A halvány utalások is források?
Szent Pál valószínűleg Péter, Jakab és János apostoloktól (Gal 1,18; Gal 2,9) hallott Máriáról, és minden valószínűség szerint meg is látogatta Isten Anyját, amikor Efezusban terjesztette Isten Igéjét. Személyesen Máriától kaphatta meg Jézus gyermekkorára vonatkozó narratívákat.Talán nem véletlen, hogy az Efézusiaknak írt levél „szentek polgártársait” említ (Ef 2,19). Szent Jánosnak még életerős korában Efezusban kellett élnie, hiszen idősebben már nehezen tudta volna apostoli útjait a meredek hegy-völgyek között megtenni! Nem beszélve arról, hogy miként tudta volna megalapítani az általa annyira szeretett közösségét, az „apokaliptikus egyházat"? Ráadásul gyakran látogatta őket, akiktől meg is kapta az „Ázsia Apostola” címet, mely olyannyira kitüntető cím, hogy legfeljebb egy egyházalapítót illet meg!
Szent Krizosztomus ↓ is említést tesz arról, hogy János hosszas időt töltött 
„Ázsia vidékén” és ott egy közösséget alapított.
Egy érdekes adalék, hogy Krisztus után 42-ben Messínából egy zarándokcsoport indult Názáretbe, hogy meglátogassa a Szűzanyát. Meg is tették és szeptember 8-án értek vissza! Nos, eszerint feltételezhető, hogy a Szent Szűz 42 augusztusában, vagy közvetlen utána indulhatott Jánossal Efezusba! (Maria nella grande storia La Vergine Maria raccontata dai testimoni ricerca di Luciano Folpini Edizione Kairòs - Centro culturale virtuale Aderente al Progetto Culturale della Cei Gavirate - giugno 2013 Edizione 2018. - pagina 146.)
Márpedig ha az egyházi krónikásoknak hitelt adunk, akkor őáltaluk is arra juthatunk, hogy a Szűzanya és Szent János 42-ben költözhetett Efezusba, jóllehet kétségkívül csekély az írásos forrás arra, hogy Mária „dokumentáltan” ott tartózkodott. Ez azért történhetett meg, mert az Egyház alapításának időszakában a krónikások csak azokat említik érdemben, akik apostolok, vagy különleges hatalommal bírók voltak a fiatal egyházban. Ezzel szemben Szűz Mária teljes visszavonultságban élt, hogy a fiatal egyházat és Szent Fiát nehogy háttérbe szorítsa (Ld.: Montforti Grignon Szent Lajos Tökéletes Mária-tisztelet 1-2-3!)
Az tény, hogy Jézus Anyját egyfelől alig említik, másfelől alig akad forrás arra vonatkozóan, hogy Mária egyáltalán járt volna Efezusban. Ez nem jelenti a tények meg nem történtét! Példaként említem, hogy az Apostolok Cselekedetei sem tesz említést Szent Péter 
Antiochia-i és római tartózkodásáról, ezek mégis megcáfolhatatlan tények!
Végtére is a II. és III. századból maradt fenn több áttételes hivatkozás és halvány utalás a Szent Szűz efezusi tartózkodásáról! Megemlíthetjük Szent Ireneuszt, Polykárpot, Hyppolituszt, Eusébiuszt, Alexandriai Szent Kelement és Origenészt. Példának okáért Szent Ireneusz 203-ban halt meg, és személyesen ismerte még Szent Polykárpot, aki Szent János apostol tanítványa volt. Tehát ennél fogva biztos forrásból értesülhetett arról, hogy János 
az evangéliumát Efezusban írta.
Figyelemreméltó még Polycrates – Efezus akkori püspökének ‒ 2. levele, melyet Viktor pápához (185-199), melyben megemlíti Szent János efezusi sírját.
Hasonlóképp tanúságot tettek János apostol és Szűz Mária efezusi tartózkodásáról: Tertullianus (kb. 150-230), Hippolytus Portuensis (kb. 160-235), Polycrates Efezus-i püspök, Szent Péter pápa (189-199), Szent Irenaeus (+kb. 203), Alexandria Szent Kelemen (+kb. 215), Origenész (kb. 185-253), és Szent Eusebius (kb. 265-339). Ők mindnyájan úgy tartják, hogy Jézus Anyja Efezusban szenderült el!
Meg kell említeni még Epiphánuszt (310-403), aki 52 évig élt Judeában és Jeruzsálemben. Ő azt írja, hogy „biztos forrásból tudni Jánosról, hogy Ázsiába utazott, de azt senki nem állítja, hogy az Úr kedvenc tanítványát – mint útitárs –
elkísérte volna Mária is".
De “Panarium" c. művében Szűz Mária hollétéről, közvetve azért említést tett! A szerzetesek vitáiról írva, ahol az egyik fél Szent János, és a Szűzanya visszavonultságát említi, mint a szerzetesi élet ideális képét!
(folyt.) (Forrásokat lásd az első részben!)
