EGY EXORCISTA MESÉLI 7
Részlet GABRIELE AMORTH atya könyvéből
A sátán adományai
Sátán is ad képességeket követőinek. Mivel ő autentikus hazudozó, az adományok fogadói pedig nem tudják, vagy nem akarják felismerni azok eredetét, mivel ezeknek az ingyenes ajándékoknak rendkívül örvendenek. Így lehetséges, hogy valaki jóstehetséggel bír, mások végtelenített spontán "égi" üzeneteket írnak, megint másoknak az a benyomásuk, hogy már előzőleg éltek és egy távollevő házba vagy más helységbe belépve pontosan felismerik azt. Mik ezek a képességek? Netán a Szentlélek adományai? Vagy diabolikus eredetű ajándékok? Vagy egyszerűen csak metafizikai jelenségekről van szó? Ennek eldöntéséhez alapos vizsgálatra vagy kompetens személyek ítéletére van szükség. Amikor Szent Pál Tiatírában volt, utána szaladt egy rabszolganő, akinek jóstehetsége volt, mellyel „nagy hasznot hajtott gazdáinak”. De ez ördögi eredetű adomány nyomban eltűnt, amint Szent Pál a gonosz szellemet kiűzte belőle (lásd: ApCsel 16,16-18).
Példaként egy jellemző eset a Rinnovamento dello Spirito Santo című újság 1987 szeptemberi számából: „Néhány évvel ezelőtt ismertem meg az ‘üveges’ játékot, amiről nem tudtam, hogy a spiritizmus egyik formája. Az üzenet a béke és testvériség nyelvén volt megfogalmazva (mindig figyeljünk a 'jó álarcra', amely mögött a démon megbújik!). Olyan képességeket szereztem, melyeket a parapszichológiában érzéken kívülinek neveznek, vagyis jóslás, gondolatolvasás, klinikai diagnózis és gyógyítás, szívekbe valamint élő és halott személyek életébe való látás és más hasonlók. Pár hónappal később még egy újabb képesség jött ezekhez, a fizikai fájdalom elvétele kézrátétellel. Ez az ún. pranoterápia volt? Persze, ezekkel a képességekkel nem volt nehéz emberekkel kapcsolatba kerülni, akiket azonban megdöbbentettek a készségeim. Amikor azonban Isten igéjét olvastam, rájöttem, hogy én magam nem változtattam semmit életemen, lelkileg cseppet sem fejlődtem. Továbbra is könnyen dühbe jöttem, haragtartó, hajthatatlan és érzékeny maradtam. Féltem a kereszthordozástól, az ismeretlen jövőtől és a haláltól. Ez gyanút ébresztett bennem, mígnem tévelygések és szörnyű közjátékok után kiderült, hogy ami velem történt, az nem isteni eredetű volt, hanem kifejezetten a gonosztól jött. Semmi más nem volt képes ettől engem megszabadítani, csak egy mélységes szentgyónás! Én tehát tanúsíthatom, hogy megtapasztaltam Jézus nevének hatalmát.”
Ne feledjük el, hogy a Biblia is beszámol ilyen természetfeletti képességekről, melyek egyfelől Istentől, másfelől azonban a démontól is származhatnak. Néhány csodát, amit Isten parancsára Mózes a fáraó előtt hajtott végre, az udvar mágusai is meg tudtak tenni. Ezért a csoda ténye önmagában nem elegendő ahhoz, hogy e jelenségek eredetét meg lehessen határozni. (A szerk. megj.: Nem szabad feledni, hogy a Mózes botja simán lenyelte a varázslók botját! Ld. Kiv 7,10-12)