Hogyan állítja a sajtó szembe Ferenc pápát és XVI. Benedeket?
Az egyébként közgazdász végzettségű Jeffrey Tucker, aki számos gazdaságelméleti intézetnek volt a munkatársa élete folyamán, déli baptistából lett római katolikus. Amellett, hogy számos közgazdaságtani könyvnek a szerzője, a Sacred Music című egyházzenei szaklap szerkesztője, és ilyen irányú írásai is megjelennek. Tucker egyik fő alakja az új liturgikus mozgalomnak, s imigyen a New Liturgical Movement blogjának egyik szerzője is egyben. Itt közölte a Ferenc pápa és a sajtó unalmas narratívái című cikkét is, amelyet a Szent Mihály Laikus Káptalan (CLSMA) blogja fordított le magyarra.
Tucker többek közt azt írja: „A sajtó lusta. Nem igyekszik mélyre ásni, és nem buzog a történeti kontextus feltárásában. Arról nem beszélve, hogy az újságot el kell adni, a kattintásokat be kell gyűjteni. Ehhez a legjobb eszköz az előzetes narratíva, melybe mindennek illeszkednie kell, ami történik. Az új narratívát az új pápaság első óráiban megírják, és hajlamos változatlan maradni. (Nem csak a katolikus híreket kezeli így a sajtó, az úgynevezett hírszolgálat minden más szektorban is ugyanígy működik.)
XVI. Benedek pápa működésének az volt a narratív kerete, hogy ő egy szemellenzős reakciós, a kemény kéz híve, aki vissza akarja fordítani az idő kerekét. Miután ez megszületett, többé nem számított semmi. Mindegy volt, milyen kezdeményezéseket tesz, milyen szabadságot engedett a rítusok végzésében, milyen nyitottságról tett tanúbizonyságot, milyen dicsérő szavakkal szólt a vallásszabadságról, hogyan sürgette a szociális igazságtalanságok felszámolását és más effélék. A narratíva nem tágított.
Így van ez Ferenc pápával is. A sajtó hamar eldöntötte, hogy személyében alázatos, spontán, liberális, széles látókörű, szegénypárti, toleráns és a doktrínát felülvizsgálni hajlandó pápával állunk szemben. Megszületett a fixa idea, s amit ezek után tesz, az ebben a fényben értelmezendő. Minden sajtófőcím ezt a mögöttes sablont feltételezi. Ez az egyetlen sztorijuk róla. Ami ennek ellentmondani látszik, az nincs, és minden szava ebben az előre gyártott kontextuális keretben jelenik meg.”
Hozzáteszi: „Csak úgy küzdhetünk e hatás ellen, ha függetlenül gondolkodunk. Ne engedjük, hogy a sajtó uralja a dolgokról kialakított képünket, az új pápaság értelmezését. Keressük a tágabb kontextust, a teljes idézeteket, az enyhítő körülményeket, a rejtett részleteket, a gondos fordításokat és így tovább.” (Magyar Kurír)
A teljes cikket a CSLMA oldalán olvashatják. 
