Csupán megjegyzésként hangsúlyozom, hogy a szenvedést és a halált nem Isten teremtette, hanem az ősbűn következménye. Krisztus azonban keresztáldozatával a bűn „gyümölcsét” a szenvedést, az üdvösség eszközévé alakította át, és a szenvedés felajánlása, üdvös részvállalás az Üdvözítő szenvedésében! Az pedig, hogy az Isten „miért engedi” a rossz dolgok megvalósulását? Nos, az Úr nem csak az emberi szabad akarat rosszra való hajlamát engedi meg időlegesen, hanem a jóra való készséget is, az imát és a szentségi életet, mely által képesek vagyunk mindenféle csapás megfékezésére! Tehát végtére is rajtunk múlik ‒ amint kérte a Fatimai Szűzanya is!
A szerkesztő utószava
Testvéreim! „Ha valaki közületek eltéved az igazságtól és valaki (...) visszatéríti téves útjáról, megmenti annak lelkét a haláltól, s betakarja bűneinek sokaságát?” (Jak 5,19) Nos, „veletek kapcsolatban meg vagyok győződve arról, hogy ti is telve vagytok jósággal, bővében vagytok az ismeretnek és képesek vagytok figyelmeztetni egymást. Itt-ott merészebben írtam nektek testvérek, hogy emlékeztesselek titeket bizonyos dolgokra. Annak a kegyelemnek erejében tettem ezt, amit Isten adott nekem...” (Róm 15,14-15) „Ti tehát szeretteim, miután mindezt előre tudjátok, vigyázzatok, hogy az istentelenek tévelygése magával ne ragadjon titeket, és el ne veszítsétek saját szilárdságotokat. Sőt, inkább növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunk és üdvözítő Jézus Krisztusunk ismeretében. Neki legyen dicsőség most és az örökkévalóság napján!” Ámen. (2Pét 3,17-18.)
Don Gobbi atya ezt írja Kék Könyvében: „A Szeretet Lelkének tüze hamarosan véghezviszi a nagy megtisztulás művét.” (1982. 05. 30.) „A második Pünkösd leszáll a szívekbe, hogy átalakítsa, érzékennyé és nyitottá tegye őket a szeretetre, hogy alázatossá és irgalmassá tegye és megszabadítsa őket az önzéstől és mindenfajta gonoszságtól. Az Úr Lelke akkor minden kőszívet átalakít húsból való szívvé.” (1996. 05. 26.)
Úgy legyen! (Vége!) Előző rész