Mária Szeplőtelen Fogantatásáról, vagy a rózsafüzér titkairól való benső elmélkedés, olyan isteni távlatokat nyithat meg számunkra, melyek földi szavakban alig kifejezhetők!
A negyedik században élt Szír Szent Efrém diákónust és teológust is megragadta Mária titokzatos tisztasága és hite, s párhuzamot vont Vele és az Ős-Anyával, miszerint „Éva fülébe a cselszövő kígyó által a bűn szava jutott el, Mária fülébe a kegyelem által az irgalom és a jóság szava.” ‒ idézet vége!
Nos, igen fontosak ezek a teológiai reflexiók! Hiszen azt bizonyítják, hogy az Egyház ősidők óta foglalkozott azzal, hogy Isten, milyen különleges szerepet szánt a Szűzanyának Fia oldalán az emberiség megváltása érdekében. Tudjuk, hogy Szent II. János Pál egészen komolyan foglalkozott a gondolattal, hogy kimondja a Mária Megváltó-társi szerepéről szóló dogmát. Sajnos, talán környezete hatására nem tette meg! Holott az ötödik Mária-dogma kihirdetése a többletkegyelmével, bizonyára jelentős mértékben változtatott volna a világ egyre bizonytalanabb sorsán!
Ám bensőséges hitéletünkben, így is tartsuk szem előtt mindenkor, hogy Mária Szeplőtelenül fogantatott személye az Istennek szentelt életek ősmintája!
Ó Mária! Istennek Szentséges Anyja könyörögj érettünk,
és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen.