Széles körben elterjedt előítélet, hogy a Mária-tisztelet csak 431-ben az Efezusi Zsinattal kezdődött, amikor Máriát minden hívő számára kötelező módon "Istenszülőként" határozták meg. A dogmák, nem a leleményes teológusok vagy a pápák újításai, hanem az évszázadok óta élő hitigazságok tanítóhivatali megerősítései. Amint láttuk, a két utolsó Mária-dogma is az első századok teológiai meggondolásaira és hagyományaira nyúlnak vissza.
Valójában a Mária-tisztelet egyidős az Egyházzal. Ezért emlékeztet Joseph Ratzinger 'Sion Leánya' c. könyvében arra, hogy "maga az Evangélium prófétálja és igényli a Mária-tiszteletet: – És íme, mostantól fogva boldognak mond minden nemzedék – (Lk 1,48)."
Szent Lukács, Erzsébetet Mária első tisztelőjeként rajzolja meg, aki a Szentlélekkel eltelve fölkiáltott "Áldott vagy te az asszonyok között!" – Mi több –, unokahúgát így nevezte: "az én Uramnak édesanyja" (Lk 1,42-43). Ha tudjuk, hogy egy hívő zsidó nő számára egyetlen Úr létezett, tudniillik Isten, akkor az első megtisztelő Mária-névnek, az Istenszülőnek vagy Istenanyának eredete itt van. (Vö. Michael Hesemann A NÁZÁRETI MÁRIA, Szent István Társulat 2012. 255)
Nem említettük a kármelhegyi remetéket, akik már Krisztus előtt is fő hivatásuknak tekintették a "leendő Messiás édesanyjának tiszteletét".