Az írországi katolikusok 17. századi üldözése és a Knock-i Mária-jelenés
Az ír Knock Mária-jelenésének ismertetéséhez némi történelmi háttér bemutatása szükséges, hiszen ez a természetfölötti esemény volt az, amely történelmi léptékű vigaszt és nemzeti öntudatot adott az ír katolikusoknak a protestáns angol elnyomással szemben.
Írországban a kereszténység az ötödik század elején kezdett meghonosodni Szent Patrik evangelizációja folytán.
A 17. század elején radikális skót és angol protestáns telepesek érkeztek Írország északi területeire. Bevezettek egy sor diszkriminatív törvényt, amelyekkel elsősorban az ír katolikus egyházat sújtották. Az ezt követő évszázadok alatt az angol uralom több tömegmészárlással szennyezte be magát Írországban.Cromwell Olivér például, 1649 Nagyboldogasszony napján
azzal a szándékkal kötött ki Észak-Írország partjainál, hogy kiirtsa az országból "az istenkáromló mise-hallgatókat". Egy mondás is fennmaradt tőle: "Az írek telepedjenek át a nyugati tartományaikba vagy menjenek a pokolba!"
Fanatikus hadseregével több ír városban lemészároltatta az egész lakosságot ‒ de még a templomokba menekülteket is! A védtelen katolikus nők ezt kiáltották: "életünket elveheted, de hitünket és üdvösségünket el nem veszed!"
Bár több évtizedes apokaliptikus borzalom szakadt az ír katolikusokra, de hitéhez hű maradt, ugyanakkor az angol történelem ezzel a "hősi" kultúr-múltjával bizony nem dicsekedhet!
E katolikus-üldözés magyarországi vonatkozása, hogy ennek következményeként került az írországi Galway-ből Győrbe az a Mária-kép (ld. alul), amelyet a menekülni kényszerült Walter Lynch ír püspök hozott magával.
Az 1697. március 16-án összeült dublini parlament a legsúlyosabb büntető törvényt hozta a katolikusokra. Ez lett az úgynevezett "Act of Banishment", melyet a király nyomban jóvá is hagyott: vagyis az országból kiűzetésre ítéltek minden pápa-hű egyházi személyt és szerzetest, akik esetleges visszatérésük esetén halálbüntetéssel számolhattak.
A határozat megszületésének napján 1697. március 17-én Győrben, Szent Patrik Írország apostolának és védőszentjének ünnepén a reggeli szentmise kezdetétől, 6-tól 9-ig a Szűzanya szeméből véres könnyek gördültek alá.