Gabriele Kuby német szociológus tíz könyvet írt a szexuális forradalom, a feminizmus és a genderideológia társadalmat fenyegető hatásairól. Legújabb könyve megjelenése kapcsán a Catholic World Reportnak adott interjújából vett néhány gondolatot közlök.
Gabriele Kuby német szociológus 1944-ben született Konstanzban. A családból baloldali értékeket hozott, ám sem a kommunizmust, sem a feminizmust, sem a szexuális forradalmat nem találta eléggé meggyőzőnek. Húsz évig az ezotériában és más ideológiai áramlatokban kereste Istent, míg végül 1997-ben katolikus hitre tért.
Új könyvének alapgondolata az, hogy a szexualitás normáinak felrúgása a kultúra összeomlásához vezet, mert – mint az 1948-as Emberi Jogok Nyilatkozata kimondja – a társadalom alapegysége a család; a család felvirágzásához pedig bizonyos alapvető erkölcsi feltételek szükségesek. Korunk csúcsértéke a „szabadság”, és ennek részeként „adták el” az embereknek a szexuális szabadosságot. Ám ha egy kultúrában eltűnik az önzetlen szeretet, és az emberek pusztán igényeik kielégülésének eszközét látják egymásban, akkor minden téren általánossá válik mások kihasználása, ameddig csak kinek-kinek a hatalma engedi. Mindez társadalmi káoszhoz vezet, amit egyre erősebb állami kontrollal lehet csak megfékezni – mutat rá az interjúban Kuby.
A világ mai társadalmi válságának okát a szerző az 1968-as kulturális forradalom globalizálódásában látja. A polgári származású, fiatal értelmiségiek által elindított forradalmi áramlat a kommunizmus, a radikális feminizmus, a „szexuális felszabadítás” és a frankfurti iskola filozófusainak eszméiből táplálkozott, és azt hirdette, hogy a szexualitás „felszabadítása”, azaz az erkölcsi korlátok ledöntése elnyomástól mentes társadalmat eredményez.
A kulturális forradalmárok – mutat rá Kuby – eltorzítottak és a maguk hasznára manipulálnak olyan értékeket, mint a szabadság, igazságosság, egyenlőség, diszkriminációmentesség, tolerancia, méltóság, emberi jogok. E fogalmak lényegét kiszakítva egészen új tartalmakkal töltötték meg őket, s ezzel tömegeket vezetnek félre. Nem megszüntetik tehát a pozitív fogalmakat, hanem torzítják. Elismerik, hogy van lelkiismeret – és igyekeznek elaltatni. Ezért akarják már az óvodában úgy programozni, szexualizálni a gyermekeket, hogy ne tudjanak különbséget tenni jó és rossz között.
Isten szeretetre hívta az embert, és a szeretet legbensőségesebb, legteljesebb kifejezése a férfi és a nő új életet fakasztó testi egyesülése. A mai kultúra testi élvezetté degradálta ezt az egyesülést, s ezzel szétválasztotta a testet és a lelket. Test és lélek szétválása nem más, mint a halál; a szexualitás testi szintre alacsonyításával létrejött a halál kultúrája.
A kiút: újra meg kell tanulnunk – társadalmi szinten –, hogy a szexualitás az önátadás és az életadó szeretet kifejezése. Az elkötelezett keresztény embernek először is saját szexuális életét kell rendbe tennie és az igaz, hűséges, életadó szeretetre szóló meghíváshoz igazítania – másként nem fog tisztán látni, és sem alapja, sem ereje nem lesz a halál kultúrája elleni harchoz. A küzdelem az emberi méltóságért, a családért, gyermekeinkért, a jövőért, végső soron Isten Országáért folyik. Küzdeni érdemes, a végső győzelem Isten kezében van – fogalmaz Gabriele Kuby, külön megemlítve, hogy a globális szexuális forradalommal szemben ígéretes ellenállás van Franciaországban, Litvániában, Oroszországban, Magyarországon, Norvégiában és Horvátországban.
(Gabriele Kuby könyvei a Kairosz Kiadó gondozásában jelentek meg. Online elérhetőek magyarul: Only you;
A nemek forradalma. A szerző weboldala: www.gabriele-kuby.de)
Ménesi Krisztina/Magyar Kurír nyomán. Teljes cikk itt