Talán még időben vagyunk?
1870. júliusában, III. Napóleon hadat üzent Poroszországnak, ám szinte az első naptól kezdődően, sorra csak vereséget szenvedett el. Végül már Franciaország kétharmada a poroszok kezén volt.
Ekkor, 1871. január 17-én a Párizstól nyugatra fekvő 500 lakosú Pontmain-ben egészen különös Mária-jelenés történt. Különös volta egyfelől abban mutatkozott meg, hogy a Jelenés meg sem szólalt és az üzenetek "feliratként" mutatkoztak az égen, másfelől pedig az, hogy a győzedelmes porosz sereg január 20-ára már csupán 20 kilométerre volt Pontmain-től, mégis fordulat következett be: Schmidt porosz tábornok elrendelte a csapatok visszavonulását – mi több –, január 28-án aláírták a békeszerződést. (Szóbeszéd szerint a német tábornok kijelentette, hogy egy lépést sem megy tovább, mert Bretagne irányában van egy láthatatlan Madonna, aki védi az utat!) Tény viszont, hogy háborúban harcoló összes Pontmain-i férfi, épségben hazatért.
Egyébiránt, az 1871-es pusztító háborúra a La Salette-i Jelenés már előre figyelmeztetett és elkerülhető is lett volna, ha a francia nép hallgat az Istenanya szavára! (Ám, III. Napóleon első fokozatú szbdkmves volt!)
A Pontmain üzenete rendkívül időszerű napjainkban is, hiszen szerte a világon egyre pusztítóbban hömpölyög a gyűlölet lávája, mely "pokoli füstjével, visszahulló lávájával fojtogat, öl, vakít, rengésével romba dönt maga körül mindent” (Szeretetláng Napló II/100). És bizony, egyre közelít Kárpát-medencénkhez. Ne akkor kezdjünk majd imádkozni és érdeklődni az engesztelés mibenlétéről, amikor már 20 km-re lesz tőlünk! – Talán még időben vagyunk! (?)
De hogyan is történt az Egyház által elismert jelenés Pontmainben, és kik voltak a látnokok?
A Mária-jelenést teljes egészében, csak négy gyermek látta, két fiú és két lány! (Lásd az archív fotón!)
1. Eugene Barbedette 12 éves
2. Joseph Barbedette 10 éves
3. Jeanne-Marie Lebossé 9 éves
4. Françoise Richer 11 éves
