Olaszország, PATIERNO 1772
1772. január 27-én, a Nápolyi tartomány San Pietro a Patierno nevű falujában betörés történet a Péter Apostol templomba. A tolvajok több értékes apróság mellett, elvitték a Szentostyákat tartalmazó cibóriumot is. Az egyházmegye nagyarányú nyomozásba kezdett, de hiába!
Majdnem egy hónap telt el, amíg 1772. február 18-án, a 18 éves Giuseppe Orefice hajnalban kiment dolgozni a Duca di Grottelle hercegi gazdaságba, ahol a trágyadomb felett erőteljes csillogásra lett figyelmes.
Hazatérve az apja, nem tulajdonított jelentőséget az elmondottaknak. Másnap Giuseppe ‒ az apjával és fiatalabb fivérével ‒, ment ki a helyszínre. Ezúttal mindhárman megtapasztalták a villódzó ragyogást, sőt mintha titokzatos csillagok hullottak volna a földre.
Így aztán Giuseppe és testvére még aznap elhívta a plébánia papját a jelzett helyre, és ott ellapátolva a nedves ganét, alatta megtalálták a teljesen ép, száraz és hófehér Ostyákat. Ezt követően több pap is kutatott a helyszínen, és megtalálták az összes ellopott Szentostyát!
A Szentostyákat ünnepélyes körmenetben helyezték el a San Pietro Apostolo templomban, ahol máig is őrzik.
A megoldódott bűnügy és az Eucharisztia-csoda híre gyorsan elterjedt, felfigyelt rá az akkori püspök Liguori Szent Alfonz is, aki szigorú vizsgálat után hitelesítette a csoda igazságát.
Patierno csodájának főszereplői az emberi és a keresztény társadalom két sarokköve: a család és a papság. Az Úr egy családnak nyilvánult meg, de csak a papság segítségével ismerték fel a "Jelenlétet"!
