A közigazgatás végül nem várt tovább és közbelépett. Június 15-én a barlangot tilalom alá helyezték és palánkkal zárták el. A tilalom azonban annyira felháborította a környék lakosságát, hogy amit a hatóság nappal épített, azt a nép éjjel lebontotta.
A látnokbotrányok zajában az igazi látnokot, és a Szűzanya valódi üzenetét szinte elfeledték, Bernadett pedig távol tartotta magát mindentől. Tiszteletben tartotta a rendelkezéseket és még azt sem helyeselte, hogy a nép nekiment a torlaszoknak.
Július l6-án Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén azonban úgy érezte, hogy az ellenállhatatlan erő újból vonzza Massabielle felé. Miután megvívta magában a harcot az engedelmesség és a vonzódás közt, megtalálta a megoldást.
Este 8 órakor nagynénjével, titokban ment kerülő úton és a folyócska túloldalán a barlanggal szemben térdelt le a sötétben.
Alighogy elkezdte rózsafüzérét, kitárta két kezét az örömteli meglepetés köszönő mozdulatával. Arca elsápadt és felragyogott. Majd egy idő után felállt. Vége!
Ez a tizennyolcadik, egyben az utolsó jelenés csendes volt, ami-ként az elsők. Az úton visszafelé Bernadett csak annyit mondott:
– Nem láttam se a palánkot, se a folyót. Úgy láttam, hogy ott vagyok a barlangnál, nem messzebb, mint máskor. Nem láttam csak a drága Szeplőtelen Fogantatást!
A „Fénylő Asszony” nem jelent meg többet a Lourdes-i barlangnál, de üzenete mindnyájunk közös kincse lett, Soubirous Bernadetten keresztül.
A barlang körüli események továbbra is bosszantották a hivatalos szerveket, úgyhogy a városi közigazgatás 1858. június 15-tól, a Massabielle barlangját újfent deszkapalánkkal zárták el az emberek elől. Sorra igazoltatták az oda érkezőket. Az emberek erre Tarbes püspökéhez fordultak segítségért, a kegyhely megnyittatására. A főpásztor azonban így válaszolt: Csak a császár jogosult arra, hogy kinyittassa a barlangot. Lássuk, ki erősebb: Szűz Mária, vagy a császár? ‒ A kérdésre adott válasz azonban nem váratott sokáig magára.
A magastisztségű szbdkmves III. Napoleon császár kisgyermeke gyógyíthatatlan betegségben szenvedett, melyre a legkiválóbb orvosok sem találtak gyógyírt. Eugénie császárnét – az anyát –, rávette a társalkodónője, hogy próbálkozzanak a legendás Lourdes-i forrás vizével, mely már sokakat meggyógyított!
A császárné meg is bízta két udvarhölgyét – ellátva őket császári papírokkal –, hogy személyesen meríthessenek a tiltott forrás vizéből.
Amint a kis herceget megmosdatták a Lourdes-i vízzel, az nyomban meggyógyult. A liberális császár egyszerre dühöngött és örvendezett, majd megszégyenülten kiadta a parancsot a palánkok lebontására és a katonai őrizet visszavonására! (Alul a császárné a gyógyult gyermekkel)
Íme Isten a kicsinyek által megszégyenítette a hatalmasokat, a gőgösöket!
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.