Az ördög nem alszik
A héber „sátán” szó ellenséget jelent, aki a gyűlölettől elvakulva mindent tönkre akar tenni, amit Isten teremtett. Erejét elsősorban az ember ellen fordította, akit Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtett. Pusztító szándékára felhasználja egész intelligenciáját, úgy mímelve cselvetéseivel, mintha jót és boldogságot hozna, ehelyett azonban romlásba és pusztulásba dönt.
A Teremtő, értelmet és szabad akaratot adott az embernek. Ennek köszönhetően az ember meg tudja különböztetni a jót a rossztól, és tud közülük választani. Isten szereti az embert és azt akarja, hogy csak a jót válassza: „életet és halált, áldást és átkot tártam a szemetek elé. Így hát válaszd az életet, hogy te, és utódaid is életben maradjatok, szeresd az Urat, a te Istenedet, hallgass a szavára és ragaszkodj hozzá. Mert ez jelenti számodra az életet” (MTörv 30,19-20). Helyesen dönteni azonban nem könnyű, mert a bűn szolgaságba veti az embert: „Mindenki szolga, aki bűnt követ el” (Jn 8,34).
Fontos tudni, hogy a gonosz, a fájdalom, a halál, a pokol (vagyis az örök kárhozat) nem része a teremtés isteni művének! Az exorcista P. Candido egy napon az ördögűzés vége felé a tisztátalan lélekhez fordult és gunyorosan mondta neki: Takarodj innen, hiszen Isten jól fűtött lakást készített neked! Erre a démon ezt válaszolta: „Te nem tudsz semmit. Nem Ő (az Isten) készítette a poklot, a mi művünk az, Neki eszébe sem jutott”. (Amorth: Egy ördögűző tapasztalatai)
Krisztus a keresztjével és feltámadásával legyőzte a sátánt és megszabadította az embert a bűn rabságából. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elvette volna az embertől a döntés és az üdvösségért való küzdelem lehetőségét: mindenkinek joga van a jó és rossz között választani. Az ördög tehát továbbra is működhet, s ebből az következik, hogy minden ember lelkében dúl a jó és a rossz közötti harc, mely egészen Krisztus második eljöveteléig, a parúziáig fog tartani. „Az Úr összehívta a tizenkét apostolt. Erőt és hatalmat adott nekik az ördögök felett és a betegségek gyógyítására.” (Lk 9,1) A jóságos Isten segíteni akar az embereknek ebben a harcban, ezért küldi hozzájuk az őrangyalokat, akik védelmeznek az ördög álnok cselszövéseitől, és megerősítenek a jóra való törekvésben.
Mi a sátán stratégiája? Elsősorban az ember és az Isten közötti szeretet és bizalom kötelékének elszakítása. Igyekszik meghamisítani Isten képét az ember lelkében: a sátán az Istent zsarnokként mutatja be, aki féltékenyen őrzi előjogait, és parancsaival korlátozza a szabadságunkat. Úgy mutatja be Istent, mint az ember ellenségét, aki akadályoz minket a boldogságra vezető úton. A jóságnak álcázott, rejtett embergyűlölettől vezérelt sátán egyre nagyobb bűnökre csábít, így elzárva előttünk az Istenhez vezető utat, majd a lelki halálba és ebből kifolyólag az örök kárhozatra vezetni minket. A sátán, mivel ő maga örökre boldogtalan, népet akar gyűjteni maga mellé, a boldogság látszatát mutogatva, minden embert bele akar taszítani a végtelen gonoszság és boldogtalanság szakadékába, melynek ő maga örökre a foglya.
A sátán jelenléte és működése a mai világban egyre dühödtebb. Ezzel egyenes arányban csökken az emberekben az életszentségre való törekvés, a Teremtőjükkel és Megváltójukkal való kapcsolat utáni vágy, a jóra való készség és a lelkierő. Az emberért folytatott harc kiéleződött és ma már szinte az egész pokol a földre zúdult, ádáz harcot folytatva minden egyes emberi lélekért. Az ember számára a tét, az örök élet boldogsága! (vö. SZE) (Források az első részben!)
(folyt.)
