A mesterséges in vitro megtermékenyítés valódi arca
Első pillantásra logikátlannak tűnik: ugyanazok a körök, melyek támogatják az abortuszt és harcolnak a megfogant gyermekek megölésének jogáért, most tömegméretű terméketlenségről és a mesterséges megtermékenyítés tömeges bevezetésének szükségességéről beszélnek. Valójában, az életellenes harc újabb − ördögien cinikus − fejezete ez, ezúttal a "terméketlenség gyógyítása" hamis címe alatt.
Közismert, hogy a mesterséges in vitro megtermékenyítés egyáltalán nem a terméketlenség gyógyítása. Egyre gyakrabban történik meg, hogy az orvosok ahelyett, hogy a terméketlenséget gyógyítanák, a mesterséges megtermékenyítést ajánlják a házaspároknak. Az emberek többsége nem is tudja, hogy a mesterséges in vitro megtermékenyítésnek létezik egy jó, erkölcsileg megengedhető alternatívája − az ún. naprotechnológia.
Ez az elnevezés az angol Natural Procreative Technology (természetes prokreatív technológia) kifejezésből származik, melyet Thomas Hilgers amerikai professzor alkotott meg. A módszer lényege a termékenység természetes ciklusa folyamán bekövetkező fiziológiai és biokémiai változások alapos vizsgálata, valamint a fogamzást akadályozó rendellenességek felismerése és kezelése.
Természetesen a naprotechnológia sem jelent százszázalékos biztosítékot arra, hogy a terméketlenség elleni harc sikeres lesz. Ám a mesterséges in vitro megtermékenyítéstől eltérően (mely nemcsak, hogy kevésbé sikeres, de egyáltalán nem gyógyítja a terméketlenséget) nem jelent veszélyt az emberi életre nézve. A mesterséges megtermékenyítés ezzel szemben szükségszerűen összefügg az emberi lények megölésével - a megfogant gyermekek tömeges meggyilkolásával.
(Miroslaw Rucki cikke, SZERESSÉTEK EGYMÁST katolikus magazin 7. szám. Agape Kiadó, ul. Panny Marii 4, 60-962 Poznań, Lengyelország) (folyt.köv.)
