Az imádságos kislány
A váci Karolina-intézet főnöknője a következő levelet kapta egyik volt tanítványától:
Kilencéves leánykám gyermekhűdést kapott, jobboldali bénulással. Még beszélni sem tudott. Ha mondani akart valamit s nem bírta, csak a fogát csikorgatta. Ilyenkor a könny is kicsordult szegénykének szeméből s legyintett.
Azt azonban gyakran láttam, hogy Csodásérmét bal kezével minduntalan ajkához emelte és szája mozgása elárulta, hogy imádkozik.
Az orvosi konzílium után háziorvosunk a kezelések fájdalmas tortúráját ajánlotta, de még így is csak két évre ígért javulást. Teljes eredménnyel nem biztatott. Mivel pedig a kínos kórházi kezeléseknek gyakorlati értékét nem láttam, nem egyeztem bele.
Gyógyulás mégis bekövetkezett! A drága Szűzanya gyógyította meg kisgyermekemet. Karácsonykor kisleányom már saját lábán ment föl a doktor bácsihoz, hogy saját kezűleg készített kézimunkájával kedveskedjék neki. Azonban addig... ó hányszor, de hányszor kulcsolódott kezünk forró imára! Hányszor elsírtuk a fohászt: "Ó bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk!"