Menekülés Egyiptomba
Szent József minden lehetséges módon megpróbálta komfortosabbá, csinosabbá tenni a Barlangot, hiszen nem csak minden zeg-zugát ismerte, de a messzi környékét is! Nem is fáradozott hiába, mert Napkeleti Bölcsek érkeztek, hogy hódoljanak az Újszülött Király előtt. Amint beléptek a barlangba és meglátták az isteni Kisdedet Anyjával, a földre borulva hódoltak neki. Majd felnyitották kincsesládáikat és adományokat ajánlottak föl, aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban intést kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza országukba. (Vö. Mt 2,9-12)
A Három Királyok látogatásánál József látta, hogy elteltek Szentlélekkel, térdre estek és imádva hódoltak az isteni Kisded előtt. Ez, túl a személyes bizonyságán és az angyal kinyilatkoztatásán, visszaigazolás volt Szent József számára az Istengyermekről, hiszen az isteni bölcsesség megnyilvánulását látta abban, hogy a pásztorok az egyszerű embereket, a Három Király pedig a világ hatalmasságait képviselte, akik alázattal leborultak egy kis csecsemő előtt, Akiben felismerték a próféták által jövendölt Királyok Királyát Dávid házából.
„Miután ők (a Három Király) elvonultak, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában és így szólt: Kelj föl, vedd magad mellé a gyermeket és anyját, és menekülj Egyiptomba! Maradj ott, amíg nem szólok neked! Heródes ugyanis keresni fogja a kisgyermeket, hogy megölje őt. Erre ő fölkelt, és éjjel maga mellé vette a gyermeket és anyját, és eltávozott Egyiptomba. Ott is maradt Heródes haláláig.” (Mt 2,13-15)
Az Egyiptom felé vezető út nem csak kietlen volt, de a rablók és a vadállatok portyázása miatt rendkívül veszélyes is! József azonban bízott Istenben és a maga erejében! Nem volt biztonságos kis csoportokban utazni, nyilván a karavánok ezért voltak nagyobb létszámúak. A Szent Család azonban nem csatlakozhatott a népesebb és biztonságosabb karavánokhoz, tartva a felismeréstől. Magukban azonban sokszorosan ki voltak téve az út veszedelmeinek. 
A megtett útszakaszok hosszát végtére is az határozta meg, hogy milyen távolságra voltak képesek eljutni egy szamárral. Ám sötétedésig mindenképp lakott helyre kellett érniük. Különösen fontos volt ez a sivatagos útszakaszokon, például az Észak-Sínain átvezető karavánúton. Aki nem ért sötétedésig biztonságos helyre, az bizony vadállatoknak és rablótámadásoknak volt kitéve. Történetek szólnak is arról, hogy a Szent Család szintén találkozott vadállatokkal, de a vadak csodálatos módon nem bántották őket, hanem hódoltak a gyermek Jézusnak. A Gondviselés hasonlóképp megóvta őket a rablóktól is!
A fennmaradt elbeszélések szerint a Szent Család szívesen szállt meg azokon a helyeken, ahol zsidó kolóniák laktak. Ilyen helyként említik a források az útvonalon Bubasztiszt, Teli el-Jehúdijját, Matarijját, Babülont és Maádit, Kuszkamban pedig József egy rokona látogatta meg őket. Honfitársaik között nyilván kevésbé tűnt fel, hogy idegenek, így üldözőik is nehezebben találhattak rájuk.Útjuk valóban életveszélyes volt, és gyakran József tekintélyt parancsoló magatartását használta fel a Gondviselés menekvésükre.
Ám Egyiptomban sem tudtak egyetlen nyugalmas helyet sem találni, mert Heródes utánuk küldte orgyilkosait és volt, hogy valamely helyen csak egyetlen óráig tartózkodhattak és máris tovább kellett menekülniük! A pogány népek gyakran ellenségesen fogadták a Szent Családot. Megesett, hogy alamizsnát próbáltak gyűjteni, ráadásul szállást sem találtak, ha valahol mégis néhány hetet töltöttek, József mindjárt munkához látott szerszámaival és számtalan szegénynek segített, akár ingyen is! Ezzel persze nem csak jó emberi kapcsolatokra tettek szert, de hírük is ment, és Heródes emberei a Szent Család nyomára bukkant.
3. NAP
Bevezető ima: Köszöntünk téged József, akit az isteni kegyelem betöltött. A Megváltó a te karjaidban pihent és láthattad növekedését. Áldott vagy te a férfiak között és áldott a te szűzi jegyesed isteni Gyermeke, Jézus. Szent József, az isteni Fiúnak atyja, imádkozz értünk családunk és munkahelyi gondjaink közepette, oltalmazz meg minket az alattomos járványoktól, egészen életünk végéig, és légy mellettünk halálunk óráján. Ámen
XIII. Leó pápa imája:
Hozzád folyamodunk szorongattatásunkban, Szent József, s miután jegyesednek, a Szent Szűznek oltalmáért könyörögtünk, pártfogásodat is bizalommal kérjük. Arra a szent szeretetre, mely téged a boldogságos Szűzanyához fűzött és az atyai gyengédségre, amellyel a gyermek Jézust szívedre ölelted, alázatosan kérünk: tekints kegyesen az örökségre, melyet Jézus Krisztus önvére árán szerzett, és imádságos pártfogásoddal légy segítségünkre szükségeinkben. Oltalmazd Jézus Krisztusnak választott népét, te, a Szent Családnak leggondosabb őre. Távolítsd el tőlünk, kegyes atya, a tévelygésnek és romlottságnak minden nyavalyáját. Támogass bennünket a sötétség hatalmával való küzdelmünkben. S miként egykor a kisded Jézust a legnagyobb veszedelemből kiragadtad: úgy őrizd most Isten szentegyházát az ellenséges cselszövésektől és minden bajtól. Mindannyiunkat végy pártfogásodba, hogy példádat követve és segítségedre támaszkodva szentül éljünk, jámborul haljunk meg, és az örök boldogságot elnyerjük. Ámen.
Üdvözlégy... és Miatyánk...
