Mindszenty hercegprímás és az engesztelés ügye
(Natália n.) 1945. október: Jézus látni engedte, mily nagy fokban hevíti az Ő isteni szeretetének tüze Hercegprímás urunk szívét, és mily rendkívüli erővel működik benne az Igazság Lelke. Láttam a Szentlélek erejét erősödni, fokozódni benne, egészen a haláláig. ... Úgy ezen, mint más alkalommal láttam őt Isten kezében mint különös eszközt a közeli szebb magyar jövőre nézve. Mindszenty József bíborosi kinevezése után a Szent Szűztől utasítást kaptam, hogy szüntelenül imádkozzam az új bíborosért. Ettől kezdve rendszeresen imáimba foglaltam őt. Egy ilyen alkalommal Jézus így szólt: Fiam, magyarországi helytartóm sokat szenvedett eddig is, de élete legsúlyosabb megpróbáltatásai csak most következnek. S bár látható jele nem marad annak, mennyit szenvedett Értem és Egyházamért, halála után oly helyet jelölök ki számára országomban, ahonnét hathatósan támogatni tudja azokat, akik az Én ügyemben buzgólkodnak Magyarországon. Így magasztalom fel mindazokat, akiket az Én Nevem megvallásáért megaláznak. Fiam a szenvedések, és a megpróbáltatások által a tökéletességnek magas fokára jut el, s neve elhomályosítja majd sokak nevét, akik Értem szenvedtek.
1945 november 16-án Dr Tóth K. János külügyi szentszéki referens levélben kérte a Natália nővérnek adott magánkinyilatkoztatások ügyében lefolytatott eljárás felülvizsgálatát. A vizsgálati anyag Dr. Szabó Imre kanonok (később esztergomi segédpüspök) vezetésével készült el, Dr. Bánk József (később váci érsek), Dr. Kecskés Pál egyetemi tanár (később nagyhírű bölcseleti teológus) és P. Gologi Lajos SJ (Natália n. lelki atyja) pozitív állásfoglalásait tartalmazza és 6818/1946 ill. 3437/1948.sz. alatt került az Esztergomi Prímási Levéltárba. Mindszenty már a vizsgálat kezdetekor új terv elkészítését kérte a jézusi leírásnak megfelelően. (ld. Natália nővér I., Fogas Anna, 1993, Bp. Szent József k.)
1946 január 25-én Mindszenty József saját kezűleg írta Hermány Géza (gyémántokleveles építészmérnök) új tervrajza alá: A Világ Királynője nagy engesztelő mozgalomra főpásztori áldásomat adom. 1946 augusztus 26-án Székesfehérvárott a Szűzanyának mint a Világ Királynőjének ajánlotta fel Magyarországot és engesztelésül meghirdette a Boldogasszony Évet.
A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1947. aug. 14-én (Püspökkari Jegyzőkönyv 6. o.) az engesztelés ügyében megadta az approbációt dr. Erdey Ferencnek. A magyar bíboros jóváhagyta az Engesztelés Műve Hitbuzgalmi Egyesületet, és az Engesztelés Műve Szolgálóinak szerzetesi életet követő társaságát. A hercegprímás, 1947 augusztus 15-i beszédében megígérte: Október 8-át, Magyarok Nagyasszonyának Ünnepét, nyilvános ünneppé tesszük, vasárnapként, magunkra vállalt szentmisével és munkaszünettel üljük meg!
PL 2930/1947. levéltári számú levelében rögzítette: Főpásztori óhajom, hogy a magyar engesztelésnek Szentély épüljön.
A magyar püspöki kar 1946. dec. 26-i körlevele szellemében: "Akarom az engesztelésnek ezt a szentélyét, mint az engesztelés évének maradandó emlékét..." Az engesztelő szentély alapkövét ő maga rakta le 1947 szeptember 25-én, Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepe után.
"Észbontóan fájó gondolat volna, ha az ősi máriás magyar földről a hit, remény és szeretet megfogyatkozásával az Isten Anyját száműznők vagy száműzni engednők és Szent István történelmi érvényű szerződését botorul felbontanók, megsemmisítenők. E kapcsolat felbontása népi öngyilkosság volna. Ez lenne a végső haláltánc és a nemzethalál, az örvény, amelyből nem volna menekvés, kiemelkedés. Felelőssé teszek minden magyart, elsősorban a katolikusokat a nemzet eme biztos horgonyáért..." – hangzott el Mindszenty prímás 1948-as újévi szózatában.
Az Úr neki szóló kérésének engedelmeskedve még a válságos idők kezdete előtt életre hívta azt a klauzúrás, engesztelő női szerzetesrendet, amely az üzenet szerint az alábbi néven benne lesz szentté avatási jegyzőkönyvében: "Mindszenty Józsefről, Magyarország prímásáról nevezett Szűz Mária, a Világ Győzelmes Királynője Engesztelő Leányai".
Jézus: Szükséges, hogy a létesítendő kolostorban szüntelen engesztelés folyjék, s ezzel együtt a legméltóságosabb Oltáriszentség állandó imádása.
Shvoy Lajos székesfehérvári püspök felterjesztése alapján a Püspöki Kar 1948 november 3-án tartott üIésén elfogadta a rend egyházmegyei működését. Azonban a sátán szolgái is ugrásra készen álltak és a hercegprímás hősies küzdelem után maga is engesztelő áldozattá vált nemzetünk hóhérai kezén. A kápolna ismét feledésbe merült. (ld.: Engesztelő kápolna a Szent Anna-réten. Nemzeti Újság 1991 március, 11.)
A szovjet megszállás iszonyatos terhe alatt szenvedő Magyarországon az engesztelés gondolata, mint lángocska pislákolt a szívekben, sokakban azonban a mártíromság égre csapó tűzre lobbant, élükön a nagy magyar prímással, Mindszenty Józseffel.
Az engesztelés gondolatát XII. Piusz pápa is felkarolta és 1954-ben Mária évében ünnepet is rendelt a Világ Királynője tiszteletére, május 31-ét kijelölve. Ez az ünnep később át lett helyezve augusztus 22-re. (A Szűzanya Natália nővér általi közlései rendszeresen eljutottak a Szentszékhez, úgy a pápa személyét érintő, mint a Vatikánra vonatkozólag. Például, ezen üzenet kapcsán a Szentatya nem hagyta el a Vatikánt, amikor a németek bombázással fenyegetették meg a Katolikus Egyház központját, stb.)
Natália nővér halála után nem sokkal Paskai bíboros úr fogadta a nővér munkatársát, Fogas Annát, Rita nővért rendi utódját és a rend jogi képviselőjét. Ekkor szerzett tudomást a Prímási Levéltárban őrzött fenti aktákról. Dr. Beke Margit levéltár igazgató szerint ezt a három aktát (PL 2930/1947., 3437/1948., 7435/1948.) 1992-ben bekérették a budapesti Érseki Helynökségre és nem küldték vissza Esztergomba. Ezekből semmi nem került Mindszenty bíboros boldoggá avatási anyagába és máig eltűntként tartják nyilván.
1992. április 8-án alakult újjá a Svábhegyi Világ Királynője Engesztelő Kápolna Egyesület, amely a törvényes bírósági bejegyzés után mint jogi személy kezdte meg működését, nem sok eredménnyel. Még 20 év kellett ahhoz, hogy 2012 január 21-én megalakuljon 'Világ Királynője Mozgalom az Engesztelésért Alapítvány' (lásd).
