Bevezető 1.
A hívő embereket mindenkor megosztotta egyes eszmék hitelessége, amiként az igaz- vagy hamis jelenések és üzenetek kérdése, holott a lelkiismeretükre és a krisztusi tanításra kellett volna mindenkor figyelniük! A valódi kérdés ugyanis nem az, hogy valamely állítás igaz-e, hanem az, hogy hordozhat-e veszélyt a lélekre vagy sem!
Az alábbiakban a kegyelem eszközeként a bensőséges Mária-tisztelet szemléletén keresztül szeretném bemutatni néhány eszmei irányzat társadalmi veszélyét, valamint a hiteles vagy bizonytalan forrású jelenések és üzenetek üdvtörténeti szerepét. Elsősorban ezek ezek pozitív, vagy negatív hatását az egyházi, a családi- és hitéletre.
Az, hogy e sajátos kérdéskörrel foglalkozzam, úgy érzem egyfelől a Keresztségem kötelez: „ints, kérj, buzdíts nagy türelemmel és hozzáértéssel! Állj elő vele akár alkalmas, akár alkalmatlan!” (vö. 2Tim 4,2) Másfelől a Szeretetláng lelkiségében betöltött tisztségem is indít, követve Erzsébet asszony intő szavait: „Szólnotok kell mindenkinek, mert majd épp azok fognak a legjobban vádolni benneteket, akiknek nem szóltatok!” (1971. VII. 26.)
Vezérlő elvem ebben is az objektív tájékoztatás az Egyház iránti engedelmesség, a bensőséges Mária-tisztelet és a nemzettudat erősítése!
Megeshet, hogy az újabb jelenések és üzenetek iránti óvatoskodásomat sokak a 'Szeretetlánghoz' kötődő elfogultsággal magyarázzák! Ám én e lelkiséget nem a „mindenek fölöttiségében” értékelem, hanem azon felkínált „kegyelmi hatásában”, mellyel a Szent Szűz mindenkori kérésének teljesítéséhez kínál fáradatlan többlet kegyelmi indíttatást! Elsősorban természetesen a fatimai kérések megvalósítására gondolok, mert ezek teljesítése vagy teljesítetlensége meghatározhatja az emberiség jövőjét! Olyannyira, hogy amíg a fatimai kérések meg nem valósulnak, nem lel békére az emberiség! Ebből következően meglehet, hogy az Istenanya által kiesdett 'Szeretetláng' többlet kegyelmére nem is lett volna szükség, ha a fatimai kéréseket időben és maradéktalanul teljesítette volna a világ!
(folyt.)
