Miért üldözik a keresztényeket a muzulmán világban?
A Famiglia Cristiana olasz családi hetilap április 19-i számában közölte Andrea Riccardi írását, amelyben arról elmélkedik, mit jelent az üldözött keresztények jelenléte a muzulmán többségű országokban.
2012 húsvétja a nigériai keresztények számára véres húsvét volt. Már a templomba járás is veszélyt jelent számukra. A püspöknek nehéz kérdés, mit válaszoljon a keresztény fiataloknak, akik fegyvert akarnak hordani, hogy megvédjék magukat. A Boko Haram terrorszervezet fenyegetettségben tartja a keresztényeket, de muzulmánokat is gyilkol és iskolákat rombol le.
A keresztények Nigériában és a világ más részein a legfőbb áldozatai az üldözésnek. Miért bántják a keresztény férfiakat és asszonyokat, akik végzik a munkájukat, szelídek, nem erőszakosak?
Kétségtelen, hogy a muzulmán totalitarizmus számára a keresztény kisebbség akadályt jelent az előtt, hogy teljes mértékben átvegyék az uralmat a társadalom felett. Jól látszik ez Irakban, ahol a keresztény közösség a felére csökkent a háború után. A közel-keleti keresztények attól tartanak, hogy Szíriában is megismétlődik majd, ami Irakban történt.
A keresztények olyanok, mintha élő védőgátat alkotnának a totalitarizmus és az erőszak betörése előtt. Sokan a muzulmánok közül éppen ezért azt szeretnék, hogy a keresztények ne hagyják el hazájukat. Andrea Riccardi szerint a muzulmán többségű országokban a keresztények a pluralizmus és a demokrácia biztosítékai.
A keresztények kivonulása elsősorban a muzulmán világnak jelentene veszteséget, hiszen a keresztény kisebbség nagyon értékes jelenlét az iszlám országokban. A történelem tanúsága szerint minden többségnek, még az elnyomó többségnek is szüksége van a kisebbségre. Ahol pluralizmus van, ott demokratikus folymatok indulnak el, visszafordíthatatlanul. Ugyanakkor a keresztények számára nem könnyű elfogadni, hogy állandó fenyegetésben éljenek, ne érezzék biztosítottnak gyermekeik jövőjét.A muzulmán világon kívül is ölnek meg keresztényeket. Ingyenes, viszonzást nem váró munkálkodásuk, szelídségük ingerel másokat. Sok misszionáriust ezért gyilkoltak meg.
II. János Pál azt mondta, visszatért a mártírok ideje. Mártír az, aki életét adja másokért. Aki a veszély ellenére nem szűnik meg szeretni.A mártírok névsora minden évben megdöbbentően hosszú. Mai világunk vértanúi ők, akikről nem szabad megfeledkezni. Ugyanakkor el kell gondolkodnunk azon is, mit tehetünk ebben a helyzetben. Riccardi végül hangsúlyozza: keresztényként lassan megértjük, hogy napjainkban nem könnyű Jézus szava szerint élni.
A szerző a Sant'Egidio közösség alapítója, az olasz szakértői kormány nemzetközi együttműködésért és az integrációért felelős tárca nélküli minisztere.
Magyar Kurír
