagyis Isten és az Ő anyja előtti tiszteletadás ezen helyének egy olyan szentéllyé kell átalakulnia, ahol a különböző vallások össze tudnak keveredni. A vallások-közötti dialógus Portugáliában és a katolikus Egyházban ugyan még csak embrionális fázisban van, de a fatimai szentély vállalja univerzális (azaz ökumenikus) hivatását.”
De hogyan lehet ezt a szörnyűséget azoknak a katolikusoknak elmagyarázni, akik hisznek a fatimai üzenetben, és évente milliószámra látogatnak el ebbe a szentélybe? – Mgr. Luciano Guerra erre a problémára is megtalálta a megoldást, azáltal, hogy magát az Istenanyát is egy, az ökumenizmust támogató erőnek kiáltotta ki! „Az a tény, hogy Fatima – vagyis annak a helynek a neve, amelyet az Istenanya megjelenésére magának kiválasztott – egy moszlim név, bizonyítja, hogy a szentélyt meg kell nyitni a különböző vallások egymás melletti léte számára”, mondta Mgr. Guerra.
Hamis érvelés! Nem tudja Mgr. Guerra, hogy Fatima helység a nevét a hagyomány szerint egy olyan, a reconquista időben élt iszlám hercegnőről kapta, aki áttért a katolikus hitre (!), – akit épp ezért öltek meg – és a mai Fatima területén temettek el? Isten Anyjának a választása tehát egész határozottan éppen az ökumenizmus ellen szól. De ez nem illik bele a mostani tervbe. Azon hagyományhű katolikusokat, akik ott helyben tiltakoztak a kongresszus ellen, Mgr. Guerra ezért „tegnapról itt maradtaknak”, „szellemileg elmaradottaknak” és „provokátoroknak” nevezte.
Pater Dupuis az egységes világvallást reklámozza Fatimában
Pater Jacques Dupuis, egy belga jezsuita, aki Rómában a Gregorianán tanít, a kongresszuson a világ összes vallása egységesülésének szükségességét hangoztatta: „A jövő vallása az összes vallás általános összetalálkozása lesz az egy univerzális Krisztusban, ami mindenkit ki fog elégíteni.” Ezalatt egyáltalán nem a vallásoknak Jézus Krisztushoz való megtérését érti, ahogy ezt maga is tanúsítja: „A végén, ahogy mi reméljük, a keresztények jobb keresztények és a hinduk jobb hinduk lesznek.” – Tehát mindenki az marad, ami volt. A keresztény keresztény, a hindu hindu. Forrás
Vajon milyen egység lesz ez azokkal a hindukkal és moszlimokkal, akik nem csak egymást, a többi vallást, de legjobban a keresztényeket utálják?
A toleranciát nem elsősorban saját hazájukban kellene példaadóan megvalósítani? És nem ledönteni és bemocskolni Krisztus arcát, ledönteni a Szűzanya szobrokat, felgyújtani a templomokat és legyilkolni a keresztényeket, úgy mint Pakisztánban és egyes moszlim országokban! Netán ez lesz a sorsa Fatimának is?
Szólj hozzá!
Kilenced Szent Filoména szűz és vértanú tiszteletére
Bevezető ima
Jöjj Szentlélek, töltsd el híveid lelkét szeretettel. Kérünk Uram, légy minden tevékenységünk irányadója. Vezesd törekvéseinket, hogy minden cselekedetünk Benned kezdődjék és Veled végződjék. Amen
Napi ima
Teljes odaadással fordulok hozzád Szent Filoména, akit közbenjárómul választottam! Te légy szószólóm a Mennyek Országában, Te, akit a Boldogságos Szűz Mária annyira szeretett, hogy megjelent börtönödben és meggyógyította sebeidet. Arra kérlek szívem teljes bizalmával: őrizz meg engem minden rossztól, hogy lelkemen semmilyen folt se eshessék, és hogy szívemet tisztaság töltse el. Segíts, hogy felismerjem azt az utat, amit Isten kijelölt számomra, és életem végéig azon járjak.
Kérlek a Te rendkívüli áldozataid alapján ‒ amelyek nemcsak csodálattal töltenek el, de fel is bátorítanak ‒, hogy eszközöld ki számomra az általam kívánt kegyelmeket .......................(KÉRÉS) amennyiben azok egyeznek Isten akaratával.
Tudom, hogy meghallgatod kérésemet, ezért kérem, hogy erősítsd hitemet, növeld reményemet és tökéletesítsd szeretetemet! Imádkozz értem és szeretteimért Jézushoz és a Boldogságos Szűz Máriához. Amen
KILENCEDIK NAP
Ha arra gondolunk, hogy egy ilyen rövid földi élet áldozatait és hűségét ekkora dicsőséggel jutalmazza az Úr, akkor más színben látjuk a földi mértékkel mért idő hatalmát. Ha csak a zarándokok számát nézzük, akik immáron több mint egy évszázad óta keresik fel a Filoména kegyhelyeket, és a tömegekre gondolunk, amelyek az ő évfordulóit ünneplik világszerte ‒ akkor világosan láthatjuk, hogyan tartja meg Isten az ígéreteit. Ha megpróbálunk saját kicsiny életünk keretein túllátni és egyetemesen gondolkodni, akkor felfogjuk, hogy fogadalmaink betartásával, vállalt lelki kötelezettségeink teljesítésével utat nyitunk a reánk áradó kegyelmek sokaságának, amelyeket Mennyei Atyánk olyan bőkezűen nyújt felénk.
Ima
Szent Filoména, aki Jézus iránti szeretetedből annyi kínzást elszenvedtél és véredet adtad hited igazolására, juttass kérlek nekem is élő hitet, biztos reményt és égő szeretetet. Azt a kegyelmet kérem Urunktól a te nevedben, hogy mindenek felett szolgálni tudjam Urunkat, Jézus Krisztust, teljes hűséggel egész életemen keresztül, hogy halálom után a közelében lehessek és a mennyei boldogságban részesülhessek. Amen
Záró ima
Dicsőséges Vértanú, Jézus kicsiny mátkája! Isten a halhatatlanság koronáját készítette számodra, amikor súlyos szenvedéseidet megengedte.
Életedet mindig újra és újra meghosszabbította, hogy minden alkalommal még szebben emeljen ki Téged a gonosz kezéből, és az égi vértanúkhoz hasonló módon öleljen magához.
Az isteni akarat törvénye szerint minden újabb kihallgatás, amelyben láncra verve vittek a tirannus elé, a te győzelmed volt, amelyben angyali hited és szent tisztaságod ellenségeidet tehetetlenné tette és már csak a lefejezésed mellett dönthettek. Ez utolsó kínzás által szálltál fel a Mennyek Országába és nyerted el a vértanúknak járó koronát.
Kérlek Téged, hogy eme kilenced végén vess rám egy szeretetteljes pillantást, és méltass arra, hogy továbbítod imámat. Eszközölj ki az Egek Uránál irgalmat számomra, hogy testi-lelki egészségnek örvendhessek. Hassál oda kérlek, hogy minden ember reménységben élhessen és türelemmel viselje megpróbáltatásait, mialatt érzi a Te szereteted vigaszát.
Add meg nekünk a legnagyobb erőt a hithez, add meg nekünk a Szentháromság áldását, amely Téged tisztasággal, állhatatossággal és bizalommal töltött el, amikor a kínzásokat tűrted és ellenségeid gyűrűjében az örök dicsőség gloriólája fonódott fejed köré.
Ezer hála és köszönet a Boldogságos Szűz Máriának, hogy valóságos anyaként védelmezett gyötrelmeidben.
Szent Filoména! A reményem erős, hogy Te védelmezel engem, aki önfeláldozó szolgálataidat és győzelmedet tiszta szívvel ünneplem és csodálom. Amen
(Miatyánk ‒ Üdvözlégy ‒ Dicsőség)
Szólj hozzá!
A történet magyar vonatkozásai
A jelenések kislányát jól ismerte Regőczi István atya, aki életében először éppen a jelenések évében járt Belgiumban, a szentelése előtti évben, 1942-ben pedig a Beco családnál töltötte a szilveszterestét. A hétgyermekes család eredendően, nehéz anyagi körülmények között élt, Banneux mellett egy olyan elhagyatott területen laktak, amely‒ az első világháború idején ‒ lágerként működött a menekültek számára, illetve a hontalanok elhelyezésére.
A nélkülözések szeretetközösséggé formálták a 
családot. Becóék korántsem voltak vallásgyakorlók, templomba nem jártak, ritkán imádkoztak. Első gyermekük, az 1921-ben született Marietta a Szűzanya jelenésekor még nem volt elsőáldozó. Regőczi István atyának ő maga mondta el az eseményeket. A magyar atyát az évek során, mindig a legközelebbi családtagként fogadták Becóék. Marietta 2011. decemberében 90 éves korában hunyt el, egy öregotthonban.
A Mária-jelenések mindig nagy jelentőségűek számunkra ‒ összegezte egy interjúban Regőczi István atya ‒, mert abból a másik világból érkeznek, amelyet sokan tagadnak. A Szűzanya igazolja, hogy igenis van mennyország, ahova bennünket hazavár. Mint lelki szegények, ne a földhöz ragaszkodjunk, hanem többet gondoljunk a mennyországra, mert az a mi végső célunk! Minden édesanya azt kívánja, hogy a gyermeke sokra vigye. Égi Édesanyánk, a Szűzanya is azt szeretné, hogy a legnagyobb "karriert" érjük el mi gyermekei: a mennyországot!
Szólj hozzá!
Boldog az a nemzet, melyet az Úr örökségül választott magának. (Zsolt 32,12)
Augusztus 20, az egyik legősibb magyar ünnep, amely Szent István királyunk sírjának 1083. augusztus 20-án Szent László parancsára való felnyitására emlékezik. A Hartvik-féle feljegyzés szerint az exhumáláskor a szent uralkodó jobb kézfejét épségben találták. Augusztus 20. 
évszázadokig törvénynap volt, majd az államalapítás ünnepe.
Szent István öröksége felmérhetetlen, mert máig ható és hatalmas volt a szervező munkája, mely komoly büszkeségre is okot adó! Pl. az istváni törvénykezés a maga korában a legfejlettebbek közt volt közel-távol e térségben, hiszen a törvények kétharmada önálló jogalkotás terméke, nem pedig nyugati átvétel. (A számok és paragrafusok barátai kedvéért: 56 kapitulumból 5 fejezetben teljes, 2-nél részleges, 11-nél esetleges az idegen hatás. Például a cseheknél sokkal több az idegen átvétel, a lengyeleknél az egész törvénykezési procedúra későbbi.)
Hadvezérként István az egyetlen a magyar történelemben, aki nemhogy háborút, de csatát sem vesztett.
Ráadásul István nemcsak a háborúk, de a békekötések győztese is volt. Az egyházszervező munka is komoly rátermettséget bizonyít. Összehasonlításként: az első lengyel király, Vitéz Boleszló (967-1025) kezdetben csak a német szervezettől függő egyházat tudott kialakítani, Csehországban az első érsekség csak a XIV. sz. derekán jött létre.
Mindemellett István az első az egész történelemben és a szent királyok sorában, aki nem mártírként érdemelte ki a szentté avatását, hanem csupán tevékenységével és egyéniségével.
Kegyetlenségéről szóló történetek egyfelől a "Szent" jelzőt kiirtani szándékozó protestantizmus terméke, vagy felnagyítása. Másfelől történelmi tény, hogy csak első vonalas ellenfeleivel szemben volt kérlelhetetlen, ezzel szemben pl. az Ajtony-fiak, vagy a Koppánnyal szövetséges Vérbulcsú-utódok tovább élhettek maradék birtokaikon.
Ráadásul teljesen hamis azt állítani, hogy István a „múltat végképp és nyomtalanul eltörölni” elvét követte volna (ez épp azokra áll, akik ezt próbálják besulykolni a magyarság fejébe)!. Számtalan struktúra megmaradt: a tinó mint fizetőeszköz büntetéspénzként való alkalmazása, a keletről hozott ötös számrendszeren alapuló, a nyugati vérdíjtól eltérő magyar büntetésrendszer (vérbosszú helyett kárpótlás fizetése). Ősi szokás az is, hogy az ősök tiszteletére szentelt tűzhelyeken örök tűznek kell lennie (ezért mentették fel a tüzet őrzőket a templomba járás kötelezettsége alól). De az István korában létezett faluközösség büntetőjogi felelőssége is a régi törzsi-nemzetségi szervezet nyomait őrizte. Viszont tény, hogy szent királyunk törvényeivel betiltotta a nép körében elterjedt pogány szokásokat, amiként meglévő, de az egyetemes hittől különböző keresztény hitelemeket is a Római Anyaszentegyház krisztusi tanításához egységesítette. A pápához – mint Krisztus földi Helytartójához – való hűséget, az állam minden alattvalójára nézve kötelezővé tette. Szent István nevéhez tíz egyházmegye megszervezése kötődik, melyek élére – (teljesen egyedülálló módon) pápai felhatalmazása révén – saját maga állíthatott érsekeket, illetve püspököket, ezért kapta a pápától az Apostoli Király jelzőt, ill az Apostoli Kettőskereszt jelképének a használatát.
A kitűnő hadviselő és belső ellenfelein győzedelmeskedő, erőskezű és szent uralkodó 1038-ban 63 éves korában hunyt el.
Államalapító királyunk ünnepe kereszténységünk és magyarságunk megélésének kiemelt ideje. Szent Istvánnak a fiához írt intelmeiben egy olyan állameszme rajzolódik ki, aminek alapja a Krisztusba vetett hit megtartó ereje, a nemzeti értékek és hagyományok megőrzésének fontossága. Tehát Szent István öröksége az az eszme, hit, hűség és tudatos akarat, amely a magyarság megmaradásának máig is egyetlen "receptje"!
Mert politikusként és apostolként is a legkiválóbb volt, elsőként ismerte fel ugyanis, hogy egy államot – de bármilyen emberi közösséget is – egyedül a keresztény tanítás és erkölcs képes tartósan fenntartani.
A Magyar Királyság nemcsak kitűnt a Pápa iránti hűségével, de az Egyház és Európa legszilárdabb bázisává vált, egyben a mindenkori államszervezés példájává.
Szent István személyéhez szorosan kötődik a Magyar Szentkorona eszmeisége, melyet a szent-istváni Ország és Koronafelajánlás által államjogilag érvénybe lépett a Szentkoronának, Nép- és Országbirtoklási kiváltsága is magasztosít!
Nem szabad felednünk, hogy a Magyar Szentkorona nemcsak a magyarság felé – vagy számára – volt "jogiszemély státuszú", hanem például még a pápaválasztásra is vétójoga volt! Ez történt 1903-ban, amikor XIII. Leo utódjául államtitkárát, a szbdkmves 
Mariano Rampolla del Tindaro (1843-1913) kardinálist választották a pápai trónra. Az utolsó pillanatban, Ferenc József osztrák császár és magyar király, a Magyar Szent Korona jogán a krakkói érsek révén vétót jelentett be a konklávé döntése ellen. Az ezt követő új választással kerülhetett a pápai trónra a velencei pátriárka Giuseppe Sarto, X. Piusz, akit aztán XII. Piusz pápa 1954. május 29-én szentté avatott.
Érdekesség (és nagy titok), hogy X. Piusz első rendelkezései közt szerepelt az, hogy az 1904. január 20-án kibocsátott Commissum nobis kezdetű konstitúciójában kiközösítés terhe mellett megtiltotta a vétóemelést, majd az év karácsonyán a Vacante Sede Apostolica konstitúcióban összefoglalta a pápaválasztás egyedüli törvényes rendjét.
Szent X. Piusz személye és pápasága Isten rendkívüli ajándéka volt, különösen azon veszély tudatában, amit a szabadelvű Rampolla kardinális megválasztása jelenthetett volna a keresztény világra!
A Szentkorona, nemcsak a Magyar Államiság jelképe, hanem a Keresztény Magyar Államiság őrzője is, hiszen páratlan tisztségében a Szent Szűz Koronája is! Ez annyira így van, hogy a Mária-képeket és szobrokat semmilyen nemzeti koronával nem szabad ábrázolni, megkoronázni, ez kizárólagosan csak a Magyar Szentkorona esetében engedélyezett egyházjogilag! Más nemzetek a Mária-képeiket, szobraikat kizárólag szimbolikus királyi jelvénnyel ábrázolhatják (Coronation Canonica)!
Szent István királyunk nemzetközileg is ünnepelt liturgikus Szent, ám halálának napját – Magyarországon kívül (Szűz Mária Mennybevételének 15-i ünnepe miatt) –, augusztus 16-án tartják!
(Írásomhoz felhasználtam tbk. a - http://konzervatorium.blog.hu/2010/08/20/istvan_08_20_ezertiz_ev_alapjai - honlap részleteit!)
A nemzettudat három éltető alappillére:
a Szentistváni Örökség,
a Szentkorona- és a
Regnum Marianum eszméje!
Amint ez tudatosodik a szívekben és a lelkekben - Magyarország feltámad!
Szólj hozzá!
19.
augusztus
FATIMA, A VÉGSŐ IDŐK REMÉNYCSILLAGA 96. rész. Botrány vagy végidős ökümene? 2
| Szólj hozzá!Botrány Fatimában 2
2004. május 5-én aztán megtörtént a legnagyobb szentségtörés, az, amitől az Üdvözítő Krisztus mentett meg minket! Egy hindu Shastry nevű pap a Szűzanya Fatimai Szentély oltáránál, a Szentségi Tabernákulum és a Kegyszobor előtt, pogány istenségnek mutatott be áldozatot! 
A gyalázatot egyenes adásban közvetítette a SIC portugál tévécsatorna.
Már az ószövetségi Zsoltárok Könyve figyelmeztet: Omnes dii gentium daemonia – A pogányok istenei démonok (Zsolt 96,5) és ezt Xavéri Szent Ferenc is határozottan kijelentette, különösen, hogy megismerte azt a hindu vallást, amely 30 ezer démont, istenként imád!
Az egyházi kánonok lábbal tiprásának, nem ez volt az egyetlen cselekménye! A Krisztus által felszentelt és felkent Leiria-Fatima püspök, D. Serafim de Sousa Ferreira e Silva hagyta magát beöltöztetni a pogány szertartási ruházatba! Mi jöhet még?
A botránynak híre ment és a Vatikán kérdőre vonta a püspököt és a kegyhely rektorát is. A Papi elöljárók, magyarázkodásukban az akkor már betegeskedő P. Kondor Lajos SVD atyára igyekeztek rákenni mindent, igaztalanul! (Jóllehet ő jelen sem volt a gyalázatos cselekményeknél!)
Forrás 1 Forrás 2 Forrás 3
Ó édes Jézus, ó kegyes Jézus, ó Irgalmas Jézus! Bocsásd meg nekik, mert nem tudták mit cselekedtek, amikor Szeplőtelen Szívű Édesanyád ellen súlyosan vétkeztek! És bocsáss meg nekünk is, akik figyelmen kívül hagytuk a Szűzanyánk fatimai kéréseit és íme ez történhetett!
Szólj hozzá!
Kilenced Szent Filoména szűz és vértanú tiszteletére
Bevezető ima
Jöjj Szentlélek, töltsd el híveid lelkét szeretettel. Kérünk Uram, légy minden tevékenységünk irányadója. Vezesd törekvéseinket, hogy minden cselekedetünk Benned kezdődjék és Veled végződjék. Amen
Napi ima Teljes odaadással fordulok hozzád Szent Filoména, akit közbenjárómul választottam! Te légy szószólóm a Mennyek Országában, Te, akit a Boldogságos Szűz Mária annyira szeretett, hogy megjelent börtönödben és meggyógyította sebeidet. Arra kérlek szívem teljes bizalmával: őrizz meg engem minden rossztól, hogy lelkemen semmilyen folt se eshessék, és hogy szívemet tisztaság töltse el. Segíts, hogy felismerjem azt az utat, amit Isten kijelölt számomra, és életem végéig azon járjak.
Kérlek a Te rendkívüli áldozataid alapján ‒ amelyek nemcsak csodálattal töltenek el, de fel is bátorítanak –, hogy eszközöld ki számomra az általam kívánt kegyelmeket .......................(KÉRÉS) amennyiben azok egyeznek Isten akaratával.
Tudom, hogy meghallgatod kérésemet, ezért kérem, hogy erősítsd hitemet, növeld reményemet és tökéletesítsd szeretetemet! Imádkozz értem és szeretteimért Jézushoz és a Boldogságos Szűz Máriához. Amen
NYOLCADIK NAP
Töprengjél azon, hogy vajon mit érzett Filoména, amikor megvetést, gúnyt, szidalmakat sőt bántalmakat kellett elszenvednie ‒ mindezt Róma utcáin –, a félrevezetett tömeg szeme láttára, s ennek ellenére teljes erejével, sőt örömmel vallotta meg hitét.
Ha vajon minket gúnyolnának, képesek lennénk-e türelemmel viselni a ránk szakadt nehéz perceket?
Érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen könnyedén utasította el Szent Filoména a számára felajánlott dicsőséget, tudva, hogy a földi lét csak egy pillanat az örökkévalósághoz képest. Tudta, hogy a Legfelsőbb Bíró nem a talmi javak birtoklását, hanem az Igazság Koronáját szánta neki és hű maradt a szívében megszólaló legbelsőbb hanghoz. Ha mi is mindig odafigyelnénk arra a belső hangra, amely megszólal bennünk, amikor döntenünk kell és nem az evilági kötődések vagy megszokások szerint döntenénk, akkor könnyűszerrel tudnánk értelmes áldozatot hozni. Milyen egyszerű pedig az a magatartás, amely látszólag elveszít mindent, hogy evvel elnyerje a MINDENT.
Ima
Kedves kis Szent, Te örömmel hoztad meg áldozataidat, mert hű maradtál a szívedben megszólaló legbensőbb hanghoz. Segíts meg engem, hogy döntéseimben mindig azt az egyetlen utat válasszam, amely Krisztus tanítása szerint a helyes, s amelynek bizonyságát ő helyezte el szívemnek legbensőbb rekeszébe. Amen
(Miatyánk ‒ Üdvözlégy ‒ Dicsőség)
Szólj hozzá!
A kegyhely nevezetességei
A Szegények Szent Szüzének tiszteletére egyszerűségében nemes, befogadóképességében nagy, de családias jellegű templomot építettek 1984-ben.
A kegyhely látnivalói közé tartoznak a fenyves különböző útjain épített kápolnák. A csendes, meditációs imának, áhítatnak, a szentek tiszteletének állomásai.
Konrád Adenauer, a háború utáni Németország első kancellárja, 80. születésnapját követően 1956. január 8-án Banneux-ba látogatott, ahol Európát és hazáját a Szűzanya oltalmába ajánlotta. (Erről a gesz-tusról máig hallgat a média Európában!) Ekkor egy harangtornyot ajándékozott a 
kegyhelynek, melyen ma emléktábla látható! Érdekes a Szent Mihály kápolna (ld. alul!) története. Konrád Adenauer a Bonn melletti, Rhödendorfban élt családjával. Pap fiuk – Paul Adenauer prelátus (ld. alább!) – 1960 Húsvét keddjén megáldotta a rhödendorfi kápolna mását Banneux-ben. Megáldásakor a következőket mondta: "Banneux legyen kezdeményezője az egész világra kiterjedő béketörekvéseknek. Kívánom, hogy ebben a kápolnában állhatatosan imádkozzanak az embertelenség minden áldozatáért és egy új világ építőiért."
Mindszenty József bíboros is elzarándokolt Banneux-be. Az emlékkönyvben máig olvasható a neve.
A kegyhely a szolgáló szeretet központja is. Az évek során egy kórház és számos szociális intézmény épült a kegyhely területén, így a szenvedélybetegek otthona, elhagyott kisgyermekek menhelye lett. A Banneux-i Madonna a cirkuszi akrobaták pártfogója is, akik szép számban jelentek meg, hogy találkozzanak a kegyhelyre látogató II. János Pál pápával 1985. május 21-én.
Szólj hozzá!
18.
augusztus
FATIMA, A VÉGSŐ IDŐK REMÉNYCSILLAGA 95. rész. Botrány vagy végidős ökümene? 1
| Szólj hozzá!Botrány Fatimában 1
2003 októberében, hű katolikusokat világszerte elborzasztotta a beharangozott hír, hogy "szép lenne, ha a Cova da Iria a világvallások központi univerzalisztikus helye lehetne". Fr. Luciano Guerra – az ötlet védnöke – mint a szentély rektora kijelentette, hogy "a buddhisták, hinduk, muzulmánok, ortodoxok, anglikánok és a katolikusok egybegyűlnek, hogy imádkozzanak és így a fatimai kegyhely, vallások közötti kongresszusok rendszeres színhelye lesz". Erről beszámolt a "Noticias de Fátima" újság és "A Portugál News" angol nyelvű folyóirat, mely a hatalmas nemzetközi tiltakozást kiváltotta. Erre mentegetőzésül, fr. Guerra egy sor kétértelmű nyilatkozattal védekezett. Végül 2004. január 9-én, három hónappal a botrány kirobbanása után, fr. Guerra végül elismerte, hogy az újságíróknak valóban kijelentette, hogy az a terv, hogy a portugál Fatima legyen a világvallások új ökumenikus szentélye.
A szentély honlapján ki is kijelentette: "Korunkban úgy tűnik időszerű, hogy amivel több szent hely is próbálkozott, az itt a fatimai új bazilikában megvalósítható, mégpedig végleges központtá avatva, hogy itt a különféle vallások testvéri módon együtt imádkozzanak."
Nyilvánvalóvá vált – amint a Fatima Crusader újságírója fogalmazott –, tipikus viselkedés a kommunista típusú forradalmi célok elérésére, mely a két lépés előre, egy lépés hátra taktikája. A lépések azonban már megtörténtek! Forrás 1 Forrás 2 Forrás 3
Szólj hozzá!
Kilenced Szent Filoména szűz és vértanú tiszteletére
Bevezető ima
Jöjj Szentlélek, töltsd el híveid lelkét szeretettel. Kérünk Uram, légy minden tevékenységünk irányadója. Vezesd törekvéseinket, hogy minden cselekedetünk Benned kezdődjék és Veled végződjék. Amen
Napi ima
Teljes odaadással fordulok hozzád Szent Filoména, akit közbenjárómul választottam! Te légy szószólóm a Mennyek Országában, Te, akit a Boldogságos Szűz Mária annyira szeretett, hogy megjelent börtönödben és meggyógyította sebeidet. Arra kérlek szívem teljes bizalmával: őrizz meg engem minden rossztól, hogy lelkemen semmilyen folt se eshessék, és hogy szívemet tisztaság töltse el. Segíts, hogy felismerjem azt az utat, amit Isten kijelölt számomra, és életem végéig azon járjak.
Kérlek a Te rendkívüli áldozataid alapján ‒ amelyek nemcsak csodálattal töltenek el, de fel is bátorítanak –, hogy eszközöld ki számomra az általam kívánt kegyelmeket .......................(KÉRÉS) amennyiben azok egyeznek Isten akaratával.
Tudom, hogy meghallgatod kérésemet, ezért kérem, hogy erősítsd hitemet, növeld reményemet és tökéletesítsd szeretetemet! Imádkozz értem és szeretteimért Jézushoz és a Boldogságos Szűz Máriához. Amen
HETEDIK NAP
Semmit sem számít a világ megvetése azok számára, akik valóban Isten gyermekei. Ha egyenesen járjuk utunkat és töretlenül követjük szívünk tiszta tanácsait, nincs okunk nyugtalankodni, hiszen tudva tudjuk, hogy utunk a túlvilági örök életbe vezet és bármilyen nehézség közepette is kiállja hitünk a próbát.
Ima
Ó, hőslelkű kis Szent! Te, aki oly nagy vigyázattal őrizted lelki és testi tisztaságodat és természetfeletti erővel áldoztad fel magad, hogy ezzel is Jézus tanítását bizonyítsd, eszközölj ki számunkra is kegyelmet, hogy ha baj vagy szenvedés tör ránk, mi is ahhoz a forráshoz nyúljunk, amelyből Te merítettél. Te képes voltál boldognak mondani magad, hogy nyilak járják át testedet, mert tudtad, hogy nagyobb dicsőség vár majd rád, mint amennyit itt a földön kaphattál volna. Tedd, hogy mindig szent belenyugvással fogadjam azt, amit Teremtőm megenged az életemben, tudva, hogy az mindig javamra válik. Amen
(Miatyánk ‒ Üdvözlégy ‒ Dicsőség)
Szólj hozzá!
A jelenések után 2
Egyházi részről röviddel a jelenések megszűnése után megkezdődött azok vizsgálata. Az egyházmegye főpásztora bizottságot állított föl, melyben teológusok, orvosok, pszichológusok és más szakterületek tudósai vettek részt. A főpásztor előbb 1942-ben, majd 1947-ben hivatalosan is engedélyezte a "Szegények Szent Szüzének" tiszteletét. Közben 1949 tavaszára elkészült a bizottság jelentése, majd augusztus 22-én a főpásztor kihirdette a Szűzanya jelenéseinek valódiságát. Így vált Banneux a Szentszék által is elismert és engedélyezett búcsújáró hellyé.
Az út menti forrás területét 1958-ban rendezték és alakították ki úgy, hogy egyre több zarándok kereshesse föl.
A vízkifolyó fölött a következő szöveg olvasható: "az egyetlen forrás Jézus Krisztus, akit a Szűzanya adott nekünk." S ott áll, hófehér kőbe faragva, a Szent Szűz szobra. A zarándokok megmossák kezüket a forrás vizében, ahogyan a Szűzanya mondotta Mariettának.
Szólj hozzá!
17.
augusztus
FATIMA, A VÉGSŐ IDŐK REMÉNYCSILLAGA 94. rész. A Szeretetláng, a fatimai üzenet megvalósítását segítő kegyelem?
| Szólj hozzá!A Szeretetláng többletkegyelme, a fatimai üzenet megvalósulása?
Fatima, századunk reménycsillaga – így fogalmazott Kondor Lajos SVD atyánk Fatima nagy apostola. És valóban, Fatima fénye beragyogja üdvtörténetünk végső szakaszát és ennek milyensége attól függ, hogy mennyiben sikerül megvalósítanunk a fatimai üzenetet: az engesztelést!
A Mária-jelenések során az 'engesztelés' szó először Fatimában hangzott el. Az Egyház aktivizálása az öt elsőszombati gyakorlat és Mária Szeplőtelen Szívének engesztelése esetében különös hangsúllyal bír! Nem szabad feledni, hogy ennek kérése mindannyiszor egybeesett Oroszország felajánlásának hangoztatásával és nyilvánvaló, hogy gyakorlatilag hatással lehet korunk Oroszországa és a világ helyzetképének alakulására is!
Ne higgye tehát a kedves Olvasó, hogy a fatimai kérések maradéktalanul teljesültek már, hiszen az öt elsőszombati ájtatosságok megtartása, eléggé "fakultatív" a hívek részéről és sajnálatosan az egyháziak részről is marginális a szerepe. Az elsőszombati szentmiséken gyakorta el sem hangzik a Szűzanya (vagy Fatima) neve, különösen nem az elsőszombati ígéretek! Ahhoz, hogy a Szent Szűz fatimai kéréseit végre maradéktalanul teljesítse a világ, a Szeretetláng többletkegyelmi segítségére számíthatunk. Hangsúlyozom, a Szeretetláng a fatimai üzenet megvalósulása! Vegyük tehát komolyan a Szeretetláng üzenetét, hogy megvalósulhasson végre a Szeplőtelen Szív fatimai kérése és Szívének győzelmi ígérete!
Akik engem elfogultsággal illetnének, miszerint "mindent a Szeretetlángon keresztül látok és ítélek meg", megfeledkeznek arról, hogy sajnos igen sokan a Szeretetláng üzenetét nem tartják többre, mint egyet az "üzenetek" közül (beleértve még a hamiskás közléseket is)! Ezen Testvéreimnek hangsúlyozom: Mária Szíve Szeretetlángja elsősorban nem "üzenet" a szó szöveges értelmében, hanem az Istenanya által kiesdett lelkesítő többletkegyelem, mely a szívek által fejti ki kegyelmi hatását a lelkekre!
Példaként hozom fel az emmauszi tanítványok esetét. Jeruzsálemből hazatérőben voltak, a rossz hírektől csalódottan, csüggedten és már fáradtan, mert a nap vége felé járt. Gyaloglásuk közben találkoztak az Útitárssal, akit épp a kései idő miatt meghívtak magukhoz, s a vacsorai Kenyértörésben ismerték fel benne az Urat. Mindjárt másként látták a világot (!), „Hát nem lángolt a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton?” (Lk 24,32) – bizonygatták egymásnak és ennek hatására nagy lelkesen még abban az órában útra keltek, vissza a 13 kilométerre lévő Jeruzsálembe, holott „a nap már lement”! Márpedig tudjuk, hogy elfásult, csüggedt és fáradt ember ilyet nem tesz! Ehhez a "szívük lángolására" volt szükség. Fatima megvalósulásához is ez a fajta "lánglelkűség" szükséges!
Kedves Olvasóm! Ez az emmauszi "szív-lángoló" többlet lelkesedés, ez a fáradatlanság – ez a Szeretetláng kegyelmi hatása – és ezt kérjük a fohászban az egész emberiségre!
"Veletek összefogva akarom a világot megmenteni!" – mondja a Szent Szűz (III/140) – Ez pedig csak akkor lehetséges, ha eddigi csüggedt, tespedt lelkünket áttüzesíti az a Pünkösdi Tűz, amely az apostolokat is felvértezte a megváltó munkában való hathatós részvételre!
(Alsó képen, az Emmauszi tanítványok rohanó igyekezete, hogy hírül vigyék a tanítványoknak: Feltámadt az Úr, beszéltünk vele!)
Szólj hozzá!
Kilenced Szent Filoména szűz és vértanú tiszteletére
Bevezető ima
Jöjj Szentlélek, töltsd el híveid lelkét szeretettel. Kérünk Uram, légy minden tevékenységünk irányadója. Vezesd törekvéseinket, hogy minden cselekedetünk Benned kezdődjék és Veled végződjék. Amen
Napi ima Teljes odaadással fordulok hozzád Szent Filoména, akit közbenjárómul választottam! Te légy szószólóm a Mennyek Országában, Te, akit a Boldogságos Szűz Mária annyira szeretett, hogy megjelent börtönödben és meggyógyította sebeidet. Arra kérlek szívem teljes bizalmával: őrizz meg engem minden rossztól, hogy lelkemen semmilyen folt se eshessék, és hogy szívemet tisztaság töltse el. Segíts, hogy felismerjem azt az utat, amit Isten kijelölt számomra, és életem végéig azon járjak.
Kérlek a Te rendkívüli áldozataid alapján ‒ amelyek nemcsak csodálattal töltenek el, de fel is bátorítanak –, hogy eszközöld ki számomra az általam kívánt kegyelmeket .......................(KÉRÉS) amennyiben azok egyeznek Isten akaratával.
Tudom, hogy meghallgatod kérésemet, ezért kérem, hogy erősítsd hitemet, növeld reményemet és tökéletesítsd szeretetemet! Imádkozz értem és szeretteimért Jézushoz és a Boldogságos Szűz Máriához. Amen
HATODIK NAP
Elmélkedj ma azon, hogyan változtatta tettekké Szent Filoména Jézus szavait, aki azt mondta: "Aki hozzám jön és nem gyűlöli atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, testvéreit és nővéreit, sőt önmagát is, nem lehet az én tanítványom."
Filoména nem mérlegelt, nem töprengett, hogy mit tegyen, hanem gondolkodás nélkül felajánlotta mindazt, amit neki a világ nyújtani akart.
Vajon mi, ennél egyszerűbb helyzetekben, amikor hátrányunk sem származna belőle, mindenkor méltónak mutatkozunk-e Megváltónkhoz, merjük-e vállalni a hitünkből származó követelményeket?
Vajon hogyan döntünk olyankor, amikor választanunk kell Isten és a világi, az emberi megfontolás között? Vajon akkor is kimutatjuk Isten iránti szeretetünket?
Igyekszünk-e Istennek tetszeni, vagy csak az evilági dicsőség után futunk?
Ima
Szent Filoména! Te, aki könnyű szívvel vállaltad nehéz sorsodat, mert lelkedet csak a Megváltó iránti szeretet töltötte be ‒ amelynek fényében Őt akartad követni, hogy méltó "tanítványa" lehess -, segíts nekem életem azon óráiban, amikor meg kell vallanom hitemet vagy választanom kell jó és rossz között, hogy mindig az örökérvényűt, az Igazat válasszam, és ne tántorítsanak el hiúságból származó bizonytalanságaim. Amen
(Miatyánk ‒ Üdvözlégy ‒ Dicsőség)
Szólj hozzá!
A jelenések után 1
Csodás gyógyulások és imameghallgatások is történtek Banneux-ben. Marietta barátnője is meggyógyult. Kezdetben emiatt is sokan keresték fel ezt a kegyhelyet.
Maretta Beco, a jelenéseket követően lett elsőáldozó.
Jamin atya buzgólkodása, a hívek és az egyre nagyobb számban érkező zarándokok összefogásával, még ugyanabban az esztendőben felépült a jelenések kis kápolnája, melyet Kerkhofs püspök áldott meg 1933. augusztus 15-én a Szűzanya mennybevételének ünnepén. Az ünnepi szentmisén mintegy 60 000 zarándok vett részt. 
(Jamin atya egy imatársulatot is létre hozott, mely 1955-re már 2 milliós tagsággal bírt.)
A jelenés kápolnája kicsinek bizonyult, ezért már 1937-ben szabadtéri oltárt állítottak föl, ahol mintegy tízezer zarándok egyidőben vehet részt a szentmiséken. Kétoldalt a Szent Ferencről, illetve Szent Domonkosról elnevezett templom áll.
Szólj hozzá!
16.
augusztus
FATIMA, A VÉGSŐ IDŐK REMÉNYCSILLAGA 93. rész. Oroszország meg fog térni! 2
| Szólj hozzá!Oroszország meg fog térni! 2
(Msgr. Manuel da Trindade Almeida, Aveiro-i püspök beszéde Fatimában, október 13-án)
A megtérés nem olyan, mint egy ruha, amelyet kívülről ráadunk valakire. Ez a szellemnek és a szívnek egy magatartása. Nincs megtérés belső szabadság nélkül, de ez a belső szabadság nem a féktelenséget jelenti, hanem sokkal inkább az igazság, az önuralom birtoklását, a tartalmas élet utáni és nem a látszatra való törekvést, a létnek és nem a birtoklásnak a keresését. Szabad embernek lenni annyit jelent, mint azokat az értékeket ápolni, amelyek az embert az állati lét fölé emelik, mint az életvitelben való becsületesség, az élet tisztasága, mások jogainak tisztelete, a korrupciótói való megvesztegethetetlenség, a mások szükségével való szolidaritás.
A keresztény magatartás nem merül ki a fent említett tulajdonságokban. Kereszténynek lenni annyit jelent, mint megvallani, hogy Jézus Krisztus Istennek emberré lett Igéje, aki meghalt értünk a keresztfán és halála után feltámadt és örökké él – hogy Ő a Kezdete és Vége, Alfája és Omegája, amint a Jelenések Könyve tanítja –egyetemes történelmünk és saját életünk megismételhetetlen történelme.
Kereszténynek lenni annyi, mint azt az üzenetet elfogadni – elfogadni és belőle élni –, amelyet Jézus Krisztus a nyolc boldogságban foglalt össze. Ezek közül az első: Boldogok a lélekben szegények, és ez egyúttal az összes többinek is az összefoglalása.
Európa társadalmainak a veszélye abban áll, hogy – miután a rájuk rakott rabszolgaság igáját lerázták, most kényszer nélkül a rabszolgaság új formáját veszik föl, amelyek a túlcivilizált Nyugaton egyáltalán nem hiányoznak, a pénz utáni hajsza, a szex kultusza, a fogyasztás járványa... Nagy baj lenne, ha a kollektív gazdaságból a szabad piacgazdaságba való átmenet egyetlen értékként állna előtérben. Az ember sokkal többet ér, mint ez.
74 éve annak, hogy a fatimai Szűz három egyszerű pásztorgyermeken keresztül a szív megtérését sürgette. A Szent Szűz, aki minden hívő számára példakép, az egyház ikonja és példaképe – Szűz Mária, akit a szláv népek mindig gyermeki és gyengéd tisztelettel vettek körül – tanítson bennünket, mindnyájunkat, hogy hűek maradjunk – mint Ő –, mindvégig! Amen.
Szólj hozzá!
Kilenced Szent Filoména szűz és vértanú tiszteletére
Bevezető ima
Jöjj Szentlélek, töltsd el híveid lelkét szeretettel. Kérünk Uram, légy minden tevékenységünk irányadója. Vezesd törekvéseinket, hogy minden cselekedetünk Benned kezdődjék és Veled végződjék. Amen
Napi ima Teljes odaadással fordulok hozzád Szent Filoména, akit közbenjárómul választottam! Te légy szószólóm a Mennyek Országában, Te, akit a Boldogságos Szűz Mária annyira szeretett, hogy megjelent börtönödben és meggyógyította sebeidet. Arra kérlek szívem teljes bizalmával: őrizz meg engem minden rossztól, hogy lelkemen semmilyen folt se eshessék, és hogy szívemet tisztaság töltse el. Segíts, hogy felismerjem azt az utat, amit Isten kijelölt számomra, és életem végéig azon járjak.
Kérlek a Te rendkívüli áldozataid alapján ‒ amelyek nemcsak csodálattal töltenek el, de fel is bátorítanak –, hogy eszközöld ki számomra az általam kívánt kegyelmeket .......................(KÉRÉS) amennyiben azok egyeznek Isten akaratával.
Tudom, hogy meghallgatod kérésemet, ezért kérem, hogy erősítsd hitemet, növeld reményemet és tökéletesítsd szeretetemet! Imádkozz értem és szeretteimért Jézushoz és a Boldogságos Szűz Máriához. Amen
ÖTÖDIK NAP
Gondolkozz el azon, hogy minden kínzás, aminek Szent Filoménát alávetették, arra irányult, hogy megtagadtassák hitét és megtörjék hűségét! Abban bíztak, hogy a félelem, a hiúság, a gyengeség majd csak leveszik őt a lábáról, s a gonosz diadalt arat. Micsoda csábító képekkel festette le a római császár, Diocletianus a Filoménára váró földi gyönyöröket és gazdagságot. "A világ királynőjévé teszlek!" mondta neki, de Filoménáról ez éppen úgy lepergett, mint minden más csábító hazugság.
A mi életünkben is sokszor megkörnyékez minket a gondolat, hogy elhanyagoljuk kötelességeinket vagy elfeledjük hitünk követelményeit, s a pillanatnak áldozva, szem elől tévesszük Isten akaratát. Pedig: "inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek".
Ima
Szent Filoména, juttass számomra is abból az erőből, amellyel az Evangélium tanításáról tettél tanúbizonyságot azzal, hogy visszautasítottad a hiú örömöket és a földi gazdagságot.
Mindezt a pogány Róma utcáin is bizonyítottad, amikor hősiesen viselted el a rád mért kínzásokat, s utat mutattál példáddal a vak tömegnek, amely még nem látott ilyen hitet. Tudom, hogy gyarló vagyok, azért kérlek, juttass számomra is erőt, hogy mocsoktalanul élhessek, hitemet akkor is megtartsam, ha mellőzés lenne miatta az osztályrészem. Amen
(Miatyánk ‒ Üdvözlégy ‒ Dicsőség)
Szólj hozzá!
Nyolcadik jelenés
1933. március 2-a csütörtök, este 19 óra.
Marietta már a tizedik napja várta, hogy a Szűzanya megjelenjen. Ezen a napon is borongós, esős volt az idő, ezért szobájában maradt és imádkozott.
Este, esernyőt véve magához elindult, hogy találkozzon Szépséges Úrnőjével. És a Szent Szűz meg is jelent. Most is mosolygott, szeretettel köszöntötte és beszélni kezdett:
‒ Kedves Gyermekem! Én a Megváltó édesanyja, az Istenanya vagyok! Imádkozzatok sokat! Isten veled, Isten veled! ‒ és kezét áldásra emelve megáldotta Mariettát, majd nagy ragyogásban eltávozott!
Ez a búcsú nagyon megrázta Mariettát, aki egyre csak sírt és zokogott. Megsejtette ‒ talán tudta is ‒, hogy e földön már nem láthatja a Szűzanyát! Visszatérve a szülői házba, elmondott mindent, de zokogása nem szűnt meg, mert lelkében fájdalmasan sajgott a búcsúzás szava: "Isten veled! Isten veled!"
Szólj hozzá!
15.
augusztus
FATIMA, A VÉGSŐ IDŐK REMÉNYCSILLAGA 92. rész. Oroszország meg fog térni! 1
| Szólj hozzá!Oroszország meg fog térni! 1
(Msgr. Manuel da Trindade Almeida, Averiro-i püspök beszéde Fatimában, október 13-án)
Egy ismert francia történetíró a következőképpen foglalta össze azt, ami pontosan 74 évvel ezelőtt Oroszországban történt: November 6-án (az orosz naptár szerint október 24-én) kitört a forradalom a fővárosban (akkor Szentpétervár). Minden kormányépületet megszálltak, a forradalom már 7-én a győzelmét ünnepelte és a szovjetek átvették a hatalmat. Ezzel létrejött az első szocialista állam (Jean Roux, a Marxizmus-Leninizmus c. művében).
A már eltelt háromnegyed század után értékelhetjük ennek a forradalomnak az árát. Hogy emberéletet tekintve mibe került? Milliókba (VILÁGMÉRETEKBEN SZÁZMILLIÓKBA! Ne feledjük, hogy az orosz népesség szaporodási indexét figyelembe véve az 1917 és 1987 közt, hozzávetőlegesen 170 millió (!) ember hiányzik csak a Szovjetunióban! A szerk. megjegyzése) A kommunista típusú kormányzáshoz, minden esetben hozzájárul még a korlátozott szabadság és az eltűrt kényszerelnyomás. Szolzsenyicin a Gulág szigetcsoport c. művében élő képet ad arról, hogy miben állt az emberi jogoknak ez az elnyomása, és mennyire nem áll egyensúlyban a ráfordított költség az elért eredménnyel! Ha Oroszország évszázadokon át éhezett, 74 éves kollektívizálás után sem lett ez másképp (csak Ukrajnában 10 millió ember halt éhen a 1933-34-es évben! A szerk. megjegyzése). E szomorú tapasztalat hátterében az első modern állam állt, amelyben az ateizmust hivatalos ideológiaként jelölték ki. Marx klasszikus kifejezését a Szovjetunióban valóra is váltották, hangoztatva: "A vallás a nép ópiuma!"f Ha ez így van – azaz ha elidegenítő kábítószer –, akkor ki kell irtani ugyanazzal az elszántsággal, amellyel a mai társadalom a kábítószer ellen védekezik és azok ellen, akik ezt előállítják és terjesztik. Ez, kétségtelenül így is történt.
Oroszország – az ortodoxia Szent Országa – soha nem találta ki ezeket a kifejezéseket! Ezt Nyugatról vitték be. Marx Károly – ezt nem szabad elfelejteni – zsidó volt és Németországban, Trierben született.
Mindent, amit Marx tanult és apostoli buzgósággal terjesztett, azokból a filozófiákból és ideológiákból tanulta, amelyek akkor Közép-Európa kultúráját uralták.
Ezek azt tanították, hogy Isten nem létezik – hogy nem létezik más valóság, csak az, amelyet mérni és tapintani lehet –, hogy az élet a sír porával véget ér. És ami Jézus Krisztust illeti, ilyen ember soha nem élt, és ha élt, keveset tudunk róla – és a csodák, amiket neki tulajdonítanak, mindenekelőtt a feltámadása, csak legendás kitalálások –, hogy "az evangéliumokat, amelyek Máté, Márk, Lukács, János nevét viselik, csak a második század közepén írták és egyáltalán nem a szemtanúk. Időre volt szükség, hogy
a legenda kifejlődhessék." 
Ha ezeket, a képzett emberektől származó megállapításokat könyvekben olvassuk, akkor csodálkozunk a szellem akrobatikáján, amely képes volt arra, hogy az emberi értelmet a tapasztalattól független, kész eszméknek vesse alá. Ezek voltak azok az eszmék, amelyek az októberi forradalmat a Szent Oroszországra rákényszerítették, amelynek történelmét a kereszténység alakította és amelytől ilyen eszmék teljesen idegenek voltak.
Most, amikor a fazékról levették a fedőt, illetve a falak leomlottak, ki lehet mutatni, hogy a keresztény hit mégis milyen mélyen el volt rejtve az emberek szívében. Sokaknak életükkel, börtönnel vagy számkivetéssel kellett fizetniök bátorságukért, mert kereszténynek vallották magukat. Nem mindenki volt vértanúságra hivatva: gyermekeik kenyere gyakran arra kényszerítette őket, hogy meggyőződésüket titokban tartsák, noha ezt szívesen hírül adták volna a négy világtájnak.
Milyen földalatti vezetékek voltak Európa két sarka között: az Atlanti óceán szélén elterülő kis Portugália és az Európa másik sarkán fekvő óriási Oroszország között?
74 év óta léteznek ezek a vezetékek. Nem ideológiai felfogásokról van szó, hanem három egyszerű gyermek egyszerű vallomásáról, akiknek az Istenanya megjelent és beszélt velük. És ezt éppen abban az évben és hónapban tette (az orosz naptár szerint), amikor a forradalom a proletárdiktatúrát és az állami ateizmust Oroszországban berendezte. Egyik gyermek sem hallotta azelőtt ennek az országnak a nevét. Szinte elrejtve éltek és egy száraz, köves hegyoldalon őrizték juhaikat. Olyan családokhoz tartoztak, amelyek nem írással és olvasással keresték mindennapi kenyerüket. Éppen ezek a gyermekek közvetítették azt, amit az Istenanyától hallottak: Oroszország elterjeszti tévtanait..., de végül meg fog térni!
E jövendölés beteljesedése ma látható! A hitet ma már nem kell a szív titkos kamrájában rejtegetni, mintha egy bűntényről vagy egy fekete, utálatos foltról lenne szó, amit az emberek szeme elől el kellene rejteni.
Az emberek ma nyíltan megvallhatják hitüket, akármilyen vallásúak legyenek is, a rendőrségtől való félelem nélkül, amely a házat megtámadhatná és lakóit egy gulágra hurcolhatná.
Mély benső megilletődéssel látom közöttünk az Orosz Köztársaság katolikusainak első apostoli adminisztrátorát: Tadeusz Kondrusievicz érseket, akinek székhelye Moszkvában van! Az érsek számára az 1917-es jelenés „valamilyen formában előrevetítette Oroszország és a világ történelmét, és megbánásra szólított fel. A Szent Szűz üzenetével a reményt adta nekünk, amelynek ma is tanúi vagyunk” – fogalmazott.
(folyt!)
Szólj hozzá!
Kilenced Szent Filoména szűz és vértanú tiszteletére
Bevezető ima
Jöjj Szentlélek, töltsd el híveid lelkét szeretettel. Kérünk Uram, légy minden tevékenységünk irányadója. Vezesd törekvéseinket, hogy minden cselekedetünk Benned kezdődjék és Veled végződjék. Amen
Napi ima Teljes odaadással fordulok hozzád Szent Filoména, akit közbenjárómul választottam! Te légy szószólóm a Mennyek Országában, Te, akit a Boldogságos Szűz Mária annyira szeretett, hogy megjelent börtönödben és meggyógyította sebeidet. Arra kérlek szívem teljes bizalmával: őrizz meg engem minden rossztól, hogy lelkemen semmilyen folt se eshessék, és hogy szívemet tisztaság töltse el. Segíts, hogy felismerjem azt az utat, amit Isten kijelölt számomra, és életem végéig azon járjak.
Kérlek a Te rendkívüli áldozataid alapján ‒ amelyek nemcsak csodálattal töltenek el, de fel is bátorítanak –, hogy eszközöld ki számomra az általam kívánt kegyelmeket .......................(KÉRÉS) amennyiben azok egyeznek Isten akaratával.
Tudom, hogy meghallgatod kérésemet, ezért kérem, hogy erősítsd hitemet, növeld reményemet és tökéletesítsd szeretetemet! Imádkozz értem és szeretteimért Jézushoz és a Boldogságos Szűz Máriához. Amen
NEGYEDIK NAP
Figyeld meg azt a végtelen türelmet, amellyel Filoména halála pillanatáig elviselte szenvedéseit! Vajon mi képesek vagyunk-e a ránk váró nehézségeket türelemmel viselni és közben arra gondolni, hogy "legyen meg a Te akaratod"?
Minden fájdalom vagy szenvedés az Úr próbája, s ha így fogjuk fel, erőt kapunk az elviseléséhez. Filoména tudta, hogy keserves halált kell halnia a szenvedések végén, mégis annyi erőt merített hitéből, hogy bámulatra késztette a hitetlen pogányokat.
Ima
Szent Filoména, Te, aki mélységes hitedből merítetted az erőt, hogy úrrá légy minden testi szenvedéseden, add, hogy én is mindig hittel szenvedjek. Példádból merítve mindig ragaszkodni akarok hitemhez, és mindennél fontosabbnak tartom, hogy önzetlen és jó legyek embertársaimhoz, remélve, hogy utam végén megláthatom a túlvilágon Krisztus fényeit. Amen
(Miatyánk ‒ Üdvözlégy ‒ Dicsőség)
Szólj hozzá!
Hetedik jelenés
1933. február 20-a hétfő este, 19 óra.
Ezúttal is havazás és hideg téli este volt, bár mindez nem zavarta Mariettát. Elhagyva a kertet, a havazás és hideg ellenére az úton kétszer is letérdelt – miként a forrásnál is – és a rózsafüzért imádkozta. Mintegy nyolc fő kísérte el. A Szűzanya most is kis időt töltött el és csak ennyit mondott:
‒ Kedves gyermekem, imádkozzál sokat, nagyon sokat!
Marietta teljesítette a Szűz kérését. Hosszan és példás buzgósággal végezte imáját: a rózsafüzért. Édesatyja ezen az éjszakán, még 22 óra 30 perckor is az ágy mellett találta, mély imádság közepette!
Szólj hozzá!
A Katolikus Egyházban augusztus 15-e Szűz Mária elszenderülésének és mennybevételének ünnepe. Mi magyarok a legrégibb és legfontosabb ünnepeink közt tartjuk nyilván és sajnálatos, hogy mindmáig nem állami ünnep!
Márpedig Nagyboldogasszony ünnepét Szent István királyunk is mindig megtartotta! És, hogy mennyire fontosnak tekintette Mária égi születésnapját jelzi az is, hogy a beteg király érezve halála közeledtét, már e nagy ünnep előestéjén felajánlotta Édes Magyar hazánkat a Szűzanyának! (Lásd a tegnapi posztot!)
Ezért mi magyarok a Szent Szüzet nem csak égi pártfogónknak (Patrona Hungariae) nevezzük,
hanem Magyarország Királynőjének,
vagyis országunkat Szent László óta, Regnum Marianum-nak!
Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó, édesanyja testét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem testestől-lelkestől magához emelte a mennyei dicsőségbe. Az Istenanya elszenderülésének helye, minden valószínűség szerint Efezus volt. Ezt bizonyítja, hogy az első Szűz Máriának szentelt templom Efezusban épült, és az "Istenanya" dogmát is, az ott megtartott Zsinaton mondták ki 431-ben!
Jeruzsálemben az V. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, vagyis „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. A VI. század során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s itt a VIII. századtól Assumptio beatae Mariae-nak – „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték.
Egy rövidke idézet M. Quoist: Itt vagyok, Uram! c. könyvéből:
(az Úr) "Így volt ez rendjén, így kellett lennie.
Az ujjak, amelyek Istent érintették, nem merevedhettek meg.
A szemek, amelyek Istent csodálták, nem csukódhattak le mindörökre.
És nem hidegülhettek el az ajkak sem, amelyek Isten arcát csókolhatták.
A legtisztább test, amely Isten Fiának adott földi testet, nem romolhatott meg, nem veszhetett el a föld porához keverten".
XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.
Nagyboldogasszony napja a karácsony és újév mellett a harmadik olyan parancsolt Mária-ünnep Magyarországon, amely a hitüket gyakorló katolikusok számára kötelező, még akkor is, ha nem szükségszerűen vasárnapra esik.
Lásd még! (Ősi Magyar Himnuszunkat)
Szólj hozzá!
14.
augusztus
FATIMA, A VÉGSŐ IDŐK REMÉNYCSILLAGA 91. rész. A Fatimai Szűzanya szobra a Vörös Téren
| Szólj hozzá!A Fatimai Szűzanya szobra a Vörös Téren
.jpg)
Kondrusiewitz érsek minden jelenlévőt emlékeztetett arra, hogy "a Szovjetunió 6 évvel ezelőtti bukását éppen december 8-án jelentették be, egyben tájékoztatta a hívőket, hogy a Zarándok Madonna Moszkvából a Kaukázus északi vidékére megy tovább, ahonnan még röviddel ezelőtt is számtalan borzalmas kép érkezett hozzánk".
"Hála Istennek, jobb napok köszöntöttek ránk − mondta Serafim püspök a búcsúzáskor − és ma a 'Fehér Asszony' szobra még egy ortodox közösséget is meg fog látogatni, és aztán a Don-menti Rostovba, a Fekete-tenger irányába megy tovább. Elképzelem, hogy a Madonna, amikor a repülőgépből a régi Kreml épületeit, a felújított Dormitio templomot és a Megváltó kolostorát látja, nagy buzgósággal fog imádkozni Oroszország minden népéért. Mindenesetre, a sok arany- és ezüstkupola az időnek és a reménynek sokat ígérő jelei..."
(A FATIMAI LÁTNOKOK c. folyóirat 1997. (1) január/márciusi számának felhasználásával)
Szólj hozzá!
Kilenced Szent Filoména szűz és vértanú tiszteletére
Bevezető ima
Jöjj Szentlélek, töltsd el híveid lelkét szeretettel. Kérünk Uram, légy minden tevékenységünk irányadója. Vezesd törekvéseinket, hogy minden cselekedetünk Benned kezdődjék és Veled végződjék. Amen
Napi ima Teljes odaadással fordulok hozzád Szent Filoména, akit közbenjárómul választottam! Te légy szószólóm a Mennyek Országában, Te, akit a Boldogságos Szűz Mária annyira szeretett, hogy megjelent börtönödben és meggyógyította sebeidet. Arra kérlek szívem teljes bizalmával: őrizz meg engem minden rossztól, hogy lelkemen semmilyen folt se eshessék, és hogy szívemet tisztaság töltse el. Segíts, hogy felismerjem azt az utat, amit Isten kijelölt számomra, és életem végéig azon járjak.
Kérlek a Te rendkívüli áldozataid alapján ‒ amelyek nemcsak csodálattal töltenek el, de fel is bátorítanak -, hogy eszközöld ki számomra az általam kívánt kegyelmeket .......................(KÉRÉS) amennyiben azok egyeznek Isten akaratával.
Tudom, hogy meghallgatod kérésemet, ezért kérem, hogy erősítsd hitemet, növeld reményemet és tökéletesítsd szeretetemet! Imádkozz értem és szeretteimért Jézushoz és a Boldogságos Szűz Máriához. Amen
HARMADIK NAP
Szent Filoména még alig múlt tizenhárom éves, amikor már teljes bizonyossággal tudta, hogy "az egész világ semmit sem jelent a Tökéletességgel szemben". Ő csak egyedül Istenhez tartozónak érezte magát, biztos volt küldetésében, és soha egy pillanatra sem ingott meg elhatározásában. Azt is tudta ‒ fiatal kora ellenére -, hogy imáival folytonosan növelheti Krisztus iránti szeretetét, s hogy az imádság a lelki élet ki nem apadó forrása.
Úgy imádkozott, mintha beszélgetne a Mennyek Urával, és tudta, hogy az erőt a rá váró szenvedések elviseléséhez a szentáldozásból kapja. Magához véve Krisztus szentséges testét és vérét, valóságos átlényegülést érzett, mint aki tudja, hogy keresztény hitének ez az áldozat a magja és ereje.
Nekünk is rendelkezésünkre állnak ezek a csodálatos alkalmak. Vajon élünk-e ezekkel a nagyszerű lehetőségekkel, amelyek erőt adnak földi életünk terheinek elviseléséhez?
Ima
Szent Filoména, könyörögj értem Jézushoz! Ő azt mondta, hogy "Boldogok a tisztaszívűek, mert övék a Mennyek Országa". Kérd őt, hogy tisztítsa meg szívemet mindattól, ami neki visszatetsző, és erősítsen kegyelmével, hogy ellenállhassak minden rossznak, elkerüljem a vétkeket. Kérjed nevemben Jézust, hogy életemet abban a reményben élhessem, hogy én is eljutok majd egykoron a Mennyek Országába, a tisztaszívűek közé, Amen
(Miatyánk ‒ Üdvözlégy ‒ Dicsőség)
Szólj hozzá!
Hatodik jelenés
1933. február 15-e szerda, este 19 óra.
A jelenések ritkultak és egyre rövidebbek voltak. Bár csak három nap telt el az előző jelenéstől, a kíváncsiskodók sorra elmaradtak. Ez alkalommal, csak három személy kísérte Mariettát a forráshoz! A Szent Szűz most is kedvesen, szeretettel üdvözölte Mariettát, ő pedig az idők végezetéig szívesen beszélgetett volna az Úrnővel. A társalgás folyamán a kislány ezeket mondta:
‒ Louis-Marie Jamin káplán úr azzal bízott meg, hogy kérjek jelet!
A Szűz így válaszolt:
‒ Higgyetek bennem, és én is hinni fogok nektek! Imádkozzatok sokat! Isten veled! ‒ majd távozása előtt, egy titkot bízott Mariettára.
(Alul a forrás, korabeli fotón)
Szólj hozzá!
1038. augusztus 14-én Fehérváron a beteg István király érezte halála közeledtét, magához rendelte a püspököket, palotájának és a nemzetnek nagyjait; megtárgyalta velük, hogy kit válasszanak helyette királynak. Majd atyailag intette őket, hogy őrizzék meg az igaz hitet, amelyet elnyertek; szeressék az igazságot, az égi szeretet láncait kedveljék, gyakorolják a szeretetet, és az alázatossággal törődjenek.
E szavak után kezét és szemét a csillagokra emelve így fohászkodott Isten Szentséges Anyjához:
"Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat
a püspökökkel, papokkal,
az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom;
nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom."
Szólj hozzá!
13.
augusztus
FATIMA, A VÉGSŐ IDŐK REMÉNYCSILLAGA 90. rész. A Szűzanya, az emberi szabadság legfőbb kifejezője
| Szólj hozzá!A Szűzanya személye, az emberi szabadság legfőbb kifejezője
"Európa másik végéről jövök és a legszívélyesebben köszöntöm mindnyájukat – kezdte beszédét a Fatimai Szűz nevében Serafim fatimai püspök, mint a fatimai Szűzanya kísérője. – 1917-ben Ő Fatimában ragyogóbb volt, mint a nap, és a testvériesség és béke üzenetét közvetítette számunkra... Veletek együtt szeretnék itt imádkozni... Ő az összetartozás jele, az egység köteléke, a megértés hídja... Most itt szól hozzátok és azt kérdi: Hol van a hitetek? ... 50 évvel ezelőtt 1947-ben nem volt lehetséges, hogy a Zarándok Madonna, akkori útján Maastrichtból eljusson Moszkvába. Eljutott ugyan a szobor másolata a legszigorúbb titoktartás mellett. Ma azonban, itt teljes nyilvánossággal, nappal jelenik meg, gyertyáitok, hitetek fényében. Ünnepeljük hát a felszabadulást!
A múltat közben nem akarjuk elfelejteni. Gondolunk azokra a milliókra, akik szenvedtek, akiket üldöztek és megöltek. Biztosak vagyunk abban, hogy mindazokat, akik eltávoztak tőlünk, egyszer viszontlátjuk. Kiáltsuk hangosan, hogy szabadok vagyunk és visszakaptuk emberi méltóságunkat...
A Szűzanya ígérete szerint Oroszország megtér... És imádkoztam a Szeplőtelen Szív győzelméért, amely a szeretet civilizációjának jelképe: a Szent Szűz, aki Anya és Királynő... És lássátok, az orthodox egyház egy kórusa is eljött ma hozzánk... II. János Pál pápa új hajnalról beszélt, és ehhez az a kazányi és fatimai Asszony az utunk Fénye, aki a kiengesztelődés- és az egység jele, az emberiség családjának Anyja, azé az emberiségé, amely Megváltójának jubileumára készül. Ma itt vagy, mert itt akartál lenni és el tudtál jönni Szűzanyánk. A vallásszabadság az emberi szabadság legfőbb kifejezője. Alleluja!" − fejezte be beszédét Serafim fatimai püspök.
(A FATIMAI LÁTNOKOK c. folyóirat 1997. (1) január/márciusi számának felhasználásával)
Szólj hozzá!
Kilenced Szent Filoména szűz és vértanú tiszteletére
Bevezető ima
Jöjj Szentlélek, töltsd el híveid lelkét szeretettel. Kérünk Uram, légy minden tevékenységünk irányadója. Vezesd törekvéseinket, hogy minden cselekedetünk Benned kezdődjék és Veled végződjék. Amen
Napi ima Teljes odaadással fordulok hozzád Szent Filoména, akit közbenjárómul választottam! Te légy szószólóm a Mennyek Országában, Te, akit a Boldogságos Szűz Mária annyira szeretett, hogy megjelent börtönödben és meggyógyította sebeidet. Arra kérlek szívem teljes bizalmával: őrizz meg engem minden rossztól, hogy lelkemen semmilyen folt se eshessék, és hogy szívemet tisztaság töltse el. Segíts, hogy felismerjem azt az utat, amit Isten kijelölt számomra, és életem végéig azon járjak.
Kérlek a Te rendkívüli áldozataid alapján ‒ amelyek nemcsak csodálattal töltenek el, de fel is bátorítanak -, hogy eszközöld ki számomra az általam kívánt kegyelmeket .......................(KÉRÉS) amennyiben azok egyeznek Isten akaratával.
Tudom, hogy meghallgatod kérésemet, ezért kérem, hogy erősítsd hitemet, növeld reményemet és tökéletesítsd szeretetemet! Imádkozz értem és szeretteimért Jézushoz és a Boldogságos Szűz Máriához. Amen
MÁSODIK NAP
Szent Filoména mindvégig állhatatosan ellenállt mindenféle csábos ígéretnek. A kápráztató császárnői koronát és az ezzel járó földi hatalmat első pillanattól kezdve elutasította. Meg sem fordult fejében, hogy egy röpke földi életért feláldozza a rá váró örök életet.
Bárcsak mi is mindig teljes bizonyossággal tudnánk, hogy mi az, ami ártalmára van lelkünknek, ami aláássa hitünket, hogy teljes meggyőződéssel tudjunk nemet mondani a kísértésekre és elkerülni azokat a buktatókat, amelyek ránk leselkednek!
Ima
Szent Filoména! Te, aki élő hittel és rettenthetetlen bátorsággal néztél szembe a rád váró szenvedésekkel, légy kérlek szószóló a Mennyek Uránál, hogy töltsön el engem is a hit erejével, legfőképpen a kísértések idején, hogy mindig tudjam mi az, amivel bátran szembe kell nézzek, hogy majd egykoron elnyerhessem az örök Életet. Amen
(Miatyánk ‒ Üdvözlégy ‒ Dicsőség)
Szólj hozzá!
Ötödik jelenés
1933. február 11., szombat, este 19 óra.
Marietta reménye és hűséges várakozása beteljesült, aznap is a forráshoz igyekezett. Miközben a kislány megmosta kezét a vízben és keresztet rajzolt magára, megjelent a Szűzanya és a következőket mondta.
‒ Jövök enyhíteni a szenvedést. Isten veled!
Marietta hirtelen felállt, és sírva sietett vissza otthonukba! Ezúttal sem értett egy kifejezést az "enyhíteni" szó értelmét és az édesatyjától kért magyarázatot, hogy mit jelent: "A szenvedést enyhíteni?"
A jelenéseknek egyre nagyobb híre kelt és a falu káplánja Louis-Marie Jamin káplán atya arra kérte a kislányt, hogy legközelebb kérje meg a jelenést, hogy adjon valami jelet.
(Jobb oldali kép Marietta a kisöccsével)
Szólj hozzá!
12.
augusztus
FATIMA, A VÉGSŐ IDŐK REMÉNYCSILLAGA 89. rész. Szeplőtelen Szívéből különös Fény
| Szólj hozzá!Szeplőtelen Szívéből különös Fény árad!
A Szűzanya fatimai üzenete felhívás, hogy új dimenziót nyissunk a történelemben, amelyet másfajta Jelenléttel táplálunk, másfajta Erővel tartunk fenn, másfajta Fénnyel irányítunk, s amelyben másfajta Cél felé tartunk − ezek már most titokzatosan és csendben jelen vannak és élnek azokban a nemzedékekben, akik az Úr Ígéreteit őrzik és azokat közvetítik utódaiknak.
A máriás lelkiség, amely összefoglalja a Szűzanya üzenetét, Máriában egy fényes csillagot lát, akinek Szeplőtelen Szívéből különös Fény árad! Egyszerű hitre hív meg bennünket, hiszen «boldog, aki hitt annak a beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!» (Lk 1,45). Nemcsak a «gyűlölet perzselő tüzének» drámája terjed, hanem a Szeretet tüzének segítő kegyelme is. Ez utóbbiban (Isten törődése, érzékenysége és az alázatosok beavatkozása a történelembe; a felajánlás, az engesztelés és az ima által) találhatjuk meg azt a fő irányt, amely mentén elhelyezhető a fatimai üzenet néhány tipikus eleme:
− az áldozati elem, amely az eucharisztikus áldozatban és a Krisztussal való önfelajánlásban van jelen;
− az eszkatológikus elem (a pokol látomása és a bűnösök megtérése) sürgető buzdítása − az első pillanatban szinte embertelen −, holott az evangélium így figyelmeztet: «ha nem tartotok bűnbánatot, épp úgy elvesztek ti is mind.» (Lk 13,3);
− a Szeplőtelen Szívnek való odaadás és felajánlás máriás eleme, mint út Isten misztériumának mély imádásához, amely Isten szeretet-tervére mondott szeplőtelen «igen»-ében fejeződik ki – ami által a béke adományát is elérhetjük;
− az egyházi elem, vagyis az egész Egyház összetartó közössége a világ békéjéért és az üldözött Egyházért való közbenjárásban:
− a pedagógiai-vallásos elem, amely a jámborság gyakorlataiban megnyilvánul az imádságban, odaadásban, áldozatban, a népszerű szokásokban (egyszerű és mindenki számára hozzáférhető lelki út) s egyfajta pszichológiai és szeretetteljes nyelvhasználatban (jóvátenni, vigasztalni, helyrehozni).
(A "Boldog Marto Ferenc és Jácinta" c. Folyóirat 2004. április-júliusi számának felhasználásával)
Szólj hozzá!
Kilenced Szent Filoména szűz és vértanú tiszteletére
Bevezető ima
Jöjj Szentlélek, töltsd el híveid lelkét szeretettel. Kérünk Uram, légy minden tevékenységünk irányadója. Vezesd törekvéseinket, hogy minden cselekedetünk Benned kezdődjék és Veled végződjék. Amen
Napi ima Teljes odaadással fordulok hozzád Szent Filoména, akit közbenjárómul választottam! Te légy szószólóm a Mennyek Országában, Te, akit a Boldogságos Szűz Mária annyira szeretett, hogy megjelent börtönödben és meggyógyította sebeidet. Arra kérlek szívem teljes bizalmával: őrizz meg engem minden rossztól, hogy lelkemen semmilyen folt se eshessék, és hogy szívemet tisztaság töltse el. Segíts, hogy felismerjem azt az utat, amit Isten kijelölt számomra, és életem végéig azon járjak.
Kérlek a Te rendkívüli áldozataid alapján ‒ amelyek nemcsak csodálattal töltenek el, de fel is bátorítanak –, hogy eszközöld ki számomra az általam kívánt kegyelmeket .......................(KÉRÉS) amennyiben azok egyeznek Isten akaratával.
Tudom, hogy meghallgatod kérésemet, ezért kérem, hogy erősítsd hitemet, növeld reményemet és tökéletesítsd szeretetemet! Imádkozz értem és szeretteimért Jézushoz és a Boldogságos Szűz Máriához. Amen
ELSŐ NAP
Ez a csodálatos lelkierővel rendelkező Szent a legmagasabb körökben, királyi családban született, de soha, egy pillanatra sem kábították el a pompa vagy gazdagság csillogásai. Önszántából tett fogadalmat a tisztaságra, és ennél a Földön semmi sem volt fontosabb számára. Elképzelhetetlennek tartotta, hogy egy pogány császár feleségeként éljen, bármekkora világi hatalmat is nyert volna ezáltal. Tudva tudta, hogy az áldás, amit szülei az ő világrajöttével kaptak, a megtérés jutalmául adatott meg nekik. Valójában helyettük is hozta áldozatát, hiszen ők már idős korban, szorongatott helyzetben lévén, nem mertek szembeszállni a hatalmas római császárral. De Filoména, ez a valójában még gyermeknek mondható ártatlan kislány, annyi lelkierővel rendelkezett, hogy felismerte égi hivatását, tudta, hogy törékeny testének szenvedéseit nem hiába vállalja. Már életében sokan megtértek kínzatásai láttán, megérintve attól a kegyelemtől, ami a hittel vállalt szenvedésből sugárzik. Angyali erényeivel azóta is szolgál.
Ima
Szent Filoména, Te a romlott társadalmú római birodalom kellős közepén akkora bátorságról, olyan rendíthetetlen hitről tettél tanúbizonyságot, hogy a pogányok közül sokan felismerték az Igazságot, s a katakombákban egyre több keresztény gyűlt össze az Egy Igaz Isten nevében.
Kérlek, tiszteletre méltó szolgálataid által járj közben értem is, hogy állhatatos legyek a hitben és növekedjék szívemben a jóság és a felebaráti szeretet. Egykoron pedig Krisztus kegyelme által békében érkezzek Hozzá. Amen
(Miatyánk ‒ Üdvözlégy ‒ Dicsőség)
Szólj hozzá!
Augusztus 31-én Budapesten, a Máriaremetei Kegytemplom parkjában idén is megrendezésre kerül a Szeretetláng Fesztivál. A 9 órakor kezdődő találkozó kiemelt előadója lesz Dominik Chmielewski szalézi szerzetes atya, aki korábban a Lengyel Harcművészeti Szövetség karate igazgatója volt, de megtérése után Jézusnak és Máriának szentelte életét. Ő alapította a Szűz Mária Harcosai közösséget, amelyik minden hónap első szombatján férfiak ezreit hívja közös rózsafüzér imára. Kezdeményezése már a világ számos országában terjed, köztük hazánkban is. Vannak előadásai, melyeket több, mint hárommilló ember nézett meg a videómegosztó portálokon!
Dominik atya „izgalmas” megtéréséről a következő linkre kattintva olvashattok: https://szeretetlang.hu/2024/06/23/aki-harci-karate-mester-volt-de-mariat-es-a-szentlelket-valasztotta/
Aki szeretné őt előzetesen is hallani, ajánljuk az alábbi magyar feliratos előadását : https://www.youtube.com/watch?v=gTjFpWHKjJY (A "beállítások"-ra kattintva a magyar feliratot kell kiválasztani.)
Vendég lesz még a Dariusz Dabrowski atya, a lengyel Szeretetláng Mozgalom papi vezetője, aki fiatalok sokaságának szívében lobbantotta lángra a Szent Szűz Szeretetlángját. A Szentmise főcelebránsa az aranymiséjét ünneplő Mészáros Domonkos OP atya, a Szeretetláng terjesztésének nagy hazai apostola lesz, a zenei szolgálatot a soproni Exodus együttes vállalta el.
- Akik különbusszal jönnek, a parkolás miatt előre jelezzék a 06 30 205 8170-es telefonszámon.
- A koncelebrálni (gyóntatni) szándékozó atyák jelezzék előre szándékukat és hozzanak magukkal albát!
Fábry Kornél püspök atya tavalyi előadásából könyvecske készült Az Úrral való egység imája címmel, mely térítesmentesen átvehető majd! (A Szeretetláng Mozgalom információja nyomán)
Szólj hozzá!
Negyedik jelenés
1933. január 20. péntek, este 19 óra.
Marietta az egész napot ágyban töltötte, mert rosszul érezte magát. Este azonban felöltözött és az odasereglett környékbeliekkel ‒ akik megígérték, hogy elkísérik ‒, kiment a forráshoz. Már menet közben elkezdte az imádságot és a környezete vele mondta.
Rövid várakozás után a Szépséges Hölgy megjelent. Marietta örvendezett, amikor meglátta és felsóhajtva így szólt:
‒ Szépséges Úrnőm. Mit óhajt?
A válasz így hangzott:
‒ Egy kis kápolnát szeretnék! ‒ s kitárta kezét, jobbjával megáldotta Mariettát és eltávozott!
A kislány hirtelen rosszul lett és elájult! Kísérői karolták fel és vitték haza. Röviddel ezután Marietta visszanyerte öntudatát, de ha kérdezték is, a találkozásról keveset mondott!
A negyedik jelenést követően több mint két hétig nem jelent meg a Szűzanya. Mindez súlyos megpróbáltatást jelentett Marietta számára. A falu népét is hatalmába kerítette a közöny, a gyanúsítás és vádaskodás! A lány azonban hűséges maradt. Mindennap imádkozott, a megszokott időben kiment a forráshoz és ott folytatta fohászkodását.
(folyt.)
Szólj hozzá!
Mária a Béke Cárnője
Moszkva e részének lakossága lelkigyakorlatos napokkal és kilencedekkel készült erre a látogatásra. A szobor december 4-i megérkezése óta állandóan szentmiséket mondtak, vigíliákat, ájtatosságokat, "akathisztoszokat" (ortodox dicsérő énekeket) tartottak orosz, lengyel, spanyol és koreai nyelven. A szobor hordállványát a közeli hegyvidékek lakói művészi módon feldíszítették.
A főünnepségek a Szeplőtelen Fogantatás ünnepét megelőző estén voltak. A Gruziny-i egyházközség plébánosa először a fatimai Szűzanyát köszöntötte és a "Béke Cárnőjének" nevezte.
Az ünnepélyes szentmisén, amelynek főcelebránsa a fatimai püspök volt, Kondrusiewitz érsek, Bukovsky érsek mint apostoli nuncius és 20 pap koncelebrált; a hívők ezrei ünnepeltek velük együtt. A mise végén Kondrusiewitz érsek megújította a felajánlást Mária Szeplőtelen Szívének. A "Mária Rádió" az ünnepségeket lengyel nyelven az egész világra sugározta.
A Szentatya telefonon megígérte, hogy lélekben ő is jelen lesz és áldását küldte. A fatimai püspök biztosította a fatimai Szentéllyel való kapcsolatot; P. Kondor átadta Lucia nővér üdvözletét, P. Kuracinski pedig Glemp bíboros és a lengyel egyház köszöntő szavait tolmácsolta. Jelen volt P. Edmund Boniewitz is, aki hosszú évekig fáradozott a fatimai üzenet elterjesztésén Oroszországban, ami miatt börtönbe is került. Ő volt az, aki évekkel ezelőtt a híres Uspienski Sabor templomban, a Kremlben, ami akkor múzeumként működött, felállította a fatimai Szűzanya szobrát.
(A FATIMAI LÁTNOKOK c. folyóirat 1997. (1) január/márciusi számának felhasználásával)
Szólj hozzá!
Harmadik jelenés
1933. január 19., csütörtök, este 19 óra.
Ezen a napon is kellemetlen, csípős hideg téli este volt. Marietta egy régi kabáttal takarta be fejét, hogy védekezzen a hideg ellen. A kertbe sietett. A kis ösvénynél letérdelt és imádkozott.
Ezen az estén hatan kísérték el a találkozás helyére. Imádkozva várták a "Bájos Hölgyet"! Ő pedig valóban jött és mosolygott.
Marietta azonnal megszólította.
‒ Ki Ön, szépséges Úrnőm? ‒ kérdezte Marietta.
‒ A szegények Szüze vagyok!
‒ Szépséges úrnő! Tegnap azt mondotta, hogy e forrás nekem van fönntartva. Mit jelent ez?
‒ Ez a forrás minden nemzeté. A betegek enyhítésére! ‒ válaszolta a Jelenés.
Marietta pedig csodálkozó hangon ismételgette magában "minden nemzeté, a betegek enyhítésére", majd hirtelen megszólalt:
‒ Köszönöm. Köszönöm!
Az Úrnő pedig ezeket mondotta:
‒ Imádkozni fogok érted! Isten veled! ‒ és eltűnt.
Marietta pedig tovább nézett a "Szépséges Úrnő" felé és sírva ismételgette az elhangzottakat. De Marietta nem értette, mit jelent valójában a "minden nemzeté" és a "betegek enyhítésére" kifejezés. Otthon édesapjától tudakozódott, aki levetkőzve korábbi félelmét és fenntartásait, megnyugtatóan elmagyarázta a szavak értelmét. Marietta pedig tele volt örömmel. Beszélt a találkozásról!
Szólj hozzá!
Útmutató és bevezető a kilencedhez
Szent Filoména kilencedét nem könnyű betartani, mert a kis Vértanú azt kéri a követőjétől, hogy legalább a kilenc nap alatt kerüljön minden bűnt, ami szinte lehetetlenség!
Ugyanakkor szép gondolatokkal ajándékozza meg tisztelőjét és a közbenjárását kérőjét!
Igen, Isten kedvét keresni és igyekezni földi életünkben mennyei kincseket gyűjteni, a keresztény hit titkai, és ez a mi Szent Keresztségben kapott fogadalmunk, mely eltökélt célunk kell legyen! Ehhez pedig segítőink az angyalok és a szentek, a mostani kilencedünkben pedig egy egészen különleges édes kicsi hős, aki remélhetőleg minden lélek mélyén ismerős: Szent Filoména!
Elő-óhajtásként egyszer mondjuk el az alábbi fohászt:
Minden gondunkban és félelmünkben, valamint a halálunk óráján, jöjj és légy segítségünkre ó, Szentséges Szűz Mária és te, a vértanúságban szentté vált dicsőséges Szent Filoména! Amen
A kilenced naponkénti menete
Az ismétlődő azonos "Bevezető" és "Napi imával" kezdünk minden nap. Ezt követi a "jelzett NAP" elmélkedése Filoména életéből, majd egy ima. Befejezéseként elmondunk egy Miatyánkot, egy Üdvözlégyet és egy Dicsőséget! A kilencedik napon, ezt megelőzi még egy "Záró ima" is.
Mélyüljünk el lélekben e "kis Szent" hősiességén és dicsőítsük őt, amiért Jegyese az Édes Üdvözítő iránti szeretetből és hűségből kitartott a vértanúságig! Legyen számunkra példa az életünk minden területén! Kérjünk és megadatik, ha Isten Örök akaratával megegyezik!
Ám mielőtt a kilenced végére érnénk, határozzunk el egy olyan jó cselekedet véghezvitelét, amelyet Szent Filoména tiszteletére teszünk!
Szólj hozzá!
10.
augusztus
FATIMA, A VÉGSŐ IDŐK REMÉNYCSILLAGA 87. rész. Oroszország hálás a fatimai Szűzanyának
| Szólj hozzá!Oroszország hálás a fatimai Szűzanyának
"Hogyan lehet az, hogy Uram Anyja jön hozzám? ... 1997. július 10-ig a fatimai Szűzanya az oroszok földije marad és utazik ezen az országon keresztül, amely nemrég még olyan embertelen volt", − mondotta Kondrusiewitz érsek −, amikor a Madonna az országába érkezett. (Képen a fatimai Szűzanya Oroszországban.)
Azóta autóval, busszal és repülőgéppel már ezer kilométereket tett meg. Bebocsátást nyert katolikus, ortodox és protestáns templomokba, és hord-állványát gyakran az ortodox egyház pópái, sőt püspökei vitték.
Szeplőtelen Fogantatás ünnepére a Fatimai Szűzanya fogadására – mely titulus az ortodox egyházban is érvényes –, Moszkva saját előkészületeket tett, hogy december 7-8-án méltó keretek között fogadja. Az ünnepélyes köszöntés Moszkvában a Gruziny-i Szeplőtelen Fogantatás templomában történt, amely D. Serafim szavai szerint "az utóbbi évtizedekben vodka-raktárként működött. Visszaadták a katolikus egyháznak és renoválni kellett, hogy a lélek tápláló helye legyen, istentiszteletben és művelődésben... Gyertyákat gyújtottunk, hogy hitünket újra lángra lobbantsuk. Virágokat hoztunk, hogy e templom életét megújítsuk, hogy egy nagy és bepiszkított város oázisa és szíve csücske legyen; hogy iskola legyen, amelyben az élet titkait tanítják; hogy az Oltáriszentség oltára, a közösség asztala legyen".
(A FATIMAI LÁTNOKOK c. folyóirat 1997. (1) január/márciusi számának felhasználásával)
Szólj hozzá!
Második jelenés
1933. január 18-án, szerda este 19 órakor Marietta este a havas kertben imádkozott, s egyre csak a szépséges hölgy megjelenésére gondolt, szinte várta. Édesapja közben izgatottan járt-kelt, hogy elűzze a boszorkányt, persze senkit sem talált.
A kislány ekkor, benső indíttatásra elhagyta a kertet, kiment az útra. Ott letérdelt a fagyos talajra és imádkozva várakozott. Az út melletti árokban egy kis tócsa volt, melyet egy parányi vízforrás táplált. Amint a lány ezt szemlélte, egyszerre ott állott a "Bájos Hölgy"! Kedvesen köszöntötte Mariettát, majd így szólt:
‒ Mártsd kezedet a vízbe!
A kislány készségesen megtette. Ekkor a Bájos Hölgy így szólt hozzá:
‒ Ez a forrás neked van fenntartva! ‒ majd jó éjt kívánva eltűnt.
Marietta tovább imádkozott és örömmel szívében tért vissza szegényes otthonukba!
(folyt.)
Szólj hozzá!
Kedves Olvasóim! Szent Filoména vértanú emléknapja van, melyet ugyan töröltek a liturgikus naptárból, de népszerűsége és más szenteket is felülmúló csodás segítsége változatlan és Fényes Csillagként ragyog!
Az egész világon templomok és oltárok hirdetik e Rómában vértanúságot szenvedett gyermeklány közbenjárásának páratlanságát.
A naptári törlés oka az, hogy történelmiségéről, életének, vértanúságának részleteiről csak magánkinyilatkoztatásokból tudunk. Életszentségét nem csupán a katakomba-sírját fedő terrakotta-táblák jelei bizonyítják, de a nevéhez fűződő páratlanul sok közbenjárás és rendkívüli csoda is igazolják.
Pápák és szentek egész sora tisztelte és hirdette nagyságát! Különösen kiemelkedők ebben XII. Leó, XVI. Gergely, IX. Piusz, XIII. Leó pápák, Vianney Szent János, Tiszteletreméltó Maria Pauline Jaricot, Szent Maddalena di Canossa, B. Bartolo Longo, Szent Pio atya és sorolhatnánk a neves személyek hosszú sorát!
Miután a kedves Olvasó megismerte Szent Filoména rendkívüliségét, a holnap kezdődő kilencedben kérheti is a segítségét!
Szent Filoména könyörögj érettünk!
Szólj hozzá!
09.
augusztus
FATIMA, A VÉGSŐ IDŐK REMÉNYCSILLAGA 86. rész. Nem Sztálin szobra érkezet a Cova da Iriába
| Szólj hozzá!Nem Sztálin szobra érkezet a Cova da Iriába
Még el sem telt egy év a világ felajánlása után, és 1985. március 11-én Mihail Gorbacsov lett a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára. Bejelentette, hogy attól kezdve új szelek fújnak Oroszországban: glasznosztyról, nyitottságról, peresztrojkáról és átalakításról kezdtek beszélni.
A pápa még egy alkalommal kiemelten Máriához fordult, amikor 1987-1988-ra, a Szűzanya születésének 2000. évfordulójának előkészületeként Mária-évet hirdetett. Ezt az évet II. János Pál a rózsafüzért imádkozva a római Santa Maria Magiore-bazilikában nyitotta meg. Műholdak segítségével a világ 16 Mária-kegyhelyén – köztük Fatimában − összegyűlt zarándokok százezrei imádkoztak vele együtt. Az eseményt 22 országban közvetítették. A rózsafüzér után a Keresztények Anyjára bízta "különleges módon azokat a népeket, amelyek (...) az Evangéliumhoz kapcsolódásuk ezeréves évfordulóját ünneplik" − ez Oroszországot és Ukrajnát jelentette.
Ugyanebben az évben a Szovjetunióban elindult egy demokratizálódó folyamat és az addigi vallásellenes szankciók fölfüggesztése. Egy évvel később Mihail Gorbacsov magához kérette a Kremlbe az oroszortodox moszkvai pátriárkát és öt metropolitát, hogy közölje velük egy új vallásszabadságról szóló törvény kibocsátását. Oroszország megtérésének millenniumára egy magas rangú vatikáni küldöttséget is meghívtak. És íme a megtérés elindult!
1996. október 18-val kezdődően egy évig vándorolt a Zarándok-Madonna fehér szobra, a fatimai üzenet látható jeleként, szabadon és nehézségek nélkül Oroszországon keresztül. December 7-én 15 óra tájban érkezett a moszkvai Vörös Térre (lásd a képen) 9 pap és nagyszámú hívő kíséretében, akik a rózsafüzért imádkozták. Sok járókelő csatlakozott hozzájuk és mindnyájan felajánlották magukat Mária Szeplőtelen Szívének december első szombatján és énekelték a fatimai "Ave Mariát".
Ez az ígéret egyik részének teljesedése volt, amely azt mondja: "A végén az én Szeplőtelen Szívem győzni fog... A Szentatya felajánlja Szeplőtelen Szívemnek Oroszországot, amely aztán meg fog térni."
Tehát egy történelmi eseményről volt szó, egészen biztosan Mária Szeplőtelen Szívének igazi győzelmének bontakozásáról napjainkban, amely sok keresztény üldözésének vetett véget Oroszországban. Köszönhető ez az egyház bűnbánatra és imádságra való felhívásának is és a Szentatyának, aki a világot és Oroszországot Mária Szeplőtelen Szívének ajánlotta fel. Úgy, mint akkoriban Izaiás, "Izrael vigasztalója", a babiloni számkivetésben élő zsidóknak hirdette: az igazi szabadulás egy Szűz fia által történik; éppen így következett be az istentelen kommunizmustól való megszabadulás Isten műve által egy Szűz közreműködésével. Ezért lehet a próféta kijelentését a fatimai üzenetre is alkalmazni: "Ezt már előre kijelentettem... és beteljesedett... Hallottad ezt... Lásd hát most mindezt! Teszel-e tanúságot róla?" (Iz 48,3-6.). Saját szemünkkel láttuk az Úr hatalmas tetteit (vö. MTörv 11,7) és ezért "nem hallgathatunk arról, amit láttunk és hallottunk" (ApCsel 4,20).
(A FATIMAI LÁTNOKOK c. folyóirat 1997. (1) január/márciusi számának felhasználásával)
Szólj hozzá!
Az első jelenés
1933. január 15-e vasárnap, igen hideg volt. Banneux környékén az emberek behúzódtak estére otthonaikba. A hét gyermekes Beco család Marietta nevű 12 éves kislánya, ki-kitekintgetett az ablakon, mert türelmetlenül várta haza 10 éves húgát, akit még reggel átvittek 
magukhoz a szomszédok.
A kékesen-hideg mozdulatlan téli vidéken egyszerre csak egy villanásra lett figyelmes. Először a szobában világító lámpa tükröződésének gondolta, de rájött, hogy a kinti ragyogás egy hölgyforma. Kiáltott is 
anyjának:
‒ Édesanyám! Egy szépséges Hölgyet látok a fénysugárban. Az anya is kitekintett és látva a különös fényalakot, ijedten így válaszolt:
‒ Biztosan egy boszorkány!
Marietta úgy látta, hogy a szépséges hölgy kedvesen, szívélyesen integet neki és hívja. Ki is akart menni a kertbe, de édesanyja bezárta előtte az ajtót. Marietta, sírva visszatért az ablakhoz, de a csodálatos fénysugarat és benne a "Bájos Hölgyet" már nem látta. A fényesség is megszűnt. Ekkor imádkozni kezdett.
(folyt.)
Szólj hozzá!
A magyarországi Szent Filoména tisztelet
Magyarországon Feszty Masa festőművész festette meg a bájos, szép Filoménát. A Budapest Felsőkrisztinaváros - Keresztelő Szent János plébánián, a Pasaréti Ferences és még más templomok is őrzik a szentünkről készült festményeket.
Szent Filoména az ifjúságnak, a tisztaság megőrzésének, a gondban lévőknek, a gyermeket váró anyáknak és a betegségben 
szenvedőknek a közbenjárója. Hathatós szent, csodatévő szent és lehetetlennek tűnő dolgokban segítő szent! Bátorságával kikönyörgi számunkra az Ég kegyeit! Aki Mugnano del Cardinaléba látogat, meg fog lepődni, hogy a legszebb Filoména ábrázolások, szentképek a magyar Feszty Masa festményeinek reprodukciói!
Imádság
Üdvözlégy ó kegyes Filoména, aki olyan bátran ontottad véredet Krisztusért. Magasztaljuk az Urat minden kegyelemért, melyben Téged életedben, de különösen halálodban részesített. Dicsérem és magasztalom Őt a dicsőségért és hatalomért, mellyel Téged felruházott és esedezem hozzád, hogy kegyelmet nyerjek Istentől a Te közbenjárásod által. Amen."
Szent Filoména, könyörögj érettünk! Amen.
(Forrásokat lásd az első részben!)
1. RÉSZ; 2. RÉSZ; 3. RÉSZ; 4. RÉSZ; 5. RÉSZ; 6. RÉSZ;
7. RÉSZ; 8. RÉSZ; 9. RÉSZ; 10. RÉSZ; 11. RÉSZ; 12. RÉSZ;
A Filoména Szentély címe:
Sanctuary of Saint Philomena
Piazza Umberto I
83027 Mugnano del Cardinale
Avellino, Olaszország
Tel: 0039 081 825 7204 Fax: 0039 081 511 2733
Szólj hozzá!
08.
augusztus
FATIMA, A VÉGSŐ IDŐK REMÉNYCSILLAGA 85. rész. Isten könyörületes és törődik velünk!
| Szólj hozzá!Isten könyörületes és törődik velünk!
A fatimai jelenések súlyos történelmi eseményekkel estek egybe: I. Világháború; a bolsevizmus megjelenése; majd a nácizmus újpogánysága. A fatimai üzenetet tehát értelmezhetjük pszichoanalitikusan, mint sorsdöntő figyelmeztetést, illetve történelmi jövendölést, vagyis a Mennyei Ige, a Kegyelem Igéjének – nem intézményi –, hanem karizmatikus megnyilatkozását.
Sarugi Szent Jakab († 521) szuggesztív kifejezése Máriáról ("az irgalmasság felhője, amely az egész világ szenvedését és reményét hordozza") jól közvetíti számunkra a fatimai jelenések értelmét és az üzenet lényegét.
Először is, a Szűzanya jelenése és üzenete úgy értelmezhető, mint a Magasságos közbeavatkozása, hogy a hívők megbizonyosodjanak afelől, hogy Isten szíve nem közömbös, hanem sebezhető, a fájdalmát és szeretetét kiáltja a pusztító bűn rombolása, a világ és az egyház szenvedése miatt: Isten könyörületes, Isten törődik velünk.
Sajnos a klasszikus teológia felépítői metafizikai értelemben, túlságosan eltávolították Isten fogalmát az embertől! A hívők olyan Istenre gondolnak, aki nem sokban különbözik a pogányok sorsfogalmától, vagyis korlátlan hatalmú, süket, néma és távoli. Ez egy bizony hamis istenkép, amely nem halad meg bizonyos deista vonásokat: Isten a mozdulatlan mozgató, az első ok «égi fejedelem és a Világegyetem ura» (Moltmann), közönyös, érzéketlen − «olyan istenfogalom, amely le van egyszerűsítve a teoretikus vagy gyakorlati ész, elvont posztulátumává. Így sötétült el Jézus Krisztus isteni arca.
A fatimai üzenet tanúsága szerint, a szerencsétlenség és a bűn nem hagyják közönyösen Istent és Ráchel tovább siratja gyermekeit (vö. Mt 2,18). Az üzenet tulajdonképpen sürgető buzdítás arra, hogy a keresztény életbe és a világ közepébe helyezzük vissza Isten imádását. Minden egységtörekvésnek ebből kell kiindulnia, mindennek azt kell sugároznia – a Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletének is –, mely az Isten- és emberszeretetre, az engesztelésre és bűnbánatra készteti a lelkeket. Ezek, ha nem is tűnnek hatékonynak az emberek szemében, mégis képesek az istenanya közbenjárása által tüzes lelkűvé formálni a lanyha lelkeket, hogy az igazmondás, a megtérés, a békéért való kitartó ima, az imádás, az engesztelő odaadás által. «Jerikó falai az ima trombitaszavára omoljanak le».
(A "Boldog Marto Ferenc és Jácinta" c. Folyóirat 2004. április-júliusi számának felhasználásával)
Szólj hozzá!
Szent Domonkos élete
Szent Domonkos lélekkel eltelt férfi volt, akit Isten azért támasztott, hogy válaszoljon az Egyház égető szükségére, hogy képzett prédikátorokat adjon neki. A Szentlélek ösztönzésére megalapította az első apostoli Rendet, amely egyesíti a megszentelő szemlélődést az apostolok és az ősegyház által gyakorolt evangéliumi küldetéssel. (William A. Hinnebusch OP)
Szent Domonkos (Domingo de Guzmán) a XIII. század egyik legnagyobb hatású prédikátora volt, prédikációi azonban egyáltalán nem maradtak fenn. A kortársak tanúsága szerint legjellemzőbb s egyben legvonzóbb tulajdonsága volt, hogy mindig Istennel vagy Istenről beszélt.
Domonkos a mai Spanyolország területén, az ókasztíliai Caleruegában született 1170-1174 körül. Szülei nemesi származásúak voltak: apja, Félix de Guzmán, Caleruega földesura, édesanyja pedig Aza Boldog Janka (Juana de Aza), akit a helyi spanyol Egyház ma is mély tisztelettel övez a szegények iráni szeretete és könyörülete miatt. Anyja Domonkos fogantatása előtt látomásban szemlélte, hogy kiskutyát hord méhében, amely szájában egy fáklyát visz, és méhéből kijőve az egész világot lángra gyújtja.
Gyermekkorától papi pályára szánták, s ennek megfelelően taníttatták, de két további testvére is pap lett: Antal nevű bátyja egy közeli káptalan kanonokja volt, öccse, Mannesz pedig követte Domonkost a Rendbe, s később őt is boldoggá avatták. Tehetséges diák volt, és a stúdiumot mindig nagyra értékelte. Fiatalon fogékonynak mutatkozott az istenszeretetre és az életszentségre is: teljesen azonosult a neki szánt papi küldetéssel, és már ekkor megnyilvánult édesanyjától tanult együttérző készsége. 15-16 éves lehetett, amikor egy éhínség alkalmával eladta a tanuláshoz elengedhetetlen drága könyveit és minden más értékét, hogy a nélkülözőkön segítsen. Ez az egyszerű, radikális nagylelkűség tanárait és diáktársait is megdöbbentette. Többen követték a példáját.
Ez a tette hívta fel Domonkosra a közeli Osma püspökének a figyelmét is, aki 1194 körül meghívta, hogy az osmai papi káptalan tagja legyen, mely Szent Ágoston Regulája szerint élő, szigorú fegyelmű klerikus közösség volt. Teológiai tanulmányai után Domonkost itt szentelték pappá. Mintegy 8-10 éven keresztül élte ennek a közösségnek szemlélődő-szolgáló életét, s nem gondolt arra, hogy hamarosan egy új szerzetesrend alapítója lesz. Éjjelente imádságban virrasztott, a bűnösök megtéréséért könyörgött Istenhez, hogy bőven adja meg neki azt az igazi szeretetet, amellyel hatékonyan gondoskodhat az emberek üdvéről. Az aszkézis szerves részét képezte mindennapjainak: hosszú éveken keresztül gyakorolta azt az ágostonos fegyelmet, amelyet később nagy buzgalommal adott át másoknak. Hamarosan a káptalan alpriorjává választották.
Életének fordulópontja 1203-ban érkezett el – ekkor mintegy 30 éves lehetett –, amikor egy királyi diplomáciai küldöttség tagjaként elkísérte püspökét Skandináviába. Útjuk keresztülvitt Dél-Franciaországon, ahol közvetlen közelről szembesültek az ún. kathar ill. albigens eretnekséggel, megtapasztalva a tévtanok terjedésével szemben tehetetlen, gyakran korrupt és felkészületlen klérust. Egy szálláshelyen az albigens fogadóssal keveredett beszélgetésbe. Addig vitatkozott meggyőzően és égő buzgalommal a ház eretnek gazdájával, amíg az végül nem tudott ellenállni a bölcsességnek és a Léleknek, mely általa szólt. Így azt az embert Isten Lelkének segítségével visszavezette a hitre. Domonkos, az ibériai félszigeten korán megismerte az iszlámot és a judaizmust, de a keresztény eltévelyedéssel való személyes találkozás életre szólóan mély benyomást tett rá.
Az egyház szükséghelyzetére akart választ adni, amikor társával Diegoval együtt prédikálni kezdett Dél-Franciaországban úgy, ahogyan azt Jézus tanácsolta apostolainak (Mt 10,5-15): szegényen, pénz nélkül, az Evangéliumot hirdetve, a katolikus hitigazságokat kifejtve-védve.
1207-től Domonkos teljesen egyedül maradt, de ebben a helyzetben sem csüggedt el, és nem tántorodott el hivatásának és küldetésének céljától: folytatta a prédikálást, és „a történelem egyik legborzalmasabb vallásháborúja" idején [1208-1215] végigvándorolt a veszélyeztetett területen, keresi az eszmecsere lehetőségét a tévelygőkkel és a félrevezetettekkel; együtt tűrt és szenvedett az emberekkel.
Domonkos az együttérzés és a kimondott szó kegyelmét kapta, amely gyengédséggel, szívós kitartással, rendkívüli lényeglátással és bölcsességgel párosult. Az albigensekkel folytatott hitvitái ugyan nem hoztak látványos, tömeges megtéréseket, mégis ennek az időszaknak a hozadéka, hogy megérlelődött benne a Prédikátorok Rendjének gondolata. Lassan társak gyűltek köré. Egyikük Toulouse-i házában telepedtek le, s itt kezdték meg a közös életet és prédikációt, előbb csak magánfogadalmat téve Domonkos kezébe. 1215-ben Toulouse püspöke úgy hagyta jóvá őket, mint szerzeteseket, akik gyalog, imádságban és evangéliumi szegénységben hirdetik az Evangélium igazságát.
Az Egyház hagyománya azt tartja, hogy a Szűzanya Szent Domonkosnak adta a Rózsafüzért, mint szívének oly kedves imát. A tény kétségkívül az, hogy a domonkos rendiek voltak a szentolvasó legfőbb terjesztői, és ennek kapcsán számtalan csoda kiesdői!
Domonkos élete ezután teljesen összefonódott Rendjével. Elkísérte püspökét az 1215-es IV. Lateráni Zsinatra (amely behatóan foglalkozott az albigens eretnekség kérdésével és Dél-Franciaország helyzetével), hogy a pápa elé tárja elképzelését. III. Ince arra biztatta őt, hogy válasszanak maguknak regulát, és így váljanak igazi szerzetesrenddé, amely már nem kötődik a Toulouse-i egyházmegyéhez. Domonkos társaival Szent Ágoston Reguláját választotta, melyet kanonokként már több évtizede követett. Az új Rendet végül III. Honóriusz pápa erősítette meg és hagyta jóvá 1216. december 22-én.
Életének hátralévő 5 évében a Rend megszervezése kötötte le. Testvéreit Európa egyetemi városaiba küldte (Párizs, Bologna), hogy prédikátori hivatásukhoz alapos teológiai képzést kapjanak. Kezdettől fogva mindenütt nagyszámú hivatást vonzottak, tanárok és diákok egyaránt csatlakoztak hozzájuk. Emellett több női közösséget is alapított és lelki-anyagi jólétüket mindvégig a szívén viselte.
Domonkos nem feledkezett el hithirdetői hivatásáról sem: Róma környékén és Lombardiában is prédikált; emellett szeretett volna eljutni a kunok közé is téríteni, ez a vágya azonban korai halála miatt nem teljesült. Az 1221-es nagykáptalant követő évtizedben azonban a testvérek Európa minden táján meghonosították a Rendet, és valóra váltották alapítójuk missziós terveit.
Az 1221-es Bologna-i nagykáptalanra, ahol zarándoklása végének közeledtével súlyos betegségbe esett. Halálos ágyán nagy bizalommal mondta a testvéreknek, hogy halála után hasznosabb lesz számukra, mint életében volt. Erre az ígéretére hivatkozva a Rend azóta is bizalommal kéri közbenjárását az O Spem Miram kezdetű responzóriummal.
1221. augusztus 6-án halt meg, testvéreitől körülvéve. Rendje ekkor 5 éve létezett, ő maga pedig még nem volt ötven éves. „Testvérei lába alatt” szeretett volna nyugodni, az ő templomukban temették el, sírja ma is Bolognában található. Személyes jóbarátja, IX. Gergely pápa avatta szentté 13 évvel halála után, 1234-ben.
Ünnepe augusztus 8-án van.
FORRÁS felhasználásával!
Szólj hozzá!
Egy történelmi korszak nagy figyelmeztetése
A Banneux-i Mária-jelenés sokkal egyszerűbb és áttekinthetőbb ‒ mind eseményében, mind üzenetében ‒, mint a Beauraing-i!
Belgium déli részén, az Ardennek vidékén, a Liege-i egyházmegyében fekszik egy alig pár száz lelkes település Banneux, nem mesze a francia határtól. A helység lelkipásztori szolgálatát évszázadokon át bencés szerzetesek látták el, egészen a francia forradalomig.
Elgondolkodtató, 1933-ban volt megváltásunk ezerkilencszáz éves jubileuma. Sztálin, több tízmilliós népirtása után, ekkor vitte végbe az ukrajnai éhínséget is tíz millió áldozattal. A Szűzanya erre is figyelmeztetett 1917-ben Fatimában! Kérései azonban nem lettek teljesítve, melyek megakadályozhatták volna az istentelenség szétáradását a világban! Ennek folyománya volt, hogy 1933-ban Hitler, Németország kancellárjaként hatalomra került.
A Szűzanya szinte előkészítette az embereket a Sötétség Erőinek újabb térnyerésére és próbálta felkészíteni szegény gyermekeit a nehéz időkre, miszerint ennek a "fajzat-nak" a pusztítását, csak imádsággal enyhíthetjük. Kijelentette, hogy ő a Szegények Édesanyja és minden alkalommal kérte, hogy imádkozzanak sokat, és higgyenek, mert az élő hit hegyeket mozgathat. Az Istenanya felhívta az emberiség figyelmét, hogy bízzunk Őbenne és Ő is bízik azokban, akik a segítségét kérik. Az élő hit képes olyan cselekedeteket véghezvinni, amelyek megfékezhetnék a sátáni erőket, és az ő Szeplőtelen Szíve által lehívhatná Krisztus Békéjét a világra!
Felhasznált források:
Dr. VARGHA Damján: Két belga Lourdes, Beauraing, Banneux – Maurinum Pécs 1933.
P. SCHANS Josef OSB.: Szűz Mária Belgiumban ‒ Congregationis Maria 1935.
BALASSY József: A Szűzanya banneux-i jelenése ‒ Balassay kiadó. Budapest, 2001.
Dr. MOLNÁR Gyula: Szűz Mária a történelemben ‒ Budapest, 2005.
Dr. ANTALÓCZI Lajos: Jelenések, üzenetek és a jövő ‒ Eger 2000
http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2008.01.13/0801.html
http://en.wikipedia.org/wiki/Our_Lady_of_Banneux
http://gloria.tv/?media=487794&connection=tablet&language=DGtkouwHWmP
(Képek az internetről!)
Szólj hozzá!
A pápák tanúsága nem elég?
A 19-20. századra a Filoména-tisztelet az egész világon kibontakozott, s Ő hagyományosan, minden hozzá forduló számára valódi közbenjáró volt. Bárhol, ahol Szent Filoména szobrát vagy képét kitették, áldások és csodák, gyógyulások és megtérések követték egymást. Ennek ellenére valami "modernista" szemlélet okán a II. Vat. Zsinat naptárreformja jónéhány szentet törölt a liturgikus naptárból (nem a szent mivoltukból!) arra hivatkozva, hogy ezekről csak legendás emlékek maradtak fenn, írott dokumentumuk nincs. Így Alexandriai Szent Katalin, Szent Orbán, Szent Bálint (Valentin), Szent György és Szent Filoména ünnepét is törölték. Azokét törölték – akikről igaz, hogy írott dokumentum nem maradt – de az Egyház és Isten Népének emlékezete, az imameghallgatásokban testet öltött hagyomány, olyan igazságokat őriz, amelyek nyomatékos példák napjainkban is! 
Hogy említsek egy "majdnem kihúzott" szentet – Cecíliát, nos őt a nagy népszerűsége óvta meg és ünnepe megmaradt a naptárban. Márpedig ‒ bocs! – de Filoména (ha lehet) még népszerűbb, mégis "ment"! – Nos vajon miért?
Mert az az érv, hogy nem maradt fenn írott ‒ történelmi forrásdokumentum, az nem következetes indok (nem is teologikus!), hiszen például az ószövetségi kinyilatkoztatásokat is csak Kr.e. ezer évvel foglalták írásba – és addig? Vagyis Isten Népének "emlékezete" nagyon is fontos forrás, hiszen Szent Mihály arkangyalról vagy az Őrzőangyalokról sincs történelmi "dokumentum", mégis az emberi történelem tényszerű, személyes alakítói, amiként az ünnepük is megmaradhatott (szeptember 29. és október 2.)!
Szentünk naptárból való törlése ellenére, keresztény országok sokaságában megmaradt a Filoména-tisztelet, és Ő továbbra is véghezviszi csodáit. A bürokratikus intézkedés rossz hatása leginkább a még kommunista iga alatt sínylődött és megfélemlített egyházban fejtette ki szomorú hatását! Számtalan helyen ugyanis eltávolították oltáraikról a Filoména képeket (holott a szentszéki rendelet nem erről szólt!). Jó esetben a sekrestyékbe, irodákba és a folyosókra száműzték azt a hathatós védőszentet, akit maga IX. Piusz pápa nevezett ki az Ifjúság Védőszentjévé!
Szent Filoména a naptári ünnep nélkül is SZENT!
Nagy Szent Gergely ugyanis világos útmutatást adott az utókornak: "Ami egyszer szent volt, az később nem válhat nem szentté!" A Szűzanya ki is nyilatkoztatta, hogy Isten leginkább azt a tisztaságot és azt a krisztusi hitet jutalmazza, amit Filoména képvisel.
A hívek és a klérus azon kérdésére, hogy a fenti rendelkezés nincs-e ellentétben XIII. Leo pápa azon határozatával, melyet nagy előérzettel adott ki 1901. április 1-én: "az elődeinek Szent Filoménával kapcsolatos döntéseit senki sem változtathatja meg!"
Nos a kérdésben, az egyházi tisztségviselők válaszai nem mindenben következetesek:
1) Az Egyház sohasem szándékozott a Filoména-tiszteletet megakadályozni, vagyis, ha az ünnepe töröltetett is a liturgikus naptárból, emléknapjain, úgy az általános Vértanú Mise részeseként, amiként egyénileg is megünnepelhető! (Akiknek ünnepnapjával a hívek nem találkoznak, akikről papjaik nem beszélnek, és akik "puszta létét" a tisztségviselők hivatalosan kétségbe vonják, azon szentek tisztelete és példája az ifjúság körében hogyan terjedhet??)
2) Azért törölték, mert kellett a hely az "újabb szenteknek"! (Ezen az alapon a napi Szentleckéből és Olvasmányból is ritkíthatnák az "indifferens" ószövetségi idézeteket, hogy több helye legyen az újszövetségi tanításnak. A Zsinat előtt ez is arányosabb volt!) Egyébiránt, az Ars-i Vianney Szent János Szövetség kérelemmel fordult a Szentszékhez, Szent Filoména ünnepének a liturgikus naptárba való visszahelyezéséért!
3) Hogy zavar keletkezett a "helycsinálásból", példázza az indiai Mysore-i püspök M. Fernandeznek a 
Szentszék felé intézett kérdése, miszerint "benedikálhat-e egy Szent Filoménának szentelt katedrálist, tekintve, hogy az ünnepét törölték?" VI. Pál pápa így válaszolt: "Kérem, hogy továbbra is ugyanúgy folytassák a tiszteletet, mint eddig, és ne nyugtalanítsák a népet!" (A Pro Fide Catholica Kiadó publikálta Durach 1991.)
Summa summárum: Szent Filoména ennek keretében tehát nyilvánosan tisztelhető, minden templomban, ahol a tisztelete ‒ bármilyen formában ‒ kifejlődött, vagy kialakul. (Annak ellenére, hogy egyébként nem találkozhatnak Vele!)
Megjegyzés: Ezt a "nem nyugtalanítani" szándékot, nem ártott volna szem előtt tartani a "naptárreform" esetében is (van ugyanis több tíz olyan Naptári Szent, akit 100 emberből 98 egyáltalán nem ismer!)
Alul: Az Ars-i Plébános imádkozik Szent Filoménához, a La Salette-i Bazilika ablak-képén!)
1. RÉSZ; 2. RÉSZ; 3. RÉSZ; 4. RÉSZ; 5. RÉSZ; 6. RÉSZ;
7. RÉSZ; 8. RÉSZ; 9. RÉSZ; 10. RÉSZ; 11. RÉSZ; 12. RÉSZ; 13. RÉSZ; 14. RÉSZ;
Szólj hozzá!
07.
augusztus
FATIMA, A VÉGSŐ IDŐK REMÉNYCSILLAGA 84. rész. Ezt már előre kijelentettem és beteljesedett!
| Szólj hozzá!Ezt már előre kijelentettem és beteljesedett!
.jpg)
A történészek, a szociológusok és a kultúra tudósai úgy tekintenek az orosz kommunizmusra, mint a 20. század történelmének központi jelenségére. Az orosz kommunizmusnak ahhoz a tervéhez, hogy egy új, istentelen-, anyagelvű- és erőszakos vallást hozhasson létre – amelynek istene az anyag –, egy marxista embertípust kellett kialakítania. Ez volt az ős-ok és a hajtóerő, amely a világ minden országában zavargásokat tömeggyilkosságokat és pusztulást keltett.
Rendkívül érdekes az a tény, hogy a Szűzanya fatimai üzenete 1917-ben, kifejezetten e központi pusztító veszélyre és az ettől való megszabadulás módjára vonatkozott.
A bolsevista forradalom és a fatimai jelenések időpontjai közötti kapcsolat nem csupán véletlen időbeli egybeesés, hanem kifejezetten az Ég aktuális közbelépését mutatja. Annak kérdése fel sem merülhet, miszerint miért az "utolsó pillanatban" figyelmeztetett Isten Szentséges Anyja, hiszen a világtörténelmi és üdvtörténeti lehetőségeket már világosan feltárta a La Salette-i üzenet!
A fatimai jelenésben elhangzott "Russia" (Oroszország) szó nem a földrajzi országot jelenti, hanem azt az eszmerendszert, amely egy istentelen és anyagelvű kommunizmus kihirdetése által az igaz vallást le akarta rombolni, akár emberek százmillióinak kiirtásával is. (Ez úgy a lenini-sztálini Szovjetunióban, mint akár a spanyolországi polgárháborúban, Kínában vagy a kambodzsai Vörös Khmer diktatúrában, de másutt is, hajszál pontosan kimutatható!)
Ezért volt szükséges Oroszország megtérésének meghirdetése, amelynek ismét a Mária Szeplőtelen Szívének való felajánlás által kellett megtörténnie.
Ha az orosz kommunizmus a kortörténet középponti jelensége volt, akkor Fatimát a 20. században a vallástörténet legfontosabb jelenségének nevezhetjük. De tovább menve kimondható, hogy Fatima lényegileg az egész világtörténelem szinopszisa, amely a teremtéssel kezdődik; és végül is Isten Népe iránti szeretetének történelme, aki maga a könyörület és az irgalom. (vö. A FATIMAI LÁTNOKOK c. folyóirat 1997. (1), vm. 2014. (51). számának felhasználásával)
Ezek után, ha fel is tudtuk mérni a fatimai üzenet üdvtörténeti nagyságrendjét, fel kell ismernünk a ránk nehezedő súlyát és felelősségét is! A Szent Szűz valamennyi fatimai kérése ugyanis máig sem teljesült! Mára már nyilvánvalóvá vált, ahhoz, hogy a hitében legyengült emberek, a világméretű engesztelést teljesíthessék, üdvtörténeti nagyságrendű többletkegyelem szükséges, melyet Mária Szíve a magyar Szeretetláng üzenetében kínált fel számunkra! (Ez pedig a bensőséges Mária-tisztelet ihlette, maradéktalan visszatérést jelenti az Evangéliumhoz!)
Szólj hozzá!
Augusztus 31-én Budapesten, a Máriaremetei Kegytemplom parkjában idén is megrendezésre kerül a Szeretetláng Fesztivál. A 9 órakor kezdődő találkozó kiemelt előadója lesz Dominik Chmielewski szalézi szerzetes atya, aki korábban a Lengyel Harcművészeti Szövetség karate igazgatója volt, de megtérése után Jézusnak és Máriának szentelte életét. Ő alapította a Szűz Mária Harcosai közösséget, amelyik minden hónap első szombatján férfiak ezreit hívja közös rózsafüzér imára. Kezdeményezése már a világ számos országában terjed, köztük hazánkban is. Vannak előadásai, melyeket több, mint hárommilló ember nézett meg a videómegosztó portálokon!
Dominik atya „izgalmas” megtéréséről a következő linkre kattintva olvashattok: https://szeretetlang.hu/2024/06/23/aki-harci-karate-mester-volt-de-mariat-es-a-szentlelket-valasztotta/
Aki szeretné őt előzetesen is hallani, ajánljuk az alábbi magyar feliratos előadását : https://www.youtube.com/watch?v=gTjFpWHKjJY (A "beállítások"-ra kattintva a magyar feliratot kell kiválasztani.)
Vendég lesz még a Dariusz Dabrowski atya, a lengyel Szeretetláng Mozgalom papi vezetője, aki fiatalok sokaságának szívében lobbantotta lángra a Szent Szűz Szeretetlángját. A Szentmise főcelebránsa az aranymiséjét ünneplő Mészáros Domonkos OP atya, a Szeretetláng terjesztésének nagy hazai apostola lesz, a zenei szolgálatot a soproni Exodus együttes vállalta el.
- Akik különbusszal jönnek, a parkolás miatt előre jelezzék a 06 30 205 8170-es telefonszámon.
- A koncelebrálni (gyóntatni) szándékozó atyák jelezzék előre szándékukat és hozzanak magukkal albát!
Fábry Kornél püspök atya tavalyi előadásából könyvecske készült Az Úrral való egység imája címmel, mely térítesmentesen átvehető majd! (A Szeretetláng Mozgalom információja nyomán)
Szólj hozzá!
Augusztus 5. Havas Boldogasszony napja
A Standaard újság szerint 175 ezer ember gyűlt össze, nem csak Belgiumból. Nagy számmal hoztak betegeket is, akiket a fenntartott helyre vittek.
Délelőtt 9 órakor megjelent az 5 látnokgyermek valamint Tilmant Côme és letérdeltek imádkozni. Egyszer csak a férfi elragadtatásba esett és hangosan beszélt. A leendő kápolnát látta belülről is, elmondva a látottakat. Amint a kápolna látomása eltűnt, a Szent Szűz maradt és egy ragyogó sugárral megvilágította a vasúti töltésen túli azon helyet, ahová az építendő kápolnát szeretné, majd így szólt:
‒ Minden évben május 5-én zarándokoljanak ide, Szent Fiam tiszteletére.
Tilmant könyörgött a népért és a lelkek megtéréséért. A Szűzanya így válaszolt:
‒ Kéréseid a gyermekek és a papság érdemei alapján teljesülnek!
A férfi újra könyörgött:
‒ Kérve-kérlek áldott Szűzanya, hogy add különös kegyelmeidet a betegekre. Választ azonban nem hallott. Ekkor azonban piros-fehér-zöld szárn
A jelenés alatt orvosok és papok csoportja vizsgálta Tilmant Cômet. A szemébe világítottak, majd kézzel eltakarták szemeit, de a látomásban nem tudták megzavarni és pupillái sem reagáltak semmire.
Egészen rendkívüli és hirtelen gyógyulások történtek a jelenés alatt. Nem csak végstádiumú TBC-s beteg, de egy vakon született gyermek és még sokan mások!
A Lüttich-i újság egyik szerkesztője megkérdezte Cômetól:
– Újabb jelenésekben reménykedik?
‒ Nem, egyáltalán nem reménykedem ebben!
‒ De hiszen a Jelenés el sem búcsúzott öntől! ‒ érvelt az újságíró.
‒ Mért is búcsúzott volna, hiszen a Szűzanya azt ígérte, hogy "Én mindig melletted maradok"! ‒ válaszolta Tilmant.
A Beauraing-i történéseket ezzel zárom! A továbbiakban a Banneux-i jelenést kívánom bemutatni! (folyt.) /Alsó képen, II. János Pál pápa látogatása 1985-ben/
Szólj hozzá!
A pápák tanúsága
Pápák és szentek egész sora tett tanúságot Szent Filoména közbenjárásáról. Alább néhány kiemelkedő személyiséget érdemes megjegyezni, mert ők, különösen sokat tettek Szent Filoména népszerűsítéséért:
XII. Leó pápa (1823-1829), aki 'nagy szentnek' nevezte, pedig nem is ő avatta szentté. Ennek ellenére 1826. március 15-én engedélyezte Mugnano del Cardináléban Filoména különleges tiszteletét!
XVI. Gergely pápa (1831-1846), aki egy személyesen megtapasztalt csoda 
hatására szentté avatta és a '19. század csodatevőjének' nevezte, mégpedig abban a "felvilágosodás korában", amelyben a sötétség erői az ateizmust oltották a lelkek millióiba és esetenként tűzzel-vassal irtották a katolikus hitet. 1834. szeptember 6-án ünnepi misét engedélyezett az augusztus 10-re, ugyanakkor a "Szent Filoména szűz és vértanú" emlék-mise lehetőségét, melyet 1837. január 30-cal kiterjesztette az egész Nola-i egyházmegyére. 1839-ben pedig az augusztus 10-et Szent Filoména szűz és vértanú ünnepének rendelte el.
IX. Piusz pápát (1846-1878), még imolai érsekként, betegsége idején egy Filoména-képpel ajándékozták meg. Amikor aztán pápa lett, elzarándokolt Mugnanóba.
Ő volt, aki Ferdinand Bourbon király kérésére Szent Filoménát a Szicíliai Második Királyság Patrónusává emelte, majd ezt követően Filoménát az egész világ Ifjúságának Védőszentjévé nevezte ki. 1858. április 15-én Mugnano del Cardinálét kegyhellyé nyilvánította, egyben engedélyezte, hogy a kegyhelyre látogató papok hivatásuk fogadalmi miséjét bemutathassák Szent Filoména oltára előtt. Végül, pápai védnökség alá helyezte a mugnanói Filoména szentélyt, melyet XIII. Leó pápa is megerősített.
XIII. Leó pápa (1878-1903), aki már pápasága előtt kétszer is zarándoklatot tett a kegyhelyre és nagy tisztelője, egyenesen "szerelmese" volt szentünknek. Pápává választása után búcsúval látta el a kegyhely meglátogatását és különleges kiváltságokkal (búcsúkkal) ruházta fel az un. Filoména Cordát ‒ a piros-fehér "kötél" ‒ viselését s egy drágakövekkel ékes feszületet küldött Mugnanóba. 1896. január 14-én "Kitüntetett Kegyoltár" címre emelte Szent Filoména oltárát.
Szent X. Pius (1903-1914) 1912. május 20-án Szent Filoména tiszteletét az Egyetemes Testvériség nemzetközi státuszára emelte. Végrendeletében a gyűrűjét Szent Filoménának ajándékozta, amely ma is ott látható.
De "civil" szentek sokaságát is számon tartja az Egyház, példaként említve Szent Maddalena di Canossát, a francia Filoména tisztelet folytatóját. Boldog Bartholo Longót, a rózsafüzér apostolát, a Pompeji Rózsafüzér Királynője Bazilika építtetőjét és Pietrelcinai Szent Pio atyát is!
(Forrásokat lásd az első részben!) (folyt.)
(A neves tisztelők sorát lásd alább!)
1. RÉSZ; 2. RÉSZ; 3. RÉSZ; 4. RÉSZ; 5. RÉSZ; 6. RÉSZ;
7. RÉSZ; 8. RÉSZ; 9. RÉSZ; 10. RÉSZ; 11. RÉSZ; 12. RÉSZ;
Szólj hozzá!
06.
augusztus
FATIMA, A VÉGSŐ IDŐK REMÉNYCSILLAGA 83. rész. Mindszenty hercegprímás fatimai zarándoklata 4
| Szólj hozzá!Mindszenty hercegprímás fatimai zarándoklatának befejezése
Mindszenty bíboros külön megköszönte Portugália ima-segélyét s az 1956. november 18-i nemzeti zarándoklatot Magyarországért, majd a következő szavakkal fejezte be szentbeszédét:
»Portugálok, magyarok ápoljátok a népek szolidaritását szeretetben, megértésben, egymás segítésében s minden gyűlölködést, amit irányított propaganda szervez, félretéve. Nekünk, Isten gyermekeinek, arra kell törekednünk, hogy a Szűz Anya fénysugara ragyogjon be minden tisztes családot, mint ahogyan ez a fénysugár ott volt a három fatimai gyermeket nevelő családokban is.
Nekünk, magyaroknak Lourdes-ban az első világháború előtt csak egy állomásunk volt az ottani keresztúton. Ma itt Fatimában egész magyar kálváriánk van. Ez annak a jele, hogy keresztünk enyhülés helyett súlyosbodott; de Szűz Mária hazánk reménye! 
Ti portugálok, velünk együtt maradjatok Szűz Mária elsőszombatos, engesztelő népe. Tartsátok magatoktól távol a világ bűnös szellemét! Legyetek példa a világ minden népének! Szeressétek a Szűzanyát, az Anyaszentegyházat, a hazát – ezek is mind anyák. Szeressétek az édesanyákat, az Isten Anyjának ragyogó táborát, a családot, a halhatatlan gyermeki lelket! Ne legyetek útonállók, ne felejtsétek, hogy a három kitüntetett fatimai látógyermek is a ti gyermeketek volt. Fac hoc et vives, Portugalia! Tedd ezt és élni fogsz (Lk 10,28) Portugália! Tedd ezt és élni fogsz, Keresztény Magyarország – a világ veszélye és eszeveszettsége idején és utána a fatimai látnokokkal együtt mindörökké. Amen.»
A hívek imáját a népek egyetértéséért 9 nyelven végezték. Több tízezer hívő járult a szentáldozáshoz. Betegáldás és a közös szentségi áldás után a búcsúkörmenettel ért véget a zarándoklat. 
Október 15-én reggel magyar és más nemzetiségű zarándokokkal végezte el Mindszenty bíboros a keresztúti ájtatosságot a Magyar Keresztúton, majd nyolc magyar pappal mutatta be a Szent István kápolnában a szentmisét. (Lásd még a színes képet!)
Szólj hozzá!
A színeváltozás (görögül: metamorphószisz; latinul: transfiguratio), amikor Jézus Krisztus megmutatta isteni dicsőségét. Ennek helyszíne egy galileai hegy volt, a hagyomány szerint Tábor hegye.
„Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és egyedül velük fölment egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük. Ruhája olyan ragyogó fehér lett, hogy a földön semmiféle kelmefestő nem képes így a ruhát kifehéríteni.”
Ebből az evangéliumi tudósításból önkéntelenül is ráérezhetünk arra, hogy az apostoloknak rendkívüli élményben volt részük. A három apostol kiváltságos a többiekkel szemben. Most tanúi annak, hogy Jézus emberségén, mintegy ragyogott az ő Istensége. Később annak is tanúi lesznek, amikor Jézust gyötrődni látják az Olajfák hegyén. Itt rejtve maradt isteni mivolta, ezért megerősítésre, rendkívüli kegyelmekre volt szűkségük, ez volt a Tábor hegy eseménye, amikor az Ó-szövetség két nagy alakja Illés és Mózes is tanúskodott Jézus mellett: „Egyszerre megjelent nekik Illés és Mózes, és beszélgettek Jézussal.” Pétert megragadta a pillanat rendkívülisége és mintegy zavarában, azt mondja: ,,Mester! Olyan jó nekünk itt lennünk! Készítsünk három sátrat… Ekkor felhő árnyékolta be őket, és a felhőből szózat hallatszott: Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!'' A Táborhegy-i látomás csak jel volt, a teljességhez hozzá tartozott Jézus halála és feltámadása. Csak ennek fényében értelmezhették helyesen mindazt, amit a hegyen megtapasztaltak.
A Katolikus Egyház augusztus 6-án ünnepli a színeváltozást, melyet III. Kallixtusz pápa emelt ünneppé a nándorfehérvári diadal hálaemlékezetéül. Az összekapcsolás abból ered, hogy az 1456. július 22-i győzelem híre két héttel később, épp augusztus 6-án érkezett a pápai udvarba. E naphoz kötődik a "terménymegáldás" hagyománya. (Mt 17,1–9; Mk 9,2–10; Lk 9,28–36; 2Pt 1,16–19)
Szólj hozzá!
1933. június 12-e, hétfő.
Tilmant Côme, gyógyulásának másnapján valóban elment a jelenési helyre. Imádsága alatt elragadtatásba esett és elmondása szerint, látta a Szent Szüzet, aki így szólt hozzá:
‒ Belgium dicsőségéért jöttem és hogy ezt az országot megvédelmezzem a felforgatóktól. Siess!
Június 15., csütörtök. Az öt gyermek is jelen volt, de a jelenést ők nem látták. A férfi megkérdezte a Szűzanyát, hogy miért mondta, hogy "siess!"? A Jelenés azonban nem válaszolt. Majd újra kérdezte:
‒ Mit kívánsz tőlünk?
‒ Egy kápolnát!
‒ Hogyan nevezhetünk Téged? ‒ kérdezte Tilmant Côme.
‒ A Jelenés azonban nem válaszolt, viszont megjelent egy felirat: Notre Dame de Beauraing (Beauraing-i Miasszonyunk).
Június 18., vasárnap. Tilmant elragadtatásban rebegi:
‒ Kegyelmet kérek Tőled a szorongatottak és a bűnösök számára, hogy megtérjenek, valamint a magam, gyermekeim és az öt látnok gyermek számára!
‒ Kívánságaid teljesülnek, közöld ezt a néppel is! ‒ válaszolta a Szent Szűz.
Június 25., vasárnap.
(A Szűzanya:) ‒ Én mindig és mindenütt veled vagyok! Augusztus 5-én, az én ünnepemen, jöjjenek ide az emberek!
Június 26., hétfő. Ezen a napon eljött a namuri megyéspüspök Thomas Louis Heylen is és együtt imádkozott az öt gyermekkel. Ekkor hangzott el először a "Beauraing-i Szent Szűz, könyörögj érettünk!"
A Szent Szűz meghatározta az általa kívánt kápolna pontos helyét, majd ezt mondta: ‒ Ünnepnapomon új közléseim lesznek hozzád!
Július 9., vasárnap. A látnok szomorúnak látja a Szűzanyát, aki földreszegezi tekintetét.
‒ Beauraing-i Szűzanya, miért tekintesz olyan szomorúan a földre? ‒ kérdezte a férfi.
‒ Mert keresem a lelkeket! Kérlek, te légy állhatatos a szomorúak és betegek vigasztalásában!
Július 13., csütörtök. Tilmant kéri a Jelenést:
‒ Egy meggyőző bizonyságot kérek Tőled, hogy az emberek higgyenek!
‒ Én életetek minden napján elhalmozlak benneteket meggyőző bizonyítékokkal! ‒ válaszolta a Szűzanya.
(folyt.)
Szólj hozzá!
Egy szent szentje: Az arsi plébános
Pauline Marie Jaricot a Filoména-tisztelet és az Élő Rózsafüzér Társaság franciaországi terjesztője 1812-ben megismerkedett egy lelkes fiatal pappal, akinek adott a saját Filoména ereklyéjéből egy darabkát. Ez a fiatal atya (ld. a képen), Ars-ban lett plébános és az ereklyét templomába vitte. Ars is a forradalom lélekpusztító hatására teljesen elkereszténytelenedett falu volt. Vianney atya a hiábavalónak látszó lelkipásztori igyekezete miatt súlyos lelki válságon ment át. Éjszakákon át térdelt az Oltáriszentség előtt, keményen böjtölt és mondta a Szent Rózsafüzért, de úgy érezte: hiába. Ekkor kis szentjéhez, Filoménához fordult segítségért és lélekmentési eredményessége nyomban pozitív változást mutatott! Szent Filoménát eszményképévé választotta és mély, bensőséges barátságban élt vele, mindig segítségül hívta imáiban. Úgy nevezte őt, hogy "ügyvivőm Istennél"!
Ennek az atyának a nevét aztán az egész hívő világ megismerte: ő a szent Ars-i plébános. A szent plébánoson keresztül Filoména rendkívüli gyógyulásokat, megtéréseket eszközölt. Naponta tömegek tódultak Ars-ba, nemcsak Franciaországból, de messzi külföldről is; betegek, bánattól sújtottak, bűnösök és elhagyatottak. 
Vianney János atya gyóntatószéke előtt hosszú órákat, sőt, néha napokat töltöttek a zarándokok, arra várva, hogy kiönthessék szívüket, mert az abbé angyali mosolya még a legínségesebbnek is vigasztalást nyújtott. Ő maga minden rendkívüli gyógyulást, minden megtérést vagy hasonlót Filoménának tulajdonított. "Ne nekem köszönjétek ‒ mondta a szószékről vagy a templomtéren ‒, hanem Filoménának, annak a drága kis Szentnek, akinek én csak eszköze vagyok!"
A legnagyobb csoda azonban az Ars-i plébános élete volt. Ez a törékeny test a sok böjttől és önmegtagadástól úgy lesoványodott, hogy már puszta megjelenése is félelemmel töltötte el a hívőket. Mintha már nem is a Földön járna, noha még fiatal volt! Szinte nem ismert fáradságot, melynek eredményeként, amikor betegségbe esett és már lemondtak róla, akkor megjelent előtte Filoména és olyan titkokat nyilatkoztatott ki számára, melytől nem csak meggyógyult, de élete végéig erőt és biztatást merített e jelenésből.
Pauline Marie Jaricot mellett tehát főleg az Ars-i Plébános volt az isteni gondviselésnek eszköze, egy egészen rendkívüli szentünk, Filoména tiszteletének világméretű elterjedésében.
(Forrásokat lásd az első részben!) (folyt.)
1. RÉSZ; 2. RÉSZ; 3. RÉSZ; 4. RÉSZ; 5. RÉSZ; 6. RÉSZ;
7. RÉSZ; 8. RÉSZ; 9. RÉSZ; 10. RÉSZ; 11. RÉSZ; 12. RÉSZ;
Szólj hozzá!
05.
augusztus
FATIMA, A VÉGSŐ IDŐK REMÉNYCSILLAGA 82. rész. Mindszenty hercegprímás fatimai zarándoklata 3
| Szólj hozzá!A hercegprímás beszédének folytatása
A Szentírásból tudjuk, hogy Jónás próféta bejelenti a háromnapi járóföldre terjedő nagyváros, Ninive pusztulását és megmondja, hogy elpusztulnak mind: az előkelők és a kisebbek, a próféta-panaszolta vérengzés, erőszakosság, bálványozás és erkölcstelenség miatt /Nahum 3,1-3/. Ninive lakói hittek az Istenben, engesztelő böjtöt kezdtek, szőrzsákot öltöttek. I
Így tett maga a király is s még az állatokat is fölemelték a böjtbe, hogy lelohadjon az Isten haragja, tüze, ami meg is történt (Jónás 3,1-10).
A pogány Ninive tehát bűnbánatában felemelte még az állatvilágot is. A 20. században az ember – nagyszabású, értékes technikai haladása mellett viszont – erkölcsileg egyre inkább csúszik lefelé az emberi színvonalról. A 20. század embere törvényt hoz az anyaméhek ellen vívott gyilkos harcra. Eddig a keleti tömbben csak egy ország kapott észbe, de nem a mi népünk! 
De Nyugaton is az anyaság kiirtása a cél. A tudomány nevében is lehet itt-ott hallani, hogy az anyaság nemsokára kimegy a divatból. Az anyaság leszáll majd a modern társadalomban az ipari foglalkozások szintjére. Aztán a fejlődés haladtával – mondják – nem is lesz szükség az anyákra, mivel a gyermekeket helyettük a jövő társadalmában kizárólag specialisták fogják nevelni.
Az a megtévedt, bűnös világ, melyben ezek a gondolatok és törekvések, megszületnek, valóban rászolgál az Úr Jézus fenyegetésére, hogy a megtért niniveiek lesznek a világítéleten az ő bíráik (Mt 12,40; Lk 11,29-32)»
Szólj hozzá!
https://www.youtube.com/watch?v=UOMGk-Y8Jp0
Sajnos újabban nem, vagy ritkán engedi a "szerver" a linkek megnyitását!
Szólj hozzá!
A jelenések második szakasza
Január harmadikát követően az öt gyermek még rendszeresen járt a jelenési helyre imádkozni, de látomásban nem volt részük. Június 11-én azonban ismét megjelent a Szent Szűz a gyermekeknek, nem szólt ugyan, de a zarándokok közül egy férfivel egészen rendkívüli gyógyulás történt.
1933. június 12-től augusztus 15-ig egy Tilmant Côme, Pontuary-Mettet-ből való 58 éves munkás férfinek kilencszer volt jelenés-élménye. Az erősen liberális felfogású férfi, komoly betegségéből, a csigolya-csontgümőkórból hirtelen és csodásan meggyógyult. A neki mondott közlések nagyobb jelentőségűek, mint amit az öt gyermek kapott, mégis, a "Beauraing-i Mária-jelenés" alatt kizárólag a gyermekek jelenését értik.
Tilmant Côme hírét vette a Beauraing-i rendkívüli gyógyulások sorának és maga is elvitette magát gépkocsival a jelenési helyre, ahol hosszasan imádkozott, jóllehet addig nem gyakorolta katolikus hitét. Nem történt semmi. Vissza ültették a gépkocsiba és elindultak. Amint azonban haladtak tovább, Tilmant út közben könyörgőn visszafordította a fejét a jelenési hely felé – mint később elmesélte – egészen sajátos és boldog, meleg érzés hatotta át az egész testét. Megállíttatta az autót, simán kiszállt és visszagyalogolt ő, aki mozdulni is csak nagy fájdalmakkal tudott! Éppen ez a kilátástalan fájdalom vette rá, hogy Beauraing-be vitesse magát, ahol viszont szívből imádkozott!
A jelenlévő tömeg magán kívül volt a csodálkozástól, mindenki meg akarta érinteni a kiváltságoltat. Ő pedig hosszas hálaadás után megígérte, hogy vissza fog jönni!
Egy katolikus újságíró Raphael Sindic azt fejtegette, hogy Tilmant, mint felnőtt férfit sokkal inkább megérintette a jelenés érzelmileg, mint a látnok gyermekeket.
Tilmant Côme rövid idő alatt népszerű lett, bár ennek családja a legkevésbé sem örült, sőt vallástalan fiai egyenesen szégyellték apjukat!
A következő részekben, a korabeli brüsszeli De Standaard és a holland De Tijd c. katolikus lapok nyomán kapunk ízelítőt a Tilmant Côme – becenevén "a pontauri látnok" – által kapott üzenetekről.
(folyt.)
Szólj hozzá!
A szenttéavató nagy csoda
A beteg továbbra is gyenge volt és ahelyett, hogy nyugalomra gondolt volna, egyenesen Mugnanóba irányíttatta a kocsit.
Persze ennek is híre ment és a nép kitódult az utcákra, úgy fogadta azt, aki a pápával is beszélt az ő 'kis Szentjükről'. Bekísérték a templomba és hangosan kérték Filoménát, hogy gyógyítsa meg előkelő betegüket.
Az emberek körülvették Pauline hordágyát és minden módon tudatni akarták vele, hogy számíthat rájuk, úgyhogy a beteg alig kapott levegőt.
Másnap a misén Pauline megpróbált a saját lábán a Szentáldozáshoz járulni. El is jutott odáig, de a Szentség vétele után összeesett.
A nép azt hitte, hogy meghalt. Ordítani kezdtek és kérték – mit kérték – követelték Filoménától a gyógyulását! Bevitték Paulinet a szentélybe, egészen közel az ereklyéhez. Szegény Francesco atya, alig tudta méltó módon befejezni a Szentmisét, amikor egyszerre betegünk szeméből forró könnyek hullottak és tökéletesen érezte, hogy új és boldogító erő árad szét a testében. Pauline már-már azt hitte, hogy a mennyei üdvösséget jelzi.
A plébános atya is észrevette az egészséges pírt és mosolyt a beteg arcán és tudta miről van szó. Nyomban meghúzatta a harangokat. Pauline a saját lábán ment ki a templomból, mindezt úgy, hogy az emberek majd szétszedték őt örömükben!
Francesco atya másnap adott neki egy szoborba helyezett Filoména ereklyét, és Pauline Marie Jaricot újra a régi szép hölgy volt. A "kis Szentnél" maradt még ugyan néhány napig, de a terve már megvolt, hogy innen egyenesen a Vatikánba megy!
Ezt követően, hogy a gyógyulásához kétség ne férjen, orvosi felügyelet mellett egy évig maradt Rómában, egyben hivatalos tanúságot téve Filoména hathatós közbenjárásáról! XVI. Gergely pápa betartotta a szavát és 2 évnyi várakozást követően 1837-ben a Szentszék, Filoménát oltárra emelte!
Franciaországba való hazatérése után Pauline kápolnát építtetett 
Szent Filoména tiszteletére Fourviére-ben, ahová a magával hozott szobrot az ereklyével az oltárra helyeztette. Ez volt az első külföldi kegyhelye Filoménának.
Pauline Marie Jaricot továbbra is jó erőben volt ‒ és példájára minden népnek ‒ tovább fejlesztette az Élő Rózsafüzér Mozgalmat, imaközösségeket szervezett, valamint egy missziókat támogató új egyletet, és egy a Hit Fejlesztésére Alakult Társaságot alapított. 
De nem csak szervezett, hanem maga is aktívan részt vett a rózsafüzér imádságokon, s így Pauline Marie Jaricot ölszámra gyűjtötte a "mennyei kincseket", vagyis olyan értékeket, amelyeket magával is vihetett Isten Országába.
Na ez az, amiről többnyire megfeledkeznek manapság az emberek!
(Forrásokat lásd az első részben!) (folyt.)
1. RÉSZ; 2. RÉSZ; 3. RÉSZ; 4. RÉSZ; 5. RÉSZ; 6. RÉSZ; 7. RÉSZ; 8. RÉSZ; 9. ÉSZ; 10. RÉSZ; 11. RÉSZ;
Szólj hozzá!
04.
augusztus
FATIMA, A VÉGSŐ IDŐK REMÉNYCSILLAGA 81. rész. Mindszenty hercegprímás fatimai zarándoklata 2
| Szólj hozzá!A hercegprímás fatimai beszéde
A gyertyás körmenet, az éjszakai szentségimádás még jobban előkészítette a zarándokokat a másnapi koncelebrációs nagymisére. Mindszenty bíborossal mutatta be a szentmisét a lisszaboni bíboros, 14 püspök és 70 különböző nemzetiségű pap. Bíborosunk, magyar nyelven tartotta szentbeszédét. Íme néhány kivonat:
"Lelki megrendüléssel lépek Fatima földjére, mint amilyen megrendüléssel álltam 48 évvel ezelőtt Lourdes keresztútján a 10. állomás előtt, amely az Üdvözítőt, a fájdalmak férfiát ábrázolja, amint ruháitól megfosztják, epével, ecettel itatják.
Ezt a Lourdes-i kálváriát az első világháború előtt a világ népei állították, és a 10. állomást éppen az én hazám, az én nemzetem állította akkor, amikor még ép és egész volt ugyan a Kárpátok koszorújában, de mintha csak előre érezte volna, hogy mihamarább rááll a keresztútra s jön a nagy megfosztás, az epe és ecet keserű világa.
Sajnos, a népek és országok eltűnéséről szóló fatimai jövendölés az én hazámat is érintette.
A Szűz Anya 1917-ben az egyre borzalmasabbá váló első világháború alatt az egész emberiséget figyelmeztette itt Fatima földjén: az emberiség térjen vissza Istenhez, törvényeihez. A Szűzanya ígéretei szerint, a nagy kereszteket, sebeket, bajokat, az emberi nem mind elkerülheti, nevezetten a keleti istentelenséget és embertelenséget is. Bejelentette az első világháború végét, de a második jöttét is. Megígérte Oroszország megtérését, ha megtörténik a Szeplőtelen Szívnek való felajánlás és jönnek az első-szombati szentáldozások. Ha nem, Oroszország más útra lép, ami a világromlással lesz azonos. Ezt a Szent Szűz az egész világnak meghirdette.
Ki méri fel a bekövetkezett iszonyat-örvényeket? Két világháború, két ilyen világbéke talán százmillió halottal, csak Keleten 20-25 millió szerencsétlen rab a kényszermunkatáborokban, a két gócból indított vallásüldözés emberek-, templomok-, iskolák-, temetők és anyaméhek ellen, országok pusztulása és veszte.
Voltak hatalmas rétegek, melyek megértették és követték az Irgalmasság Anyjának az üzenetét. Szinte egész országok – mint Portugália is –, a gyakorlati hitélet útjára léptek a Szűz Anya által hozott fénysugár hatására. De ez csak a kisebbség a három és félmilliárd emberből. A nemkeresztény tömegek ma talán messzebb vannak Krisztus útjától, mint bármikor, hiszen a keresztények is – a közönyön át – inkább pogányosodnak. A misszionáriusok serege pedig megcsappan, nemcsak a nem keresztények közt, de az évszázados keresztény civilizált világban is. A bűnös és bűnbánó Ninive útját nem követik egyöntetűen se a keresztények se a kereszténységtől távol élő hatalmas embertömegek.
(folyt.)
Szólj hozzá!
1933. január 3., kedd.
A reggeli újságok szétkürtölték, hogy ez az utolsó jelenési nap és a gyermekek mindegyike kapni fog egy titkot. A kíváncsiság és a csodavárás nagymértékben fokozódott. A zárda előtt, 25-30 ezer ember gyűlt össze, köztük 80 orvos. (!)
A jelenés, ezen a napon is a szokott módon és a szokott időben történt, azzal a különbséggel, hogy most Fernande térdelt le kis késéssel a többiekhez képest. A hangja is más volt, nem olyan ihletett, mint a társaié. A másik négy látnok egyszerre csak megállt az imádságban, ragyogott az arcuk, majd újra kezdték a rózsafüzért.
A jelenés végeztével, Fernande arca szomorúvá vált. Az egyik orvos, Dr. Maistriaux rávette, hogy kezdjen bele egy újabb rózsafüzérbe. A lány ott is maradt a csipkebokornál, míg a többiek a barlang előtt énekeltek. Egyszerre ő is térdre esett és valósággal a földhöz tapadt, majd átható boldog hangon felkiáltott: "Üdvözlégy Mária!" Ezt követően figyelmesen hallgatott, majd felállt és előbbre lépett. Aztán nagy és áhítatos lelkesedéssel még lépdelt néhányat, előre hajolt, mint aki keres valamit és végül zokogásban tört ki.
Nehezen tudott lenyugodni, miközben a többiek a Magnifikátot énekelték a barlang előtt. Az ének hirtelen abba maradt és a tömegen feszült reszketés futott végig.
A Jelenés ekkor szólt a kis látnokokhoz. Andreának ezt mondta:
‒ Én vagyok az Isten Anyja és az Egek Királynéja! Imádkozzatok mindig, Isten veletek!
Voisin Gilbertenek ezt mondta:
‒ Megtérítem a bűnösöket! Isten veletek!
Degeimbre Gilbertnek és Voisin Albertnek is ugyanezt mondta. Bár az emberek tudni vélték, hogy a Szűzanya a kis Alberttel kétszer is beszélt.
Mint kiderült, Fernande ezen a napon csak fényt látott, semmi mást, de a Szent Szűz felé is megnyilatkozott. A kislány mennydörgést hallott és egy tűzgömböt látott leereszkedni a rózsabokorra. A Szűzanya hangját hallotta:
‒ Szeretitek-e Szent Fiamat? ‒ kérdezte.
‒ Igen, nagyon szeretjük! ‒ válaszolta a lányka.
‒ Szerettek engem is?
‒ Igen, boldogan szeretünk!
‒ Akkor hozzatok sok áldozatot és tagadjátok meg magatokat érettem.
Ekkor végre megpillantotta Fernande a Boldogságos Szüzet, aki rendkívüli ragyogásban állt, és amikor kitárta karját, láthatóvá vált az Arany Szíve, miközben ezt mondta:
‒ Isten veletek!
Ezen búcsúszavakat követően a Jelenés eltűnt. És bár a gyermekek olykor visszatértek a rózsabokorhoz, természetfeletti élményben nem volt részük ‒ legalábbis nekik!
Ezzel az Beauraing-i események első szakasza lezárult.
(folyt.)
Szólj hozzá!
A pápai ígéret
Ha elgondoljuk, hogy a 19. század közepén mit jelentett egy utazás hintóval át az Alpok kiépítetlen útjain, elhagyott szorosokon, útonállóktól és viharoktól sújtva, akkor elképzelhetjük azt is, hogy mit gondoltak magukban a kísérők. De tudta ezt Pauline is. 
Az egyik elhagyatott pihenőjükön történt, hogy Pauline behunyt szemmel imát suttogott, amikor kinyitotta a szemét, egy mosolygó kislányt látott a hintó mellett, aki átnyújtott neki egy hosszú szárú fehér rózsát, majd eltűnt.
Amikor kísérete visszatért a hintóhoz, Pauline kezében a rózsát hihetetlennek találták ugyan, de az elbeszélését mégis lázálomnak tartották. Tudnunk kell, hogy az Alpok hófödte csúcsai közt friss és csodás illatú rózsa nincs!
Pauline szervezete azonban nem bírta tovább a megpróbáltatásokat: a Loretto hegy lábánál lévő Trinita Dei Monti apácakolostorból nem tudott tovább indulni, pedig már jóformán a Vatikán kapujáig jutottak. Kénytelenek voltak tehát küldöncöt indítani Rómába, hogy lemondják a 
jelzett látogatást. A Szentatya, XVI. Gergely tudta, hogy Pauline milyen állapotban vállalkozott az útra az ő áldásáért, és azt sem feledte, hogy Pauline mennyi áldozatot hozott egészségesen és betegen is az
egyházért és a szegényekért. Ezért rendkívüli emberi módon határozva úgy döntött, hogy ő maga megy el Pauline-t megáldani. Ez kivételes és szokatlan döntés volt, persze ugyanolyan rendkívüli, mint Pauline egész élete és szolgálata.
A Szentatya tehát megjelent a lorettói zárdában. Megállt Pauline ágyánál, Kedves Gyermekemnek nevezte és bőségesen osztva áldását, megdicsérte hihetetlen úti vállalkozásáért.
Amint a pápa közel hajolt a lányhoz, az volt az érzése, hogy a vég már túl közeli nála. Ellátta a Szentségekkel, majd így suttogott halkan, de már választ sem várt:
‒ Kedves Gyermekem, ha megérkezel a mennyországba, imádkozz az Egyházért!
Pauline azonban váratlanul megszólalt:
‒ Megígérem ‒ felelte ‒, de ha mégis életben maradnék és egészségesen, akkor Szentatyám megígéri, hogy a mugnanói Filoména szentté avatási perét gyorsan lefolytatja?
(Erre kínos csend támadt.)
‒ Persze hogy ezt megteszem, hiszen az ön teljes gyógyulása elsőrangú csoda lenne!
Ezt hallván Pauline olyan mélyet sóhajtott, amilyet csak egészségesen lehet.
(Forrásokat lásd az első részben!) (folyt.)
(Alsó képen Fouvriere, Pauline Jaricot háza, ahol egyébként később az első Szent Filoména kápolna működött Franciaországban. Egyben az Élő Rózsafüzér Egyesület nemzetközi központja.)
1. RÉSZ; 2. RÉSZ; 3. RÉSZ; 4. RÉSZ; 5. RÉSZ; 6. RÉSZ;
7. RÉSZ; 8. RÉSZ; 9. RÉSZ; 10. RÉSZ;
Szólj hozzá!
03.
augusztus
FATIMA, A VÉGSŐ IDŐK REMÉNYCSILLAGA 80. rész. Mindszenty hercegprímás fatimai zarándoklata 1
| Szólj hozzá!A "száműzött bíboros" ünnepi fogadtatása
1972. október 12-én este a fatimai szentély előtt így üdvözölte az egyházmegye püspöke Mindszenty bíborost:
»Nagy kitüntetés ez számunkra s örömben rebegi a hálát szívünk hogy ebben a pillanatban s ezen a szent helyen köszönthetjük eminenciás urunk, hitvallónk és vértanúnk tiszteletreméltó személyét, aki Krisztus szenvedésének sebeit viseli testén és lelkén. 
Elkísértük valamennyien fájdalommal telt szívvel, az elmúlt évek folyamán, gyötrelmes és véres keresztútján s soha el nem felejtjük Isten szaváért vállalt élő hitvallását, meggyőződéséhez való hűségét saját magával való azonosságát, Krisztus, a Szentatya és az Anyaszentegyház iránti nagy szeretetét. "Megmosta ruháját a Bárány vérében", (Jel 14,7) s mint Jézus Krisztusnak, minden vértanúság forrásának és példaképének hűséges tanítványa, szerette mindvégig. Az itt összegyűlt egyház pásztorai és hívői mély meghatottsággal mondanak köszönetet Magyarország és az egész Közép-Európa pásztorainak és híveinek a hűség hősies példájáért. Ez mossa majd tisztára és engeszteli ki annyi nyugatinak bűnét; a hitvallásban és a keresztényi élethez való hűtlenségét.
Eminenciás úr fatimai zarándoklata számunkra és az egész világ számára prófétai jellegű. Szívből kívánjuk és kérjük az Urat, ébressze fel a mi híveink szívében is kelet-európai testvéreink öntudatos, lángoló és hősies hitét, különösen a vértanú Magyarországért, mely ma is, mint régebben, igazi szenteket nevel, hogy ne maradjon terméketlen a kiontott vértanú vér!
Mi is őrizni akarjuk, érintetlenül és szeplőtelenül közös hitünket és mindhalálig ki akarunk benne tartani.
Bíboros úr, a Magyar Kálvária mintegy jelképe és örök márványemléke Magyarország fájdalmának, könnyének, vérének, s Prímása hősies vértanúságának; itt marad köztünk mint jel, mely minket is hűségre és szeretetre kötelez. Egyesülünk eminenciás úr imájával és kérjük az Urat, Szent Anyja Szeplőtelen Szíve közbenjárásáért gyorsítsa meg Isten gyermekeinek szabadulását és a fatimai üzenetnek az óráját, hogy minél többen megismerjék és éljék a mai modern társadalmak ezen üdvösségi zálogát, s mihamarabb béke és egyetértés uralkodjon az emberek között.« .JPG)
A Leiria-i egyházmegye püspöke búcsú-áldásával összekapcsolta szívből jövő kérését: "Szálljon le minden portugálra Isten áldása és adja meg nekik a fény, az öröm és a béke leggazdagabb ajándékait. Ilyen kegyelmek kiesdeklésére legyen közbenjárónk az, aki Portugália számára anyai Szíve szerető oltalmának egyedülálló megnyilvánulását mutatta ki a Fatimai Szűzanya."
Válaszában Mindszenty bíboros utalt Portugália és Magyarország kapcsolatára és hangsúlyozta, hogy a felfedezések alatt, amikor Portugália világhatalommá vált, Magyarország a keresztény nyugatért vérzett a törökök ellen.
(folyt.)
Szólj hozzá!
A helyzet bonyolódik
1932. december 28., szerda. A gyermekek úgy vették észre, mintha a Szűzanyának mondanivalója lenne, ezért együtt kiáltották (így): ‒ Beszélj, hallgatunk!
‒ Ez most az utolsó jelenésem! ‒ mondta a Szűzanya. Ezt állította a 3 lány és Albert, velük ellentétben Fernande úgy értette, hogy "Imádkozzatok sokat!" Sőt egy pillanatra úgy látta, hogy a Szent Szűz megmutatta "Arany Szívét".
Nagy eséllyel az utóbbi kijelentés állja meg a helyét, mert "érdemben és súlyában" ezt követően történtek az igazi üzenetek!
Ha a Jelenés búcsúzása lett volna valós, annak ellent mondott volna, hogy ezt követően még volt jelenés december 31-én, 1933. január 1- 2- 3-án, valamint azon év június 11-én! Ezzel valóban befejeződött az 5 gyermek revelációja, viszont egy Tilmant Côme nevű 58 éves csodásan meggyógyult munkásnak további tíz látomás-élménye volt!
Az öt gyermek további jelenéseit most már pontosan követjük!
December 31., szombat. Ez alkalommal Albert is észlelte, hogy a Szűzanyának Arany Szíve van! Ezen a napon háromszor is volt jelenés 19-kor, 21.45-kor és 22 óra körül.
Hogy a gyermekek mennyire voltak álmosak, azt senki nem jegyezte fel, de másnap, 1933. január elsején is volt Jelenés.
Albert ez alkalommal is késve térdelt le, sőt panaszkodott, hogy egy éles kő került a térde alá. Bevallotta, hogy nem látott semmit. Vele ellentétben a nővére Gilberte látta és hallotta a Szüzet, aki ezt mondta: ‒ Imádkozzatok mindig!
Fernande és Degeimbre Gilberte látta a Jelenést beszélni, de nem hallotta. Az érdekesség azonban az volt, hogy 15 ezer ember előtt a két Gilberte nevű lányt nem tudták felemelni a földről!
(folyt.)
Szólj hozzá!
Egy nő, akit a próbatételek sem térítettek el az engesztelő élettől
Pauline gyötrelmes állapota éveken át tartott, amelyben a rövid időre beállott enyhülést eszméletvesztések váltották fel, és a teljes javulás szinte 
elképzelhetetlennek tűnt. Ő maga hihetetlen lelki-erővel igyekezett kibírni szenvedéseit s ha magánál volt, imákkal próbálta figyelmét a fájdalomról elterelni.
Egy alkalommal Pauline legjobb barátnője mesélt neki arról, hogy egy újonnan felfedezett katakombában talált fiatal vértanú nevéhez számtalan, emberileg felfoghatatlan gyógyulás fűződik. Az ereklyéje Mugnano del Cardinalé kis faluban található. A barátnő még több részletet is mesélt az odakerülésének történetéről, ám észre sem vette, hogy eközben Pauline arca fokról fokra megváltozik, szemei tágra nyílnak és szokatlan élénkséggel figyel.
‒ Hogy hívják a vértanút? ‒ kérdezte Pauline szokatlan élénkséggel.
‒ Filoménának ‒ volt a válasz. A barátnő elment, de Pauline nem aludt. Révületében önmagát látta a távoli falu templomának oltáránál térdepelni, és Filoména neve járt a fejében. El is határozta, hogy bár őrültségnek fogják tartani ötletét, de odaviteti magát, még ha bele is pusztulna a hosszú utazásba! 
Úgy érezte, hogy ez jel és válasz lesz számára, hogy van-e még feladata a földön. Imádkozott az ismeretlen szenthez és ez annyira meg-nyugtatta, hogy hosszú idő óta először aludt egyfolytában pár órát. Pauline bár csak árnyéka volt önmagának, de lelkében mégis töretlen. Érezte, hogy még van feladata a földön, és bízott Istenben és újabban a "kis Szentben" is!
Orvosai természetesen nem vállalták a felelősséget, de tehetetlenek voltak Pauline elhatározásával szemben. Úgy értelmezték, hogy ez már az őrültség jele, és úgy sem fog messzire eljutni élve!
Már másnap elindultak nevezett barátnőjével, és bizony az úton a kocsi minden rázkódására megvonaglott Pauline arca, s kísérőinek összeszorult a torka. Úgy érezték, hogy halottas kocsiban ülnek. Amikor eljutottak az első pihenőhelyig, azt remélték, hogy innen rögtön vissza is fordulhatnak. Ám amikor Pauline megszólalt, maguk is kételkedni kezdtek elmeállapotának tisztaságában.
‒ Ha ez az út eddig nem ölt meg, akkor most menjünk Rómába, mert meg akarom szerezni a Szentatya áldását!
(Forrásokat lásd az első részben!) (folyt.)
1. RÉSZ; 2. RÉSZ; 3. RÉSZ; 4. RÉSZ; 5. RÉSZ; 6. RÉSZ; 7. RÉSZ; 8. RÉSZ; 9. RÉSZ;
