Augusztus 5-e Havas Boldogasszony avagy Szűz Mária római főtemplomának felszentelése
Eredetileg a Szent Szűz római főtemplomának, a négy patriarchalis bazilika egyikének – Beata Maria Virgo ad Nives, ismertebb olasz nevén Santa Maria Maggiore – fölszentelési évfordulója (440-ben szentelték fel). Az ünnep idővel az egyházban is egyetemessé vált. A Batthyány-kódex naptára pedig Havi Boldog Asszony néven emlegeti.
A 4. században pestis dúlt Rómában. Liberius pápának (352–366) volt egy álma, miszerint ha templomot épít egy dombra, a pestis el fog múlni. A helyet úgy jelezte az Úr, hogy 432. augusztus 5-én hó esett oda. Ezzel egy időben egy János nevű gazdag, gyermektelen patrícius is álmot látott a feleségével, melyben a Szent Szűz azt kérte, hogy a helyen, melyet másnap hó borít, emeljenek templomot a tiszteletére. A házaspár, értesülve a jelzett helyről – mely a tulajdonukat képezte –, azt nyomban felajánlották Isten Anyjának. A pestis azonnal elmúlt az Örök Városban!
Augusztus 5-e reggelére hullott havazás helyén fel is épült a Szűzanya szentélye az Esquilinus dombra, melyet Havas Boldogasszony bazilikának is nevezik. A felépített bazilikát Szent III. Szixtusz pápa (432–440) díszíttette remek mozaik képekkel annak emlékére, hogy az Efezusi Zsinat 431-ben hittételként hirdette ki Szűz Mária istenanyai méltóságát. A Szűzanya oldalkápolnájában ma is látható a kép, melyen Liberius pápa az alapkövet ássa a hóban.
A Bazilika kegyképét (ld. alább!) az ősi római hagyomány szerint Szent Lukács evangelista festette. Nagy Szent Gergely pápa (590-604) egy pestisjárvány idején elrendelte, hogy a képet körmenetben hordozzák körül a városban. Ő maga is részt vett a könyörgő processzióban. A legenda szerint amikor a körmenet Hadrián hatalmas síremlékéhez ért, angyali hangokat hallottak: Mennyek királyné asszonya, örülj szép Szűz halleluja (innen indul a húsvéti antifóna eredete). Angyalt is láttak, amint pallosát hüvelyébe tette. Ennek a jelenésnek emlékezetét őrzi az Angyalvár névre változtatott mauzóleum.
A kegykép római tisztelete az Efezusi Zsinat után bontakozott ki, amely főleg Máriának istenanyai méltóságát, továbbá Nyugatnak és Keletnek a Mária tiszteletben való egységét hangsúlyozta. A kegyképről való másolat készítését különleges pápai tilalmak akadályozták. Egyébként, a Santa Maria Maggiore bazilikában őrzik a Betlehem-i Jászol darabjait is (ld. legalul!)
